hirdetés
Fő-tér-Posztócsarnok.jpg

Olcsó, közel van és rengeteg a látnivaló – volt két napunk, kiugrottunk Krakkóba

Ha kevés a szabadságod, nem akarsz túl sokat költeni, de mégis külföldre mennél, Krakkó ideális úticél.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. július 26.


hirdetés

Bármennyire közhely, a nagy rohanásban az embernek sokszor nincs ideje és/vagy pénze hosszú luxusutazásokra. Néha azonban lehet lopni 1-2-3 napokat. Mi a 20. házassági évfordulónkat szerettük volna valamivel emlékezetesebbé tenni. Arra gondoltunk, jó lenne lelépni kicsit kettesben (húszévente egyszer talán nem bűn otthon hagyni a gyerkőcöket, persze megfelelő felügyelet mellett). Szerettünk volna külföldre menni, de nem akartuk őrült költségekbe verni magunkat, hogy azért a nyár végi összcsaládi nyaralás ne kerüljön veszélybe. Olyan helyet kerestünk, ami autóval is elérhető tolerálható időn belül (persze ez is relatív, finn barátom csak a hétvégi telkére utazik 5-600 kilométert).

Először délre, a tenger felé kacsintgattunk, de aztán megakadt a szemünk Krakkón, és hamarosan kiderült, hogy megtaláltuk az ideális megoldást.

Persze attól is függ, hogy hol laksz. Budapest környékéről (mi Leányfaluról indultunk) Krakkó körülbelül 400 kilométer, attól függően, melyik útvonalat választod, és időben körülbelül 6 óra. Szegedről vagy Szombathelyről lehet nyilván nem ez a legideálisabb úti cél egy rövid kiruccanásra. Az E77-es jelzésű útvonalat választottuk, vagyis az M2-re rácsatlakozva lényegében Krakkóig egyenes utunk volt. A hosszú menetidő oka, hogy hegyeken kell átkelni, és az útvonal zömén nincs autópálya. Persze lehetne repülővel is menni, de ha belevesszük a reptérre kiérés, reptérről beérés és a várakozás idejét, hasonlóan hosszú idő jön ki, ráadásul ebben az esetben – hacsak nincs pénzed autót bérelni –, macerásabb a közlekedés. Bár Krakkónak nagyon jó a tömegközlekedése, én jobb szeretem, ha ott az autó, és úgy jövök-megyek, ahogy tetszik.

A választott útvonal előnye volt még számomra, hogy csak a magyarországi szakaszon kellett útdíjat fizetni, Pest megyére pedig úgy is megvan az éves matrica, úgyhogy ez nem jelentett többletköltséget. Szlovákiában Zólyom és Besztercebánya között fizetős az E77, de Zólyom után Kovácsfalva és Szliács felé letérve kikerülhető ez a szakasz.

Úgy voltam vele, hogy egy kb. 20 kilométeres szakasz kedvéért nem vásárolok szlovák matricát. A menetidőt nem hosszabbította érezhető mértékben. Ami a forgalmat illeti, mi a magunk részéről, ha utazunk, hajnalban indulunk, és hajnalban érkezünk haza. Egyrészt így meghosszabbítjuk a nyaralás idejét, másrészt elkerüljük a nagy dugókat.

Még el sem indultunk, már is nyilvánvalóvá vált Krakkó néhány előnye.

Először is, a Horvátországhoz, Olaszországhoz szokott magyar turista számára meglepően olcsó.

Míg például Jesolóban, kempingben, sátorral két felnőttnek 15-16 ezer forintot kell fizetni, addig Krakkóban 12 ezer forintért tágas apartmant foglaltunk mindössze 10-15 perc sétára a belvárostól. (Ennél még Baján is többe került volna kétszemélyes szobát foglalni – merthogy a magyar város is felmerült az előzetes tervezgetések során.)

A szállásnak egyetlen hátránya volt: sajnos Krakkó belvárosában mindenütt fizetni kell a parkolásért reggel 10-től este 8-ig, de azért ez sem katasztrofális: húsz perceként 1 zloty, vagyis kb. 80 forint, tehát egy óra 240 forintra jön ki. Mi délután 3-kor foglaltuk el a szállást, és másnap 11 körül hagytuk el, tehát kb. 2000 forint ment el parkolásra. Ha ezt hozzácsapjuk a szálláshoz, még mindig baráti árat kapunk. Ehhez kapcsolódóan azért lenne két tanácsom. Ha a házibácsi azt mondja, „oda nyugodtan leparkolhatnak, ott nem kell fizetni”, ne higgyetek neki. A parkolási társaság irodáját, ahol a bírságot be lehet fizetni, a városi stadion aljában találjátok. (Amúgy a parkolóórán nincs nyelvválasztási funkció, szóval ha nem tudsz lengyelül, lehet, hogy a használathoz először nem árt valaki helyi ember segítségét kérni. Úgy általában nincs sehol többnyelvű tájékoztatás, a múzeumokban külön lehet kis füzetecskét kérni, amiben le van írva angolul/németül, hogy hol mi látható. A parkolási bírság tényét közlő cédula is lengyelül van, szerencsére a „Biuro” és a „Parkowina” szavakból azért összeraktuk, hogy az lehet a parkolási társaság irodája.)

Magyarországhoz képest meglepően olcsó az étel mind a boltokban mind az éttermekben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
nyito-11.jpg

A 700 lelkes falu, amit a pékség, a gyógyvizű fürdő, és a Holt-Duna tett híressé

Lipót vadregényes vidékén a természet szerelmesei, a gyógyulni vágyók, a finom falatokat kedvelők és a sportos, aktív pihenést keresők is remekül érzik magukat.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. július 21.



A vadregényes Lipót, ez a 700 fős kis falu számtalan vonzó programmal várja a látogatóit. Az ország a pékségéről ismerte meg, de a természetimádók, a Szigetköz szerelmesei már korábban is felfedezték ezt a barátságos, virágos települést, ahol a családias vendéglátás mellett sportolni, fürdőzni, lovaskocsikázni is lehet.

A régi lipótiak a vízből éltek

A Duna jobb partján, Győr-Moson-Sopron megyében található Lipót, a település egy Lipót nevű emberről kapta a nevét, aki egykor a hely birtokosa volt. Már a 13. században is okleveleken szerepelt a neve, Lypoldt-ként, később Lypolthfalva néven a Héderváry-család birtokaként említik.

A vidék sok vészt megélt, a Duna áradása miatt az itt élőknek gyakran kellett a közeli szigetekre menekülniük. A falut többször is újjáépítették más-más területen, míg a mai helyén is szükség volt az ár miatti újjáépítésre 1954-ben.

A régi falusiak a vízből éltek, halásztak, és a zsákmányt – a legkeresettebb a viza volt – Bécsben és Pozsonyban adták el.

A vidék híres volt az aranymosásról, a vízimalmokról, többeknek adott megélhetést a révészkedés, hajóvontatás, hajózás.

A Duna szabályozás után azonban már leginkább a földművelés, állattartás volt a fő megélhetési forrásuk.

1968-ban az első fúrások után tört a felszínre a termálvíz, amelyhez fürdő épült, és a mai napig fontos vonzerőt jelent.

Innen indult a ma már országosan is ismert Lipóti pékség hálózata is, amely egyre több embernek ad munkalehetőséget is.

Híres vadgesztenye fasor és díjazott virágos falu

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
hortobagyi-eg.jpg

A Hortobágy csillagos ege az egyik leggyönyörűbb a CNN szerint

A Grand Canyonnal említik egy lapon. Mutatjuk az álomszép fotókat!
Képek: VisitDebrecen - szmo.hu
2019. július 30.



A világ egyik legszebb csillagos egét láthatjuk a Hortobágy felett a CNN összeállítása szerint.

Olyan természeti csodával említik egy lapon, mint a Grand Canyon,

ráadásul egy hónapon belül júliusban kétszer is ajánlották a térség látványosságait.

A 23 legjobb hely a világon, ahol csillaglest tarthatunk

namíbiai, írországi és amerikai helyezettek mellett két magyar célpontot: a Hortobágy és a Zselici Tájvédelmi Körzet is felkerült a listára.

Hortobágyot említve a 20. század elején élt ottani pásztorokról is megemlékeznek: azt írják, hogy nagy szükségük volt a csillagok és a csillagképek ismeretéhez a tájékozódáshoz.

A CNN július 23-i cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecen a túlturizmus nyertese is lehet, hiszen Budapesthez képest jelentősen kisebb zsúfoltság, mégis remek kirándulási célpont.

Aki éjjel járt már a Hortobágyon, az tudja, valóban mennyire csodás, fényszennyezéstől szinte mentes égboltra tekinthet fel a síkságnál.

Most mi is mutatunk néhány gyönyörű fotót róla:


KÖVESS MINKET:





hirdetés
gyula009.jpg

10 gyönyörű és romantikus dolog Gyulán a Váron és a fürdőn kívül

Adunk pár tippet a sétákhoz, mert ezeket muszáj látnod.
Szöveg és fotó: Helló, Gyula - szmo.hu
2019. június 23.



Tényleg lenyűgöző a gyulai vár, izgalmas a története. A fürdő is kihagyhatatlan program, és a Százéves Cukrászdába is érdemes beülni.

Ám Gyula ennél jóval több érdekességet kínál neked. Ha egy teljes hetet töltesz el itt, akkor is lesz, ami kimarad. Adunk néhány tippet a szokásos, jól ismert látnivalókon kívül.

Kóborolj a Németvárosban

Gyula évszázadok óta több nemzetiségű város, magyarok, németek, románok és szerbek (rácok) éltek a városban, és a várban katonaként szolgáló szerbeket kivéve mindegyik nagyobb népcsoportnak megvolt a maga negyede. Ezt a városrészek elnevezése (Magyarváros, Románváros, Németváros) is őrzi.

Németváros vagy Józsefváros központja az Apor tér. Itt áll a klasszicista-romantikus stílusban, 1863-ban épült római katolikus Szent József templom, mellette egy-egy fülkében Nepomuki Szent János és Szűz Mária szobra. A templom mögött áll Erkel Ferenc szülőháza, az Ajtósy utca felőli oldalon a legendás Máriás ház, Gyula legrégebbi műemlék lakóépülete. Az 1770-es években épült, túlélte az 1801-es tűzvészt, és hálából került falára a szűzanya szobra.

Sétálj végig az Élővíz-csatorna partján

A Fehér-Körös egyik ága évszázadokon át végighúzódott a városon. Sőt: a 19. századig számos ág és csatorna folyt keresztül a városon, ezek nyoma ma is látszik. Az 1850-es években biztonsági okokból egy Gyulát elkerülő mesterséges mederbe terelték a folyót. A régi mederből lett az Élővíz-csatorna gyulai szakasza, amelyik mindig tiszta vizet kap a Fehér-Körösből. A partot szépen kiépítették, érdemes végigsétálni a Németvárostól a Várfürdőig. Nyaranta csónakázni is lehet a vízben.

Ülj be Gyula legkisebb kávézójába

Az 1810-es években épült belvárosi Kapus híd egyik hídfőjében létesült az aprócska kávézó. A híd tervezőjéről, Bodoky Mihályról kapta a nevét. Ha éppen nincsen teltház, érdemes beülni egy kávéra vagy kiülni a kis teraszra.

Nézd meg híres búcsújáró templomot!

A Nádi Boldogasszony plébánia helyén már a török idők előtt is templom állt, itt őrizték a "Nádi Szűz Mária" képet. A török hódoltság alatt a kép és a templom is megsemmisült. 1775-ben Harruckern Ferenc kezdeményezésére kezdték el építeni az új templomot, két évvel később fel is szentelték. A plébániát a XVIII. században klasszicista elemekkel alakították át. Ma híres búcsújáróhely.

A gyönyörű Petőfi téren az ország legjobb Petőfi-szobra áll

A gyulai Petőfi téren álló oroszlános díszkutat 1927-ben állították fel Heilinger Antal tervei szerint, egy korábban itt álló, tönkrement építmény helyére. A Petőfi-szobor Ferenczy Béni munkája, 1960-ban állították fel, és ez az egyik legjobb és legvagányabb magyarországi Petőfi-szobor.

A téren áll ódon, romantikus kerttel övezve a református templom. Copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben a nagy gyulai tűzvészben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. A 19. században többször átalakították, bővítették.

A tér díszkút mögötti oldalán, az Erkel-szobor közelében általános iskolai épületet láthattok - ez egykor a törökök fürdője volt. (És ha ragaszkodtok a Százéves Cukrászdához, az is ttt van, nem messze.)

Vadássz szecessziós épületekre!

Gyermekkorom óta az egyik kedvencem az 1916 és 1919 közt tervezett Krész-ház. A napraforgó mintákkal díszített szecessziós épület Benkő János építész munkája.

A németvárosi temető közelében álló polgárház, az 1912 és 14 között épült Marosán-ház (a Vár utca sarkán), Stéberl-ház és a Komló Hotel a Béke sugárúton, és a Vár utca és az Eminescu utca sarkán álló Miskucza-ház (jelenleg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának épülete) is megér egy kiadós sétát.

És ha már végigsétálsz a városon, az egyik legszebbet, a most csak szellemházként vegetáló egykori általános iskolát se hagyd ki! A gyönyörű, "mézeskalács" stílusú, népies szecessziós sgraffitókkal díszített épület a Kossuth Lajos utca 24. szám alatt látható.

A román katedrálist se hagyd ki!

A görögkeleti román templom az 1801-es tűzvészben leégett korábbi templom helyére épült, a talaj miatt cölöpökre. (Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából.)

A Szent Miklóst 1812-ben fejezték be, részben a a Nicoresti család adományából. Ikonosztáza Asza Teodorovics szerb ikonfestő munkája, az ikonokat fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti. A mennyezet freskóit 1928-ban Predmerszky Béla festő újította fel. A katedrális - Catedrala San Nicoara - Magyaroország egyetlen román ortodox műemléki temploma.

Itt áll az Alföld egyetlen római szobra

Békés megye egyetlen római kori szobra az 1870-es években került múzeumi tulajdonba. A tógát viselő márvány férfialakot Déva környékén találták. Korábban a már lebontott Dürer-terem előtt állt, most az Almásy-kastély mellett találod.

Sétálj el Sisi (Sissi) szobráig

A romantikus Csiga-kertben található gyönyörű Erzsébet királyné-szoborról már írtuk, az egész történetet nem idézzük fel újra.

Keresd meg a ferences-rendi romkertet

1410-ben települtek a gyulai uradalomba a ferences rendi szerzetesek, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött. A ferences rend többször tartotta itt tartományi gyűlését, és a szentélybe temették 1508-ban Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak feleségét, Frangepán Beatrixot és a kislányát, Corvin Erzsébetet, a Hunyadi család utolsó sarját. Amikor a törökök 1566-ban lerohanták a várost, a szerzetesek elmenekültek, a templom és a kolostor pedig lassan az enyészetté lett. 1931-ben tárták fel és 1960-ban restaurálták a romok egy részét.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
fuzer-var-zemplen-eszak-magyarorszag.jpg

4 remek kirándulás Észak-Magyarország gyönyörű helyeire

Különleges, kihagyhatatlan élmények.
SzÉ - szmo.hu
2019. július 31.



1. Füzér

Utoljára egy osztálykiránduláson láttam a vulkanikus hegyen álló, akkor még romos várat. Egy szempillantás alatt lenyűgözött, és ide felmászni is élmény volt, de egyébként is mindig vonzottak a romok. Szerettem volna még egyszer látni úgy, abban az állapotban, de nem jött össze, és már nem is fog, mivel a várat a XXI. században folytatott munkák során újjáépítették.

Füzér várát először a 13. században említették a források, a történészek szerint 1235-ben, II. András halálakor már állt. Az évszázadok során sokszor gazdát cserélt. A Füzér község fölött 170 méter magasan, álló erődítményben őrizték egy ideig a magyar koronát, mivel 1526-ban Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész és Szapolyai János koronázása után ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, Füzérre szállíttatta.

A XVII. századra egyre veszített a jelentőségéből, ám a Wesselényi-felkelés után biztonsági okokból (hogy ne foglalhassák el lázadók) 1676-ben a császári katonák felgyújtották a tetőszerkezetét és lakhatatlanná tették. A feltárása a XX. században zajlott, a rekonstrukcióval pedig láthatóvá tették számunkra az egykori erődítményt.

VIDEÓ: A füzéri vár a magasból:

2. Boldogkő

Egy újabb fantasztikus magyarországi várrom. Miskolctól északkeletre, sziklaszirten áll Boldogkő erődítménye. Először a III. András által kiadott oklevélben említették, és vagy Tyba ispán vagy Aba Amadé építtette. Ennek a várnak is sok tulajdonosa volt, és a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben hasonló sorsra jutott, mint a füzéri vár: a császári csapatok lakhatatlanná tették.

A régészeti kutatás az 1960-as években kezdődött, később egyes részeit helyreállították, a 2000-es években felújították. A munkák során a várban lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, a régészeti kutatást követően rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját. legrégebbi része a 13. századi öregtorony. A vár legkorábbi szakaszában csak ez az épület állt, amit lakótoronyként is használtak. Ikonikus része a Déli torony alatti megfigyelőbástya, ami számtalan fotón szerepel.

A környék 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része, gazdag növényvilágáról híres, és erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, ezért érdemes nagyobb kirándulásban gondolkodni és egy teljes napot szánni Boldogkőre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x