hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Omladozó falak és a puszta várja a fóti gyerekeket
Két gyerekotthonban már bővítik a férőhelyeket, de az ottaniak nem tudják, ki kerül hozzájuk. A menekültek és a sérült gyerekek sorsa bizonytalan, a számukra kijelölt helyszínen nem történt semmiféle fejlesztés.
Mizsur András, Abcúg - szmo.hu
2019. március 11.


hirdetés

A Magyar Hírlapban üzente meg a kormány, hogy még idén bezáratja a fóti gyermekotthont, ahol 50-60 súlyos pszichés problémával küzdő és különleges ellátást igénylő, tartósan beteg és sérült gyerekeket gondoznak, illetve itt történik a Magyarországra kísérő nélkül érkező kiskorú menekültek ellátása is. Azt is megnevezte a kormány, hogy hová helyeznék át a gyerekeket, de erről mintha az érintett intézményeket elfelejtette volna értesíteni. Két speciális gyermekotthonban, Zalaegerszegen és Kalocsán lassan befejeződik a férőhelybővítés, azt azonban nem tudják, hogy a fótiak vagy mások költöznek be. Nagyobb rejtély, hogy mi lesz a menekültek és a sérült gyerekek sorsa: a számukra kijelölt helyszínen nem történt semmiféle fejlesztés és a jelek szerint nem is fog.

A Magyar Hírlap írta meg nemrég, hogy a kormány még az idei év első felében bezáratja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot, és az ott gondozott gyerekeket az ország külöböző pontjain – Zalaegerszegen, Kalocsán, Aszódon és Budapesten – helyezi el. Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a kormánypárti lapnak az elavult, nagy létszámú tömegintézmények felszámolásával indokolta a fóti gyermekotthon bezárását. Az államtitkár szerint azért is van szükség a fóti intézmény kitagolására, mert a kommunizmus alatt létrehozott gyermekotthonokat sok esetben a települések szélén álló, leromlott kastélyokban, egykori kolostorokban alakították ki. Azt ígérte, hogy a költözés után a mostaninál jobb körülmények között lesznek elhelyezve a fóti gyerekek.

Az államtitkár érvelése több szempontból is sántít; egyrészt a fóti gyermekotthon a város központjában található, nincs elzárva a külvilágtól, a kastélypark bárki által látogatható. Másrészt az intézmény gyakorlatilag már most ki van tagolva: a gyerekek nem a valóban leromlott állapotú kastélyépületben laknak, hanem a több tíz hektáros park területén álló, modern, kis létszámú lakóotthonokban. Az államtitkár szavaiból az sem derül ki, mi alapján számít Fót tömegintézménynek, ott ugyanis három részleg működik:

- a speciális gyermekotthonban gondozzák a nehéz sorsú, súlyos pszichés problémákkal küzdő 12-18 év közötti fiúkat. A 32 férőhelyes otthonban nincs teltház, körülbelül 20 gyereket látnak el.

- a különleges gyermekotthonban gondozzák a tartósan beteg és sérült (mentálisan sérült, mozgássérült, hallás- vagy látáskárosult) különleges szükségletű gyerekeket. Ők 24-en vannak, van köztük veseátültetésen átesett, dialízisre szoruló gyerek is. Ezeket a gyerekeket különösen érzékenyen érintené a költözés, mivel az évek alatt nagyon szoros kapcsolat alakult ki az ápolóik és köztük.

- a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában történik a 14 évnél fiatalabb menekültek ellátása, ide kerülnek a tranzitzónába érkező gyerekek is. Nekik ugyanúgy speciális ellátásra van szükségük, többek között pszichés segítségnyújtással és interkulturális közvetítéssel. Ők vannak legkevesebben, hatan összesen.

Már két éve megmondták, hova kerülnek a fóti gyerekek

Nem először hallani arról, hogy a kormány bezárja Fótot; Rétvári Bence egy 2017-es írásbeli válaszában azt is megnevezte, hogy a menekült gyerekeket az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola területén, egy volt iskolaépületben kialakításra kerülő 48 férőhelyes otthonban helyeznék el. Ennek megvalósítására 416 millió forintot ígért a kormány.

A sérült gyerekek sorsáról azt írta Rétvári, hogy ellátásukat új különleges gyermekotthoni férőhelyek kialakításával fogják megoldani. Konkrét intézményt nem nevezett meg, a Népszava viszont úgy tudja, hogy a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi otthonba kerülnek, ami a lap információi szerint nincs akadálymentesítve.

A speciális gyermekotthon lakói pedig Zalaegerszegre és Kalocsára kerülnének: 24, illetve 8 férőhelyet alakítanak ki az ottani intézményekben. A “specisek” sorsa azért egyértelműbb, mert ők kizárólag a fótihoz hasonló, fiúk számára fenntartott központi speciális otthonba kerülhetnek elhelyezésre, és ilyenből összesen kettő működik még az országban: Zalaegerszegen és Kalocsán. Ezért is

érthetetlen, miért akarják bezárni a fóti intézményt, hiszen ezzel csökkenne azoknak a központi speciális gyermekotthonok a száma, amelyek országos hatáskörűek,

azaz bárhonnan fogadnak gyerekeket, és a legsúlyosabb eseteket látják el.

A zalaegerszegi EMMI Speciális Gyermekotthoni Központ és három új részleg. Fotók: Végh László

Szél Bernadett független képviselő tavaly ősszel végiglátogatta a helyszíneket. Blogján azt írta, egyik intézmény sem kapott hivatalos tájékoztatást arról, mikor és hányan költöznek a fóti gyerekek. Zalaegerszegen akkor kezdték meg a három, 8-8 férőhelyes lakóegység kialakítását, még csak az alapozásnál tartottak. Kalocsán azt a tájékoztatást kapta, hogy tervben van a férőhelybővítés, de konkrétumokat nem közöltek. Mindkét intézmény közel teltházzal üzemelt akkor, Kalocsán például több oldalas várólistát mutattak a képviselőnek. Ellenben Aszódon el sem kezdődött a romos épület átalakítása, és semmi sem utalt rá, hogy a jövőben ez változni fog.

Gyermekotthon a város szélén

A bezárásról szóló hír megjelenése után mi is felkerestük az egyik helyszínt, az EMMI Speciális Gyermekotthoni Központ, Általános Iskola és Szakiskola Zalaegerszegi Gyermekotthonát. A fótival ellentétben erre a gyermekotthonra valóban igaz, hogy a település szélén van: a városhatártól autóval öt percre található épületet több oldalról is szántóföld határolja, a legközelebbi “szomszéd” egy ipari park. A fákkal sűrűn körbevett épületegyüttest eleve nehezen találja meg, aki nem ismerős a környéken, mivel az útról nézve semmi sem utal arra, hogy a fák mögött egy gyermekotthon működik.

A térképen is jól látszik a gyermekotthon elszigeteltsége:

A központi épület mögött találtuk meg a Szél Bernadett által említett lakóegységeket. Kívülről úgy tűnt, hogy a végéhez közeledik az építkezés, a munkások már az utolsó simításokat végzik. Kerestük az otthon igazgatóját, de azt a választ kaptuk, hogy a fenntartó, a Szociális és Gyermekvédelmi Fõigazgatóság (SZGYF) engedélye nélkül nem nyilatkozhat a sajtónak. Más forrásból megtudtuk, hogy az építkezés valóban hamarosan befejeződik, de azt nem tudják a dolgozók, hogy kinek készül az új 24 férőhelyes részleg: a 48 férőhelyes otthonban nincs teltház és várólista sincs jelenleg.

Más speciális otthonokhoz képest furcsa az a megoldás, hogy

az új részlegek nem kapcsolódnak közvetlenül a központi épülethez, pedig szakmailag indokolt lenne (többek között a szökések miatt),

Fóton is egyetlen zárt épülettömbben vannak elhelyezve a gyerekek. Mivel helyben még nem látták a fejlesztés szakmai programját, ezért senki sem tudja, miért így lett kialakítva a három részleg.

Tavaly novemberben az ombudsman utóvizsgálatot tartott a zalaegerszegi otthonban, ennek során megállapította, hogy nem oldották meg a korábban jelzett problémák nagy részét: továbbra sem biztosított a megfelelő oktatás, nem javult az étkeztetés minősége, a környezet sivár és lepusztult. Mivel az igazgató nem nyilatkozhatott nekünk, így nem tudtuk megkérdezni, hogy azóta sikerült-e kijavítani a jelentésben szereplő hiányosságokat.

Hozzá sem nyúltak a menekülteknek kinézett romos épülethez

Mivel az országgyűlési képviselők igazolványukkal külön engedély nélkül bemehetnek ezekbe az intézményekbe, ezért megkértük Szél Bernadettet, hogy járja velünk végig a fóti gyermekotthon bezárásában érintett helyszíneket. Az intézményvezetők nem nyilatkozhattak nekünk, ahogy arra sem kaptunk engedélyt, hogy képeket készítsünk. Cikkünkben azokat az információkat foglaljuk össze, amiket a képviselő kapott a gyermekotthonok vezetőitől.

Elsőként Aszódot kerestük fel; Puskás Péter, az Emberi Erõforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola igazgatója elmondta a képviselőnek, hogy továbbra sincs hivatalos értesítésük arról, hogy náluk helyeznék el a fóti menekült gyerekeket. Néhány éve volt egy bejárás, akkor merült fel először a korábban említett iskolaépület átalakítása. Maga az épület teljesen elkülönül a javítóintézettől; onnan még egy jó tíz percet kell felfelé sétálni a gyümölcsfákkal teleültetett domboldalon. Mondani se kell,

a menekülteknek kiszemelt terület nemcsak az intézettől, hanem a várostól is messze esik.

Még hozzá sem nyúltak ahhoz az évtizedek óta üresen álló romos épülethez, ahol a menekült gyerekeket helyeznék el. A felső kép tavaly ősszel készült. Fotók: Szél Bernadett

Tavaly ősz óta senki sem nyúlt a méteres betonfallal körbevett épülethez, ugyanolyan romos, mint az akkor készült képeken. Jó eséllyel az egészet le kéne dózerolni, ezért kizárt, hogy a következő hónapokban bárki beköltözzön oda, mondta a javítóintézet igazgatója Szél Bernadettnek. Máshol nem tudnák elhelyezni őket Aszódon, mivel törvény szerint őket nem fogadhatja a javítóintézet. Felmerül a kérdés, hogy ha nem Aszódra, akkor hova kerülnek majd a menekült gyerekek?

A hvg.hu cikke szerint a fóti otthon bezárásának hírére többen levélben tiltakoztak az aszódi polgármesternél. Két éve is nagy felzúdulást keltett a városban a menekültek költözése, ennek nyomán Vécsey László, a térség fideszes képviselője egy lakossági fórumon kijelentette, hogy “jelenleg és a közeljövőben biztosan nem költöznek menekült gyerekek Aszódra.”

Bővítették az otthont, de nem tudni, ki fog beköltözni

A második helyszínen, az EMMI Kalolcsai Gyermekotthonban sem tudtak többet a fóti gyerekek költözéséről, mint Aszódon vagy Zalaegerszegen. “Pont annyit tudok, mint ön” – mondta Szél Bernadettnek Juhász Gábor, az intézmény vezetője. Egy biztos, hogy Kalocsán lenne hely számukra: a bővítési munkálatok januárban kezdődtek az otthon egyik használaton kívüli szárnyában (tehát Zalaegerszeggel szemben itt az épületen belül történt fejlesztés), 8 új férőhelyet alakítanak ki a részlegen. Már folyamatban van a gyerekek és a nevelők szobáinak kialakítása, a részleghez külön konyha és vizesblokk tartozik majd, mindez akadálymentesítve. A tervek szerint tavasz végére,mire elvileg bezár a fóti gyermekváros, befejeződnek a munkálatok. Hogy végül ki fog oda beköltözni, a fótiak vagy mások, azt senki sem tudja: jelenleg 13 gyerek szerepel a kalocsaiak várólistáján, tudta meg a képviselő.

Az igazgató elmondása alapján ennél több férőhelyet is ki tudnának alakítani, mert van elég hely ehhez az épületben, ezért némileg érthetetlen, miért Zalaegerszegen hoztak létre 24 férőhelyet, mondta Szél Bernadett. A kalocsai intézmény mellett szólna az is, hogy a zalaegerszegivel szemben az a város központjában található, sokat viszik a gyerekeket külső programokra, próbálják őket bevonni a város életébe. Kalocsán 48 gyereket gondoznak, ehhez jönne a nyolc új lakó, de az igazgató szerint a megnövekedett létszám nem fog gondot okozni, mert könnyen fel tudnak venni elegendő dolgozót, elsősorban nevelőket és gyermekfelügyelőket, és két szakmai egységre bontják az intézményt.

A kalocsai gyermekotthon kialakítás alatt új részlege: elképzelhető, hogy itt helyezik el a fóti speciális szükségletű gyerekeket. Fotók: Szél Bernadett

2016-os jelentésében az ombudsman azt írta a kalocsai speciális gyermekotthonról, hogy a nevelők, gyermekfelügyelők rendszeresen bántalmazzák a gondozott gyermekeket. Szél Bernadett rákérdezett, hogy a vizsgálat óta történt-e változás az otthonban, válaszul az igazgató elmondta, hogy mindenben megfelelnek az ombudsmani ajánlásoknak, jobban megszűrik a jelentkezőket.

Abban bíznak, hogy költöznek a dolgozók is

Harmadik helyszínként a Bolyai Gyermekotthoni Központhoz tartozó Hűvösvölgyi Gyermektotthont kerestük fel, a hírek szerint itt helyeznék el a 24 különleges szükségletű, tartósan beteg és sérült gyereket. Az igazgató arról számolt be Szél Bernadettnek, hogy ezt az otthon profilja lehetővé tenné, mivel különleges szükségletű gyerekek – mint amilyenek a fótiak is – ellátására is van engedélyük.

Az otthon két épületben működik, az egyik 32 férőhelyes, ott 30 gyerek lakik, tehát oda nem férnének be a fótiak. A másik épület 34 férőhelyes, abban átmenetileg az egyik befogadó otthon lakóit helyezték el, ők áprilisban költöznek ki. Ez akár lehetne a fóti gyerekek új otthona, csakhogy Szél Bernadett elmondása alapján

az épületek valóban nincsenek akadálymentesítve, ami a szintkülönbségek miatt különösen nagy probléma lehet a kerekesszékeseknek.

A szóban forgó épület maga rossz állapotban van, a berendezés sivár, alig vannak bútorok, számolt be a látottakról a képviselő. A lepusztultság mellett az is gond lehet, hogy egyetlen épületbe lennének bezsúfolva a gyerekek, ellentétben Fóttal, ahol kisebb lakóotthonokban élnek. Az igazgató nem tudott semmi biztosat arról, hogy kerülnek-e hozzájuk Fótról gyerekek. Abban bíznak, ha mégis így lesz, akkor a gondozóik jönnek velük, mivel a budai otthonban nincs szakember az ellátásukhoz.

A hírek szerint a Hűvösvölgyi Gyermektotthonban helyeznék el a sérült gyerekeket, miközben az intézmény nincs akadálymentesítve. Fotó: Szél Bernadett

Mindeközben a kormány szócsövének számító Magyar Nemzet arról írt, hogy a gyermekváros bezárása után a kastélyt felújítják, és a későbbiekben állami protokoll-, illetve kulturális-társadalmi események színhelyeként funkcionál majd. A cikk így zárul:

“közel a repülőtér, exkluzív a hely, a megújulásával mindenki csak nyer. A fótiak is, hiszen gyönyörű parkot és pezsgő kulturális életet kapnak.”


KÖVESS MINKET:





Ezért nem hiszik el a rajongók, hogy Michael Jackson bűnös lenne
A rajongás természetéről gondolkodtunk, akárcsak a The Washington Post újságírója.
Szajki-Vörös Adél, forrás: The Washington Post, fotók: Twitter, YouTube - szmo.hu
2019. március 25.


hirdetés

Michael Jackson ártatlan, Michael Jackson bűnös - a rajongók, a Jackson ártalanságában hívők és a Neverland elhagyása főszereplőinek hitelt adók csaptak össze és fordulnak egymás ellen több hete világszerte. A jelenség kicsit a mindenkori választásokhoz hasonlítható: nincs köztes döntés, nincs kompromisszum, Jackson vagy pedofil volt, vagy nem. Ráadásul a párhuzam a jelenség döntési mechanizmusában is megmutatkozik, hiszen az átlagszavazó nem mélységeiben tájékozódva, információval gazdagon felvértezve húzza be az x-et, hanem sokszor érzelmi alapon. Ez természetes működés: emberek vagyunk, érzelmekkel, és emberekre szavazunk (akik nem mellesleg a jövőnkért dolgoznak. Vagy nem. Mindenesetre sokan közülük sikerrel az érzelmeinkre próbálnak hatni). Ugyanígy komoly érzelmekkel viszonyulunk egy sztárhoz, sőt, ebben az esetben a legnagyobb világsztárhoz, aki valaha létezett. Nem tudunk nem így viszonyulni hozzá, hiszen a művészete is erről szólt: érzelmekről énekelt és érzelmeket váltott ki. Emellett ellentmondásos figura volt egész életében, s ugyanilyen ellentmondásos ez a helyzet is, ami most kialakult a Neverland-dokumentumfilm bemutatásának utóéletében.

?????? ?????? on Twitter

Can I get an 'Amen' up in here?! #MJInnocent

A Washington Post a minap a rajongói tagadás jelenségével foglalkozott, azaz pontosabban azzal a jelenséggel, ami igazából magától értetődő: hogy Jackson rajongói tűzön-vízen keresztül kiállnak halott bálványuk mellett. Ha már a bálványimádás analógiánál tartunk, könnyen eszünkbe juthat a rajongókat elvakító bálvány. Talán ebben az esetben sem képesek meglátni bizonyos dolgokat a fényétől? A divergens gondolkodás nem a nagy többség jellemzője, talán ezért is logikus ez a reakció is: egy "szenttől" nem fogadható el, hogy noha a művészetében tiszta dolgokat alkotott, de otthon, a négy fal között talán valami mocskosat is művelt. Pedig Jimmy Safechuck és Wade Robson is ezt állítják a dokumentumfilmben: hogy Jacksonnak volt egy jó oldala is, és igenis, sokat adott a világnak.

Ráadásul állítólag Jackson maga is bántalmazás áldozata volt - ám a rajongók szerint ő itt áldozat, nem elkövető. Pedig a pszichológiai törvényszerűségek szerint bizony az áldozatból - esetünkben: gyermekkori bántalmazottból - gyakran válik elkövető... Ami nem kérdőjelezi meg az áldozati létét és a saját tragédiáját. Mert a magam részéről ebben az ügyben egyetlen dologgal kapcsolatban vagyok biztos - mással hogy is lehetnék? - : hogy Michael Jackson egy nagyon boldogtalan, tragikus figura volt. "Imádom a színpadot. Ott tudnék aludni a színpadon - mondta egy, a pályája csúcsán készült interjúban. - Mindig elszomorodom, amikor vége egy koncertnek." Az idézet magáért beszél: a művész csak az önfeledt flow-állapotban tudta megtapasztalni az örömet. Egy másik, a nyolcvanas évek elején készült interjúban Jackson arról beszélt, hogy "mostanában" kezd el ismerkedni a barátsággal. Mert addig nem voltak barátai. És bevallja, hogy az élet valódi dolgai nagyrészt - húszas éveiben járt - még mindig idegenek a számára. Hát mi ez, ha nem tragédia? De térjünk vissza a Washington Post cikkéhez.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon


KÖVESS MINKET:




Nem tudnak mit tenni a kórházak, ha a beteg nem fogadja el az ellátást
Mit tehet a kórház, ha a beteg súlyos fejsérüléssel távozik? A válasz korántsem egyértelmű: a jogszabályok szerint nincs joga megkérni a rendőrséget, hogy keresse meg és vitesse vissza az intézménybe.
Mizsur András cikke az Abcúgon - szmo.hu
2019. március 22.


hirdetés

Az ehhez hasonló esetek mindennaposak a traumatológiákon, ilyenkor az orvosok megpróbálják meggyőzni a beteget, hogy maradjon bent a kórházban, de a gyakorlatban erre ritkán jut idejük. Tavaly holtan találták meg azt a férfit, aki néhány nappal korábban távozott a Merényi Gusztáv Kórházból. Az ügyben indított ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy nincs megfelelően szabályozva, mikor mondhatják ki egy betegről, hogy egészségügyi állapota miatt nem tud dönteni saját ellátásról.

Tavaly márciusban egy férfi részegen megszédült és beverte a fejét. A mentők koponyasérülésekkel szállították be a Merényi Gusztáv Kórházba, ahonnan másnap reggel távozott. Mivel a betegnek koponyaűri vérzése volt, ami több napos megfigyelést igényelt volna, a kórház értesítette a rendőrséget az eltűnésről, és kérte a férfi visszaszállítását. A kezelőorvos elmondása szerint a betegnek elvonási tünetei voltak, de nem minősítette egyértelműen ön- és közveszélyesnek. A rendőrség megkezdte a férfi keresését, de nem adott ki körözést.

Végül néhány nappal később holtan találták rá Bicskén.

Első olvasatra egyértelműnek tűnik az ügy: figyelembe véve a beteg sérülésének súlyosságát és az elvonási tüneteket, gondolhatnánk, hogy a kórház helyesen járt el, amikor értesítette a rendőrséget. Ezzel szemben az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a kórháznak nem volt joga erre, sőt, a jogszabályok szerint semmit sem kellett volna tennie. 2014-ben ugyanis kikerült az egészségügyi törvényből, hogy a kórház értesítheti a rendőrséget, ha a beteg bejelentés nélkül hagyta el az intézményt és állapota ezt indokolja. „Az viszont előtte sem volt benne a törvényben, hogy fel lehet kérni a rendőrséget, hogy hozza vissza a beteget, márpedig a kórház ezt tette, egyértelműen jogellenesen. Ha ilyet meg lehetne tenni, az nagyon súlyos szabadságjog-korlátozás lenne” – magyarázta Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa. Az egészségügyi törvény szerint a kórházak kizárólag fertőző betegségekkel összefüggő esetekben (például járványügyi vizsgálat, járványügyi megfigyelés) kezdeményezhetik valakinek az előállítását, ez esetben viszont nem erről volt szó.

Ha kapott volna gyógyszert, talán bent marad

Betegjogi szakértők egyetértettek abban, hogy nehéz jó gyakorlati megoldást találni arra, hogy cselekvőképtelen betegeket ne hagyják el a kórházat – példaként a karszalagot említették, ami részben megkönnyítheti a személyzet dolgát. De az egyértelmű, hogy nem lehet őket lekötözni vagy lenyugtatózni csak azért, hogy bent maradjanak. Felvetődik a kérdés, feladata-e az államnak, hogy megvédje az ember életét, akár akarata ellenére is? Asbóth Márton szerint a válasz egyértelműen nem, mert ez túlzott beavatkozás lenne az ember magánszférájába.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon


KÖVESS MINKET:





Külföldre vágynak a szomolyai fiatalok
Saját készítésű videóban mondják el a Borsod megyei faluban élő roma fiatalok, hogyan képzelik el az életüket tíz év múlva: külföldön dolgoznak, családjuk van és sokat keresnek.
Mizsur András írása, Abcúg - szmo.hu
2019. március 25.


hirdetés

A nyolc perces kisfilmből az is kiderül, mennyire kiszolgáltatottnak érzik magukat a magyarországi jelenben. A videó elkészítésében a Parforum Részvételi Kutató Műhely segítette a gyerekeket, korábbi projektjükben helyi roma nők beszéltek arról, milyen tapasztalatuk van az egészségügyről.

A Parforum Részvételi Kutató Műhely projektjében 14-18 éves roma fiatalok vettek részt a Borsod megyei Szomolyáról. Az volt a cél, hogy a részvételi művészet módszereivel dolgozzanak fel egy témát, ennek végeredménye lett a nyolc perces kisfilm. A téma tehát – a fiatalok jövőképe – adott volt, az viszont teljes mértékben rájuk volt bízva, hogyan valósítják meg ezt, mondta Horváth Kata társadalomkutató, a British Council támogatásával megvalósuló projekt vezetője. A videókészítés előtt szociodrámás foglalkozásokat is tartottak nekik, ezek során derült ki, hogy már fiatalon mennyire foglalkoztatja őket a kiszolgáltatottság érzése.

Egy korábbi projekt miatt esett a szervezők választása a borsodi falura: akkor szomolyai roma nők készítettek színházi előadást arról, hogy milyen tapasztalataik vannak az egészségügyről. (Erről az Abcúg korában ebben a cikkében írt.) Így kerültek kapcsolatba a Szomaro nevű helyi roma szervezettel, most is ők segítettek résztvevőket toborozni a videós elkészítéséhez. Máshol más témával és korosztállyal indítottak hasonló projektet; Lucfalván meseíráson keresztül dolgozták fel a gyerekekkel, hogy mit jelent számukra a félelem és a bátorság, míg Nyíregyházán fiatal felnőttek az adósság témáját járták körbe.

Horváth Kata szerint annak ellenére, hogy csupán négy hétvégét ölelt fel a program, a fiataloknak mégis fontos tapasztalat lehetett, hogy közösen értékes dolgot tudnak létrehozni. Másrészt sokat tanulhattak a videókészítésről: hogyan néz ki egy forgatás, hogyan kell megvágni egy videót – ebben a Zöldpók Alapítvány stábja volt segítségükre.

Ha kíváncsi vagy a videóra is, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon


KÖVESS MINKET:





Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.


hirdetés


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x