hirdetés
koronavirus_vuhan_maszk2.jpg

„Nem fogunk ettől a vírustól kipusztulni” - egy magyar virológus a koronavírusról

Honnan származik a vírus? Mi most a legfőbb kihívás? Hogyan reagált a világ? Mi várható, és mit tehetünk a megelőzés érdekében? Erről ír bejegyzésében dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai kutatóközpont munkatársa.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 26.


hirdetés

Sokféle hír jelenik meg a sajtóban a Kínából elindult koronavírussal kapcsolatban. Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai kutatóközpont munkatársa egy hosszú posztot közölt a Facebookon, melyben egy közérthető elemzést ad a jelenlegi helyzetről.

A virológus azt írja, a posztjában közölt értesülés szakértőktől és tudományos folyóiratokból származik.

Honnan származik a vírus? Mi most a legfőbb kihívás? Hogyan reagált a világ? Mi várható, és mit tehetünk a megelőzés érdekében? Többek között erről lesz szó írásában.

A Facebook-oldalán megjelent posztot változtatás nélkül közöljük.

hirdetés

"Először keretbe helyezném a helyzetet:

Több ember hal meg évente szezonális influenzában mint ebben a járványban fog.

A legfőbb baj a pánik és a diagnosztikai, egészségügyi ellátórendszerek extrém leterhelése. A járványügyi korlátozások emellett komoly gazdasági visszahatással is járnak, melyek a társadalom több szintjén is fájdalmasak lehetnek, ez hatványozottan igaz a szegényebb országokra.

Honnan származik a vírus?

A vírus egy úgynevezett zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) egyelőre ismeretlen természetes gazdával. Ezen a kategórián belül pedig egy ún. felbukkanó fertőző betegség, amely jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba. Annyi biztos egyelőre, hogy a SARS vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is fel-felbukkanó MERS koronavírushoz hasonlóan denevérekben van a jelenlegi járványos vírus „elődje”.

A mostani koronavírusnál még nem lehet tudni, hogy a denevérekről egyetlen gazdaváltás során közvetlenül ugrott az emberi populációra vagy itt is van egy egyelőre ismeretlen köztigazda (A SARS esetében ez az álcás pálmasodró volt).

A piacon több környezeti mintából is kimutatták, ezt okozhatta egy egyszerű tüsszentés is, de sajnos a hordozó állat már nagy valószínűséggel nem volt a piacon mire a hatóság odaért, így ez a kérdés nyitott marad.

A denevérek ettől még nem gonoszak, 15 éve ismert, hogy úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak világszerte. Ami a gazdaváltást lehetővé teszi az maga az ember, hiszen olyan mértékű változást okoztunk a bolygón (túlnépesedés, erdőirtások, városiasodás, klímaváltozás stb.) ami nagymértékben emeli a „találkozások” számát olyan mikróbákkal amik több százmillió éve már léteznek. Ezzel adjuk meg a lehetőséget olyan mutációk és genomváltozások létrejöttének (melyek egyébként extrém ritkák), amik éppen az ilyen helyzeteket idézik elő. Egyébként egy ilyen piac kiváló olvasztótégely ehhez.

Nem, nem jó ötlet kiirtani a denevéreket, mert az ökoszisztéma-összeomláshoz vezetne.

Kígyók? – nem, ez tudományosan, jól megalapozottan cáfolásra került. A „kígyós tanulmány” egy egyszerű teoretikus, genomikai elemzésen alapult, semmilyen mérés nem tudja alátámasztani.

Mi a legfőbb kihívás most?

A beteg emberek gyors felismerése és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak (transzmissziós hálózat minél gyorsabb megtörése).

A probléma most leginkább az, hogy egyelőre úgy tűnik a SARS vírusnál sok esetben enyhébb megbetegedések jelentkeznek. Ez azért nagy baj, mert ezek az emberek enyhe tünetekkel, melyekkel kevésbé felismerhetőek, adhatják tovább a vírust, sokszor orvost sem keresnek fel jelentéktelen tünetekkel. Így nehéz időben izolálni őket és visszakövetni, hogy kivel kerültek kapcsolatba.

Ezért van az, hogy az enyhe tünetekkel járó járványok megfékezése sokkal nagyobb feladat, mint egy súlyos tünetekkel jelentkező fertőző betegségé.

Amit érdemes figyelni, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e az izolációt fenntartani, nőnek-e az esetszámok ott is, helyi fertőzések hatására. Amennyiben sikerül minden behurcolt esetet gyorsan izolálni, nem jönnek létre külföldi, újabb fertőzési láncolatok, így hamar túl lehet jutni a járványon – ez lenne a cél.

Ami még rendkívül fontos lenne most világszerte, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús betegekkel, jól használják azokat és valóban használják is.

A SARS idejében úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány kiteljesedésében, mivel egymaga (munkájából adódóan) számos emberrel érintkezve jóval több embert fertőzött meg, mint egy átlagos beteg.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
kover.jpg

„Stop propaganda!” - ezért a tábláért tiltotta ki Hadházy Ákost a parlamentből Kövér László

A másik táblára ez volt írva: „A miniszterelnöknek a majorságát!”
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 17.


hirdetés

Amint arról mi is beszámoltunk, a Parlament október 21-i ülésén Hadházy Ákos, az LMP korábbi társelnöke egy táblával lépett az országházi pulpitus elé Orbán Viktor beszéde közben, melyen az állt: "Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott". Majd elővett egy másikat is, ezen pedig az, hogy: "Stop propaganda, stop korrupció!"

A hétfői ülésre újabb táblás akcióval készült a képviselő. Alőbb Stop propaganda-feliratú táblát lógatott Hadházy Ákos Kövér László feje felé, miközben Schanda Tamás (ITM államtitkár) beszélt, ezzel kisebb felhördülést keltve a teremben.

Tintásság ügyében pont öntől nem kérünk kioktatást - kezdte reakcióját Dömötör Csaba, aki miközben a 2010 előtti kormányok teljesítményéről beszélt, Hadházy Ákos újabb táblát lógatott be Kövér mögé:

"A miniszterelnöknek a majorságát!"

hirdetés

- olvasható a táblán.

Kövér kitiltotta Hadházyt a mai ülésről, későbbi szankcionálásáról pedig tájékoztatja a házbizottságot - jelentette be Kövér.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kaleta-gabor-1.jpg

10 évre titkosították a perui magyar nagykövet ügyét

A nyilvánosság nem tudhatja meg, mi hangzott el a parlament külügyi bizottságának hétfői ülésen.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 17.


hirdetés

Mint azt korábban mi is megírtuk, Kaleta Gábor egykori perui magyar nagykövetet tavaly tavasszal Magyarországra hozták, miután a magyar hatóságok látóterébe került egy nemzetközi gyermekpornográfiai hálózat utáni nyomozás során. A volt nagykövet ellen tavaly novemberben emelt vádat az ügyészség.

A nyilvánosság nem tudhatja meg, mi hangzott el a parlament külügyi bizottságának hétfői ülésen, amelyen az egyik napirendi pont Kaleta Gábor volt Peru magyar nagykövet gyermekpornós ügye volt - írja az Index, akik úgy tudják:

az ügyben elhangzottakat 10 évre titkosították.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
hajdusamson-google.jpg

Több mint 100 agyonvert kutyát találtak Hajdúsámson külterületén

Az állatok tetemeit két gödörben találták meg.
Címkép: Google Street View - szmo.hu
2020. február 17.


hirdetés

Száznál is több kutya tetemét találták meg Hajdúsámson külterületén - számolt be a debreciner.hu. A portál munkatársai nemrég szereztek tudomást a Hajdúsámson melletti erdős részen található gödörről, ahol rengeteg kutyatetem van, és, hogy a kutyák nem természetes halált követően kerültek ide. Ezután szakemberekkel mentek ki a helyszínre.

Az Országos Állatvédőrség Alapítvány munkatársaival, a Speciális Állatmentő Egység tagjaival és egy állatorvossal érkeztek meg a gödörhöz, ahol

szinte mindenhol koponyákat és más csontokat találtak szétszórva.

Ezek vezették el őket egy másik gödörhöz, amelyet már betemettek.

"Állati csontok, elégetett, bezsákolt oszló állatok, alig pár napos elföldelt tetemek a gödör tetején. Az erdő körben tele koponyákkal és csontokkal, még legalább két ilyen már teljesen betemetett gödör volt a környéken, csak elég volt ásóval megbontani a tetejét és peregtek a csontok a földdel együtt az ásóról" - olvasható az Állatvédőrség Facebook-oldalán.

hirdetés

Később aztán értesítették a rendőrséget is.

A nyitott gödörben talált állatokon vérfoltokat találtak, így

először azt hitték, hogy a kutyákat lelőtték, de a friss tetemek vizsgálata során kiderült, hogy olyan erővel vághatták fejbe az állatokat, amitől elpusztultak.

Az állatvédők a tetemek körül bálamadzagot és fojtóra hurkolt póráz jellegű anyagdarabot is találtak. De olyan zsákban lévő tetemek is előkerültek a gödörből, közöttük voltak kölyökkutyák is. A kutyatetemeken kívül pedig macskákat is találtak.

A lap arról is ír, hogy a hatóságok szerint önkormányzati területről van szó, de a gödrök létezéséről elvileg senki sem tudott.

"Az állatvédő szerint több mint 100 tetem lehet a két gödörben, de mivel az erdő tele volt csontokkal, koponyákkal, feltételezhető az is, hogy jóval több gödör van a környéken, így a tényleges számot még csak hozzávetőlegesen se lehet megbecsülni"

- írja a lap.

A debreciner.hu az üggyel kapcsolatban kereste a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Hajdúsámsoni önkormányzatot is, de kérdéseikre egyelőre nem kaptak választ.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
donald-trump-orban-viktor-feher-haz-mti-koszticsak-szilard.jpg

Orbán Viktor telefonon tárgyalt Donald Trumppal

Aktuális külpolitikai kérdésekről beszélgettek.
MTI, Címkép: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2020. február 17.


hirdetés

Orbán Viktor miniszterelnök telefonon megbeszélést folytatott Donald Trumppal, az Egyesült Államok elnökével - közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár hétfőn.

Beszélgetésük során aktuális külpolitikai kérdéseket érintettek, melyek közül kiemelték az illegális migráció elleni küzdelem és a határvédelem fontosságát. Szóba került a Közel-Kelet helyzete is

- ismertette Havasi Bertalan, hozzátéve:

Donald Trump arra kérte Orbán Viktort, hogy tolmácsolja "nagyrabecsülését a sikeres és nagyszerű magyar népnek".

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!