hirdetés
BDG_3803-1.jpg

Nemcsak a világot, bennünket is teljesen megváltoztat a negyedik ipari forradalom

Milyen lesz a gépekkel együttélni? Átadhatjuk-e az irányítást? Átalakítja-e a technológia a beteg-orvos kapcsolatot? Ezeket az izgalmas kérdéseket járta körül a Telekom legújabb Most fóruma.
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2019. december 03.


hirdetés

"A negyedik ipari forradalom minket változtat meg, nem azt, amit csinálunk" - nyitotta egy elég erős kijelentéssel a Telekom fórumát Frankó-Csuba Dea, a Spark Institute alapítója. Szerinte először nyílik rá lehetőség, hogy a biológiai, digitális és fizikai rendszereket összeolvasszuk. Például olyan szintetikus bőrt fejlesszünk, amivel távoli tárgyakat megfogva úgy érezzük, mintha épp ott lennénk. Vagy belenyúljuk az emberi DNS-be.

A kérdés csak az: mire használjuk ezeket a szédítő lehetőségeket? Hogyan tudunk olyan problémákat megoldani, amitől jobb lesz embernek lenni?

A Telekom fórumának első előadója sorba vette az eddigi ipari forradalmakat: a gépek forradalmát, az elektromosság forradalmát, és az internet, valamint a mobilkommunikáció jelentette forradalmat. Szemléletes ábrán mutatta be, hogy a változások egyre gyorsabbak: a nyomtatás kora óta az innovációs minta exponenciálisan gyorsul, és ma már olyan sebességgel követik egymást az áttörések, hogy az igazi kérdés az: képesek leszünk-e ezekhez kellő gyorsasággal alkalmazkodni.

A Google nemrég bejelentett kvantumszámítógépe például 200 másodperc alatt old meg egy olyan problémát, amihez egy hagyományos számítógépnek 10 ezer évre lett volna szüksége. A gyorsulás szédítő távlatokat nyit, és komoly kihívás elé állít mindenkit.

Az emberi agy ugyanis nemigen változott az elmúlt 50 ezer évben.

hirdetés

Korábban volt idő evolúciósan hosszászokni az átalakulásokhoz, most viszont folyamatosan tanulnunk kell, nincs idő tapasztalatokat szerezni. Az van belénk kódolva, hogy várjuk meg, amíg valaki megmondja a jó megoldást. De most senki sincs, aki megmondja, merre van az előre, mire tanítsuk a gyerekeket. Most mindenkinek magának kell egy új tudást létrehoznia a rengeteg elérhető információból, magának kell eldöntenie, mi igaz, és mi nem, és kitalálnia, hogyan állhat helyt. Vagyis felelősséget kell vállalnunk.

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, a The Medical Futurist Institue vezetője szerint az egyik legfontosabb kérdés az,

a technológia mellé kialakul-e a technológiai intelligenciánk?

Milyen viszonyt alakítunk ki a technológiával? Hogyan reagálunk rá érzelmileg?

Ehhez a kórházakat hozza példaként, amiket szerinte hiába pakolunk tele szuperszenzorokkal és mesterséges intelligenciával, semmi sem lesz jobb, ha az orvosokat és a betegeket nem vonják mindebbe bele. A kórházakban emberek dolgoznak. Lesz, aki idegenkedik a technológiától, lesz, aki fél tőle.

Ha viszont sikerül megmutatni, mindez mire jó, ha a technológia segítségével egyenlőbb viszony alakulhat ki a betegek és az orvosok között, ha a betegeket engedik hozzáférni a saját adataikhoz, és rádöbbennek, hogy van választási lehetőségük, akkor teljesen átalakulhat az egészségügy.

Meskó az első mesterséges hasnyámirígy történetét hozta fel példaként. Ez öt éve készült el, összekötötték a vércukormérőt és az inzulinpumpát, és egy algoritmus adagolta az inzulint, amikor a vércukorszint alapján szükség volt rá. Csakhogy a betegek látták, hogy még évek kellenek a piacra kerüléshez szükséges szabályozás megalkotásához, és utána is nagyon drága lesz. Mit csináltak? Mivel tudták, hogy van választási lehetőségük, barkácsmódszerrel létrehozták a saját verziójukat, a felhőben tárolták a hozzá szükséges algoritmust, ahol mindenki hozzáfért, és 5 ezren elkezdték használni, mert senki sem akart az éjszaka közepén meghalni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Adult_Caenorhabditis_elegans.jpg

Ötszörösére növelték egy féregfajta élettartamát – egy ember így akár 400 évig is élhetne

A kutatók remélik, hogy az eredmények segíthetik majd az emberi élet meghosszabbítására tett kísérleteket is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 12.


hirdetés

Nemrégiben jelent meg a Cell Reports tudományos magazinban az a tanulmány, amelyben egy nemzetközi csapat által végzett kísérletben egy bizonyos talajféregfajta élettartamát a szokásos 3-4 hétről sikerült ennek ötszörösére növelni.

Ez komoly előrelépést jelenthet az ember öregedéssel kapcsolatban végzett kutatásokban is.

Az egész jelenség biológiai háttere a sejtek felépítésében keresendő. A sejteken belül lévő molekulák jelátviteli útvonalakat alkotnak a különböző sejtfunkciók elvégzéséhez. Amikor egy molekula jelet kap egy adott feladat végrehajtására – például a sejtosztódásra –, akkor továbbítja az információt a következő molekulának, amelyik továbbítja az azt követőnek, és így tovább.

Korábbi kutatások már felfedezték az összefüggést a C. elegans elnevezésű talajféregben található két – az inzulinért és a rapamycin célpontjáért felelős – jelátviteli útvonal, és az öregedés között.

A kutatás szerint az előbbi útvonal módosítása megduplázta, míg az utóbbié 30%-kal növelte meg a féreg élettartamát.

hirdetés

Ez logikusan azt jelentené, hogy a két útvonal együttes módosítása 130%-os élettartam-növekedéssel járna, de ehelyett a tudósok 500%-os növekedést tapasztaltak.

Ez emberi években számolva azt jelentené, mintha a kísérlettel elérnék, hogy egy ember megérje a 400. születésnapját.

Természetesen a C. elegans talajféreg felépítése igen messze áll az emberétől, de ezzel együtt több olyan génnel is rendelkezik, ami az emberi szervezetben is megtalálható. A kutatók remélik, hogy a eredmények segíthetik majd az emberi élet meghosszabbítására tett kísérleteket is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pestist-okozo-mikroba.jpg

Magyar kutatók fedezték fel, hogyan blokkolják az immunrendszerünket a támadó mikrobák

Az ELTE TTK Biokémiai Tanszékén több évtizedes rejtélyt fejtettek meg.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Több évtizedes rejtélyt sikerült megoldani Dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense vezetésével.

Magyar kutatók felfedezték, hogy a számos, súlyos betegséget okozó mikroba által termelt ekotin nevű fehérje az immunrendszer védekező mechanizmusait kijátszva képessé teszi a kórokozót arra, hogy életben maradjon a vérben.

Kimutatták, hogy az ekotin egymagában megbénítja szervezetünk legalább három mikrobaölő rendszerét. A támadó mikrobák fegyverének beazonosításával és az ekotin semlegesítésével azonban felülkerekedhetünk a kórokozókon - írja az ELTE TTK a közleményében.

Az eredményeket a rangos PloS Pathogens lapban közölték.

Az ekotint 1983-ban írták le kólibaktériumban a Harvard Egyetemen, és azóta kiderült, hogy a pestisjárványokat okozó Yersinia pestis baktérium és számos más betegség kórokozója is termeli ezt az anyagot.

hirdetés

Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense, a kutatás vezetője azt mondta: "Eddig is tudtuk, hogy ez a fehérje valahogy elősegíti a kórokozók megtelepedését, túlélését majd elszaporodását a szervezetben, de ennek mechanizmusa rejtély volt. A kísérletes munka dandárját doktorandusz hallgatóim egyike, Nagy Zoltán Attila végezte".

Azt is kifejtette, hogy korunkban az orvoslás egyik legnagyobb kihívása az antibiotikumokkal szemben ellenálló, életveszélyes fertőzéseket okozó mikrobák világméretű előretörése. Ezért ennyire fontos felfedezés, hogy a legelterjedtebb antibiotikum-rezisztens kórokozók zömében kimutatható az ekotin.

Pál Gábor kutatócsoportja Gál Péter Természettudományi Központban és Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszékén működő csoportjával együttműködésben kimutatta, hogy az ekotin gátolja a szervezetünkben a komplementrendszer lektin- és alternatív útját. Ráadásul sikerült felfedezniük a szervezetünkben egy eddig ismeretlen baktériumölő mechanizmust is, amelyet az ekotin szintén blokkol.

Elméleti jelentőségük mellett az eredmények gyakorlati szempontból is fontosak, hiszen az ekotin gátlását követően a veleszületett immunrendszerünk mechanizmusai újra képessé válhatnak a támadó kórokozó elpusztítására. A felfedezés tehát új antimikrobiális terápiákhoz is elvezethet - írja a közlemény.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
TeamTimeCar.com-BTTF_DeLorean_Time_Machine-OtoGodfrey.com-JMortonPhoto.com-07.jpg

Időgépet építene egy amerikai asztrofizikus

Elméletileg lehetségesnek tűnik, hogy visszamenjünk az időben, legalábbis ezt állítja egy asztrofizikus.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 09.


hirdetés

Ron Mallett asztrofizikus, a connecticuti egyetem professzora a a CNN-nek fejtette ki elméletét, mely szerint elutazni a múltba annyi, mintha egy idegen országot látogatnánk meg. Elmondta, hogy felállított egy tudományos egyenletet, amely az időgép alapjául szolgálhat. Egy elméletét szerinte igazoló szerkezetet is épített, bár úgy tűnik, kollégáit ezzel sem győzte meg az időgép megvalósíthatóságáról.

Albert Einstein speciális relativitás-elmélete szerint az idő gyorsul vagy lassul attól függően, hogy egy tárgy milyen gyorsan mozog. Eszerint ha valaki egy űrhajóban a fénysebesség körüli gyorsasággal utazik, az idő lassabban telik számára, mint annak, aki a Földön maradt. Ezt azt jelentené, hogy ha egy űrhajós kevesebb mint egy hétig keringene így a kozmoszban, és aztán visszatérne a Földre, közben a hátrahagyottak életéből 10 év telne el, és ez az asztronauta számára olyan lenne, mint egy ugrás a jövőbe.

Bár a fizikusok többsége elfogadja azt a nézetet, hogy előreugrani az időben lehetséges, a múltba való utazást már kevésbé tartják valószínűnek. Mallett viszont Einstein általános relativitás-elméletéből indul ki, amely szerint a nagytömegű tárgyak meggörbítik a téridőt – ezt érzékeljük gravitációként – és minél erősebb a gravitáció, annál lassabban telik az idő.

„Ha meg lehet görbíteni a teret, ki is lehet azt fordítani. Einstein elméletében az, amit térnek nevezünk, magába foglalja az időt is, ezért hívják téridőnek. Márpedig amit a térrel csinálunk, az történik az idővel is” – fejtegette Mallett.

hirdetés

Meggyőződése, hogy bele lehet forgatni az időt egy hurokba, amelyen keresztül lehetővé válhat az utazás a múltba. Prototípusával azt igyekezett bemutatni, hogy egy lézergyűrű által létrehozott gravitációs mező miként segítene egy olyan időgépet, amely egy keringő fénynyalábon alapul.

Pályatársai egyelőre nem lelkesednek az ötletért. A szintén a CNN-nek nyilatkozó Paul Sutter asztrofizikus szerint Mallett számításaiban és elméletében nagy lyukak vannak, ezért a gyakorlati megvalósítás jelenleg kivihetetlennek látszik.

Mallett elismeri, hogy terve még csak elméleti síkon mozog, de ő optimista.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
modernhouse1.jpg

Hurrikán, földrengés és radioaktív sugárzás esetén is védelmet nyújt a szuperbiztonságos orosz bunker

Az orosz cég CyberHouse névre keresztelt építménye állítólag egy zombitámadást is simán túlélne.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Amikor Elon Musk tavaly év végén bemutatta a Tesla új, Cybertruck névre keresztelt autóját, az internet közössége azonnal egy apokaliptikus sci-fi film díszletéhez hasonlította a szokatlan külsejű járművet.

De most az orosz Modern House építész cég megalkotta a kocsihoz illő atombunkert, amit stillszerűen CyberHouse-nak kereszteltek el, és tervezői szerint mindenféle természeti csapásnak ellenállna – írja a CNN.

Azt állítják, az épület hurrikán- és földrengésbiztos, illetve radioaktív szennyezettséggel szemben is védelmet biztosít. A szentpétervári székhelyű cég szerint a bunker egy zombitámadást is simán túlélne, hiszen az élőhalottak nem tudnának felmászni a meredek falakon, vagy áttörni a légzsilipes bejárati ajtókat.

A 90 négyzetméter alapterületű épületben a sajtóközlemény szerint 7 ember bújhat meg kényelmesen egy természeti katasztrófa ideje alatt. A tervezéskor egyébként a Tesla járművén kívül a modern atom-tengeralattjárók felépítését vették figyelembe.

hirdetés

A túlélést különféle víz- és levegőtisztító berendezések segítenék, amennyiben ezek utánpótlására nem lenne lehetőség. Az áramellátást napelemek, illetve szélerőművek biztosítanák, így akár egy évet is el lehetne tölteni anélkül, hogy elhagynánk a házat.

Bár egyelőre még nem tervezik ténylegesen megépíteni a CyberHouse-t, a tervezőiroda szerint nem kell sokáig várni, hogy eljussanak a projekt megvalósításáig.

A bunker iránt már most nagy a kereslet: több potenciális ügyfél is felkereste a céget Oroszországból, Spanyolországból és az Egyesült Államokból.

A bunker első látványtervein egyébként egy Tesla Cybertruck látható, amint az épület középső garázs részében parkol, a fennmaradó helyeket pedig teljesen egészében a lakóterület foglalja el.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!