hirdetés
ODOO_csapat_orome1.jpg

ODOO a magyar siker

A hatodik helyet szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetem fiataljaiból álló csapat a madridi Solar Decathlon Europe versenyen szolárházukkal, az ODOO-házzal.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2012. október 03.


hirdetés

A hatodik helyet szerezte meg a Budapesti Műszaki Egyetem fiataljaiból álló csapat a 18 nemzetközi résztvevővel megrendezett madridi Solar Decathlon Europe versenyen, ahol a saját tervezésű szolárházukkal, az ODOO-házzal képviselték Magyarországot.

pressitt.com

Az ODOO-csapat a régióból elsőként vehetett részt az energiahatékonyságot és zöldtechnológiát népszerűsítő megmérettetésen, és három kategóriában is díjat nyert. Szeptember 29-én zárult Solar Decathlon Europe versenyen, összesített rangsorban a hatodik helyen végzett a budapesti műegyetemisták által tervezett ODOO-ház.

A tízpróba során tíz különböző szempont alapján értékelték a szolárházakat, így a verseny ideje alatt minden nap más és más zsűri kereste fel a csapatokat és végeztek ellenőrző méréseket. A magyar csapat három kategóriában is kiemelkedően teljesített és dobogós helyezést ért el.

hirdetés

A mérnöki és szerkezeti megoldások kategóriában második helyezést értek el. A helyezések azt bizonyítják, hogy mindazt, amit az ODOO-csapat eltervezett, sikerült megvalósítania. A komfort kondíciók területén is sikerült a lehető legjobb formába hozni a házat: a második legjobbnak bizonyult a nemzetközi mezőnyben, amihez a főtámogató Siemens által biztosított Synco rendszer is nagyban hozzájárult.

A Synco700 segítségével valósulhatott meg, hogy a házban megfelelő hőmérsékletű, páratartalmú, légminőségű lakóteret sikerült biztosítani. Ugyanígy szerepe volt a Siemens Synco rendszerének az ODOO-csapat energiahatékonyság kategóriában elért harmadik helyezésében.

A fenntarthatóság és a belső design kategóriákban különdíjat nyertek a műegyetemisták. A belsőépítészeti kategóriában elért sikerhez jelentősen hozzájárultak Osram jóvoltából beépített LED-megoldások. Az internetes közönségszavazáson az ODOO-ház a negyedik helyezést ért el. Az összesített versenyben a francia Rhones-Alpes csapat végzett az élen Canopea nevű házával. Az ODOO projekt előkészítésén közel hatvan diák dolgozott majdnem két évig, a verseny helyszínén pedig 12 nap alatt építették fel a házat.

A magyar egyetemisták a következő napokban ismét elemeire bontják az ODOO-házat, október végén pedig a Budapesti Műszaki Egyetem területén építik fel, hogy különleges megoldásait a diákok és az érdeklődő szakmai közönség is megismerhessék.

Nézzétek meg videón, milyen az az ODOO-ház. A videóért katt ide:

Ha örülsz a sikernek, nyomj egy lájkot!



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
padthai1-scaled.jpg

„Beleborzongok, amikor látom, hogy sorban állnak az éttermeinkben” – a padthai wokbar sikersztorija

Az egyik legmenőbb étteremlánc társtulajdonosa, Kanóczky Máté mesélt a márka felfutásáról és jövőbeni terveikről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 12.


hirdetés

Kanóczky Máté még csak 29 éves, de már közel egy évtizede dolgozik cégvezetőként: három társával 2011-ben alapította meg a padthai wokbart, ami azóta az egyik leggyorsabban növekvő étteremlánccá nőtte ki magát.

Következő éttermüket a tervek szerint áprilisban nyitják meg, és már a külföldi terjeszkedés is folyamatban van.

Ennek kapcsán adott interjút.

– Nagyon fiatalon, végzős egyetemistaként csöppentél bele a cég megalapításába. Mennyire érezted ezt akkor mélyvíznek?

– A kezdetekből hittem a sikerben, így kihívásokon is könnyedén túllendültem. Természetesen sokat segített a közgazdász végzettségem, illetve az is, hogy a tulajdonostársak közül mindenki vállalkozó volt. Fokozatosan tanultam bele, az első években reggeltől estig az étteremben voltam.

hirdetés

– Mik voltak a padthai (külföldi, vagy akár hazai) előképei, honnan inspirálódtatok?

– Az inspiráció egyértelműen Horváth Ági által, egyenesen Thaiföldről érkezett. A streetfood és az utcán étkezés ott a kultúra része, és ezt dolgoztuk át Európában is könnyen fogyasztható koncepcióvá. Abban az időben a "fast casual" stílusú éttermek még gyerekcipőben jártak, Magyarországon szinte csak a Vapiano létezett ebben a szegmensben. A cél az volt, hogy melléjük pozicionáljuk a padthait is.

– Itthon mennyire volt elterjedt akkoriban a thai konyha? Miben volt hiánypótló a ti koncepciótok?

– Voltak már thai, ázsiai éttermek, viszont ezek mind hagyományos étlapos, pincéres felállásban mentek.

Mi tudtuk, hogy nem szeretnénk beállni a sorba, hiszen pont abban éreztünk hiányt itthon, hogy a rohanó hétköznapokban gyorsan, egészséges ételeket nagyon nehéz találni.

Arról nem is beszélve, hogy különböző életmód/ételallergia igényeket egyáltalán nem elégítették ki. A wok technológia és a padthai wokbar menürendszere pont ezt az űrt kívánta pótolni.

– Mik voltak az építkezés fázisai? Milyen akadályokat kellett leküzdenetek még az első étterem megnyitása előtt?

– Négy tulajdonostársam közül mindenki olyan háttértudással érkezett, amivel tökéletesen kiegészítettük egymást már a kezdetekben is. Horváth Ági és Lovas Gusztáv is az építőiparban dolgozott, Simon Gergelynek pedig a vendéglátás területén volt tapasztalata. Az én feladatom az üzleti terv elkészítése és a pénzügyi rendszer kialakítása volt.

Sokszor gondolkodtunk rajta, de nem tudunk akadályokat feleleveníteni, mert az egész egy álom megvalósulása volt.

– Mikor éreztétek először, hogy tömeges igény van a padthaira, és egész étteremlánccá is fejlődhettek?

– Titkon vagy nem is annyira titkon a kezdetektől ez volt a terv, hogy egy több egységből álló étteremláncot szeretnénk létrehozni. Már a márka alapokat és a koncepciót is így terveztük meg, hogy könnyedén átültethető legyen. Az első egység már a nyitás napjától túlszárnyalta minden elvárásunk, így nem volt kérdés, hogy nem állunk meg.

– Hogyan vonzotok be újabb és újabb vendégeket, mi szerinted a jó marketing titka?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
craftunique.jpg

Egy magyar cég 3D nyomtatott termékei is segítenek a koronavírus elleni küzdelemben

Arcvédő maszkokkal és kilincsre szerelhető ajtónyitókkal is segíti a járvány elleni harcot a CraftUnique Kft.
Fotó: CraftUnique/Facebook - szmo.hu
2020. március 27.


hirdetés

Több száz arcvédő pajzsot nyomtatott ki és adományozott kórházaknak és önkormányzatoknak a 3D nyomtatókat gyártó CraftUnique.

A körülbelül egy óra alatt kinyomtatható pajzs nagy segítség lehet a szemüveges orvosoknak, akik nehezebben tudnak védőszemüveget húzni, de az önkormányzatoknál dolgozó szociális munkásoknak is hasznos, akik például az időseknek segítenek. Ezen kívül közterületeseknek, patikusoknak és idősek otthonában dolgozóknak is jól jöhet.

A CraftBot által gyártott arcvédő pajzsok

Az ellenálló, áttetsző PETG műanyagból készült tartozékot, vagyis magát a védőburkolatot a Makerspace Budapest és a fóti székhelyű Acryl World Kft. ajánlotta fel a pajzsokhoz.

A CraftUnique egy speciális, kilincsre szerelhető ajtónyitó eszközt is kinyomtatott, hogy a tenyerünk használata nélkül, alkarral ki lehessen nyitni az ajtókat, és még kisebb legyen a veszélye a kórokozók terjedésének.

A mintegy 350 pajzsból a Péterfy Kórház-Rendelőintézet Országos Traumatológiai Intézet, a Magyarországi Sürgősségi Ellátásért és Mentésért Alapítvány, valamint a szentgotthárdi, répcelaki, tamási és a kőbányai önkormányzatok kaptak.

hirdetés

Forrás: Index

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
puskas.png

A Puskás Aréna nyerte az Év stadionja címet

A világ 107 országából 30.632 voks érkezett, ezek majdnem felét, közel 14.955 ezer szavazatot a budapesti stadion kapta.
MTI - szmo.hu
2020. március 23.


hirdetés

A tavaly novemberben átadott Puskás Aréna nyerte a 2019-es Év stadionja címről döntő szavazást.

A futballarénákkal foglalkozó stadiumdb.com honlap által meghirdetett verseny kiírása alapján 19 ország létesítményei közül választhatták ki az öt legjobbat a szavazók.

A portál beszámolója alapján

a világ 107 országából 30.632 voks érkezett, ezek majdnem felét, közel 14.955 ezer szavazatot a budapesti stadion kapta.

A közlemény szerint a november 15-én felavatott létesítményre a világ minden tájáról, így a többi között Indonéziából, Argentínából, Lengyelországból, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból és a Fülöp-szigetekről is érkeztek voksok.

hirdetés

A legjobbnak ítélt stadionra öt, a másodikra négy, a harmadikra három, a negyedikre kettő, az ötödikre pedig egy csillagot kellett adniuk a voksolóknak és a szavazatok összesítése, valamint szakértő építészek véleménye alapján ítélték oda az Év stadionja díjat.

A listára csak a tavaly átadott és legalább 10 ezer néző befogadására alkalmas arénák kerülhettek fel, a Puskás Aréna mellett a dunaszerdahelyi MOL Aréna is versenyben volt. Szavazni március 15-ig lehetett a weboldalon.

A honlap emlékeztetett: tavaly a szakmai zsűri a DVTK arénáját választotta az év legszebbjének.

A díjnyertes Puskás Aréna lesz az egyik helyszíne a koronavírus-járvány miatt idény nyárról a jövő évre halasztott labdarúgó Európa-bajnokságnak. A 2021. június 11-től július 11-ig tartó kontinensviadalon három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt rendeznek a stadionban, amely 2022 májusában otthont az Európa-liga fináléjának is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szarvas-ferenc-1.jpg

Így lesz valakiből elsőkönyves író a 90. születésnapján

Szarvas Ferenc 87 évesen kezdett el írni, azóta sorra nyeri a díjakat megható és tanulságos történeteivel. Nemrég még a „Szárnypróbálgatók” című antológiába is bekerült.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. március 04.


hirdetés

„Ezeket a történeteket már évtizedekkel ezelőtt megírhattam volna, nagy részük megvolt a fejemben. De nem úgy nézett ki, hogy abból meg tudtam volna élni, felnevelni két gyereket, lakást vásárolni, hétvégi házat építeni, és még a testvéreimet is támogatni.”

A fenti szavakkal fogad monori házában Szarvas Ferenc, aki decemberben ünnepelte 92. születésnapját, de ránézésre legalább 10-15 évet nyugodtan letagadhatna.

Szellemi frissessége pedig egészen lenyűgöző: mindenre tisztán emlékszik, még a legapróbb részletekre is, amelyek kisgyerekként történtek vele.

Kékcsén, egy kis Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban született, ahol hatalmas szegénységben éltek. Nyolcan voltak testvérek, de a felnőttkort csak hatan érték meg közülük. Szülei szintén hamar meghaltak, így már egészen fiatalon rá is szükség lett családfenntartóként.

Ez, mármint a családja iránt érzett felelősség az egész életét végigkísérte. 16 évesen került Budapestre, de ezután is az volt a legfontosabb számára, hogy őket biztonságban tudja. Amint megtehette, minden testvérét a fővárosba költöztette, még egy lakást is vett nekik.

hirdetés

Ma már csak egyetlen öccse él, aki 10 évvel fiatalabb nála, de vele azóta is ugyanolyan szoros a kapcsolata: gyakran találkoznak, telefonon pedig szinte mindennap beszélnek.

„80 évvel ezelőtt hogyan korcsolyáztak a vidéki gyerekek

A tél egyik nagy eseménye a befagyott tavon, folyón való korcsolyázás volt. A téli sportban az ember hősnek érzi magát, mert száguld motor segítsége nélkül. Bátorságát, ügyességét, erejét összegyűjtve szépen, látványosan siklik.

A korcsolyázáshoz megfelelő cipő kell, amire rögzítik a korcsolyát. A vidéki gyerekeknek 80 évvel ezelőtt nem volt egyik sem. Minden gyerek a lába méretéhez megfelelő akácfából faragott talpat. A talp aljára vastag drótot hajtottunk, amelynek két végét visszahajtottuk a talp felületére. Hogy a drót el ne mozduljon, két darab U szöggel rögzítettük a visszahajtásnál. A drót alját homokba dörzsöléssel kifényesítettük, hogy jól csússzon a jégen.

Felkötni az utcai cipőre nem lehetett, a talppal tartottuk egyenesen, így a jégen állva két széles bottal löktük magunkat. Nagyon könnyen kicsúszott a lábunk alól a barkácsolt korcsolya, és nagyokat estünk. A körülményeket figyelembe véve, ugyanolyan örömet találtunk a magad csinálta korcsolyával a csúszkálásban, mint aki a sok pénzért megvásárolt korcsolyával száguldott.”

Budapest, 2015. július 15.

Rövid történeteiben, amiket öt évvel ezelőtt kezdett el lejegyezni, elsősorban saját élményeit idézi fel, gyerekkorától egészen a közelmúltig. Megjeleníti a család és a falu életét, gyakran egy kisfiú szemén keresztül láttatva.

A néhány oldalas novellák olyan hétköznapi jeleneteket mesélnek el, mint amikor a hatéves Ferike eldöntötte, hogy ő bizony világgá megy, mert édesapja az ígérete ellenére nem vitte el őt a vásárba a születésnapján. Egy másik történet arról szól, amikor szarka lopta el a testvére lakáskulcsát, megint egy másik arról, amikor nagyapja kioperálta a talpába ment és a lábfején kijött fadarabot.

Ezek a kis színes sztorik azért érdekesek a nagyközönségnek is, mert az olvasó a lehető leghitelesebb forrásból ismerheti meg, hogyan éltek és küzdöttek a múltban a falusi emberek, hogyan keresték és találták meg örömüket, boldogságukat a nehéz körülmények között is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!