hirdetés
pasareti-ter-buszmegallo6.jpg

Szerelem első látásra a modern és gyönyörű pasaréti katolikus templom

Az építész az utolsó részletig aprólékosan megtervezte a Páduai Szent Antal plébániatemplomot.
My Secret Budapest, Archív fotók: Jurányi Attila és Somlai Tibor/Fortepan - szmo.hu
2018. szeptember 23.


hirdetés

Budapest felfedezése és egy-egy érdekes helyének leírása olyan, mint a Végtelen történet. Minden egyes séta és és felfedezés további, új témákat, új történeteket indít el. Elindulok, és a Döbrentei téren lyukadok ki, ott eszembe jut valami, megnézem, arról eszembe jut valami más, azt is megnézem, és a végén már a Pasaréti téren találom magam, ahol másfél órán át semmi mást nem csinálok, csak az autóbusz-végállomást és a katolikus templomot nézegetem és járom körbe.

Pont, amikor az egyetemi évek alatt az egyik könyvtárban üldögélve elkalandoztam a polcok között, és ahelyett, hogy a vizsgámra készültem volna, az egész délutánt egy építészettörténeti könyvvel töltöttem.

Bár már vagy tíz éve terveztem, hogy alaposabban szemügyre veszem a pasaréti Páduai Szent Antal-plébániatemplomot, csak idén, az egyik sétám végén nyílt alkalmam arra, hogy ne csak elrohanjak mellette.

Az épület szerelem első látásra. Valójában az egész tér az, bár ma már nem olyan letisztult, mint amikor elkészült, számtalan tereptárgy, kisebb-nagyobb átalakítás és oda nem illő elem zavarja a látványt.

A templom tökéletes. Gyönyörű. Minden része csodaszépen megkomponált. Még az ajtók és a lámpák is tökéletesek. Ezt már akkor megállapítottam, amikor még nem is tudtam, hogy Rimanóczy Gyula, a tervezője dolgozott ki szinte minden egyes részletet.

Pedig a korabeli sajtó és a közvélemény nem rajongott az épületért, a Városépítési Bizottság meg is akarta akadályozni a felépítését.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A Pasaréti tér idősebb Rimanóczy Gyula munkája. Az 1903-ban született építésznek köszönhetjük Budapesten a Cházár András utcai nyugdíjasotthont, a Bosnyák téri katolikus templomot, a BME "R" épületét, vagy a Mester utcai rendelőintézetet.

Miután Rimanóczy Gyula megszerezte a diplomáját a Műegyetemen, Maróthy Kálmán, a Gutmann-házat tervező Wälder Gyula, és Dümmerling Ödön irodájában dolgozott, majd 1933-ban saját irodát nyitott.

A pasaréti templom terveinek elkészítésével 1931-ben bízták meg, de az elkészült munkát nem fogadták el. Többszöri újratervezés után 1933-ban elfogadták a templom terveit, de a Városépítési Bizottság ismét meg akarta akadályozni azt, hogy felépülhessen. A templom vasbeton szerkezetű háromhajós épület. Az épületegyüttes a templomból, a rendházból és a harangtoronyból áll. Ekkor már csak a templom épületei készültek el, a teret a buszvégállomással később alakították ki.

A modern építészettől, a bauhaustól, az avantgard irányzatoktól idegenkedőknek szálka volt a szemében a Páduai Szent Antal-plébániatemplom. Mint arról Salós Csaba építész írt, annak idején Dr. Somogyi Antal teológiai tanár védte meg az épületet a következő szavakkal: „Az úgynevezett művelt közönség megszokta, hogy az építőművészetet a részletformákkal, vagy a falra rakott dísszel azonosítsa, azért szokatlan és sivár neki a modern építészet egyszerűsége. Pedig az új építészet a talmi, utánzott dísz helyett őszinte, nemes szépséget hoz. Ha ennek meglátása és értékelése elmélyedést kíván a szemlélőtől, csak természetes, hisz éppen az volna a különös, ha komoly, nagyigényű műalkotások tartalma – s a templom is az – csak úgy egy látásra ki volna meríthető. Nehezíti a megértést, hogy az új építészet a lényegre megy, ami az átlagembernek mindig kényelmetlen.”

1937-ben Rimanóczyt megbízták a közben kialakított Pasaréti tér buszvégállomásának tervezésével is, így született a ma is eredeti funkcióját betöltő azóta műemlékké nyilvánított, majd a 2000-es években felújított kecses ívű épület.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A homlokzatot Vilt Tibor szobrai díszítik, a faliképeket Leszkovszky György készítette Unghváry Sándor festőművész kartonjai alapján, az üvegablakokat Árkayné Sztehlo Lili. A szószék és az eredeti oltár domborművei Ohmann Béla munkái, a Jézus-szive oltárt, a Szent József-oltárt és a keresztút domborműveit Lőte Éva készítette. A Szűzanya-oltár és a Szent Ferenc-kápolna fafaragású reliefje a márványoltárral együtt Bicskei Karle István munkája. A Szent Teréz-oltár Hallgass Jenő Zoltán műve, és Rimanóczy Gyula adományából készült.

A templom nyolc oszlopán látható világítótesteket az úgynevezett 8 boldogság szövegeivel szintén Romanóczy tervezte, csakúgy, mint a szenteltvíztartót, a gyertyatartókat és azáldozási kelyheket. Az oltárok ötvösmunkáit Iván István és Hadina Jenő készítette, a torony előtti látható Krisztus-szobor pedig Somló Sári szobrászművész adománya.

A templomot a Google térképén is láthatod:


KÖVESS MINKET:





hirdetés
klinikak-metro.jpg

Átnevezik a Klinikák metróállomást

Miután befejezték a felújítási munkálatokat a 3-as metró vonalán.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. szeptember 06.



A Semmelweis Egyetem jubileumi, 250. tanévének megnyitóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondott köszöntő beszédet, aki hangsúlyozta,munkájában számít valamennyi, a felsőoktatásban érintett résztvevő együttműködésére.

Tarlós István főpolgármester ugyanitt bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat és az egyetem között 2011-ben létrejött együttműködési megállapodást megújítják az évforduló alkalmából.

A fővárosi önkormányzat, miután befejezték a felújítási munkákat, a 3-as metró Klinikák nevű állomását átnevezi Semmelweis-klinikákra, ezzel is kifejezve az elismerését az egyetem iránt.

Ez egyébként már a második alkalom, hogy egy egyetem bekerül egy metróállomás nevébe: nemrég a 4-es metró Szent Gellért téri állomását keresztelték át Szent Gellért tér - Műegyetemre.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
ujpest-latnivalok-mysecretbudapest-budapest-titkai-5.jpg

Újpest sokkal több a focinál, és annál, amit a többség gondolhat róla – megmutatjuk a rejtett kincseit

10 dolog, amiért érdemes turistaként odamenni.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. szeptember 14.



Újpest különleges hely és telis tele van rejtett kincsekkel. Bár elsőre lehetséges, hogy neked is az újpesti csapat és a stadion vagy a "kék metró" kifejezés ugrik be, ez a kerület sokkal, de sokkal többet kínál annál, mint amit gondolnál róla.

Azért, hogy megmutassak nektek néhány szép vagy izgalmas látnivalót, úgy mentem oda, mintha turista lennék, aki a programokra és a nevezetességekre vadászik.

Újpest történetének hosszadalmas leírásával nem untatnálak benneteket, Wikipédián elolvashatjátok, annyit azonban érdemes tudnotok, hogy a XIX. század első felében gróf Károlyi István alapította a mai Újpest elődjét Új-Megyer néven az István-hegy nevű pusztán. A szobrát is bemutatom a cikkben. Újpest különálló település volt, 1950-ben csatolták Budapesthez.

A városnéző sétához a legegyszerűbb, ha metróval/villamossal/busszal az Újpest-Központ megállóig mentek, és onnan indultok tovább a séta állomásaihoz.

Rögtön az István úton továbbhaladva a Szent István térnél (hogy mennyi itt az istvános dolog!) találjátok a Városházát, Károlyi István gróf szobrát, mögötte a Budapesti Egek Királynéja templomot. Ha pedig a piac oldalán a Liszt Ferenc utcán indultok tovább, egy szép műemléki házat láthattok, a Berzeviczy utcára lefordulva pedig az újpesti zsinagógát.

1. Városháza

1898-ban írtak ki pályázatot a tervezésére, amit Böhm Henrik és Hegedűs Ármin nyert meg. Az eklektikus stílusú palota 1900-ban készült el. Egyik érdekessége, hogy annak idején a földszinten az egyik üzlethelyiségben kávéház működött.

A másik pedig, hogy az épület oromzatán egy szobrot szúrhat ki a figyelmes szemlélő. Szent Rolandot ábrázolja lovagi páncélban. Ő az urát hűségesen szolgáló harcos jelképe lett a középkorban, egyébként 778-ban halt hősi halált Nagy Károly hispániai hadjárata során.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

2. Gróf Károlyi István szobra

A gróf nem csak megalapította a mai Újpestet, hanem támogatta helyi ipar fejlődését azzal, hogy mestereket és gyárosokat telepített le a községben. A zsidók letelepedését is támogatta. Új-Megyer házainak kialakításáról ezt írta a gróf, akit a városkép is érdekelt: "Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőzése végett köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből, vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik…"

3. Az Egek Királynéja templom

A templomhoz tartozó plébánia és a katolikus iskola hamarabb megvolt, 1873-ban, a templom csak 1875 és 1881 között épült fel. Később hozzátoldották a két mellékhajót és a toronyot. Eredetileg 5 harangja volt, ám az egyik elpusztult a második világháborúban.

Thaler Tamás fotója a belső térről:

4. Az újpesti védett műemléki ház

1900-ban épült, és ha bekukucskáltok a kapun, láthatjátok, hogy egy titkos, belső kert is tartozik hozzá...

5. A zsinagóga

"Újpest 1835-ben 'keletkezett”' és 'zsidó gyarmatként' volt ismert, abban az 1835-ben kelt szerződésben, melyet gróf Károlyi István kötött a Nagysurányból érkező első telepessel, Lőwy Izsákkal" - olvasható az Újpesti Zsidó Hitközség honlapján. "Burg Károly a Károlyi gróf jószágkormányzója ismerte Lőwyt Nagysurányból és ajánlatára a gróf elfogadta és megkötötte letelepedési szerződését. (...) Az Újpesti Zsidó Közösség 1838-ban alakult." Összesen tizenhárom zsidó család alapította. Az első zsinagógát 1840-ben adták át, ám amikor a hitközség növekedésével kicsinek bizonyult, újat építettek. 1886-ban adták át.

A vészkorszakban az újpesti zsidókat a Magdolna városi pályaudvarra vitték, és onnan a békásmegyeri és budakalászi téglagyárba, majd a haláltáborokba hurcolták őket. Erre a borzalomra emlékeztetnek a zsinagógánál holokauszt-emlékmű domborművei.

6. A káposztásmegyeri vizes játszótér

A Szilas-parkban a fák között bújik meg. (Furcsa volt számomra, hogy random megkérdezett 7 káposztásmegyeren lakó közül 2 tudta megmondani, merre található, és két megkérdezett közül csak egyikük találta el a pontos helyet.) Elsősorban nyári melegben érdemes idejönni, ahol a vizes játszótér gátjain vezetik a vizet a kövekkel kirakott medrekben. Ősszel a mászókák nyújtanak élményt, illetve mellette a közlekedési pálya és maga a park a fákkal, bokrokkal, sétautakal.

7. A Szilas-park a kutyabarát területtel

Beleszerettem.

8. Újpest Wekerléje

A 14-es villamos vonalán, a Görgey utcán és a mögötte húzódó területen hangulatis, csendes utcákat talátok századfordulós villákkal, tündéri kertes házakkal. Akad olyan utca, amelyik még macskaköves. Elsőre a kispesti Wekerle-telep ugrott be róla.

9. Az Újpesti Lepkemúzeum

A fent említett csendes, romantikus utcák egyikén egyedülálló gyűjteményt láthattok, az Újpesti Lepkemúzeumot. Alapítója cukrász volt, ám érdeklődése a lepkék felé fordult, elkezdte gyűjteni a rovarokat, járni a világot, és az utazással telt évtizedek alatt hatalmas gyűjteményre tett szert.

A múzeum 2003. január 23-án nyílt a Dessewffy utcában (az újpesti rendelőintézet mögött) Juhász György a saját otthonában rendezte be a kiállítást. Nem csak pillangókat láthattok, hanem többek közt elképesztő rovargyűjteményt is, valamint preparált állatokat, ásványokat és egy sor, az utazások emlékeként hazahozott egzotikus tárgyat.

10. A Népsziget

Ha szereted a városi túrázást, érdemes kiránduló szerkót húznod, és Újpest-Városkapunál az északi összekötő hídon átmenni a Népszigetre és ott sétálni egyet, gyönyörködni az őszi színekben és borzongani az elhagyott épületeken és szellemüdülőkön.

Katt a videóra:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

Plusz tipp: ugyancsak Újpesten, illetve Káposztásmegyeren, a Farkaserdőnél találjátok a Rex Alapítvány által működtetett Állatszigetet - ez nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is élmény.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
mammut2-szokokut-lebontottak2.jpg

Kész, ennyi volt: lebontották a Mammutban a legendás mozaikos szökőkutat

A bevásárlóközpont szerint a szökőkút az utóbbi időben többet állt, mint működött, ezért is szüntették meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 15.



Eltűnt Budapest egyik ikonikus szökőkútja. Bár csupán beltéri kút volt, sokan emlékeznek rá, és a mi gyerekeink is gyakran játszottak vele.

A Mammut 2 bevásárlóközpont mozaikcsempés, színes szökőkútja lett a múlté.

VIDEÓ: Ilyen volt 2012-ben:

Mint arról több híroldal is beszámolt, nemrég körbekerítették a területet, le is volt takarva, nem lehetett tudni, hogy pontosan mi történik. Az volt kiírva, hogy építési terület.

Most viszont sehol sincsen a szökőkút, erről többek közt az Index is közölt fotót.

A Mammut üzemeltetése a 24.hu kérdésére az alábbi közleményt küldte:

"A szökőkút elbontásának technikai okai voltak elsősorban, az utóbbi időben többet állt, mint működött.

Egy majdnem húszéves állapotú szerkezetről van szó, mely tudomásom szerint már a megépülésekor sem volt problémamentes.

Az elbontás a Mammut következő években történő műszaki és esztétikai megújulásának egyik lépése. Erről majd a késő őszi hónapokban áll módunkban nyilatkozni, a tervezés most folyik,

és a megújulás egy hosszabb folyamat lesz, hiszen egy működő bevásárlóközpontot kell teljesen felújítani. Tisztában vagyunk vele, hogy a szökőkút most hiányozni fog, de reméljük a végeredmény kárpótolja a vásárlókat."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
gulyasgergely-kormanyinfo-tarlos-istvan.jpg

Gulyás Gergely: ha nem Tarlós a főpolgármester, értelmetlenné válhat a kormány és főváros közti egyezség

Szerinte Tarlós István marad a helyén, az ettől eltérő verziót horrorforgatókönyvnek nevezte. Karácsony Gergely zsarolásnak tartja a kijelentést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.



Amennyiben nem Tarlós István lesz a főpolgármester, érvényét veszti a Tarlós és Orbán közti megállapodás. Ez derül ki abból, amit hétfőn este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában mondott.

Emlékeztetőül: a 15 pontos megállapodást Tarlós István tavaly ősszel szabta indulása feltételéül, és olyan pontokat tartalmaz, mint a főváros önállósága, illetve a főpolgármester jogainak csorbítatlansága, a rendszeres egyeztetések - ezen belül egy egyeztető fórum, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása, egy 2030-ig szóló városfejlesztési terv, illetve az M3-as metró felújításához szükséges állami fedezet biztosítása.

Azt mondta: kifejezetten egy Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök között létrejött megállapodás. "Az egy politikai megállapodás, és ilyen értelemben nem közjogi, az ő kettejük között érvényes, illetve a jelenlegi magyar kormány és a jelenlegi városvezetés közötti politikai szándéknyilatkozat."

"Ez azt jelenti, hogy Tarlós István főpolgármestersége idejére érvényes, mint ahogyan a szövegben ez olvasható?" - kérdezte a riporter. "Igen" - válaszolta Gulyás Gergely. Arra kérdésre, hogy a választás hogyan befolyásolná az ügyeket, azt felelte, hogy a Közfejlesztések tanácsának addig van értelme, amíg a főváros vezetése partnernek tekinti a kormányt.

A riporter arról érdeklődött, mi történik, ha Tarlós Istvánnak nem lesz többsége, vagy nem ő a főpolgármester, a megállapodásokkal mi történik. Gulyás Gergely azt válaszolta „ilyen horrorforgatókönyvekkel” nem szeretne foglalkozni. És inkább „a papírformából kiindulva” Tarlós István magabiztos győzelmét, illetve a fővárosi közgyűlés fideszes többségének megtartását tartja valószínűnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x