hirdetés
otp_veradas-1000x671.jpg

Önkéntes véradást tartottak az OTP Bank irodaházaiban

Szeretnék arra felhívni a figyelmet, hogy COVID idején is fontos és biztonságos a véradás.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 15.


hirdetés

A bankok, pénzintézetek külön-külön eddig is rendszeresen és nagy számban nyújtottak banki adományokat társadalmi felelősségvállalási programjaiknak köszönhetően. A koronavírus-járvány okozta helyzet azonban új kihívások elé állította a társadalmat. Most még fontosabbá vált a jószolgálati tevékenység. A bankszektor most is szeretne túlmutatni alaptevékenységén - a gazdaság pénzáramlásának fenntartásán és élénkítésén. Ezért indítja el szektorszintű összefogásban a JÓTETT BANK Programot.

Az OTP Bank az elsők között csatlakozott a Magyar Bankszövetség, a szektor, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt közös kezdeményezéséhez a Banki Véradók Hetéhez. Ez a rendezvénysorozat egyébként az indító eseménye a JÓTETT Bank Programnak.

COVID idején is fontos és biztonságos a véradás!

A betegek folyamatos ellátásához járvány idején is szükség van a vérkészítményekre. Természetesen a véradáshoz a korábbiaknál sokkal szigorúbb feltételeknek kell megfelelni és több óvintézkedést szükséges betartani, hiszen ez a véradók és a betegek érdeke is.

Önkéntességet támogató, felelős vállalatként az OTP Bankban évtizedes hagyománya van a véradásnak, a hitelintézet a Magyar Vöröskereszttel és az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve évente több alkalommal is szervez irodaházaiban véradást, amelyen vezetők és munkatársak rendszeresen részt vesznek. 2011-ben a bank elnyerte a „Véradóbarát Munkahely” díjat, 2019-ben pedig több mint ezer OTP-s munkatárs érezte fontosnak, hogy támogassa a zavartalan vérellátást, és hozzájáruljon az ország vérkészleteinek pótlásához.

hirdetés

A Banki Véradók Hete keretében az OTP Bank három budapesti irodaházában adhatnak vért a munkatársak, de Zalaegerszegen is megszervezték az önkéntes véradást, az OTP Csoport tagjai közül pedig a Merkantil Bank is bekapcsolódott. A hitelintézet munkatársain nem múlik a program sikere, hiszen több mint kétszázan jelentkeztek a véradó pontokon. Becsei András ügyvezető igazgató, az OTP Bank Budapesti Régiójának vezetője is csatlakozott a kezdeményezéshez.

„A vér mással nem pótolható, mindenkinek egyformán fontos, hogy a vérellátás zavartalan legyen Magyarországon, nemcsak a hétköznapokban, de az olyan időszakokban is, mint a mostani járványhelyzet, amikor az összefogás és az együttműködés kiemelten fontos. A koronavírus jelentette kihívások leküzdése érdekében nemcsak a gazdaság lendületbe hozásáért tesz az OTP Bank, de azt hiszem, minden munkatársunk nevében mondhatom, hogy a legnagyobb örömmel vesszük ki részünket a Bankszövetség mostani kezdeményezéséből is, amely még inkább felhívhatja a figyelmet a véradók és a véradás nélkülözhetetlenségére” - mondta el Becsei András, aki a bank Deák Ferenc utcai irodaházában adott vért a kora délelőtti órákban.

Az eseményen részt vett Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat szakmai főigazgató-helyettese, Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője is, mindannyian felkérve a lakosságot arra, hogy aki tud, adjon vért. A véradóhelyek listája megtalálható a www.ovsz.hu és a www.voroskereszt.hu/veradas oldalon.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
122003750_259392988828346_919984056708574031_n-1000x608.jpg

Hazaküldték a kórházból Bálintot, a kerekesszékes fesztiválkirályt

Hospice házba akarták vinni a leukémiás fiút, de mondta, hogy az kizárt. Pécsi albérletében most nem egyszerű az élet egyedül, optimizmusa azonban töretlen.
Belicza Bea - szmo.hu
2020. október 17.


hirdetés

Endrédi Bálint alapbetegége, a Friedrich-ataxia, ami évek alatt építi le az izmait, a szerveit. Nála lassú a romlás – ahogy egy hónapja írt cikkünkben mondta - azért, mert figyel magára.

Most a vérképző sejtek daganata miatt kap kemoterápiát. Az ötödiken van túl, a jövő csütörtökön lesz a következő.

Májustól volt kórházban, nem tölthetett már több időt ott.

A hazaszállítása azonban hosszú ideig bizonytalan volt. Próbált pénzt gyűjteni a minimális támogatása mellé, hogy ki tudjon fizetni ápolót, segítőt az albérletében.

hirdetés

Nem lett milliomos, csak az első hetekre van némi tartaléka, de többet már nem várhatott a kórházban.

„Épp a kezelőorvosommal beszélgettem, amikor jött értem két betegszállító, hogy visznek a hospicba. Erről a doktornőm sem tudott. Mondtam, hogy oda semmiképpen nem megyek.”

És nem ment, azt mondta, ha mennie kell, akkor hazamegy a bizonytalanba is. Szerinte, őt nem meghalni vitték volna oda, csak segítségként, hogy elhagyhassa a kórházat. Azt sem tudni, hogy a koronajárvány miatti ágyfelszabadítás közrejátszott-e, de tudja, hogy sok időt töltött már a kórházban, eljött az ideje.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
ordoghmixi-9-2.jpg

A járvány miatt szponzor nélkül maradt, most veterán járműveit árulja a rallyversenyző

A 62 éves Ördögh Miklós, alias Mixi rajthoz szeretne még állni és rekordot döntene. Már csak öt szezonban kell indulnia ahhoz, hogy meglegyen az 50 éves versenyzői múltja, ami akár világrekord is lehet.
Haiman Éva írása, fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. október 18.


hirdetés

Több tucat autó, motor, kerékpár, de vitorlás, sőt ingatlan is szerepel azon a nem mindennapi listán, amit Ördögh Miklós, alias Mixi tett közzé a napokban a Facebook-oldalán a következő szöveggel:

„Sajnos a vírus miatt bevételeim nagy részét elvesztettem, ezért néhány kincsemtől megválnék”.

Mixi kincseinek néhány darabja szentendrei házának udvarán várja új tulajdonosát, a szomorkás, októberi eső áztatta kertben áll a saját versenyautója is, egy 1984-es Ford Escort, amivel 1990 óta versenyez. Ez azonban nem eladó. Mert nemcsak hogy rajthoz állni akar még a 62 éves rallys, de rekordot dönteni is: már csak öt szezonban kell indulnia ahhoz, hogy meglegyen az 50 éves versenyzői múltja, ami akár világrekord is lehet.

"Nagyon szeretek vezetni, közel 4 millió kilométert tettem meg már, egy időben taxisként is dolgoztam"

– meséli, de kiderül: övé Budán az első autókozmetika, a Varázs Garázs. Egy időben a szakmájában, épületgépészként is foglalkoztatták, de mellette is a sporté, az autóversenyzésé volt a főszerep. Aztán jött a rádiózás: ő vezeti 12 éve a WRC autó-motorsport magazint a Rádió Szentendrén. Ja, és ha van egy kis ideje, megy a Balatonra, ahol – mivel mással, mint – egy veterán hajóval, egy 1976-os Jaguárral szeli a habokat.

hirdetés

"Édesapám fertőzött meg a vitorlázással, ő tanított meg vezetni is tizenkét évesen, állati klassz pali volt, légtechnikai főmérnök, külkeres, aki hét nyelven beszélt, zenélt, festett, írt, igazi polihisztor volt. Édesanyám pedig az első manökenek egyike volt a szocialista érában, 50-től 66-ig járta a kifutókat itthon és külföldön"

– mondja Mixi, és mindjárt érthetővé válik, honnan ez a sokirányú érdeklődés és szenvedély.

Aztán azt is megtudjuk, hogy

a járvány miatt elveszítette hat szponzorát, akik csődbe mentek, idén nem is tudott rallyn elindulni, csak szlalomversenyen.

"Szerencse a szerencsétlenségben – teszi hozzá -, hogy van mit pénzzé tennem, mivel én szinte minden bevételemből öreg járműveket vásároltam, az évek során több mint fél száz gyűlt össze".

Elmondja,

ahhoz, hogy rallyban induljon, versenyenként 600-800 ezer forintra lenne szüksége még úgy is, hogy saját autója van, és eddig évente mindig volt annyi bevétele, hogy hat versenyen elinduljon.

Mixi eddig ötször volt magyar bajnok kategóriában és abszolút második helyezett 2015-ben.

"Ez két évvel a stroke-om után volt. Amikor hazajöttem a kórházból, az volt az első dolgom, hogy beültem az autóba, mentem egy kört, hogy lássam, tudok-e vezetni. Mert írni, beszélni újra kellett tanulnom. De a kórházi kezelés után egy hónappal már versenyeztem, Angyal Tomi volt a navigátorom, akivel 10 évet mentem, és akinek nagyon hálás vagyok ezért is. Kategória harmadikok lettünk, és azóta három bajnokságot nyertem" – meséli. Állítja: őt az adrenalin gyógyította meg. A lakás tele ezek manifesztumaival: autós ereklyékkel, serlegekkel.

"Ez csak az elmúlt 10 év termése" – mutat az utóbbiakra, a többit nincs hová kitenni.

Aztán elvisz minket oda, ahol a kényszerűségből meghirdetett autók másik része vár jobb sorsára: egy közeli raktárba.

"Ez az 1963-as Opel Kadett volt az első veterán autóm, Keszthelyről hoztam."

– Mennyi idő alatt tudná helyrepofozni?

"Két év. Az az 1988-as fehér Peugeot ennyi idő alatt készült el. De most az a 601-es Trabant lesz a következő, ami elkészül" – mutat az egykori NDK csodára. Engem azonban jobban érdekel az a megboldogult fiatalkorában talán fűzöld 500-as Fiat, amiről elárulja, hogy Radó István, az egyik legtehetségesebb magyar rallyversenyző ajándékozta lányának, Edinának a gyerek 10. születésnapjára. Mert, mint megtudom, szlalomokon előfutóként ennyi idősen is lehet már versenyezni. Miután Edina a valódi lóerők rabjaként inkább a lovassportot választotta, ahol szintén komoly eredményeket ért el, az autója a kertjük végében szomorkodott, míg Mixi meg nem mentette. Lelkesen áradozik arról a kis Zuk kisteherautóról is, amit eredeti lengyel alkatrészekből ugyan, de Magyarországon, Lábatlanban rakott össze egy garázsmester. "Onnan trailerrel hozták ide, ezért csak 1,2 kilométer van benne, igazi kuriózum" – mondja Mixi.

- Mi a legféltettebb kincse?

"A feleségem volt, de nemrég elment" – hangzik a válasz. "Azt mondta, jobban szeretem az autókat, mint őt, pedig ez nem igaz. Az viszont igen, hogy valószínűleg tényleg függőség ez a gyűjtőszenvedély, úgy tudok örülni minden szerzeménynek, mint egy gyerek. És ugyanúgy tudok örülni egy Velorexnek, mint egy Rolls Royce-nak, a maga nemében mindegyik egy csoda".

Azért persze kiderül, hogy van, amitől nem válna meg: az igazi ritkaságnak számító 1968-as Morris 1800-as az, amiből az övével együtt legfeljebb, ha öt van a világon.

"Ugyan nagyon rossz állapotban van, de örülök, hogy megtaláltam. Ha most el tudok adni néhány autót, ez lesz az első, amit felújítok" – mondja Mixi.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
tk3s_swns_tent_cash_01-1000x750.jpg

200 napon át aludt sátorban a brit kisfiú, hogy pénzt gyűjtsön egy hospice háznak

Rákos szomszédjától kapta a sátrat, aki egy hospice házban halt meg.
Fotó: Woosey Famiy / SWNS / Northfoto - szmo.hu
2020. október 18.


hirdetés

Abban a sátorban aludt 200 napon keresztül egy 10 éves brit kisfiú, amelyet a rákban haldokló szomszédjától kapott. Akciójával több mint 16 ezer fontot (azaz kb 6,5 millió forintot) gyűjtött annak a hospice háznak, amelyben barátját utolsó napjaiban ápolták - írja a BBC.

A tízéves Max Woosey-nak szomszédja, a 74 éves Rick adta a sátrat, azzal a kéréssel: "ígérd meg, hogy átélsz majd kalandokat ebben a sátorban". A súlyos beteg férfi idén februárban hunyt el rákban. Utolsó napjait a North Devon Hospice házban töltötte, ahol a gyógyíthatatlan betegek tölthetik végnapjaikat. Ugyanebben az intézményben hunyt el a férfi felesége is 2017-ben.

A Brauntonban élő Max akkor döntött úgy, hogy

egyszerre akarja teljesíteni Rick kívánságát és segíteni az alapítványt, amikor megtudta: a járvány miatt a hospice ház minden adománygyűjtő tevékenységét kénytelen volt beszüntetni, ezzel anyagilag nagyon nehéz helyzetbe kerültek.

Így hát fogta az ajándék sátrat, és kiköltözött az udvarra.

hirdetés

Elmondása szerint a legjobb dolog a sátras életben, hogy elbújhat a szülei elől, és addig olvashatja a képregényeit, amíg csak akarja. Vannak viszont nehézségei is: egyszer például egy hangyabolyt talált a sátor alatt, máskor pedig az időjárással gyűlt meg a baja. Ijesztőnek találja ugyanis a viharokat, de hősiesen állja a sarat a sátorban, és már 200 napot töltött el benne. Az akciójáról még tavasszal hírt adtak az angol lapok, ennek segítségével sokan adakoztak a kisfiú kezdeményezésére,

jelenleg több mint 16 ezer font (6,5 millió forint) gyűlt össze a hospice ház javára.

Az intézmény egyik vezetője, Stephen Roberts megköszönte Max hősies tettét, mondván, hogy a "pénz nem is jöhetett volna jobbkor".

A kisfiú azonban nem áll meg itt: terve, hogy egy egész évet eltölt a sátorban. Sajnos Rick ajándéka nem bírta túl sokáig a nagyon aktív kalandot, ezért újat vettek, most pedig már keresik is a téliesített sátrat.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
vakok_cimlap.jpg

„Segítség nélkül esélytelen használni ezt a megállót” – egyenlő eséllyel közlekedhetnének a vakvezető kutyások, mégis küzdeniük kell érte

Rendkívüli nehézségekkel küzdenek meg a mindennapokban világtalan honfitársaink. Most elmeséltek néhányat azok közül, amik valószínűleg a látóknak fel sem tűnnek a mindennapi rohanásban. Október 15. a Fehér Bot Napja.
Fotók: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola - szmo.hu
2020. október 15.


hirdetés

A vakvezető sáv az autóút közepére vezet? Igen. A vakvezető sávra rápakolnak a vendéglősök? Persze. A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak? Gyakran. A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola a Fehér Bot Napja alkalmából arra hívja fel a figyelmet, hogy milyen nehezen megoldható vagy szabályosan megoldhatatlan helyzetekkel találkoznak vakvezető kutyával közlekedő párosai az ország nagyvárosaiban.

Vakvezető sáv vezet az út közepére

A Pécsen egyetemre járó Sziva Dániel egy életveszélyes vakvezető sávra hívta fel a figyelmet.

„Van egy vakvezető sáv, ami a 6-os út közepére vezet ki. Igen forgalmas a 6-os, nem kell mondanom, a vakvezető sávot meg vakok használják, ez se titok. Amikor a közepénél jártam, hallom, hogy rám kiabál valaki, hogy „kimentél az autóútra!”, erre gyorsan megfordultam, aztán visszaugrottam a járdára. A gépkocsiknak piros volt, megúsztam”

– mondja Dániel. Ez a vakvezető sáv a Penny Market parkolójából nem a járdára visz, ahová rendeltetése szerint kellene, hanem az útra, éppen az átellenben fekvő Lánc utcai Rendelőintézet felé. „Egy látássérültnek se ajánlom, mert biztosan a kórházba vezet, vagy még rosszabb helyre” – tette hozzá.

hirdetés
Sziva Dániel

Miskolcon a 29-es autóbusz Egyetem nevű megállójához sehonnan nem vezet zebra. Balogh Ádám elmondta, hogy kétféleképp lehet eljutni a megállóba. „Mindkét lehetőség nagyon veszélyes, vakvezető kutyával pedig vagy fehér bottal segítség nélkül esélytelen használni ezt a megállót, pedig nagyon hasznos. Sokan használják az egyetemről is. Úgy gondolom, mozgássérültként is nagyon veszélyes megközelíteni” – mondta el Ádám.

Bernhardt József Szegedre jár egyetemre, naponta begyalogol a kollégiumból. Mozgásában akadályozott látássérült emberként a járdákkal, padkákkal gyűlik meg a baja.

„Szűkek a járdák, sok helyütt felnyomja a betont a fák gyökere. Siralmas a járdák és padkák állapota, nem egyszer estem el”

– mondta József.

Ez a vendéglősöknek előnyös, de a látássérülteknek akadály

Balogh Ádámnak problémát okoz, hogy Miskolc belvárosának sétálóutcájában az elmúlt időszakban több helyen a vendéglátósok kihelyezték a kültéri asztalokat és székeket egészen a villamos sínig, ezáltal vagy az asztalok között lehet csak közlekedni, vagy pedig a villamossínre lelépve, kikerülve azokat.

Balogh Ádám

Hasonló a helyzet Pécs főterén. A Széchenyi téren van taktilis jelzés (azaz vakvezető sáv), azonban a vendéglősök rápakolták az asztalaikat, székeiket. „Az egyik fadobogós teraszt épített rá. Nem csoda, hogy a fehér bottal közlekedő látássérültek inkább a pár centiméter mély esőelvezetőt használják” – mondta Sziva Dániel.

Hiányzó vakvezető sávok

Sziva Dániel megemlítette, hogy Pécsen van olyan taktilis jelzés, amely annyira le van amortizálva, hogy fehér bottal nem lehet érzékelni, illetve az egyik kereszteződésében a ház falához tették, emiatt métereket kell botorkálni a járda széléig.

Sáfrányné Kobli Írisz elmondása szerint Győrben nagyon kevés taktilis jelzés van, gyalogátkelőnél egyáltalán nincs. A dunaújvárosi Jovány Barbara szintén kevés vakvezető sávot tud mondani.

A beszélő lámpák hallgatnak vagy egymás szavába vágnak

Az Újpesten közlekedő Bartus Barbara a beszélő lámpákat hiányolja elsősorban.

„A 14-es villamos vonalán nincs hangjelzés több olyan nagyobb kereszteződésben, ahol több irányból is erős a forgalom. Nem csak nekem, az idős embereknek is gondot okoz így a tájékozódás”

– mondta Barbara. Optimális esetben a látássérültek egy távirányítóval aktiválni tudják a speciális közlekedési lámpa hangjelzését, így kiderül, hogy melyik úton váltott zöldre vagy pirosra a közlekedési lámpa. Barbara ennek hiányában ebben a helyzetben nem tud kizárólag a vakvezető kutyájára hagyatkozni, mert a zebrán átkelésnél mindig a gazda dönt: figyeli a forgalom zaját vagy segítséget kér látó emberektől, ha észleli a jelenlétüket.

„Pécsen van olyan zebra, ahol egy oszlopra két zebra hangjelzést adó készülékeit helyezték fel, döntsd el, melyik sípol”

– panaszolja Sziva Dániel. Debrecenben szintén sok helyen egyszerre szólalnak meg a több zebrás kereszteződések hangjelzései, tudtuk meg Pesa Anna Máriától.

Ugyanez zavarja Sáfrányné Kobli Íriszt Győrben: „Győrben minden lámpás kereszteződésben kattognak a lámpák, már ha működnek, és mivel sok lámpa közel van egymáshoz, elég zavaró, mert nehéz megállapítani, hogy melyik hová szól. Én már próbáltam intézni, vagy inkább kérni, hogy legyenek távvezérelt lámpák, amik beszélnek, és egyértelműen megmondják, hogy melyik átkelőn lehet menni. Eddig sikertelen volt. Ma a Jókai utcán szerettem volna átkelni, de itt rendszeresen nem működik a kattogó, csak a környező lámpák működnek. Ha az ember nem tudná, hogy az egyenesen haladó autóforgalom jelzi a gyalogosnak a zöldet, akkor napestig ott lehetne állni.”

Sáfrányné Kobli Írisz

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!