hirdetés
Te tudod, hogy pontosan hol van a nők helye Budapesten?
És mit láthatsz belőlük és róluk az utcákon, köztereken? A Sétaműhely tematikus városnéző sétáján néztünk meg néhány izgalmas helyszínt.
Szöveg és fotó: My Secret Budapest - szmo.hu
2019. január 06.


hirdetés

Csak egyszer tedd meg, hogy úgy sétálsz pár órán át Budapesten, hogy azt figyeled, hol bukkannak fel nőket méltató emléktáblák. Jegyezd fel magadnak, hol látsz női figurákat, és azt is, milyen kontextusban ábrázolják őket. Milyen street art alkotásokon szerepelnek? Vagy csak azt zongorázd végig egy térkép segítségével, hogy abban a kerületben, ahol laksz, mennyi közteret neveztek el nőkről és mennyit férfiakról.

Vagy lapozd át otthon kíváncsiságból a régi irodalom- és történelemkönyveidet, hogy mennyi női nevet olvashatsz bennük.

Gondold végig, mennyi női és férfi szobrot láthatsz a lakhelyeden. Budapesten több mint ezer női szobor közül mindössze 35 névvel rendelkező, önálló személyiséget ábrázoló szobor található – ebben a szentek, királynék és az olyan híres és népszerű előadóművészek is benne vannak, mint Déryné Széppataki Róza. Még állatszobrokból is többet lehet látni az utcán.

Ez az bronzplafon. Az üvegplafon mintájára ez a kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon kevés nőnek állítanak köztéri szobrot.

- írja az Átlátszó. Üdítő kivétel például Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, az Országgyűlés második női képviselője, akinek az V. kerületben állítottak szobrot.

Oroszlán pillant le ránk a homlokzatról, amíg Veres Pálné szobránál az indulásra várunk

Úgy gondolod, ez az egész felesleges? Korántsem. Csak arra világít rá, hogy a különböző tudományokban és művészetekben elfoglalt helyükhöz és társadalmi arányukhoz képest mennyire alulreprezentáltak a nők például a köztereken is.

Éppen ezért is volt izgalmas a Sétaműhely december 30-i programja, a „Mégis, hol a nők helye? Emancipációs városnéző séta”. Végigjártuk a magyar női felsőoktatás és öntudatra ébredés néhány fontos helyszínét a Belvárosban, elképesztően informatív előadást kaptunk, nem kevés irónnal és humorral. Beszélgettünk a helyszínekről, a híres magyar nőkről.

Ráadásul az egyik résztvevő elhozta azt a gyönyörűen megírt oklevelet is, amit a nagymamája kapott 1901-ben az első állami Tanítóképzőben (abban az 1874-ben épült, budai, Csalogány utcai épületben működött, amit 2011-ben bontottak le.)

Stílszerűen Veres Pálné szobránál találkoztunk – nem lövöm le a poént, hogy miért. A sétáról amúgy is spoilerek nélkül szeretnék írni. Kár egyébként, hogy a szobrot télire betakarták, és most semmit nem látni belőle.

Sokkal több a jeles nő, mint azt a köztereken látjuk

A nők már az ókortól kezdve részt vettek a tudományos, közéleti, irodalmi stb. munkában. A világ első orvosnője az ókori Egyiptomban élt, i. e. 2700 körül. Meriptah-ról krátert neveztek el a Vénuszon. A világ legrégebbi, ma is működő egyeteme, az UNESCO és a Guiness Rekordok által is számon tartott, 859-ben alapított al-Qarawiyyin volt, marokkói Fezben. Alapítója egy muszlim kereskedőasszony, Fatima al-Fihri volt.

Az első magyar uralkodónő Mária királynő volt – 1371-től 1395-ig ült a trónon.

Az első népszerű magyar költőnő Molnár Borbála volt – 1793-ban megjelent négykötetes művét annak nagy sikere miatt a következő évben újra ki kellett adni.

Az első magyar diplomás nő és egyben az első magyar orvosnő Hugonnai Vilma volt.

Az első mérnöki diplomát szerző nő, Pécsi Eszter (aki annak idején a Palatinus tervezésében is részt vett) az Egyesült Államokban csinált végül karriert, több díjat is besöpört építészeti munkáival.

A huszadik század egyik legjelentősebb modern festőnőjeként tartják számon külföldön a félig magyar, félig indiai Amrita Sher-Gilt.

Az első helyszín, amit láthattunk, az a ház, amelyben Máté Olga fotográfus egykori műteremlakása volt. Máté Olga Mautner néven született Szigetváron, 1878. január elsején, egy ötgyermekes család egyik gyermekeként. Néhány éves volt csak, amikor a családja Budapestre költözött.

Itt élt és alkotott Máté Olga fotográfus (1878-1961)

„Olga fényképészet iránti érdeklődését családja támogatta, és két évre Németországba küldték, hogy választott szakmáját magas szinten sajátítsa el és ismerkedjen meg a legmodernebb módszerekkel. Máté Olga hamarosan a korszerű portréfotózás egyik kiválósága lett. Leghíresebb munkái között szerepel Babits Mihály, valamint Kaffka Margit arcképe. Első önálló műtermét 1899-ben a Fő utcában nyitotta meg, igazán híressé azonban a Veres Pálné utcai műterme vált, ahová 1912-ben költözött.

Zalai Béla filozófussal kötött házassága révén kapcsolatba került a haladó szellemű társadalmi és művészeti irányzatokkal, lakásuk a hasonló érdeklődési körű emberek – a Nyugat szerkesztői, a Vasárnapi Kör tagjai, pld. Balázs Béla, Lukács György, a Ferenczy és a Dienes család - rendszeres találkozóhelyévé vált”

- írja a Nőkért.

A Veres Pálné utcából több helyre is elsétáltunk: többek közt a Nyáry Pál utcába, a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz, de jártunk az Ady Endre Emlékmúzeumban is, ahol nem Ady és Csinszka kádja vagy hálószobája volt a legérdekesebb, hanem mindaz, ami kiderült a gondolkodásukról, a habitusukról és arról, hogy miként maradtak meg a személyes tárgyaik, bútoraik és utolsó közös lakhelyük.

És azt is megtudtuk, hogy Adynak és a költő szerelmi életének mi köze volt a női egyenjogúsági mozgalmakhoz, és alakja miként került a séta anyagába.

Antoni Rita, a séta vezetője az Ady Emlékmúzeumban mesél a költő volt menyasszonyáról

A túrát a belvárosi Plébániatemplomnál fejeztük be, ez ugyanis két szempontból is fontos helyszín. Egyrészt itt áll két szent nő szobra, másrészt pont itt, ezen a helyen mondott gyújtó hangú beszédet Bédy-Schwimmer Rózsa, a magyarországi feminista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége, a világ első női nagykövete.

Schwimmer Rózsa élete külön megérne egy regényt, de akár filmet is lehetne róla forgatni.

A zsidó kereskedő lánya ugyanis munkát keresett a kereskedelmi végzettség megszerzése után, ám azt tapasztalta, hogy kisebb fizetésért alkalmazzák, mint a férfiakat. Ez fordította a női egyenjogúság felé. Csatlakozott a Nőtisztviselők Országos Egyesületéhez, 1904-ben pedig megalakította a Feministák Egyesületét.

Harcolt a nők választójogáért, nyíltan beszélt a prostitúcióról, a szexuális felvilágosításról, a koedukált oktatásról. Nem volt hajlandó fűzőt viselni. Lapokat szerkesztett, és rendezvényeket szervezett. Írt és előadott. Ellenezte a közben kitör (első) háborút. Amikor kénytelen volt az Egyesült Államokba emigrálni, idős korában levelet írt III. Viktor Emánuel olasz királynak, hogy arra figyelmeztesse: Mussolini nem normális, és háborúba fogja sodorni az országot. 1948-ban Nobel-békedíjra jelölték, de még abban az évben tüdőgyulladásban meghalt.

Bár a bő két és fél órás séta végére kicsit dideregtünk az idő miatt, szívesen folytattam volna. Még több olyan női közéleti személyiséggel, aki megcáfolta azt a tézist, hogy „az asszony szerelemre termett díszvirág az élet kertjében, s nem való a politika sötét pincéjébe".


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ferihegy–1-en megállt az idő: ma is olyan minden, mint a 7 évvel ezelőtti bezáráskor
Bejártuk a régi terminálépületet, ahol az utolsó gép felszállása óta filmforgatásokat, céges bulikat és koncerteket tartanak. De vajon újranyithat még valaha?
Láng Dávid - szmo.hu
2019. április 12.



Nagy nap volt 1950. május 7-e a hazai repülés történetében: ekkor adták át az utasforgalomnak Budapest vadonatúj nemzetközi repülőterét, amelyet először Csepel északi részére álmodtak meg, de hosszas tervezést követően végül Pestszentlőrinc határában épült fel.

Ez akkor még nagyon távol esett a várostól – a mai lakóövezetnek nyoma sem volt –, de több érv is szólt mellette: ideálisak voltak a talajviszonyok, alacsony a ködös napok száma, és a széljárás is kedvezően alakult.

Az építkezés már a '40-es évek elején megkezdődött, a II. világháború azonban közbeszólt: mivel a szövetségesek hadserege katonai objektumnak tekintette a félkész épületet, többször is szőnyegbombázást vetettek be ellene, teljesen lerombolva az addig felhúzott részeit.

A támadás a mai napig érezteti hatását: a környéken zajló építkezéseken azóta is találnak törmelékdarabokat, illetve robbanószereket a föld feltúrásakor, emiatt fokozott óvatosságra van szükség.

A terminálnak már az alaprajza is különleges: felülről egy repülőgép sziluettjét adja ki, a középső rész a törzset, a két szélső pedig a szárnyakat szimbolizálja. Ilyenre csak egy másik példa van az egész világon: az azóta szintén bezárt berlini Tempelhof reptér néz ki hasonlóan.

Fotók: Mervai Márk

Átadása után egy évtizeddel Ferihegy már Közép-Európa legmodernebb repülőterének számított: elkészült a bevezető fénysor, a radarberendezés, valamint a kifutópályát is meghosszabbították. Az átszálló utasokat, illetve a másnap tovább induló személyzetet az egyik szárnyban külön emiatt épített szálloda várta.

Az egész csarnok eleganciát sugárzott, és más téren is ráerősített arra, hogy a repülés akkoriban igazi ünnep volt, aminek mindenki megadta a módját. Az épületben például nemcsak éttermek és kávézók, de még fodrászat és szabóság is helyet kapott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Füvészkert: olyan, mint a hosszú álom után ébredező gyönyörű királylány
Már nyílnak a tavaszi virágok, kezdenek lombosodni a fák. Tettünk egy sétát a parkban.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. április 13.



Amint belép az ember a Füvészkert kapuján, már elvarázsolja az ezernyi szín, és azonnal beszippantja a hely hangulata. Csak járunk egyik ágyástól és táblától a másikig, gyönyörködünk a virágzó fákban, cserjékben, a növényekben. Vagy üldögélünk, és csendesen szemlélődünk. Valódi pihenés és feltöltődés.

Egy-egy túra alkalmával több órát is képesek vagyunk itt eltölteni. Most is tettünk egy tavaszi sétát, hogy megmutassuk nektek a park szépségét és kedvet csináljunk számotokra a kiránduláshoz.

Éppen ottjártunkkor zajlott egy kismama-fotózás. Tökéletes helyszín volt erre az alkalomra.

Külön látványosság szokott lenni a Sakura-ünnep. Ez ugyanis már több éves hagyomány a Füvészkertben. Minden évben az áprilisi japán cseresznyefa virágzáshoz, Japán tradicionális ünnepéhez, az Ohanamihoz kapcsolódik. 2018-ban videót is készítettünk róla.

Amikor a japán cseresznyefák virágba borulnak, a japán szokásokhoz hasonlóan te is takaróra telepedve piknikezhetsz a Füvészkertben.

Az ünnepet rendszerint április első felében rendezik, de ettől függetlenül is eljöhetsz ide, mert a magnóliák, a hangafélék, a leánykökörcsinek, a tulipánok, a hunyorfélék is ilyenkor virágoznak, csakúgy, mint egyes cserjék.

A Japáncseresznye vagy Prunus serrulata Kelet-Ázsiából származik, és nálunk is az egyik legkedveltebb dísznövény

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Kiderült, hogy fog kinézni a századik évfordulóra készülő Trianon-emlékmű
A parlament előtti Alkotmány utcában lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 11.



Április végén megkezdődhet az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén a Nemzeti összetartozás emlékhelyének építése — számolt be a Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Zrt. vezérigazgatója.

A zsákutcává lett Alkotmány utcában kap majd helyet a jövő május végéig elkészülő Trianon-emlékmű a századik évforduló alkalmából. Nem szobrot állítanak:

egy négy méter széles, fokozatosan lejtő, száz méter hosszú árok készül, amelynek a végén egy hatalmas gránittömb áll majd, amelyben az örök láng lobog majd. A növényekkel szegezett rámpa fala sem egyszerű beton lesz, a tervek szerint a történelmi Magyarország több mint 12 ezer településneve lesz rá felvésve három, különböző betűméretben.

„Bonyolult, véletlen alapú algoritmus alapján az utolsó pillanatban, a szoftver utolsó futtatásakor alakul majd ki a végleges települési sorrend. Figyelünk arra, hogy véletlenül se kerüljenek egymás mellé a valóságban szomszédos helységek nevei” – idézte az Index Wachsler Tamás szavait.

Az emlékmű a Magyar Nemzet cikke szerint egy ötmilliárdos költségkeretből valósul meg.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A budai oldal gyöngyszeme Gül Baba türbéje - gyönyörű kiállítóhellyel gazdagodott
Körülnéztünk a felújított és tavaly átadott épületben. Gyertek velünk!
Szegedi Éva, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. április 21.



Lehet, hogy Gül Baba már életében ikonikus figura volt - de hogy halála után azzá vált, az egészen biztos. Erre bizonyíték az is, hogy máig legendák sora köthető a nevéhez, a halálához és a magyarországi tevékenységéhez, a sírhelye pedig Budapest egyik legnépszerűbb látványossága.

Rengetegen várták, hogy újra kinyisson a teljes megújulás és a környék rendezése után Gül Baba türbéje. Arról már korábban beszámoltunk, hogy milyen lett a Gül Baba utca a kockakövek cseréje után, és tavaly azt is megmutattuk, miként fest az épületegyüttes az átadás után.

Nemrég bent is körülnéztünk, és láthattuk, milyen izgalmas és mutatós kiállítótér nyílt a türbe köré épített egykori Wagner-villa alagsorában.

Gül Baba bektasi dervis költő volt, vagyis muszlim szerzetes. A bektasi rend a belső utakat kereső misztikusok csoportjaiból alakult, akik az üdvösséget lelki fejlődéshez kötötték (ezen a ponton hasonlóságot mutat keresztény és buddhista tanításokkal is) és különféle spirituális gyakorlataik voltak. Gül Baba nevének jelentése: a rózsák atyja; a Gül Baba nevet egyes források szerint a turbánján díszelgő rózsaszálról kapta, más magyarázat szerint eredetileg Kel volt a neve, ami kopaszt jelent, amit csak később változtattak Gülre, miután a sírja körül rózsák nőttek. A név származhat a dervissüvegen lévő gömb alakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek - ez a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Amikor Szulejmán 1541-ben megszállta Budát, a szultán a bektasi derviseket bízta meg azzal, hogy hozzanak létre egy medreszét, vallási központot a városban. A fennmaradt történet szerint Gül Baba ültette be a mai Rózsadombot a rózsáival, innen kapta a nevét a budai domb. A szultán és kísérete Buda megszállását a pár nap alatt dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban tartott vallási szertartáson ünnepelte meg.

Egy legenda szerint Gül Babát több mint 100 éves korában érte a halál, egy másik történet szerint Szulejmán győzelmének ünnepnapján halt meg, 1541 szeptemberében.

Gül Baba díszes temetésén maga a szultán is részt vett, hogy lerója kegyeletét a tiszteletre méltó dervis előtt, és a sírhelyet, a türbét is az ő parancsára kezdték építeni 1543-ban a mai Rózsadomb keleti lejtőjén.

A sírhely a hódoltság idején a muszlimok egyik legészakibb zarándokhelyévé vált, ma is muszlim szent hely, amit szívesen keresnek fel például a török turisták. Emiatt nem illik cipővel belépni türbe épületébe, és ezért nem illik megzavarni azokat, akik esetleg éppen imádkoznak bent.

A türbe környéke is legendás helynek számított. Állítólag a 16. században azok a budai ifjak, akik el akarták kápráztatni a szerelmüket, a dervisrend rózsakertjébe lopóztak be, hogy onnan lopjanak virágot.

Buda ostromakor a bektasi dervisrend kolostora romba dőlt, de a türbe megmaradt. A jezsuiták kapták meg, akik kápolnává alakították, eredeti ablakát befalazva és új nyílásokat vágva rajta. 1770-ig, a rend feloszlatásáig használták a jezsuiták, azután a budai városháza gondozásába került, a kulcsot a 19. században a városházán tartották, és ha muszlim zarándok érkezett, kinyitották neki. Még akkoriban sem volt körbeépítve az épület, szőlők között állt a domboldalon.

A mai terület jelentősebb átalakítása Wagner János nevéhez fűződik. Ő a 19. század közepén vásárolta meg a szomszédos telket, és miután 1893-ban építési engedélyt kért két különálló, oszlopos folyosóval összekötött villa felhúzására, egyszerűen körbeépítette a türbét.

Sokan átkozták ezért Wagnert, csakhogy éppen a török szent hely köré épült villa menthette meg az épületet a pusztulástól a második világháborúban. Az 1942-re már állami tulajdonba került villa az 1944-45-ös ostrom alatt komolyan megsérült, de Gül Baba türbéje átvészelte.

A Wagner-villa romjait az 1970-es években lebontották, csak alsó, a domboldalt teraszosító támfalát hagyták meg, és a pinceszintet, amelyet a közelmúltban zajlott felújítás alatt új funkciókkal láttak el.

Utoljára 1912-ben történt nagyobb renoválás, azért volt szükség a felújításra, amihez a török kormány jelentős támogatást adott.

Budapest egyedülálló látványosságának a kezelője jelenleg a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány, céljuk pedig az, hogy a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhely többféle feladatot is ellásson. Többek közt a Magyarországon található oszmán–török kulturális értékek megőrzése, az oszmán török kultúra értékeinek bemutatása, kulturális programok szervezése (mint amilyen Birinyi József népzenész, népzenekutató gyerkeknek és felnőtteknek tartott hangszersimogató foglalkozása volt, vagy a Gül Baba Jazz Nights az Opus Jazz Klubban), időszaki kiállítások szervezése és a kávézó, valamint az ajándékbolt üzemeltetése.

Az állandó kiállításon Gül Babát és korát idézik meg, az időszakos kiállításon pedig az nevű ebru egy tradicionális török festészeti technika alkotóinak műveit láthatjátok május végéig. Ezután a Herendi Porcelánmanufaktúra Gül Babához és az oszmán szimbólumokhoz kapcsolódó tárgyait állítják ki.

Szalai István, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány vezérigazgatója azt mondta ottjártunkkor, hogy szeretné, ha a hely a II. kerület és az egész város kulturális életének helyszínévé válna, és minél többen fedeznék fel és látogatnák meg a türbét, a múzeumot és a kertet.

A kerttel kapcsolatban kiemelte, hogy a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának segítségével alakítják tovább, mert egyrészt szeretnék, ha az alapítvány logóján is látható rózsamotívumok a valóságban is megjelennének, másrészt ha sikerülne meghonosítani itthon is a Gül Babáról elnevezett rózsafajtát.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x