hirdetés
kincses-gyula.jpg

Nincs elég védőfelszerelés az egészségügyi dolgozóknak az orvosi kamara szerint

A MOK arra kéri a kormányt, tegyen erőfeszítéseket az egészségügyi dolgozók koronavírus elleni fertőzésvédelmét biztosító eszközök beszerzése érdekében.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 11.


hirdetés

Kincses Gyula, a kamara elnöke közölte: nem lehet az amúgy is eladósodott intézményekre terhelni a járvány többletköltségeit, a kormányzatnak biztosítania kell, át kell vállalnia az ellátás finanszírozását.

Hozzátette, a koronavírus-járvány miatt a kamara nem fogja "élesíteni" az önkéntes túlmunka felmondását, amelyet a bértárgyalások sikertelenségének esetére kilátásba helyezett. A MOK arra kéri a kormányt, hogy fogadja el az általuk javasolt, a dolgozók pályán tartását szolgáló bértáblát. Kincses Gyula hozzáfűzte, hogy a MOK a járványveszély idején semmilyen olyan akciót nem indít, amely veszélyeztetné a betegellátást.

Lénárd Rita, a kamara alelnöke közölte, hogy a "járványveszély frontvonalában" dolgozó háziorvosok a legveszélyeztetettebbek, ezért haladéktalanul el kellene látni őket megfelelő védőfelszereléssel. A hozzájuk eljuttatott sebészi maszkok ugyanis erre nem alkalmasak

- tette hozzá.

Az alelnök szerint nem megfelelő a lakossági tájékoztatás sem. Úgy véli, a tömegközlekedési eszközökön plakátokon kellene tájékoztatni arról, miként csökkenthető a fertőzés kockázata, ritkítani kellene az orvos-beteg találkozásokat - például e-recepttel -, valamint fel kellene hívni a lakosság figyelmét arra, hogy feleslegesen senki ne menjen sehová.

hirdetés

Svéd Tamás, a MOK titkára szintén azt mondta, hogy

a járvány kontrollálásának a szakemberhiány lehet a legfőbb akadálya. Arról is szólt: tisztában vannak azzal, hogy a megfelelő védőfelszerelés világszerte hiánycikk lett, ám lépéseket kellene tenni azért, hogy a "frontvonalba" koncentrálják az eszközöket.

Álmos Péter, a szervezet másik alelnöke emlékeztetett arra, hogy ma egy sürgősségi osztályon dolgozó kezdő orvos nettó 900 forintot keres óránként, egy szakorvos pedig 1700 forintot. Az alacsony bér veszélyezteti a biztonságos betegellátást, hiszen az orvosoknak másodállást, többletmunkát kell vállalniuk a megélhetés érdekében - mondta. A MOK nettó 2400 forintos órabért kér a kezdő orvosoknak és 4100 forintosat a szakorvosoknak. Szerintük így kivezethető volna a hálapénz és vissza lehetne csábítani a külföldön dolgozó kollégákat.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
lelegeztetogep.jpg

Sokkal kevesebben halnak meg a lélegeztetőgépre került koronavírusos betegek közül, mint korábban gondolták

A világjárvány első időszakában a lélegeztetőgépeket a halál előszobájának tartották. A legújabb amerikai tapasztalatok azonban mást mutatnak.
Illusztráció: MTI / Mónus Márton - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

A márciusban, áprilisban, főleg Kínából és Olaszországból érkezett jelentések azt sugallták, hogy akik lélegeztetőgépre kerülnek, azoknak a többsége nem éli túl a vírusfertőzést. Mostanra azonban kiderült, hogy ennél valamivel jobb a helyzet.

A Critical Care Medicine című szaklapban május végén megjelent tanulmányban Greg Martin, az Emory orvosegyetem professzora és csapata azt állapította meg, hogy a lélegeztetőgépre kapcsolt koronavírusos betegek 35,7 %-a halt meg. Ez ugyan jelentős hányad, de mégis sokkal alacsonyabb, mint a korábbi jelentésekben szereplő számok, amelyeknél előfordult a 80% feletti arány is.

Az arány javításán sokat segített az olyan gyógyszerek alkalmazása, mint a remdesivir, amely csökkentette a legsúlyosabb betegek kórházi ápolási idejét, vagy a dexametazon szteroidé.

A koronavírus tüneteit mutató pácienseknek mintegy 20%-a kerül kórházba, és 5%-ot kell intenzív kezelésben részesíteni. Ez utóbbiak többségénél szükség van a lélegeztetőgépre. Ez az eszköz a leszedált betegnek biztosítja a levegőt egy hosszú műanyag csövön keresztül, amelyet levezetnek a torkába és a légcsövébe. Súlyosabb esetben a lélegeztetés akár hetekig is eltarthat.

Ugyanakkor egy gépre kötött páciens lélegeztetése időigényes és nagy figyelmet követelő feladat. Folyamatosan kell ellenőrizni, és ha kell, módosítani a beteg által kapott oxigén mennyiségét, a tüdejére nehezedő nyomást és lélegzetvételei között eltelt időt. Russell Buhr, a Ronald Reagan orvosközpont pulmonológusa a Washington Postnak bevallotta, hogy legfeljebb 30-45 percig képes felelősségteljesen ellátni egy ilyen feladatot egy betegnél.

hirdetés

class="hatterszin">A járvány kezdeti időszakában, amikor özönlöttek a betegek, az ilyen figyelem lehetetlen volt,

már csak azért is, mert voltak, akiket a sokkal kevésbé szigorú szabályok szerint működő sürgősségi osztályokon tettek lélegeztetőgépre a telt házas intenzív részlegek helyett. New York-ban voltak olyan kórházak, amelyek régebbi, vagy eredetileg altatáshoz használt berendezéseket használtak, vagy pedig a kórházi személyzet nem tudott bánni az újonnan kapott gépekkel.

Martin professzor szerint ezek a tényezők kétségkívül növelték a halálozási rátát, ráadásul a pandémia korai szakaszában elsősorban idősebb, krónikus betegek kerültek kórházba, akiknek általános egészségi állapota is rosszabb volt.

Ellentétben a járvány korai szakaszával, amikor az orvosok túl gyakran és túl gyorsan folyamodtak ehhez eszközhöz, most már, ha csak lehet, elkerülik.

A New York-i egyetemi kórházban egyre gyakrabban alkalmazzák a hasrafektetési technikát, amelynek köszönhetően a beteg tüdeje több levegőhöz jut azáltal, hogy saját súlyával nem nyomja össze.

Ezzel együtt az orvosok úgy vélik, hogy a lélegeztetőgépre tett emberek halálozási aránya soha nem fog 20% alá csökkenni, mert akik idáig eljutnak, azok valóban súlyos betegek.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
london.png

Kinyitottak a kocsmák Angliában, egyből kiderült, hogy a részegek nem tudnak távolságot tartani

Egy vezető beosztású rendőr szerint az egyébként is komoly sörkultúrával rendelkező britek most még inkább megtolták a buliszekeret a kocsmanyitás első napján.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

Sok tanulsággal szolgált Angliában a kocsmák újranyitásának első napja, a rendőrség számára legalábbis biztosan. A brit rendőrök szövetsége szerint ugyanis már ez az egyetlen nap is megmutatta, hogy az éjszakai élet nem összeegyeztethető a távolságtartással - írja a Guardian.

John Apter, a szövetség elnöke szerint teljesen egyértelmű, hogy a vendégek sehol nem tartják be a járványveszély miatti egyméteres távolságot.

Nagy-Britanniában március óta voltak zárva a kocsmák a járvány miatt. Észak-Írországban már pénteken, Angliában szombaton nyithattak újra a pubok, a skótoknak és a walesieknek még várni várniuk kell. Angliában a nagy újranyitás napján természetesen megrohamozták az emberek a vendéglátóipari egységeket, már délután tömve voltak az utcán. A londoni Sohóban minden létező felületen emberek ültek és söröztek, jól láthatóan nem foglalkoztak az előírt távolságtartással.

Apter, aki egyébként szombaton szolgálatban volt Southamptonban, eképpen foglalta össze, amit látott:

"Pucér emberek, vidám részegek, dühös részegek, verekedés és még több dühös részeg. A napnál is világosabb, hogy az ittas emberek nem tudnak távolságot tartani."

hirdetés

Azonban nemcsak Londonban és Souhthamtonban akart mindenki sörözni, hanem jóformán mindenhol: Notthinghamshire-ben négy embert letartóztattak, és több kocsma is idő előtt úgy döntött, hogy a részegek miatt inkább hamarabb bezár. A The Sun értesülései szerint Leicestershire-ben azért kellett egy pubnak hamarabb lehúznia a rolót, mert a részeg vendégek megtámadták a pultost, akit nyaksérülésekkel szállítottak kórházba. A devoni és a cornwalli rendőrség csak a tegnapi este folyamán több mint 1000 bejelentést kaptak, amelyek nagy része az ittas emberek randalírozásához kötődött.

A lap becslései szerint a kocsmák újranyitásának első estéjén 15 millió korsó sör fogyhatott el Angliában.

A brit tiszti főorvos, Chris Witty szerint még nagyon messze van a járvány vége, és egyáltalán nem szabad azt hinni, hogy az enyhítések nem járnak kockázattal. A járvány nem tűnt el - hangsúlyozza -, éppen ezért nem szabadna fittyet hányni a javasolt távolságtartásra. Ahhoz viszont, hogy sokáig élvezhessék a pubokat, fegyelmezetten kéne hozzáállni a szórakozáshoz, különben könnyen eljöhet a betegség második hulláma.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
horvatorszag.jpg

Merkely: Ha túl sok magyar megy külföldre, hazahozhatják a vírust

A Semmelweis Egyetem rektora inkább belföldi nyaralást javasol, mert dél szomszédunknál aggasztóan növekszik a koronavírusos esetek száma.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint Horvátországban egymillió lakosra vetítve már most jóval több a regisztrált fertőzött, mint nálunk a járvány csúcspontján volt. Európában egyetlen nap alatt 16 ezerrel nőtt az esetszám, majd minden ötödik beteget Magyarországgal szomszédos országban regisztrálták. Világszerte pedig csak tegnap 212 ezer embernél mutatták ki a fertőzést, ami új rekord - adja hírül az RTL Klub Híradója.

Horvátországba június közepétől lehet Magyarországról korlátozás nélkül utazni, úgy, hogy visszatérve nem kell karanténba vonulni. A nyitás óta folyamatosan emelkedik a napi új fertőzött szám, míg három hete csak 10-20 új eset volt naponta, most már a százat közelíti.

Merkely Béla szerint ha nagy számban utaznak magyarok külföldre, megvan az esélye annak, hogy Magyarországon is megugorjon az esetszám. Még ha nem is indít el második járványhullámot, kisebb gócok kialakulhatnak.

A rektor ezért azt ajánlja, hogy akinek nem muszáj, ne utazzon külföldre. Aki mégis megy, teszteltesse magát, ha hazaért.

A Híradó tudósítása szerint az Operatív Törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a koronavírus-járvány fejleményeit. Azt ajánlják, hogy aki külföldre utazik, regisztráljon a konzuli szolgálatnál. Ez megkönnyíti, hogy szükség esetén konzuli védelmet kapjon.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
trump-1000x633.png

Trump szerint a koronavírus az esetek 99 százalékában teljesen ártalmatlan

Közben több amerikai államban is rekordmennyiségű új fertőzöttet találnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

Miközben a tegnapi napon regisztráltak eddig a legtöbb fertőzöttet a világban (köztük Amerikában, azon belül Brazíliában és az Egyesült Államokban a legtöbbet), Donald Trump amerikai elnök a függetlenség napján mondott beszédében kijelentette, hogy a koronavírus az esetek 99 százalékában teljesen ártalmatlan - írja a Metro.

Kifejtette továbbá, hogy a vírus elleni védekezés hatékony, jó stratégiát választottak, és egy ország sem tud olyan jó eredményeket felmutatni a tesztelés terén, mint ők - 40 millió tesztet végeztek eddig. Természetesen most sem hagyta ki azt, hogy Kínát hibáztassa a világjárvány miatt, illetve azon is ironizált, hogy pont Kína gyártja a legtöbb maszkot és orvosi segédeszközt.

Nem maradt el a hagyományos tűzijáték sem Washingtonban, holott a város polgármestere, Muriel Bowser többször is felszólalt ellene, egy tömegrendezvény ugyanis kifejezetten veszélyes a járvány alatt, főleg úgy, hogy egyelőre nem sikerült még megfékezni.

Trump szabadtéren, a Fehér Ház kertjében tartotta beszédét - természetesen maszk nélkül - tőle nem messze békés tüntetést tartottak az elnök bírálói a Lincoln emlékműnél és a nemrég Black Lives Matter Plazára keresztelt, Fehér Házhoz vezető utcában is. Ők kerültek összetűzésbe Trump híveivel, ám a rendőröknek nem kellett közbeavatkozniuk.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!