hirdetés
mti-intenziv.jpg

Nem Orbán hagyja meghalni az embereket a kórházakban, hanem mi magunk

Jó lenne a miniszterelnökre és a kormányra fogni ezt az egészet, de ő – bár cinikusan és számító módon – valójában azt csinálja, amit mi engedünk neki. És mi évtizedek óta engedjük, hogy tízezrek haljanak meg elkerülhető módon az egészségügyben.
Jásper Ferenc írása, fotó: MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2020. november 06.


hirdetés

Átléptünk egy határt, amire ma sokan felkapták a fejüket. Vannak ilyen lélektani határok, amelyek számokkal (kerek számokkal) jól kifejezhetőek. Több mint 100 halott egy nap, közel 5000 új fertőzött mellett. Valójában ezt a határt hetekkel ezelőtt átléptük, csak az nem volt kézzelfogható, nem volt piros vonal, nem lehetett az operatív törzs ülésén egy mondatban elmagyarázni a döntéshozónak. Ezt most el lehet, és az emberek nagy része is felkapja rá a fejét.

A határt azért léptük át több hete, mert akik most fertőzöttek ilyen nagy számban, azok azoktól kapták el, akik jóval korábban létrehoztak egy fertőzési láncot, gócpontokat, és ez a folyamat tart itt most. A halottak se tegnap kapták el, és nem egy nap alatt haltak bele a fertőzésbe.

Ez amúgy nem egy bonyolult számítás, és még csak az exponenciális szó sincs egyelőre benne, bár lehet, hogy nemsokára benne lesz. Ha hagyjuk, hogy egy járvány terjedjen, akkor az addig fog terjedni, amíg tud, amíg ilyen fertőzési láncok ki tudnak alakulni. És az már látszik, hogy a magyar kormány, élén Orbán Viktorral úgy döntött, hogy hagyja terjedni a vírust, december közepéig mindenképp. Ami ugyanis most történik (a nem védekezés, és a terjedni hagyás), az decemberre fog nagyon sok új fertőzöttben és halottban megmutatkozni.

Sok embernek nem erőssége az előre gondolkodás, pedig elsajátítható készség, például a gyerekek se képesek rá, mégis közben aztán aránylag sokan megtanulják. Beosztani a pénzüket, tervezni 1, 2, 5 évre, a tudatosabbak a nyugdíjas korukra is félretesznek (és nem hagyják ellopni a magánnyugdíjukat).

A járványügyi szakemberek könnyen megjósolják, mi fog történni, ma már tudnak annyit erről a vírusról hogy kb. napra-hétre pontosan meg lehet mondani, hogy milyen védőintézkedések mellett milyen gyorsasággal fog terjedni, vagy torpan meg, esetleg húzódik vissza. Ezek számok, statisztika, valószínűségszámítás.

hirdetés

Mint ahogy az is, hogy a gazdaság mennyivel fog visszaesni akkor, ha védőintézkedéseket léptetünk életbe. Ha csak keveset, akkor kevéssel, ha sokat, akkor többel, ha teljes lockdown van, akkor nagyon durván. A politikusnak ezt mind figyelembe kell vennie, és Orbán, aki nem hülye, nyilván meg is teszi.

Azok, akik szerint már a 2022-es választásokra készül, jól sejtik, de nem csak erről van szó. Persze, a hatalomban akar maradni minél tovább. De az ő számára minden nap harc, ahogy be is vallotta, minden egyes nap egy külön meccs, amit meg kell nyerni, és ha több napot nyernek meg, akkor választást is nyernek. És a választás az életet jelenti. Vagy legalábbis a hatalmat.

Minden nap mérnek. Minden nap monitorozzák a közvéleményt. Már korábban megjósoltuk, hogy amíg azt látják, megéri, nem fognak bezárni, és ha a közvélemény azt mondja nekik, hogy további gazdasági válságot, pláne összeomlást már nem viselnek el, akkor nem fog bezárni. Ha többet veszít az iskolák, boltok, szórakozóhelyek bezárásán, mint az egészségügy kifacsarásán, akkor nem fogja bezárni őket. Tavasszal is csak azért tette, mert akkor a lockdown volt a közvélemény hangja. Most nem az. Még nem.

Az, hogy az orvosok hetek óta figyelmeztetnek, hogy az egészségügy az összeomlás szélén áll? Bagatell, eddig is mindig azt mondták, hogy most már aztán az utolsó óra, most össze fog omlani, elmentek külföldre az orvosok, nincs elég ápoló, elfogyott a wc-papír, omladoznak a falak, irdatlan hosszúak a várólisták, mi történt? Elketyegett? El. Akkor? Elhalasztjuk a műtéteket? Eddig is sokat kellett rájuk várni, na bumm.

Igaz, hogy évi 40-42 ezer megelőzhető haláleset van Magyarországon (majdnem egyharmada az összesnek), igaz, hogy alsó hangon évi 1000 ember hal meg kórházi fertőzésben (sosem fogjuk megtudni, mennyi, ezt is csak onnan, hogy valamennyit sikerült kiperelnie a TASZ-nak), igaz, hogy a prevencióra ügyet sem vetünk, és még sorolhatnánk, mennyi mindent eltűr a magyar egészségügy, és igen, elketyeg. Mert hagyjuk. Mert valójában mi tűrjük el.

Kinek a családjában nincs közeli hozzátartozó, aki úgy halt meg kórházban, hogy valójában tisztességes ellátás mellett (és itt nem a gondoskodás vagy a megfelelő hozzáállás hiányát feltételezzük elsősorban) ez nem következett volna be? Kinek nincs olyan a közeli barátai, ismerősei körében, akit félrekezeltek, nem került sorra a várólistán, kórházi fertőzés érte, későn került műtőasztalra, ésatöbbi, ésatöbbi.

Ki az, aki elmúlt 40, és nem látta belülről, hogy milyen elképesztő körülmények közt dolgoznak a mentők, a különböző osztályokon, SBO-kon kimerült, gyalázatosan kevés pénzért robotoló emberek?

Na de 100 halott egy nap.

Az RTL kiszámolta, hogy 90 felett ez a leggyakoribb halálok ma Magyarországon. Ma. De mi van például az influenzával? Oké, nem törődünk a megelőzhető halálesetek tízezreivel, a fertőzésekkel, tojunk rá, hogy romokban az egészségügy, gyűjtögetünk a hálapénzre, luxusban tartva az orvosbárókat.

De itt az influenza, amely decemberben jelenik meg, az iskolai szünet miatt viszont igazán csak januárban robban be, és februárban pusztít a legjobban. Ja, hogy az csak ilyen taknyos-köhögős cucc, szóra sem érdemes.

Kár, hogy, mint azt Falus Ferenc volt tisztifőorvos volt szíves számokban konkretizálni, intenzitásától függően 600 ezertől 3 millió emberig fertőz csak Magyarországon. Minden évben. És havonta elvisz 5 ezer embert közülünk. Vagy többet, ha erősebb a járvány. Most is mindig hozzátesszük, hogy többségében idős, beteg embereket - ezt vajon miért? Megnyugtat minket? Felment a felelősség alól?

Az első negyedévben a halálozási arány mindig kiugró a többi negyedévhez képest. Törődtünk valaha is ezzel? Pusztít az idősotthonokban, a kórházakban, a krónikus betegeknél, azoknál, akiknek van valamilyen alapbetegségük, ami miatt nem tud egy erősebb influenzás tünetegyüttessel már megbirkózni a szervezetük. Ők nem számítanak? Sokan voltunk, mondjuk majd, mint Sánta Ferenc torokszorító novellájában.

És igen, ahogy többen mondják, a maszkviselés ebben az időszakban, a távolságtartás, a kézmosás, vagy mint látható, a kéthetes téli szünet az iskolában is jócskán gátat szabhat a terjedésnek. Érdekelt ez eddig minket? Nem, magasról ejtett rá mindenki, valljuk be. Télen, ha egy tömött buszon utazunk, a busz fele köhög, a másik az orrát fújja. 15-20 centire az arcunktól. Gyereket oviba vagy suliba engedjük betegen? Persze, hisz csak egy kis náthája van meg kapar a torka, meg már nincs szabink se, de hát betegre se tudok elmenni, mert kevesebb pénzt kapok. Leállítani a gazdaságot, home office, boltzár, iskolazár holmi influenza miatt? Ugyan már.

Oké, de akkor bevállaljuk ezzel a kétmillió fertőzöttet mondjuk, és a havi 5 ezer halottat. Ami napi 170.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hajlektalanok-este8-kijarasi-tilalom-budapest-9-1000x688.jpg

„Mit csinálhatnak velünk a rendőrök? Hazaküldenek?” – hajléktalanság a kijárási tilalom alatt

A kijárási tilalom miatt elvileg nem lehetnének az utcán. Budapesti riportunk.
Szegedi Éva, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

„Van egy cigid?” kérdezi egy rongyos ruhában toporgó férfi a Körúton, amikor a közelébe érek. „Nem dohányzom” – felelem. „Akkor egy kis aprót adnál?” „Sajnos nincs nálam”. Megértően bólogat.

„Kijárási tilalom van” – mondom neki. „Mit keresel az utcán este 8 után?” – folytatom, azután felteszem neki azt a sztenderd kérdést, ami szinte minden, fedél nélkül élőkkel foglalkozó cikk alá beírnak a kommentelők „Miért nem mégy egy hajléktalanszállóra?” „Oda nem” - csóválja a fejét. A körülményeket ecseteli néhány mondattal. Hasonló dolgokat mesél, mint egy hete a Nagykörúton egy másik fedél nélkül élő férfi.

Azt hallgatom, hogy a szállón sok a bogár, összeszedhet az ember tetveket, rühatkát, bolhát, az ágyban poloskák lehetnek. Hogy figyeljem csak meg, mennyi hajléktalan vakarózik, nem véletlenül. És hogy könnyen elfertőződhetnek a végtagjaik, amiket aztán amputálni kell. Amikor arról beszélünk, hova mehet, szóba kerülnek a kapualjak, romos házak, pincék.

A Város Mindenkié csoport már évekkel ezelőtt összegyűjtötte a válaszokat a laikus olvasók olyan kérdéseire, hogy „miért nem mennek szállókra a hajléktalan emberek, amikor ott ingyen kapnak a szállás mellett enni-inni, és még mosnak is rájuk”.

„Szinte semmi sincs ingyen, sokféle hajléktalanszálló létezik és ezek közül nagyon sok helyen fizetni is kell a szállásért – főleg a jobb minőségű helyeken.

hirdetés

Az átmeneti hajléktalanszállón a szállás díja 9 és 22 ezer forint között mozog, plusz havonta előtakarékosságot is kell gyűjteni, ami kb. 10 ezer forint. A többi intézményben változó a helyzet, néhol ingyenes a szállás, de ott nagyon rossz a lakhatási körülmény” - írta a honlapján A Város Mindenkié.

Azt is elmagyarázták, hogy a mosást a fedél nélkül élőknek maguknak kell intézniük, időpontot kapnak, mikor mehetnek, és akad, ahol a mosásért is fizetni kell.

„Plusz sok az ágyi poloska, konyhai csótány és az egyéb élősködő. Sok intézmény nagyon leromlott műszaki állapotban van”

– olvasható a tájékoztatóban.

Mindenhol más a házirend, és nem mindenhol életszerű minden egyes pontja. Nincsen privát szféra. A párok gyakran nem lehetnek együtt, még egy szállóra se mehetnek be. A jobb minőségű szállókon ráadásul egy ember csak meghatározott ideig tartózkodhat. És az is tévhit, hogy mindig mindenkinek van elegendő hely, a téli napokon például a plusz férőhelyek kialakítása ellenére is akár 2-3000 ember rekedhet az utcán.

A Menhely Alapítvány téli felhívása

Azt kérik, figyeljünk oda ismét jobban a környezetünkben a hajlék nélkül, a nehéz körülmények között élő, vagy a magányos emberekre, mert ők vannak a legjobban kiszolgáltatva a zord időjárásnak.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásából működő téli krízisprogramoknak köszönhetően 24 órás Diszpécser Szolgálat működik, Krízisautó, és speciális utcai szolgálatok is segít. A Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata napi 24 órában fogadja a bejelentéseket a veszélyeztetett helyzetben lévő emberekről, a +36 1 338 4186-os telefonszámon

A Diszpécser Szolgálat Krízisautót, utcai, vagy speciális utcai szolgálatokat küld a rászorultakhoz. A segítők elsődleges célja, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb elhelyezéshez jusson.

További információkat erre a linkre kattintva olvashatsz.

Azt, hogy mennyien lehetnek valójában az utcákon, közterületeken, saccolni sem lehet. Látjuk, hogy sokkal kevesebben vannak, mint hetekkel ezelőtt, de ez nem a november 11-től életbe lépett kijárási tilalomnak köszönhető, hanem a november második felében érkezett hidegnek és az első fagyoknak. Ezt erősítette meg az a büfés is, a Boráros téri aluljáróban november 22-én este 8 után, amikor odaértük. Szerinte a hideg miatt sokan húzódtak be menedékhelyekre, átmeneti szállásokra, hajléktalanszállókra.

A Deák tértől a Vámház körúton és a Nehru Parkon át a Boráros térig gyalogoltunk a kollégámmal, Kristóffal, de csak futárokat, taxisokat, kutyásokat és pár hazasiető gyalogost láttunk, fedél nélkül élőket nem. Az aluljáróban is csak a szatyrokban összegyűjtött, szépen egymás mellé rakott holmijukat találjuk.

A Ferenc körút környékén már más a helyzet, az Üllői út és a Körút sarkán az árkádok alatt ketten is alszanak teljesen beburkolózva. A nyolcadik kerületben, a Horváth Mihály téri templom oldalában is fekszik valaki, ki sem látszik a takaró alól.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
szajer-jozsef2.jpg

„Végig lehet dolgozni fél életet a nyilvánosság előtt úgy, hogy az ember lelke, igazi valója közben rejtőzködik” - gondolatok a Szájer-botrányról

Bakos András szabadúszó újságíró írása Szájer József szexpartis ügyéről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 01.


hirdetés

Szájer József nyilvános megszégyenülésén sokan mulatnak most. Ez ellen nincs mit tenni, vannak vicces nemzeti tragédiák.

Egy soproni pedagógus házaspár fia 1986-ban jogi diplomát szerez, aztán az Oxfordi Egyetem vendéghallgatója, az University of Michigan ösztöndíjas kutatója lesz; közreműködik az egyik rendszerváltó párt megalapításában, az Ellenzéki Kerekasztal résztvevője, később országgyűlési képviselővé, frakcióvezetővé, parlamenti alelnökké választják; dolgozik az európai alkotmány szövegén, büszkén nyilatkozza, hogy az ő iPadjén készül az új magyar alkotmány, európai parlamenti képviselővé lesz – végigdolgozik több mint harminc évet a politikában, az első- és második vonalban, mindvégig egy olyan pártot képviselve, amely ez idő alatt nagyot változik. Vasárnap közleményt ad ki arról, hogy lemond. Arra hivatkozik, hogy ezen már régóta gondolkodott, elfáradt – de azért a magyar kormány álláspontjával egyetért „az európai színtéren most zajló, minden eddiginél ádázabb küzdelemben”. Pártjában szomorúan fogadják a döntést, de köszönik neki, hogy döntő szerepe volt „abban, hogy a magyar polgári konzervativizmus és kereszténydemokrácia elfoglalhassa az őt megillető helyet az európai politikai színtéren.”

És aztán kiderül, hogy lemondásának bejelentése előtt két nappal dolga akadt a rendőrséggel, nem akármilyen körülmények között.

A belga sajtó szexpartiról ír, ahol főként férfiak voltak jelen, a belga ügyészség ereszcsatornán az utcára lemászó, megsérült kezű európai parlamenti képviselőt említ, akinek hátizsákjában drogot találtak a rendőrök.

Ahogy a történet végighullámzik a magyar sajtón, Szájer József megint közleményt ad ki, amelyben arról ír, a belga újságokban megjelent hír róla szól. Jelen volt egy brüsszeli házibulin, amelyet nem lehetett volna megtartani a koronavírus-járványra vonatkozó előírások miatt. A rendőröknek, akik igazoltatták a jelenlévőket, megmondta, hogy képviselő, mert igazolvány nem volt nála. Fölajánlotta, készítsenek drogtesztet – az összejövetelen kábítószert is talált a rendőrség – de enélkül folyt le az eljárás. Ő nem fogyasztott kábítószert, nem tudja, kié volt a partin talált drog. Szóbeli figyelmeztetést kapott, aztán hazavitték. Sajnálja, hogy megsértette a gyülekezésre vonatkozó szabályokat, vállalja az ezért járó szankciókat. Megköveti a családját, kollégáit, választóit, szerinte botlása személyes: „azért csak magam tartozom felelősséggel, kérem, ne terjessze azt ki senki se a hazámra, se a politikai közösségemre”.

hirdetés

Azért idézem ilyen hosszan a magyarázkodását és a kérését, mert többet mond róla, mint amennyit ő közölni szeretne.

Tényleg nem érdekel, mit kap a nyakába a nemzeti és európai sorskérdéseket fél kézzel megoldó kormányunk, élén az erkölcsi hérosszal, mit gondolnak most a jobboldali, polgári, konzervatív, kereszténydemokrata emberek, nem érdekel, hogy tud-e köpni-nyelni Dúró Dóra, az főleg nem, mi zajlik a brüsszeli házibulikon. Egyelőre ott tartok a történet földolgozásában, hogy

a legenda igaz: végig lehet dolgozni fél életet abban a szakmában, vagyis a nyilvánosság előtt úgy, hogy az ember lelke, igazi valója közben rejtőzködik. És aztán lehet konzervatív politikusként úgy botlani, mint egy szabadelvű ember.

Popper Péter írja, hogy amikor Pilinszky Jánossal találkozott, a költő azt mondta neki, haragszik a pszichológusokra, mert azt hirdetik, minden emberi problémának van megoldása. „Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb. – és összeomlik. A valóságban (…) az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól rosszul elviselhető. (…) Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
korhazunsplash.jpg

Ferenci Tamás: „Aki ma koronavírusban haldoklik, még korlátozások előtt fertőződött meg”

Még csak most érhet be a novemberi szigorítások hatása – emlékeztet a biostatisztikus. Kérdés, mindez hogyan alakul, ha a kormány karácsonyra enyhít a szabályokon.
Rónyai Júlia; illusztráció: Mufid Majnun / Unsplash - szmo.hu
2020. december 04.


hirdetés

Kétségbeejtő összevetni a jelenlegi koronavírus-statisztikákat az Egészségmérési -és értékelési Intézet (IHME) előrejelzésével. Októberben például voltak napok, amikor az új megbetegedések száma a becslésben szereplő adat duplájára nőtt. Korábban megírtuk azt is: a Washingtoni Egyetemen működő intézet szerint a második hullám a napokban tetőzhet Magyarországon.

Azóta - az új korlátozások értelmében - frissült a modell, ami december 8-ára most például napi 178 fertőzött halálát prognosztizálja. Az IHME előrevetítette azt is: az év végéig az áldozatok száma a 9 ezret is elérheti.

Ha azonban a kormány december 11. után feloldaná a korlátozásokat, a járvány a modell szerint csak január 16-án tetőzne. Ekkor egy nap alatt akár 449-en is elhunyhatnának a vírus következtében.

Ferenci Tamás klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök, az Óbudai Egyetem docense megfontoltságra int, mielőtt még a friss adatok olvastán pánikba esnénk.

“A Washingtoni Egyetem előrejelzése meglehetősen vitatott a szakmában, ez a mostani számoktól függetlenül, már korábban is így volt. Megkérdőjelezhető a módszertan, amit alkalmaznak, eleinte például semmilyen járványterjedési ismeret nem volt beépítve a modelljükbe” - mondja a biostatisztikus.

hirdetés

Ferenci példaként említi a maszkhasználatot, amit az IHME a modellben felhasznál. Ez november 11-én az intézet szerint 76 százalék volt, 12-én viszont már 77 százalék. Nyilvánvaló, hogy ezt ilyen pontosággal senki nem tudhatja, ezért nem megnyugtató, hogy az előrejelzéseik ilyen információkat is felhasználnak - tette hozzá a szakember.

“A valódi járványügyi modellekre is igaz, hogy arra kevésbé alkalmasak, amit a közvélemény várna tőlük. Azaz: nincsen jósgömb funkciójuk” - mondja. “Sok esetben ugyanis a járvány alakításában a biológiai tényezőknél fontosabb, hogy milyen korlátozó vagy enyhítő döntések születnek, és azokat hogyan tartja be a lakosság.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
tg.jpg

Török Gábor: „Az újabb szexbotrány hatalmas csapás a Fidesznek”

A politológus szerint az ellenzékiek most jól szórakoznak, de ettől még nem lesznek többen. A kérdés az, hogyan reagálnak a botrányra a fideszes szavazók.
Fotó: Török Gábor/Facebook - szmo.hu
2020. december 02.


hirdetés

"Az újabb szexbotrány, ezt szerintem senki nem vitatja, hatalmas csapás a Fidesznek. Számtalan tekintetben: egy értékes politikus elvesztése miatt, a hitelességen esett csorba miatt, a nemzetközi visszhangok és következmények okán, egy gondosan építgetett téma "sérülése" miatt és persze kommunikációs nehézségek miatt is (lásd "brüsszelezés" új értelmezése)"

- kezdi a bejegyzését Török Gábor politológus, amit a Szájer-botrány kapcsán írt.

Majd kifejti, hogy az ellenzéki szavazók most nyilván jól szórakoznak, de ettől nem lesznek többen. Szerinte az a legfontosabb kérdés, hogy miként reagálnak rá a potenciális, illetve a jelenlegi fideszes szavazók.

Különösen azok, akik nem minden körülmények között szavaznának a Fideszre, és egy ilyen helyzetben időlegesen vagy tartósan kiábrándulhatnak, elbizonytalanodhatnak.

hirdetés

"Szóval most elsősorban őket érdemes figyelni, hallgatni, olvasni - biztos vagyok benne, hogy a következő napokban-hetekben a kormánypárt is ezt fogja kutatni ezerrel" - fűzi hozzá bejegyzésében Török Gábor.

Log into Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!