hirdetés
farkas-eszter-labor-mikroszkop-1.jpg

Öregedés: apró feledékenységek lehetnek az első jelek – beszélgetés Farkas Eszter neurobiológussal

Késleltethetjük-e valahogy az öregedés hatásait? Miképp lehet az öregedés folyamata egészséges, akár pozitív is? Hogyan öregszik az emberi agy?
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. november 30.


hirdetés

Az emberiséggel egyidős az örök élet utáni vágy, legendák, mesék, versek ezrei szólnak róla Gilgamestől Faustig. Ma is sokakat foglalkoztat, hogy hol lehet az emberélet végső határa, és hogy meddig érdemes élni. Erről is szól majd dr. Farkas Eszter neurobiológus Az örök élet kútja című előadása december 13-án a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő estjén.

-Az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott az „öregkor” fogalma. Emlékszem, amikor gyerekként a 60-as évek elején láttam az akkori hatvanasokat, testileg, szellemileg sokkal öregebbeknek tűntek, mint manapság. Vagy csak a gyerek látta másképpen?

- Nem, statisztikai adatok is bizonyítják, hogy kitolódik az, amit kronológiai szempontból öregkornak nevezünk. Az a korosztály, amely az 50-es, 60-as években öregnek számított, a 2010-es években már inkább a középkorúak közé tartozik. Ezt mutatja a nyugdíjkorhatár változása is. Az én anyukám még 55 évesen nyugdíjba mehetett. Most 65 év a nyugdíjkorhatár a nőknél. Nemrég olvastam egy cikket Angliáról, abban azt sugallták, hogy ez a kor hamarosan akár 70-75 éves korig is kitolódhat, mert ennyivel jobb egészségben éljük meg ezeket az éveket - bár nyilván demográfiai és gazdasági megfontolások is tetten érhetők a folyamat mögött.

- Ez nyilván így van, de azért az sem mindegy, hogy milyen aktív életévek után vonulunk vissza nyugdíjba. Kérdés, hogy azzal a sok stresszel, amit a mostani nemzedékek átélnek, mennyit fognak élvezni a „megérdemelt pihenésből.”

- Hogy mennyire stresszes az életünk, egyénenként változik, de a várható életkorunk jelentősen megnőtt. Ha csak a számokhoz nyúlunk, és nem szeretnénk szubjektívek lenni, azt látjuk, hogy a 60-as években a harmincasok voltak azok, akik a társadalom középrétegét képviselték, most már ezt a feladatot a negyvenesek viszik.

hirdetés

És persze nemcsak az számít, hogy hány évet élünk, hanem az is, hogy azokat az éveket milyen egészségben éljük meg. Ebben sokat segít az életvitelünk és az orvostudomány, hogy azok a betegségek, amelyek az öregkorhoz kapcsolódnak, későbbi éveinkben talán kevésbé súlyos formában bukkanjanak fel.

Nem tudom, hogy a stressz mennyire vetíti elő, hogy mikor volna érdemes az aktív éveinket befejezni, de úgy gondolom, hogy a demográfiai adatok és a társadalom öregedése azt mutatja: jogos a nyugdíjkorhatár kitolódása.

- Az öregedésben sokan a leépülést, a betegségeket, a halál előszelét látják. A legendás konferansziénak, Kellér Dezsőnek mondta egy barátja, hogy „az öregkornak is megvannak a maga szépségei”, mire Kellér azt felelte: „Csak egyet mondj.” Valóban félnünk kell-e az öregkortól, vagy a legnagyobb veszély, ha bezárkózunk e félelembe?

- Akik félnek az öregkortól, azok nyilván hozzá társítanak olyan betegségeket, amelyek az életminőséget erősen rontják. Ilyenek a demenciák, a szellemi leépülés, és ezektől jogosan tart az ember. De ha az öregedés folyamata egészséges, akkor ez akár pozitív is lehet. Hiszen az ember idősebben tisztábban látja az összefüggéseket, kialakul benne egyfajta bölcsesség. Éppen ezért én nem feltétlenül ragasztanék az öregedés mellé egy negatív jelzőt, mert nagyon sok árnyalata, megközelítése van ennek a folyamatnak.

- A test általános öregedésének vannak jól látható-érzékelhető tünetei. Biztosan ismeri azt a kissé morbid mondást, hogy „ha reggel felkelsz, és nem fáj semmid, már nem élsz.” De hogyan érjük tetten agyunk öregedését?

- Igen, amikor az ember az öregedés szót hallja, elsősorban a külső, látható, kozmetikai jelek ugranak be.

Valójában egy élettani folyamatról van szó, amit így fogalmazhatunk meg: a túléléshez és a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges funkciók romlása és hanyatlása az idő függvényében. Ez igaz az agyunkra is, de először nem feltétlenül azt vesszük észre, hogy a gondolkodásunk lassul, inkább azt, hogy már nem olyan fürge a mozgásunk, mint korábban.

Ha az agy öregedése felé terelődik a szó, akkor az jut eszünkbe, hogy bizonyos dolgok elkezdenek „kiesni”. Például elindulunk valahová, aztán út közben megállunk, mert nem tudjuk, hogy miért is indultunk. Vagy hirtelen nem jut eszünkbe valakinek a neve. Az ilyen apró feledékenységek lehetnek az első jelek. Persze ez nem mindig függ össze az öregedéssel, előfordulhat olyannal is, akit túlterhel a környezetéből áradó információ-rengeteg.

- Vajon megállítható, lassítható esetleg visszafordítható-e ez a folyamat?

- Mindenképpen lassítható, erre számos módszer létezik. Azt szokás mondani, hogy amit az ember karban tart, használ, az kevésbé romlik.

Ha az ember használja az eszét, szellemi tevékenységet folytat, olvas, gondolkodik, rejtvényt fejt, társasjátékot játszik, aktívan beszélget, vitatkozik másokkal, akkor nyilván lassabb a romlási folyamat. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint az, aki sportol, mérhetően jobb szellemi funkciókkal rendelkezik idős korában is.

Vannak táplálkozással kapcsolatos stratégiák: kalória-megvonásnak hívják azt, amikor valaki nem eszi telítettségig magát minden alkalommal. Bizonyított az is, hogy a kalória-megvonás éberebbé, frissebbé teszi az ember agyműködését, kognitív funkcióját. Persze az sem mindegy, hogy mit eszik. Az Omega-3 zsírsavakban telített olajok, például a halolaj javítja az emlékező képességet és késlelteti az öregedéssel kapcsolatos romlást. Vannak különböző antioxidáns vegyületek is. Ezek közül leginkább a C-vitamin ismert, de az emlékezetjavítással másfajta polifenolokat hoznak összefüggésbe, mint például a kék szőlő héjában található rezveratrol.

- Hogy az időskori agytornára személyes példát mondjak: 87 éves édesapámmal 55 éve sakkozunk, és a legjobb partikat az utóbbi években játszottuk, 89 éves édesanyám pedig három nyelven olvas és fordít. Én azt is fontosnak tartom, hogy egy idősebb ember ne csak a saját korosztálya társaságát keresse, hanem kommunikáljon a fiatalabbakkal is.

- Ez így van, és nemcsak a szellemi képességeire hat, hanem nyitott marad az új dolog felé. Van egy természetes neurobiológiai folyamat, mely szerint egy tinédzser elsősorban a körülötte lévő világ eseményeire koncentrál, és ezáltal nagyon nyitott lesz az újdonságokra. Ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább a befelé figyelésre terelődik a hangsúly. De lehet ellene aktívan tenni, ha felismerjük ezt. Ha viszont valaki elhagyja magát, jobban érvényesül a tendencia, és bezárkózik idősebb korára.

- Napjainkban számos orvosi kutatás foglalkozik az emberélet határainak minél messzebbre való kitolásával. De a meghosszabbodott idő mellett talán a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy célja, amiért érdemes élni.

-Ez valóban nagyon fontos tényező. Akinek célja van, aki hasznosnak érzi magát, az nem adja fel, nem várja passzívan, hogy mi fog történni vele. Nem feltétlenül a saját egészségéért kell tennie valamit, de ha valami olyasmit csinál, amiben hisz, amit hasznosnak gondol, ez a pszichológiai beállítottság biztosan tovább viszi az embert.

Milyen irányban folynak az öregedéssel, pontosabban az agy öregedésével kapcsolatos kutatások?

A világon mindenütt, de talán legintenzívebben az Egyesült Államokban folynak az öregedéssel, annak késleltetésével, netán visszafordításával kapcsolatos kutatások. A szegedi kutatócsoportunk is régóta vizsgálja az öregedés és az agy, pontosabban az agyi keringés kapcsolatát, hiszen az agy működése szempontjából kiemelten fontos a folyamatos tápanyagellátás a véráram útján. Kutatásaink rávilágítottak az agyi érhálózat leépülésére az öregedés során, és arra, hogy ez a szellemi képességek gyengülését okozhatja. A világban számos laboratóriumban zajló vizsgálatoknak izgalmas eredményei vannak, de hadd ismerje ezt meg az olvasó, ha meghallgatja a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő előadását a témában.

Ha személyesen is találkoznál Farkas Eszterrel, többet hallanál arról, hogyan öregszik az agy, elég-e a génekhez hozzányúlni, hogy kisimúljanak a ráncok és elmúljon a fájó derék, gyere el a MEMO Science&Innovation december 13-i eseményére, ahol az öregedés mellett a félelem neurobiológiájáról is szó lesz.

Részletek a programról

Mikor lesz? - 2019. december 13-án, pénteken, 19.00 órától

Hol lesz? - MEMO - Mesterek és Módszertanok Háza (1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

Jegyet vásárolni IDE KATTINTVA tudsz.



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
gyogyszerek-koronavirus-barabasi-albert-laszlo.jpg

Magyar kutató csapata azonosította a koronavírus ellen hatásos gyógyszereket

Listát írtak azokról a készítményekkel, amelyek felvehetik a harcot a COVID-19-cel szemben.
Fotó: Illusztráció/Pixabay/Alexandra Koch - szmo.hu
2020. augusztus 13.


hirdetés

Nagyszerű hírrel jelentkezett Facebookon Barabási Albert-László.

A világhírű magyar hálózatkutató a csapatával azonosította a hálózatos orvostudomány segítségével azokat a gyógyszereket, amelyek potenciális jelöltek lehetnek a koronavírus elleni küzdelemben.

A kutatásukban az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) által már befogadott 6000 készítmény koronavírus elleni hatékonyságát vizsgálták új módszerek - többek közt a mesterséges intelligencia - segítségével.

Az első listát a lehetséges, hatásos szerekről áprilisban tették közzé. Ezután indult a három hónapos kísérleti időszak, amelyben 918 gyógyszerrel kapcsolatos előrejelzést vizsgáltak a Vero sejtvonalakon keresztüli validáció segítségével.

A kutatók megállapították, hogy a hatékonyságot mutató 77 gyógyszer közül 76 hálózati gyógyszer, vagyis nem kötődik sem vírusfehérjékhez, sem víruscélhoz, tehát cél alapú gyógyszerfejlesztéssel nem fedezhetők fel. Működésük lényege, hogy zavarják a gazdasejt-hálózatot, ezért csak hálózati eszközökkel lehet őket azonosítani.

hirdetés

"A Barabási és csapata által kifejlesztett új módszer, és modelleken alapuló rangsorolás segítségével a gyógyszerfejlesztők számos ígéretes gyógyszert tudnak azonosítani és ezek alapján bevonni ezeket a szereket klinikai vizsgálatokra. A multimodális előrejelzési megközelítés óriási előnye, hogy a gyógyszerhatóság által már jóváhagyott termékekre fókuszál, és ezért toxikológiai és mellékhatásai ismertek" - írja a Portfolio.

A kutatócsoport azzal érvel, hogy a koronavírus-járvány gyors terjedése a világban felértékelte a mielőbbi beavatkozás szükségességét. Az új gyógyszerekre és gyógymódokra rövid időn belül van szükség, miközben a hagyományos gyógyszerfejlesztési folyamat akár egy évtizedig is tarthat, ami jelen helyzetben nem tartható.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
virgingalactic_szuperszonikus_repulogep.jpg

A hangsebesség háromszorosával repülő szuperszonikus utasszállítót fejleszt a Virgin Galactic

Ezzel négyszer olyan gyors lesz a gép, mint a legtöbb mai utasszállító.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. augusztus 05.


hirdetés

Nemcsak a világűrt akarja meghódítani a Virgin Galactic: az űrturizmusra szakosodott vállalat a földi utasszállítást is forradalmasítaná, írja a CNN. Richard Bransom cége elképesztően gyors szuperszonikus repülőgépet fejleszt.

A Rolls-Royce hajtóművekkel felszerelt sugárhajtású gép sebessége a tervek szerint eléri a Mach 3-at, vagyis a hangsebesség háromszorosával halad majd. Ez nagyjából négyszerese egy átlagos utasszállító sebességének.

Az első látványtervek szerint a repülőgép kísértetiesen hasonlít majd a 17 évvel ezelőtt nyugdíjazott Concorde-okhoz: a szárnyszerkezet és az orr is a francia-brit gépet idézi. Igaz, a Concorde csak a hangsebesség kétszeresével volt képes repülni az ugyancsak a Rolls-Royce által fejlesztett hajtóművekkel.

Az űrvállalat vezetője szerint koncepciójuk "ötvözi a biztonságos és megbízható utazást egy páratlan vásárlói élménnyel."

A Virgin Galactic új repülője jóval kisebb is lesz elődjénél: 9-19 ember tud helyet foglalni a fedélzetén. A repülési magasság meghaladja majd a 18 kilométert, vagyis közel kétszer olyan magasan repül majd, mint a legtöbb kereskedelmi járat. De még így is jócskán elmarad a világűr határának tartott Kármán-vonaltól, ami a földfelszíntől számítva 100 kilométeres magasságban húzódik.

hirdetés

Nem a Virgin Galactic az egyetlen, mely sugárhajtású utasszállítót fejleszt, bár a két legismertebb versenytárs gépei meg sem közelítik az egyelőre név nélküli Virgin-projekt végsebességét. A denveri Boom Supersonic prototípusának próbarepülései jövőre kezdődhetnek meg a maximális Mach 2.2 sebességgel, míg a szintén amerikai AS2 fejlesztése ennél valamivel lassabb (Mach 1.4) lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus_usa.jpg

Hogyan kényszerítette térdre a koronavírus Amerikát?

Magyar szemmel is tanulságos, mi az, ami annyira félresikerült az Egyesült Államokban, hogy már 165 ezer halottnál tartanak.
Fotó: Glenn Dene / Graffeg - Northfoto - szmo.hu
2020. augusztus 12.


hirdetés

Az amerikai megbetegedési arányok a szegényebb országok, például Brazília vagy Dél-Afrika adataihoz hasonlítanak. Főleg a hátrányos helyzetű közösségekben pusztít a vírus. A fekete és latin lakosság körében háromszor olyan magas a fertőzési ráta, mint a fehérek között. De összességében is rengeteg a beteg.

Az Egyesült Államok a világ lakosságának 4%-át adja, a koronavírus halálos áldozatainak viszont 22%-a amerikai.

Csak júliusban közel 1,9 millió új fertőzöttet regisztráltak. Az okoknak járt utána tudósok és közegészségügyi szakértők bevonásával a New York Times.

A lap felidézi, hogy Donald Trump már január 31-én bejelentette: korlátozzák a Kínából való belépést az Egyesült Államok területére. Ez mindössze tíz nappal azután történt, hogy az első amerikai esetet regisztálták.

Csakhogy a tilalom nem vonatkozott a Kínában élő amerikaiak családtagjaira, így a következő két hónapban 40 ezren érkeztek az Államokba.

hirdetés

Azt sem vették figyelembe, hogy a vírus már februárban tovább terjedt Kínából Európába.

Az amerikai epidemológusok kezdetben úgy gondolták, hogy a tesztelés, a karantén és a fertőzöttek kontaktjainak nyomon követése hatékonyabb eszköz az utazási korlátozásoknál. Ma már elismerik, tévedtek.

Gondok voltak a tesztekkel is.

Január 16-án tette közzé a világ első koronavírustesztjét a berlini Charite kórház, és képletét megosztotta az interneten is. Az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központ (CDC) négy nappal később már saját teszt kifejlesztését jelentette be, amelyről azt állították, hogy a németnél hatékonyabb, mert nem kettő, hanem 3 génszekvenciát használ fel a vírus azonosítására. Gyorsan megkezdték ennek a szétosztását, csakhogy hamar kiderült, hogy nem működik.

A CDC hetekre leállította a teszteléseket, a vírus pedig csak terjedt tovább. Így válhatott például az egyik legnagyobb fertőzésgóccá New York és környéke.

Míg több országban, például Németországban az állam kezdettől állta a tesztelés költségeit, Amerikában Magyarországhoz hasonlóan fizetni kell érte, nagyjából 25-30 ezer forintot. Ezt pedig ott sem engedheti meg magának mindenki. Bár az utóbbi hetekben felgyorsult a tesztelés, a Johns Hopkins egyetem epidemiológusai elismerik, a vírus terjedésének tempóját képtelenek tartani.

Akár két hétig is eltarthat, mire a túlterhelt laboratóriumok eredményt produkálnak.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint egy országban akkor tekinthető megfékezettnek a járvány, ha a teszteknek kevesebb, mint 5%-a pozitív. Az amerikai ráta még mindig 8,2%, miközben Nagy-Britanniában 0,5, Németországban 0,7, Olaszországban 1, Franciaországban 1,4, Ausztráliában pedig 2,5% ez az arány.

A járvány kezdeti időszakában, akárcsak nálunk, ott is nagy volt a fejetlenség a maszkviseléssel kapcsolatban is. Igaz, kezdetben a a WHO sem foglalt állást egyértelműen. Leginkább azokban az ázsiai országokban viseltek maszkot az emberek, ahol a szmog miatt ezt már amúgy is megszokták. Ma azonban már világos, hogy a vírus cseppfertőzés útján is terjedhet a levegőben, és kevesebb a megbetegedés ott, ahol az emberek maszkot viselnek.

Számos országban a vezető politikusok mutattak példát, Justin Trudeau kanadai miniszterelnöktől Emmanuel Macron francia elnökig. Zuzana Caputová szlovák elnökasszony pedig egyenesen közösségi médiasztár lett a ruhájához illő lila maszkjával.

Donald Trumpot azonban Orbán Viktorhoz hasonlóan szinte sohasem lehet maszkban látni, sőt, többször arról beszélt, esze ágában sincs felvenni.

Az Egyesült Államok arra is jó példa, mekkora károkat okozhat a túl gyors újranyitás. Bár Trump a gazdaság védelmében sürgette az embereket, hogy mielőbb térjen vissza minden a normál kerékvágásba, Austen Goolsbee, Barack Obama egykori tanácsadója már a kezdetekkor rámutatott: a gazdaság stabilitása szempontjából a legfontosabb dolog megfékezni a vírust, mert amíg ez nem történik meg, az emberek félnek visszatérni a normális életbe, és enélkül a gazdaság sem fog működni.

Az elmúlt hónapok eseményei Goolsbee-t igazolták.

Sok család már azelőtt elkezdte visszafogni költekezéseit, mielőtt elrendelték volna a karantént, és a zárlatok feloldása sem hozott tartós fellendülést a gazdaságban, csupán a vírus kezdett az eddiginél is nagyobb mértékben terjedni.

Az Európai Unióban és más olyan régiókban, ahol sikerült csökkenteni az új fertőzések számát, a gazdaság is kezd magához térni. Németországban jelenleg 6,4%-os a munkanélküliség, míg az Egyesült Államokban 11,1 %.

A New York Times végső soron két okra vezeti vissza az amerikai kudarcot. Egyrészt arra, hogy az Egyesült Államokban amúgy is rendkívül egyenlőtlen az egészségügyi ellátás. Normál időkben is magasabb a gyermekhalandóság és alacsonyabb a várható átlagos élettartam, mint a legtöbb gazdag országban. Másrészt

talán nincs a világ vezető országai között még egy, amelynek politikai vezetői annyira zavaros üzeneteket küldtek volna polgáraiknak, mint ott.

Donald Trump kezdetben azt mondta, hogy a vírus nem komoly, és hamarosan el fog tűnni. Márciusban azt állította, hogy egy közönséges influenza halálosabb, mint a koronavírus, és gyógyszer gyanánt a malária-ellenes hidroxiklorokint ajánlotta, amelynek hatékonyságára és biztonságára semmilyen orvosi bizonyíték nem volt. Még legutóbbi nyilvános megszólalásaiban is azt próbálta elhitetni, hogy nincs is olyan nagy baj. Július 28-án azt állította, hogy az ország nagy része „koronavírus-mentes”.

De nemcsak Trump hibázott. Bill Di Blasio, New York-i polgármestere még március 15-én is azt üzente a metropolisz lakóinak, hogy nyugodtan menjenek le kedvenc bárjukba. Igaz, ő később korrigált, és március végétől már következetes volt a korlátozásokban. New York nem nyitott újra a többiekkel együtt. Ennek köszönhetően júniusra New York állam érte el a legalacsonyabb fertőzési rátát.

A Times szerint azokban az országokban és városokban, ahol tanultak a kezdeti hibákból, és következetesen végigvitték a vírus megfékezését célzó intézkedéseket, lassan visszatérhet a normális élet. Az Egyesült Államokat azonban továbbra is megbénítja a járvány.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Megvan, hogy hasznosítsák a rengeteg maszkot, ami szennyezi a környezetet – üzemanyag lesz belőlük

Indiai tudósok jöttek rá, hogy lehet egy régebb óta ismert eljárással lebontani, és folyékony bioüzemanyaggá alakítani a polipropilén-alapú védőfelszereléseket.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 11.


hirdetés

A koronavírusjárvány egyik kellemetlen mellékhatása a sok közül, hogy iszonyatosan sok hulladékot termelünk csak a szájmaszkokból. Persze nem a mosható textilmaszkokkal van probléma, hanem az egyszer használatos, eldobható, műanyag alapú maszkokkal.

Most indiai kutatók arra jöttek rá, hogy ezekből a védőfelszerelésekből megújuló, folyékony bioüzemanyagot lehet gyártani. A The University of Petroleum and Energy Studies tudósai cikkét a Biofuelsben mutatták be, amit a Phys.org szemlézett, és a hvg.hu talált rá.

A maszkok általában polipropilénből készülnek, amelyek sok hányattatás után a tengerekben, óceánokban kötnek ki. Nem újdonság, amit alkalmaznak, csak erre a problémára még senkinek nem jutott eszébe a pirolízis. Ami egy olyan eljárás, amelynek során az alapanyagból folyékony üzemanyag lesz. Lényegében tiszta kémia: 300 és 400 fok között bontják le a műanyagot, oxigénmentes eljárással. Ráadásul a pirolízis légszennyező hatása kisebb, mint a hulladékégetésé.

Bhawna Yadav, a tanulmány társszerzője szerint

ez az egyik legfenntarthatóbb módszer az újrahasznosításra, a jó minőségű olaj pedig biológiai úton lebomlik.

hirdetés

A tudósok szerint két legyet ütnek egy csapásra, hiszen nem csak a szennyezést csökkentik, de környezetbarátabb energiát is előállítanak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!