hirdetés
fold.jpg

Nem léteznek földönkívüliek, egyedül vagyunk az univerzumban egy brit tudós szerint

Nincs jobb élet a földinél, egész egyszerűen azért, mert nincs másik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. október 22.


hirdetés

Nagyjából mindenki lottónyertesnek érezheti magát, legalábbis ha igaza van a bath-i egyetem paleontológiai és evolúciós biológiai oktatójának. Nick Longrich ugyanis arra jutott, szinte kizárt, hogy az univerzumban még egy, a földihez hasonló élet kialakult volna ki, olvasható a Metro cikkében.

"Az univerzum elképesztően hatalmas. A Tejútnak több mint százmilliárd csillaga van, és csak a látható világegyetemben több mint egybillió galaxis található, mindez pedig csak egy parányi része az univerzumnak. A bolygók és csillagok nagy száma alapján könnyen elképzelhető, hogy rengeteg élet van odakint" - mondta a tudós.

Longrich szerint ennek ellenére elenyésző az esélye, hogy a bolygónkon kialakult élethez hasonló legyen még valahol. A következtetés oka pedig roppant egyszerű: olyan és annyi események véletlen láncolata vezetett a földi élet kialakulásához, melynek megismétlődésnek csekély lehet az esélye.

"Az emberek addig nem tudtak fejlődni, amíg a halakban nem fejlődtek ki olyan csontok, amelyek lehetővé tették, hogy megtanuljanak mászni. A csontok sem tudtak addig továbbfejlődni, amíg az összetett állatok meg nem jelentek. A komplex állatoknak komplex sejtekre, a komplex sejteknek pedig oxigénre volt szükségük fotoszintézis útján. Mindez nem történt volna meg az élet evolúciója nélkül, amely egyedülálló esemény - mondta a tudós.

Nick Longrich hozzáteszi, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint minden organizmus egyetlen őstől származik, és amennyire csak meg lehet állapítani, az élet kialakulása csak egyszer történt meg.

hirdetés

"Furcsa módon, mindez meglepően hosszú időt vett igénybe. A fotoszintézis 1,5 milliárd évvel a Föld kialakulása után fejlődött ki, a komplex sejtek 2,7 milliárd évvel később, a komplex állatok 4 milliárd év után, míg az emberi intelligencia 4,5 milliárd évvel követte a bolygó kialakulását" - fejtette ki a szakember.

Longrich hozzátette, hogy ennek ellenére nem zárja ki teljesen, hogy a földihez hasonló élet alakult ki valahol az univerzumban. Számításai szerint a fejlődő intelligencia létrejöttének esélye egy a tízmillióhoz.



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
medicine-5103043_1920-1000x667.jpg

Megdőlt a napi fertőzési világrekord: 212 ezren kapták el a koronavírust

Sosem fertőződtek még meg ilyen sokan 24 órán belül.
Fotó: Illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

A járvány kezdete óta nem betegedtek meg 24 óra leforgása alatt annyian, mint most szombaton - írja az Index. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint

július 4-én 212 ezer embernél mutatták ki a fertőzést, ebből 130 ezret Amerikában - főleg az Egyesült Államokban és Brazíliában.

Világszinten jelenleg 11,2 millióan estek túl a betegségen, és 530 ezer fölött jár a halálos áldozatok száma, ugyanakkor több mint hatmillióan gyógyultak ki a betegségből bizonyítottan.

Bár számos európai országban egyre inkább enyhítenek a járványügyi szigorításokon, a vírus továbbra is szedi áldozatait. Az általa leginkább sújtotta területek az Egyesült Államok (2,8 millió fertőzött), Brazília (1,5 millió), Oroszország (673 ezer), India (648 ezer) és az Egyesült Királyság (286 ezer).

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
106671221_3390858347591905_7171898783827797055_o-1000x667.jpg

Látványos üstökös ért a Föld közelébe, egy magyar fotós meg is örökítette

A hónap közepétől szabad szemmel is láthatóvá válik.
Fotó: Majzik Lionel Photography - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

Egyelőre még csak távcsővel figyelhető meg, ám napközelségbe lépett a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös, amely így már a Földről is látható. A látványos jelenséget Magyarországról is megörökítették, többek közt Majzik Lionel asztrofotósnak sikerült. A márciusban felfedezett üstökös július harmadikán ért a Merkúrnál is közelebb a naphoz, azóta számos fotót készítettek róla. A magyar fotós által hivatkozott csillagaszat.hu szerint a jelenség július közepéig még csak a hajnali égen lesz látható, ám onnantól kezdve - még ha halványul is a fénye - akár szabad szemmel is felfedezhető lesz majd az éjszakai égbolton.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
lelegeztetogep.jpg

Sokkal kevesebben halnak meg a lélegeztetőgépre került koronavírusos betegek közül, mint korábban gondolták

A világjárvány első időszakában a lélegeztetőgépeket a halál előszobájának tartották. A legújabb amerikai tapasztalatok azonban mást mutatnak.
Illusztráció: MTI / Mónus Márton - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

A márciusban, áprilisban, főleg Kínából és Olaszországból érkezett jelentések azt sugallták, hogy akik lélegeztetőgépre kerülnek, azoknak a többsége nem éli túl a vírusfertőzést. Mostanra azonban kiderült, hogy ennél valamivel jobb a helyzet.

A Critical Care Medicine című szaklapban május végén megjelent tanulmányban Greg Martin, az Emory orvosegyetem professzora és csapata azt állapította meg, hogy a lélegeztetőgépre kapcsolt koronavírusos betegek 35,7 %-a halt meg. Ez ugyan jelentős hányad, de mégis sokkal alacsonyabb, mint a korábbi jelentésekben szereplő számok, amelyeknél előfordult a 80% feletti arány is.

Az arány javításán sokat segített az olyan gyógyszerek alkalmazása, mint a remdesivir, amely csökkentette a legsúlyosabb betegek kórházi ápolási idejét, vagy a dexametazon szteroidé.

A koronavírus tüneteit mutató pácienseknek mintegy 20%-a kerül kórházba, és 5%-ot kell intenzív kezelésben részesíteni. Ez utóbbiak többségénél szükség van a lélegeztetőgépre. Ez az eszköz a leszedált betegnek biztosítja a levegőt egy hosszú műanyag csövön keresztül, amelyet levezetnek a torkába és a légcsövébe. Súlyosabb esetben a lélegeztetés akár hetekig is eltarthat.

Ugyanakkor egy gépre kötött páciens lélegeztetése időigényes és nagy figyelmet követelő feladat. Folyamatosan kell ellenőrizni, és ha kell, módosítani a beteg által kapott oxigén mennyiségét, a tüdejére nehezedő nyomást és lélegzetvételei között eltelt időt. Russell Buhr, a Ronald Reagan orvosközpont pulmonológusa a Washington Postnak bevallotta, hogy legfeljebb 30-45 percig képes felelősségteljesen ellátni egy ilyen feladatot egy betegnél.

hirdetés

class="hatterszin">A járvány kezdeti időszakában, amikor özönlöttek a betegek, az ilyen figyelem lehetetlen volt,

már csak azért is, mert voltak, akiket a sokkal kevésbé szigorú szabályok szerint működő sürgősségi osztályokon tettek lélegeztetőgépre a telt házas intenzív részlegek helyett. New York-ban voltak olyan kórházak, amelyek régebbi, vagy eredetileg altatáshoz használt berendezéseket használtak, vagy pedig a kórházi személyzet nem tudott bánni az újonnan kapott gépekkel.

Martin professzor szerint ezek a tényezők kétségkívül növelték a halálozási rátát, ráadásul a pandémia korai szakaszában elsősorban idősebb, krónikus betegek kerültek kórházba, akiknek általános egészségi állapota is rosszabb volt.

Ellentétben a járvány korai szakaszával, amikor az orvosok túl gyakran és túl gyorsan folyamodtak ehhez eszközhöz, most már, ha csak lehet, elkerülik.

A New York-i egyetemi kórházban egyre gyakrabban alkalmazzák a hasrafektetési technikát, amelynek köszönhetően a beteg tüdeje több levegőhöz jut azáltal, hogy saját súlyával nem nyomja össze.

Ezzel együtt az orvosok úgy vélik, hogy a lélegeztetőgépre tett emberek halálozási aránya soha nem fog 20% alá csökkenni, mert akik idáig eljutnak, azok valóban súlyos betegek.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
melbourne_koronavirus.jpg

3000 ember került vesztegzár alá saját otthonában Melbourne-ben a koronavírus miatt

Már boltba se mehettek le, miután megszületett a döntés a karanténról.
MTI / Fotó: EPA/AAP/Daniel Pockett - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

Ausztrália második legnagyobb városában, Victoria állam fővárosában, Melbourne-ben 9 lakótelepi ház körülbelül 3000 lakója került karanténba, miután a házakban élők közül legalább 23-an megfertőződtek koronavírussal - írja a CNN.

A lakók nem hagyhatják el lakásaikat, a házak előtt rendőrök állomásoznak a rendelet betartása érdekében. A hatóságok szerint az intézkedés legalább öt napig fog tartani, ez alatt mind a háromezer lakón elvégzik a koronavírus-tesztet.

Az intézkedő hatósági emberek rendkívül rosszul kommunikálták a helyzetet az ott lakókkal, akik csak az esti híradóból tudták meg, hogy nem hagyhatják el a lakásaikat. A környéken jobbára rossz anyagi körülmények között élők laknak. Sok köztük a bevándorló, akik közül nem mindenki beszél jól angolul, így ők még kevésbé értik, mi is történik velük.

Daniel Andrews, Victoria állam kormányzója elmondta, hogy a vesztegzár semmiképp nem lesz kellemes élmény az ott lakóknak, de hozzátette, hogy igyekeznek pénzbeli támogatással segíteni a karanténban lévőket. A lakók ellátásáról élelmiszerbankok és más segélyszervezetek gondoskodnak, de sokan panaszkodnak a kapott élelmiszercsomagokra.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!