hirdetés
snapshot-2.jpg

Óriási dugót imitált 99 okostelefonnal – meghackelte a Google Maps-et egy német művész

Egyetlen kis piros kézikocsival térdre kényszerítette a globális óriás forgalomelőrejelző rendszerét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 10.


hirdetés

Mi tagadás, egy 30 esztendős berlini művész, bizonyos Simon Weckert, a bolondját járatta a Google Maps-szel, amelynek a német fővárost mutató egyik térképén az utcák sötét vörös színbe borultak, jelezve az autósoknak, hogy iszonyatos dugó vár rájuk. Holott a körzetben szinte senki nem közlekedett, kivéve egyetlen embert, aki

egy kis piros kézikocsit húzott maga után, benne 99 okostelefonnal.

VIDEÓ: a nagy Google-hack

Az olyan applikációk, mint a Google Maps, a valós időben közölt forgalmi jelentéseit az úgynevezett „crowdsourcingra” (közösségi forrásokra) alapozzák: az okostelefonok helyváltoztatását és annak sebességét mérik egy úton, abból kiindulva, hogy a telefonok az autósoknál vannak. Éppen ezért a rendszer, ha egy csomó lassan mozgó telefont érzékel, akkor abból közlekedési dugóra következtet.

Weckert éppen ezt a hiányosságot használta ki, amikor kitalálta a Google Maps Hacks című performanszát. Ezzel akarta felhívni a figyelmet arra, hogy milyen mértékben hatja át életünket a modern technológia.

hirdetés

„Az emberek ennek hatására elkezdenek gondolkodni, beszélni arról, hogy mit jelent a szolgáltatások használata, miként alakítják mindennapi életünket és társadalmunkat” – magyarázta Weckert a Washington Post-nak.

A Google Maps, az Apple Maps és a Waze alaposan átalakították a világot. Azzal a céllal hozták létre őket, hogy meggyorsítsák az autós közlekedést, de a kritikusok szerint nem számoltak az összes hatással. Például azzal, hogy

mi történik, ha addig csendes lakóövezetekbe is hatalmas forgalmat terelnek, vagy mi lesz azokon az útszakaszokon, amelyeknek kicsi az áteresztőkapacitása.

Már korábban is voltak, akik ellentámadásba lendültek. 2016-ban a Maryland állambeli Takoma Park egyik lakója például kocsironcsokról és sebesség-ellenőrzésekről szóló álhírekkel kezdte el bombázni a Waze-t. Magánháborúja azonban nem tartott sokáig, mert beazonosították, és kitiltották az alkalmazás használói közül.

Weckert ötlete egy május 1-i berlini felvonuláson született meg, amikor észrevette, hogy a Google Maps közlekedési dugónak nézte az embertömeget. Az akcióhoz 99 okostelefont kölcsönzött barátoktól és on-line szolgáltatóktól. A 99-es számot a rapper Jay-Z 99 Problems című dala miatt választotta.

Egy asszisztense indult el a telefonokkal megrakott kocsival Berlin utcáin, és ahogy haladt, a Google Maps-en az utcák zöldről előbb narancssárgára, majd vörösre változtak. Miközben szinte teremtett lélek sem járt arra.

„Micsoda kontraszt! Egy kézikocsis fickó 99 telefonnal megpróbálja megzavarni egy technikai óriás rendszerét”

– örvendezett Weckert.

A Google szóvivője az ügyhöz annyit fűzött hozzá, hogy a közlekedési adataik „folyamatosan frissülnek számos forrásból”, köztük olyan telefonokból, amelyeknek be van kapcsolva a helymeghatározó szolgáltatásuk. Emlékeztetett arra, hogy egyes, kaotikus forgalmú országokban, mint India, Indonézia és Egyiptom, már képesek megkülönböztetni a kocsikat a motoroktól, de ilyen kézikocsis trükkel még nem találkoztak.

"Nagyra értékeljük a Google Maps kreatív felhasználásának ezt a módját, mivel segít abban, hogy a térképeink idővel jobban működjenek." - mondta a szóvivő.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-fertozes-teszteles-antitest-bezzegh-patay.jpg

„Ezek az emberek a megmentőink” – a vírussal szemben tartósan védettek húzzák majd ki társadalmunkat a bénultságból

Két magyar orvos írt a most folyó, főként magánfinanszírozással zajló kutatásról. „Minél többünkről derül ki, hogy IgG pozitív, annál hamarabb fogunk gazdaságilag is magunkhoz térni” – írják.
Forrás: Dr. Bezzegh Attila - Dr. Patay Gábor; Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. április 02.


hirdetés

Izgalmas tanulmányt tett közzé a (T)Egyél az életedért Facebook-csoportban Dr. Bezzegh Attila, az orvosi laboratóriumi diagnosztika és mikrobiológia szakorvosa és Dr. Patay Gábor orvos.

Ebben arról írnak, miért lényeges a koronavírus fertőzésen már átesettek tesztelése.

A tanulmányban leírják, hogy a koronavírus fertőzés állapotát fontos és járványügyi szempontból nélkülözhetetlen laboratóriumi vizsgálatokkal nyomon követni, igazolni. Két módon lehet bizonyítani a fertőzés:

- a vírus kimutatható a szervezet hámsejtjeiben (ez a vírus örökítő anyagának, az RNS-nek nevezett vírus nukleinsav kimutatásának a segítségével történik)

- vagy a szervezet által a vírus ellen termelt védekező molekulák, antitestek kimutatásának segítségével.

hirdetés

"A vírus nukleinsav-alapú kimutatása polimeráz láncreakcióval (Polymerase Chain Reaction, PCR) igen költséges, eszköz és munkaigényes vizsgálat, ugyanakkor nagy mértékben függ a tökéletesen kivitelezett mintavételtől – ami a legnagyobb igyekezet ellenére is nem ritkán sikertelen (a mintavétel során megtörténik a garat- és orrnyálkahártya hámsejtek levétele, azonban mégsem kerül bele olyan sejt, amelyből a vírus kimutatható volna), így a vizsgálatok 20-30%-ban úgynevezett álnegatív eredményt adnak: tehát a vírus ott van, csak nem sikerül kimutatnunk" - írják.

A PCR vizsgálat árának töredékéért elvégezhető a vírus elleni védekezés eredményeként a szervezetünkben megjelenő koronavírus elleni antitestek kimutatása (SARS-Cov-2 elleni IgM és IgG).

"Ezeket az antitesteket – más fertőzéses folyamatokhoz hasonlóan – az immunrendszer sejtjei a vírus szervezetbe kerülését követően kezdik el termelni. Először a fertőzést követő 5-8. napon az IgM tipusú antitest válik kimutathatóvá (valójában már korábban beindul a termelés, de a módszereink csak egy bizonyos mennyiség felett képesek észrevenni, ezért csak az 5. nap után lesz pozitív). A 14-21 napok között pedig az IgG tipusú antitest is megjelenik.

Egy ábrán a folyamat időbeli lefutását ábrázolják:

A tünetek kialakulását követő negyedik hét végére az IgM szint lecsökken, kimutathatatlanná válik, onnantól csak az emelkedett IgG szint deríthető fel, az viszont hónapokon át.

"A vizsgálatokat az elmúlt napokban nagy számban megkezdtük Magyarországon is. A tesztet vérből kell elvégezni, jelenleg a szokásos laboratórium vérvétel során (könyökhajlati vénából) levett vérminta a kiindulási alap, ebből végzi el a labor az antitest-kimutatást.

Az elmúlt időszakban több tucat, a laboratóriumi reagens-ellátóknál eladásra kínált tesztet vizsgáltunk be és találtunk köztük több olyat, amely nagy érzékenységgel és megbízhatóan képes az antitesteket meghatározni. Laboratóriumunk a törvényi szabályozásnak megfelelően kizárólag olyan teszttel dolgozik, amely rendelkezik a CE-IVD minősítéssel, tehát az Európai Unió országaiban a betegellátás területén felhasználhatóak az ezzel kapott eredmények.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-kina-gyanu-halottak.jpg

Egy apró ragtapasz hozhat áttörést a koronavírus elleni harcban

Az egereken elvégzett tesztek alapján működhet a pittsburghi kutatók ötlete.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

Egy ujjnyi ragtapaszra felvitt oltóanyag győzheti le a koronavírust a legfrissebb remények szerint. A Pittsburghi Egyetem kutatói a tapaszba 400 mikroméretű, cukrokból és fehérjéből készült tüskét építenek, ezek segítségével kerülhet az oltóanyag a szervezetbe, írja a New York Post.

A szakemberek azért döntöttek a szokatlan megoldás mellett, mert ez gyorsabban és könnyebben elterjeszthető, mint egy hagyományos vakcina, ráadásul egészségügyi szakember sem kell az alkalmazásához.

Az első tesztek mindenesetre biztatóak, ugyanis a módszer az egerekben beindította az antitest termelést, így pedig a rágcsálóknál kialakult az immunitás.

A kutatók most az embereken végrehajtott tesztekre készülnek, ehhez gyorsított eljárásban kérvényeztek engedélyt. Reményeik szerint akár már a következő hónapokban kipróbálhatják a ragtapaszokat embereken is.

A pittsburghieken kívül is rengeteg orvoscsoport dolgozik a vakcina kifejlesztésén. A többségük azonban inkább úgy számol, hogy egy év alatt lehet megtalálni a koronavírus hatásos ellenszerét.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

18 hónapig is eltarthat és mindent megváltoztathat a koronavírus-járvány

Amíg nincs védőoltás, marad a rendszeres karantén - írja a Massachusetts Institute of Technology (MIT) folyóiratának főszerkesztője.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Gideon Lichfield a Technology Review-ban azt írja, az élet nagyon sok területén mély nyomokat hagy majd a mostani járvány. Ha egyszer véget ér, akkor is másképpen fogunk majd dolgozni, másképp járunk bevásárolni, sportolni, mások lesznek a társasági érintkezés szabályai.

Mindenekelőtt azonban fel kell adnunk azt az illúziót, hogy a koronavírus fenyegetése hamar meg fog szűnni. Mindaddig, amíg nem sikerül kifejleszteni ellene a védőoltást, illetve nem kapják meg annyian a Covid-19-et, hogy ez a többieket megvédje, számíthatunk arra, hogy időről időre karanténba kell vonulnunk. Ez akár 18 hónapig is eltarthat

- írja Lichfield.

Mire pedig elkészül a védőoltás ellene, már a következő világjárvány elleni védekezésre kell gondolnunk, mert nagyon valószínű, hogy azt sem ússzuk meg.

A szerző idézi a londoni Imperial College jelentését, amely azt javasolja, hogy a védőoltás kifejlesztéséig minden alkalommal, amikor az intenzív osztályokon emelkedni kezd a betegek száma, a legszigorúbb közösségi távoltartási intézkedéseket vezessék be, és csak akkor enyhítsenek rajtuk, ha az új betegek száma csökkenést mutat. Például, ha egy országban egy hét alatt 100-nál több új beteget dianosztizálnak, akkor újra be kell majd zárni minden iskolát, és a tilalmat csak akkor szabad feloldani, ha ez a szám heti 50 alá süllyed.

hirdetés

Lichfield elismeri, hogy másfél év így élve nagyon hosszúnak tűnhet, de a kutatások szerint az egész lakosságra vonatkozó közösségi távolságtartás nélkül a járvány sokkal súlyosabb formában jelentkezne, akár a nyolcszorosa is lehetne a betegek száma annál, mint amit az egészségügyi rendszer képes ellátni.

Ha most csak öt hónapig tartanánk fenn a korlátozásokat, annak az lenne az eredménye, hogy a járvány legközelebb télen érné el a csúcspontját, amikor az egészségügyi intézmények amúgy is túlterheltek.

„Rövid távon mindez rendkívüli károkat okoz a vállalkozások többségének, gondoljunk csak az éttermekre, kávéházakra, edzőtermekre, szállodákra, színházakra, mozikra, üzletközpontokra, múzeumokra, művészekre, sportolókra, de az utazási irodákra, a kongresszusok szervezőire, a tömegközlekedésre, és a magániskolákra is. Nem is beszélve arról a stresszről, amely a szülőkre vár, akiknek rá kell venniük gyermekeiket, hogy otthon tanuljanak, vagy azokra, akiknek idős családtagokról kell gondoskodniuk úgy, hogy közben ne tegyék ki őket a fertőzésnek." - írja Lichfield.

Valószínűleg sok cég tönkremegy, ugyanakkor szerinte lesznek olyanok is, akik alkalmazkodnak majd az új világhoz.

Újra fellendülhet a helyi termelés és lehetnek kompromisszumos megoldások a közösségi élet fenntartására is.

Például a mozikban fele annyi ülőhely lesz, a tanácskozásokat olyan nagyobb termekben tartják, ahol az emberek egymástól távolabb lehetnek, az edzőtermek azonos időpontra kevesebb előjegyzést fogadnak el.

A szerző szerint ki fognak alakulni a biztonságos közösségi élet kifinomultabb módszerei, amelynek jeleit már most láthatjuk. Izrael például már jelenleg is a mobilok helymeghatározási adatait használja a vírushordozók nyomonkövetéséhez. Elképzelhető, hogy a jövőben ahhoz, hogy valaki felszállhasson egy repülőre, hozzá kell járulnia ahhoz, hogy őt is nyomon kövessék. De ugyanezt kérhetik majd plázákban vagy hivatali épületekben is, hogy a lehető leghamarabb megtalálhassák a fertőzöttek kontaktjait.

Mindenütt felállíthatnak láz-szkennereket is. „Az éjszakai bárokban, ahol eddig a nagykorúságot kellett bizonyítani, lehet, hogy ezentúl arról kérnek majd igazolást, hogy van friss teszteredményünk, vagy megkaptuk a legújabb vírus elleni oltást.

Lichfield szerint ez a fajta ellenőrzés alacsony ár lesz azért cserébe, hogy hús-vér emberekkel találkozhassunk.

A Technology Review főszerkesztője szerint egy ilyen világ legnagyobb vesztesei a szegények, a hajléktalanok, a menekültek, a börtönviseltek lehetnek, akik még inkább kitaszítottnak érezhetik magukat.

És rejtett diszkriminációhoz vezethet az is, ha mesterséges intelligenciák algoritmusai határozzák meg majd az egyes emberek megbetegedésének kockázatát. Ilyesmi már meg is történt, amikor kiderült, hogy egy amerikai egészségbiztosítók által alkalmazott algoritmus a fehéreknek kedvezett.

„A világ már sokszor megváltozott, és újra változik. Mindannyiunknak meg kell tanulnunk, hogy új módon éljünk, dolgozzunk és teremtsünk kapcsolatokat. Mint minden változás során, lesznek, akik többet veszítenek, mint mások, és lesznek olyanok, akik máris túl sokat veszítettek. De legalább reménykedhetünk, hogy e válság mélysége végre rákényszeríti az országokat, hogy orvosolják azokat a nyilvánvaló társadalmi igazságtalanságokat, amelyek annyira sebezhetővé teszik lakosságaik széles rétegeit” – írja Gideon Lichfield.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
koronavirus2-1.jpg

Már nyolc mutációja van a koronavírusnak világszerte

Ezek nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál, viszont a kutatóknak fontos információkkal szolgálhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Mint a többi vírus, az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - írja az MTI.

Több amerikai szakember is megállapította, hogy a koronavírus genetikailag változik, és egyre több új törzse jelenik meg.

Ezek a mutációk számos információval szolgálnak a kutatóknak, de szerencsére nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál

- mondta Trevor Bedford, akinek a Nextstrain.org nevű honlapjára szerte a világból küldenek mintákat a szakemberek, így lehet követni, hogyan változik a vírus genomja.

"A kutatók azóta vizsgálják az új koronavírus genomjait, hogy az először terjedt át állatról emberre a közép-kínai Vuhan egyik vadállatpiacán múlt év őszén. A kérdésre, hogy genetikailag változik-e, a válasz egyértelmű igen"

hirdetés

- mondta Marc Liptsitsch, a Harvard Egyetem epidemiológusa.

Mint mondta, az a kérdés, hogy a mutáció során keletkezik-e olyan változás, ami például befolyásolja a vírus fertőzőképességét.

"A megfigyelt mutációs ráta – havonta két mutáció megjelenése – teljesen normális a többi vírushoz hasonlóan. Az influenzának és a náthának hasonló mutációs rátái lehetnek, sőt influenza esetében akár egy kicsit gyorsabb is lehet új mutáció megjelenése"

– magyarázta Bedford.


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!