hirdetés
belvarosi-plebaniatemplom-mysecretbudapest-23.jpg

Pest legrégebbi épülete kis híján odaveszett a nagy városrendezési munkák miatt

A római kori erőd maradványaira épült középkori templomot le akarták bontani az Erzsébet híd építése miatt.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. január 04.


hirdetés

Népszerű hely a Belvárosi Plébániatemplom, egyszer sem tudtam ide betérni úgy, hogy senki se legyen ott rajtam kívül. Folyamatosan érkeznek a turisták.

Ez nem csoda, hiszen a pesti oldal legrégebbi, ma is álló épületének a története az ókorig nyúlik vissza. Maga az épület is sokrétegű hely, izgalmas részletekkel.

A Belvárosi Plébániatemplomot többször is a teljes pusztulás fenyegette, és egyszer arrébb akarták tenni, úgy, mint a budai Szent Flórián kápolnát.

Szerencsére sem a lebontásra, sem a áthelyezésre nem került sor.

 

hirdetés
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A mai templom elődjét részben római kori építményre húzták fel. Ugyanis az ókorban a pesti oldalon, nagyjából a mai Március 15-e téren helyezkedett el a római tábor, Contra Aquincum négyszögletes alaprajzú, tornyos erődje. Az 5. században, Valeria provincia kiürítése után a hunok használhatták.

A honfoglaláskor az erőd falai még állhattak. A kereszténység felvétele után a volt római erőd egyik sarkán, az egykori parancsnoki épület helyén épült fel az a háromhajós, keleti oldalán három félköríves apszissal (szentéllyel) zárt kéttornyú templom, amelyet részleteiben ma is láthatunk.

Itt tartották 1211-ben a későbbi Árpádházi Erzsébet eljegyzését - ma a fiatalon meghalt, később szentté avatott királylány ereklyéjét őrzik a templomban.

A 13. században a római erőd déli falát lebontották, hogy a román stílusú templomot bővíthessék. A tatárjárás előtt a vészhelyzetre készülve pedig megpróbálták átalakítani, és biztonságosabbá tenni az egykori erődöt, ám a tatárok felgyújtották. Később a pesti oldal építkezéseihez széthordták a köveit, a törökök érkezésekor a templom már szabadon állt, az erődnek a felszínen nemigen volt látható nyoma.

A XIV. században lebontották az épület keleti három apszisát, és felépítették a máig álló nagy szentélyt. Valószínűleg ekkor készülhetett a déli zarándokkapu eredeti formájában és a déli torony is a megtartott román kori déli homlokzat elé.

A XV. század utolsó évtizedeiben, Mátyás és II. Ulászló idején gótikus stílusban építették át. Erre emlékeztet a királyi oratórium a szentélykörüljáró déli kápolnája fölött, lépcsőjének bejárata, a külső homlokzatok pálcatagos kapukeretei, az ekkor épült kápolnák ablakmaradványai, és a mai sekrestye eredetileg emeletes épülete. A szentély ülőfülkéibe freskók kerültek.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A templomban az üvegpadló alatt látható az altemplom a római és középkori maradványokat feltáró ásatás során keletkezett régészeti leletekkel

A templom falba süllyesztett, kővel keretezett szentségfülkéi, vagyis pasztofóriumai reneszánsz stílusban készültek, a XVI. század elején. Az alábbi képen a Szent Erzsébet ereklye látható az egyik pasztofóriumban. . (A másik Szent László ereklyéjét őrzi.)

A törökök a város elfoglalása után rövid ideig mecsetként használták az épület szentélyét, és ott egy mihrábot alakítottak ki - ez ma is látható. Mi a mihráb és miért készült?

"Közismert, hogy az imádság alatt a muszlimok az iszlám szent városában, Mekkában talál-ható Kába kő irányába fordulnak. A dzsámikban és a náluk kisebb méretű és egyben kisebb szereppel bíró mecsetekben (imaházakban) a hívek akkor néznek Mekka, illetve a szent kő felé, ha az ún. kiblafallal szemben állnak. Az imahelyről a Mekkába mutató irányra merőlegesen épített kiblafal azonosítását a hívek számára úgy könnyítik meg, hogy rendszerint a közepébe egy gazdagon díszített kis helyiséget mélyítenek. Ez a mihráb, amely a belső tér egyetlen sokszög alakú vagy lekerekített oldalú fülkéje" - írja Gercsák Gábor 2010-es tanulmányában.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
medvet-lattak-a-normafan.jpg

Medvét láttak a Normafán

Csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták bemenni az erdőbe.
Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. július 10.


hirdetés

"Lakossági bejelentés érkezett a Pilisi Parkerdő Zrt-hez, hogy csütörtök este a Jánoshegyi és Tündérhegyi utak elágazásánál egy medvét és annak bocsát látták az erdőbe bemenni" - írja a XII. kerületi önkormányzat a honlapján.

A Hegyvidéki Önkormányzat arra kér mindenkit, hogy a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény kezelésében lévő területen fokozott figyelemmel járjanak el, amíg a szakemberek ellenőrzik a bejelentés valóságtartalmát.

A Pilisi Parkerdő és Normafa Park szakemberei szerint kevés az esély arra, hogy a bejelentő valóban medvéket látott.

De mivel ez száz százalékig nem zárható ki, az önkormányzat mindenkit arra kér, hogy ha medve jelenlétére utaló jeleket látnak a környéken, akkor jelentsék be a 06-20-499-1111-es telefonszámon, vagy a [email protected] e-mail címen.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
m3-felujitas.jpg

Új metróbotrány készülődik: 17 milliárddal többet kér az M3-as metró felújításáért a kivitelező

A Swietelsky 47,8 milliárd forintért vállalta a munkát még 2017-ben. Tavaly novemberben vált biztossá, hogy nem tartható az eredeti ütem. Az osztrák cég szerint a csúszás hátterében a „megrendelői késedelem” áll.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 11.


hirdetés

Hamarosan lejár a metróalagút felújítására kötött kivitelezői szerződés. A vállalkozó azonban csak több milliárdos felárral vállalná a folytatást - írja a Népszava.hu.

A lap szerint tavaly novemberben vált biztossá, hogy nem tartható az M3-as metróvonal középső szakaszának vágányépítésének eredeti üteme.

Az alagútfelújítást végző Swietelsky Vasúttechnika Kft. márciusban küldte el javaslatát, amely a korábbiakhoz képest - a Népszava információi szerint - 17-18 milliárd forinttal magasabb összeget tartalmaz. A projekt levezénylésével megbízott BKV 2017 szeptemberében kötött szerződést a feladatra a Swietelsky Vasúttechnikai Kft.-vel, amely akkor 47,8 milliárd forintért vállalta a munkát.

A BKV számított rá, hogy a cég többletköltséget kíván elszámolni a késés miatt, de a követelés túl nagynak bizonyult. A cég a 8 állomás akadálymentesítésére félretett 5,6 milliárd forintot is felajánlotta a folytatásért cserébe, de a tárgyalások egyelőre nem haladtak előre.

„Az előállt költségnövekedések objektívek, azokat a megrendelői késedelem okozta, ennek okán a korábbi árengedmények után továbbiakra nincs lehetőség”

hirdetés

- utasította el a fővárosi ajánlatot néhány nappal ezelőtt az osztrák anyavállalat. Hozzátették, hogy a jelenlegi helyzet „alapvetően a megrendelői késedelem miatt állt elő”.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-zene-haza-cimkep.jpg

Egyedülállóan szép lesz a Magyar Zene Háza, íme a fotók a különleges üveg tetőszerkezetről

A tetőzetet 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, így az egész épületen átfut a fény.
Fotók: Városliget Zrt. - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

Elkészült a Magyar Zene Háza különleges tetőszerkezete, mely épület egyedi, organikus formavilágával Budapest egyik új és turisztikai vonzerejét jelentősen növelő jelképe lesz – jelentette be Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa.

Az elmúlt évben az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyén a legjobb középületnek járó díjat elnyert Magyar Zene Háza a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében épül, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, közel 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a térszínen mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így több ezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók.

A világhírű japán építész Sou Fujimoto (magyar partner M-Teampannon) által tervezett környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett vizuális folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket.

Ilyen lesz, amikor elkészül:

„A felső szint elkészültével a Magyar Zene Háza szerkezetkész állapotba került, az épület kivitelezése jó ütemben halad előre: folytatódik a többemeletnyi, egyes szakaszokon közel 12 méter magas, vízszintes szerkezeti osztás nélküli, egybefüggő homlokzati üvegtáblákból álló üvegfal-felület beépítése, mely egész Európában a legnagyobb lesz. A Városliget átfogó megújítását szolgáló Liget Budapest projektnek köszönhetően megépülő új intézmény kiállító- és előadóhelyként, valamint zenepedagógiai központként, vagyis egy komplex zenei beavató intézményként működik majd.

hirdetés

A Magyar Zene Háza építése önmagában is szimbolizálja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit: a Városliget átfogó megújításának köszönhetően a projekt egyidejűleg bővíti és rehabilitálja a park zöldfelületét és újítja meg - 21. századi színvonalon - a Liget kulturális intézményrendszerét"

- mondta Baán László.

Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Magyar Zene Háza különleges, összetéveszthetetlen látványa mögött Magyarországon eddig nem látott tervezői és mérnöki megoldások sorozata húzódik meg.

A tetőzetében szinte nincs két párhuzamos elem, nincs derékszög, minden egyedi, felületét közel 100 egyedi tervezésű lyuk töri át, melyeken a ligeti fák átbújnak, de ezekben a résekben helyezték el a ház innovatív megoldásai egyikét is: innen indulnak az úgynevezett fénykutak, melyek egészen a legalsó szintekig vezetik be a fényt, segítve a belső terek megvilágítását és különleges atmoszféra megteremtését.”

Az RTL Híradó stábja madártávlatból is levideózta az épület tetőszerkezetét:

Az iroda helyiségek mellett a felső szinten kaptak helyet a ház oktatási és zenepedagógiai funkciói: tantermek, digitális könyvtár és stúdiók segítik az edukációs munkát, egy olyan élményalapú zenei ismeretterjesztő központ jön létre az emeleten, amely iskolai és gyerekcsoportok számára nyújt majd átfogó programkínálatot és a klasszikus és a könnyű zene terén egyaránt megkerülhetetlen lesz az alapfokú zenei oktatásban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
romai_szabadstrand.jpg

Szombaton ismét megnyílik a szabadstrand a Rómain - a szervezőket kérdeztük

Ismét birtokba vehetik a fürdőzni vágyók a Római partot - a cél egy állandó strand létesítése lenne, a vízminőség alapján ugyanis kiváló lehetőség lenne rá.
Fotó: Maradjanak a FÁK a Rómain/Facebook - szmo.hu
2020. július 11.


hirdetés

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, a III. kerületi vízminőség-ellenőrzés során kiváló minőségűnek találták a Duna vizét a Római partnál, ami azt is jelenti, hogy szombaton délután egy napra újra megnyitják a partot strandolók előtt.

Lapunk megkeresésére Tóth-Kalló Éva, a Maradjanak a FÁK a Rómain csoport aktivistája elmondta, tavaly a strandnyitás a Duna-nap (június 29.) környékére esett, majd

augusztusban egy evezés során észrevették, hogy a békásmegyeri szennyvízbefolyónál eső idején hígított szennyvíz folyik a folyóba - egyébként teljesen legálisan. Hozzátette, akkor az önkormányzat az egész nyári szezonban mérte a víz minőségét, ami mindig kiválónak bizonyult, de azt sosem esőzés után tették.

Elmondta azt is, külföldi példák vannak rá, hogy zászlós rendszerrel vagy akár applikációval értesítik a strandolni vágyókat, hogy milyen a víz minősége. Ezt egyébként a Fővárosi Csatornázási Művek is tudná jelezni, mert látják, hogy mikor folyik szennyvíz a Dunába.

hirdetés

Jelenleg azonban ismét kiváló a vízminőség, így minden adott ahhoz, hogy szombaton délután ismét megnyissák a szabadstrandot a fürödni vágyók előtt. A fő cél azonban az volna, hogy állandó strand létesülhessen a területen, mert Budapestről az nagyon hiányzik.

„Még mindig nincs a területen hivatalos fürdőhely-minősítés, most az önkormányzattal közösen gondolkozunk, hogy milyen formában lehetne kialakítani és üzemeltetni egy strandot. Van fürdőhely Dunakeszin, Gödön, Dunabogdányban vagy Zebegényben – elég furcsa, hogy egyedül a fővárosban nem sikerül kialakítani”

- mondta el Tóth-Kalló.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!