hirdetés
orban-viktor-satoraljaujhely-turul-szobor-8.jpg

Orbán Viktor Trianonról: „A döntő ütközetet az utánunk következő nemzedéknek kell megvívnia””

Szerinte nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet. A sároraljaújhelyi Centenáriumi Turul szobor avatásán mondott beszédet. Mutatjuk a fotósorozatot.
MTI, Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt, Máthé Zoltán - szmo.hu
2020. június 06.


hirdetés

Nincs a világnak egy nemzete sem, amely kibírt volna ilyen száz évet, de mi nemcsak kibírtuk, hanem ismét győzelemre állunk - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Sátoraljaújhelyen.

A Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen felavatták a Centenáriumi Turulszobrot, a miniszterelnök pedig ezt követően tartott beszédében kiemelte: a száz év magány korszaka véget ért, ismét vannak szövetségeseink, jó szomszédaink, akikkel együtt készülhetünk a jövőre.

Hangsúlyozta, hogy a következő évtized nem a fogyatkozásról és a veszteségekről, hanem a gyarapodásról és az országépítésről szól majd.

A mi nemzedékünk az, amely megfordíthatja Magyarország sorsát, beteljesítheti küldetését, és a győzelem kapujáig viheti az országot, de a döntő ütközetet az utánunk következő nemzedéknek kell megvívnia, a végső lépéseket nekik kell megtenniük. Hozzátette: nem lesz könnyű, de megéri majd, "nagy idők várnak rátok".

A kormányfő a megemlékezés helyszínére utalva kifejtette: ismerjük a stációkat, a sátoraljaújhelyi magyar kálvária fájdalmas stációit, "mégis újra járjuk a keresztutat", vigaszt, reményt és biztatást akarunk. Ezt csak a keresztút végén kaphatjuk meg, csak így és itt emelkedhetünk a fájdalmak fölé, oda kell eljutni, ahol minden megvilágosodik és értelmet nyer, ahonnan megláthatjuk a jövőt. Szerinte ha nem a szemünkkel nézünk, hanem a szívünkkel, messzebbre is elláthatunk, az idők kezdetéig.

hirdetés

Orbán Viktor azt mondta, mi, magyarok nem tűntünk el, nem vesztünk oda, hanem különálló minőségünket megőrizve hazát alapítottunk itt. Megnyitottuk szívünket a kereszténység előtt, Isten igéjét meghallottuk és megfogadtuk, államszervezésünk alapjává tettük.

A nyugati birodalmak rohamait kivédtük, a keleti pogányok pusztító csapásait kihevertük; kiharcoltuk, magunkhoz igazítottuk és megtartottuk helyünket Európában.

400 éven át erős és független állam volt a magyar, utána 300 éven át küzdöttünk az Oszmán Birodalom ellen, majd elbukott felkelésekkel és szabadságharcokkal súlyosbított 200 év után egy nagy európai birodalom társnemzeteként léptünk be a 20. század kapuján.

Bár évszázadok alatt sok magyar esett el a csatatereken, bebizonyosodott, hogy a magyar nemzet mindig újra feláll a miniszterelnök szerint.

Megjegyezte, hogy a magyarok kálváriáján az asszonyoknak külön hely jár, mert mindig ők pótolták a vérveszteségeket, nekik köszönhető, hogy "a túlélés és az országépítés művészete a génjeinkben van", hogy "mi vagyunk a túlélés európai bajnokai".

Orbán Viktor hangsúlyozta: nem lettünk német tartomány, török vilajet vagy szovjet tagköztársaság. Mi, magyarok nagy kultúraépítő és államszervező nemzet vagyunk.

Arról is beszélt, hogy később azonban Magyarországot a budapesti összeesküvések hátba döfték, az országot ellenségeink, a kormányt a bolsevikok kezére adták, majd a "Nyugat megerőszakolta Közép-Európa ezeréves határait" és "védhetetlen határok közé szorított, természeti kincseinktől megfosztott, erőforrásainktól elrekesztett, országunkból siralomházat csinált". Erkölcsi aggályok nélkül rajzolta át Közép-Európát, és ezt nem fogjuk elfelejteni nekik soha.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
gulyas_gergely.jpg

Koronavírus: szigorítják a magyar határon belépést, három kategóriába sorolják az országokat

Horvátország egyelőre a zöld kategóriába tartozik, vagyis korlátozás nélkül lehet ki- és belépni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 12.


hirdetés

Egyelőre nem lesznek belföldi korlátozó intézkedések, jelentette be vasárnapi rendkívüli sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: határellenőrzési szigorításokat viszont bevezet a kormány.

A fertőzöttség szintje alapján három kategóriába sorolják az országokat (vörös, sárga, zöld), amit minden héten szerdán felülvizsgálnak a jövőben.

A vörös kategóriába tartozik Albánia, Bosznia, Koszovó, Észak-Macedónia, Fehéroroszország és Ukrajna. A sárga kategóriába egyelőre Bulgária, Portugália, Románia, Svédország, Nagy-Britannia, Norvégia, Oroszország, Szerbia, Japán, Kína, és az Egyesült Államok került.

Az összes többi ország - köztük Horvátország is - a zöld kategóriába tartozik.

Azoknak, akik sárga vagy vörös kategóriába sorolt országból érkeznek Magyarországra, a határon egészségügyi ellenőrzésen kell részt venni. Ha beigazolódik a fertőzésgyanú, 14 napos karanténba kell vonulni, mely kiváltható, ha az illető 48 óra különbséggel két negatív koronavírus tesztet produkál.

hirdetés

Augusztus 1-ig a kormány finanszírozza a teszteket, utána a sárga vagy vörös országból hazaérkezők maguk fizetik a vizsgálat költségeit.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
mti-szucs-lajos-scaled.jpg

Meghalt Szűcs Lajos olimpiai bajnok labdarúgó

Az egyszeres világválogatott játékos a válogatottban 1967 és 1973 között 37 alkalommal lépett pályára, olimpiai aranyérme mellett 1972-ben a müncheni ötkarikás játékokon ezüstérmet nyert.
MTI, fotó: MTI: Földi Imre - szmo.hu
2020. július 12.


hirdetés

76 esztendős korában elhunyt Szűcs Lajos, az 1968-as, mexikóvárosi olimpián aranyérmes labdarúgócsapat tagja.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
halott_elefant_botswana_northfoto.jpg

Kiderült, mi miatt pusztulhatnak tömegesen az elefántok Botswanában

Szemtanúk szerint az elefántok közvetlenül a haláluk előtt meglehetősen furcsán viselkedtek: zavarodottan körbe-körbe járkáltak.
Fotó: Northfoto/Xinhua News Agency/eyevine - szmo.hu
2020. július 12.


hirdetés

Egy új kórokozó állhat a botswanai tömeges elefántpusztulás hátterében, írja a Bloomberg. Az egyelőre eddig ismeretlen fertőzés az elmúlt két hónapban legalább 350 állat halálát okozhatta az afrikai ország területén.

Szemtanúk szerint az elefántok közvetlenül a haláluk előtt meglehetősen furcsán viselkedtek: zavarodottan körbe-körbe járkáltak. Szakértők szerint ez egyértelműen arra utalt, hogy valami megtámadhatta az idegrendszerüket.

Az elpusztult állatokból vett mintákat egy zimbabwei laboratőriumban elemezték, itt bukkantak a tudósok az eddig ismeretlen kórokozó nyomára, de ennél több részletet egyelőre nem közöltek.

Eddig 281 elefánttetemet találtak az országban, de egy civil szervezet szerint 356 állat pusztulhatott el a rejtélyes kór miatt. Botswanában él a világ legnépesebb elefántpopulációja, száukat nagyjából 135 ezerre becsülik.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
hagia-sofia.jpg

Mecset lesz az Hagia Szophiából a nemzetközi tiltakozás ellenére is

Sokan aggályukat fejezték ki az egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítása ellen.
MTI, Fotó: Arild Vågen/Wikipédia/CC BY-SA 3.0 - szmo.hu
2020. július 11.


hirdetés

Recep Tayyip Erdogan török elnök rendeletet adott ki pénteken az Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház mecsetté alakítására vonatkozóan, röviddel azt követően, hogy a török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést.

Erdogan a szöveget hivatalos Twitter-fiókján is közzétette.

A rendelettel a világörökséghez tartozó isztambuli épület megnyílt a muszlim közösségi imádkozások előtt, irányítása pedig a török vallásügyi hivatalhoz került.

A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy az Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet „mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára. Az Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg” - tette hozzá a testület.

VIDEÓ: mi lesz a sorsa az Hagia Sophianak?

hirdetés

A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 18 évvel ezelőtti, 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetették az Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogattak nyilatkozataikkal. Az Államtanács mostani határozatának előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki.

Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy az Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták.

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos az Európai Parlament pénteki plenáris ülésén kijelentette:

az Hagia Sophiának meg kell őriznie jelenlegi semleges státusát, minden más rendelkezés Isztambul toleranciáját és nyitottságát ásná alá.

Hozzátette, az Hagia Sophia a vallások és kultúrák közötti párbeszéd szimbóluma.

Erdogan elnök leszögezte: továbbra is nyitva fog állni a műemlék a nem muszlim emberek előtt is.

„Az Hagia Sophia, amely az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit”

- hangsúlyozta a török elnök.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!