hirdetés

Növesztett hússal vethetnek véget az állatok szenvedésének, a rákhús lehet az első a boltokban

A laboratóriumi körülmények között, őssejtekből előállított hús alapjaiban változtathatja meg táplálkozásunkat a következő évtizedekben.
Fotó:Shiok Meats - szmo.hu
2020. március 02.


hirdetés

Sandhya Sririam őssejtbiológus négy éve egy vietnami rákfarmon járt. A New Scientist-nek azt mondta, az ott tapasztaltak miatt kezdett bele a növesztett hússal kapcsolatos kísérletekbe.

A rákokat ugyanis szörnyű körülmények közt tartották. Sririam szerint gyakorlatilag szennyvízben éltek, majd beáztatták őket antibiotikumba és fertőtlenítőbe, hogy alkalmassá váljanak az emberi fogyasztásra. Az őssejtbiológus azt mondja, ilyen dolgoknak soha nem lenne szabad megtörténnie.

A kutatónő Szingapúrban Shiok Meats néven céget alapított azzal a céllal, hogy kikísérletezzék, miként lehetne őssejtekből rákhús-szövetet növeszteni. Mára nagyon közel kerültek a célhoz.

Várhatóan jövőre kezdik meg rákhúsuk gyártását, amely forradalmat indíthat el a táplálkozásban. Azt mondják, ők alternatívát nyújthatnak a nagyüzemi állattartásnak, amely károsítja a környezetet, veszélyes lehet az emberi egészségre és mérhetetlen szenvedést okoz milliárdnyi állatnak.

A növesztett hús ötlete immár negyedszázados. Az első szabadalmakat 1995-ben jegyezték be, és a 2000-es évek elején a NASA finanszírozta a kutatásokat azzal a céllal, hogy megtalálják a tápláló élelmiszerek előállításának új módszereit a hosszú távú űrutazásokhoz.

hirdetés

Az első áttörés 2013-ban jött el, amikor egy sajtótájékozttón egy tehén izomrostjaiból laboratóriumban növesztett húspogácsát szolgáltak fel.

Más kérdés, hogy a hamburgernek való hús növesztése három hónapig tartott, és költsége elérte a 250 ezer eurót. A kísérlet vezetője, Mark Post, a maastrichti egyetem kutatója akkor azt jósolta, 10-20 évnek kell még eltelnie a kereskedelmi forgalmazásra alkalmas verziókig.

Most úgy tűnik, nem lesz szükség ennyi időre. Igaz, valószínűleg nem is a növesztett marhahús lesz az első, ami a boltokba kerül. A tengeri állatok húsa jelenleg sokkal esélyesebb erre. Először rákhús, majd lazac és tonhal kerülhet az asztalra, de fejlesztés alatt vannak más állati termékek, mint a tej, a bőr és a gyapjú is.

A növesztett hús a legnagyobb technológiai robbanás lehet az élelmiszeriparban a génmódosítás óta.

A Shiok Meats és mintegy 30 további cég által alkalmazott eljárás alapvetően ugyanaz, mint 250 ezer eurós hamburger esetében. A növesztett hús fő alkotóeleme egy izomsejt-kultúra, amelyet gyakran zsírsejtekkel együtt növesztenek egy tartószerkezetben. Ezt tápanyagokat tartalmazó folyékony közegben áztatják, amely serkenti a sejtek szaporodását, hogy spontánul izomszövetté, vagyis hússá álljanak össze.

Sririam szerint azért van nagy jövője a laboratóriumi rákhúsnak, mert itt nincsenek zsír- vagy kötőszövetek, csakis izomszövetek. Nem is kell egy egész rákot növeszteni, elég csupán egy-egy rákszeletet előállítani.

VIDEÓ: a Shiok Meats bemutatója

Támogatói szerint a növesztett hússal végre véget vethetünk az állattartás kegyetlenségeinek. Azt hangsúlyozzák, hogy ezzel a módszerrel az élő szervezetből történő őssejtminta-vételen kívül az állatokat semmilyen bántódás nem éri.

"Bűntelen" húst ígérnek, amelynek környezeti lábnyoma szinte nulla, és amely szükségtelenné teszi az antibiotikumokat.

Ez utóbbi hatalmas előrelépést jelentene, mert jelenleg a globálisan felhasznált antibiotikumok 80%-a a mezőgazdaságba kerül. Antibiotikumokkal óvják meg a fertőzésektől az összezsúfolt állatokat, és húsnövelési célból is adagolják. Mindez azonban egyre gyakoribb antibiotikum-rezisztenciához vezet, ami komoly fenyegetés az egész emberiségre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-fertozes-teszteles-antitest-bezzegh-patay.jpg

„Ezek az emberek a megmentőink” – a vírussal szemben tartósan védettek húzzák majd ki társadalmunkat a bénultságból

Két magyar orvos írt a most folyó, főként magánfinanszírozással zajló kutatásról. „Minél többünkről derül ki, hogy IgG pozitív, annál hamarabb fogunk gazdaságilag is magunkhoz térni” – írják.
Forrás: Dr. Bezzegh Attila - Dr. Patay Gábor; Fotó: Illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. április 02.


hirdetés

Izgalmas tanulmányt tett közzé a (T)Egyél az életedért Facebook-csoportban Dr. Bezzegh Attila, az orvosi laboratóriumi diagnosztika és mikrobiológia szakorvosa és Dr. Patay Gábor orvos.

Ebben arról írnak, miért lényeges a koronavírus fertőzésen már átesettek tesztelése.

A tanulmányban leírják, hogy a koronavírus fertőzés állapotát fontos és járványügyi szempontból nélkülözhetetlen laboratóriumi vizsgálatokkal nyomon követni, igazolni. Két módon lehet bizonyítani a fertőzés:

- a vírus kimutatható a szervezet hámsejtjeiben (ez a vírus örökítő anyagának, az RNS-nek nevezett vírus nukleinsav kimutatásának a segítségével történik)

- vagy a szervezet által a vírus ellen termelt védekező molekulák, antitestek kimutatásának segítségével.

hirdetés

"A vírus nukleinsav-alapú kimutatása polimeráz láncreakcióval (Polymerase Chain Reaction, PCR) igen költséges, eszköz és munkaigényes vizsgálat, ugyanakkor nagy mértékben függ a tökéletesen kivitelezett mintavételtől – ami a legnagyobb igyekezet ellenére is nem ritkán sikertelen (a mintavétel során megtörténik a garat- és orrnyálkahártya hámsejtek levétele, azonban mégsem kerül bele olyan sejt, amelyből a vírus kimutatható volna), így a vizsgálatok 20-30%-ban úgynevezett álnegatív eredményt adnak: tehát a vírus ott van, csak nem sikerül kimutatnunk" - írják.

A PCR vizsgálat árának töredékéért elvégezhető a vírus elleni védekezés eredményeként a szervezetünkben megjelenő koronavírus elleni antitestek kimutatása (SARS-Cov-2 elleni IgM és IgG).

"Ezeket az antitesteket – más fertőzéses folyamatokhoz hasonlóan – az immunrendszer sejtjei a vírus szervezetbe kerülését követően kezdik el termelni. Először a fertőzést követő 5-8. napon az IgM tipusú antitest válik kimutathatóvá (valójában már korábban beindul a termelés, de a módszereink csak egy bizonyos mennyiség felett képesek észrevenni, ezért csak az 5. nap után lesz pozitív). A 14-21 napok között pedig az IgG tipusú antitest is megjelenik.

Egy ábrán a folyamat időbeli lefutását ábrázolják:

A tünetek kialakulását követő negyedik hét végére az IgM szint lecsökken, kimutathatatlanná válik, onnantól csak az emelkedett IgG szint deríthető fel, az viszont hónapokon át.

"A vizsgálatokat az elmúlt napokban nagy számban megkezdtük Magyarországon is. A tesztet vérből kell elvégezni, jelenleg a szokásos laboratórium vérvétel során (könyökhajlati vénából) levett vérminta a kiindulási alap, ebből végzi el a labor az antitest-kimutatást.

Az elmúlt időszakban több tucat, a laboratóriumi reagens-ellátóknál eladásra kínált tesztet vizsgáltunk be és találtunk köztük több olyat, amely nagy érzékenységgel és megbízhatóan képes az antitesteket meghatározni. Laboratóriumunk a törvényi szabályozásnak megfelelően kizárólag olyan teszttel dolgozik, amely rendelkezik a CE-IVD minősítéssel, tehát az Európai Unió országaiban a betegellátás területén felhasználhatóak az ezzel kapott eredmények.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
koronavirus-kina-gyanu-halottak.jpg

Egy apró ragtapasz hozhat áttörést a koronavírus elleni harcban

Az egereken elvégzett tesztek alapján működhet a pittsburghi kutatók ötlete.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. április 03.


hirdetés

Egy ujjnyi ragtapaszra felvitt oltóanyag győzheti le a koronavírust a legfrissebb remények szerint. A Pittsburghi Egyetem kutatói a tapaszba 400 mikroméretű, cukrokból és fehérjéből készült tüskét építenek, ezek segítségével kerülhet az oltóanyag a szervezetbe, írja a New York Post.

A szakemberek azért döntöttek a szokatlan megoldás mellett, mert ez gyorsabban és könnyebben elterjeszthető, mint egy hagyományos vakcina, ráadásul egészségügyi szakember sem kell az alkalmazásához.

Az első tesztek mindenesetre biztatóak, ugyanis a módszer az egerekben beindította az antitest termelést, így pedig a rágcsálóknál kialakult az immunitás.

A kutatók most az embereken végrehajtott tesztekre készülnek, ehhez gyorsított eljárásban kérvényeztek engedélyt. Reményeik szerint akár már a következő hónapokban kipróbálhatják a ragtapaszokat embereken is.

A pittsburghieken kívül is rengeteg orvoscsoport dolgozik a vakcina kifejlesztésén. A többségük azonban inkább úgy számol, hogy egy év alatt lehet megtalálni a koronavírus hatásos ellenszerét.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
koronavirus2-1.jpg

Már nyolc mutációja van a koronavírusnak világszerte

Ezek nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál, viszont a kutatóknak fontos információkkal szolgálhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 31.


hirdetés

Mint a többi vírus, az új koronavírus is mutálódik, már nyolc törzse van világszerte - írja az MTI.

Több amerikai szakember is megállapította, hogy a koronavírus genetikailag változik, és egyre több új törzse jelenik meg.

Ezek a mutációk számos információval szolgálnak a kutatóknak, de szerencsére nem veszélyesebbek az eredeti vírusnál

- mondta Trevor Bedford, akinek a Nextstrain.org nevű honlapjára szerte a világból küldenek mintákat a szakemberek, így lehet követni, hogyan változik a vírus genomja.

"A kutatók azóta vizsgálják az új koronavírus genomjait, hogy az először terjedt át állatról emberre a közép-kínai Vuhan egyik vadállatpiacán múlt év őszén. A kérdésre, hogy genetikailag változik-e, a válasz egyértelmű igen"

hirdetés

- mondta Marc Liptsitsch, a Harvard Egyetem epidemiológusa.

Mint mondta, az a kérdés, hogy a mutáció során keletkezik-e olyan változás, ami például befolyásolja a vírus fertőzőképességét.

"A megfigyelt mutációs ráta – havonta két mutáció megjelenése – teljesen normális a többi vírushoz hasonlóan. Az influenzának és a náthának hasonló mutációs rátái lehetnek, sőt influenza esetében akár egy kicsit gyorsabb is lehet új mutáció megjelenése"

– magyarázta Bedford.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
vervizsgalat.jpg

50 ráktípust mutathat ki egy egyszerű vérvizsgálat

A betegek között a daganatok több mint 50 fajtája – köztük bél-, tüdő- és petefészekrák – fordult elő. A minták 96 százalékában volt pontos a vérvizsgálat eredménye.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. április 01.


hirdetés

A rák több mint 50 típusát mutathatja ki egy egyszerű vérvizsgálat, gyakran az első jelek vagy tünetek megjelenése előtt egy új kutatás szerint.

Az Annals of Oncology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői a daganatból a vérbe jutó DNS kémiai változásai után kutattak - számolt be róla a BBC hírportálja.

Az amerikai Dana Farber Rákkutató Intézet, a Harvard Orvostudományi Egyetem, a brit Francis Crick Institute és a University College London kutatói több mint 4000 mintát vizsgáltak meg, amely rákos és nem rákos páciensektől származott.

A betegek között a daganatok több mint 50 fajtája - köztük bél-, tüdő- és petefészekrák - fordult elő. A minták 96 százalékában volt pontos a vérvizsgálat eredménye.

"A módszernek minden tulajdonsága megvan ahhoz, hogy nagy tömegben, sokféle daganat kimutatásához használni lehessen. Egyelőre korlátozott számban klinikai tesztekben veszik igénybe. Rutinszerű használata előtt a mienkhez hasonló tanulmányok eredményeit kellene látni, hogy többet tudjunk meg a hatékonyságáról" - mondta el Geoff Oxnard, a kutatás egyik vezetője.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!