OTTHON ÉS KERT

A hosszú szárazság megváltoztatja a talaj szerkezetét, ami falként veri vissza az esővizet

Hiába jön a csapadék, ekkora aszály után a talaj sokfelé elveszítette a vízelnyelő képességét, ami áradásokhoz vezethet.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. augusztus 30.


Link másolása

Első hallásra paradoxnak tűnik, de mégis így van: a tartós szárazság miatt veszélyesebbek lehetnek a váratlan áradások. Ugyanis a kiszáradt talaj kevésbé képes hirtelen jött nagy mennyiségű vizet elnyelni.

A Wired egy brit hidrológus tapasztalatát hozta fel példának. Hannah Cloke,a readingi egyetem kutatója dél-angliai otthonából boldogan szemlélte, hogy végre eleredt az eső. A régió az elmúlt 50 év legsúlyosabb hőhullámait és aszályát élte át, a máskor üde zöld föld mindenütt halvány sárga színt öltött. Aztán a hidrológus azt látta, hogy a vizet nem nyelte el a kerti gyep, hanem a felszínen folyt tovább, és csak egy fa körül szívódott fel a talajban.

Ez a jelenség a közelmúltban szinte egész Európában megismétlődött, ahol a régóta várt esőket áradások kísérik. Cloke szerint ez azért van, mert a hosszú szárazság megváltoztatja a talaj fizikai tulajdonságait: elveszti vízelnyelő képességét, és úgy kezd működni, mint a beton vagy az aszfalt.

Érdekes módon a talaj felszívó ereje akkor a legnagyobb, amikor egy kicsit nedves. Ha túl sok benne a víz, akkor azért nem képes többet elnyelni, ha pedig kevés a víz, megváltozik a porózussága.

Ez részben a felületi feszültség miatt van így, ahogyan a vízmolekulák összeragadnak, hogy cseppeket alkossanak. Ha ezek túl nagyok, nem tudnak behatolni a kiszáradt föld hasadékaiba. Egy enyhén nyirkos föld esetében a nedvesség megtöri a vízcseppek felületi feszültségét, és lehetővé teszi, hogy egyesüljenek a már a talajban lévő vízzel. Így könnyebben találnak utat, hogy elfolyjanak.

Ezenkívül a száraz földben a talajrészecskék közti rések megtelnek levegővel, ami nem tud elszivárogni, ezáltal megakadályozza a víz behatolását a földbe.

A talajrészecskék maguk is hidrofóbbá válhatnak, azaz visszaverhetik a vizet. A felszínhez közel élő mikrobák ugyanis viaszos anyagokat bocsátanak ki, amikor elpusztulnak a hőségtől vagy a vízhiánytól. A rendkívüli szárazság akár egy vízálló kérget is kialakíthat.

Simon Parry, a brit ökológiai és hidrológiai központ munkatársa szerint a talajnedvesség utoljára 1976 első felében volt annyira alacsony, mind idén. Mindehhez rendkívüli meleg nyár társult. Így a talaj szinte áthatolhatatlan fallá vált a csapadékkal szemben.

Cloke readingi kollégája, Rob Thompson egy kísérletet végzett, amelynek videófelvételét feltette a Twitterre. Három pohár vizet borított le a földre három különböző nedvességű füves területen: az első nedves volt, a második egy normál nyár állapotát tükrözte, míg a harmadik hőhullám idején kiszáradt fű volt. Az első két esetben a talaj lassan beszívta a vizet, a harmadikban viszont szinte a videófelvétel végéig a leborított pohárban maradt a víz.

A szárazságot követő áradások korábban alapvetően városi jelenségnek számítottak, amelyeket az ember által készített felületek (pl. járdák, útburkolatok) tettek még veszélyesebbé. De ezek most már bárhol lesújthatnak, természetes, vidéki környezetben is – figyelmeztet Parry. A szakértő szerint ez ördögi körré alakulhat, mert az aszályok és az áradások még keményebb aszályokat és áradásokat vonhatnak maguk után.

A klímaváltozás miatt az eddiginél gyakrabban várhatók Európában száraz időszakok, de vannak módszerek, amelyekkel enyhíteni lehet a pusztító árvizek veszélyét.

Ehhez változtatni kell az eddigi park-, kert- és mezőgazdálkodáson is. Olyan lankás területeket kell létrehozni, amelynek vannak vízgyűjtői, ahonnan a víz lassan beszivároghat a talajba, és nem fog a föld felszínén végigrohanni.

Ugyancsak fontos a növényi sokféleség: a virágok és fák elegye sokkal több vizet képes felszívni, mint egy lapos gyep.

Persze végül újra meg újra oda lyukadunk ki, hogy a legjobb módszer az lenne, ha helyrehoznánk mindazt, amit az emberek csináltak a Földdel, a klímával.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


OTTHON ÉS KERT
Videó: Elhagyatott luxusvillát találtak, tele hátrahagyott luxuscikkekkel az Egyesült Államokban
Az épületet bejáró vloggereket megrendítette a látvány és a házhoz kapcsolódó családi tragédia.

Link másolása

Egy elhagyatott, 30 000 négyzetméteres kastélyra bukkantak az Egyesült Államokban, ami szinte újszerű állapotban áll egy hatalmas telken – írja a New York Post alapján az RTL.hu.

A házban 10 hálószoba, 11 fürdőszoba van, de azt Jeremy Abbott és a BigBankz vloggercsapata nem árulta el, hogy hol található.

Mint kiderült, az elhagyott birtok egy neves sebész, egy négygyermekes apa, szabadidős pilóta családjáé volt. A környéken több rendelője is van. A férfi 2006-ban építtette fel a 10,5 millió dolláros álomházát.

Ám az építkezés közben a fia meghalt egy repülőgépbalesetben.

A család nem kapott életbiztosítást, miközben hatalmas adósságai voltak, így távoztak az ingatlanból. A vloggerek szerint akkor még 8 milliós adósságuk és 50 ezer dolláros havi törlesztésük volt.

De az összetört család mégis úgy ment el a házból, hogy gyakorlatilag mindent maguk mögött hagytak. Márkás cipőket, egy Mercedes Benzt, egy Volkswagen Beetle-t és egy Land Rovert is. A nappaliban ott állt a hatalmas karácsonyfa is. Az épületben drága bútorok, tévék, márkás ruhák, cipők maradtak. A romló állagú épület és a park azóta is árván áll.

A vlogger nem értette, miért nem vitték magukkal a sokat érő berendezést és személyes holmikat, de végül szomorúan megállapította:

„Egy idő után tiszteletet éreztem a család iránt, akik ott éltek, és végignézték, ahogy az álmaik lezuhannak a repülőgéppel együtt, amely megölte a fiukat és vele együtt a jövőjüket is".

VIDEÓ: Az elhagyott villa


Link másolása
KÖVESS MINKET:

OTTHON ÉS KERT
Ezzel a tetőcseréppel hűvösebbek lehetnek a városok nyáron
A fehér színű kerámia tetőcserepek a fenntarthatóság mellett az épület designban is új távlatokat nyitnak, ezt bizonyítja a Tondach Építész pályázatára beérkezett közel 50 pályamű is.

Link másolása

Világszerte ismert jelenség a nagyvárosok sűrűn beépített területeinek gyorsabb és nagyobb mértékű felmelegedése. Egy ausztrál kutatás szerint a fehér színű tetők akár több fokkal is csökkenhetnék Sidney sűrűn lakott területeinek hőmérsékletét - zöldtetők, fák és zöldfelületek mellett. A fehér színű kerámia tetőcserepek a fenntarthatóság mellett az épület designban is új távlatokat nyitnak, ezt bizonyítja a Tondach Építész pályázatára beérkezett közel 50 pályamű is. Az épülettervek legjobbjait tavaly év végén rangos díjjal jutalmazták, most pedig a nagyközönség is szavazhat a benyújtott pályázatokra.

A több ausztrál egyetem és intézet által 2020-ban végzett, kifejezetten az ország nagyvárosaira kiterjedő kutatás rámutatott, a városi hőszigetek okozta hőmérsékleti változások már most kimagaslók. A kialakuló hőszigetek a városi túlmelegedés és a közegészségügyi problémák mellett az épületek energiafogyasztását, így energiafelhasználási igényét is növelik. Ez nagyban hozzájárul az üvegházhatású gázok és a légszennyező anyagok kibocsátásához.

A zöld tetők, a függőleges kertek, a városi zöldfelületek és a vízalapú technológiák azonban jelentősen enyhíthetik a hősziget-hatást. Ebben segíthetnek még a nemcsak színükben, de fenntarthatósági szempontból is merőben újdonságnak számító fehér tetőcserepek.

A szakmának már bizonyított

A városi hőszigetek kialakulásának egyre inkább világméretűvé váló problémája ihlette a Tondach kerámiacserepek legújabb, fehér modelljét, mely a márka legutóbbi pályázatának témája is volt. Hiszen a cserép nemcsak környezetre gyakorolt hatása miatt jó alternatíva, de látvány és design szempontból is különleges. Az „Esztétika és fenntarthatóság” címmel meghirdetett építészeti tervpályázat célja az volt, hogy megismertesse az új terméket az építészekkel, és hogy bevonja a szakembereket az általa fejlesztett előremutató, innovatív és designos tetőmegoldások alkalmazásába. Nagy számban érkeztek be színvonalas pályaművek, az eredményhirdetésre pedig a rangos Média Építészeti Díja átadóján került sor.

„Számos országban kísérleteznek, hogyan lehet csökkenteni a városi hőszigetek kialakulását világos felületek segítségével. Hiszünk abban, hogy a fenntartható megoldások lehetnek szépek, ha hozzáértő kezekbe kerülnek. Ez a kezdeményezés kiváló lehetőség volt arra, hogy megmutassuk a hazai szakma kreativitását, és a világos felületek tetőn és homlokzaton való megjelenítésében rejlő lehetőségeket kerámia tetőcseréppel” – mondta Nagy Zsolt István a Wienerberger zRt. marketingvezetője.

A közönség is dönthet

A benyújtott pályaművek közül a Tondach szakértői összeállítottak egy 12 alkotásból álló válogatást, melyek közül most a nagyközönség kiválaszthatja a neki legjobban tetszőt. A vállalat oldalára feltöltött pályaműveket végig nézve az olvasók terveken láthatják, mikét változtatja meg egy épület teljes karakterét a fehér színű tető.

Az áprilistól Magyarországon is rendelhető egyedülálló fehér színű PLANOTON 9 modell (korábbi nevén Inspira) mindamellett, hogy magában hordozza a kerámia tetőcserepekre jellemző magas minőségi- és stíluskövetelményeket – mint a sík formátum, a mindössze 27 mm vékonyság és a Fusion technológia – hozzájárul ahhoz is, hogy csökkentse a városi hőszigetek kialakulását. Hatékonyan ellenáll az UV sugárzásnak, színét évtizedeken keresztül megőrzi, és a gyártási technológiából eredő tömített pórusoknak köszönhetően kiváló öntisztuló képességgel rendelkezik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
Fotók: Közel 300 kiló makkot raktározott el egy harkály egy kaliforniai ház falaiban
A rágcsálóirtó azt írta, hogy még soha nem látott hasonlót.

Link másolása

Meglepő fotókat közölt egy kártevőirtó a közösségi oldalán. Egy falba vágott nyíláson rengeteg makk dőlt ki a szobába. Mint kiderült, egy harkály volt a gyűjtögető, ami közel 320 kilós termést raktározott el magának.

A könnyűszerkezetes ház falaiba dugta az eleséget. A ház tulajdonosai csak azt látták, hogy az épület kívülről tele van lyukakkal. Erről később kiderült, hogy a madár vágta ki magának.

A makkok nyolc zsákot töltöttek meg

- írta a posztoló, aki még sosem találkozott hasonlóval.

Mikor az egyik kommentelő felvetette, hogy makkot általban a mókusok rejtenek el, akkor válaszában megírta, hogy látták, amint az „őrült” madár makkot dobál a falba a lyukon kereztül.

Forrás: abc7news.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:


OTTHON ÉS KERT
A Rovatból
Károly megálmodta a jövő városát – sokat elmond arról, milyen király lesz belőle
Szeptemberi trónralépése óta kevés figyelmet kapott Károly maga és a világról alkotott elképzelései, Harry herceg ugyanis ellopta előle a showt. Van azonban egy városka, ami neki köszönheti létét, és sokat elárul róla.

Link másolása

III. Károly szinte mindenben másként tekint a világra, mint édesanyja, aki inkább szemlélője, mint aktív alakítója volt a környezetének. A király Walesi hercegként már megmutatta, mi a fontos számára, és hogyan szeretne nyomot hagyni maga után. Hatalmas birtokait arra használta, hogy egyfajta mintagazdaságként példát mutasson, hogyan kell fenntartható módon gazdálkodni, a természetet legkevésbé károsító módon élni.

Artúr király öröksége

Érdekessége az angol szokásoknak, hogy a mindenkori trónörökös az ország szegényebb végein kap hercegségeket, ilyen terület Wales és ilyen Cornwall is, aminek szintén Károly volt a hercege, a 24. a sorban, mióta 1337-ben ez a rang létrejött.

Cornwall az ország legszegényebb és gazdaságilag a legkevésbé fejlett területe, annak ellenére, hogy a dicső angol múlt legdicsőségesebb mondaköre épp ehhez a területhez kötődik. Itt született és itt élt Artúr király, itt vágtáztak a dombokon a Kerekasztal lovagjai, itt keverte gyógyfőzeteit Merlin, a mágus.

A hercegség területének 13%-a ma is a mindenkori Cornwalli herceg tulajdonában van. Ezeken a területeken Károly évtizedekkel ezelőtt bevezette, hogy bérlői jelentős kedvezményt kapnak, ha a földeken ökogazdálkodást folytatnak, ingatlanos cégei sorra vásárolták fel a sokszáz éves, lebontásra váró kúriákat, hogy azokban minőségi felújítás után nyaralókat hozzanak létre, melyek egyébként a megfizethető kategória felső szélén egyensúlyoznak áraikkal.

De itt nem állt meg Károly, a jövő városát is megálmodta.

Régóta foglalkozik a természeti és az épített környezet minőségével, és szorgalmazza a fenntartható, emberléptékű, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és kevésbé autófüggő élethez való visszatérést. Víziója szerint olyan városi központokat kell tervezni, ahol a szegényebb és a gazdagabb lakók együtt élnek, az üzletek, irodák és szabadidős létesítmények pedig úgy helyezkednek el, hogy minden sétálható távolságokon belül legyen.

Város a semmiből

Nansledannak nevezte (a név jelentése cornwalli kelta nyelven “széles völgy”) a hercegség 500 hektáros területén megtervezett várost, amely kifejezetten a Károly által támogatott építészeti és várostervezési elveket szerint épül. Magyarországon elképzelhetetlen az a tempó, ahogy mindez végbement.

No nem a gyorsaság meghökkentő, sokkal inkább az alapos megfontolás, és az évtizedekben mérhető “stratégiai” nyugalom.

Az első gondolatokat 2004-ben követte a tervezési fázis, a terveket 2012-ben hagyta jóvá (hosszas megfontolás után) a helyi önkormányzat, a munkálatok 2014-ben kezdődtek, és várhatóan még több, mint 20 évig fognak tartani. Az első lakók három éve költöztek be, eddig mintegy 800 lakás készült el a tervezett 4000-ből.

Az egyik első projekt Nansledanban a veteményeskert és a gyümölcsöskert volt, amely gyorsan virágzó közösségi központtá vált. Az első középületek között volt egy új általános iskola, egy óvoda, épül a templom és a helyi üzletek és irodák is elkészültek.

Károly régóta szorgalmazza, hogy az új házaknak a helyi építészeti stílust kell tükrözniük és helyi építési anyagokat kell használni, ezzel nemcsak a szén-dioxid-kibocsátást csökkenthetik, hanem segítenek a környék gazdaságának is. Nansledan ezeket az elveket követi, a hagyományos építészeti stílusokat nyugodt, egyszerű építészeti megoldásokkal ötvözi, a kellemes pasztell színek, a kő és tégla textúrák, a helyi gránit és pala gyönyörűen keltik éltre a települést.

Hugh Hastings/Getty Images

A Pendragon legenda

A hagyományok felélesztése nem állt meg a házak tervezésénél. Szintén Károly ötlete volt, hogy az utcanevek az Artúr-legendára, a szintén helyi Trisztán és Izolda történetre és egyéb történelmi helynevekre támaszkodjanak, természetesen cornwalli nyelven, úgy, ahogyan azokat Sir Thomas Malory 1485-ben feljegyezte. A nevek között szerepel a Stret Trystan (Trisztán utca), a Stret Merdhin (Merlin utca) és a Kay Arlodhes an Logh (A tó úrnője). A fő utca neve Stret Gwynnuwer, ami "fehér, szép vagy szent” jelentésű, és Artúr király feleségének, Guinevere-nek a neve. Nagy szerencse, hogy a város honlapján számos hangfájl segíti a helyes kiejtés begyakorlását.

Ám ha azt hinnénk, Károly ezúttal a maga feje után ment, tévednénk. Az elnevezésekhez kikérte és évek komoly vizsgálata után kapta csak meg a helyi nyelvtanács engedélyét.

És ha már az utcáknál tartunk, Károlynak arra is volt határozott elképzelése, hogyan lehetne csökkenteni az autók okozta problémákat, mint például a gyorshajtást és a baleseteket.

Arra jutott, hogy ha az utcákat úgy tervezik meg, hogy 60-80 méterenként valamilyen “esemény” történjen azokon, akkor eleve kizárt a száguldozás, az egyhangúság okozta elbambulás, lényegesen csökken a balesetek száma.

Ilyen eseménynek számít egy enyhébb ívű kanyar, egy kereszteződés, egy lejtő, az utcaburkolat megváltozása vagy akár egy kisebb tér. Hogy bejött a számítása, azt az is mutatja, hogy a környéken szinte lehetetlen lakáshoz jutni, és aki olyan szerencsés, hogy ott élhet, nem tervezi, hogy valaha is elköltözne onnan.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: