hirdetés
69559258_947689522261044_9180928830733287424_n.jpg

„Nem lehet street foodként fogyasztani az igazi értékeket” – Kurutz Márton filmtörténész a régi moziról

Láttad? – hangzott el sokszor még az internet előtti korszakban egy moziélmény kapcsán, amelyekből akár társadalmi, vagy nemzedéki vita is kialakulhatott. A 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton előtt beszélgettünk.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. szeptember 02.


hirdetés

A régi mozi iránti szenvedélyről, az értékközvetítésről beszélgettünk Kurutz Márton filmtörténésszel, a Magyar Nemzeti Filmalap - Filmarchívum igazgatóság munkatársával.

-Hogyan jutott el egy, az 1960-as évek végén született fiatalember a régi filmek iránti szenvedélyig?

-A század elején született nagymamám egy orvosprofesszor lánya volt. A Blaha Lujza téren laktak, és dédapám a Nemzeti Színház számos színészének volt a háziorvosa. Nagymamám imádott színházba, moziba járni, zsúrozott, pletykálkodott, élte az akkori jómódú polgárlányok életét. Ezeket az élményeket vitte tovább egész életén keresztül, nosztalgiával gondolt ezekre az időkre, és rengeteget mesélt nekem róla. Egyre jobban a rabjává váltam ezeknek a történeteknek és rájöttem, hogy rengeteg dokumentum itt-ott fellelhető azokról az emberekről és dolgokról, amikről ő mesélt nekem. Ezek közül a legplasztikusabb a film volt.

Először a két világháború közötti játékfilmek kezdtek érdekelni, aztán a 80-as évek végén, amikor idekerültem a Filmarchívumba, rögtön megismerkedtem az összes többi műfajjal: híradófilmekkel, dokumentumfilmekkel, rövidfilmekkel, amatőr- és reklámfilmekkel. Minden érdekelt ebből a korszakból. Később kicsit lazult az időkeret és átcsaptam a háború utáni időszakra. Engem a filmtörténet körülbelül addig a pontig érdekel, amíg meg nem születtem. A magyar filmnek mindenfajta hátterét kutatom, elsősorban is a gyártás történetét. Szerencsém volt, mert ezeknek a háború előtti filmkészítőknek sok legendás alakjával találkozhattam is, ha másképp nem rokonokkal, özvegyekkel, manapság már inkább csak unokákkal. Így alakult ki bennem a kép arról, hogy a magyar film hogy született meg, milyen körülmények között zajlottak az elő vetítések, hogyan működtek a filmgyárak egészen az államosításig.

A lelkesedésem arra ösztönzött, hogy ezt meg is osszam másokkal. Szerencsére találkoztam olyan emberekkel, akik szintén e kultúra iránt elkötelezettek.

Legyünk őszinték: még a 80-as években is bizonyos fokig lenézték a két háború közti filmkészítést. Azt tartották, hogy leszámítva olyan filmeket, mint a Hippolyt, a Meseautó, az Emberek a havason, esetleg a Halálos tavasz, az egész korszak filmtermése érdektelen. Én kezdettől fogva sokkal többet láttam benne, és utólag kiderült, hogy igazam volt.

Amikor elindítottam a Hangosfilm.hu című weboldalt, páran megkerestek, azóta is együtt gyarapítjuk ezt az adatbázist. Szerkesztőtársaim, Kis Judit és Deák Tamás kutatásainak köszönhetően olyan színészek, filmes alkotók kerültek így napvilágra, akiknek korábban a létezéséről sem tudtunk.

Radványi Géza: Zárt tárgyalás, 1940

-Pedig ha jól megfigyeljük ezeket a filmeket, amelyek mostanában gyakran feltűnnek a Duna TV-ben, láthatjuk, hogy vérprofi módon alkották meg őket: remek rendezők, operatőrök dolgoztak bennük és sok olyan színész, akik, ha nem magyarnak születnek, megállták volna a helyüket a világban.

-A 30-as években a magyar filmgyártás ott volt a világ élvonalában. És az 50-es, 60-es években ugyancsak fantasztikus filmek készültek még, mert a háború előtti munícióból táplálkoztak, hiszen akkoriban kezdte pályáját Keleti Márton, Bán Frigyes, Gertler Viktor, az operatőrök közül Eiben István, Hegyi Barna, vagy a zeneszerzők: Fényes Szabolcs, Polgár Tibor, és jött az új generáció, amely tanult tőlük és bekapcsolódott a munkába.

-Az idei 3. Budapesti Klasszikus Film Maraton több olyan nagy magyar alkotó előtt tiszteleg, akik világhírnévre tettek szert. Közülük tán Kertész Mihály a legismertebb a Casablanca, vagy a Robin Hood miatt, és film is készült róla a közelmúltban. De mit kell tudnunk Rózsa Miklósról, azon kívül, hogy ő írta a Ben-Hur vagy a Bagdadi tolvaj zenéjét?

-Rózsa Miklós világhírű zeneszerző volt, aki itthon nem alkotott. Egy cipőgyáros fia volt, aki elhagyni kényszerült a hazáját. Szerencséje volt, hiszen a legnemzetközibb műfajt művelte, amelyben a nyelvtudás nem számított. Ilyen szempontból Kertész Mihálynak is könnyebb volt, mert „csak” rendeznie kellett, pedig híresen rosszul tudott angolul. Rózsa és a szintén a programban szereplő Kozma József nagyon gazdag gyökerekkel rendelkező zenei világot vittek magukkal, a magyarokba bekódolt érzelmekkel. A programban szerepel Hitchcock Elbűvölve című filmje, amelynek álomjelenetét Salvador Dalí tervezte, és Rózsáé a hátborzongató zene.

Gyakran elfeledkezünk arról, hogy ezek a világhírességeink voltaképpen elmenekültek Magyarországról. Kertész Mihály 1919 nyarán, még a Tanácsköztársaság idején csalódottan hagyta el az országot. Aztán megrendezte az osztrák film egyik legnagyobb alkotását, a Szodoma és Gomorrát, amelytől majdnem becsődölt az osztrák filmipar, és innen ment tovább Hollywoodba. Kellett neki és a többieknek is az a hely, ahol ki tudnak bontakozni. Nem tudjuk, mi lett volna Rózsával vagy Kozmával, ha itthon maradnak. Miközben ott volt Fényes Szabolcs, aki ugyanolyan zseniális alkotó, mint az említettek, de neki minden igyekezete ellenére sem sikerült kikerülnie a nagyvilágba. De említhetném Petrovics Emilt vagy Ránki Györgyöt, akik rengeteget tettek a magyar filmzenei hagyományok megőrzéséért.

-Az idei Klasszikus Film Maraton fókuszában éppen a film és a zene áll.

-Két nagyon összetartozó kifejezési eszközről van szó, a filmtörténet során rengeteg formája volt, és ezekből a találkozásokból igazi csodák jöttek létre.

-Rengeteg olyan élményünk van, hogy ha megszólal már látott film zenéje, azonnal lelki szemeink előtt látjuk a képeket is, legyen szó a most újra látható Ének az esőben-től A Jó, a Rossz és a Csúfon át az Easy Riderig. Biztosan lesznek olyan nézők, akik jól ismerik ezeket a dallamokat, rádióból vagy akár telefon-csengőhangokból, és most rakják össze magukban a zenét és a képet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
x_faktor_mentorok_2019.jpg

Megvan, mikor startol el az X-Faktor

Új mentorral és régi műsorvezetővel indul.
Fotó: RTL Klub/Szabó Gábor - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Idén már a kilencedik évaddal és egy új mentorral érkezik az X-Faktor.

Mint arról mi is beszámoltunk, augusztusban megtartotta az őszi tévés szezon nyitányát jelző sajtótájékoztatóját az RTL Magyarország. Kolosi Péter, a médiavállalat programigazgató vezérigazgató-helyettese ismertette, milyen műsorokra építi stratégiáját az RTL Klub a következő időszakban. Az eseményen arról is szó volt, hogy az egyik legnépszerűbb műsor, az X-Faktor 2019 őszén is elindul.

A mostani mentorcsapatban Gáspár Laci, Puskás Peti, ByeAlex és Dallos Bogi terelgeti a jelentkezőket.

A műsorvezető Kiss Ramóna lesz. Az előzetes videója Instagramon:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

X-Faktor (@xfaktorhun) által megosztott bejegyzés,

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
magdianyus.jpg

Magdi anyust negyedszerre is visszahozzák a Barátok köztbe, pedig már rég meghalt

11 éve írták ki a sorozatból, de időről időre visszatér. Most újra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 14.



Habár Magdi anyus már hosszú évek óta nem szerepel a Barátok köztben, a sorozat írói újra és újra visszahozzák őt holtából egy-egy epizód erejéig. A Blikk azt írja,

a Fodor Zsóka által megformált karakter most negyedjére jelenik meg ismét a képernyőn, dacára annak, hogy már 11 (!!!) éve kiírták a sorozatból egy halálos baleset folytán.

Természetesen nem materiális formájában tűnik fel, hanem

egykori férje, Vili bácsi élő lelkiismereteként.

Vili bácsi a történet szerint ki akarja penderíteni a lakásából a befogadott gyerekeket, erre Magdi anyus álmában megjelenik, hogy jobb belátásra bírja.

Fodor Zsóka nyilatkozott a lapnak, és elmondta: napi forgatást már nem vállalna, de alkalmanként nagyon szívesen mond igent az ilyen jellegű felkérésekre. Tapasztalata szerint még mindig nagyon szeretik a sorozat rajongói.

"Rendszeresen előfordul, hogy például a taxis nem engedi kifizetni a fuvart, mert annyira örül, hogy Magdi anyust szállíthatta, de az még megdöbbentőbb, amikor 15-16 éves gyerekek jönnek oda hozzám rajongva, hiszen amikor én még szerepeltem, ők karonülők voltak"

- mesélte a Blikknek a színésznő, aki hozzátette: hatalmas népszerűségét a sorozatnak köszönheti.

"Az, hogy engem 77 évesen még mindig hívnak szerepekre, hogy hol Pécsett, hol Békéscsabán, hol Budapesten dolgozom, hogy tényleg úgy élek, mint egy serpa, mert állandóan utaznom kell a munkák között, a sorozat hozadéka. A népszerűség, az ismertség ebből fakad, és én bevallom, imádom ezt. Nem vagyok hajlandó nyugdíjba menni, amíg bírom, dolgozom!"


KÖVESS MINKET:




hirdetés
apey1.jpg

„Vannak hatalmas rajongóink, akik feltetováltatták a szövegeinket” – 10 éves az Apey & the Pea

A zenekar frontemberét, Áron Andrást a Budapest Parkos jubileumi koncert apropóján kérdeztük. Azt ígéri: a színpad 90 percig lángolni fog.
Láng Dávid; címkép: Horpáczi Dávid - szmo.hu
2019. szeptember 17.



Áron András, művésznevén Apey a hazai könnyűzene egyik legsokoldalúbb egyénisége: két zenekarával, az Apey & the Pea-vel és a Trillionnal igazi odalépős, kemény metálban és rockban utazik, egy szál gitáros szólóestjein azonban egészen más arcát megmutatva a lírai dalok jutnak főszerephez.

Arról kérdeztük, hogy csapódott le ez a kettősség a rajongóinál, mit adott számukra a tavalyi Nagy-Szín-Pados győzelem és az idén tavasszal lenyomott európai turné, valamint mire számíthat a közönség szeptember 19-én a Parkban.

– Hogyan éltétek meg ezt a 10 évet a zenekar alapítása óta? Gyorsan elrepült, vagy épp ellenkezőleg, nagyon is soknak tűnt?

– Egyszerre érzem azt, hogy nagyon gyorsan elpattant ez a tíz év, és közben érzem természetesen azt a rengeteg pillanatot, amit együtt megéltünk, és ahogyan formálódtunk, változtunk. Soknak nem érzem, előbb-utóbb mindig előjön egy újabb riff, amitől mindhármunk gyomrában megmozdul valami, és írni akarunk valami újat.

– Mit adott nektek a tavalyi Nagy-szín-pad győzelem, mit köszönhettek neki így utólag visszatekintve?

– Kijutottunk a EUROSONIC-ra, ami a legnagyobb showcase fesztivál Európában. Játszottunk a Sziget nagyszínpadon, a Strand nagyszínpadán, és a még nagyobb VOLT Fesztivál nagyszínpadán, egész nyáron kizárólag királyi bánásmódban volt részünk.

Szakmailag kaptunk egy óriási elismerést, jó érzés volt, hogy kicsit mindenki magáénak érezte a győzelmünket, amiben annyi mindenki segített: rajongók, zenekarok, barátok. Sosem fogjuk elfelejteni, hogy ennek a részesei lehettünk.

Fotó: Bodnár Dávid

Fotó: Bodnár Dávid

– Jelzésértékű-e szerinted, hogy utánatok idén is egy keményebb műfajban utazó zenekar, a Useme nyert, a Dalban pedig tavaly az AWS? Elmosódhatnak ezáltal a metálszíntér és a mainstream határai, egyáltalán jó lenne-e az?

– Szerintem amíg olyan zenekarok nyernek bármit, és kapnak platformot, akik szívből csinálják ezt az egészet, és nem egy gyárból kipréselt tucat rádió valami, addig én mindenkinek örülök.

– Mekkora az átfedés az Apey & the Pea, a Trillion és a szólókoncertjeid közönsége között? Vannak olyanok, akik mindenhová követnek?

– Vannak, akikkel minden koncerten találkozom az első sorban, bármilyen városban is vagyok, bármelyik formációval. Ez mindig nagyon jó érzés. Van, aki eddig nem volt keményzene-hívő, de ráakadt a szólóanyagaimon keresztül, és ugyanígy visszafele is, vagy a Trillion irányába. Mára szerintem pont tökéletesen elkülönültek egymástól tisztes távolságba, és inkább segítik egymást.

– Meg szoktak lepődni a rajongóid, amikor a hangos-zúzós zenekari koncertek után az egy szál gitáros fellépéseidet is megnézik?

– Volt már olyan, hogy szólókoncertemen hallottam, amint valaki azt mondja:

"De akkor most ezt fogja nyomni egész végig? Azt hittem zúznak, mi ez a szar?"

Ez természetesen benne van a pakliban, de elég ritka. (nevet)

– Mennyire válik el a két éned? Bensőséges-akusztikus, vagy tombolós dalokat írsz könnyebben?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
14450707964_e5bc62dc10_b.jpg

Sztárzenekarok körül nyüzsgő groupie-k, szexuális kizsákmányolás – a rockzene #MeToo pillanata még hátravan

Chrissie Hynde, a Pretenders együttes énekesnője szerint a filmvilághoz hasonlóan előbb-utóbb ebben a közegben is borítani fog valaki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 16.



A szókimondásáról és nem egyszer radikális akcióiról híres Chrissie az Independentnek adott interjúban úgy vélekedett: ma sem változott jelentősen a helyzet a 70-es évekhez, a Pretenders indulása idejéhez képest, amikor mindent megtettek azért, hogy a nőknek csak marginális szerep jusson a műfajban.

Meggyőződése, hogy sok lány azért nem ragadott gitárt, mert nem akartak elvtelen kompromisszumokat kötni, főleg nem szexuális szívességeket tenni azért, hogy felléphessenek.

Nem jobb a véleménye az MTV-nek az énekesnőkre gyakorolt hatásáról sem. „Amikor a csatorna megjelent, egyesek rájöttek, hogyha egy kicsit soft-pornó szerű videókat csinálnak, akkor bekerülnek és eladhatókká válnak – mert a szex jó üzlet. Ez az irányzat nagyon gyorsan gyökeret vert, és az érdekes zene jó időre ismét vissza került a föld alá” – mondja Chrissie, ő azonban sosem érzett erre késztetést, és nem kényszerítették rá.

A Pretendersben nem érzett soha sem szexizmust, sem diszkriminációt, az egész csak a zenéről szólt számukra.

Az énekesnő a Harvey Weinsteinről készült dokumentumfilm kapcsán nem azt találja legkülönösebbnek, hogy sokan szemet hunytak Weinstein viselkedése felett, hanem az, hogy hová fejlődtek a dolgok a #MeToo-val.

Szerinte az akkori események összefüggtek a „Playboy-kultúrával”, menőnek számított, hogy idősebb férfiak lecsaptak a magukat tálcán kínáló fiatal lányokra.

Hasonló jelenség megvolt a zeneiparban is, ahol a lányok a sztárzenekarok körül nyüzsgő „groupie”-k voltak, akik önkéntes szabad prédává váltak. Éppen ezért ennek a műfajnak is el fog jönni a #MeToo-pillanata

– jósolja.

A 68 éves Hynde kijelentései már sokszor váltottak ki nagy vihart. A vegetáriánus énekesnőt egyszer le is tartóztatták, amikor vérnek látszó festékkel kente össze egy KFC-étterem ablakait, a 80-as évek végén pedig azzal okozott feltűnést, hogy arra szólította fel híveit: dobáljanak Molotov-koktélokat a McDonald's-okra.

Ma már az állatvédelemnek szelídebb módját űzi: az angliai Rutland farm támogatója, ahol a borjakat nem választják el anyjuktól.

Négy évvel ezelőtt Chrissie a Timesnak arról beszélt, hogy ha egy nő nem akar egy erőszaktevő áldozatává válni, ne vegyen fel magas sarkú cipőt, mert abban nem lehet menekülni. Önéletrajzában bevallotta, hogy tizenéves korában megerőszakolta egy motoros banda tagja, de ebben szerepe volt az ő felelőtlen, kihívó viselkedésének is.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x