hirdetés
orban-karacsony.jpg

Orbán Viktort és Karácsony Gergelyt kedvelik a legjobban a politikusok közül a magyarok

Az is kiderült, hogy a miniszterelnököt és Gyurcsány Ferencet ismerik a legtöbben Magyarországon.
Fotók: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán, MTI/Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2020. július 15.


hirdetés

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc a legismertebb, a miniszterelnök és Karácsony Gergely pedig a két legkedveltebb politikus Magyarországon - derül ki a Publicus Intézet felméréséből, amit a Népszava megbízásából készített.

A júniusi felmérés szerint

továbbra is a Fideszt támogatják a legtöbben a pártok közül, a biztos szavazó pártválasztók 51 százaléka voksolna a kormánypártokra, míg 14 százalék a DK-ra, 11 százalék az MSZP-P-re, 9 százalék a Momentumra, 7 százalék a Jobbikra, 2-2 százalék pedig az LMP-re, a Magyar Kétfarkú Kutyapártra, valamint a Mi Hazánk Mozgalomra.

Az is kiderült, hogy az ellenzéki szavazók egyetértenek abban, hogy közös listával és kormányfő-jelölttel nagyobb esély lenne legyőzni a kormánypártokat. A Fidesz-KDNP támogatói közül viszont csak minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy az ellenzéki összefogás eredményesebb lehet. Közülük 15 százalék viszont azt mondta, hajlandó lenne egy ellenzéki formációra szavazni.

Az ellenzéki szavazók jelentős többsége úgy látja, az ellenzéki polgármesterek jól vezetik a településüket, ebben a Fidesz-szimpatizánsok csaknem egyharmada is egyetért. Az ellenzéki szavazók többsége szerint egyébként az ellenzéki vezetésű települések polgármesterei alkalmasak lennének a kormánykritikus oldal új vezetőinek.

hirdetés

A felmérés szerint júniusban igen nagy volt a szavazási hajlandóság, ugyanis a megkérdezettek 72 százaléka mondta azt, hogy biztosan elmenne szavazni, 11 százalék pedig úgy nyilatkozott, igen valószínű, hogy voksolna. Leginkább a 45-59 év közöttiek, valamint a 60 felettiek mennének el szívesen szavazni, mindkét korosztályban 78 százalék a szavazási hajlandóság, míg a 30 év alattiaknak csak alig több mint a felét mozgatná meg most egy választás.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
grezsa-istvan-miniszteri-biztos.jpg

„Elkaptam, megszenvedem” – koronavírus miatt kórházba került Grezsa István miniszteri biztos

A kórházból, oxigénmaszkban osztott meg magáról egy fotót. Arra kér mindenkit, hogy tartsák be az óvintézkedéseket.
Fotó: Grezsa István/Facebook - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Megfertőződött a koronavírussal Grezsa István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztos is, kórházba is került a betegség miatt - ezt ő maga jelentette be Facebook-oldalán.

"Koronavírus. Elkaptam, megszenvedem. Harcolok az ismeretlen kór ellen. Mint orvos, és mint fertőzött is, kérem Önöket, hogy tartsák be a legfontosabb rendelkezéseket: viseljenek maszkot, sűrűn fertőtlenítsenek és mossanak kezet, tartsanak távolságot! Ha szerencséjük van, így elkerülhetik a fertőzést. És megkímélik magukat életük legnehezebb napjaitól"

- írta a bejegyzésben, amihez egy olyan fotót csatolt, amin egy kórházi ágyon ül oxigénmaszkban.

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
koronavirus-karanten-mti-foto.jpg

Szigorításról döntött az Országgyűlés: többet kell fizetni a hatósági házi karantén megsértéséért

50 ezer forintról 150 ezer forintra növelték a hatósági házi karantén megsértése miatt kiszabható legmagasabb bírság összegét.
MTI, Címkép: MTI/Komka Péter - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Az Országgyűlés hétfőn több ponton módosította a koronavírus-járvány miatt elrendelhető karanténfajtákkal kapcsolatos szabályokat,

így például 50 ezer forintról 150 ezer forintra növelte a hatósági házi karantén megsértése miatt kiszabható legmagasabb bírság összegét.

A képviselők 117 igen szavazattal, 23 nem ellenében és 19 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter járványügyi változtatási javaslatait.

A módosítások adminisztratív könnyítéseket is tartalmaznak a három karanténfajta elrendelésével kapcsolatban, mivel azokról eddig valamennyi esetben önálló eljárásban, formalizált határozattal kellett dönteni, ami nehézséget jelentett az ügyek tömegessé válása miatt.

hirdetés

Ennek eredményeként a külföldről történő belépéskor nem kell külön közigazgatási határozatba foglalni a hatósági házi karantén elrendelését, hanem azt a törvény erejénél fogva automatikusan meg kell kezdeni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

A bükki Vörös-kő alatti időszakos karsztforrás mostani látványos „kitörése” valójában annak a jele, hogy komoly betegségben szenved itt a táj – figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.
Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Sok kiránduló, túrázó osztotta meg a közelmúltban a fotókkal illusztrált hírt: működik a Vöröskői karsztforrás a Bükkben. A csapadékos időjárásának köszönhetően szökőkútszerűen tör föl az időszakos karsztforrásból a víz. A jelenség tényleg nagyon szép, főleg a laikusok számára, Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság referense azonban egy bejegyzésében lehűtötte a kedélyeket, mondván:

ez az őszi természeti csoda, földrajzi jelenség tulajdonképpen az erdő pusztulásának a jele, egy betegség tünete.

Közvetve a bükk hegységi erdőtakaró „szétfoszlásának”, a még erdőnek nevezhető fás növénytársulások leromlott állapotának, a vízmegtartó-képességük hiányának, közvetlenül a bükki karszt-hidrodinamika „megzavarodásának” a jele. Mint a szakember fogalmaz: nem írható csupán a múltban is előforduló időjárási szélsőségek, valamint az éghajlatváltozás, azaz a földi légkör dinamikus egyensúlyának rovására. Ennek a földrajzi jelenségnek a Bükk hegységben (a Bükk-fennsíkon és környezetében, azaz a karsztforrás vízgyűjtő területén) az is oka, hogy hosszú évtizedek óta az erdőgazdálkodás gyakorlatilag faanyagtermesztést jelent.

Régen, vagyis az organikusabb erdőművelés korszakában, amikor megfelelő volt az erdőborítás – azaz nem csupán erdőterületről, hanem ökológiai értelemben vett erdőről beszélhettünk –, nem fordult elő olyan, hogy egy néhány napos intenzív esőzés hatására működésbe lépjenek a Déli-Bükk időszakos karsztforrásai.

A Bükk-fennsíkon, 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy karsztforrás van, amelyek működése időszakos, és aktivitásuk hosszát, számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás. Normális esetben a bükki időszakos karsztforrások hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe. Akkor, amikor a Magas-Bükk, Bükk-fennsík belsejében a nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvízfelület jelentősen megemelkedik, és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult úgynevezett karszterózió bázist.

hirdetés

Az elmúlt években ez a működési hektikus lett: néha évek telnek el anélkül, hogy ezek a források vizet szolgáltatnának, másszor pedig évente többször, ősszel is, télen is működésbe lépnek

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Baráz Csaba rámutat: napjainkban gyakorlatilag megszűnt az erdőtakaró a Bükkben (mindenütt kicsiny hazánkban), ezzel együtt a szépen kifejlett lombkoronák is eltűntek, ahogyan az aljnövényzet, a talaj vízmegtartó képessége is elillant. A csapadékvíz azonnal a karsztba jut (márpedig a Bükk-fennsík és a Központi-Bükk nagy része jól karsztosodó mészkőből áll), a mészkő barlangjaiban, rés-üregeiben, repedéshálózatában gyorsan végigáramlik és a kilépőpontokon, a karsztforrásokban intenzíven a felszínre tör. Aztán amilyen gyorsan következik be a forrás vízhozam-növekedése, olyan gyorsan apad le, szűnik meg a vízszolgáltatása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-putyin-scaled.jpg

Putyin békülne? Ajánlatot tett a NATO-nak, kölcsönös fegyverzetellenőrzést javasolt

Felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít olyan manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Cserébe azt kéri: a NATO mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről.
MTI, fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Mihail Klimentyev - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot tett hétfőn arra a NATO-nak, hogy mondjon le a közepes és rövid hatótávolságú rakéták európai telepítéséről, valamint hogy kölcsönösen ellenőrizhessék a másik fél azon objektumait, amelyek gyanújuk szerint ebbe a kategóriába sorolhatók.

Putyin a Kreml honlapján megjelent közlemény szerint kölcsönösségi alapon, a jószándék jeleként felajánlotta, hogy Oroszország európai területére a továbbiakban nem telepít az Iszkander rendszer részét képező 9M729 (a NATO-kód szerint SSC-8) típusú manőverező robotrepülőgépet, amelyről Washington azt állította, hogy megsérti az INF-szerződést. Ez a megállapodás rendelkezik arról, hogy fel kell számolni az "öreg kontinensen" a szárazföldi állomásoztatású közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris rakétákat.

Az orosz elnök megerősítette az ismert orosz álláspontot, miszerint a 9M729 megfelel az INF-szerződés követelményeinek. Putyin kezdeményezte az amerikai és NATO-bázisokra telepített, Mk 41-es indítóállásokkal ellátott Aegis Ashore rendszerek és a Kalinyingrád megyébe telepített 9M729-esek kölcsönös ellenőrzését.

Az orosz vezető rámutatott, hogy

hirdetés

Moszkva mindaddig elkötelezett a szárazföldi közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése ügyében meghirdetett moratóriumához, ameddig "amerikai gyártmányú" eszközök valamelyik régióban meg nem jelennek. Putyin hasonló fogadalomra szólította fel a NATO-t.

Egyúttal sürgette, hogy a világ országai találjanak megoldást arra, hogyan teremtsenek stabilitást az ázsiai és csendes-óceáni térségben az INF-szerződés hiányában.

Az Egyesült Államok tavaly augusztusban jelentette be, hogy kilép az INF-szerződésből. A Kreml mostani javaslatait azzal indokolta, hogy a feszültség csökkentését és a bizalom erősítését kívánja eléri Európában az amerikai lépés nyomán, amelyet a fegyverkezési versenyt és a konfrontációt erősítő "súlyos hibának" minősített.

Az INF-szerződés

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes és rövidebb (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!