hirdetés
niki-lauda-cimkep.jpg

43 éve már beintett a halálnak, majd összeégett fejjel és tüdővel még kétszer a világ legjobbja lett

Niki Lauda halálával a Forma-1 egyik legnagyobb legendáját veszítette el a világ. Ő nemcsak egy született autóversenyző és egy sikeres világbajnok volt, hanem egy olyan ikonikus figura, akiről a motorsport rajongóin kívül is minden ember példát vehet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 21.


hirdetés

"A Forma-1-ben minden idénynek 25 pilóta vág neki. És minden évben ketten meghalnak közülünk. Milyen emberek vállalnak ilyen munkát? Nem hétköznapi fazonok, annyi szent. Lázadók, bolondok, álmodozók, olyanok, akik nyomot akarnak hagyni, maguk után - akár az életük árán is"

- mondja Niki Lauda (azaz az őt alakító színész) a Hajsza a győzelemért (Rush) című film elején, ami Lauda és legfőbb ellenfele, James Hunt parázs rivalizálását mutatja be. Olyan élethűen, hogy az ember beleremeg, amikor belegondol: minden, amit ebben lát, valóban megtörtént Niki Laudával.

A fent említett sorok pedig tökéletesen jellemezték őt. Niki Lauda valóban mindent megtett azért, hogy a világ most, a halála után hősként, egy igazi legendaként emlékezzen rá.

Gazdag osztrák családba született Nikolaus Lauda néven, apja pedig azt szerette volna, hogy ő legyen az utódja a vállalkozása élén. Ám Niki nem volt elkényeztetett gazdag ficsúr, egyetemre sem akart menni, csak az autóversenyzés izgatta. Ezek után apja kitagadta a vagyonából, így nem az ő pénzén indította be karrierjét, hanem hitelekkel. Életbiztosítást kötött, majd azt elzálogosította, hogy elegendő pénzt szerezzen ahhoz, hogy bevásárolhassa magát a Forma-1-be. Hazájában, az 1971-es Osztrák Nagydíjon állhatott először rajthoz, amelyen végül nem ért célba, sőt az egész első szezonja pocsékul sikerült, de Lauda nem arról volt ismert, hogy feladja. Pláne nem a versenyzést.

Elszántságát bizonyítja az is, hogy amikor újabb banki hitellel bevásárolta magát a BRM istállóhoz, hogy jobb eredményeket érhessen el, volt, hogy még csak fizetést sem kapott a munkájáért. Az 1973-as Belga Nagydíjon viszont ötödik lett, így megszerezte első pontjait a világbajnokságban, a csapatfőnök pedig ezután fizetést ajánlott neki.

hirdetés

A fiatal osztrák ezután szárnyalt: folyamatosan megverte rutinosabb csapattársát, Clay Regazzonit, ezzel felhívta magára Enzo Ferrari, a legendás F1-es istálló alapítójának figyelmét. A következő évben már az ikonikus vörös autót vezethette. Pechjére akkor a Ferrarinak nem ment jól a szekér, Lauda pedig hamar rájött erre, amikor először ült új versenygépébe a csapat tesztpályáján, Fioranóban.

"Borzalmas! Úgy mozog, mint egy disznó" - panaszkodott a Ferrari egyik szerelőjének, miután megállt.

"Nem mondhatsz ilyet!" - mondta döbbenten a szerelő.

"Miért?" - kérdezett vissza Lauda.

"Ez egy Ferrari!"

"Ez egy sz.rkupac! Rohadtul alulkormányzott és a súlyelosztás is katasztrófa. Elképesztő! Minden körülmény adott, mégis ilyen sz.rt csinálnak!" - válaszolta Lauda kíméletlen őszinteséggel. Zöldfülűként is volt annyi bátorsága, hogy mindezt kimondja.

A Ferrari végül be is látta, hogy igaza van. Hallgattak Niki technikai tanácsaira, aki nemcsak pokoli sebességével és versenyzői képességeivel tűnt ki társai közül, de lenyűgöző műszaki tudásával is.

A versenyhétvégéken gyakran a szerelőkkel együtt dolgozott az autón a garázsban, de volt olyan is, hogy egymaga bütykölte. A kocsi tervezésére és fejlesztésére is hasznos javaslatokat tett, sőt a versenytaktikáját is magának dolgozta ki. Profizmusa és munkamorálja nemcsak a közvetlen kollégáit, de versenytársait és a szakértőket is lenyűgözte.

A kemény munka végül meghozta a gyümölcsét: a következő szezonban ő volt az egyik leggyorsabb pilóta, sorra futotta a pole pozíciós időket és nyert két versenyt is, viszont az autó megbízhatatlansága és saját rutintalansága miatt még nem tudott harcba szállni a világbajnoki címért. A második ferraris szezonjában azonban már semmi sem állíthatta meg abban, hogy ő legyen a világ legjobbja ebben a sportágban.

Ezek után hatalmas tragédia lett volna, ha már alig 27 évesen, pályafutása csúcsán elveszítette volna őt a Forma-1. Pedig nagyon közel volt hozzá.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
az-ev-sportoloja-2020.jpg

Hosszú Katinkát és Milák Kristófot választották meg az év sportolójának

Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok, olimpiai ezüstérmes kenus pedig életműdíjat kapott.
MTI - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Milák Kristóf és Hosszú Katinka személyében a férfiaknál és a nőknél is úszót választott a 2019-es év sportolójának a Magyar Sportújságírók Szövetsége.

A 62. alkalommal rendezett szavazás győzteseit az M4 Sport-Az Év sportolója gálán, a Nemzeti Színházban hirdették ki.

Hosszú Katinka hetedszer érdemelte ki az elismerést, amivel beállította a szintén úszó Egerszegi Krisztina rekordját. Milák Kristóf először nyert.

Hosszú Katinkát nemrég az elmúlt év legjobb európai női sportolójává választották a kontinens sportújságíróinak szavazásán.

A magyar úszó a dél-koreai világbajnokságon sporttörténelmet írt azzal, hogy 200 és 400 méter vegyesen is aranyérmet szerzett: a hosszabbik távon aratott sikerével első női úszóként ötödször diadalmaskodott egy számban, a sportág történetében pedig elsőként csinálta meg azt, hogy a 200-400 vegyest sorozatban négyszer nyert a vb-ken.

hirdetés

Az év sportolója szavazáson hagyományos csapatsportokban az FTC férfi vízilabda-együttese lett a legjobb, az egyéni sportágak csapatversenyei kategóriában pedig a Babos Tímea és a francia Kristina Mladenovic által alkotott női teniszpáros.

Az edzők között a ferencvárosi pólósokat felkészítő Varga Zsolt kapta a legtöbb szavazatot.

Az év férfi labdarúgójának ismét Gulácsi Pétert, az RB Leipzig és a magyar válogatott kapusát választották.

A fogyatékos sportolók versengésében Kiss Péter Pál parakajakos és Ekler Luca paraatléta bizonyult a legjobbnak.

Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok, olimpiai ezüstérmes kenus a Magyar Sportújságírók Szövetségének és a Magyar Olimpiai Bizottság Életműdíját kapta meg a gálán.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
magyar-kezivvalogatott.jpg

Legyőzte a magyar férfi kézilabda-válogatott Szlovéniát az EB-n

A magyar válogatott 29-28-ra nyert az olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokság középdöntőjének második fordulójában Malmőben.
MTI - szmo.hu
2020. január 19.


hirdetés

A magyar férfi kézilabda-válogatott 29-28-ra legyőzte Szlovéniát vasárnap az olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokság középdöntőjének második fordulójában Malmőben.

Az első félidőben támadásban sokat hibáztak a magyarok, a védekezés sem volt megfelelő, így a szünetben háromgólos hátrányban voltak. A második felvonásban nagyszerűen kezdett a csapat, és egy 8-2-es sorozattal fordított. A rendkívül szoros, izgalmas hajrában a magyarok egy gólt megőriztek előnyükből, így életben tartották esélyüket az elődöntőbe jutásra.

A mezőny legeredményesebb játékosa Bánhidi Bence lett kilenc góllal.

A magyarok kedden Svédországgal, szerdán pedig Portugáliával találkoznak a középdöntőben. A csoport első két helyezettje az elődöntőbe jut, a harmadik pedig az ötödik helyért játszhat.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
kezilabda-meccs.jpg

Olimpiai selejtezőt és elődöntőt érhet még egy győzelem a férfi kéziseinknek az Eb-n

A magyar együttes kedden 20.30-tól a pont nélkül álló Svédországgal, másnap 16 órától pedig Portugáliával találkozik. Elég egy csapatot megverni közülük.
MTI - szmo.hu
2020. január 20.


hirdetés

Amennyiben a várakozásokon felül szereplő magyar férfi kézilabda-válogatott még egy mérkőzést nyer az Európa-bajnokság középdöntőjében, jó esélye van kijutni az áprilisi olimpiai selejtezőtornára.

A kontinenstorna rendkívül fontos állomása az olimpiai kvalifikációnak. Az Európa-bajnok kijut a nyári, tokiói ötkarikás játékokra, a további két legjobban szereplő csapat pedig - a korábban olimpiai kvótát, vagy selejtezős részvételt nem szerzett együttesek közül - ott lehet a selejtezőtornán.

A középdöntőben szereplő 12 együttes között öt olyan van, amelynek már biztos a helye a selejtezőtornák egyikén: Norvégia, Németország, Svédország, Horvátország és Spanyolország, vagyis magyar szempontból nagy ellenfélnek Szlovénia, Portugália, Izland, Ausztria, Csehország és Fehéroroszország számít.

Ebből a hat válogatottból kellene ötöt megelőznie Gulyás István szövetségi kapitány csapatának, és a középdöntő második fordulója után úgy tűnik, ehhez már csak egy győzelemre van szüksége.

A bécsi I. csoportban Horvátország már biztosította helyét az elődöntőben, és erre a címvédő Spanyolországnak is minden esélye megvan. Magyar szempontból az is fontos, hogy a németek hétfő (ma) este ne kapjanak ki a társházigazda osztrákoktól, és szerezzék meg csoportjuk harmadik helyét, így a végső összevetésben Ausztria, Fehéroroszország és Csehország is a magyarok mögé kerülhetne.

hirdetés

Matematikailag még nem dőlt el, hogy a malmői II. csoport listavezetője, Norvégia ott lesz a legjobb négy között, de a legutóbbi két világbajnokság ezüstérmese egyelőre megállíthatatlannak tűnik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Egy fiatal magyar nő digitális nomádként a malajziai esőerdőben

Szabó Elvira pszichológusként végzett és könyvszerkesztőként, szaklektorként dolgozik. Időnként fogja magát, és szabadságot sem kivéve óceánokon túlról jelentkezik be.
Szöveg: Göbölyös N. László. Fotók: Szabó Elvira - szmo.hu
2020. január 15.


hirdetés

Szabó Elvira egyike azoknak, akik belekóstoltak a „digitális nomád” életformába, egyesítve a mindennapi megszokott munkát az utazás izgalmával. Legutóbb Délkelet-Ázsiát vette célba.

– Hogyan szántad rá Magad arra, hogy kipróbálod ezt a kalandot?

– Már akkor bennem volt a szándék, hogy helyfüggetlenül dolgozzam, amikor a digitális nomádságról még nem is hallottam. Szerencsére könyvszerkesztőként sikerült ilyen irányban alakítani a karrieremet, tehát fizikailag nem kell jelen lennem ugyanott, ahol a munkaadóm és nagyra becsülöm ezt a szabadságot. Mindig is szerettem ugyanakkor utazni, és amikor megtudtam, hogy vannak olyan emberek, akik úgy utaznak, hogy közben nem hagyják abba a munkájukat, nagyon megörültem, mert rájöttem, hogy ezt én is könnyedén meg tudom valósítani.

– Mit jelent a gyakorlatban digitális nomádnak lenni?

– Ez egyfajta életstílus, amelynek szintén megvannak a maga hétköznapjai. Egy átlagos hétköznapom egyik felében dolgozom egy kávézóban, a szállásomon, vagy akár egy szép parkban, a nap másik felét pedig a hely felfedezésére szánom. Mivel a munkámhoz csak egy laptop kell és az internet is csak ahhoz, hogy elküldjem a kész, kijavított szövegeket, ezt akár kontinensnyi távolságból is el tudom végezni.

hirdetés

– Azért nem kis bátorság kell ahhoz, hogy elutazz a világ túlsó részére.

– Ezt sokan mondták, én azonban nem tartom magam különösebben bátornak. Amikor első digitális nomád-utamra készültem, olyanokat követtem, akiknek már voltak tapasztalataik nagyobb kaliberű utakra is. Így töltöttem el végül három hónapot Brazíliában, tavaly Délkelet-Ázsiában, és úgy látom, hogy ez az életstílus egyre jobban terjed és egyre többen vágnak bele.

– Nem volt Benned soha félelem a személyes biztonságoddal kapcsolatban?

– A brazíliai utam előtt volt bennem némi félelem. Ekkor mentem először más kontinensre, és nehéz volt elképzelni, milyen lesz egyedül utazni, ráadásul Brazília nem a jó közbiztonságáról híres. Délkelet-Ázsia előtt már tudtam, hogy az eddig szerzett utazási rutinok, tapasztalatok át fognak lendíteni bármilyen helyzeten.

– Ehhez nyilván az is kell, hogy az új iránti kíváncsiság erősebb legyen benned, mint a nehézségekkel kapcsolatos aggodalmak.

– Egyrészt nagyon erősen él bennem az, amit Márai Sándor „a világ iránti honvágyként” jellemez, a kíváncsiság más kultúrák, távoli emberek iránt. Másrészt, visszatérve a félelemre: nem mindegy, hogy minek éljük meg ezt a félelmet. Egy tartós dolognak, ami soha nem múlik el, vagy pedig egy átmeneti állapotnak. És tudtam, hogy az a félelem az ismeretlenből fakad, aztán eltelik néhány nap, megtalálom azokat a mankókat, amelyek által eligazodom abban a kultúrában, és utána el fog múlni.

– Ehhez az életmódhoz két tulajdonság elengedhetetlen: tudd megszervezni az életedet, és légy képes kapcsolatokat teremteni egy idegen környezetben.

– Délkelet-Ázsiában szinte minden hétre jutott egy helyszínváltásom, de nagyon hamar kialakult bennem az a rutin, hogy honnan szerezzek információkat azokról a helyekről, amelyek érdekelnek. Én például nagyon szeretem a tengert, a kulturális sokszínűséget, az esőerdőket. Másrészt utazóként nagyon könnyű más utazókkal találkozni. Ahol az ember megszáll, mindig akad egy közösségi tér, ahol természetessé válik a kapcsolatteremtés, a tapasztalatcsere. A helyiekkel való mélyebb kapcsolatok kialakítása nagyobb kihívás, Ennek is megvan a módja, a „couchsurfing” (kanapészörf). A https://www.couchsurfing.com/ oldalon regisztrálnak olyanok a világ minden tájáról, akiknek van egy kanapéjuk, vagy szobájuk, amit szívesen megosztanak másokkal, és olyanok, akik ilyent keresnek.

Az utazó nem pénzzel fizet, de valamit illik adnia a vendéglátónak: minőségi időt szánunk egymásra, csinálunk közös programot, vagy főzök, esetleg viszek neki apró ajándékot. Fontos, hogy történjék egyfajta kulturális csere. Nagyvárosokban én különösen szeretek kanapészörfölni, mert ott könnyebben elveszettnek érzi magát az ember, ha nincsen helyi kapcsolata.

– Ez engem egy kicsit azoknak az elbeszéléseire emlékeztet, akik végigmentek az El Caminón, és egyfajta sajátos közösségi lét részesei lettek. Mostani utad elvezetett a malajziai esőerdőkbe. Brazíliában is jártál ott?

– Igen, de nem az Amazonasnál, hanem az Atlanti-part vidékén túráztam. Malajziában eljutottam a Taman Negara nemzeti parkba, ami szintén egy védett esőerdő, mintegy 4000 km2 kiterjedésű, korát 130 millió évesre becsülik a tudósok. Ez a világ második legrégibb esőerdeje egy ausztráliai után. Korát egyrészt arra alapozzák, hogy olyan növények élnek benne, amelyeknek ősi fosszíliáit is azonosították, másrészt itt él az egyik legrégibb emlősök között számon tartott tapír. Úgy tűnik, sokkal jobban óvják, mint az amazonasit és nincs is annyira becsatornázva az ország gazdasági vérkeringésébe, ami szerencsére inkább a partvidékre koncentrálódik.

– Hogyan lehet megközelíteni Taman Negarát?

– Jerantut városából busszal el lehet jutni a nemzeti part melletti faluba, vagy a város melletti kikötőből a Tembeling folyón fel lehet hajózni ide. A háromórás motorcsónak út során a folyó két partján csak az esőerdőket látni, és a motor zúgásán kívül semmi zajt nem lehet hallani.

– Láttam rólad néhány fotót, amelyek ősfák között készültek. Nem érezted kicsinek magadat közöttük?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!