hirdetés
kenyer1.jpg

Otthoni kenyérsütés kezdőknek

Reneszánszát éli az otthoni kenyérsütés, ezért mi most azoknak szeretnénk segíteni, akik most kezdenek próbálkozni.
A fotók az alábbi recept alapján sütött kenyerekről készültek - szmo.hu
2020. március 20.


hirdetés

Mivel a kenyér az emberiség talán legalapvetőbb élelmiszere és már évezredek óta készítik, nem egy bonyolult dolog. Bár lehet különleges kenyereket is készíteni, de mi most maradjunk az alapoknál.

A kovásszal készült kenyér lenne a legkézenfekvőbb, hiszen a klasszikus kenyérnek három alapanyaga van: liszt, víz, só. A kovász készítése sem ördögtől való, de mivel elég nagy gondosságot, odafigyelést és rengeteg türelmet igényel, első lépésben maradjunk az élesztőnél. Ebből ugyanolyan csodás kenyeret lehet sütni, csak a kovász lenne a klasszikus.

Ennyi meló van vele: 2x10 perc

Várakozási idő: 6-8 óra

Sütési idő: 60 perc

hirdetés

Egy veknihez az alábbiakra lesz szükséged

- 93 dkg liszt (ez alapból sima fehérliszt, de lehet bele tenni egy kevés teljes kiőrkésűt, rozslisztet vagy tönkölylisztet)

- 7,5 dl langyos víz

- 5 dkg élesztő

- 3 teáskanál só

Opcionálisan fel lehet turbózni:

- 1 db főtt, kihűlt és összetört krumplival

- pár evőkanál olivaolajjal

Elkészítés

A lisztet, az elmorzsolt élesztőt és a sót egy tálban összekevered és hozzáöntöd a langyos vizet. Nagyjából 3-4 perc alatt lehet egyneművé dagasztani a tésztát. Tényleg nem kell sokáig, elég ha úgy nagyjából összeáll és az sem baj, ha nem váli el teljesen a tál falától.

Ezután letakarod egy konyharuhával és mehet a hűtőszekrénybe 6-8-10 órára. Értelemszerűen, ha reggel szeretnél friss kenyeret, akkor este készíted elő. Ha pedig este szeretnél friss kenyeret, akkor reggel.

Ha eleget pihent a tészta a hűtőben, a liszttel megszórt pultra/deszkára borítod és megformázod. Lehet úgy is, mint a profik ebben a videóban:

De egyszerűen formázhattok belőle cipót vagy hosszúkás formát. Ezután már mehet is a hideg sütőbe! Ha van kacsasütőt edényetek, az a legjobb. De egy jénai is tökéletesen megfelel, csak legyen teteje!

Beletesztek sütőpapírt és mehet a tészta. Egy éles késsel/pengével pár bemetszést csináljatok a tetején és alaposan vizezzétek be kézzel (csillogjon)! A sütőedény tetejét is öblítsétek át, hogy nedves legyen.

A sütőt nem kell előmelegíteni! Alsó-felső sütésen, 220 fokon 60 percet kell sütni, lefedve. Ha nem elég piros (az lesz), fedő nélkül még süssétek pár percig. Ne essetek kétségbe, ha nem tökéletesen szép és itt-ott kirepedezik, az íze majd kárpótol.

Elméletileg akkor kéne megvágni, ha teljesen kihűlt, de úgyse fogtok addig várni! Langyosan, vajjal a legtökéletesebb! (szerintünk)


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
templom_címlapkép_szmo-1.jpg

Fabiny Tamás: Ne csak a harangok, a varrógépek is zúgjanak az egyházban

Mit tehet járvány idején az egyház és mit a hívek? Hogyan készüljünk idén húsvétra, a kereszténység legnagyobb ünnepére? - erről is kérdeztük a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökét, Fabiny Tamást.
Szponzorált tartalom (x) Kézdi Beáta - szmo.hu
2020. április 09.


hirdetés

- Hogyan segíthet az egyház ebben a járvány-helyzetben?

- Azt tapasztalom, hogy jobban odafigyelnek ránk, egy-egy lelkész véleményére, beleértve a prédikációiban elmondottakra. Fontos, hogy érthető nyelven próbáljunk a kérdésekre válaszolni, de legalábbis együtt gondolkodni a társadalommal, támaszként jelen lenni ebben a mindenki számára nehéz időszakban. Óvakodnunk kell attól, hogy már azelőtt megadjuk az általunk biztosnak tartott választ, hogy valaki a kérdését megfogalmazta volna.

- Sokan felteszik a kérdést, hogy ez most a világvége vagy valami büntetés?

- Ezen a téren nagyon óvatos volnék. Egyetértek Tomáš Halik prágai vallásfilozófussal, aki a napokban így fogalmazott: Katasztrófák idején aktivizálódnak egy vérszomjas és büntető Isten alvó ügynökei.

Szerintem mindez nem büntetés, hanem próbatétel.

hirdetés

Ezért kell nagyon komolyan vennünk a hétköznapi kérdéseket: például valaki most összezárva él a családtagjaival és felszínre törnek az elfojtott indulatok; vagy válságban levő házaspárok, akik eddig a munkába járva le tudták vezetni az otthoni feszültséget, most azonban otthon minden robban, ezért tanácsot kérnek.

- Többen keresik most a lelkészeket, mint általában?

- Igen, és a legváratlanabb helyekről. Nagyon sokan keresnek most kapaszkodót az egyházban, a lelkészekben. Magamon is látom, hogy – a hivatali munkám, a lelkészek támogatása mellett – felhívok most olyan embereket, akikkel, akár már hónapok óta nem tudtam beszélni, de most fontosnak tartom, hogy megkérdezzem, jól vannak-e.

- Hogyan segít az evangélikus egyház ebben a járványidőszakban?

- Számos szociális intézményt működtetünk, ezekben különösen is védenünk kell a legsérülékenyebbeket: időseket, fogyatékosokat, hajléktalanokat. De szükség van spontán segítésre is. Épp a napokban postáztunk a munkatársnőm által varrt maszkokat három katolikus papnak, melyre egy általunk ismeretlen hitoktató kért meg minket. Nyilván ezek nem hatalmas dolgok, de a gesztus a fontos, akár ismeretlenül is.

- Látványos megmozdulás volt a virágvasárnapi harangzúgás országszerte és a határon túl. Voltak, akik ezt cinikusan fogadták, mondván, ennél azért több segítséget adhatna az egyház. Hogyan reagálna erre?

- Ezeket nem szabad szembe állítani egymással, mert ha szól a harang, attól még a varrógép is járhat mellette. Nagyon sok evangélikus embert, intézményt ismerek, akik maszkvarrással segítenek a környezetükben élőkön, a helyi egészségügyi intézményeken. De segítettünk a Bethesda Kórháznak: megnyitottuk a Rózsák terei kollégiumunkat az ingázó kórházi dolgozóknak szállásul. Ezek olyan lépések, melyeket nem kell nagydobra verni, hanem tenni kell a dolgunkat a lehetőségeinkhez mérten.

- Nagyon sok idős ember egyedül éli meg ezeket a heteket. Nekik hogyan segítenek?

- Nyíregyházáról kaptam nemrég a hírt, hogy egy lelkészünk most – a tanyagondnok lábtörése miatt, – maga viszi ki az ennivalót, váltja ki a gyógyszereket a bokortanyákon élő időseknek. Az egyháznak van egy ilyen hálózata, a városi lakótelepektől egészen a tanyavilágban élőkig ismerik a híveket, így tudnak érdeklődni, segítséget nyújtani.

- Akár be is vásárol egy lelkész az időseknek a bibliaóra helyett?

- Pontosan. Épp most beszéltem a salgótarjáni lelkészünkkel, aki a feleségével intézte a bevásárlást és vitte ki az időseknek, rászorulóknak az ennivalót, természetesen a személyes érintkezést elkerülve, a küszöbre letéve a bevásároltakat. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg ilyenkor a lelki támogatásról sem, ha egy ilyen krízis helyzetben valaki vigasztalást, bátorítást kap, az is fontos, de ha hozzá még be is vásárolnak neki, kiváltják a gyógyszerét, akkor az még hitelesebb.

- Mit mondana azoknak, aki most szoronganak, féltik szeretteiket a saját életüket?

- Azt próbálom én magam is átgondolni, hogy mi az, amit ebben a járvány-helyzetben pozitívumként lehet megfogalmazni.

Például azok, akik eddig egész nap rohantak, most le tudnak lassulni kicsit. Több időt lehet szánni beszélgetésekre, játékra, ugyanakkor az egyedülélőkről sem szabad megfeledkezni, felelősséggel vagyunk a másik iránt, és tényleg fontos, hogy felhívjuk az egyedül lévőket, családtagokat, szomszédokat.

De fontos tudatni a magányosokkal is, hogy van, akit megszólíthatnak, nincsenek egyedül most sem. Most építünk ki egy telefonos lelkisegélyhálózatot, ez hamarosan el is indul.

- Furcsa húsvét lesz az idei, istentiszteletek, misék, locsolás nélkül. Mit lehet hívőként és nem hívőként kezdeni így az ünneppel?

- Ilyen húsvétunk és nagyhetünk valóban nem volt még, de megkockáztatom, hogy ez közelebb visz az eredeti, jézusi nagyhéthez. Most nem egy díszes ünnep lesz, melyet hatalmas, kiköltekezős bevásárlások előznek meg és nem lesz nagy vendégjárás. Ez most egy olyan egzisztenciális kiszolgáltatottság, mint amiben nagycsütörtök éjszaka volt Jézus, amikor az utolsó vacsora után azt mondta: Atyám! ha lehetséges, múljék el tőlem e pohár; mindazáltal ne úgy legyen amint én akarom, hanem amint te. Mostani félelmeinket és aggódásainkat átélve, talán azonosulni tudunk azzal a jézusi kiszolgáltatottsággal.

Húsvétra tekintve pedig nagyon sokat jelent nekem az a történet, hogy a tanítványok bezárt ajtóknál voltak és a feltámadott Krisztus a bezárt ajtón keresztül jelent meg nekik. Ezt most mi is megtapasztalhatjuk, hogy nem mi megyünk a templomba, hanem Isten jön a mi házunkba, meglátogat minket.

- A népszokásoktól, a vendégjárástól is mentes lesz idén a húsvét. A nem hívőknek mit üzenne?

- Talán ez az ünnep most a nem hívőknek is lehetőség arra, hogy feltegyék maguknak az igazán fontos kérdéseket. Azt, hogy honnan jövünk, hova tartunk, mi az életünk célja, értelme? Megtapasztalhatjuk mindannyian, hogy korlátaink vannak. Eddig szinte bármit megtehettünk. Kiugrottunk két napra Barcelonába, hogy megnézzük az El Clásicot, Londonban teázhattunk egyet, és a következő repülőjárattal hazajöhettünk az élménnyel. Megvehettük a távolról jövő gyümölcsöt, mert az olcsóbb volt, és gondoltuk, milyen jó nekünk. Most viszont szembesülhetünk azzal, hogy jobban meg kell becsülni az itthon termett gyümölcsöt, az itthoni kapcsolatainkat és ez a lelassulás nem csak a karantén idejére tart ki.

- Milyen bátorítást, vigasztalást adna most a járvány idején az olvasóknak?

- A bezárt ajtón keresztül is megjelenő Jézus, fontos üzenete a húsvétnak, most a karantén idején különösen. És nem csak a hívőknek, hiszen az első tanítványok sem voltak hívők. Ha azok lettek volna, akkor Jézus sírjánál várták volna a feltámadását, hogy tanúi legyenek, de a csudát, ők elfutottak és bezárkóztak, és jó ideig nem hitték el a feltámadásról szóló híreket. Legtöbben mi is kételyekkel vagyunk tele, templomba járó emberként is. És ebben a bezártságunkban és hitetlenségünkben szólíthat meg bennünket az a Jézusi szó: Békesség nektek! Én vagyok, ne féljetek. Mindezt úgy mondta, hogy megállt középen. Jézus valahol középen szeretne állni és nem a periférián. Az egyház számára is nagy kihívás ez most, hogy arról a Jézusról tudjunk beszélni, aki nemcsak a kedves, hivő közösségben mozog otthon, hanem arról, akinek szava van a kételkedőkhöz és nem hívőkhöz is.

Nagyon sok bibliai vagy épp szépirodalmi élményünk lehet a napokban, mert ráérhetünk olvasni. Egy ilyen bezártság-helyzetben az emberek antennái jobban kint vannak és ezért nagyon fontos, hogy ne egyszerűen csak semmit tevők legyünk, várva tétlen, hogy mikor fog ez a járvány elmúlni, hanem próbáljuk ezt az időt tartalommal is megtölteni, és keressünk az építő beszélgetések, olvasmányok lehetőségét. És már most készüljünk: ha majd elmúlik a válság, ne ott folytassuk, ahol március közepén abbahagytuk.

Tovább információk ezen a linken érhetőek el.

Készült a Magyarországi Evangélikus Egyház 1%-os kampányának megbízásából

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orvosi-maszk-pixabay.jpg

Miért hiszi azt bárki, hogy ő aztán nem kaphatja el a koronavírust?

Egy konkrét példa mutatja meg, miből alakul ki a sértetlenség érzése.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Egy egészségügyi tanácsadás csak abban az esetben hatásos -, legyen szó a jelenlegi járványról vagy egy átlagos megbetegedésről -, ha az emberek képesek magukat veszélyeztetettnek tekinteni. Ha ez nem valósul meg, akkor olyan döntéseket hoznak az érintettek, amivel nemcsak magukat veszélyeztetik, hanem mindenkit, akivel kapcsolatba kerülnek.

Az a gondolat, hogy a „vírus engem nem ér utol”, leginkább a fiatal felnőttek körében gyakori, és ez annak köszönhető, hogy a csapból is az folyik, leginkább az idősekre veszélyes a COVID-19. Ennek köszönhetően sok fiatal még most is eljár bulizni – főleg Amerika szerte.

Nem csak a fiatalokat érinti a sérthetetlenség érzése, bár David Elkind pszichológus szerint ez is egy szakasza a „serdülőkori egocentrizmusnak”, amit kinő egy idő után az ember. Ennek jó példája Psychology Today szerint, hogy a 15-24 éves korosztály körében gyakori az ittasvezetés és az abból származó balesetek száma.

A személyes történetekből arra lehet következtetni, hogy a fiatalok a saját világukban hősökként/hősnőkként látják magukat, így őket nem érhetik olyan hétköznapi veszélyek, mint az egyszerű halandókat. Ezért mernek például beülni ittasan a kormány mögé.

Egy francia tanulmányban 368 francia sofőrt (71% nő) kérdeztek meg, akiknek az átlagéletkoruk 23 év volt, hogy fogyasztottak-e alkoholt az elmúlt évben vezetést megelőzően. Csaknem egyharmada a megkérdezetteknek válaszolt igennel a kérdésre.

hirdetés

A sértetlenség mérésére a kutatócsoport kidolgozott egy három részre osztott skálát, ami a „sértetlenség három arca” nevet kapta:

- Veszélytelen sértetlenség: Nem valószínű, hogy egy balesetben megsebesülök.

- Interperszonális sértetlenség: Mások véleményére nem adok.

- Pszichológiai sértetlenség: Az érzéseim nem sérülhetnek.

Ez az elméleti modell, és a vizsgálatban résztvevők előtörténetének ismerete lehetővé tette a kutatók számára, hogy nagy százalékban jól megjósolják, ki fog ittasan vezetni.

A sérthetetlenség gondolatával együtt élők egy egocentrikus dimenzióban élnek. Életkortól függetlenül az ilyen emberek túl egészségesnek tartják magukat ahhoz, hogy ők is elkaphassák a vírust a jelenlegi helyzetben.

Ezeknek az embereknek külső segítségre van szükségük, akik kidurrantják a lufit, amit maguk köré fújtak. Tehát, ha van olyan ismerősöd, aki nem tarja be az egészségügyi előírásokat, akár fiatal akár nem, próbáld felvilágosítani, hogy a vírus nem kivételez. Erre jó módszer lehet konkrét példákkal való illusztrálás, amiből akad szép számmal a világsajtóban.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
jeromeadams.png

Az amerikai tisztifőorvos bemutatja: arcmaszk 45 másodperc alatt

Amerikában a maszk viselésére bízatatnak mindenkit, illetve arra, hogy saját kezűleg készítsék el, ne vásárolják fel a készletet az egészségügyi dolgozók elől.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 05.


hirdetés

Az Egyesült Államokban nem a maradj otthon az egyetlen tanács, amelyet sujkolnak az állampolgárok fejébe, hanem az is, hogy hordjanak arcmaszkot. Dr. Jerome Adams, amerikai tisztifőorvos egy rövid oktatóvideóban mutatja be, hogyan lehet mindössze 45 másodperc alatt varrás nélkül elkészíteni a maszkot.

Ehhez mindössze egy nagyobb anyagdarab kell, amely lehet kendő, sál vagy bármilyen anyagból kivágott darab. Ezt néhányszor be kell hajtogatni, majd két gumit tenni a sarkára, és kész is a maszk.

Amerikában egyébként azért is próbálnak mindenkit saját maszkgyártásra bíztatni, mivel az N-95-ös, szűrővel ellátott maszkokból óriási a hiány, és még az egészségügyi dolgozóknak sem jut, nekik viszont tényleg létszükséglet a munkájukhoz.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
faradt-fejfajas-pexels.jpg

Miért érezhetjük magunkat fáradtnak a karanténban? És mit tehetünk ellene?

Sokan tapasztalják, hogy amióta karanténban vannak, fáradtabbnak érzik magukat, pedig kevésbé aktívak, mint normál körülmények között. A kutatók szerint ez lelki okokra is visszavezethető.
Címkép: Pexels (illusztráció) - szmo.hu
2020. április 08.


hirdetés

A közösségi médiában is gyakran olvasható manapság, hogy azokat, akik korábban vígan fent voltak hajnalig, már este 10 órakor hívja az ágy. És így éreznek azok is, akik nem fárasztották le magukat fizikailag, és nem is betegek. (Éppen a koronavírusnak az egyik gyakori tünete a krónikus fáradtság.)

Csakhogy a tudományos kutatások már kimutatták, hogy a fáradtságot bizonyos lelkiállapotok is okozhatják: belefáradhatunk az aggodalomba, a stresszbe, sőt, a monotóniába is, attól függően, hogy ez utóbbiban milyen magas a tűrésküszöbünk. A bezártság, a külvilággal való lecsökkent kommunikáció, a szokásos kedvelt programok hiánya, vagy mondjuk ki röviden, az unalom, mind olyan tényező, amelyek által hosszabbnak érezzük a napokat, és ez bizony nagyon kimerítő tud lenni.

Hogyan szerezzük vissza az energiánkat? – teszi fel a kérdést az IflScience

Mindenek előtt alkalmazkodnunk kell a megváltozott körülményekhez, másképp kell élnünk, dolgoznunk, új interakciókra van szükségünk. Ezek általában a 4.-5. nap után alakulnak ki, onnantól kezdve az élet kezd újra rendezetté és kiszámíthatóvá válni.

Sokan a bezártság első heteiben lelki mélypontot élnek át. Ez a normális alkalmazkodási időszak, és ez a legtöbb embernél el is múlik. Sokat segíthet ilyenkor, ha naplót vezetünk, lejegyezzük gondolatainkat, érzéseinket, és aztán az idő előre haladtával tetten érhetjük saját fejlődésünket.

hirdetés

A teljes funkcionális alkalmazkodás egy új életstílushoz általában három hónapot vesz igénybe. De előfordulhat, hogy három hét után valaki búskomorságba esik és elveszti a hitét, főleg, ha úgy érzi, hogy ez a bezártság tartós lesz. De ezen a szakaszon is túl lehet lépni.

Energiánk fenntartásához jó példákat kaphatunk azoktól, akiknél a túlélés volt a tét. Például amikor Sir Ernest Shackleton hajója, az Endurence 1915-ben beszorult az Antarktisz jegébe, a kapitány nagyon szigorú napi rutint írt elő a legénységnek, hogy ne vegyen rajtuk erőt a kétségbeesés. Megparancsolta, hogy minden nap ugyanabban az időben étkezzenek, és vacsora után gyűljenek össze a tiszti étkezdében, hogy ezáltal kizökkenjenek a napközben elszigeteltségből.

Ez a mindennapokban is fontos, hogy kerete legyen az életünknek, ne szaporodjanak el napjainkban az üresjáratok, amikor úgy érezzük, hogy „lógunk a levegőben.” Aki elhagyja magát, apátiába esik, rosszul alszik, és még személyes higiéniáját is elhanyagolja.

A szorongás is komoly fáradtságot okozhat. A járvány bizonytalanságot, félelmet váltott ki az emberekből, és ebből következik a tartós kialvatlanság. A testmozgás igen hasznos ennek az ördögi körnek a megtörésére. A nagyobb séták vagy az on-line edzések ugyan fizikai fáradtságot okoznak, de hosszabb távon csökkentik az összetörtség-érzést, mert javul az alvásminőségünk.

Ugyancsak pozitív hatású lehet, ha terveket készítünk a jövőre, amikor vége lesz a bezártságnak. Akár dátumokat is kitűzhetünk, de azért készüljünk fel arra, hogy azokat módosítani tudjuk. Ha optimistán tekintünk a jövőbe és vannak céljaink, ezek is segíthetnek legyőzni a szorongást és a fáradtságot.


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!