hirdetés
pal-utcai-fiuk-helyszinei-mysecretbudapest-einstand-prater.jpg

A Füvészkerttől a Vörösingesek iskolájáig: így néznek ki ma a Pál utcai fiúk helyszínei

Hol lakott Nemecsek Ernő? Hol lehetett a legendás grund? Megmutatjuk.
Orosz Emese, Fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2020. február 01.


hirdetés

A Pál utcai fiúk kötelező olvasmányként sosem tartozott a kedvenceim közé. Tizenegy éves kislányként egyáltalán nem tudtam azonosulni az üveggolyózó, gittrágó és más értelmetlenségeket művelő múltszázadi fiúkkal. Felnőttként újraolvasva azonban magával ragadott a regény hangulata. Egész konkrétan a helyszínei.

Molnár Ferenc története ugyanis az általam is jól ismert pesti kerületekben játszódik. A Pál utcai fiúk játszóhelyei, iskolái, sőt lakásai sem a fantázia szüleménye. Olyannyira nem, hogy - bár a regény a fantázia szüleménye - Molnár Ferenc saját gyerekkorának színtereit, barátait és emlékeit idézte vissza a Pál utcai fiúkban.

Akárcsak szereplői, Molnár Ferenc is a Lónyay utca református gimnáziumba járt, és a valóságban is megvolt a grund a Pál utcában. A regény utcái és terei közül a legtöbbet ma is megtalálod Budapest térképén. Összegyűjtöttük a történet legfontosabb helyszíneit.

Pál utca 2-4. és Mária utca sarok - az édes Grund

A Pál utcaiak játszóhelye, a Grund, a Pál utca 2-4. és a Mária utca 48-46. szám alatti üres telken állt. Itt működtette Luczenbacher Pál a gőzfavágó üzemét, farakások sorakoztak az udvaron, palánkkerítés határolta. A gyerekek az udvar eperfájáról szerezték a selyemhernyó tenyészethez a leveleket.

hirdetés
„A grund maga üres volt, mint ahogy ez üres telekhez illik is. A palánkja a Pál utca felől húzódott végig. Jobbról-balról két nagy ház határolja, s hátul... igen, hátul volt az, ami a grundot nagyszerűvé, érdekessé tette. Itt tudniillik egy másik nagy telek következett. Ezt a másik nagy telket egy gőzfűrészelő cég bérelte, s a telek telis-tele volt farakásokkal.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Itt játszottak a regény szereplőinek igazi modelljei is: Molnár Ferenc (akkor még eredeti nevén: Neumann Feri), osztálytársai, és a környékbeli gyerekek.

Az egykori Grund helyén - a valóságban is - ma már csak egy szomorú bérház áll. A Grundot viszont újraépítették kicsit odébb, a Tömő utcában. Itt a mai gyerekek is kipróbálhatják a faerődöket, és ismerkedhetnek a regény eseményeivel.

Nem messze, a Práter utcában pedig 2007-ben avatták fel Szanyi Péter: Einstand című szobrát, amely a regény alapkonfliktusára emlékeztet.

Füvészkert - a Vörösingesek bázisa

A Füvészkert - a vörösingesek játszóhelye - az 1800-as évek végén sokkal nagyobb területen helyezkedett el. Akkoriban a külső Józsefváros Budapest zöldövezetének számított.

A Füvészkertet az Üllői út felől kőfal és nagy kapu védte, de a Ludoviceum utcába (ma Korányi Sándor utca) már fapalánk futott végig a kert mellett. A kert nagyszerű hely volt bújócskázásra, labdázásra és más szabadtéri játékokra.

A Füvészkert területe idővel egyre kijjebb tolódott, egyre kisebb lett. A kis harang ma is létezik, amivel a zárórát jelezték. A Füvészkert őrének háza, melyet Bokáék emlegettek, még ma is ott áll a Klinikák metrómegállóval szemben. A kert bejárata ma az Illés utcában található. A Viktória-ház medencéjében pedig tavaly augusztustól egy különleges szobor emlékeztet Nemecsek “megfürdetésére".

Üllői út - Út a Füvészkertig

A végtelen Üllői úton sétáltak a fiúk a Füvészkertig és vissza.

„És a három kislegény sietve ment kifelé a végtelen Üllői úton. Most már egészen besötétedett, korán este lett. A lámpák mind égtek már az úton, s ez a szokatlan idő nyugtalanná tette a fiúkat. Ők ebéd után szoktak szórakozni. Ilyenkor ők nem jártak az utcán, hanem otthon kuksoltak a könyveik mellett. Némán mentek egymás mellett, s negyedóra alatt kiértek a Füvészkerthez…”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Ekkor még járt az Üllői úton a lóvasút. Nemecsek azzal ment haza csuromvizesen. Illetve ezen az útvonalon szedte ki a komfortábli ablakából Kolnay a gittet.

Az Üllői út és környéke finoman szólva nem így nézett ki 130-140-150 évvel ezelőtt...

A Molnár Ferenc szülei, a Neumann család többek között itt is bérelt lakást egész pontosan az Üllői u. 31. szám alatt.

Lónyay u. 4/c. - a Pál utcaiak iskolája

A Pál utcai fiúk a Lónyay utcai Református Főgimnáziumba jártak, a regény tanéve pedig a gitt-egylet alapítási dátuma, vagyis 1889.

A regénybeli iskola volt Molnár Ferenc, sőt édesapja alma matere is. Érdekesség, hogy 1906-ban az iskola újságjában jelent meg folytatásokban a tárcaregény.

Pipa utca – Soroksári út – Köztelek utca - Haza az iskolából

Hazafelé a Pál utcaiak a Pipa utca - Soroksári utca (ma Ráday utca) - Köztelek utca útvonalon haladtak. Itt mesélte el Nemecsek, hogyan vették el tőle a Pásztorok a golyókat.

Akkoriban még ott állt a Magyar Gazdasági Egylet székháza és a Dohánygyár, aminek helyét ma a Ráday-Kollégium épülete foglalja el. Nemecsek itt „tubákolt” és tüsszögött jóízűket Csónakossal.

„És tüsszögve vonultak végig ketten a Köztelek utcán, boldog örömet érezve e fölfedezésen. Csónakos nagyokat, bömbölőeket tüsszentett, mint valami ágyú. A kis szőke meg csak prüszkölt, mint a tengerinyúl, ha bosszantják.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A valóságban Molnár Ferenc is erre járt hazafelé a Lónyay utcai gimnáziumból.

Kinizsi utca - Bokáék lakása

A regény szerint a Kinizsi utcában lakott a Pál utcai fiúk elnöke, a mindig magabiztos Boka.

„Nemecsek Ernő pedig, vagy ha így jobban tetszik: nemecsek ernő, rohant a Kinizsi utca felé, ahol Boka lakott egy kis, szerény földszintes házban.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Az utcát nem véletlenül emelte be regényébe Molnár Ferenc, hiszen volt idő, amikor ő is itt élt családjával. 1887-88-ban az Üllői és Kinizsi sarkán álló épületben (Üllői u. 31.) bérelt lakást apja, Neumann Mór.

Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum - pim.hu

A Ráday utca és a Kinizsi utca kereszteződése, ahogy a Lónyai utcai iskola felől ideérkezünk - a videó lejátszásához kattints a képre:

Zerge utcai reáliskola - a Vörösingesek iskolája

A reáliskolák és a gimnáziumok természetes riválisa voltak egymásnak. A reálisták a természettudományos és műszaki tárgyakat tanulták nagyobb hangsúllyal. Itt főleg az iparos és kereskedelmi pályákra készítették fel itt a fiatalokat.

A Zerge utcai reáliskola épülete még mindig áll, ma a Vörösmarty Gimnáziumnak ad otthont.

Ez a Zerge, vagyis a mai Horánszky utca:

Nemzeti Múzeum kertje - Einstand!

A Muziban vagyis a Nemzeti Múzeum kertjében zajlott le a Pál utcaiak és a vörösingesek legfontosabb konfliktusa: az einstand.

„einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A tavaly átadott, gyönyörűen felújított Múzeumkertben egy Pál utcai fiúk tematikájú játszótér is épült, ahol stílusosan egy üveggolyó automata is helyet kapott.

Esterházy utca - Métázóhely

(ma három részből áll: Ötpacsirta utca, Pollack Mihály tér és Puskin utca)

A közeli iskolák versengtek az Esterházy utca kiöblösödő területéért (a mai Pollack Mihály tér). Ez a hely ugyanis remek placc volt labdázásra, egész pontosan hosszú métázásra.

Azért tesszük, hogy legyen hol labdáznunk. Itt nem lehet, és az Eszterházy utcában mindig veszekedni kell a helyért... Nekünk labdaterület kell, és punktum!

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Károly krt. 22. - Röser-bazár

A Károly körút 22. alatti ház egy védett épületegyüttes része. 1884-ben épült, és a földszintjén működött a Rőser bazár, ahol olcsón lehetett vásárolni mindenféle árut.

„Miután Boka János Tábornok tiltakozásunk dacára és erőszakkal lefoglalta az egyleti vagyont (24 kr.), mert hadicélokra mindenkinek oda kellett adni, amije volt, éspedig ebből csak egy trombitát vettek 1 forint 40-ért, pedig a Rőser-bazárban lehet kapni 60-ért és 50-ért, mégis muszájt nekik a drágábbat venni, mert erősebb hangja van...”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A bérház kapuja fölött ma a "Röser Udvar" felirat olvasható.

Rákos utca 3. - Nemecsek lakás

(ma: Hőgyes Endre utca 3.)

A regény szerint a Rákos utca 3. szám alatt, többlakásos földszintes épületben lakott Nemecsek András szabó és családja.

„A követség pedig sietve masírozott a Rákos utca felé. Az előtt a ház előtt, amelyben Nemecsek lakott, megállottak. A kapuban állt egy kislány, attól megkérdezték:

- Lakik itt a házban bizonyos Nemecsek?

- Igen - mondta a kislány, és odavezette őket a szegényes földszinti lakáshoz, melyben Nemecsek lakott.”

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A Rákos utca a regény idején a Rákos patak töltésén végighúzódó cselédsor utcája volt. Akkor még híre-hamva sem volt az Iparművészeti Múzeum gyönyörű épületének, amely csak 1896-ra, az Ezredéves Kiállításra készült el. Ma a Hőgyes Endre utca 3. szám alatt az Unitárius Templom áll.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
budapest-lakasok-wiki.jpg

180 fokos fordulatot hozott a budapesti albérletpiacon a koronavírus

Sokkal több lakást hirdetnek hosszútávra, és az árak is csökkentek. Ráadásul most nem a bérlőknek kell egymással versenyezniük, hanem a bérbeadóknak.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

Új időszámítás kezdődött az albérleti piacon a koronavírus-járvány miatt elrendelt országos veszélyhelyzet óta - írja közleményében a Rentingo.

Jelenleg most az a ritka piaci jelenség figyelhető meg, amikor csökken a kereslet, de a kínálat nemhogy nem csökken, de még nő is. A Rentingo szerint a turizmus és így az Airbnb-n keresztüli rövid távú lakáskiadás teljes összeomlása miatt

ma 15 ezer többnyire belvárosi lakás áll üresen Budapesten.

Mivel a járvány miatt most nehezebb kiadni a lakásokat, az albérletárak is "kézifékes fordulót vesznek", vagyis sokkal olcsóbbak lehetnek, mint egyébként.

Januárban még átlagosan 169 ezer volt a fővárosi albérletek meghirdetett bérleti díja, márciusra azonban ez 161 ezer forintra esett le, és továbbra is csökkenés várható.

hirdetés

Sőt, már a több hónapos kaucióról is egyre inkább lemondanak a lakástulajdonosok, egyharmaduk már egy hónapos kaucióval is elégedett jelen helyzetben.

Tehát fordult a kocka a bérlők és a bérbeadók kapcsolatában: most nem a bérlőknek kell versenyezni az albérletekért, hanem a bérbeadók versenyeznek egymással, hogy fizetőképes és megbízható bérlőket szerezzenek.

Az új digitális megoldásoknak köszönhetően a bérlőknek már nem is kell keresgélniük, hanem őket keresik a bérbeadók az ajánlataikkal a közösségi oldalakon.

Ráadásul a bérlők most sokkal több és jobb minőségű lakások között válogathatnak, ugyanis a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadás leállása miatt most olyan ingatlanok is bérbe vehetők hosszútávra, amelyek eddig eddig nem, ráadásul sokkal kedvezőbb áron.

Tehát aki most szeretne albérletbe menni, sokkal több és jobb lehetősége van megfelelő lakást találni számára megfelelő áron,

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bkk-szombati-menetrend-jarvany.jpg

Kiakadtak az utasok a BKK ritkított menetrendje miatt, már csütörtöktől sűrűbben járhatnak a járatok

Fürjes Balázs és Vitézy Dávid levélben kérték Karácsony Gergelyt, hogy változtassanak a menetrenden, ő ezt meg is ígérte.
Fotó: Fürjes Balázs/Twitter - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

Szerdától szombati menetrenden alapuló, de több frekventált vonalon annál sűrűbb közlekedést biztosító menetrendet vezettek be munkanapokra a fővárosi közösségi közlekedésben a koronavírus-járvány miatt csökkent utasszámhoz igazodva.

Mától például csúcsidőben a 2-es, a 3-as és a 4-es metró, az 1-es villamos, valamint a kiskörúti villamosok 5 percenként, a metrópótló busz 1-2 percenként, a nagykörúti villamosok 3-4 percenként, a Thököly úti buszjáratok 2-3 percenként járnak. De gyakrabban indul az újpalotai gyorsjáratok vonalán a 7E, a rákoskeresztúrin a 97E busz, a kőbányai lakótelepre tartó 85-ös járat, a Káposztásmegyerre közlekedő 20E gyorsjárat, a Füredi úti lakótelep felé pedig a 80-as mellett a 81-es troli is jár.

Szerda délelőtt Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója és Fürjes Balázs, Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár is posztolt arról közösségi oldalán, hogy ez a menetrendváltozás nem megfelelő a jelenlegi helyzetben.

Vitézy Dávid a Facebookon azt írta, sok tízezer ember háborodott fel szerda reggel, amikor szembesült azzal, hogy a BKK mostantól a szombati menetrend szerint közlekedteti a járatait.

"Amióta bejelentették, világos volt, hogy itt valami nem stimmel: egy rendkívüli járványhelyzeti munkanapi menetrend helyett, talán lustaságból, talán nemtörődömségből, de egyszerűen megpróbálták a szombati menetrendeket ráhúzni a mostani helyzetre"

hirdetés

- hangsúlyozta, hozzátéve, pont azok maradtak a buszokon és azok járnak dolgozni, akik műszakos munkarendben dolgoznak, azaz ebben a helyzetben is helytállnak az emberekért a kórházakban, áruházakban, üzemekben. Ezek az emberek a közüzemeket biztosító munkahelyekre tartanak reggel 5 és 7 között. Ilyenkor az utasforgalom lényegesen magasabb, mint a szombati - mutatott rá.

"Nem akartam előre beleszólni a fővárosi operatív törzs munkájába, de sajnos az első, mai reggel beigazolta, hogy a BKK rossz döntést hozott a szombati menetrendek gondolkodás nélküli bevezetésével. Az utasok véleménye jól követhető a Facebookon is.

Számos olyan járaton, melyen az emberek dolgozni járnak, az elmúlt napokhoz képest a járványhelyzethez mérten kényelmetlen zsúfoltság alakult ki, ráadásul a buszok eleje nagyon helyesen a járművezetők védelmében le van zárva"

- írta.

Vitézy Dávid részletezte, hogy a szombati menetrendet úgy sikerült bevezetni, hogy a csak hétvégén járó járatok mindennap közlekednek, mint az amúgy is "értelmetlen", de máskor munkanapokon legalább nem közlekedő belvárosi City-troli vagy a Normafáig hosszabbított 212-es.

Eközben a munkanapokon a munkába járást segítő 85E, 98E, 101B, 122-es, 282E, és a 284E, azaz épp a kórházak, ipari negyedek dolgozóit szállító járatok egyáltalán nem járnak.

Az állam által megrendelt elővárosi kék buszjáratokon (melyek a BKK szervezésébe tartoznak, de menetrendjükről már a minisztérium dönt) nem követték el ezt a hibát. A Volánbusz a legritkább, de munkanapokra kitalált, máskor december végén a két ünnep között alkalmazott menetrendet vezette be. Ez lett volna a helyes lépés a budapesti helyi közlekedésben is, és ismét megmutatja, miért kellene regionális logikában együtt tervezni Budapest és környéke menetrendjeit - tette hozzá Vitézy Dávid.

"Tisztelettel kérem a Fővárosi Önkormányzatot és a BKK-t, hogy korrigáljanak és a szombati menetrend helyett sürgősen vezessenek be egy, a járványügyi veszélyhelyzethez igazodó rendkívüli munkanapi menetrendet, mely a hajnalban kényszerűen bejáró, kórházakban, áruházakban, gyárakban, közüzemi energiaellátást és az alapvető közszolgáltatásokat biztosító munkahelyeken, építőiparban dolgozó emberek számára lehetővé teszik a távolságtartást a járműveken és amellyel a BKK nem járul hozzá a megbetegedések tömegessé válásához" - írta Vitézy Dávid.

Fürjes Balázs Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár szintén nem ért egyet a szombati menetrenddel, ezért arra kérte Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy változtasson ezen, mert ez rontja a járványhelyzetet. Az államtitkár felkérte Vitézy Dávidot, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatóját, hogy álljon rendelkezésre és segítse a munkát.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
regi-jarvanyok-nyoma-budapesten.jpg

Régi járványok nyomai és emlékei a mai Budapesten

Lepra, pestis, kolera - nevek, épületek és szobrok őrzik a kórság emlékét.
My Secret Budapest - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

Az elmúlt évszázadok alatt gyakran ütötték fel a fejüket pusztító járványok Európában, így Magyarországon is. Pestis, kolera, spanyolnátha (influenza), himlő, tífusz - ezek ellen eleinte az elkülönítésen kívül semmilyen védekezési módot nem tudtak bevetni.

Pesten és Budán számtalan épület és szobor emlékeztet ma is az egykori járványokra; de azt is tudhatjuk, hol voltak olyan temetők a mai Budapest területén, ahol a betegségekben elhunytakat kísérték utolsó útjukra. Ezek közül mutatok most néhányat.

1737-ben (nem először és nem is utoljára) pestisjárvány tarolta végig Budát és Óbudát. Később többször is felütötte a fejét a kór.

A budai Kapás utca által határolt régi budai temetőt az 1738-40-es pestisjárvány idején pestistemetőnek használták. Ez a hely nagyjából a mai Szász Károly utca két oldalán, a mai lakóházak helyén volt.

Ezt a temetőt 1740-ben lezárták, és egy kicsivel arrébb, a mai Medve utcában létesítettek új temetkezési helyet. A mai Csík Ferenc Általános Iskola régi épületének helyén.

hirdetés

Ebben az újabb temetőben helyezték végső nyugalomra az 1740. szeptember 10-én meghalt Pretelli Ignác vízivárosi jezsuita plébánost is. Ám 1760 körül ez a temető is megtelt, és ezután a Városmajor keleti sarkánál, a mai Széll Kálmán tér és a Szilágyi Erzsébet fasor találkozásánál nyitottak új sírhelyeket.

A Pestistemetőt és a Medve utcai temetőt a 19. század végén számolták fel. A területből építési telek lett, és be is építették mindkettő helyét. A Medve utcai elemi iskola 1874-ben épült.

A pesti oldalon a mai Molnár utca területén is pestistemető volt a XVIII. században.

Az egykori pestistemetőtől nem messze, a vízivárosi Mária téren szobor emlékeztet a járványra. Eredetileg egy nyílt kápolnában állt a vízivárosi Felsővásártéren, a jelenlegi Batthyány tér területén. A pestisjárványok idején ugyanis a templomokat bezárták, a hívek kint a szabadban hallgathattak misét.

A szobrot annak idején mellékalakokkal készítette el Hörger Antal: a Szeplőtelen Szűz és a kis Jézus figuráján kívül Sienai Szent Katalin és Nepomuki Szent János volt látható. A szobrot 1748-ban áthelyezték a tér egy másik részére, 1826-ban pedig lebontották. A mellékalakok a budai kapucinusok Fő utcai zárdájának a kertjébe kerültek, ahol száz évvel később nyomuk veszett, a Mária-szobor viszont az Irma-térre került az oszloppal együtt 1834-ben.

1938 tavaszán a szobor felső részét ellopták, ekkor Visnyovszky Lajos faragta újra, 1945-ben az ostrom alatt megsérült, 1984-ben Szomolányi Péter faragta újra. A tér nevét a XX. században a szobor tiszteletére változtatták Mária térre.

Ugyancsak pestisjárványra emlékeztet bennünket a Mátyás-templom közelében álló Szentháromság-oszlop is.

A pesti oldalon a Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére épült templomot 1711-ben húzták fel, és ez az épület is a pestisjárványokra emlékeztet: Rókus a pestisbetegek védőszentje volt, Rozália pedig állítólag járvány idején segített a hozzá fohászkodóknak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
marriott_.jpg

Budapest üres szállodák kivilágított ablakain keresztül üzen a világ nagyvárosainak

A budapesti ablakokban március utolsó hétvégéjén sötétedéskor volt látható a 4U! felirat. A kezdeményezéshez eddig 12 budapesti hotel csatlakozott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 30.


hirdetés

Közös kampányt indít a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége: az üresen álló budapesti szállodák ablakaiban sötétedés után a 4U! üzenetet jelenítik meg. A For You!, vagyis az Érted! Értetek! feliratot a szobák fényei adják ki - közölte a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) az MTI-vel hétfőn.

A közlemény szerint Budapest ezzel az apró, mindenki számára érthető gesztussal próbál szolidáris lenni a világ többi városával, ahol hasonló gondokat eredményez a koronavírus okozta válság.

A turizmus és a vendéglátóipar teljes leállása, a kijárási korlátozás és a bizonytalanság egyformán sújt minden nagyvárost, céget, polgárt és azokat, akik ebben a rendkívüli helyzetben is működtetik a várost. A 4U! felirat nekik is szól - hangsúlyozták.

hirdetés

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a válságot a városok és városlakók csak közösen, egymásra odafigyelve tudják átvészelni és leküzdeni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!