hirdetés
online-rabszolgapiac-instagram-1000x526.png

Online rabszolgapiac: az Instagramon árulják őket az emberkereskedők

Egy ENSZ-képviselő szerint egy 16 éves nyugat-afrikai lány esete 'a modern rabszolgaság tömör példája'.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

Szomorú tendenciára hívja fel a figyelmet a BBC videója és cikke.

Egyre többen vannak azon a véleményen, hogy a Szilícium-völgy applikációival akarva-akaratlanul elősegíti a globális rabszolga-kereskedelem fejlődését - és a kritikusok szerint itt az ideje, hogy a vállalatok felelősséget vállaljanak a barbár gyakorlat megkönnyítéséért.

A BBC News Arabic két kollégája férjnek és feleségnek adta ki magát egy rejtett akció keretében és arra a következtetésre jutottak, hogy "zavaróan könnyű" megtalálni azokat az emberkereskedőket, akik rabszolgákat árulnak az Instagramon és más népszerű alkalmazásokban.

"Az Öbölben (Perzsa-öböl) a háztartási alkalmazott nőket online értékesítik a Google és az Apple által jóváhagyott és biztosított alkalmazásokon keresztül. Ezt online rabszolgapiacnak hívják"

hirdetés

- hangzik el a videóban, melyben egy kuvaiti erőteljes és sokkoló példán keresztül mutatják be a helyzetet.

A titkos vizsgálat során kapcsolatba léptek és találkoztak több olyan emberrel, akik háztartási alkalmazottakat hirdetettek online.

Egyikük Kuvaitban 3800 dolláros áron, vagyis nagyjából 1 millió 150 ezer forintért árulta Fatou-t - egy 16 éves lányt Guinea-ból, Nyugat-Afrikából.

"Ez a modern rabszolgaság tömör példája"

- mondta a BBC News Arabicnak Urmila Bhoola, a rabszolgaság kortárs formáit vizsgáló ENSZ-képviselő.

"Láthatjuk, amint egy gyermeket eladnak és úgy kereskednek vele mint egy ingósággal vagy egy vagyontárggyal."

A BBC News Arabic nyomozása után a kuvaiti hatóságok állítólag "beidézték" a rabszolgákat árusító közösségi média fiókok mögött álló embereket - áll a BBC News pénteken közzétett cikkében.

A hatóságok elmondták a portálnak, hogy a fióktulajdonosokat arra kényszerítették, hogy szedjék le hirdetéseiket, illetve aláírattak velük egy jogi megállapodást, amelyben ígéretet tesznek arra, hogy soha többé nem vesznek részt ebben a tevékenységben.

A friss cikk azonban nem említ semmiféle büntetést vagy jogi következményeket, annak ellenére, hogy Nasser al-Mousawi, a kuvaiti Domestic Workers Office vezetője azt mondta a BBC News Arabic csapatának a vizsgálat során, hogy "bárki, aki ilyen típusú üzlettel foglalkozik, meg lesz büntetve".

Időközben az Instagram azt nyilatkozta a BBC News-nak, hogy további tartalmakat távolítottak el a Facebookról és az Instagramról és meg szeretnék akadályozni az olyan új fiókok létrehozását, amelyeket az online rabszolgapiacra szabtak.

Az ENSZ-képviselő szerint azonban ez nem elég.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

A példátlan velencei árhullám csak a kezdet: a tengerek emelkedése 300 millió embert fenyeget

Velence történelmi városrészének 70 százalékát elöntötte az ár. És a legújabb adatok azt mutatják, hogy a korábban becsültnél sokkal több várost fenyeget a víz.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

Pénteken már a Szent Márk teret is le kellett zárni Velencében. Aznap dél körül másfél méterrel a tengerszint felett tetőzött az ár.

A történelmi város utcáinak 70 százalékát borította el a víz. Ekkora áradás fél évszázada nem sújtotta a várost.

És sajnos úgy tűnik, ez csak a kezdete egy olyan folyamatnak, amit elsősorban a globális éghajlatváltozás és a tengerszintek emelkedése okoz.

hirdetés

VIDEÓ: a velencei helyzetről készített Euronews-riport

A németországi Kiel és az angliai Southampton egyeteme 2018-ban tanulmányt készített arról, hogy az évszázad végéig milyen kulturális kincseket fenyeget az éghajlatváltozás. Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája mellett Velence és a lagúnája álltak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas.

De a folyamat nemcsak a műemlékeket, hanem a nagyvárosokat is komolyan fenyegeti világszerte.

A világtengerek szintje 2006 óta évente 3,6 milliméterrel növekszik. A klímaszakértők szerint az emelkedés az évszázad végére 40-80 cm-es lehet, de a legpesszimistább számítások még a 2 métert meghaladó emelkedést sem zárják ki, ha a jelenleginél gyorsabb ütemben olvadna az Antarktisz és Grönland jégtakarója.

A Scott A. Kulp és Benjamin Strauss kutatók által vezetett csoport mesterséges intelligencia segítségével elemezte, hogyan hat mindez a szárazföldekre - írja a Nature. Ehhez világszerte megmérték a szárazföldek valódi kiemelkedését, mert a korábbi műholdas technológiával készült mérések gyakran a fák és az épületek magasságát vették figyelembe.

Arra jutottak, hogy három évtized múlva, vagyis 2050-re több mint 300 millió ember lakhelye lesz a tengerszint alatt. Ez a szám a háromszorosa a korábbi becsléseknek.

Térkép: kék a régi, lila az új becslés

Az új eredmények alapján különösen nagy veszély fenyegeti, Indonéziát, Bangladest és Vietnamot: utóbbi lakosságának csaknem negyede, több mint 20 millió ember él ma olyan területen, amely várhatóan a tengerek martaléka lesz. Ez a sors vár Ho Si Minh-városra, az egykori Saigonra, az ország gazdasági központjára.

Thaiföldön a tengerszintek emelkedése a lakosság 10%-àt veszélyezteti, holott a korábbi becslések csak 1%-ról szóltak. Különösen kritikus lehet a Bangkokban élők helyzete. Sanghajban, amelyet ma Ázsia egyik legfontosabb gazdasági motorjának tekintenek, a városközpontot fenyegeti a víz.

hirdetés

Nem sok jóval kecsegtetik az eredmények Mumbai lakóit sem. India pénzügyi fővárosát és egyben a világ egyik legnépesebb városát ugyanis szigetekre építették.

Víz alá kerülhet olyan ősi történelmi örökségű város is, mint a Földközi-tenger partján álló, Nagy Sándor király által alapított Alexandria, de nem lehet nyugodt Franciaország Atlanti-óceáni partvidékének közel egymillió lakosa sem, a La Manche-csatornától a Pireneusokig.

Térkép: a kék színűek a legkevésbé, a sárgák a leginkább veszélyeztetett országok

Benjamin Strauss szerint már ma 110 millió ember él a tengerek dagályszintje alatt, de a katasztrófát eddig meg tudták akadályozni falakkal, gátakkal. A tengerszint alatt fekvő New Orleans kiterjedt gátjai és egyéb védelmi rendszerei ugyanakkor 2005-ben összeomlottak a Katrina hurrikán csapásai alatt.

A kutatók szerint a városoknak minél előbb rá kell szánniuk magukat jelentős védelmi beruházásokra.

Dina Ionesco, az International Organization for Migration kormányközi szervezet egyik vezetője azt mondja, az érintett országoknak már most fel kell készülniük arra is, hogy nagyszámú lakosságot kell áttelepíteni biztonságos szárazföldi területekre. Ez nem lesz kis feladat, mert ekkora tömegek vándorlására kevés precedens van a modern történelemben.

A tenger elől menekülők migrációja ráadásul kiélezhet amúgy is robbanásveszélyes regionális konfliktusokat is. John Castellaw, egykori tengerészgyalogos tábornok, aki az iraki háború idején az Egyesült Államok középső parancsnokságának volt a vezérkari főnöke, a második legnagyobb iraki város, Bászra elsüllyedését tartja ilyen fenyegetésnek. A tábornok szerint a területveszteség akár újabb háborúhoz is vezethet, és növelné a terrorizmus kockázatát is.

„A tengerszintek emelkedése nemcsak környezeti, hanem humanitárius, biztonsági és katonai probléma is” – mondja Castellaw.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Starlink_Mission_47926144123.jpg

Elon Musk 40 ezer műholdat küld az űrbe, a csillagászok szerint örökre megváltozhat az égbolt

Azt mondják, a fényszennyezés előbb-utóbb teljesen ellehetetlenítheti a munkájukat.
Fotók: Wikipedia - szmo.hu
2019. november 17.


hirdetés

November 11-én a floridai Cape Canaveralból felszállt a SpaceX újrafelhasználható rakétája, amely egyszerre 60 műholdat vitt fel az űrbe. Ez volt a második forduló Elon Musk Starlink-programjához.

A milliárdos vállalkozó azt tervezi, hogy több tízezer műholddal biztosítja az internet-szolgáltatást az egész Földön.

VIDEÓ: startol a műhold-szállítmány

hirdetés

Októberben Musk cége azt kezdeményezte, hogy a már jóváhagyott 12 ezren felül további 30 ezer műholdat küldhessenek fel alacsony Föld körüli pályára. Ha ezt engedélyezik, akkor egyedül a Starlinknek nyolcszor annyi műholdja lesz, mint amennyi jelenleg az űrben kering.

És a Space X nem az egyetlen cég, amelyik műholdak ezreiben gondolkodik. Hasonló hálózat kiakalítására készül az Amazon, a kanadai Telesat és a brit OneWeb is.

A csillagászok aggódnak, hogy égbolt emiatt már soha nem lesz olyan, mint azelőtt.

Már a májusban fellőtt első Starlink-műholdak is meglepték rendkívüli ragyogásukkal a csillagászokat. Voltak, akik már akkor hangot adtak aggodalmuknak, hogy a rengeteg műhold akadályozhatja a munkájukat. Bár az első Starlink-fürtök ma már magasabb pályán mozognak, és a fényes nagyvárosokból szabad szemmel már nem láthatóak, sötétebb égbolton még mindig kivehetőek.

VIDEÓ: a Starlink-műholdak átvonulása az égbolton

Az egyik legfőbb gond a fényszennyezés, amit a műholdak visszatükröződő felszíne okoz.

A Space X ugyan hajlandó rá, hogy a szatellitek Föld felé néző oldalát feketére fessék, és ezzel csökkentsék a visszatükröződésüket, de Anthony Tyson, a kaliforniai egyetem csillagásza úgy gondolja, ez nem oldaná meg a problémát.

Tyson a tudományos vezetője a Chilében építés alatt álló Large Synoptic Survey nevű, 8,4 méter átmérőjű tükörrel, 3200 megapixeles kamerával felszerelt teleszkópnak, amely három naponta elkészíti majd a ma lehetséges legátfogóbb felvételeket az univerzumról. A teleszkóp segíti a csillagászokat a sötét anyag, a sötét energia, a Tejút és a naprendszerünkön túli más régiók eredetének megértésében.

Viszont éppen amiatt, hogy képes az alig látható tárgyakat is észlelni, a műhold-áradat komoly akadályokat jelenthet a Large Synoptic Surveya használatában.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés

Rájöttek, miért nincs a hangyáknál soha dugó – ez a közlekedésben is hasznos lehet

Az önvezető autók elterjedése után a forgalomszervezésben akár fel is használhatják, amit a hangyáktól tanulhatunk.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2019. november 13.


hirdetés

A legújabb kutatások szerint a fürge és közmondásosan nagy munkabírású hangyák példát mutathatnak akár nekünk embereknek is a közösségi viselkedésről.

Francia, amerikai és ausztrál kutatók hívták fel a figyelmet az Elifesciences-ben arra, hogy a legnagyobb hangyakolóniák is fenn tudják tartani a hatékony áramlást azáltal, hogy viselkedésüket a megváltozott körülményekhez igazítják.

Amikor egyes hangyák bizonyos távolságra vannak egymástól, egyénekként viselkednek. De ha egy nagyobb csapat jön össze, elkezdenek egységként viselkedni.

hirdetés

Erről már korábban is voltak tapasztalatok. 2008-ban német tudósok egy laboratóriumban "autósztrádát" építettek a hangyáknak, csomópontokkal és elágazásokkal. A hangyák ezen az úton navigálhattak fészkük és a cukros ételforrás között. Ezután megfigyelték, hogy miként találták meg a lehető legrövidebb utat.

Az emberi tapasztalatokból kiindulva azt várnánk, hogy az egyes csomópontoknál nagy dugók alakultak ki. Ezzel szemben, amint egy út kezdett besűrűsödni, a fészekhez visszatérő hangyák elállták a velük szembejövők útját, arra kényszerítve őket, hogy találjanak egy alternatív útvonalat.

A toulouse-i és az arizonai egyetem tudósai argentin hangyákkal végeztek kísérleteket. Ők hidakat építettek a hangyabolyok és az élelemforrások közé. Különböző szélességű, 5, 10 és 20 miliméteres hidakat használtak a különböző méretű kolóniákhoz, amely közül a legkisebb 400, a legnagyobb 25.600 egyedből állt. Összesen 170 kísérlet során figyelték meg a hangyaforgalmat: regisztálták, hogy hány hangya tesz meg egy bizonyos távolságot időegységenként, mérték a hangyák sebességét, és azt, hogy hányszor ütköztek össze.

A kutatók megállapították, hogy a forgalom áramlása nyugodt és egyenletes volt egészen a hidak 80%-os kihasználtságáig. Csak összevetésként: az emberek áramlása, akár gyalogosokról, akár autósokról van szó, már a 40%-os telítettségnél lassulni kezd.

Hogy mi a hangyák titka? Az önszabályozás, amely akkor lép életbe, amikor kezd túl nagy lenni a zsúfoltság. Ekkor ugyanis a hangyák láthatóan megváltoztatták a viselkedésüket, és csökkentették a sebességüket annyira, hogy áramlásuk ne szakadjon meg.

Így elérték, hogy a híd soha ne legyen túlterhelt. Tény, hogy a hangyákat nem akadályozzák útjelző lámpák és egyéb lassító tényezők.

A szerzők szerint azonban az alapvető különbség, hogy az emberi társadalomban mindenki a saját céljait akarja elérni, míg a hangyáknak egy közös céljuk van: a kolónia túlélése.

Minél jobban képesek szabályozni saját forgalmukat, annál több élelem jut el a hangyabolyba.

VIDEÓ: így kerülik el a dugókat a hangyák

Erről az emberek is példát vehetnének. Egy szintén 2008-as tanulmányban kimutatták, hogy a versengő emberi viselkedés, amikor mindenki csak a saját érdekeit nézi, átlagosan 30%-kal növeli meg a munkába járás összidejét. Ilyenkor tehát mindenki veszít.

Az önvezető autók azonban más logikával is működhetnek majd.

hirdetés

Mivel a járművek jó eséllyel hálózatba lesznek kötve, a forgalmat szervező algoritmusok akár le is utánozhatják a hangyák kollektív mozgáskoordinációját. A közlekedési dugók elkerülése érdekében csúcsidőben csökkenthetik például az áramlás sebességét.

Ez elsőre időveszteségnek tűnhet az utazók számára, de összességében mégis mindenki gyorsabban érhetne a céljához, mintha az enélkül kialakuló dugókban rostokolna, ahogy manapság tesszük.


KÖVESS MINKET:






hirdetés

A pestis megjelenése Kínában, a velencei árvíz és az ausztráliai tűzvész is a klímaváltozás miatt van

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb extrém időjárással, pusztító szárazsággal és a globális felmelegedéssel hozták összefüggésbe mindhárom komoly problémát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 14.


hirdetés

A klímaváltozás eredményének tartják a Velencében kialakult árvizet, az Ausztráliát sújtó pusztító tűzvészt és a pestis megjelenését Kínában.

Velencét kedden öntötte el az árvíz a heves esőzések következtében. A szerdára virradó éjszakai órákban a víz elérte a 187 centiméteres magasságot, ami rekordnak számít: a történelmi feljegyzések szerint ilyen magas vizet 1200 óta csak hat alkalommal mértek eddig. Ez a második legmagasabb az 1966-os után, amikor a Szent Márk téren 194 centimétert mértek.

Szerda reggelre a vízszint 120 centiméterre süllyedt, majd a délelőtti órákban újabb ár érkezett 145 centiméteres szinttel. Az ár érkezését jelző szirénák folyamatosan jelezték a víz emelkedését. Az egy méter fölötti vízszint azt jelenti, hogy több ponton a térdig érő gumicsizma sem elegendő a közlekedéshez.

A víz elárasztotta a híres Szent Márk teret is. A Szent Márk-székesegyházban a vízszint az éjszaka meghaladta az egyméteres magasságot. A tengerár teljesen elöntötte Pellestrina szigetét, ahol két idős ember életét veszítette. Egyiküket áramcsapás következtében, akkor érte a halál, amikor lakóházában a szivattyúkat próbálta meg elindítani.

hirdetés

Luigi Brugnaro, a város polgármestere már szerdán vészhelyzetet hirdetett, a Twitteren pedig kijelentette, hogy

"ez a klímaváltozás eredménye".

Azt is mondta, hogy Velence térdre kényszerült, a károk pedig több száz millió euróra fognak rúgni.

Ausztráliában nem a víz, hanem a tűz okoz óriási pusztítást, mivel már múlt hét óta egyre nagyobb területre terjed ki az erdő- és bozóttűz. Csütörtökre már négy halálos áldozatot jelentettek be, és több száz embernek kellett elhagyni az otthonát, amely a lángok martalékává vált.

Az egyelőre megfékezhetetlen lángok eddig már több mint 80 helyszínen csaptak fel, és súlyos pusztításokat okoztak. Két államban, Queenslandben és Új-Dél-Walesben már szükségállapotot is hirdettek. A tűzvész hamarosan Sydney-t is elérheti, ami azért jelent komoly veszélyt, mert ez Ausztrália legnépesebb városa.

A pusztító tűzvész kialakulását szintén a klímaváltozásnak tudják be, mivel országszerte egyre melegebb van,

Queenslandben és Új-Dél-Walesben pedig 2016 óta tombol a szárazság, ami tökéletes táptalaj az erdő- és bozóttüzek terjedéséhez.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!