hirdetés
andres-urena-tsBropDpnwE-unsplash-scaled.jpg

Okosóra buktatott le egy gyilkost, egy ártatlant pedig egy okoshangszóró felvétele menthet meg

A rendőrök egyre gyakrabban kérik ki a folyamatosan rögzítő okoseszközök adatait, ez pedig forradalmasíthatja a nyomozásokat.
Fotó: Unsplash, Andres Urena - szmo.hu
2020. szeptember 07.


hirdetés

2019 júliusában egy Miami közeli városban hívták ki a rendőrséget egy pár hangos veszekedése miatt. Mire a rendőrök megérkeztek, a nő halott volt, az ágy éles, 30 cm-es vége nyársalta fel. A nyomozók feltételezése szerint a férfi megpróbálhatta barátnőjét kirángatni az ágyból, és ekkor törhetett le az ágy vége. Emiatt gondatlan emberöléssel vádolták meg.

A tárgyalás közeledtével azonban a férfi ügyvédje meglepő ötlettel állt elő: kezdeményezte, hogy kérjék ki egy Amazon Echo okoshangszóró felvételeit.

A személyi asszisztensként is szolgáló okoshangszórók hangutasítások alapján működnek. Így indítanak el zenelejátszást, de képesek egyszerűbb kérdések megválaszolására, vagy például akár recepteket is felolvashatnak. A hangutasítások fogadása érdekében a mikrofonjaik folyamatosan működnek, és rögzíthetik a szobában elhangzottakat. A férfi ügyvédje azt reméli, hogy az okoshangszóró által készített hangfelvételek bizonyíthatják védence ártatlanságát.

A Wired szerint nem a floridai gyilkosság volt az első eset, hogy az Alexa nevű mesterséges intelligenciával ellátott Amazon Echo szolgált bizonyítékként egy bűnügyben.

Az Amazon a közelmúltban nyilvánosságra hozta, hogy

hirdetés

csak az idei év első felében több mint 3000 alkalommal kért tőlük a rendőrség felhasználói adatokat, és 2000 esetben eleget is tettek a kérésnek.

Ugyancsak növekvő érdeklődés nyilvánul meg a rendőrség részéről a Google Nest okoshangszórói iránt.

Douglas Orr, az észak-georgiai egyetem bűnügyi jogászprofesszora a Wired-nek azt mondta, manapság a rendőrség már ugyanolyan rutinszerűen ellenőrzi egy ház okoseszközeit, mint az okostelefonokat. Gyakran éppen ez utóbbiak adatai vezetik a nyomozókat más eszközök felé, amelyek hasznos információkkal szolgálhatnak a vizsgálat során.

A szolgáltatói szerződésések többségében van egy záradék, ami figyelmezteti a felhasználókat: rendőrségi kérés esetén kötelesek kiadni ezeket az adatokat.

A hatóságoknak ugyanakkor a házkutatási parancsok kérésekor részletesen meg kell indokolniuk a bíróságoknak, hogy milyen bizonyítékra számítanak az okoseszközök felhasználásától.

Igazságügyi szakértők szerint az okoseszközök segítségével meghatározhatják, hogy egy ügy gyanúsítottja hol volt, és mikor mit csinált. Így megerősíthetik vagy megcáfolhatják vele az alibijét.

A hatóságok félrevezetése is nehezebbé vált. Ismét egy floridai esetet idéz a Wired: egy férfi megölte a feleségét, majd az asszony telefonjáról sms-eket és Facebook-üzeneteket küldött, hogy összezavarja a rendőröket. Csakhogy közben a feleség Apple Watch órája jelezte a szívműködés hirtelen megállását, amit a férfi azzal magyarázott, hogy lemerült benne az elem.

De a saját telefonja lebuktatta, az ugyanis pont akkor mutatott aktivitást, amikor az asszony Facebook oldalán posztolódtak az áldozat állítólagos üzenetei.

A különböző intelligens eszközökből származó információk összekapcsolása alapjaiban változtathatja meg a jövőben a bűnüldöző szervek munkáját, és elvezethet a digitális igazságszolgáltatáshoz – mondják a szakértők.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

A kaliforniai erdőtűz ízelítő a jövőből: tömeges migráció indulhat el a klímaváltozás miatt Amerikában

A New York Times szerint az Egyesült Államokban most kezdenek ráébredni, az éghajlatváltozás ott is milliók életét változtathatja meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 22.


hirdetés

A hőség, a szárazság és az ezekből adódó éhínség miatt nemsokára milliók kényszerülnek majd arra, hogy új otthont keressenek maguknak a világban. A globális felmelegedéssel összefüggő tömeges migrációtól eddig elsősorban az afrikai, közel-keleti, ázsiai régiókban tartottak. Az immár minden nyáron visszatérő, egyre hevesebb és egyre nagyobb kiterjedésű kaliforniai erdőtüzek azonban már az amerikaiakat is kezdik gondolkodóba ejteni.

A New York Times felidézi, hogy idén augusztus 17-én a Halál Völgyében 54,4 C fokot mértek – ez volt 1931 óta a legmagasabb regisztrált hőmérséklet – miközben több ezer villám csapott le a kaliforniai mezőkre és erdőkre, amelyeket öt éve tartó aszály is sújt.

Hamarosan egész Kalifornia lángba borult.

A következő két hétben 900 helyen gyúltak újabb és újabb tüzek, amelyek hatszor annyi földet égettek fel, mint a 2019-es erdőtüzek összesen, 100 ezer embert kényszerítve otthona elhagyására.

A New York Times szerzője, Abraham Lustgarten már korábban foglalkozott a klímaváltozás okozta migráció kérdésével. Bejárt olyan országokat, ahol megtapasztalhatta, hogyan menekülnek el az emberek a világ legszegényebb és legforróbb vidékeiről. Részt vett egy nagy számítógépes szimuláció megalkotásában is, amely a várható globális demográfiai változásokat elemzi. Most pedig azt írja, elkészült egy olyan térkép, ami az Egyesült Államokon belül várható klímamigrációt mutatja be.

hirdetés

Egy olyan jövőjét, amellyel eddig a tengerentúlon eddig nemigen akartak szembenézni.

A közgazdászok, demográfusok, klímakutatók, biztosítási szakemberek, építészek és várostervezők közreműködésével elkészült térkép a következő 30 év amerikai veszélyzónáira hívja fel figyelmet. Kiderül belőle, hogy 162 millió embernek – azaz az Államok lakossága csaknem felének – kell melegebb hőmérsékletekkel és kevesebb vízzel számolnia.

A változások különösen súlyosan érinthetnek 93 millió embert, és ha 2070-ig nem következik be számottevő változás a széndioxid-kibocsátásokban, legalább 4 millióan kerülhetnek elviselhetetlen körülmények közé.

Az évente ismétlődő tűzvészek 28 millió embert veszélyeztetnek majd, ugyanakkor 100 millió embernek – főleg a Mississippi medencéjében Louisianától Wisconsinig – olyan rendkívüli párás levegő jut, hogy ellehetetlenülhet a szabadtéri munka vagy a kinti sport.

A chicagói egyetemnek 2018-ban megjelent tanulmánya szerint a következő 45 évben minden tizenkettedik délen élő amerikai fog az ország északkeleti, nyugati részére költözni a klímaváltozás miatt. Ez pedig tovább szélesíti a szakadékot a gazdagok és a szegények között, valamint tovább gyorsítja és még kaotikusabbá teszi az urbanizációt.

1950-ben az amerikaiaknak kevesebb mint 65%-a élt városokban, 2050-ban viszont várhatóan alig 10% lesz azoknak az aránya, akik városokon kívül élnek.

A felduzzasztott városokban az alapszolgáltatások biztosítása is hatalmas kihívás lesz, az egyre élhetetlenebb tengerparti és a vidéki régiók egy része pedig a gazdasági összeomlás szélére kerülhet.

Akik anyagilag megengedhetik maguknak, elmenekülnek, az ott maradó szegények pedig nem számíthatnak többé a társadalom támogatására.

Atlanta sorsa lehet az egyik elrettentő példa. Georgia állam 5,8 millió lakosú fővárosába a becslések szerint 2100-ig több százezer klímamenekült érkezhet.

Atlantában már ma is nagyobbak a jövedelmi különbségek, mint bármelyik amerikai nagyvárosban. Minden tizedik háztartásban 10 ezer dollár alatti az évi jövedelem, és miközben a városközpont egyre gazdagabb lesz, a külvárosokban rendkívüli szegénység uralkodik.

A klímaváltozást ellensúlyozó intézkedések, a zöldövezetek létrehozása is csak a különbségeket erősítette, mert a szegényebb fekete családok kénytelenek voltak kiköltözni a megdrágult kerületekből.

Ez megosztottság pedig csak nőni fog, és a társadalmi fesztültség bármikor robbanásveszélyes helyzethez vezethet.

És akkor még nem is szóltunk a tengerszint emelkedésének fenyegetéséről, amely olyan nagyvárosokat érint majd, mint Boston, New York és Miami. Veszélybe kerülnek a városok infrastruktúrái, a tengeri sós víz beszivárgása például tönkre teheti az ivóvízhálózatokat.

Mathew Hauer, a floridai állami egyetem szociológusa szerint

legalább 13 millióan kényszerülnek majd az elárasztott partvidékekről elköltözni.

A New York Times emlékeztet rá, 1916 és 1970 között mindössze 6 millió fekete amerikai vándorolt Délről Északra, ez mégis alapjaiban változtatta meg az amerikai társadalmat a demográfiai arányoktól a munkaerőpiacon át a kultúráig. Ennek fényében egyelőre felmérhetetlen, hogy mit jelentene legalább kétszer ennyi ember migrációja az Államokon belül.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
cimlap.jpg

A káosz ügynökei - az HBO leleplezi, hogyan épültek be Putyin trolljai Amerikába

Egy akciófilm sem lehetne izgalmasabb annál, hogyan jött létre a szentpétervári titkos trollfarm, és hogyan segítettek Trump megválasztásában 2016-ban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 26.


hirdetés

Putyin ételeit rendszerint Jevgenyij Prigozsin szolgálja fel. De egyben ő Oroszország egyik legbefolyásosabb oligarchája is, aki cégeivel hatalmas állami közbeszerzéseket nyer el, és az így befolyó pénzből titkos trollfarmot működtet Szentpéterváron, valamint egy Wagner nevű katonai magánvállakozást, amely a legpiszkosabb akciókban vesz részt - derül ki az HBO legújabb dokumentumfilmjéből, a Káosz ügynökeiből.

Alex Gibney filmjében több olyan újságíró megszólal, aki Oroszországban szó szerint az életét kockáztatva nyomozott Prigozsin, valamint a cégei után.

Volt, amelyiküknek levágott kosfejet küldtek figyelmeztetésként, hogy hagyjon fel a kutatással.

Leültek a kamera elé olyanok is, akik maguk is dolgoztak a 2012-ben létrejött szentpétervári trollfarmon.

Az Internet Research Agency (IRA) fő feladata kezdetben az orosz közvélemény Putyin-mellé állítása volt, később pedig a Krím-félszigeti invázió támogatása, majd a 2016-os amerikai választások befolyásolása.

hirdetés

VIDEÓ: a Káosz ügynökei

De mit is takar a trollfarm kifejezés?

Minden abból az ötletből indult, hogy álkommentelőkkel befolyásolhatnák, ki mit gondol Oroszországban Putyinról. A neten toboroztak munkatársakat "digitális tartalomgyártásra", akiknek kezdetben az volt a dolguk, hogy Putyin védelmére keljenek a különböző fórumokon.

A közösségi média berobbanásával azonban minden megváltozott.

A trollok álnéven hamis profilok százait hozták létre, amelyekből hálózatokat alkottak. Ha valamelyikük megosztott egy tartalmat, a többiek rögtön továbbosztották, így rendkívül hatékonyan terjeszthették az üzeneteiket. Hogy legyen mit terjeszteni, külön részlegeket állítottak fel, amelyek a tartalmat gyártották. Voltak, akik blogbejegyzéseket, vagy twitter-posztokat írtak, mások hamis híroldalakat hoztak létre, amelyek már hírként tálalták a blogok infóit, megint mások vicces vagy éppen félelemkeltő mémeket gyártottak belőlük, amik futótűzként terjedhettek a közösségi médiában.

Miután Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet és háború tört ki a még vitatott területekért, a trollfarm azt a feladatot kapta, hogy keltsen minél nagyobb káoszt Ukrajnában. Nem az volt a céljuk, hogy kizárólag Putyin álláspontját népszerűsítsék, hanem az, hogy egymás ellen uszítsák az Ukrajnában élő oroszokat és ukránokat.

A trollfarm álvideókat gyártott például arról, hogy az ukránok oroszpártiakat kínoznak, vagy feszítenek keresztre, és álriportokat arról, hogy Kijevben éheznek a gyerekek az iskolában.

Alex Gibney dokumentumfilmje szerint ezután vetődött fel, hogy mindezt nagyban, Amerikában is alkalmazhatnák.

Aprólékosan felkutatták az amerikai társadalom töréspontjait. Rájöttek, hogy a migráció és a feketék helyzete az, ami a leginkább megosztja az amerikaiakat.

Akárcsak Ororszországban és Ukrajnában, a trollok Amerikában is felépítették az álprofilokból és áloldalakból álló hálózataikat. De itt az ügyek mindkét oldalán: létrehoztak migrációpárti és migráció-ellenes csoportokat is. Olyan nem létező aktivistákat, akik a feketék jogai mellett álltak ki, és olyanokat, akik a fehér felsőbbrendűséget hirdették.

Ezek után megpróbálták eszkalálni ezeket a konfliktusokat. Nemcsak a virtuális térben, hanem az utcán is. Tüntetéseket szerveztek, ahol a barikád mindkét oldalán ők vezették a tiltakozókat.

A cél az volt, hogy minél nagyobb legyen a káosz, váljon lehetetlenné a párbeszéd, és az emberek veszítsék el a bizalmukat a demokratikus intézményekben. Arra számítottak, hogy a belső megosztottság gyengíti Amerikát, és ezzel erősíti Oroszországot.

Az általuk létrehozott álprofilok némelyike annyira meggyőző volt, hogy a mainstream média is elhitte, igazi, hús-vér aktivistákról van szó. Volt, amelyiküktől a BBC idézett. A szentpétervári trollfarmon éveket szántak egy-egy ilyen profil felépítésére, és ügyeltek arra, hogy az egyre nagyobb követőtábornak izgalmas napi tartalmat kínáljanak. Az álszemélyiség nemcsak propagandát osztott meg, hanem vicces bejegyzéseket is, rengeteg poptörténeti utalással, amelyek miatt fel sem merült a követőkben, hogy nem egy amerikai honfitársuk posztjait olvassák, aki épp úgy gondolkozik, ahogy ők.

A Texas Szíve csoport például az elszakadáspártiak legnagyobb csoportja volt Amerikában, 300 ezer követővel. Csakhogy Szentpétervárról irányították. Akárcsak a "feketék jogaiért küzdő" BlackMattersUS.com weboldalt, amit félmillióan követtek.

A kialakított befolyását azután a film szerint az IRA arra használta, hogy a 2016-os választásokon növelje Trump esélyeit, és csökkentse Hillary Clintonét.

A látszólag feketék jogaiért harcoló közösségi oldalaik olyan kampányokat indítottak, amikben a brutális rendőri erőszakra hivatkozva lebeszélték az amerikai feketéket a szavazásról. Azt üzenték: ne szavazz, inkább döntsd meg a rendszert. És mindez úgy tűnik, működött. Detroitban például 70 ezer olyan fekete szavazó maradt otthon, aki korábban Obamát támogatta.

Összességében persze nehéz megmondani, hogy a ténylegesen mennyit tett hozzá az Internet Research Agency akciója Trump 2016-os győzelméhez, mert egyszerre sokféle hatás működött, sőt, az oroszok maguk is próbálkoztak más módszerekkel is, amelyeket szintén bemutat az HBO filmje.

Az azonban egyértelmű, hogy a közösségi oldalak sötét oldalát már 2016-ban is mesterien használta ki Oroszország.

És a filmet megnézve lehetetlen szabadulni attól a gondolattól, hogy a mostani hírekben szereplő események mögött vajon hány esetben állhat Oroszország kifinomult befolyásolási taktikája.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
gundamrobot-1000x709.png

Járni, térdelni és mutogatni is tud a 18 méteres japán óriásrobot

Hivatalosan is tesztüzemmódba helyezték az óriást, és végre fejet is kapott.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 25.


hirdetés

Immár fejjel és kézfejekkel kiegészülve teljes pompájában is elindult a világ legnagyobb robotja - írja a CNN.

A Gundam nevű anime által inspirált 18 méteres roboton 2014 óta dolgoznak a japán yokohamai Gundam Factory-ben. Idén júliusban már közzéadtak róla egy videót, amelyen ugyan még fej és kézfejek nélkül, de megteszi első lépéseit a 24 tonnás monstrum. Most bejelentették, hogy a robot már tesztüzemmódban van, ennek örömére pedig ízelítőt is mutattak abból, mire képes a hatalmas szerkezet:

a járás mellett le tud térdelni és gesztikulálni is képes a kezeivel.

A robot hivatalos bemutatása idén októberben esedékes, addig tesztelik még, ám a koronavírus-járvány miatt halasztották az eseményt, így aztán az óriás még határozatlan ideig várhat tovább első látogatóira.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
laboratorium_unsplash.jpg

Koronavírus: az első vakcinák lehet, hogy csak a tüneteket enyhítik, de nem akadályozzák meg a fertőzést

Ha így történik, szinte esélyünk sincs a nyájimmunitásra.
képünk illusztráció, fotó: Unsplash/CDC - szmo.hu
2020. szeptember 26.


hirdetés

Az első generációs koronavírus elleni védőoltások nem biztos, hogy megakadályozzák a fertőződést, írja a The Times néhány tudós véleménye alapján.

Ugyan egyre több jel utal arra, hogy hamarosan elkészülhetnek, és rövidesen forgalomba is hozhatják a Covid-19 elleni vakcinákat, könnyen elképzelhető, hogy ezek eleinte csak a tünetek enyhítésére lesznek alkalmasak, a fertőzés megelőzésére nem.

Az Oxfordi Egyetem tudósai szerint emiatt nem biztos, hogy olyan gyorsan visszatérhet a társadalom a megszokott élethez, mint szeretnénk. Érdemes lesz a politikusoknak egy óvatosabb stratégiát kialakítani a visszarendeződésre. Azt tanácsolják, hogy bár a vakcina 50 százalékos védelmet nyújthat a vírus ellen, érdemes lesz néhány intézkedést továbbra is megtartani. A legfontosabb ezek közül a védőtávolság betartása lehet még akkor is, ha már rendelkezésre áll az oltás.

A lapnak nyilatkozó brit kormányzati forrás szerint minden attól függ, hogy végül milyen sikerrel járnak az éjt nappallá téve dolgozó szakemberek. Egyelőre úgy tűnik, hogy a legvalószínűbb egy olyan rövid és középtávon hatásos egy- vagy kétdózisú vakcina, mely a súlyos tüneteket mérsékeli. Ebben az esetben ugyan a fertőződést nem fogja megakadályozni az oltás, de akár havonta ismételt dózisokkal szinten tarthatjuk az első adag hatását.

hirdetés

A kormányzati forrás kiemelte: amennyiben ez történik, és a vakcina csak 50 százalékos védelmet nyújt majd, valószínűtlen, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Hozzátette: egyes vakcinák akár már az év végére elkészülhetnek, de a legvalószínűbb, hogy széles körben csak 2021 első felében lehet majd hozzáférni.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!