OTTHON ÉS KERT
A Rovatból

Ebben a tempóban 200 évre lenne szükség a teljes hazai lakásállomány modernizálásához

Nemcsak a rezsiválság miatt lenne fontos a korszerűsítés, ez a klímacélok eléréséhez is elengedhetetlen - hangzott el Másfélfok legutóbbi sajtóklubjában.


A párizsi klímacélok elérésében a pénzügyi piacok szerepe is kulcsfontosságú. Ez az épületek esetében az alacsony kibocsátású építkezések, és még inkább a mélyfelújítások finanszírozását jelenti - hangzott el a Másfélfok novemberi sajtóklubján, amelynek vendége Gyura Gábor, az ENSZ környezetvédelmi programjának (UNEP) tanácsadója, a Magyar Nemzeti Bank korábbi osztályvezetője volt.

A szakember szerint uniós szinten nagyjából 275 milliárd euróra lenne szükség a teljes lakásállomány modernizálásához, de a felújításokból a klímacélok elérésén túl jóléti előnyök is származnának. Elég csak a foglalkoztatottság növekedésére, illetve a légszennyezés csökkentésére gondolni.

Ami a hazai helyzetet illeti:

ha a 2021-es tempót nézzük, akkor közel 200 évre lenne szükségünk a teljes hazai lakásállomány modernizálásához.

Ugyancsak tavalyi adat, hogy a budapesti újlakás-piac kínálatának egyharmadát megújuló energiát nem használó ingatlanok tették ki, és bár 50% felett volt a „közel nulla” energiaigényű lakások aránya, a hazai szabályozás a szakértő szerint nem feltétlenül felel meg a valós karbonsemlegességi kritériumoknak.

A ma létező épületek 70-80%-a még 2050-ben is meglesz, ezért Gyura Gábor szerint itthon évente 100-130 ezer lakás mélyfelújítására lenne szükség. Ehhez azonban össze kellene hangolni az állami programokat és a kereskedelmi bankok hitelezési gyakorlatát.

Globális szinten a bankok 40%-a már vállalta, hogy 2050-re nullára szorítják a hitelezésükhöz kapcsolódó kibocsátást. Net Zero Banking Alliance néven külön szövetséget is létrehoztak a cél érdekében. De elindultak a rövidebb távú programok is. Az ING bank például kilenc ipari szektorban kezdte meg a nettó zéró hitelezést. Magyarországon a klímasemleges finanszírozás kulcsterülete lehet a lakáshitelezés.

A rezsicsökkentés visszavágása ösztönzően hat az energiahatékonyságra, de vannak hátráltató tényezők is: például az infláció, a magas kamatok, a bizonytalan makrogazdasági kilátások, valamint a banki működést nehezítő szabályozási és adózási környezet.

Gyura Gábor szerint a magas rezsiárak mellett lehetne azzal népszerűsíteni a belátható időn belül megtérülő, energiakorszerűsítésre adott hiteleket, hogy a törlesztőrészleteket gyakorlatilag a villany- vagy gázszámla helyett fizetik be a hitelfelvevők. A nagy energiaszolgáltatók a bankokkal vállvetve pedig akár be is szállhatnának a felújítási programokba.

Az előrelépéshez ugyanakkor szükség lenne arra is, hogy hosszú távon kiszámíthatóak legyenek az állami támogatások, valamint olyan szabályozás kellene, ami ösztönözné a lakástulajdonosokat a felújításra. Nagy-Britanniában például a bérbe adott lakásokat kötelező egy bizonyos energiaszintre felhozni. De ugyanígy fontos lenne, hogy az új építésű lakásokra valóban vezessék be a szigorúbb követelményeket. Gyura Gábor szerint az alacsony jövedelmű, „nem hitelképes” társadalmi csoportok számára is megoldásokat kellene kínálnia az államnak.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
Tízezrek újíthatják fel otthonukat díjmentesen – indul a program!
Több tízezer háztartás juthat teljesen díjmentesen energetikai korszerűsítéshez – különösen a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje terén.


Remek hír mindazoknak, akik lakásfelújítást terveznek: egy friss törvénymódosítás új lendületet ad az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek (EKR). Ennek eredményeként több tízezer háztartás juthat teljesen díjmentesen energetikai korszerűsítéshez – különösen a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje terén.

Mi ez a lehetőség?

Az EKR egy olyan szakpolitikai mechanizmus, amelyben a kötelezett energiaszolgáltatók és a fogyasztók közösen tesznek az energiahatékonyság javításáért. A kötelezett szolgáltatók (a hitelesített energiamegtakarítások megvásárlásán, vagy önálló intézkedéseiken keresztül) fizetik a korszerűsítések költségét (finanszírozzák például a padlásfödém szigeteléseket) a háztartások pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a megtakarított és hitelesített energiamennyiség elszámolható legyen az energiaszolgáltatók törvényi kötelezettségének teljesítésekor. Így segítenek csökkenteni a lakosság energiafelhasználását.

Ilyen korszerűsítések lehetnek:

  • padlásfödém utólagos szigetelése
  • homlokzati hőszigetelés
  • nyílászárók cseréje korszerű típusokra
  • régi kazánok lecserélése takarékosabb megoldásokra

Már több tízezer háztartás élt vele

2024-ben közel 40 000 családi házban történt meg a padlásfödém szigetelése teljesen díjmentesen az EKR keretében. Ez az egyik leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja az energiamegtakarításnak, különösen a régi típusú házak esetén. 2025 második felétől pedig újabb több tízezer háztartás juthat hasonló korszerűsítéshez – a lehetőség tehát valós és nagyszabású!

Mire kell figyelni?

1. Csak tartós megoldások számítanak bele

Az új szabályozás szerint legalább 6 év élettartamú beruházások vehetők figyelembe az EKR-ben. Azaz: csak olyan korszerűsítések jöhetnek szóba, mint pl. hőszigetelés, nyílászárócsere vagy fűtéskorszerűsítés – rövid távú, kisebb megtakarítást eredményező intézkedések (mint zuhanyfej- vagy izzócsere) már nem támogathatók.

2. Írásos megállapodás szükséges

A programban való részvétel feltétele egy írásos megállapodás a háztartás és az adott energiaszolgáltató (vagy más közreműködő szereplő) között.

Ebben kell rögzíteni, hogy ki lesz a hitelesített energiamegtakarítás tulajdonosa, és milyen ellenszolgáltatás jár a háztartásnak, ha azt átengedi a szolgáltatónak.

3. Csak környezetbarát, minősített anyagok használhatók

A lakóépületek energiahatékonysági felújításánál csak olyan kulcstermékek alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Intézet) egyszerűsített környezeti minősítésével, legalább 8-as pontszámmal.

Ez azt jelenti, hogy például a beépített szigetelőanyagoknak is környezetbarát minősítésűnek kell lenniük.

4. A felújítás pontos műszaki tartalmát a katalógus határozza meg

Az ún. energiahatékonysági intézkedés-katalógus előírja, hogy mely beruházások számolhatók el, milyen műszaki paraméterekkel (pl. szigetelés vastagsága, típusa stb.). A katalógus frissítése folyamatban van, és várhatóan fontos változás lesz például a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere elszámolásánál.

Jó hír: más támogatásokkal is kombinálható!

A programban elérhető energiamegtakarítások összekapcsolhatók más lakossági felújítási támogatásokkal – például a vidéki otthonfelújítási programmal –, ha a szabályozás ezt lehetővé teszi. Ez még nagyobb mértékű felújításokat is elérhetővé tehet.

Miért éri meg most lépni?

  • Tényleges rezsicsökkentés
  • Kényelmesebb, korszerűbb otthon
  • Akár önerő nélkül is megvalósítható
  • Hosszú távon csökkennek a költségek
  • Környezetbarát megoldások

A törvénymódosítás alapján jelentősen nő az energiaszolgáltatók megtakarítási kötelezettsége – emiatt a program is kiterjedhet újabb beavatkozásokra: homlokzati hőszigetelésre, nyílászárócserére, fűtési rendszerek korszerűsítésére is.

Az építőanyag-kereskedők és kivitelezők is felkészültek a fokozott érdeklődésre – így a kivitelezések gyorsan és zökkenőmentesen valósulhatnak meg.

Maradj naprakész!

Érdemes figyelemmel kísérni a program frissítéseit, és időben felkészülni a pályázásra. Az energiahatékonyság ma már nem csak környezetvédelmi szempont – hanem valódi lehetőség a hosszú távú költségcsökkentésre is.

Ha kérdésed van, keresd bizalommal a tanácsadókat:

www.otthonfelujitastamogatas.hu/tanacsadas


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
OTTHON ÉS KERT
Tízezrek újíthatják fel otthonukat díjmentesen – indul a program!
Több tízezer háztartás juthat teljesen díjmentesen energetikai korszerűsítéshez – különösen a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje terén.


Remek hír mindazoknak, akik lakásfelújítást terveznek: egy friss törvénymódosítás új lendületet ad az energiahatékonysági kötelezettségi rendszernek (EKR). Ennek eredményeként több tízezer háztartás juthat teljesen díjmentesen energetikai korszerűsítéshez – különösen a hőszigetelés és a nyílászárók cseréje terén.

Mi ez a lehetőség?

Az EKR egy olyan szakpolitikai mechanizmus, amelyben a kötelezett energiaszolgáltatók és a fogyasztók közösen tesznek az energiahatékonyság javításáért. A kötelezett szolgáltatók (a hitelesített energiamegtakarítások megvásárlásán, vagy önálló intézkedéseiken keresztül) fizetik a korszerűsítések költségét (finanszírozzák például a padlásfödém szigeteléseket) a háztartások pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy a megtakarított és hitelesített energiamennyiség elszámolható legyen az energiaszolgáltatók törvényi kötelezettségének teljesítésekor. Így segítenek csökkenteni a lakosság energiafelhasználását.

Ilyen korszerűsítések lehetnek:

  • padlásfödém utólagos szigetelése
  • homlokzati hőszigetelés
  • nyílászárók cseréje korszerű típusokra
  • régi kazánok lecserélése takarékosabb megoldásokra

Már több tízezer háztartás élt vele

2024-ben közel 40 000 családi házban történt meg a padlásfödém szigetelése teljesen díjmentesen az EKR keretében. Ez az egyik leggyorsabb és legköltséghatékonyabb módja az energiamegtakarításnak, különösen a régi típusú házak esetén. 2025 második felétől pedig újabb több tízezer háztartás juthat hasonló korszerűsítéshez – a lehetőség tehát valós és nagyszabású!

Mire kell figyelni?

1. Csak tartós megoldások számítanak bele

Az új szabályozás szerint legalább 6 év élettartamú beruházások vehetők figyelembe az EKR-ben. Azaz: csak olyan korszerűsítések jöhetnek szóba, mint pl. hőszigetelés, nyílászárócsere vagy fűtéskorszerűsítés – rövid távú, kisebb megtakarítást eredményező intézkedések (mint zuhanyfej- vagy izzócsere) már nem támogathatók.

2. Írásos megállapodás szükséges

A programban való részvétel feltétele egy írásos megállapodás a háztartás és az adott energiaszolgáltató (vagy más közreműködő szereplő) között.

Ebben kell rögzíteni, hogy ki lesz a hitelesített energiamegtakarítás tulajdonosa, és milyen ellenszolgáltatás jár a háztartásnak, ha azt átengedi a szolgáltatónak.

3. Csak környezetbarát, minősített anyagok használhatók

A lakóépületek energiahatékonysági felújításánál csak olyan kulcstermékek alkalmazhatók, amelyek rendelkeznek az ÉMI (Építésügyi Minőségellenőrző Intézet) egyszerűsített környezeti minősítésével, legalább 8-as pontszámmal.

Ez azt jelenti, hogy például a beépített szigetelőanyagoknak is környezetbarát minősítésűnek kell lenniük.

4. A felújítás pontos műszaki tartalmát a katalógus határozza meg

Az ún. energiahatékonysági intézkedés-katalógus előírja, hogy mely beruházások számolhatók el, milyen műszaki paraméterekkel (pl. szigetelés vastagsága, típusa stb.). A katalógus frissítése folyamatban van, és várhatóan fontos változás lesz például a homlokzati hőszigetelés és a nyílászárócsere elszámolásánál.

Jó hír: más támogatásokkal is kombinálható!

A programban elérhető energiamegtakarítások összekapcsolhatók más lakossági felújítási támogatásokkal – például a vidéki otthonfelújítási programmal –, ha a szabályozás ezt lehetővé teszi. Ez még nagyobb mértékű felújításokat is elérhetővé tehet.

Miért éri meg most lépni?

  • Tényleges rezsicsökkentés
  • Kényelmesebb, korszerűbb otthon
  • Akár önerő nélkül is megvalósítható
  • Hosszú távon csökkennek a költségek
  • Környezetbarát megoldások

A törvénymódosítás alapján jelentősen nő az energiaszolgáltatók megtakarítási kötelezettsége – emiatt a program is kiterjedhet újabb beavatkozásokra: homlokzati hőszigetelésre, nyílászárócserére, fűtési rendszerek korszerűsítésére is.

Az építőanyag-kereskedők és kivitelezők is felkészültek a fokozott érdeklődésre – így a kivitelezések gyorsan és zökkenőmentesen valósulhatnak meg.

Maradj naprakész!

Érdemes figyelemmel kísérni a program frissítéseit, és időben felkészülni a pályázásra. Az energiahatékonyság ma már nem csak környezetvédelmi szempont – hanem valódi lehetőség a hosszú távú költségcsökkentésre is.

Ha kérdésed van, keresd bizalommal a tanácsadókat:

www.otthonfelujitastamogatas.hu/tanacsadas


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Eleged van a kontárokból? Találd meg a profi szakembert pár kattintással!
A szakemberkeresés gyakran stresszes és bizonytalan, de ennek nem kell így lennie. A szakemberajanlo.hu segítségével te irányítasz: te választasz, te kérsz ajánlatot, és te döntöd el, kivel dolgozol együtt.


Ha valaha kerestél már szakembert – legyen szó burkolóról, festőről, vízvezetékszerelőről vagy más kivitelezőről –, akkor biztosan megtapasztaltad, hogy a legnehezebb feladat nem maga a munka, hanem az, hogy ki végezze el azt megbízhatóan. A közösségi csoportokban ajánlott szakik gyakran hetekkel későbbre vállalnak munkát, a szomszéd javaslata pedig lehet, hogy nem felel meg az elvárásaidnak. És mi van akkor, ha valaki ajánlása ellenére mégsem jól sikerül a kivitelezés?

Itt jön képbe a szakemberajanlo.hu, amely egy díjmentesen használható, megbízható platform, ahol a felhasználók valós értékelései alapján választhatsz kivitelezőt – egyszerűen, gyorsan, és biztonságosan.

Miért éri meg regisztrálni?

  • Átlátható szakemberprofilok: minden szakember adatlapján fotós referenciákat, elérhetőségeket, értékeléseket találsz.
  • Valós tapasztalatokra alapozhatsz: korábbi ügyfelek visszajelzései segítenek elkerülni a kontárokat.
  • Gyors keresés: szakterület és település alapján is szűrhetsz.
  • Ingyenes használat: se a regisztrációért, se a keresésért nem kell fizetned.
  • Ajánlatkérés egy kattintással: nem kell telefonálgatnod, az oldalon keresztül egyszerűen kérhetsz árajánlatot.

Mit mondanak azok, akik már használták?

Dobrai András hidegburkoló a Szakemberajánló rendszernek köszönhetően szerzett új ügyfeleket:

"Az itt talált megrendelők jellemzően felkészültek és konkrét elképzelésekkel keresnek meg. A rendszer Budapesten az elsők között ajánl engem, így sokan bizalommal fordulnak hozzám. Egyik visszatérő partneremmel is itt találkoztam, és azóta is folyamatosan együtt dolgozunk nagyobb projekteken."

A szakemberkeresés gyakran stresszes és bizonytalan, de ennek nem kell így lennie. A szakemberajanlo.hu segítségével te irányítasz: te választasz, te kérsz ajánlatot, és te döntöd el, kivel dolgozol együtt. Spórolj időt, idegeskedést és pénzt – válassz profi szakembert néhány kattintással!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Fordulat az építőiparban: olcsóbb lett a munkadíj, de a szakemberhiány továbbra is komoly kihívást jelent
Az építőipari munkadíjak 7%-kal csökkentek, így az átlagos négyzetméterár ismét a tízezer forintos lélektani határ alá esett. A szakemberhiány azonban továbbra is ugyanazon a szinten maradt, februárban az átlagos várakozási idő 53 nap volt – derül ki a Mapei Kft. legújabb országos kutatásából.


Az építőipari munkadíjak csökkenése meglepetésként érhette az ingatlanfelújítást tervezőket:

2025 februárjában az átlagos négyzetméterár 7 százalékkal esett vissza, ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.

A szakemberhiány azonban továbbra is komoly kihívást jelent – derült ki a Mapei Kft. friss országos kutatásából.

Munkadíjak csökkenése: mit jelent ez a gyakorlatban?

A februári adatok szerint az építőipari szakipari munkák átlagos négyzetméterára 9 495 forint volt, ami komoly enyhülést jelent az előző évhez képest. A visszaesés elsősorban a fővárosban és Közép-Magyarországon volt érzékelhető, míg vidéken inkább egyfajta árkiegyenlítődés zajlik. Észak-Magyarországon például továbbra is meghaladja a tízezer forintot az átlagos munkadíj, míg az Alföldön és a Dunántúlon az országos átlag alatt maradnak az árak.

A szakemberek több mint fele (64%) azonban azt tervezi, hogy idén emeli az árakat, átlagosan 14 százalékkal.

„Az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

Az áremelési szándék hátterében leginkább a tartós infláció (65%), az üzemanyagárak (22%), az anyagköltségek (17%), valamint a vállalkozások működési kiadásainak (16%) növekedése áll. A munkabérek emelkedése (12%) szintén hozzájárul a költségnyomáshoz. Ezzel szemben a piaci árakhoz való igazodás (4%) és az elmaradt korábbi áremelések pótlása (3%) csupán kisebb mértékben befolyásolják az árképzést.

A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is.

A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket.

Szakemberhiány: keletről nyugatra nő a várakozási idő

Hiába csökkentek az árak, a szakemberhiány továbbra is fennáll.

Az országos átlag szerint 53 napot kell várni egy szakemberre, ami gyakorlatilag változatlan a tavalyi 52 naphoz képest.

„Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető” – mondta Markovich Béla. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.

A legrövidebb átfutási idő Nógrád megyében van (40 nap), míg Somogy megyében kell a legtovább várni (54 nap). A fővárosban az átlagos várakozási idő 47 nap.

A tendencia egyértelmű: keletről nyugatra haladva egyre hosszabb a várakozási idő. Míg Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon 42 napot kell várni, addig Nyugat-Dunántúlon már 54 napot. A Dél-Alföldön is viszonylag magas, 48 napos a várakozási idő, amit a térségben zajló nagyberuházások – például a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – is befolyásolnak.

Mely szakmákban a legrosszabb a helyzet?

A várakozási idők szakmánként is jelentősen eltérnek. A generálkivitelezőknél a leghosszabb, 63 napos az átlagos vállalási idő, őket a bádogosok (62 nap), az épületszigetelők (60 nap) és a kőművesek (57 nap) követik. Ezzel szemben az épületgépészek 42 napos vállalási idővel dolgoznak, míg az ácsoknál, villanyszerelőknél és víz- és gázszerelőknél az 50 nap körüli időszak számít átlagosnak.

A munkák mérete is befolyásolja a vállalási időt: míg egy kisebb javításra 49 napot kell várni, addig egy nagyobb beruházásra már 59 napot.

A csökkenő lakáspiac és az állami beruházások alacsony szintje miatt azonban a nagyobb projektek vállalási ideje mérséklődött az elmúlt évben.

Lesz-e fordulat az építőiparban?

Bár az építőipari szakemberek 47 százaléka továbbra is borúlátó, ez az arány 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy éve. Javulást 24 százalék érzékel, ami 8 százalékpontos növekedés.

A piac tehát bizonytalan, de már nem olyan kilátástalan, mint korábban. A kérdés, hogy az alacsonyabb munkadíjak és a szakemberhiány stagnálása mellett hogyan alakul a kereslet – mert ha az tovább csökken, a szakemberek még nehezebb helyzetbe kerülhetnek.

„Bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, már pislákol a fény az alagút végén.

Az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja, hogy a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus”

– vélekedik Markovich Béla. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk