hirdetés
jegy-keleti.png

Nem volt jegypénztár a Keletinél, mert beteg lett az egyetlen éjszakás

A munkaerőhiány miatt augusztusban 30 vonat nem tudott elindulni - nem volt rá személyzet a MÁV-nál.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 09.


hirdetés

Augusztusban 30 vonat nem tudott elindulni, mert nem volt rá személyzet, derül ki az RTL Klub híradójából. Hétfőn nap közben 13-ból 4 ablaknál fogadták az utasokat a Keleti pályaudvarnál, de vasárnap este egynél sem. Mint kiderült, azért, mert az egyetlen éjszakás dolgozó beteg lett. A Mávinform Facebook-oldalán közölte is, és azt javasolták, hogy aki utazni akar, a jegyautomatáknál vásároljon. Ezen kívül lehetőségként ajánlották az applikációt is.

Aki úgy száll fel a vonatra, hogy nem vett jegyet, büntetésre számíthat: a kalauz a jegyár mellé 2600 forintos bírságot róhat ki.

Egy hete a Nyugati pályaudvarnál is korlátozták a jegypénztárak nyitva tartását, amit akkor a létszámhiánnyal magyarázott a MÁV. Szerintük a Keletiben most nem ezért, hanem egyedi eset miatt kellett bezárniuk - vagyis az történt, hogy az éjszakás jegypénztáros lebetegedett és nem tudták őt pótolni. Folyamatosan keresnek vasutasokat, úgy látják, nincs baj a szolgáltatással. Körülbelül 800 betöltetlen pozíciójuk van (ez évek óta állandó), leginkább váltókezelőkből, felsővezeték-szerelőkből, jegyvizsgálóból és jegypénztárosokból van hiány.

A Közlekedő Tömeg Egyesületnél azt mondják, a problémák már mindennaposak és negatívan hatnak a szolgáltatás színvonalára is.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
pszichologusok-nyilt-levele-iskolaerettseg.jpg

Több mint 700 pszichológus írt nyílt levelet a kormánynak a gyerekek iskolaérettségéről

Azt kérik, adjanak bővebb információt a januártól életbe lépő iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban, és készüljön el az ezt szabályozó rendelet.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



Nyílt levélben kérik a pszichológusok a kormányt, hogy adjanak bővebb információt a januártól életbe lépő iskolaérettségi vizsgálatokkal kapcsolatban.

Januártól ugyanis az óvodák helyett az iskolaérettségről egy eddig meg nem nevezett állami szerv fog dönteni.

A szülők pedig minden évben január 15-ig nyújthatnak be kérelmet, ha azt szeretnék, hogy az augusztus 31-ig hatodik életévét betöltő gyermekük még egy évig az óvodában maradhasson.

A szabályozás először a 2020/21-es tanévben első osztályba lépőket érinti majd, a szervről és az eljárásról pedig még nem született rendelet; a kormány azt ígérte, hogy idén ősszel alkot rendeletet.

Ezzel kapcsolatban több mint 700 pszichológus szakember juttatott el nyílt levelet Kásler Miklós miniszternek és Bódis József államtitkárnak. Szeretnék, ha minél előbb megszületne a rendelet, hogy szabályozza ezt a fontos kérdést.

Szakmai állásfoglalásuk mellett egy levélküldő kampányt is elindítottak, mert szeretnék, ha ha meghallgatná az érintett családok és szakembereket e minisztérium, és személyesen egyeztetne velük. Petíciót is indítottak.

"A sajtóban korábban elhangzottakkal ellentétben kezdeményezésünket magánemberként, indítottuk el. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezet, mint támogató kapcsolódott be a folyamatba" - írják a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A nyílt levélben ez szerepel:

"2019. áprilisában jelentek meg a médiában az első hírek az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint megállapítására irányuló és eddig a pedagógiai szakszolgálatok jogkörébe tartozó szakértői vizsgálatok protokolljának átalakításáról, s a köznevelési törvény 2019. évi módosítását a Magyar Országgyűlés 2019. július 12-én szavazta meg.

A médiában megjelenő hírek, illetve a módosított köznevelési törvény ide vonatkozó tartalmi részei azonban nem adnak megfelelő szakmai tájékoztatást az új törvény végrehajtásáról.

Ennek megfelelően, sem az eddig ezzel foglalkozó szakemberek, sem a szülők nem kaptak tájékoztatást a vizsgálatok pontos menetéről. A felmérések illetékességének idejéhez közeledve magánszemélyként több szakember és szülő csoport is megfogalmazta már aggályait a vizsgálati rendszer átalakításával kapcsolatban. Amit az eljárási rend, protokoll megváltoztatásán túl még nyugtalanítóbbnak tartanak többen, az az adekvát, szakmai informálás hiánya.

Ez az információhiány mind az érintett szülőket, mind az eddig ezzel foglalkozó szakembereket bizonytalanságban tartja és ellehetetleníti a szakmai tervezést, munkaszervezést, ezzel veszélyeztetve az érintett gyermekek megfelelő felmérését.

Magyarország 1993-ban ratifikálta az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. Ennek 3. cikkelye kimondja, hogy az Egyezményben részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy „minden, gyermekekkel foglalkozó intézmény, hivatal és létesítmény számára az »illetékes hatóságok« szabályokat állapítsanak meg, valamint, hogy az államok biztosítsák az ilyen szabályok szerinti működést”. Ugyanez az egyezmény mondja ki, hogy a szülők felelősségeiből fakadó cselekedeteit mindenekelőtt a gyermek legfőbb érdeke kell, hogy vezesse (UNICEF, Család Gyermek Ifjúság Egyesület, 2007, 255.). Amennyiben a végrehajtási rendeletben az illetékes hatóság nem állapítja meg ezeket a szabályokat az iskolaérettségi vizsgálattal kapcsolatban, úgy sérül ez a kötelezettségvállalás.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
brexit-boris-johnson-nagy-trukkje-ket-levelet-irt.jpg

Boris Johnson nagy trükkje: két levelet írt, az egyikben a Brexit halasztását kérte, a másikban az ellenkezőjét

A halasztás kezdeményezését az Európai Tanácsnak egyhangú döntéssel kell elbírálnia.
MTI - szmo.hu
2019. október 20.



Boris Johnson formálisan kezdeményezte szombat éjjel az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását.

Egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.

Boris Johnsont törvény kötelezte a jelenleg október 31-én esedékes Brexit halasztásának kezdeményezésére, miután a brit parlament szombatig nem fogadta el a Brexit feltételrendszeréről e héten kötött megállapodást, és nem járult hozzá a megállapodás nélküli kilépéshez sem.

Johnson az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak címzett első levelet, amely a halasztást kezdeményezi, nem írta alá.

A szombaton éjjel nyilvánosságra hozott első levélben az áll, hogy a brit parlament elfogadott egy törvényt, amelynek előírásai kötelezik Őfelsége kormányát az október 31-i kilépési határidő meghosszabbításának kezdeményezésére.

Johnson levele szerint a brit kormány javasolja, hogy a hosszabbítás lejárati időpontja 2020. január 31-én, brit idő szerint 23 óra - közép-európai időszámítás szerint aznap éjfél - legyen.

A levélben szerepel ugyanakkor az is, hogy ha a felek ennél hamarabb ratifikálni tudják a Brexit-megállapodást, a brit kormány a halasztási időszak korábbi befejezését fogja javasolni.

Ezen a levélen nem szerepel Boris Johnson aláírása, de még neve sem, csak annyi, hogy a levelet "Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának miniszterelnöke" küldte.

Johnson az első levélhez mellékelt egy jóval terjedelmesebb másodikat is, amelyet aláírt, és amelyben közli: személyes meggyőződése és kormányának álláspontja szerint a Brexit további halasztása károsan hatna az Egyesült Királyság és EU-partnerei érdekeire, valamint a kétoldalú viszonyrendszerre.

Ebben a levélben Johnson kifejezi sajnálkozását amiatt, hogy a többi uniós vezetőnek még több időt és energiát kell áldoznia egy olyan ügyre, amelyről ő azt remélte, hogy a héten - a Brexit feltételeit rögzítő megállapodás megkötésével - megoldódott.

A brit miniszterelnök elismeri, hogy ebben a helyzetben szükség lehet egy újabb EU-csúcs összehívására.

Johnson közli a második levélben, hogy kormánya folytatja erőfeszítéseit a Brexit-megállapodás ratifikálása érdekében, és a jövő hét elején beterjeszti az ehhez szükséges törvénytervezetet.

Boris Johnson hangsúlyozza: bízik abban, hogy október 31-ig a ratifikációs folyamat végére lehet jutni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
repulo-Copy.jpg

Megdőlt az utasszállítók ultrahosszútávú rekordja - vizsgálták, hogy milyen hatása van a legénységre és az utasokra

A Qantas ausztrál légitársaság gépének próbaútja jól sikerült, azt is elmondták, hogy hányan és hogyan utazhatnak majd a nem mindennapi távon.
MTI - szmo.hu
2019. október 20.



Az eddigi leghosszabb utasszállító útvonalat tette meg New Yorkból Sydneybe a Qantas légitársaság Boeing 787 Dreamliner típusú gépe vasárnap.

A gép vasárnap reggel 19 óra 16 perc repülés után ért földet az ausztráliai nagyvárosban.

A Qantas egyúttal arra is felhasználta az eddig példa nélküli hosszúságú repülést, hogy méréseket végezzen az ultrahosszútávú repülés hatásáról a legénységre, valamint az utasokra a nagy időeltolódás miatt. Sydney és New York között ugyanis 15 óra az időeltolódás.

A Qantas közleménye szerint

megfigyelték a pilóták agyhullámait, melatoninszintjüket, az utasokat pedig rendszeresen átmozgatták. A gépen mindössze 49 ember utazott, hogy minimálisra csökkentsék a gép terhelését, és meg tudja tenni tankolás nélkül a 16 ezer kilométeres távot.

"Mindent egybevetve nagyon elégedettek vagyunk, és remek, hogy az adatokat felhasználhatjuk arra, hogy hogyan lehetne hasonló menetrendszerinti járatot üzemeltetni" - magyarázta a leszállás után Sean Golding, a Dreamlinert vezető négyfős pilótacsapat vezetője.

A Qantas egy ideje már kísérletezik azzal, hogy közvetlen kereskedelmi járatokat indítson Ausztrália keleti parti nagyvárosaiból, Melbourne-ből, Sidneyből és Brisbane-ből New Yorkba és Londonba. A Londontól Sydneyig tartó közvetlen repülést novemberben hajtják végre, és lesz még egy New York-Sydney repülés decemberben.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
ora.jpg

Egy hét múlva óraátállítás - jön a téli időszámítás

Van benne azért jó is: egy órával többet alhatsz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



Egy hét múlva szombatról vasárnapra virradóra kell ismét az óráinkat átállítani. Most "visszakapjuk" a tavasszal elvett egy órát, azaz tovább aludhatunk, anélkül, hogy elkésnénk valahonnan.

2019-ben október 27-én, vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát. A téli időszámítás 2020. március 29., vasárnap hajnalig tart.

Az egész Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapul, hogy március és szeptember - azaz a tavaszi és őszi napéjegyenlőség - között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák. Minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, nyáron annál kevesebb világítást kell használni. Egyes becslések szerint ezzel több milliárd forintot lehet megtakarítani.

A nyári és téli időszámítás, valamint az óraállítás ötlete többször felmerült a 18. század óta, ám csak a 20. században kezdték rendszeresen alkalmazni Európában és Észak-Amerikában. De több ország is van, ahol soha nem volt óraátállítás.

Mára sok ellenzője lett a évenkénti kétszeri óraállításnak. Ők azzal érvelnek, hogy (részben a szórakoztató elektronikai termékek, részben a klímaberendezések miatt) ma már annyi elektromos áramot fogyasztunk a háztartásokban, hogy teljesen feleslegessé vált a téli és a nyári időszámítás.

Az Európai Parlament döntése alapján 2021-től megszűnhet az évenkénti kétszeri átállás.

A javaslat támogatói szerint az Európai Unióban egységesen márciusban, valamint októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!