hirdetés
szm1-10-1.jpg

Nem is gondolnád, milyen egzotikus bulinegyed terült el a Kopaszi-gáton a századfordulón

Európa legnagyobb szórakozónegyede volt a lágymányosi Konstantinápoly. Eláruljuk, mi állt egykor a Schönherz kollégium helyén.
Orosz Emese - szmo.hu
2017. augusztus 22.


hirdetés

Az Kopaszi-gátnál épülő felhőkarcolós lakópark kapcsán sokan találgatnak, vajon hogyan fogja megváltoztatni ez a gigaberuházás a környék hangulatát. Sokan azonban nem is gondolnák, hogy a területen egykor Európa legnagyobb vigalmi negyede, a "lágymányosi Konstantinápoly" állt.

A századfordulón Somossy Károly revüigazgató, életművész fejéből pattant ki az ötlet, hogy felépíti Konstantinápoly (a mai Isztambul) pontos mását a Dunaparton, és milliomossá válik a bazár bevételeiből.

szm1 (5)

A budapesti Konstantinápoly a Duna felől (Fotó:Vasárnapi Újság)

A mai Kopaszi-gát területét az 1838-as nagy pesti árvíz után kezdték rendezni. A tetemes költséggel megépített promontori Duna-ág és a hozzá tartozó új budapesti kikötő azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az egy dolog, hogy a rossz infrastruktúra miatt nem igen használták teherkikötőként, azonban az 1876-ban ismét pusztító árvíz is gond nélkül átzúdult rajta.

A lágymányosi kikötőt az 1890-es évek elején teljesen felszámolták, így a 4,1 négyzetkilométernyi területet pár év múlva visszahódította a természet.

hirdetés
szm1 (11)

Ezt a vadregényes helyszínt szemelte ki Somossy Károly, a Nagymező utcai Orfeum (ma az Operettszínház áll a helyén) tulajdonosa arra, hogy felépítse Konstantinápolyt utánzó vigalmi negyedét.

Honnan jött a Konstantinápolyra hajazó vigalmi negyed ötlet?

Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készülő főváros a Városligetben állította fel rendezvényépületeit. A mai Holnemvolt Park helyére egy impozáns, középkori hangulatú tornyokkal, bástyákkal és dzsámival is díszített Ős Budavár névre keresztelt Patyomkin falut építtetett.

Ennek nagyszerűségén felbuzdulva határozta el Somossy, hogy egy ennél is nagyobb, nívósabb és egzotikusabb vigalmi negyedet épít a Gellérthegy tövében, az egykori Déli Kikötő helyén. A lágymányosi város mintaképének Konstantinápolyt (ma törökországi Isztambul) választotta.

A hatalmas banki és magánkölcsönökből létrejövő beruházás során a mai Bertalan Lajos utcáig teljesen feltöltötték a tó északi részét, és egy félszigetet is kialakítottak a Duna-ágban a mai Kuspér - Stoczek- Egry József utcák határolta tömb magasságában. Mindössze két hónapnyi tereprendezés és építkezés után a budapesti Konstantinápoly 1896. május 23-án, délután 6 órakor nyitotta meg kapuit a vendégek előtt.

szm1 (1)

A lágymányosi Konstantinápoly (Fotó: fszek.hu)

Bár a budai Bizánc főbejárata a Zenta utca felől volt, a szórakozni vágyók leginkább a Fővám térről és az Eskü térről (ma Március 15.-e tér) öt percenként induló hajókkal közelítették meg a terület két kikötőjét. (Somossy ezen kívül éjjel 1-ig társaskocsi összeköttetést is biztosított Konstantinápoly és a Nagymező utcai mulatója között)

A vasúti hídhoz közeli stégről a vendégek a gátra érkeztek. Jobbra a Nagy Szultána kávéház árkáddal tagolt dzsámi-szerű minaretes épületét csodálhatták meg, balra pedig a mór stílusú mulatók közül választhattak. A gátat egész hosszában parkosították Dunára kifutó virágos teraszokkal és korszerű villamos közvilágítással.

A kikötővel szemközti szigetet a tornyokkal tagolt, kivilágított, széles Galata fahídon lehetett megközelíteni. A szigeten álltak az angol James Pani & Sohns cég török stílusú pirotechnikai épületei. Ugyanis

a vigalmi negyedben a látogatók - hetente kétszer, a millenniumi ünnepségek alatt pedig mindben nap - fény- és tűzijátékban gyönyörködhettek.

A látványosságot fokozta, hogy az Aranyszarv-öbölre átkeresztelt promontori Duna-ágon (lényegében tavon) uszályokon álló 30x10 méteres élőképek mutattak be jeleneteket Magyarország történelméből színészek közreműködésével. A millenniumi rendezvény ideje alatt pedig három napon át 60 hajóból álló „tengeri ütközeteket” is levezényeltek az öbölben.

„Hajórajok vonulnak föl tűzből; csatavonalba állanak s kezdik az ütközetet. A káprázatos tűzfény nyomán jár az ágyuk dörgése. Itt egy torpedó robban föl, amott léket kapott hajó süllyed el. Valóságos tengeri csata tűzből. (…)Ma, szombaton, kezdik az ütközetet hadizenettel, amelyet követ a támadás. Vasárnap folytatják a csatát s lesz hajórobbanás. Hétfőn, Péter Pál ünnepén, lesz a döntő ütközet, a győzelem. Mert James Pain győzni fog” -írta a Pesti Hírlap.

A Duna-ágon továbbá varieté, kabaré, prózai és operaelőadásoknak kiképzett színpadi uszályok, piros fezbe öltözött török emberek áltak irányított gondolák is ringatóztak, ráadásul úszott a vízen egy Velencétől kölcsönzött színes lampionokkal felszerelt nagyméretű díszhajó is, amin 30 fős olasz kórus énekelt.

A hídon továbbhaladva a látogatók a Fényes Porta térre értek, amelynek középpontjában az isztambuli Aja Szófia dzsámi pontos díszletmása állt. A tértől balra a tó ívét követve húzódott a Korzó kávéházakkal, éttermekkel, fogadókkal, teniszpályákkal, a Nagy Zenepavilonnal, a sétányt pedig a Frascati színház zárta le.

szm1 (8)

II. Rákóczi Ferenc és kísérete a Nemzeti Szalon színészeinek előadásában (Fotó: Vasárnapi Újság)

A Fényes Porta tértől jobbra a Nagy Színkör minaretekkel, aranyozott kupolával díszített palotája állt. A kávéházak és fogadók mellett itt kapott helyet Uher Ödön fényképészeti pavilonja is, ahol bárki lefényképeztethette magát török kosztümbe öltözve. A téren pedig török katonai zenekar, cigányzenekarok, kisázsiai népdalénekesek és hastáncosnők váltották egymást.

A török hangulatot a dzsámitól északra fekvő, Galata és a Janicsár teret is érintő girbe-gurba Sztambul utca tette teljessé, ami hűen másolta le Konstantinápoly belvárosának sokszínűségét.

szm1 (6)

A budai Galata tér (Fotó: Vasárnapi Újság)

szm1 (7)

A lágymányosi Janicsár tér (Fotó: Vasárnapi Újság)

A több utcácskából álló, tevékkel és a kisázsiai szamarakkal zsúfolt bazársoron jósok, misztikus török színházak és vándorkomédiások szórakoztatták a látogatókat. Itt állították ki Mahmud szultán ezüstből vert XVI. századi tábori ágyát és egy perzsa sah diadalsátrát is. S bár a török hölgyek nem bocsátották áruba bájaikat, a Pesti Hírlap beszámolója szerint

két hárem is működött a budai Konstantinápoly bazársorán.

Számos látványossága ellenére az uzsorahitelekből felépített a lágymányosi Bizánc szinte fél év alatt csődbe ment. A folyamatos rossz idő, és az elszaporodó szúnyoginváziók miatt ugyanis látogatók elpártoltak a budai török város szórakozási lehetőségeitől. Amikor pedig Somossy egyik hitelezője is benyújtotta a számlát, végképp megpecsételődött a vigalmi negyed sorsa.

szm1 (9)

A lágymányosi tó (promontori Duna-ág) a József Műegyetemmel 1910 körül (Fotó: bme.hu)

Az állam 1903-ban vette vissza a promontori Duna-ágat a Somossynak kölcsönt adó uzsorásoktól. Ezen a területen épült fel később a Műegyetemet, a megmaradt lágymányosi tó északi részét pedig már a Horthy-korszakban töltötték fel. A budai Aja Szófia dzsámi helyén pedig ma a Schönherz kollégium magasodik.

Forrás: Jamrik Levente - Falanszter blog, Wikipédia, Vasárnapi Újság, Egykor.hu, csepel.info, bme.hu


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
karora_ck.jpg

Ezekkel a karórákkal menőztek, akik a 70-es években születtek

Az NDK-s mutatós órák mellett természetesen a klasszikus japán és egyéb kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.
Forrás: Játékmúzeum blog - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Egy virtuális Játékmúzeum azoknak, akik kedvelik a nosztalgiát és érdeklődnek a 60-as, 70-es vagy 80-as évek régi játékai iránt.

Már megszokhattátok, hogy időről-időre olyan nosztalgikus témákkal is igyekszem foglalkozni a blogon, ami nem feltétlenül a játékokkal kapcsolatos, viszont a gyerekkorunkat mindenképpen meghatározta.

Ilyen téma volt a televíziós műsorokkal foglalkozó sorozat, a zenékkel, reklámokkal, újságokkal foglalkozó sorozat is.

A mai téma egy kicsit furcsának tűnhet egy mai fiatal számára, de úgy gondoltam érdemes egy bejegyzést szentelni az órákra is.

Az órákra, amelyek akkoriban nem egyszerű időmérő eszközök voltak számunkra, hanem sokkal inkább vágyott tárgyak, sőt sok esetben státusszimbólumok is.

Aki a 70-es, 80-as években volt gyerek, azok számára ismerős lesz a ma bemutatásra kerülő órák többsége, hiszen egészen biztosan volt valamelyik haverunknak, osztálytársunknak vagy esetleg nekünk is ilyen óránk. Vágjunk is bele a nosztalgiázásba!

hirdetés

1.

Aki a 70-es években született az elsőként a mutatós karórákkal találkozott. Ebből általában a szovjet gyártóknak köszönhetően voltak gyerekeknek készült karórák is. A gyakoribb az egyszerű számokkal ellátott számlappal készült változatok voltak, de természetesen beszerezhetőek voltak különböző rajzokkal díszített változatok is.

Ezek még felhúzósak voltak, így minden reggel vagy este a tulajdonosnak akkurátusan fel kellett azt húznia, hogy ne hagyja cserben az órája.

2.

Még mindig a felhúzós karórák világánál tartunk, amikor a sokkal vagányabb Miki Egeres karórát mutatom meg nektek. Ez már valamivel komolyabbnak számított az én gyerekkoromban mint a szovjet kisórák, de ez nem a véletlen műve volt.

Miki egér kezei voltak a mutatók, amelyek az éppen aktuális időt mutatták. Mindig nagy csodálattal néztük azt, akinek ilyen órája volt, hiszen valószínűleg valami nyugati rokontól kapta. Itthon az ilyesmi akkoriban elérhetetlen kincs volt. Manapság néha feltűnik egy-egy ilyen óra valamelyik aukciós oldalon, de általában elég gyorsan talál új gazdára.

3.

A képen egy NDK-ban gyártott karórát láthattok, ami maga volt akkoriban a megtestesült vagányság. Az órát a Ruhla készítette és kicsit nagyzolósan Ruhla Digital volt a neve. Természetesen ez nem digitális óra volt, hanem még mindig a felhúzós szerkezettel ellátott szokásos karóra.

A különlegességét a számlap jelentette, amin egy mezőben az órát, míg a másik mezőben a percet tudtuk leolvasni. Több színben is gyártották és ilyen bizony még nálunk is volt a családban, mégpedig a bátyámnak.

4.

A kvarcórák forradalma lényegében ezzel a stílussal vette kezdetét. Ezek az órák már valóban kvarcórák voltak és elemmel működtek. Itt már nem kellett vesződnünk a felhúzással, mindössze arra kellett figyelmet fordítani, hogy az elem ne merüljün le.

Az első daraboknál még csak akkor vált láthatóvá a számlap, ha a tulajdonos megnyomott egy gombot, de ekkor tündöklő piros színben láthattuk a számokat. Az elemek ezekben az órákban nem húzták túlságosan sokáig, de ez senkit nem zavart akkoriban, mint ahogy az sem, hogy tűző napsütésben szinte lehetetlen volt leolvasni a pontos időt.

5.

És elérkeztünk ahhoz az órához, amire mindenki nagyon jól emlékszik. Ezek voltak a klasszikus kvarcórák, amelyek az ébresztéshez különböző zenéket játszottak le.

Ilyen órákat a legnagyobb gyártóktól kezdve a legkisebb távol-keleti cégek is készítettek, így találkozhattunk a Casio mellett mondjuk Montana, Piratron, Kessel márkájú órákkal is. Tanáraink gyűlölték ezeket az órákat, amelyek gyakran zavarták meg a tanítást - nem is teljesen véletlenül.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
csonka_janos-1.jpg

Hat magyar zseni, aki megváltoztatta az autók történelmét

Henry Ford, Ferdinand Porsche és a Bentley fivérek – az autóipar úttörőinek nevét máig őrzik az általuk alapított gyárak. Kevesebben tudják, hogy az iparág fejlődéséhez magyar származású mérnökök is döntően hozzájárultak.
HISTORY, Fotók: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A HISTORY televíziócsatorna új sorozata – Autók, amelyek megváltoztatták a világot – két rivális német mérnökkel kezdődik. Az autók felemelkedésének első mérföldköve az volt, amikor Karl Benz és Gottlieb Daimler a belső égésű motor megalkotásával lerakta az alapjait az egyéni mobilitás forradalmának.

A következő epizódok elemzik az autózás történelmét meghatározó társadalmi és technológiai folyamatokat. Ebben a történetben magyar származású mérnökök is fontos szerepet játszottak. Noha a HISTORY sorozata nem rájuk koncentrál, érdemes áttekinteni az autóipar legfontosabb magyar pionírjait.

A karburátor születése

Az első benzinmotoroknál még felületi porlasztást alkalmazták, így csak hozzávetőlegesen sikerült jó benzin-levegő keveréket előállítani az égéstérben. Ezt a problémát hidalta a Ganz gyár két munkatársa, Bánki Donát és Csonka János műegyetemi professzor találmánya, a porlasztó, vagyis a karburátor. Ötletét a legenda szerint egy körúti virágáruslány adta, aki kézi vízporlasztóval locsolta a virágokat. Hogy ez igaz-e, nem tudjuk. Mindenesetre a találmánnyal a benzinmotor megbízhatóan működő erőgép lett. A szabadalmi kérelmet 1893-ban adták meg, mintegy fél évvel megelőzve a német Wilhelm Maybachot.

Csonka János

Mint Makó Detroittól

hirdetés

A szegény makói parasztcsaládba született Galamb József már az iskolapadban elhatározta, hogy autókkal akar foglalkozni. Előbb ösztöndíjjal Németországba került, majd összespórolt pénzéből Amerikába utazott, hogy megtekinthesse az 1904-es St. Louis-i világkiállítást. Ezután Detroitban telepedett le, ahol felfigyelt rá Henry Ford. A Fordnál – többek között a szintén magyar Eugene Farkassal – Galamb vetette papírra a T-modell terveit. Az első futószalagon gyártott jármű igazi népautó lett, húsz év alatt 15 milliót adtak el belőle. A tervezés során Galamb több újítást is bevetett, az ő találmánya volt például a bolygóműves sebességváltó.

Galamb József

Az áramvonalak atyja

Az első autók szögletes, lovas kocsira emlékeztető karosszériával készültek. Az aerodinamika tudományát egy monarchiabéli mérnök hozta be az autóiparba. Járay Pál magyar zsidó családban született Bécsben, Prágában tanult, majd a híres Zeppelin gyárban léghajókat tervezett. Az I. világháború után felépítette a világ akkori legnagyobb szélcsatornáját, majd a gépkocsik felé fordult. Svájcban telepedett le, ahol megnyitotta karosszéria-tervező irodáját. Bevezette az „áramvonalas autó” fogalmát, elveit egyre több autógyár kezdte alkalmazni az Auditól a Bugattiig, a Mercedestől a Maybachig. Az igazi sikert a Tatra márka hozta meg számára, amely még a ’60-as években is gyártott Járay-karosszériával autókat.

Járay Pál

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pixa-dohany.jpg

Eltűnt illatok nyomában – a pestisjárvány elleni védekezésre használt illatoktól a dohány illatáig minden „történelmi szagot” össze akarnak gyűjteni

Elmúlt korok európai illatainak enciklopédiáját akarja létrehozni egy nemzetközi kutatócsoport.
MTI, fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

Az Odeuropa elnevezésű nemzetközi projekten brit és más európai tudósok, történészek és mesterségesintelligencia-szakértők dolgoznak. A 2,8 millió euróval támogatott kutatás az egykor ismerős, de mára már eltűnt illatok azonosítását, ha szükséges újrateremtését tűzte ki célul. Az illattárba a 16. századtól a 20. század elejéig gyűjtik az aromákat.

"Amint belemélyedünk az 1500-as évektől Európában megjelent nyomtatott szövegekbe, rengeteg utalást és leírást találunk bennük a különböző szagokról, a vallással kapcsolatos illatokról, például a tömjénről, vagy akár a dohány illatáról"

- mondta el William Tullett, a cambridge-i Anglia Ruskin Egyetem tudósa, az Odeuropa kutatócsoport tagja, a 18. századi Anglia illatairól készült könyv szerzője.

A hároméves projekt januárban induló első lépéseként olyan mesterséges intelligenciát akarnak kifejleszteni, amely segít a hét nyelven írt történelmi szövegek áttekintésében, valamint a szagok és azok kontextusának leírásában és a képeken ábrázolt illatokkal kapcsolatos részletek észlelésében.

hirdetés

Az összegyűjtött információkat az európai illatok online enciklopédiájának létrehozásához használják fel. Ebben megtalálhatóak majd bizonyos szagok, de rávilágítanak különleges szagokhoz kapcsolódó érzelmekre és helyszínekre is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
sicc-osszes-kalandja.jpg

Sicc: Hogy lett egy amerikai macskából Magyarország kedvence?

Sicc történeteit Kálmán Jenő szedte szellemes rímekbe, és Tankó Béla kedves rajzaival lopta be magát egy ország szívébe. A foglalkoztató Sicc-könyveket pedig Karinthy titkára, a rejtvénykirály Grätzer József találta ki.
Tóth Noémi, Címkép: Régikönyvek - szmo.hu
2020. november 24.


hirdetés

A régi magyar mesekönyvek örökérvényű színfoltját jelentik a Sicc-kötetek. Több generáció nőtt fel a legendás vers-meséken, amelyek szókimondó humorán mindig a felnőttek kacagtak hangosabban. Mindezt Kálmán Jenőnek (1885-1968) köszönhetjük, akiről kevésbé köztudott, hogy előtte a magyar kabaré műfaját alapozta meg hazánkban. Az is eléggé érdekes élettörténeti mérföldkő volt, amikor frontszolgálat után Jenő egy szibériai hadifogolytáborban színitársulatot szervezett, rendszeres fellépésekkel.

Siccet, a fekete-fehér cicát sokan hungarikumnak hiszik, holott eredetileg amerikai, és Felix névre hallgat.

A Bibliotéka Kiadó vásárolta meg a nyugaton befutott képregény jogait a két világháború között, utána kapta a magyar nevet.

Az eredeti jog Pat Sullivan (1887–1933) ausztrál-amerikai karikaturista, úttörő animátor és filmproducer tulajdonában volt, akit a Felix the Cat című néma rajzfilmek gyártása tett világhírűvé. Akkor tört derékba a karrierje, amikor megjelentek a hangos Mickey Mouse rajzfilmek, ő pedig túl sokáig halogatta, hogy hangsávot tegyen Felix alá. Sajnos Sullivan nem volt éppen gyerekbarát figura: kőkemény alkoholista volt, ráadásul börtönben is ült egy 14 éves kislány megerőszakolásáért.

Kálmán Jenő szellemes négysorosaival sokkal nívósabbá vált a magyar változat, mint az eredeti – nem versbe szedett – képregény. Nem beszélve Tankó Béla (1885-1982) bájos, szerethető rajzairól, amelyek már a hazai közízlésnek lettek kitalálva. Megelevenedett színes tollai nyomán a szeleburdi macska nagy ellensége, Róka Rudi, illetve Sniff, a vizsla és Hápi kacsa egyaránt.

Kálmán Jenő (1885–1968)

A mesekönyveknek nagy sikere lett Magyarországon, amely annak is szólt, hogy friss, laza hangnemet ütöttek meg a rímek: nyoma sem volt bennük a megszokott sémáknak. Például a Sicc Meseországban című történetben Sicc nem várja tétlenül, hogy majd holmi csókra felébredjen Hófehérke, hanem megragad egy új divatlapot, hiszen

hirdetés

„…nincs olyan nő, ki föl nem ébred / új divatról hogyha szó van. /- Muti!- Sikolt Hófehérke, / és felül a koporsóban.”

Kálmán Jenő annyira örült a várakozásokat felülmúló sikerének, hogy egész életében sorra gyártotta a Sicc-életművet, illetve diafilmeket és kifestőket is készített belőlük.

A fentiek nem összekeverendők a szintén Sicc névre hallgató – Szórakoztató időtöltések, cseles csalafintaságok alcímű – könyvekkel, amelyek Grätzer József (1897-1945) munkáját dicsérik. Rengeteg gyermek otthoni szórakozását jelentették ezek a kötetek, hiszen a bennük rejlő feladványokhoz csupa olyan dologra volt szükség, amelyek minden háztartásban fellelhetők voltak.

A szerző fantáziája nyomán egy egész ifjúság tudta, hogy megannyi izgalmas dolgot lehet kezdeni egy bottal, doboz gyufával, pohárral vagy papírral egyaránt.

Grätzer József arról volt ismeretes, hogy szenzációs keresztrejtvényeket készített: majdnem 150 rejtvényújság konkrétan belőle élt. Már amelyik nem csak plagizálta, azaz szó és fizetség nélkül ellopta a munkáit. Erről egy anekdota is fennmaradt: egyszer egy újság feladványában a „Grätzertől lopva” szöveg rajzolódott ki a megfejtéskor, a tanulságos eset után azonban érdekes módon mindig kifizették őt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!