hirdetés
nehany-szaz-kuka-nem-oldja-meg-a-nyomortelepek-szemetproblemajat-crop-1518680591-2100x1181-1.jpg

Patkányok és kóbor kutyák túrják szét a nyomortelepek szeméthegyeit

A legtöbb helyen szándék sincs, hogy megküzdjenek a szeméttel, ahol mégis van, ott meg rendre kudarcba fulladnak a kísérletek.
Neuberger Eszter írása, Abcúg Fotók: Magócsi Márton - szmo.hu
2018. február 26.


hirdetés

Garmadában áll a szemét a legtöbb magyarországi szegregátumban, a nyomában pedig megjelennek a patkányok és a bűz. A telepi kóborkutyák csak tovább rontanak a helyzeten azzal, hogy amint kikerül a szemét az udvarra vagy az utcára – kukában vagy zsákban, esetleg csak kupacokba hordva -, azonnal széttúrják azt élelem után kutatva. A legtöbb helyen szándék sincs, hogy megküzdjenek a szeméttel, ahol mégis van, ott meg rendre kudarcba fulladnak a kísérletek.

“A lakók folyamatosan ide hordják a szemetet, én meg óriási patkányokat látok feljönni onnan esténként”

– mondta kezét széttárva egy férfi, aki közvetlenül egy bűzölgő szemétkupac mellett lakik az alsózsolcai cigánytelepen.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kisváros szegregátumában, a település legszélén álló házsorok mögött, gazos-bozótos területeken, itt-ott halmokban vagy szétszórva, mindenfelé szemét terül el.

Nem fogad más látvány a Sajó mentén feljebb fekvő két településen: Sajókazán és Sajószentpéteren sem, ahol szintén része a városnak vagy falunak egy zömmel romák lakta, szegregált szegénytelep.

hirdetés

Dehát van kukájuk!

Hiába látni egy-egy kukát az udvaron a három Sajó-völgyi településen szinte mindegyik háznál – Sajókazán a Sólyom-telepen épp ott jártunk napján volt szemétszállítás -, a telepeken keletkező szemét egy része végül mégsem a kukásautókban, hanem a telep körüli illegális szemétlerakókon végzi.

"Két nap alatt megtelik, elvinni meg csak hetente viszik el”

– magyarázta egy sajókazai asszony, akivel a Sólyom-telep két részét összekötő földúton, egy ott éktelenkedő szemétkupac mellett találkoztunk. Szerinte a többgenerációs családoknak esélytelen beleférnie egyetlen kukába, még ha a műanyag szemétnek külön edény is jut a háztartásoknak.

Ráadásul egyáltalán nem mindenkinek van kukája. Sajókazán például néhány éve ingyen adott az önkormányzat kukákat a telepieknek – egy szemetes ára hétezer forint körül mozog -, azóta azonban az új beköltözők, vagy akiknek valami történt közben a kukájukkal, nem jutnak újakhoz.

“A szomszédomét nemrég egy este felgyújtották a kannibál gyerekek, azóta nincs neki”

– magyarázta egy Sólyom-telepi férfi. A telepi utcán mellette álló barátja, egy másik fiatal férfi pedig hozzátette: ő azért nem kapott kukát, mert ahová költözött, ott a nyilvántartás szerint már volt edény, de az előző lakóval együtt az is eltűnt. Az is előfordul, hogy valakinek egyszerűen ellopják a kukáját.

Konténerek?

A közeli Sajószentpéteren, ahol a helyi szegregátumot, a Fecskeszög-telepet a Sajó folyó zárja el a település többi részétől, olyan helyeken alakultak ki illegális szemétlerakók, ahol a helyiek emlékei szerint korábban voltak kihelyezett szemetes konténerek. Ebbe boldog-boldogtalan ingyen rakhatta a szemetét, az önkormányzat pedig időről időre elszállíttatta azt.

Az egyik ilyen – a töltés oldalában lévő – lerakóhely mellett élő telepi család tagjai, akiknek az udvarán sorban állnak a kukák és mellettük hordókban a kukákba már nem férő szemét, rendszeresen látják, ahogy a környékükön lakók ide hordják a szemetet. “Mintha a konténer továbbra is ott lenne” – mondta a család egyik tagja, egy fiatal nő.

A sajókazai Sólyom-telepiek szerint jobb lenne, ha a telep szélein éktelenkedő szemétkupacok helyett konténerekbe hordhatnák a helyiek a felhalmozódó szemetet.

Eldöntethetetlen kérdés

Egy másik település, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári példája mutatja, hogy ez miért nem ilyen egyszerű kérdés.

A szabolcsi kisváros egyik, több mint ezer lakosú cigánytelepén, a bűdi telepen ugyanis még mindig vannak szemetes konténerek a telep több pontján. Ezeket az önkormányzat hozatta a telepre, és nagyjából mindenki ide hordja a szemetét, aki

• nem vette meg a kukát (Tiszavasvárin ugyanis ez nincs ingyen a lakóknak) és nem fizet szemétszállítási díjat,

• vagy akinek van kukája, de nem fér bele minden szemete.

Ezek mellett a konténerek mellett talán kevesebb a mindenfelé szétszórt szemét a bűdi telepen, de ott jártunkkor azt láttuk: ugyanúgy probléma, hogy a nyitott tetejű szeméttárolókból kirángatják a kutyák a zsákokban odahelyezett hulladékot és szétcincálják.

Amíg konténerek vannak, ahová bármiféle ellenszolgáltatás nélkül elhelyezheti a szemetét minden telepi lakos, addig esély sincs arra, hogy a kukák és kommunális hulladékszállítás általánossá váljon a telepeken – mondták az Abcúgnak a telepi romákból szerveződő Haladjunk Csoport tagjai, amikor nemrégiben riportot készített róluk az Abcúg a bűdi telepen. A legtöbben egyszerűen nem fognak a szemétszállításért fizetni, ha nem muszáj – mondták.

Hiányzik a figyelem

A szabálysértő szemétlerakásokat akár figyelhetnék és büntethetnék is a hatóságok, ezt azonban nem nagyon teszik. Egyik megkérdezett telepi sem emlékezett arra, hogy a környezetében bárkit büntettek volna már meg illegális szemétlerakásért.

Arra sem volt már évek óta egyik szegregátumban sem példa hogy az önkormányzat nagytakarítást végzett volna a telepen.

“Őszintén? Megértem az önkormányzatot, hogy nem látja értelmét, hogy rendszeresen kitakarítsa ezt a városrészt, mert úgyis rögtön újra szemetes lesz. Ez az itteniek felelőssége”

– okolta a telepi lakosságot a szemét-helyzetért az a nő, aki az említett Fecskeszög-telepi szemétlerakó mellett lakik.

Valójában azonban az önkormányzatnak is részt kell vállalnia a közterületek rendben tartásában. Bár az ingatlantulajdonosoknak kötelessége az előttük található közterületrészt tisztán tartani, azokat a területeket, amiknek nincs ilyen értelemben “gazdája”, az önkormányzatnak kellene takarítania.

Ezt a feladatot a legtöbb helyen néhány közmunkással próbálják így-úgy elvégeztetni, az a maroknyi ember azonban, akit ilyen címen kiküldenek szemetet szedni, nem tud megbirkózni ilyen mennyiségű szeméttel.

Ráadásul megalázó is

“Képzelheted, milyen felemelő élmény az utcádban lakók szemetét szedni, ráadásul a szemük láttára”

– mondta az egyik sajószentpéteri, Fecskeszög telepi lakos, aki maga is volt már beosztva szemétszedésre a telepen. Ilyenkor az utak mellől, kézzel szedik az eldobált szemetet a munkások, az összegyűjtött hulladékot pedig a közeli városgondnokságra viszik.

Ehhez képest a sajókazai Sólyom-telepen két helyitől is úgy értesültünk, a telepen, egy kupacba halmozva marad a szemét, amit a közmunkások összeszednek. Az egyik telepi nő ott jártunkkor egy mellettünk elterülő szeméthalomra mutatott, amire időről időre rágyújt valaki a helyiek közül. Szerintük csak így, égetéssel lehet kezelni az egyre halmozódó hulladék-mennyiséget.

Most ugyan hó fedte a kupacot, rajta a végtagok nélküli játékbaba-csonkkal, az üres energiaitalos dobozzal vagy a használt babapelenkával, nyáron azonban a melegben elviselhetetlen bűz terjeng a szemétkupacok körül. Ezt és a patkányok jelenlétét minden helyi panaszolta.

Ki nevet a végén?

A Pest megyei Bagon egyenesen visszavonta a szemétszedő közmunkásokat a bagi cigánytelepről az önkormányzat, arra hivatkozva, hogy a javarészt a telepen élő közmunkások nem szeretnének a telepen ilyen munkát végezni. Sokan panaszkodnak arra, hogy más telepiek gúnyolódtak rajtuk, amikor közmunkában szemetet szedni látták őket – mondta az Abcúgnak Both Emőke, a bagi telepen működő civil szervezet, a Bagázs vezetője.

Azt is csak néhány éve sikerült elérnie a telepiekkel együtt a szervezetnek, hogy a kukásautó a telepre is bemenjen, előtte Bagon is a konténeres rendszer működött.

“Az önkormányzat és a szemétszállító társaság azért nem küldött autót, mert azt mondták, félnek, hogy elütik az utcán szaladgáló gyerekeket”

– emlékezett vissza Both Emőke. A Bagázs nem tartotta jó megoldásnak a korábban folyamatosan kint lévő önkormányzati konténereket a bagi cigánytelepen. Amellett, hogy a szél és a kutyák kihordták a szemetet a nyitott konténerekből, konfliktusforrást jelentett a telepiek és a többi bagi lakos között, hogy a telepiek nem fizetnek a szemetük elszállításáért – magyarázta Both. Azt azonban hozzátette: a konténereket a telepiek felkészítése nélkül, egy-két hónap leforgása alatt elvinni a telepről sem volt átgondolt lépés a város részéről.

Üres magántelkek

A telepeken azonban gyakran nem is feltétlenül a közterületeken halmozódik fel a legnagyobb szemét, hanem az elhagyott, romos magánépületek vagy üres magántelkek udvarán.

A Pest megyei Monoron, a Tabán nevű cigánytelepen is működik már két éve szervezett szemétszállítás. Mikor a Nemzeti Hulladékkezelő átvette a városi hulladékkezelőtől a szemétszállítás feladatát, a telepen élők is kaptak háztartásonként saját kukát.

Mégis, az olyan, kukában elhelyezhetetlen szemetet, ami például a lomizásból adódó hasznosíthatatlan hulladék jelent, időről időre a telepen álló, elhagyatott, üres magántelekre hordja néhány helyi – mondta az Abcúgnak Juhász Kata, a telepen működő Máltai Szeretetszolgálat munkatársa. Így hiába tisztítja ki időről időre a máltaisok vezetésével a helyi közösség a telepet, a szemét-probléma mindig újratermelődik.

A szemétszállításért negyedévente kellene fizetniük 6-7 ezer forintot a telepieknek, ez azonban sokaknak okoz gondot. “Havonta kevesebb összeget könnyebben kifizetnének, mint minden harmadik hónapban egyszerre ekkora összeget” – mondta Juhász.

Közösségi szellem nincs, csak tehetetlenség

"A szembe szomszédomék, azok mocskolnak oda a töltésre, meg a saját udvarukra is. Nyugodtan beleírhatja, vállalom arccal, névvel!"

– magyarázta saját magát egyre hergelve egy fiatal férfi Sajószentpéteren a Fecskeszög telepen, mikor az utcán szembetalálkoztunk és a szemétről kérdeztük. Látszott rajta, hogy iszonyatosan ideges a szemetelő szomszédra.

A riport során végig az látszott, hogy vannak a telepeken, akik igyekeznek rendben tartani a saját környezetüket, a közös terekkel azonban már nincs erejük foglalkozni, mert úgy látják, hogy nincs értelme. Amint összeszedik a szemetet, úgyis jön helyette másik.

Egy sajókazai nő azért lelkesen újságolta, hogy ők a “kolóniában” – így nevezik azokat a hosszú, többlakásos régi bányamunkás-házakat, ahol most a telepi romák élnek – rendszeresen takarítják közösen az udvarról a gyerekeik eldobálta szemetet. Sziszifuszi munka ez ott, ahol teljesen normális a felnőttek körében is, hogy az energiaitalos doboz ott hullik ki a kezükből, ahol az ital éppen elfogyott.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
127595531_697945517787626_1874953339832292840_n.jpg

„Gyászt éreztem, mire Bence hazaért, már potyogtak a könnyeim” – jogfosztott szivárványcsaládok az örökbefogadás útvesztőiben

Három azonos nemű párral beszéltünk, akik mind egyetértenek abban, hogy a kormány új tervezete valójában nem az egyedülállókat, hanem a melegeket akarja megfosztani attól, hogy legálisan gyereket vállalhassanak.
Báthory-Beck Nóra, címkép: Horváth Adrianne, fotók: Markovics Kristóf - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

„Ezzel a törvénymódosítással úgy érezzük, hogy minden jogunktól megfosztottak minket. Mi tényleg csak örökbe fogadni szeretnénk.

Még ha lehetne is vérszerinti gyerekünk, akkor is inkább örökbe fogadnánk, mert nekünk ez nem csak azt jelenti, hogy lesz gyerekünk, hanem azt is, hogy segítünk egy gyereknek kijutni a rendszerből, megteremtjük neki azt a szerető és támogató közeget, amit a vérszerinti családjában nem kapott meg.

Ezért nem is lett volna kikötésünk, nagyobb, roma gyereket is elfogadnánk, olyat is, aki senki másnak nem kell, mert úgy tudjuk, hogy sok ilyen gyerek van”

– fogalmaz Vanyovszki József, aki 9 éve él együtt szerelmével, Lakatos Bencével. Mindketten arccal és névvel vállalták az interjút, és még az otthonukba is beengedtek minket, mert úgy érzik, nincs mit szégyellniük. Ők is, ahogy sok heteroszexuális pár, úgy gondolják, hogy akkor lenne teljes az életük, a családjuk, ha gyereket vállalhatnának.

A kormány a koronavírus miatti rendkívüli felhatalmazással a zsebében november 9-én hirtelen benyújtotta az Alaptörvény kilencedik, valamint egyéb igazságügyi tárgyú törvények, módosítási javaslatát. Ezekben szó esik a kormány által törvényesnek ítélt családmodellről, amelyben az apa férfi, az anya nő, a nemváltoztatás tiltásáról és arról, hogy örökbe fogadni kizárólag házastársaknak van joguk. Egyedülállóknak csak különös méltánylást érdemlő esetekben, amelyekről a miniszter dönt.

hirdetés
„A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, ahol az anya nő, az apa férfi.”

„Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.”

„Gyermeket csak házastársak fogadhatnak örökbe.”

„Kivételesen – különös méltánylást érdemlő esetben – az egyedül örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadása is megállapítható.”

„Van egy szivárványcsaládok csoportunk a Facebookon, és ott valaki beírta ezt a törvénymódosítást. Én láttam meg napközben, gyászt éreztem, mire Bence hazaért, már potyogtak a könnyeim”

– meséli József, aki hozzáteszi, hogy azért is keseredett el ennyire, mert már évek óta tervezgetik a gyerekvállalást, de mivel az örökbefogadásnál külön szoba kell minden gyereknek, ők pedig jelenleg egy egyszobás lakásban laknak, eddig a lakáscsere útjukat állta.

„Még a CSOK-ot is megpróbáltuk megigényelni, mert elvileg nem kizáró ok, hogy mi meleg pár vagyunk, de 2-3 bankkal leveleztünk, és mindenhol elutasítottak, úgyhogy most már világos, hogy csak sima hitelben gondolkodhatunk. Tavaszra terveztük a lakásvásárlást és az örökbefogadás elindítását.”

Tamás és Péter egy fokkal jobb helyzetben vannak, mert ők már egy éve jelentkeztek a Tegyesznél, és csak a jogerős határozatukra várnak. Ők is azt mondják, hogy nagyon szívesen nevelnének idősebb gyereket, vagy akár testvérpárt is. Nincs származási, vagy egyéb kikötésük. A házvásárláson már túl vannak, és bár ők vidéken élnek, a család és a környezetük is támogatja a családalapítási terveiket.

„Érdekes látni a politikából folyó negatív hangulatot a melegekkel kapcsolatban, miközben a mindennapokban a közvetlen környezetünk elfogadó, nyitott, támogató. A politikusok sokat ártanak nekünk azzal, hogy ilyen negatív színben tüntetnek fel minket, nem csoda, hogy nagyon sokan felköltöznek Pestre, vagy külföldre menekülnek” – mondja Péter.

Rózsa Krisztián és párja, Ádám egészen Norvégiáig mentek, miután örökbe fogadták a kisfiukat. Krisztián azt meséli, hogy a szexuális identitásuk miatt kevésbé bántották őket itthon, mint a gyerekük származása miatt.

„Egyszerűen képtelen volt kezelni a rendszer, hogy roma, hallássérült és hiperaktív és akkor jöttek a megjegyzések, az előítéletek, hogy a vér..., meg hogy láttunk már ilyen gyereket, nem lehet ezt megnevelni... Rengeteg megjegyzést kaptunk buszon, kórházban mindenhol.”

Krisztián jelenleg a többszörös kisebbségi identitásokkal foglalkozik pszichológusként egy norvég civil szervezetnél. Közben magyar szivárványcsaládoknak is segít eligazodni, a gyerekvállalás útvesztőiben.

„Tegnap este is két párral beszélgettem a tervezetről. Ez a javaslat nagyon rosszul érintette a közösséget. Jelenleg is több tucat várakozó van, jogerős határozattal, ezt visszavonni nem lehet, de ezek az emberek most megijedtek, elbizonytalanodtak, hogy kaphatnak-e valaha gyereket. Eddig se éreztük, hogy a rendszer aktívan támogatna, de hallunk olyat, hogy személyesen a gyámhivatali dolgozó mellettük áll, de esetleg nem mernek gyereket adni, mert ez rosszul érintheti a karrierjüket. Hogy lesz-e olyan bátor Tegyesz, vagy gyámhivatal, amely ilyen nyílt politikai kommunikáció mellett is gyereket mer adni melegeknek, meglátjuk” – mondja Krisztián, aki hozzáteszi, hogy mint pszichológus egyáltalán nem látja szakmailag megalapozottnak a törvénymódosítási javaslatot, de azért olyan nagyon nem lepte meg ez a kirekesztő szabályozás.

„Ez a tervezet nem egy egyedülálló dolog, hanem nagyon jól beleillik a kormány eddigi, nem most megkezdett, antigender politikájába. Ez egy könnyen kommunikálható politikai fogás, egy csoportképző technika, aminek az alapja a hagyományos családmodell, ami úgy van beállítva, hogy ez az egyedüli és kizárólagos megoldás arra, hogy a nemzetet fenntartsuk, és megvédjük a külső fenyegetés ellen. Aki foglalkozott már politika-pszichológiával, annak ebben semmi új nincs”

– mondja Rózsa Krisztián. Véleménye szerint azonban ez a fajta törvényalkotás, és családmodell képzés 50-60 évvel veti vissza az ország anti-diszkriminációs politikáját.

„Azzal együtt, hogy egy ilyen törvénnyel azt üzenik az LMBTQ közösségnek, hogy mi nem vagyunk egyenrangú állampolgárok. Tőlünk a gyerekeket félteni kell, az állam azt mondja, hogy nem illetnek meg minket bizonyos jogok az identitásunk miatt, ami nagyon veszélyes.

Hiszen most mi vagyunk terítéken, de látható, hogy a kormány eddig is sok társadalmi csoportot beáldozott már a politikai céljai érdekében, így senki sem tudhatja, hogy mikor következik ő”

- fogalmaz a szakember.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
hajlektalanok-este8-kijarasi-tilalom-budapest-9-1000x688.jpg

„Mit csinálhatnak velünk a rendőrök? Hazaküldenek?” – hajléktalanság a kijárási tilalom alatt

A kijárási tilalom miatt elvileg nem lehetnének az utcán. Budapesti riportunk.
Szegedi Éva, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

„Van egy cigid?” kérdezi egy rongyos ruhában toporgó férfi a Körúton, amikor a közelébe érek. „Nem dohányzom” – felelem. „Akkor egy kis aprót adnál?” „Sajnos nincs nálam”. Megértően bólogat.

„Kijárási tilalom van” – mondom neki. „Mit keresel az utcán este 8 után?” – folytatom, azután felteszem neki azt a sztenderd kérdést, ami szinte minden, fedél nélkül élőkkel foglalkozó cikk alá beírnak a kommentelők „Miért nem mégy egy hajléktalanszállóra?” „Oda nem” - csóválja a fejét. A körülményeket ecseteli néhány mondattal. Hasonló dolgokat mesél, mint egy hete a Nagykörúton egy másik fedél nélkül élő férfi.

Azt hallgatom, hogy a szállón sok a bogár, összeszedhet az ember tetveket, rühatkát, bolhát, az ágyban poloskák lehetnek. Hogy figyeljem csak meg, mennyi hajléktalan vakarózik, nem véletlenül. És hogy könnyen elfertőződhetnek a végtagjaik, amiket aztán amputálni kell. Amikor arról beszélünk, hova mehet, szóba kerülnek a kapualjak, romos házak, pincék.

A Város Mindenkié csoport már évekkel ezelőtt összegyűjtötte a válaszokat a laikus olvasók olyan kérdéseire, hogy „miért nem mennek szállókra a hajléktalan emberek, amikor ott ingyen kapnak a szállás mellett enni-inni, és még mosnak is rájuk”.

„Szinte semmi sincs ingyen, sokféle hajléktalanszálló létezik és ezek közül nagyon sok helyen fizetni is kell a szállásért – főleg a jobb minőségű helyeken.

hirdetés

Az átmeneti hajléktalanszállón a szállás díja 9 és 22 ezer forint között mozog, plusz havonta előtakarékosságot is kell gyűjteni, ami kb. 10 ezer forint. A többi intézményben változó a helyzet, néhol ingyenes a szállás, de ott nagyon rossz a lakhatási körülmény” - írta a honlapján A Város Mindenkié.

Azt is elmagyarázták, hogy a mosást a fedél nélkül élőknek maguknak kell intézniük, időpontot kapnak, mikor mehetnek, és akad, ahol a mosásért is fizetni kell.

„Plusz sok az ágyi poloska, konyhai csótány és az egyéb élősködő. Sok intézmény nagyon leromlott műszaki állapotban van”

– olvasható a tájékoztatóban.

Mindenhol más a házirend, és nem mindenhol életszerű minden egyes pontja. Nincsen privát szféra. A párok gyakran nem lehetnek együtt, még egy szállóra se mehetnek be. A jobb minőségű szállókon ráadásul egy ember csak meghatározott ideig tartózkodhat. És az is tévhit, hogy mindig mindenkinek van elegendő hely, a téli napokon például a plusz férőhelyek kialakítása ellenére is akár 2-3000 ember rekedhet az utcán.

A Menhely Alapítvány téli felhívása

Azt kérik, figyeljünk oda ismét jobban a környezetünkben a hajlék nélkül, a nehéz körülmények között élő, vagy a magányos emberekre, mert ők vannak a legjobban kiszolgáltatva a zord időjárásnak.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásából működő téli krízisprogramoknak köszönhetően 24 órás Diszpécser Szolgálat működik, Krízisautó, és speciális utcai szolgálatok is segít. A Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata napi 24 órában fogadja a bejelentéseket a veszélyeztetett helyzetben lévő emberekről, a +36 1 338 4186-os telefonszámon

A Diszpécser Szolgálat Krízisautót, utcai, vagy speciális utcai szolgálatokat küld a rászorultakhoz. A segítők elsődleges célja, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb elhelyezéshez jusson.

További információkat erre a linkre kattintva olvashatsz.

Azt, hogy mennyien lehetnek valójában az utcákon, közterületeken, saccolni sem lehet. Látjuk, hogy sokkal kevesebben vannak, mint hetekkel ezelőtt, de ez nem a november 11-től életbe lépett kijárási tilalomnak köszönhető, hanem a november második felében érkezett hidegnek és az első fagyoknak. Ezt erősítette meg az a büfés is, a Boráros téri aluljáróban november 22-én este 8 után, amikor odaértük. Szerinte a hideg miatt sokan húzódtak be menedékhelyekre, átmeneti szállásokra, hajléktalanszállókra.

A Deák tértől a Vámház körúton és a Nehru Parkon át a Boráros térig gyalogoltunk a kollégámmal, Kristóffal, de csak futárokat, taxisokat, kutyásokat és pár hazasiető gyalogost láttunk, fedél nélkül élőket nem. Az aluljáróban is csak a szatyrokban összegyűjtött, szépen egymás mellé rakott holmijukat találjuk.

A Ferenc körút környékén már más a helyzet, az Üllői út és a Körút sarkán az árkádok alatt ketten is alszanak teljesen beburkolózva. A nyolcadik kerületben, a Horváth Mihály téri templom oldalában is fekszik valaki, ki sem látszik a takaró alól.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szajer-jozsef2.jpg

„Végig lehet dolgozni fél életet a nyilvánosság előtt úgy, hogy az ember lelke, igazi valója közben rejtőzködik” - gondolatok a Szájer-botrányról

Bakos András szabadúszó újságíró írása Szájer József szexpartis ügyéről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 01.


hirdetés

Szájer József nyilvános megszégyenülésén sokan mulatnak most. Ez ellen nincs mit tenni, vannak vicces nemzeti tragédiák.

Egy soproni pedagógus házaspár fia 1986-ban jogi diplomát szerez, aztán az Oxfordi Egyetem vendéghallgatója, az University of Michigan ösztöndíjas kutatója lesz; közreműködik az egyik rendszerváltó párt megalapításában, az Ellenzéki Kerekasztal résztvevője, később országgyűlési képviselővé, frakcióvezetővé, parlamenti alelnökké választják; dolgozik az európai alkotmány szövegén, büszkén nyilatkozza, hogy az ő iPadjén készül az új magyar alkotmány, európai parlamenti képviselővé lesz – végigdolgozik több mint harminc évet a politikában, az első- és második vonalban, mindvégig egy olyan pártot képviselve, amely ez idő alatt nagyot változik. Vasárnap közleményt ad ki arról, hogy lemond. Arra hivatkozik, hogy ezen már régóta gondolkodott, elfáradt – de azért a magyar kormány álláspontjával egyetért „az európai színtéren most zajló, minden eddiginél ádázabb küzdelemben”. Pártjában szomorúan fogadják a döntést, de köszönik neki, hogy döntő szerepe volt „abban, hogy a magyar polgári konzervativizmus és kereszténydemokrácia elfoglalhassa az őt megillető helyet az európai politikai színtéren.”

És aztán kiderül, hogy lemondásának bejelentése előtt két nappal dolga akadt a rendőrséggel, nem akármilyen körülmények között.

A belga sajtó szexpartiról ír, ahol főként férfiak voltak jelen, a belga ügyészség ereszcsatornán az utcára lemászó, megsérült kezű európai parlamenti képviselőt említ, akinek hátizsákjában drogot találtak a rendőrök.

Ahogy a történet végighullámzik a magyar sajtón, Szájer József megint közleményt ad ki, amelyben arról ír, a belga újságokban megjelent hír róla szól. Jelen volt egy brüsszeli házibulin, amelyet nem lehetett volna megtartani a koronavírus-járványra vonatkozó előírások miatt. A rendőröknek, akik igazoltatták a jelenlévőket, megmondta, hogy képviselő, mert igazolvány nem volt nála. Fölajánlotta, készítsenek drogtesztet – az összejövetelen kábítószert is talált a rendőrség – de enélkül folyt le az eljárás. Ő nem fogyasztott kábítószert, nem tudja, kié volt a partin talált drog. Szóbeli figyelmeztetést kapott, aztán hazavitték. Sajnálja, hogy megsértette a gyülekezésre vonatkozó szabályokat, vállalja az ezért járó szankciókat. Megköveti a családját, kollégáit, választóit, szerinte botlása személyes: „azért csak magam tartozom felelősséggel, kérem, ne terjessze azt ki senki se a hazámra, se a politikai közösségemre”.

hirdetés

Azért idézem ilyen hosszan a magyarázkodását és a kérését, mert többet mond róla, mint amennyit ő közölni szeretne.

Tényleg nem érdekel, mit kap a nyakába a nemzeti és európai sorskérdéseket fél kézzel megoldó kormányunk, élén az erkölcsi hérosszal, mit gondolnak most a jobboldali, polgári, konzervatív, kereszténydemokrata emberek, nem érdekel, hogy tud-e köpni-nyelni Dúró Dóra, az főleg nem, mi zajlik a brüsszeli házibulikon. Egyelőre ott tartok a történet földolgozásában, hogy

a legenda igaz: végig lehet dolgozni fél életet abban a szakmában, vagyis a nyilvánosság előtt úgy, hogy az ember lelke, igazi valója közben rejtőzködik. És aztán lehet konzervatív politikusként úgy botlani, mint egy szabadelvű ember.

Popper Péter írja, hogy amikor Pilinszky Jánossal találkozott, a költő azt mondta neki, haragszik a pszichológusokra, mert azt hirdetik, minden emberi problémának van megoldása. „Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb. – és összeomlik. A valóságban (…) az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól rosszul elviselhető. (…) Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
tg.jpg

Török Gábor: „Az újabb szexbotrány hatalmas csapás a Fidesznek”

A politológus szerint az ellenzékiek most jól szórakoznak, de ettől még nem lesznek többen. A kérdés az, hogyan reagálnak a botrányra a fideszes szavazók.
Fotó: Török Gábor/Facebook - szmo.hu
2020. december 02.


hirdetés

"Az újabb szexbotrány, ezt szerintem senki nem vitatja, hatalmas csapás a Fidesznek. Számtalan tekintetben: egy értékes politikus elvesztése miatt, a hitelességen esett csorba miatt, a nemzetközi visszhangok és következmények okán, egy gondosan építgetett téma "sérülése" miatt és persze kommunikációs nehézségek miatt is (lásd "brüsszelezés" új értelmezése)"

- kezdi a bejegyzését Török Gábor politológus, amit a Szájer-botrány kapcsán írt.

Majd kifejti, hogy az ellenzéki szavazók most nyilván jól szórakoznak, de ettől nem lesznek többen. Szerinte az a legfontosabb kérdés, hogy miként reagálnak rá a potenciális, illetve a jelenlegi fideszes szavazók.

Különösen azok, akik nem minden körülmények között szavaznának a Fideszre, és egy ilyen helyzetben időlegesen vagy tartósan kiábrándulhatnak, elbizonytalanodhatnak.

hirdetés

"Szóval most elsősorban őket érdemes figyelni, hallgatni, olvasni - biztos vagyok benne, hogy a következő napokban-hetekben a kormánypárt is ezt fogja kutatni ezerrel" - fűzi hozzá bejegyzésében Török Gábor.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!