hirdetés
orzczykert-jozsefvaros13.jpg

Egészen más lett az Orczy-kert hangulata a felújítás és átalakítás után

Tettünk egy kiadós sétát a parkban. Mutatjuk a képeket!
My Secret Budapest Instagram - szmo.hu
2018. szeptember 15.


hirdetés

Az Orczy-kert, Budapest egyik régi, romantikus randihelyszíne volt, egyben az egyik kissé lepattant és elvadult parkja. Vadregényes dzsumbuj, ahol nappal szerettünk piknikezni, sétálni, üldögélni a tóparton, este viszont nem szívesen sétáltunk át rajta egyedül.

Pár évvel ezelőtt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem építésekor a területet lezárták, és az épület felhúzásához jókora szeletet hasítottak ki a parkból. Idén megnyílt a kert, és mivel egymásnak ellentmondó vélemények születtek arról, hogy jó lett-e vagy sem, illetve néhányan jelezték tavasszal, hogy a kalandpark sajnos még zárva van, kíváncsiak lettünk az új Orczy-kertre.

Az Orczy-kert 40 éve - Fotó: Fortepan

A legenda szerint a mai Orczy-kert területe is hozzátartozott egykor Mátyás király pesti vadasparkjához. E feltevést osztotta többek közt Buza Péter, a Népszabadság egyik volt rovatvezetője is, aki annak idején szorgalmazta az Orczy-kert közelében található Illés-kút feltárását.

A park története tehát valamikor a középkorban kezdődhetett, amikor „a hajdani vadaskerthez tartozhatott egyebek mellett a mai Klinikák, a Füvészkert, valamint az Orczy-kert területe is.” És, amint az a Népszabadság cikkében áll, Buza Péter véleménye szerint „Mátyás vadászháza a Füvészkert igazgatósági épülete, a botanikus kert „kastélya” helyén állt, és a Mátyás-kori alépítmény felfedezhető a mai épületen.”

A török hódoltság után a környéket katonai célokra is használták. 1783-ban vette meg a területet (egy majorságot gyümölcsössel é épülettel) báró Orczy Lőrinc, és az ő fia, Orczy László fogott a parkosításba.

Ki volt Orczy László?

Az 1750-es években született báró a pesti királyi kamara adminisztrátora, helytartótanácsos volt, a nemesi bandériumok fővezére, Abaúj megye főispánja, valamint a nemesi-nemzeti mozgalom egyik vezetője.

Ő ajándékozta Pest városának a hatalmas, szökőkúttal ellátott, virágokkal teleültetett angolparkot, az Orczy-kertet.

Orczy László báró, mint azt a park történetét feldolgozó Kiss József írja, a barátai ajánlására l794-ben szolgálatába fogadta Petri Bernhardot, a kor híres kertépítészét. A szakember egy szökőkút köré tervezte meg a kertet, geometriai mintázatot adjon ki – a szökőkút egyébként 1929-ig állt a parkban.

A források szerint csodaszép lett az angolkert, amelybe rengeteg facsemetét ültettek. (Ez az időszak nagyjából egybeesett azzal, amikor a mai Városliget területét is kezdték fásítani, majd parkká alakítani.) Az Orczy-kertet hamarosan a közönség számára is megnyitották.

A báró halála után két évtizeddel a magyar katonatisztképzés számára megvásárolták, egy részét házhelyeknek adták el. Az 1830-as években a park területére építették a Ludovikát, a magyarországi katonai képzés központját. A szabadságharc leverése után a parkot először Petz Ármin kerttervező újította meg, majd az 1850-es években Szekrényessy József gondjaira bízták.

Az Orczy-kert, a Ludovika és a Füvészkert egy 1884-es térképen - Forrás: Wikipédia

A kiegyezést követően a kert hanyatlásnak indult, ennek az egyik oka a források szerint az volt, hogy a Ludovika hsználta, illetve hogy a Városliget kiépítésével, majd a Népliget kialakításával veszített a jelentőségéből. A park területe az alapítása óta egyre csökkent, a második világháború után, a felújtását követően 14 hektárra csökkent.

„Parcellázás következik be és különböző intézmények építenek eleve ideiglenesnek szánt házakat. A Korányi Sándor utcában egy gyár épült, a mellette lévő nagy földdarabon autóbuszgarázs működött és szennyezte a talajt. A Diószeghy utcában több kisebb üzem, vállalkozás kapott otthont. Az Üllői úton a metró miatt lebontottak egy nagy épületet, helyén autóparkoló létesült s a határoló régi és új épületekben szintén kisebb üzletek, hivatalok települtek. De van terv a park helyreállítására is, 1985-ben Kiss József készít előírást a felújításra s a javaslat megvalósítására a Józsefvárosi Önkormányzat 100 millió forintot biztosított. A park kulturális és sportrendezvények állandó színtere, szabadon látogatható” - írták a parkról a Népliget barátai, Pesti László és Tarjányi Ferenc 2009-ben.

A 2010-es évekre a kert tereprendezésre szorult. Miután határoztak a felújításáról, megépült a Nemzeti Közszolgálati egyetem, a parkban kicserélték a teljes közműrendszert, kitisztították a tó medrét, újraépítették a parti védműveket, öntözőberendezéseket raktak le, és térkivilágítással is ellátták a kertet. Játszótér és sportolásra alkalmas terület létesült, és ottjártunkkor már a kalandpark is üzemelt.

Van, aki visszasírja a régi parkot. Mi nem szeretnénk állást foglalni. Az a legjobb, ha személyesn nézed meg, eltöltsz ott pár órát, ahogyan mi tettük, üldögélsz egy kicsit, végignézed a szobrokat, és te magad döntöd el, neked tetszik-e a felújított Orczy-kert vagy sem.

VIDEÓ: Körbenéztünk az Orczy-kertben


KÖVESS MINKET:





hirdetés
esernyos-ember-sziget-fesztival-umbrella-man.jpg

Így jutott fel a titokzatos Esernyős Ember a Sziget óriáskerekére

Elképesztő magasságokban egyensúlyoz lélegzetelállító magabiztossággal. Mutatjuk a videót.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 11.



Évek óta csodáljuk az Esernyős Embert.

Lélegzetelállító magasságokban sétál magabiztosan.

Korábban például a Duna közepén, illetve a Megyeri híd tetején is észrevehették az arra járó szemfülesek.

Sőt, egy amerikai színészt is felülmúlt.

De a debreceni óriáskeréken is feltűnt már.

Képek a korábbi mutatványokból:

Lapozz a friss videóért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
lupa-sziget-luppa-budakalasz-budapest-mysecretbudapest-20.jpg

Tündéri, rejtélyes kis sziget bújik meg Budapest közelében: a Lupa

Nyugodt oázis azoknak, akik szeretnének pár órára kiszakadni a taposómalomból.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Csak 80-90 éve létezik ebben a formájában az egyik legérdekesebb és legszebb üdülőhely Budapest környékén, a Lupa-sziget.

A Duna szentendrei ágának déli csücskénél, a budakalászi parttal szemben található. Mindössze 800 méter hosszú, egy óra alatt be lehet járni.

Varázsát szépsége, a sok házikó, a folyó közelsége adja, és persze az, hogy nem egyszerű megközelíteni, és csupán egy néhány személyes komppal lehet átjutni, és csak az esti órákig. Az itt élők pedig saját csónakjaikkal járnak.

Amikor végigsétáltam rajta, az volt az érzésem, hogy talán nem is Ada Kalehről mintázta Jókai Mór Az arany ember kicsiny, titkos dunai szigetét, hanem a Lupáról.

Az asszociációim nem is voltak olyan rosszak: a regény első, 1918-as filmváltozatát itt forgatta Korda György. A másik film, amelyhez több jelenetet is itt vettek fel, az 1962-es „Nyáron egyszerű”.

A sziget a gazdag, pomázi szerb Luppa családról kapta nevét.

A család legismertebb tagja Luppa Péter (1838-1904)mérnök, országgyűlési képviselő volt. 1857-ben diáktársaival csónakkal leevezett a Dunán a Fekete-tengerig, és Úti Kalandok címmel adta ki az erről szóló beszámolót.

A szigetre gyümölcsfákat ültetett, és állítólag vadászni járt ide.

A Luppa elnevezés lassan átalakult az egyszerűbb Lupává, és most már ez a sziget nevének elterjedtebb változata.

Tersánszky Józsi Jenő még elhagyott, buján zöldellő helynek írja le a szigetet., ahol csak 1-2 pásztorkunyhó düledezett. Az 1930-as évek elején azonban terv született a felparcellázására és fürdőtelep kialakítására. Aki itt megvett egy nyeles telket, az arra is kötelezte magát, hogy tartja magát a Lupa Bizottság által meghatározott alapszabályokhoz az egész telep nyugalma érdekében.

A partvonalat megerősítették, a szigetet csatornázták, bevezették a villanyt építettek egy víztornyot is. Ekkor telepítették a sziget hosszában végighúzódó szép platánsort is. A Helvetia társaság nem csak meghirdette a telkeket, hanem minta nyaralót is építtettek. 160 telket parcelláztak fel, és 1941-ig 33 ház épült fel az immár Lupára keresztelt szigeten.

Mivel a szigetet pár évente elönti a víz az áradások idején, a nyaralóházakat lábakra építették, vagy az alsó szinteken könnyen kiüríthető tárolóhelyiségeket hoztak létre.

Több villát is Kozma Lajos tervezett, a kor egyik sztárépítésze, a Napraforgó utcai bauhaus -telep egyik alkotója.

Stílusát többen is követték, így vált a Lupa-sziget a két világháború között egységes arculatú, modernista üdülőhellyé. Ma pedig a sziget építészi szabályzata határozza meg, hogy csak lapostetős, lábakon álló házak épülhetnek a szigeten.

A sziget híres lakói, itt nyaraló hírességei vagy mára ismertté vált látogatói között volt Páger Antal (számára Kozma Lajos tervezett házat), Walter Rózsi, Molnár C. Pál (aki szívesen festett aktot a Lupán), báró Hatvany Lajos felesége, Litván György, Soros Tivadar (Soros György apja), Révai Béla nyomdatulajdonos. És Vitéz Miklós, a Meseautó írója, aki az egyik művét állítása szerint csak azért tudta gyorsan megírni, mert az árvíz két hétre elzárta a külvilágtól, ő pedig modern kori Robinsonként tengődött a szigeten.

Egyedülálló és igen vegyes közösség alakult ki a Lupán, és ma is pontosan ilyen egyedi maradt. Néhányan nem csak a nyarakat töltik kint, hanem ideköltöztek, és állandó lakóként a szigetről járnak bevásárolni, dolgozni, ügyeiket intézni.

A sziget közepén található Sanyi bácsi büféje, egy kedves, retro hangulatú hely – az egyetlen egyébként, ahol ehetsz-ihatsz, ha ide kirándulsz.

A Lupa nevezetességei közé tartozik még a Bauhaus vagy modernista épületeken kívül a platánsor, a sziget északi csücskénél található kis Mária-kegyhely és a közelében 2005-ben elültetett tölgy – erre kis tábla is emlékeztet.

De a legjobb a Duna partja, a víz a zátonyokkal, a sok fa, a csend és a nyugalom.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
budapest-varosnezo-turistabusz-mti-roka-laszlo-1000x591.jpg

Turistabuszok árasztják el Budapestet: van, ahol már életveszélyes emiatt a közlekedés

A helyzet évről évre súlyosabb a külföldi látogatók számának növekedésével, de továbbra sincs megoldás a káoszra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Rengeteg a turistabusz Budapesten, amelyek gyakran dugókat, fennakadásokat okoznak a fővárosi közlekedésben - számol be róla a 24.hu.

A portál szerint a probléma nem új, mostanra azonban káoszhelyzet alakult ki, mivel már évek óta nem szabályozták kellő mértékben ezt a területet.

A külföldi látogatókat fuvarozó buszok ugyanis gyakran a szűk buszsávokban vagy a bicikliutakon parkolnak, elfoglalják a BKV megállóit, vagy éppen zöldövezetben várakoznak órákat folyamatosan járó motorral, de az is előfordult már, hogy a rakparton keresztbe állva korlátozták az utat a többi autós, motoros elől.

A Citadella és a Jászai Mari téri kikötőnél lévő parkoló már egyenesen életveszélyes a helyzet - mondta György Anita, a Magyar Beutaztatók Szövetségének közlekedési munkacsoportját vezetője.

Szerinte csak idő kérdése, hogy mikor fognak ott elütni valakit.

Ez azon az I. kerületben rendezett kerekasztal beszélgetésen hangzott el, amit a héten a kerület ellenzéki polgármesterjelöltje, V. Naszályi Márta hívott össze.

Egy évtizede a Levegő Munkacsoport már összefoglalta, mi a probléma a turistabuszok helyzetével a fővárosban:

• nincs vagy kevés a le- és felszálló helyek száma a célpontok környékén,

• a városban nincsenek hosszabb tartózkodást lehetővé tévő terminálok,

• a szállodák nagy része nem rendelkezik buszok számára kialakított parkolóhellyel,

• az útvonalak nagy részén folyamatosak a fennakadások, a buszok a torlódásban vesztegelnek,

• az átláthatatlan szabályrendszer gyakran okoz fennakadásokat,

• a rendőri együttműködés abszolút hiánya,

• a kialakított parkolóhelyek űrszelvénye gyakran nem megfelelő,

• a magassági korlátozások jelentős része indokolatlan

2019-ben ezek a gondok még mindig fennállnak, csak az változott, hogy sokkal több turistákat fuvarozó busz közlekedik már Budapesten.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
szecesszio-haz-budapest-honved-utca-mysecretbudapest-30.jpg

Minden a szecesszióról szól Budapest egyik legszebb kávéházában

Egyedülálló hely: lakóépület és szecessziós központ egyszerre. A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Budapesten hozzászokhattunk már, hogy Budapest belső kerületeiben minden utcában valami csodára bukkanunk. És ehhez az is elég, ha felnézünk a homlokzatokra vagy belesünk a kapualjakba.

Aki gyakran jár Lipótvárosban, az már kiszúrhatta

a növényi motívumokkal ékített almazöld épületet, a Bedő-házat.

Önmagában az épület külseje és története is érdekes, csakhogy még másról is ismerik: ez a Magyar Szecesszió Háza, egy kivételes budapesti komplexum, ahol a szecessziós iparművészet számtalan darabját csodálhatod meg. A földszinten találod a Szecesszió Kávéházat, amelyben szecessziós múzeum működik.

A szecesszió annak idején, a XIX. század végén a díszítő-és iparművészet területéről indult, onnan terjedt tovább a képzőművészetbe és építészetbe. Emiatt mindig erős maradt a kapocs e területek között, és ennek köszönhető hogy teljes enteriőröket rendezhetünk be szecessziós bútorokkal és használati tárgyakkal. Nálunk először az 1890-es években jelentek meg a szecessziós motívumok az épületeken, és a századfordulóra bontakozott ki a magyar szecessziós építészet olyan alkotókkal, mint Lechner Ödön, Magyar Ede, Vidor Emil, Spiegel Frigyes, Raichle J. Ferenc, Lajta Béla, és az 1900-as évek első évtizedében érte el virágzását a Löffler-testvérekkel, a Kármán-Ullmann tervezőpárossal vagy éppen Vágó József munkáival.

Az V. kerületi Honvéd utca 3. számú ház telke 1898-ig Budapest tulajdonában volt, 1901-ben Bedő Béla és felesége vette meg. A ház tervezésére 1903-ban Vidor Emilt kérte fel, akinek lehetősége volt külföldön megismerni a német, francia és belga kortárs építészettel és szecesszióval. Ybl Miklós mellett dolgozott a Szent István-bazilika építkezésén, majd a 1894-től pedig a millenniumi kiállításra épülő Ősbudavár tervezőirodáját vezette, és 1896-ban nyitott saját irodáját nevéhez fűződik a Pozsonyi út elején álló Palatinus-házak és Polgári Serfőző Rt. több épültének tervezése.

A Bedő családnak épített ház káprázatos remekmű kívül és belül.

Vidor Emil nem csak az izgalmas, aszimmetrikus homlokzatot alakította ki értő módon, hanem gondosan megtervezte a falfestményeket, az ólombetétes színes üvegablakokat és csiszolt üvegeket is. A homlokzat kerámiavirágait a pécsi Zsolnay gyár készítette, a kőfaragványok Müller Rezső munkái, az asztalosmunkákat Malomsoky Józsefnek, a lakatosmunkákat Hochmann Lajosnak, a színes ablakokat Herzl L. Márknak, a bádogosmunkákat pedig Fuchs Mihálynak köszönhetjük.

Nem csak a Bedő-család lakott itt, hanem Vámos Fülöp szénnagykereskedő, aki a lakásában működtette 1910-től 1912-ig a „Magyar Szénújság” szerkesztőségét és Petanovits József, a Divatcsarnok éttermének tulajdonosa is.

A Bedő-ház túlélte Budapest ostromát és később az 1956-os forradalom eseményeit is. A hatvanas években üzemi étkezde működött az épületben, illetve a rendszerváltásig a Szövetkezetek Országos Szövetsége.

Már az 1990-es évekre kopott, leharcolt állapotba került, elveszítette régi fényét – ez az akkoriban készült fényképekről is kiderül.

A 2000-es években történt hatalmas fordulat a ház életében. A tetőteret megvásárolta Vad Tivadar építési vállalkozó, 2003-ban vállalkozott arra, hogy az épületet teljes körűen rekonstruálja. 2003-ban az önkormányzat pályázatán elnyerte 600 négyzetméteres földszinti tér hasznosítási jogát. Itt alakította ki a szecessziós kiállítást és a kávéházat. A kiállítás 2007-ben nyílt.

Ha erre jársz, ülj be egy kávéra a szecessziós bútorok közé, békebeli hangulatba, és miközben pihensz, szemlélődj, csodáld meg a itt látható számtalan tárgyat míves részleteikkel együtt.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x