hirdetés
 
 
oveges
Öveges, a fizika varázslója
A tudás iránti szeretetet, a szórakoztatva tanítás belső tüze izzott az igazi tudós külsejű piarista szerzetes Öveges József professzorban.
Csomós Éva írása - szmo.hu
2011. november 10.


hirdetés

A tudás iránti szeretetet, a szórakoztatva tanítás belső tüze izzott mindannyiunk kedvenc tanárában, az igazi tudós külsejű piarista szerzetes Öveges József professzorban.

A természettudomány népszerűsítésének egyik legkiemelkedőbb alakja volt, kinek előadásait nézve annak sem tűnik lehetetlen feladatnak megszeretni a fizikát, aki addig irtózott tőle. Magával ragadó előadásmódjának hála, még a kísérletek otthoni elvégzésére is kedvünk támadhat!

Miért nem esnek le a felhők?, Van-e a levegőnek árnyéka?, Mi van a buborékban, ha forr a víz? – hasonló kérdésekre adta meg a választ 100 kérdés – 100 felelet című tévéműsorában, illetve nebulók sokaságát ösztönözte otthoni próbálkozásra a Legkedvesebb kisérleteim című műsorában, s egy ország ismerte a fából faragott kis Heki kutyát, „ki” pusztán a hangja hallatára pattant elő papírházából.

Varázslat volt, amit művelt, s nem csak látványos fizikai kísérletei miatt. Úgy sugárzott belőle a fizika szeretete, hogy másokban is képes volt lángra gyújtani a tanulás és a tudás iránti vágyat, s hallgatóságához mindig azok képzettségüknek, tudásuknak megfelelően szólt.

Úgy tartotta, hogy a tudást nem csupán elméleti szinten kell felhalmozni, hanem alkalmazni is közvetlenül kell tudni életünkben, hogy az addig meddő ismeret termékeny tudássá váljon.

Képes volt felismertetni, hogy közvetlen környezetünkben ezernyi csoda vár arra, hogy megfejtsük a titkát. Mind egy-egy kaland az életünkben, amellyel közelebb juthatunk a természet törvényeinek megfejtéséhez. S mert az ember is a természet szerves része, így a kutatás közben képes önmagát is egyre jobban megismerni és megérteni. S ez volt minden titkának lényege.

"Semmiből nem lesz semmi!" - mondta oly gyakran, sőt, még diákjaival is beíratta füzetükbe mottóul ezt az örök érvényű igazságot, mi nem csak a fizika területén, de bárhol, bármire alkalmazható. Innen pedig már csak egy lépést kell megtenni, és máris kiderül, hogy szinte egyetlen lépést sem lehet megtenni a fizika közbenjárása nélkül.

Erre hívta fel a figyelmet olyan egyszerű és olyan közérthető módon, hogy azt mindenki megértette, és mindenki szeretettel fogadta sajátjául. "Az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladásra." - hangoztatta ezt is olyan gyakran, s mindent meg is tett szavai hitelességéért.

Az, hogy tanítani szeretett volna, nem volt meglepő a környezetében, hiszen családja apai ágon legalább kétszáz évre visszamenően mind-mind néptanítók voltak. Édesapja, Öveges József előbb Pákán, majd Náprádfán volt felekezeti tanító, így az is természetes volt, hogy négy gyermeke közül az elsőnek (1895. november 10-én) érkező Józsefet is ő tanította először.

A család 1901-ben Győr megyébe, Pérre költözött, majd az apa korai halála után nehezebb idők köszöntöttek az árvákra. Mihálovits Ilona a pákai orvos leánya, férje halála után magára maradt, és igencsak meg kellett küzdenie a boldogulásért. Ezért - amint lehetett - a legidősebb fiú az elemi elvégzése után a győri Bencés Gimnáziumba került. A tudományok (és főként a természettudományok) iránt már nagyon fiatalon érdeklődő fiú 1912-ben felvételt nyert a piarista rendbe, így a gimnáziumot már Kecskeméten fejezte be, természetesen színjeles eredménnyel.

1915-1919 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-fizika szakos hallgatója lett, tanári diplomáját 1919-ben szerezte meg, pappá 1920. július 4-én szentelték.

Majd a fővárost elhagyva, vidéken gyakorolta hivatását. Az 1924-1930-as éveket a váci Piarista Főgimnáziumban töltötte, majd 1930-tól 1940-ig Tatán tanított. Odaadását, kitartását kollégái meghökkent elismeréssel, diákjai pedig ámult tisztelettel csodálták. Teljesen természetesnek számított, hogy minden reggel négy órakor már világított a hajnali munkálkodást jelző villany. Hajtotta a tanítás legszemléletesebb módjának megtalálása, saját gondolatainak megvalósítása.

A második világháború után a Közgazdaságtudományi Egyetem a fizika megbízott előadója, később a fizika professzora, majd 1948-ban a megalakult Budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára lett annak 1955-ös megszűnéséig, amikor nyugdíjazását kérte. Tevékenységét 1948-ban Kossuth-díjjal ismerték el.

A Miskolci Nehézipar Műszaki Egyetem 1958-ban tanszékvezető egyetemi tanárnak invitálta, de "A megtisztelő felhívást - őszinte fájdalmamra - nem fogadhattam el, mert ez akadályozott volna abban, hogy könyveimen, a rádióban, a televízióban akkoriban kibontakozó adásaimon keresztül olyan mértékben lehessek a "nép tanítója", mint szerettem volna."

S valóban sokat dolgozott. 1953-tól (több mint negyedszázadon keresztül) az "Élet és Tudomány " hetilap szerkesztő bizottsági tagja volt, ahol szívesen adta közre tanulmányait. Több mint 30 éven keresztül pedig a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Országos Elnöksége tagjaként végzett fontos ismeretterjesztő munkát.

Egyszerű példáival, sajátos, lelkes előadásmódjával a hatvanas években a televíziónézők tízezreinek vált kedvencévé.

Nemzedékekkel tudta megszerettetni a fizika alaptételeit. 135 nagysikerű tévéfelvételt készített, melyekben szórakoztatva mutatta be játékos, otthon is elvégezhető kísérleteit, miközben ő maga is nagyon fellelkesült. Hitte, hogy az egyszerű élőszó megerősíti a tanári magyarázatot.

A rádió mikrofonjába már 1946-ban elmondta első előadását, mi az atombombáról szólt. Előadásait a rádióhallgatók 256 felvételen keresztül élvezhették, nem is csoda, hogy a professzort a „fizika varázslójának” nevezték.

Tudományos munkája mellett szeretett sportolni, a természetet járni. Sok fiatalt tanított meg úszni, korcsolyázni. Azt már csak kevesen tudják róla, hogy Tatán ő honosította meg a jégvitorlázást. A város később sem feledkezett meg tanítójáról, 1964-ben díszpolgárrá választották. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat az 1976-ban alapított Prometheusz érmét fizikai ismeretterjesztésért első ízben neki ítélte oda.

Élete végéig nyarainak nagyobb részét szülőfalujában töltötte, de még idősebb korában is fáradhatatlanul dolgozott. Halála méltó volt életéhez, épp egy kísérlet bemutatása közben kapott agyvérzést Budapesten, 1979. szeptember 4-én. Zalaegerszegen helyezték örök nyugalomra, nevét Budapesten középiskola, Zalaegerszegen általános iskola és ismeretterjesztő egyesület viseli. Családjának pákai házát 1993-ban emléktáblával jelölték meg.

Tatán (egykori kedves iskolájában) születésének 85. évfordulóján emléktáblát avattak, és azóta is rendszeresen tartják az I. és II. osztályosok számára az Öveges-emlékversenyt, melyen a nebulók matematikából és fizikából mérhetik össze tudásukat.

1995-ben, születésének századik évfordulóján forgalomba hozták az Öveges József munkásságának legfőbb értékeit bemutató CD-ROM-ot, mi két fizikatankönyvének teljes szövegét és a Legkedvesebb kísérleteim című videokazetta filmjeinek rövidített változatát is tartalmazza.

Nevét szülőfalujában általános iskola, Budapesten középiskola, valamint az Öveges József fizikai tanulmányi verseny őrzi, melyet az általános iskolák nyolcadik osztályosai és gimnazisták számára hirdetnek meg.

A professzor örök álma volt, hogy tudományos játékszobákat létesíthessen, és ez 1995 őszén valósággá is vált, ugyanis megnyitották a Csodák Palotáját, melyben az egyik terem az ő nevét kapta. Szintén nevét viseli a 67308-as sorszámú kisbolygó, mit a Nemzetközi Csillagászati Unió tiszteletére nevezte el Övegesnek. Emlékét nem felejtik, öröksége tovább él.


KÖVESS MINKET:




Sokkoló bemutató: szándékosan terjesztették a HIV-vírust Afrikában
Az afrikai feketék kiirtása volt a célja egy dél-afrikai titkos szervezetnek, amely felelős lehetett Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár haláláért is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

Erről szól az a döbbenetes dokumentumfilm, amelyet a múlt hét végén mutattak be a Sundance Filmfesztiválon a Utah állambeli Park City-ben. A Hammarskjöld döglött akta (Cold Case Hammarskjöld) alkotója Mads Brügger dán rendező.

A film középpontjából álló fegyveres szervezet a Dél-Afrikai Tengeri Kutatási Intézet (South African Institute for Maritime Research - SAIMR) fedőnevet használta, és volt zsoldosokból toborozták. A oknyomozás koronatanúja a filmben a szervezet Alexander Jones néven szereplő volt tagja, aki elmondja, hogy

a 90-es évek elején hamis oltásokkal terjesztették az AIDS-et okozó HIV-vírust.

„Háborúban álltunk – mondta Jones – a dél-afrikai feketék voltak az ellenségeink” – idézi a Daily Mail.

Jones állítása szerint maga is járt a SAIMR egyik bázisán, ahol ezeket a HIV-fertőzött oltásokat gyártották, és beszélt arról a Keith Maxwellről, aki rendszeresen orvosnak adta ki magát Dél-Afrika feketék lakta körzeteiben. A 2006-ban meghalt Maxwell, aki magát „dandártábornoknak” nevezte ki, naplójában egy olyan Dél-Afrikát vizionált, amelynek 2000-re fehér többsége lesz, „és nem lesz többé helye sem a szabad abortusznak, sem a drogoknak, sem a korábbi évtizedek más túlkapásainak az AIDS utáni világban.”

A történetnek Brügger úgy akadt a nyomára, hogy eredetileg a Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt ért tisztázatlan 1961. szeptember 18-i repülőgép-szerencsétlenség körülményeit kutatta. A SAIMR-ról ugyanis kiderült, hogy ők álltak a svéd diplomata elleni merénylet mögött, amelyet a CIA és a brit titkosszolgálat segítségével hajtottak végre.

Éveken keresztül az volt a hivatalos nézet, hogy az egykori Észak-Rhodesia (a mai Zambia) területén történt szerencsétlenséget a pilóta hibája vagy a gép meghibásodása okozta, de született egy olyan ENSZ-jelentés is, amely szerint „elképzelő, hogy a repülőt külső támadás érte.”

Dag Hammarskjöld 1953-tól állt a világszervezet élén, kiemelkedő szerepet játszott a koreai háborúban kötött fegyverszünetben és az 1956-os szuezi válság diplomáciai rendezésében. Utolsó évében a függetlenné vált két Kongó közötti konfliktusban próbált közvetíteni. E misszió közben érte a halál.

A Hammarskjöld-ügy mindazonáltal a háttérbe szorult a népirtási kísérlet leleplezése miatt. Több AIDS-szel foglalkozó szakember szerint „közel a nullával egyenlő annak az esélye, hogy így hajtsanak végre tömeggyilkosságot”, ilyesmire még a mai modern laboratóriumok sem képesek. Rebecca Rhodes, a fokvárosi egyetem AIDS-kutató intézetének vezetője pedig egyenesen attól tart, hogy az ilyen „összeesküvés-elméletek” megrendíthetik a bizalmat az orvosokban, és összezavarják az embereket a HIV-vírus terjedésével kapcsolatban.

Brügger, akinek már korábbi filmjei is „provokációként” hatottak, elismerte, hogy nem tudta ellenőrizni Jones történetének hitelességét.


KÖVESS MINKET:



A "halála" után hat napig még élt - rájöttek, miben halhatott meg Nagy Sándor
A tudósok szerint teljesen le volt bénulva, ezért hitték halottnak.
Daily Mail. Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

A történelem valaha élt egyik legnagyobb hadvezére, III. Alekszandrosz makedón király, ismertebb magyar nevén Nagy Sándor időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban, 32 éves korában. A haláláról több feljegyzés is fennmaradt, ezek közül négyet fogadtak el hitelesnek a történészek, de azok sem közvetlen szemtanúktól származnak. Azt feltételezték, hogy valamilyen gyulladásos betegség, esetleg alkoholizmus okozhatta a halálát, de olyan teóriák is léteznek, amelyek szerint meggyilkolták.

Az új-zélandi Otago Egyetem orvosi kutatócsoportja azonban tüzetesen tanulmányozta a fennmaradt forrásokat, és a hadvezér halála előtti tünetekből arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy Sándor egy nagyon ritka, gyulladásos eredetű idegrendszeri betegségben, az úgynevezett Guillain-Barré szindrómában halt meg.

Ennek az autoimmun betegségnek a feltételezett kórokozója (vagyis a betegséget megelőző gyulladásé) nagyon elterjedt volt az ókorban. Nagy Sándor a halála előtt magas láztól, altesti fájdalmaktól, majd úgynevezett "szétterjedő zsibbadástól" szenvedett, amely ennek a betegségnek a jellegzetes tünete.

A kutatók szerint a végén teljesen lebénult, a légzése is alig láthatóvá vált, a környezete ezért hihette halottnak (akkoriban a halál beálltát a légzés megszűnésével állapították meg, a pulzust nem nézték).

A beszámolók szerint feltűnő volt, hogy Nagy Sándor holtteste hat nappal a halála után még mindig nem kezdett bomlani, teljes épségében megvolt. Ezt akkoriban csodának hitték, valamint Nagy Sándor isteni származásának, de a kutatók szerint sajnos egyszerűen arról volt szó, hogy halálának hivatalosan elfogadott időpontja után még hat napig élt, csak teljesen le volt bénulva, sehogyan sem tudott életjeleket leadni. Valószínűleg végig a tudatánál is maradt, míg végül elhunyt.


KÖVESS MINKET:




Sosem látott felvételek kerültek elő az Ady-temetésről
Több darabba szabdalva, különböző helyekről kerültek elő a képsorok, amelyeken a költő 100 évvel ezelőtti gyászszertartása látható.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap Ady Endre 1919. január 29-i temetéséről.

A pontosan 100 évvel ezelőtt lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és csak nemrég előkerültek a kameranegatívok.

A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről.

Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek.

Az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken.

A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másikuk lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn.

A Filmarchívum Filmhíradók 100 éve című sorozatának Ady temetéséről szóló része:


KÖVESS MINKET:





Babaarcú magyar színésznő, aki eltűnt, és csak évtizedek múlva, öregen került elő
Goll Bea titkolta múltját, és még új barátai sem tudták, hogy valaha ünnepelt sztár volt.
Orosz Emese - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Goll Beát a Beszélő köntös című filmben láttam először. Már akkor is feltűnt a szőke babaarcú színésznő rendkívüli szépsége. Nevére azonban akkor hiába kerestem rá, a Wikipédia is csak egy rövid bekezdésben írt az egykori sztárról, és sehol nem találtam felvilágosítást arról, mi lett vele ‘45 után. A háború után egyszerűen eltűnt, és évtizedekig nem lehetett tudni róla semmit. Pár éve azonban végre kiderült, hogy mi történt az egykor ünnepelt sztárral.

Goll Bea 1927-ben született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és szépsége már egészen fiatal korában megmutatkozott. Csodalánynak hívták, és még csak 12 éves volt, amikor balett és tánctudása zsúfolásig töltötte a zeneakadémia nagytermét.

Nem kellett hozzá sok idő és a magas, karcsú szépséget a filmipar is felfedezte magának. Bea a 40-es években hét filmben - A beszélő köntös, Haláltánc, Fráter Loránd, Miért?, Családunk szégyene, Fekete hajnal, Szerelmes szívek - is szerepelt.

A főszerepeket teltházas előadások, dicsérő kritikák és újságcímlapok követték. Goll Bea mai szóval élve a 40-es évek háborús Magyarországának egyik sztárja, sőt szexszimbóluma volt. A magyar Greta Garbonak is nevezték. A történelem azonban közbeszólt.

1944 után nem hagyták filmekben szerepelni. Páger Antal, Karády Katalin köréhez tartozott és gyakorlatilag lefasisztázták. Csak vidéki színházakban léphetett fel, és egy kalap szalonban dolgozott. Egyértelművé tették számára, hogy ha folytatni szeretné előadóművész karrierét, azt csak külföldön teheti meg. Goll Bea még 15 évesen hozzáment Takács Antal filmproducerhez. Amikor őt is ellehetetlenítették, úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot.

1948-ban emigráltak. Ezek után ismerősei és egykori pályatársai sem tudtak róla semmit. Illetve

az adattárakban is csak annyi szerepelt róla, hogy eltűnt.

Pár éve azonban Vujity Tvrtko és Verrasztó Gábor író Svájcban a nyomára bukkant az immár 6 évtizede nyom nélkül eltűnt magyar sztárnak. Ők még életben találták az akkor 86 éves Goll Beát, és megdöbbentő részleteket tudtak meg az emigrációban töltött további életéről.

Svájcban különböző dokumentumok szerint Bea, Beatrix, illetve Beatrice Nafzger néven élt. Sokan nem is tudták, hogy magyar. Arra pedig, hogy híres színésznő volt, csak egy költözés során derült fény.

Bea már idős hölgy volt, amikor eltörte lábát, közben felújították a lakását, és költöznie is kellett. A rakodásban segítő szomszédja kezébe ekkor került két dobozt tele rengeteg fényképpel és újságcikkel. Svájci szomszédai teljesen ledöbbentek, hogy egy ekkora filmcsillag élt mellettünk, hiszen

Bea soha senkinek nem beszélt csillogó múltjáról.

Első férje öngyilkos lett. Később született egy kisfia, de két hónapos korában ő is meghalt.

Svájcban először a szépségét kamatoztatta kalapmodellként, állítólag ő volt az egyik legjobb a szakmában. Majd amikor kezdett kiöregedni, balett tanárként üzemeltetett egy magán balettiskolát, és innen is ment nyugdíjba.

Goll Bea 2014-ben bekövetkezett haláláig egy idősek otthonában él egy Zürich melletti kisvárosban.

Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, s bár emlékei ködösek, igazi színésznői tartással és kifogástalan magyarsággal beszélt múltjáról.

Az interjúkból kiderült, hogy az idős Goll Bea nem tekintett magára se sztárként, se tehetségként, és nem is tulajdonít ennek jelentőséget. Úgy fogalmazott:

"
"Csak táncikáltam"

Amikor pedig szembesítették vele, milyen ünnepelt híresség volt, csak annyit válaszolt: “Na és?”

Saját bevallása szerint azért kapott sok szerepet, mert “olcsó volt”. A rajongókat, a népszerűséget és az autogramm osztogatást viccnek fogta fel. Ne feledjük, hogy abban az időben csak 14-16 éves kislány volt, akinek inkább csak az anyja hajszolta a népszerűséget.

A kiköltözés után Magyarországról senkivel sem tartotta a kapcsolatot. Egyszer sem tért vissza szülőhazájába, és soha nem is vágyott erre. "A múltba nem lehet visszamenni" - indokolta.

Az idős Goll Bea a halála előtt nem sokkal készült interjúkban azt is elárulta magáról, hogy szereti a vörösbort, a rántottát, szeret zenét hallgatni, illetve magyar színész könyveket olvasni, és a sok megpróbáltatás ellenére is boldogan élt Svájcban.

Forrás: TV2, Fortepan, Wikipédia


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x