hirdetés
szepsegverseny
Papucs-szépségversenyt rendeznek Szegeden
Te is nevezheted a te szegedi papucsodat. Csak le kell fotóznod, és be kell küldened egy rövid kísérőszöveggel a Móra Ferenc Múzeumnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. június 08.


hirdetés

Papucs-szépségversenyt indít a szegedi Móra Ferenc Múzeum: bárki indulhat a versenyen a szegedi papucsáról készült fotóval.

A múzeum a „Páratlanok – A szegedi papucs” című kiállítás kapcsán keresi a legszebb szegedi papucsot.

Az indulók közül szakmai zsűri választja majd ki a legszebb papucsokat, akik bemutatkozási lehetőséget is kapnak az idei szegedi Múzeumok Éjszakáján.

cimkep

A szépségversenyre június 18-ig várják a jelentkezéseket e-mailben, a moraferenc.muzeum@gmail.com címre. Az indulóknak egy fotót kell küldeniük papucsukról, illetve a papucs korát és megszerzésének történetét is várják a szervezők.

papucs1

Forrás: YouTube

papucs6
papucs5

A beérkezett fotókból kamarakiállítás készül a Múzeumok Éjszakájára, ahol a nyertesek a színpadon is bemutathatják papucsukat a nagyközönségnek.

A további részleteket a Móra Ferenc Múzeum weboldalán találod.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fehér kisoroszlán született a szegedi vadasparkban
A Szonja nevet kapta, már fotókat is közzétettek róla.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 22.



Ennek a hírnek mi is örülünk: május 15-én megszületett Nadja és Timba, a Szegedi Vadasparkban élő fehér oroszlán pár második kölyke.

A kis nőstény oroszlán a Szonja nevet kapta.

A kölyök azért kapta a Szonja nevet, mert Szonja napján született, és a név hangzása hasonlít a Nadjához, édesanyja nevéhez.

Sőt, még Oroszlán Szonja színésznőre is utal a név, aki május 19-én ünnepelte a születésnapját.

"Szerencsére a már a győri Xantus János Állatkertben élő testvérével, Amalival ellentétben nála nem jelentkeztek problémák, az anyjának most van elég teje, így nincs szükség emberi segítségre.

Az anyaállat, már napok óta a ház biztonságában várta az utódjának világra jöttét, és most is ott neveli a kicsit.

Az élesebb szemű látogatók akár meg is láthatják a kb. 1,5 kilogramm súllyal született oroszlánkölyköt" - írja a Szeged.hu.

Az előző kölyök, Amali 2017 októberében jött világra.

Szonja iránt már most nagy az érdeklődés, azért a Szegedi Vadaspark munkatársai azt kérik:

se kopogással, se villanófénnyel sem egyéb módon ne zavard az anyát és kicsinyét!

Íme az első fotók a fehér oroszlánról:

"Ez a színezet nem faji, alfaji bélyeg, és nem is albinizmus, hanem Dél-Afrikában, Timbavati térségében a természetben is előforduló színváltozat. Igaz, miután kedvelt vadászcélpont volt a felfedezése után, a 1990-es évek végére már nem is tudtak vadon élő egyedeiről. A Global White Lion Protection Trust által közölt legfrissebb, 2018-as adatok szerint csak 11 fehér oroszlán él jelenleg természetes körülmények között, míg állatkertekben és tenyészfarmokon közel 300 egyede él" - írja a fehér oroszlánokról a vadaspark.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Akár ingyen is megnézheted a Feszty-körképet a 125. évfordulón
Elképesztő sikert aratott, mikor elkészült a 120 méter hosszú, 15 méter széles alkotás, csak a festék súlya több mint 4 tonna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 05.



125 éve adták át a nagyközönségnek a Feszty-körképet. Az évfordulóra emlékezve május 12-én, vasárnap mindenki féláron, minden 125. előjegyzett vendég pedig ingyenesen nézheti meg a monumentális alkotást.

1894. május 13-án láthatta a közönség először Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző „A magyarok bejövetele” című körképfestményét. A története azonban korábban kezdődött.

Feszty Árpád 1891-ben egy párizsi útja alkalmával látta a Napóleon csatáját ábrázoló körképet, akkor elhatározta, hogy panorámaképet fest. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de

apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját, a honfoglalást örökítse meg.

Feszty jeles művészek, köztük Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1892-ben kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. Feszty vezetésével feszített ütemben folyt a munka, amelybe besegített felesége, Jókai Róza is.

A festmény, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festettek, két éven át készült. A monumentális alkotás nemcsak méreteiben lenyűgöző, a rajta található festékanyag súlya több, mint 4 tonna.

A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, a millenniumi kiállítás keretében került sor. Megnyitása után a Városliget körkép palotájában elhelyezett mű óriási közönségsiker lett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Szegedi lakótelepi házak között működnek évek óta ezek a vidám közösségi kertek
Virágok, zöldségek, madáretető, sőt, még egy fehérre festett bicikli is dekorálja a kis kerteket.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 14.



Az utóbbi években egyre-másra alakítják ki az újabb és újabb közösségi kerteket Szegeden is. Papdi Balázs a Tarján lakótelep néhány kertjét járta be, Pentelei sori, Építő utcai és Zöldfa utcai helyszíneket, és a Hajlat utcában lévő legújabbat is.

Jó látni, hogy a környékbeliek milyen szépen rendben tartják, ápolják, gondozzák, díszítik is ezeket a kerteket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
A település legnagyobb természeti katasztrófájában 6000 ház semmisült meg, és 60 ezer ember vált hajléktalanná. A Napfény város azóta is megemlékezik a hősies helytállásról és újjáépítésről.
Fotók és szöveg: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 06.



Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.

140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.

Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.

A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.

A Körtöltés és a Partfal

A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.

A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.

A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)

A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.

Néhány különlegességért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x