hirdetés
berlin-5295041_960_720.jpg

Németország bevezetné az alapjövedelmet: havi 420 ezer forint járna mindenkinek alanyi jogon

Egyelőre csak egy kisebb csoporton vizsgálják a hatásait.
Fotó:Pixabay - szmo.hu
2020. augusztus 20.


hirdetés

Az általános alapjövedelem hatását vizsgálja hamarosan egy német kutatócsoport. A kísérlet során 120 ember kap három éven át havi 1200 eurót (420 ezer forintot), függetlenül attól, hogy van-e munkájuk vagy nincs, és megfigyelik, hogyan költik el ezt az összeget és miként változik a viselkedésük. Eközben 1380 fős kontroll-csoport tagjainak magatartását is követik, ők azonban nem kapnak pénzt.

A kísérletet a my Basic Income gazdasági kutatóintézet finanszírozza adományokból - írta a Daily Mail.

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság nyomán egyre nagyobb a támogatottsága Európában az általános alapjövedelemnek. Spanyolország már be is jelentette ilyen irányú terveit. Németországban egy közelmúltbeli felmérés szerint a lakosság 55%-a támogatja az ötletet. Egy májusi brit felmérés 51%-os tetszést mutatott.

Jürgen Schupp, a kísérlet vezetője úgy vélekedik az általános alapjövedelemmel kapcsolatos vitákról, hogy azok hol filozófiai eszmecserékre, hol vallásháborúkra emlékeztetnek.

Mindkét fél klisékben gondolkodik: az ellenzői szerint, ha bevezetik, az emberek nem fognak dolgozni, hanem otthon hevernek a kanapén, és a házhoz rendelt gyorsételek, meg a letöltögetések teszik ki az idejüket. Hívei szerint az emberek továbbra is szívesen végzik az őket kielégítő munkákat, kreatívabbak és bőkezűbbeknek lesznek, és megmentik a demokráciát.

hirdetés

A kutató szerint azért is van szükség erre a kísérletre, mert ezek a sztereotípiák belekerülnek a gazdasági szimulációkba is. Ezen csak úgy lehet javítani, ha empirikus bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre, amelyek által a témáról folyó viták is értelmesebbek lesznek.

Novembertől kezdik kiválasztani a kísérlet résztvevőit. Schupp egymillió önkéntes jelentkezését várja az ország teljes gazdasági és politikai palettájáról. Ebből választanak ki találomra 20 ezret, majd tovább szűkítik a létszámot 1500-ra. Szeretnék, ha köztük sok olyan lenne, aki jelenleg ellenzi az általános alapjövedelmet, mert akkor még hitelesebb lehet az eredmény.

Finnországban már 2017-18-ban végeztek hasonló kísérletet, amelynek során 2000 munkanélkülinek adtak havonta 580 eurót, és arra voltak kíváncsiak, hogy ez ösztönzi-e őket a munkakeresésre, és hogy miként hat ez a biztos pénz mentális egészségükre. Az utóbbiban történt előrelépés, arra viszont kevés bizonyítékot kaptak a finn kutatók, hogy ez az alapjövedelem növeli-e a munkakedvet.

Még korábban, 1974-ben Kanadában, Manitoba tartományban minimálbért adtak az embereknek, ami arra volt elegendő, hogy átlépjék a szegénységi küszöböt. Ez a kísérlet négy éven át folyt és bár zárójelentést nem tettek róla közzé, a későbbi tanulmányok megállapították, hogy az érintettek közül kevesebben kerültek kórházba és több gyereknek nyílt lehetősége arra, hogy befejezze az iskolát.

Svájcban 2016-ban népszavazást rendeztek a minden állampolgárnak juttatandó alapjövedelemről, amelynek értelmében minden felnőtt 2500, minden gyermek 600 svájci frankot kapott volna. Az elképzelés azonban csak 23%-os támogatottságot kapott.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
cancer.jpg

Elpusztítja a rákos sejteket az izraeliek forradalmian új génszerkesztő rendszere

Génmanipuláción alapuló rendszert teszteltek sikeresen a Tel Aviv-i egyetem rákkutatói. A megoldás még az agresszív áttétes daganatokat is megállította a tesztelt állatok szervezetében.
fotó: Peter Schreiber/Pixabay - szmo.hu
2020. november 19.


hirdetés

A Tel Aviv-i Egyetem (TAU) kutatói kimutatták, hogy a CRISPR rendszer nagyon hatékony az áttétes daganatok kezelésében, ami jelentős lépés a rákgyógyításban. A kutatók új lipid nanorészecske-alapú szállító rendszert fejlesztettek ki, amely kifejezetten a rákos sejteket célozza meg és genetikai manipulációval pusztítja el őket. A CRISPR-LNP-nek nevezett rendszer genetikai hírvivőt (messenger RNS) hordoz, amely a Cas9 CRISPR enzimet kódolja, amely molekuláris ollóként működik, így gyakorlatilag elvágja a sejtek DNS-ét - írta a medicalexpress.

A forradalmi kutatást Dan Peer professzor, az egyetem kutatásért és fejlesztésért felelős alelnöke, valamint a TAU Shmunis Biomedicina és Rákkutató Iskolájának Precíziós Nanomedicina Laboratóriumának vezetője irányította.

Az úttörő tanulmány eredményeit, amelyet az ICRF (Izraeli Rákkutatási Alap) finanszírozott, 2020 novemberében tették közzé a Science Advances folyóiratban.

"Ez az első olyan tanulmány a világon, amely bebizonyítja, hogy a CRISPR genomszerkesztő rendszer felhasználható a daganatos élő állatok hatékony kezelésére" - mondta Prof. Peer.

"Hangsúlyozni kell, hogy ez nem kemoterápia. Nincsenek mellékhatások, és az így kezelt rákos sejtek soha többé nem válnak aktívvá.

hirdetés

A Cas9 molekuláris ollója elvágja a rákos sejt DNS-ét, ezáltal semlegesíti és tartósan megakadályozza a kiújulást."

A rák kezelésére szolgáló új technológia kipróbálásához Peer professzor és csapata a legveszélyesebb daganatok közül választott kettőt, ezek: a glioblastoma és metasztatikus petefészekrák.

A glioblastoma a legagresszívebb típusú agydaganat, amelynek várható élettartama a diagnózis után 15 hónap, az ötéves túlélési arány pedig csak 3%. A kutatók kimutatták, hogy egyetlen CRISPR-LNP kezelés megduplázta a glioblastoma daganatos egerek átlagos várható élettartamát, mintegy 30% -kal javítva azok teljes túlélési arányát.

A petefészekrák a nők egyik fő halálozási oka és a női reproduktív rendszer leghalálosabb rákja. A legtöbb pácienst a betegség előrehaladott stádiumában diagnosztizálják, amikor az áttétek már elterjedtek az egész testben. Az elmúlt évek fejlődése ellenére a betegek csak egyharmada éli túl ezt a betegséget. A metasztatikus petefészekrákos egereken végzett CRISPR-LNP kezelések 80% -kal megnövelték a túlélési arányukat.

"A CRISPR genomszerkesztő technológia forradalmasította képességünket a gének személyre szabott megzavarására, helyreállítására vagy akár helyettesítésére" - mondta Prof. Peer.

"A klinikai megvalósítás a kutatásban való széleskörű felhasználása ellenére még mindig gyerekcipőben jár, mivel hatékony szállítórendszerre van szükség a CRISPR biztonságos és pontos eljuttatásához a célsejtekhez. Az általunk kifejlesztett szállítási rendszer a rákos sejtek túléléséért felelős DNS-t célozza meg. Ez egy olyan innovatív kezelés az agresszív rákok ellen, amelyeknek ma még nincs hatékony kezelésük" - fogalmazott a kutató.

A szakember hozzátette, hogy a két agresszív rák gyógyítására irányuló kutatások során számos más technológiai megoldásra is rájöttek, amelyek hozzájárulhatnak ritka genetikai betegségek és krónikus vírusos betegségek, mint például az AIDS kezeléséhez.

"Valószínűleg eltart egy ideig, mire az új kezelés embereken is alkalmazható lesz, de bizakodóak vagyunk."

A messenger RNS-t (genetikai hírvivőket) használó molekuláris gyógyszerek egész színtere virágzik - sőt, a jelenleg fejlesztés alatt álló legtöbb COVID-19 vakcina is ezen az elven működik.

"Úgy gondolom, hogy a közeljövőben számos, személyre szabott kezelést fogunk látni a genetikai hírvivők tekintetében - mind a rák, mind a genetikai betegségek esetében" - mondta a professzor.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Elpusztítja-e a Földet a túlnépesedés?

Napjainkban Nyugat-Európában a várható életkor 80 év, de még Fekete-Afrikában is 60 év feletti. 2100-ra 11 milliárdan leszünk.
Fotó: Unsplash - szmo.hu
2020. november 21.


hirdetés

Magyarországon, ahol a kormány évek óta azért küzd, hogy minél több gyerek szülessen, és ahol a népesség ennek ellenére csökken, furcsának tűnhet a túlnépesedés problémájáról beszélni.

Pedig a bolygó egésze szempontjából ez továbbra is komoly gond, ami kihatással van a globális felmelegedés elleni küzdelem sikerességére vagy sikertelenségére is.

Nálunk talán azok a drasztikus "megoldások" jutnak először az eszünkbe a túlnépesedésről, amelyeket Kínában próbáltak meg, ahol 1979-2013 között „egy gyermek” program során nők millióit sterilizáltak, és rengeteg lánymagzatot nem engedtek megszületni. De hasonló lépéseket tettek Indiában is, ahol 1975-77 között több mint 6 millió olyan férfit fosztottak meg nemzőképességétől, akinek több mint 3 gyermeke volt.

Volt idő, amikor nyugaton is nagyon komolyan vették a túlnépesedés jelentette veszélyt. 1972-ben a vezető politikusokat, közgazdászokat, tudósokat, diplomatákat egyesítő Római Klub megbízásából született meg A fejlődés határai (The Limits of Growth) című tanulmány, amely számítógépes modellezés nyomán azt jósolta, hogy a 20.század végére összeomlik a világrend, ha a népesség-növekedésnek és az erőforrások fogyasztásának trendje nem változik.

A katasztrófa azonban nem következett be.

hirdetés

Ennek fő oka a mezőgazdasági „zöld forradalom” volt, amely főleg Ázsiában, Indiában és Kínában teremtett százmillióknak a korábbinál nagyobb élelmiszer-biztonságot.

Ezzel egyidőben világszerte csökkeni kezdtek a születési ráták. Az iskolázottsági szint általános emelkedése azt eredményezte, hogy sok nő élni akart ebből adódó lehetőségeivel, ezért a korábbinál későbben vállaltak gyermeket, és kevesebbet. Közben egyre szélesebb körben engedélyezték az abortuszt és a fogamzásgátlást is.

Az 1960-as évek végi, évi 2%-os globális népességnövekedési ráta visszaesett alig több mint 1%-ra. Ma Európa nagy részén és Dél-Amerikában a termékenységi mutató 2,1 gyermek, ami az „újratermelési rátának” felel meg. Japánban, Dél-Koreában, Oroszországban és több kelet- és dél-európai országban a mutató ez alatt van és a lakosság csökken.

Így van ez Magyarországon is, ahol a termékenységi mutató a 2019-es adatok szerint 1,49 volt.

De még azokban a régiókban is csökken a termékenység, ahol a lakosságszám növekszik, mint például Dél-Ázsiában, Afrikában és a Közel-Keleten.

Azonban a termékenységi mutató csökkenése önmagában még nem oldja meg a túlnépesedés problémáját, akik ugyanis megszületnek, egyre nagyobb eséllyel maradnak életben és egyre tovább élnek.

1860-ban a gyermekhalandóság világszinten magasabb volt 40%-nál, ma 4% körüli, egyes fejlett országokban már 1% alatti.

Napjainkban Nyugat-Európában a várható életkor 80 év, de még Fekete-Afrikában is 60 év feletti, szemben a 100 évvel ezelőtti 44 évvel.

A modernizációnak, a javuló egészségügyi ellátásnak és általános higiéniai körülményeknek, valamint az orvostudomány fejlődésének köszönhetően az 1920-as évek 1,8 milliárdos lélekszáma az 1970-es évek közepére megkétszereződött, megközelítve a 4 milliárdot, és alig fél évszázaddal később már egy újabb duplázódás felé száguld.

2020-ban legalább 80 millió újszülött várható, kétszer annyi, mint amennyi halott – a koronavírus-járvány ellenére.

Az ENSZ előrejelzése szerint 2100-ig a globális népességnövekedés felét 9 ország adja majd, ebből nyolc fejlődő - India, Nigéria, Pakisztán, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Etiópia, Tanzánia, Indonézia és Egyiptom – plusz a nagyarányú migrációnak és viszonylag fiatal lakosságának köszönhetően az Egyesült Államok.

2050-ben 9,7 milliárdan, 2100-ban pedig 10,9 milliárdan leszünk a Földön.

Bár nem mindenki ért egyet az ENSZ becslésével. A New Scientist idézi Wolfgang Lutz osztrák demográfust, aki szerint az ENSZ-modellek nem veszik figyelembe, hogy a fejlődő országokban gyorsabb a demográfiai átmenet, mint a mai fejlett országokban, és ahogy ez korábban bekövetkezett egyes ázsiai országokban, úgy fog történni Afrikában is: ahogy egyre több nő jut el magasabb iskolákba, annál kevesebb gyermek fog születni.

Lutz egy 2018-as publikációjában 2070 körülre jósolta, hogy bolygónk eléri a csúcsot, 9,5 milliárd embert.

Ha így is lesz, az tény, hogy a Föld erőforrásaihoz képest már most is nagyon sokan vagyunk, ami példátlan környezeti terhelést okoz, és hozzájárul más fajok eltűnéséhez, vagyis a biodiverzitás csökkenéséhez.

Persze ha a klímaváltozás felől közelítjük meg a túlnépesedés problémáját, akkor azt is meg kell néznünk, hogy honnan jönnek a káros kibocsátások.

A Világbank utoljára 2014-ben tett közzé összehasonlító adatokat a globális CO2-kibocsátásokról, amely 5 tonnás egy főre jutó átlagot állapított meg. Ez Kínában 7,5, az Egyesült Államokban 16,5, Ausztráliában 15,4 tonnára jött ki. Az OECD-országok átlaga 9,6 volt.

Ezzel szemben ugyanez az arány a legnagyobb népességű fejlődő országok közül Indiában 1,7, Nigériában 0,5, Pakisztánban 0,9, Etiópiában 0,1 tonnára jött ki. Ezekből az adatokból kiszámítható, hogy

160 etiópiainak kisebb a hatása a klímaváltozásra, mint egyetlen amerikainak.

Azóta persze egyes fejlett országokban csökkentek a kibocsátások, több fejlődőben viszont nőttek, miközben kialakult egy fogyasztásra éhes középosztály. Emiatt vélhetően kisebb lesz az életre szóló kibocsátás közti különbség egy ma született magyar és egy ma született indiai között, mint korábban volt.

Ami biztos, hogy a klímaválság megoldásával nem várhatjuk meg, hogy valóban csökkenjen a Föld lakossága. Most kell korlátozni a kibocsátásokat, hogy elkerüljük a katasztrofális globális felmelegedést.

Ehhez pedig a leghatékonyabb út nem a kínaihoz hasonló erőszakos születésszabályozás, hanem a fogyasztás-centrikus gazdasági modellek felülvizsgálata, és a személyes felelősség vállalása.

Mindenkinek a saját életét kell átgondolnia: mit teszünk mi magunk, hogy csökkentsük a káros kibocsátásunkat?

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
elon_musk-1.jpg

A Mars első városai üvegkupolák alatt lesznek Elon Musk szerint

Nem is a Marsra szállás már a valódi kérdés, hanem egy önellátó bázis kialakítása.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Azt már eddig is tudtuk, hogy Elon Musk 2050-ig egymillió emberes kolóniát szeretne létrehozni a Marson, most azt is elárulta, hol élnének az első marslakók, írja a Futurism.

"Üvegkupolák alatt kezdődne az élet. Végül jönne a terraformálás, hogy a földihez hasonló legyen."

- írta a SpaceX alapítója egy csütörtöki kérdésre a Twitteren, amiben azt kérdezték tőle, hogyan fog kinézni kezdetben az élet a szomszédos bolygón.

Tudósok és sci-fi írók szerint is a terraformálás lehet a megoldás arra, hogy a Mars felszínén is lélegezni tudjanak az emberek. A földszerűvé tétel azonban egyelőre csak egy távoli álomnak tűnik, és Musk szerint is messze túlmutat az első marsi bázisokon.

hirdetés

"A terraformálás túl lassú lesz, hogy releváns legyen még a mi életünkben"

- folytatta egy másik tweetben Elon Musk, aki azt már korántsem zárja ki, hogy még szemtanúi lehetünk az első emberi bázis létrehozásának a Marson.

A vörös bolygó lakhatóvá tétele valóban hatalmas vállalkozásnak tűnik. Egy tavalyi elemzés szerint naponta 3500 nukleáris töltet felrobbantása szükséges a Mars légköri nyomásának lélegző szintre emeléséhez és a bolygó jégtakaróinak megolvasztásához annak érdekében, hogy széndioxid szabaduljon fel. A terv hátulütője ugyanakkor az, hogy a művelet során kialakuló sugárzás teljesen lakhatatlanná tenné a felszínt.

Ezek azonban láthatóan egyáltalán nem rettentik el grandiózus tervének megvalósításától Elon Muskot, aki állítása szerint a bolygóközi utazásokra fejlesztett Starship űrhajókkal alkalmanként 100 tonna rakományt vagy 100 utast lenne képes eljuttatni a Marsra.

Musk szerint egyébként már nem is az az alapvető kérdés, hogy eljutunk-e a Marsra, hanem inkább az önellátó bázis kialakítása foglalkoztatja.

A milliárdos egy szeptemberi konferencián ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szomszéd bolygóra költözés nagyon veszélyes vállalkozás, jó eséllyel kezdetben az asztronauták halálával végződik majd.

Hozzátette: muszáj lesz gyorsítani a fejlesztések ütemét, mert ha marad ez a tempó, biztosan nem éri meg, mire ember indulhat a Marsra.

A nagy útra tervezett Starship prototípusa idén már képes volt 150 méter magasra emelkedni a földtől. A következő hetekben 14 kilométer magasra próbálják majd feljuttatni a fejlesztés alatt álló rakétát. Musk tervei szerint az első Starship - egyelőre még űrhajósok nélkül - 2024-ben indulna a Mars felé.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
brain-1921600_1280.jpg

Több a hasonlóság az agyad és az univerzum között, mint eddig gondoltad volna

Egy olasz asztrofizikus és egy neurobiológus közös kutatása mutatott rá erre.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 19.


hirdetés

Spirituális gondolkodású emberek vallják, hogy az ember nemcsak része az univerzumnak, hanem bizonyos értelemben annak pontos lenyomata. Különösen sok mendemonda jár akörül, hogy agyunk szerkezete hasonlít a világegyeteméhez. Két olasz kutató ezen az úton indult el együtt és megdöbbentő dolgokat tapasztaltak.

Franco Vazza, a bolognai egyetem asztrofizikusa és Alberto Feletti, a veronai egyetem neurobiológusa gyerekkoruk óta jó barátok, és miután elváltak útjaik különböző pályaválasztásuk miatt, akkor is gyakran találkoztak és beszámoltak egymásnak kutatásaikról. Így találták meg a közös pontot, azt az összetett hálózatot, amely az univerzumot és az emberi agyat egyaránt alkotja: ezek egyfelől a galaxisok, másfelől pedig a neuronok.

Az agyban a becslések szerint 69 milliárd neuron van, míg a megfigyelhető univerzum legalább 100 milliárd galaxisból áll, amelyek egyaránt hálószerűen kapcsolódnak egymáshoz. Ugyancsak hasonlóság, hogy ezek terük tömegének legfeljebb 30%-át töltik ki: a többi az agyban víz, az univerzumban pedig sötét anyag – emlékeztet a Futurism.

Így aztán elkezdték összevetni Vazza asztrofizikai szimulációit az agyról készült felvételekkel, és hatóerő-spektrum módszerrel elemezték azokat. Ezt az eljárást használták a mikrohullámok kozmikus hátterének, a Big Bang visszhangjának vizsgálatára is. Meg lehet általa határozni az anyag- vagy energiaáramlások mennyiségét, és azt, hogy miként oszlanak el az űrben.

Amikor Vazza és Feletti összehasonlították a kozmosz és az agy digitális felvételeit, a hatóerő-spektummal megállapították: ezeknek az áramlásoknak a nyomai fedik egymást, még ha különböző skálán is. Az agyban 1 mikrométertől 0,1 milliméterig, az univerzumban 5 milliótól 500 millió fényévig. És mintha a neuronok elosztása hasonlítana a kozmikus háló galaxisaira.

hirdetés

Ilyesmi pedig Vazza szerint nem tapasztalható más hálózatokban vagy rendszerekben, mint például a faágaknál vagy a felhőknél, amelyeket kontrollként használtak. Ugyancsak erős hasonlóságot mutatott a hálózat-elemzés, amely azt tanulmányozza, hogy egy hálózat csomópontjai miként és milyen gyakran kommunikálnak egymással és hogy vannak e közöttük információ-elosztó állomások.

Mindez azt sugallja, hogy sem az agyban, sem az űrben nem véletlenszerűen oszlik el anyag és energia, hanem az idők során hasonló logikák szerint alakultak ki.

Feletti azonban óva int attól, hogy felfedezésüknek valamiféle transzcendentális magyarázatot adjanak, nincs szó „gondolkodó univerzumról”.

„Csupán azt figyeltük meg, hogy az ismert fizikai törvények, ha összetett rendszerekben alkalmazzák őket, valószínűleg hasonló struktúrák kialakulásához vezetnek, még akkor is, ha, mint ebben az esetben, különböző erők irányítják őket” – mondta a neurobiológus.

Az olasz kutatók eredményeiket a Frontiers of Physics című szakfolyóiratban tették közzé.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!