hirdetés
grund1
"Nem eljátsszuk, hogy zenészek vagyunk, hanem tényleges zenekarként akartunk színpadra állni!"
Zoltán Áronnal, A Pál utcai fiúk Barabásával és A GRUND zenekar tagjával beszélgettünk.
Schranez Rebeka interjúja - szmo.hu
2017. október 20.


hirdetés

A GRUND Vígszínházi zenekar létrejötte szorosan kapcsolódik a Vígszínházban játszott A Pál utcai fiúk adaptációjához. A zenekar kapcsán beszélgettünk a Barabást alakító színész és egyben zenész Zoltán Áronnal a zenekar alakulásáról, a tagok zenei előéletéről, az újfajta, élőzenés produkciók megjelenéséről a Vígszínházban, illetve a közösségi összetartozás fontosságáról.

A zenekar

A GRUND – vígszínházi fiúzenekar 2017. május elsején alakult, a Vígszínház 121. születésnapján adta első koncertjét. A zenekar tagjai mindannyian a Dés-Geszti-Grecsó: A Pál utcai fiúk című nagy sikerű zenés játék vígszínházi előadásának szereplői: Wunderlich József, Ember Márk, Zoltán Áron, Medveczky Balázs és a zenekarvezető: Fesztbaum Béla. A zenekar egyre bővülő repertoárján helyet kap A Pál utcai fiúk számai mellett több, legendás vígszínházi sláger, jól ismert Presser-dal és természetesen néhány kedvenc a hazai és a külföldi klasszikus rock világából.

– A debütáló koncertetek szintén a Vígszínházhoz köthető, ahogy a legutóbbi fellépésetek is, a Színházak Éjszakáján. Hogyan fogadott titeket most a közönség?

– Nincs ahhoz fogható, hogy milyen érzés volt a színültig telt Vígszínház nagyszínpadán játszani. Maga az, hogy ott léphettünk fel, ahol nap mint nap próbálunk és játszunk, tulajdonképpen a második otthonunkban, nagyon felszabadító volt. Ehhez jött még a magas szintű fény-, video-, és hangtechnika, ami mind minket erősített a színpadon. És amit nem győzök ismételni, a hatalmas, de mégis egy emberként lélegző közönség.

Külön kiemelném a koncertnek azt a részletét, amikor Dés László (A Pál utcai fiúk zeneszerzője, szaxofonművész) csatlakozott hozzánk, és eljátszotta velünk az egyik kedvenc Dés-számunkat, a Nagy utazást. Annak ellenére, hogy náthájára panaszkodott, csodálatosan adta elő a dalt, és valósággal elszállt a színpad, amikor a szaxofonszólót játszotta. Ami számunkra is meglepetés volt, mert a próbákon előtte alig játszott pár kört, míg a koncerten (nem tudom pontosan mennyi lehetett, mert időből és térből kiszakítva hallgattam) egy önálló műsorszám alakult ki belőle.

Ez után a koncert után már tényleg hiszünk abban, hogy nem csak nekünk jó az, amit csinálunk, és hogy érdemes folytatnunk, úgyhogy lehet számítani további koncertekre is. Egyelőre pontos dátumot és helyszínt nem tudok mondani, de kövessétek!

– Milyen nagyobb fellépéseket tudhattok magatok mögött?

– Két koncertünk volt a Vígmajálison való debütálásunk után. Az egyik a Múzeumok Éjszakáján a Bajor Gizi Színészmúzeumban, majd július végén a balatonboglári Kultkikötőben léptünk fel. Meglepő volt számunkra, hogy annak ellenére is rekordot döntöttünk vendégeink számával Balatonbogláron, hogy bázisunktól, a Vígtől távol léptünk fel, és hogy pont a koncert ideje alatt zajlott a magyar-horvát vízilabdadöntő. Többen is írtak, hogy dilemmáznak, melyik programot válasszák. Erős konkurencia, de azt hiszem, végül sokan mellettünk döntöttek.

– Minek a hatására alapítottátok meg a zenekart?

– Amióta a Vígszínházban vagyunk, folyamatosan zenélgetünk ilyen-olyan felállásokban, hol alkalmilag, hol egy-egy előadás erejéig. Szeretünk együtt zenélni, és azt a másfajta világot, kifejezésmódot, amit a zene nyit meg előttünk…

Azt az örömöt, és hatalmas energiát szeretnénk visszaadni a közönségnek egy másik csatornán keresztül, amelyet tőlük kapunk egy-egy telt házas előadásunk után. Ugyanis hihetetlenül felemelő érzés ez számunkra, nagyon inspiráló.

csehtamásest20170115_041

Zoltán Áron - Fotó: Juhász Éva

– Mióta működik a zenekar? Van-e valamilyen zenei koncepció a dalokkal kapcsolatban?

– Hivatalosan 2017 februárjában alakultunk, és viszonylag hamar jött az első koncert, májusban. Egyelőre feldolgozásokat játszunk. Arra törekszünk, hogy szokjon össze a banda, találjuk meg a közös nyelvet, legyenek közös élményeink és majd erre alapozva tudjunk összerakni saját számokat is akár.

– Olyan dalokat játszunk, amiket mi is nagyon szeretünk. A Pál utcai fiúk zenés játék dalai alkotják koncertjeink gerincét, és azok mellé csemegézünk máshonnan is. A darab közben éreztük, hogy ezek a dalok kifejezetten úgy születtek, hogy jó legyen őket egy rockbandában játszani. Dés Lászlónak, a darab zeneszerzőjének koncepciója szerint a regénybeli két rivális csapat zeneileg is két bandára, zenekarra osztható. Ezek a dalok nem hagyományos értelemben vett musicalbetétek, hanem kifejezetten rockkoncertre való számok! Erre alapozva indult el A GRUND vígszínházi fiúzenekar. Ehhez jöttek aztán olyan dalok, amik a Vígszínházhoz köthetőek, Dés László vagy Presser Gábor dalai, többek között egy sokak által ismert, mindkettőjükhöz kötődő dal is: a Nagy utazás. Ez a repertoár kiegészül még olyan dalokkal, melyek hasonló indíttatásból születtek, vagy van bennük valami olyan, ami kapcsolódik A Pál utcai fiúkhoz, mint például Pink Floydtól az Another Brick In The Wall, vagy a Vissza a jövőbe filmből is jól ismert Chuck Berry Johnny B. Good című száma.

Ezek a dalok olyan kis blokkokat alkotnak, amelyek jól illenek egy fiatal fiúzenekar műsorába, ugyanakkor mégis sejtetik, hogy itt vígszínházi színészekről/zenészekről van szó.

– Milyen zenei múlttal rendelkeztek? Voltak vagy vannak esetleg más formációitok is?

– Mindenki úgy érkezett a színházba, hogy volt már valami zenés ügye korábban, ezért is volt a levegőben, hogy egy idő után a szövegkönyvek mellett a hangszerek is előkerülnek. Nem arról volt szó, hogy eljátsszuk, hogy mi zenészek vagyunk, hanem tényleges zenekarként akartunk színpadra állni.

Én gimiben vezettem a Kreatin zenekar nevű formációt, amivel végigbuliztuk magunkat az érettségiig. Illetve már a Vígben saját kezdeményezésre a Kelet-nyugati pályaudvar című előadást hívtuk életre Cseh Tamás – Bereményi Géza két albumából. Ebben Tóth Andris, Orosz Ákos és két zenészkollégánk működik közre a Házi színpadon. Legutóbb júliusban az Ördögkatlan Fesztiválon is megfordultunk. Andrissal egyébként régóta zenélünk már együtt, Miskolcon, a szakmai gyakorlatunk ideje alatt szintén egy Cseh – Bereményi előadást mutattunk be, a Frontátvonulást. Orosz Ákos Aszittem zenekarának tagjaként pedig Ákos saját dalait játsszuk.

A GRUND-ból Ember Márknak is volt saját zenekara, Wunderlich József a színművészeti előtt zenészként indult. Fesztbaum Béla korábban a KES-zenekarban tűnt fel, Medveczky Balázs pedig jóféle zenészcsaládból jött, és gyakorlatilag egyfolytában zenél, bármi akad a kezébe, az garantált, hogy ki fogja próbálni, milyen rajta dobolni.

grund2

– Mennyiben ad teret nektek a Vígszínház más színházi produkciókban való élőzenés közreműködésre?

Több előadásban is játszunk élőzenét. A Földrengés Londonban című előadással kezdődött, ahol Ember Márkkal, Wunderlich Jocóval és Medveczky Balázzsal először zenéltünk együtt színpadon. Azóta több produkcióban is hallhatott minket a közönség. Legközelebb október 1-jén mutatjuk be a Hamletet, abban is lesz élőzene.

- Időben mennyire tudjátok összeegyeztetni a zenekari próbákat, koncerteket a színházi szerepléseitekkel?

Nekünk a munkánk a hobbink, ezt nem lehet megunni, és nem illik benne elfáradni. Sok előadásunk van, de minél többet dolgozunk, annál több időnk lesz, ha az ember folyamatos pörgésben van, akkor a pihenőidejét is aktívan akarja eltölteni. A zenélés nekünk egyfajta pihenés is egyben.

– A színésztársaiddal, akik nagyrészt a zenésztársaid is a civil életben milyen a kapcsolatotok? A közös munka mennyire van hatással a barátságotokra?

Maga A Pál utcai próbafolyamata nagyon különleges volt. Rengeteg új közös élményt szereztünk. Az anyag sajátossága és maga a forma is különös összetartozást eredményezett az alkotók közt. Ez az erős összetartozás kiemeli ezt az előadást a többi közül. Persze vannak néha nézeteltéréseink, viták, kiabálások, de ezek mind előre visznek.

grund3

Néha volt olyan is a próbák ideje alatt, hogy valaki kis időre benne maradt a szerepében. Mi például Andrissal (Kolnay, a gittegylet régi-új elnöke) sokat veszekedtünk, voltak olyan időszakok, amikor mindenen összevesztünk, a legkisebb dolgokon, a büfében, az öltözőben, de az utcán is… És csak utólag jöttünk rá, hogy ez a darab miatt volt.

A Pál utcai fiúk az a regény, amit szinte a legtöbben olvastak, mondhatni része az életünknek. Mekkora felelősséget jelentett ez a játék során?

Éppen azért, mert egy ennyire ikonikus műről van szó, nagyok voltak az elvárások, de Marton tanár úr, a színpadi változat kidolgozói és Horváth Csaba mind remek munkát végzett. Azt hiszem, a regényhez méltó előadás született végül.

– Mit emel ki szerinted ez a darab a regényhez képest? Van-e valamilyen aktualitása? Te mire helyeznéd a hangsúlyt?

– Szerintem azért különösen szerencsés ez az adaptáció, mert pont azt emeli ki, ami a regénynek a legnagyobb erénye: a felelősségvállalást egymás iránt, az összetartozás felvállalását. A regény mindazon felül, hogy elég sokrétű jelentéstartammal rendelkezik, számomra ezt üzeni leginkább: merjünk bízni egymásban, és legyünk mi is olyan megbízhatóak, amilyennek társainkat szeretnénk látni. Valamint azt (és ez nagyon szépen ábrázolható színházban), hogy együtt tudunk erősek lenni, és megvédeni azokat az értékeket, amelyek fontosak számunkra.

Nagyon fontos üzenet ez ma. Tényleg érdemes odaadóan küzdeni egy közösségért, amiben együtt örülünk, együtt sírunk, és küzdünk egymásért is, ha kell. Károsnak tartom azt az elgondolást, miszerint nekünk, mint önálló individuumoknak mindig egyedül kell helytállnunk, hiszen az ember alapvetően társas lény. Fontos, hogy együtt tudjunk működni másokkal, és ha szükséges számíthassunk a többiek segítségére.

– Egy produkciónál hogyan jelenik meg ez a fajta összetartozás, amit képviseltek?

– Egy előadás akkor tud igazán katartikus lenni, ha lehet látni, hogy igazán szoros együttműködés van a színészek és a színházi dolgozók között. Ez az együttműködés adja azt a pluszt, ami megfoghatatlan különbség tud lenni két produkció (sőt egy produkció két különböző alkalma) között. Ez magának az előadó-művészetnek a sajátossága, hogy itt és most vagyunk a színpadon, szemben a telt házas nézőtérrel, és velük közösen valami olyan dolgot hozunk létre és élünk meg, amely egyszeri és megismételhetetlen.

És óvatosan megjegyzem, hogyha ez az, amit közvetíteni szeretnénk a nézők felé, és egy ilyen közösséget akarunk teremteni, akkor talán az is másodlagossá válik, hogy ezt egy előadás vagy egy koncert útján tesszük-e. De ez majd a koncerteken kiderül.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Átalakul az RTL műsorrendje: hétköznap az összes esti műsort érinti majd
Változik a Barátok Közt, a Fókusz, a XXI. Század és a Doktor Murphy kezdési időpontja is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 20.



Változik az RTL esti műsorrendje, több sorozatot, műsort is érint majd - írta meg a Media1. Új időpontban kezdődnek, lesz ami megszűnik, és új műsorok is indulnak április 29-én.

Véget ért az Alvilág, most lesz a Cápák között utolsó része, és Toplista is befejeződik.

A Fókusz továbbra is 19:05-kor kezdődik, de a hossza visszaáll, és összesen fél órás lesz a magazinműsor.

A befejeződő Drága örökösök helyén jelentkezik a Konyhafőnök-Visszavágó című gaszto reality, amely 110 perces lesz, és civilek lesznek benne.

A Barátok közt 30 perccel később kezdődik, este fél 10-től sugározzák, és 22 órakor fejeződik be.

Hétfőnként lesz látható az új dokureality, A Főnök inkognitóban. Kedden jön az új Magnum, csütörtökönként a Gyertek át! és pénteken a Doktor Murphy 2. évada, ezek 22:05-kor lesznek látható. Szerdánként ebben az időszakban különböző vásárolt filmeket ad majd az RTL Klub.

A későbbi idősávban lesz a Házon kívül, ami este 11 órakor, csütörtökönként a Privát kopók új részei 22:50-kor kezdődnek majd. A XXI. század című történelmi visszatekintő műsor hétfőn 23 órára kerül át.

Hétvégente szombat esténként marad a Fókusz Plusz és A mi kis falunk, vasárnap este filmeket láthatsz az RTL Klubon.

Egy új műsor indul szombattól Szuperzöld címmel.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Utolsó részéhez közeledik a Drága örökösök – vége az első évadnak
Egyelőre nem tudni, jön-e második széria.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. április 17.



Évadzáráshoz közeledik az RTL Klubon futó sorozat, a Drága örökösök, írja a Noizz. A Mi kis falunkhoz hasonlóan népszerű, a vidéki szépségeiről és konfliktusairól szóló széria

utolsó részét április 26-án adják le, közel 4 hónap és 81 rész után kerül le a csatorna repertoárjáról.

Helyette a Konyhafőnök új epizódjai jönnek.

Egyelőre nincs hír arról, lesz-e a Drága örökösöknek második etapja, de a közkedveltségből kiindulva jó esély van rá, hogy igen (a Mi kis falunk is egyébként már a harmadik évadot gyűri).

Korábban készítettünk interjút a sorozat egyik szereplőjét, Stefit alakító Kiss Anna Laurával, amit itt olvashattok, és amiben nem csak a karakteréről mesélt, de néhány kulisszatitkot is megosztott.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Ifj. Richter József: Az állatokat nem kényszerítjük a produkcióra, szeretik, amit csinálnak
Motoros mutatvánnyal és nyílt nappal várja látogatóit a Cirkuszok Világnapján a 25 éves Magyar Nemzeti Cirkusz. Vezetője, Ifj. Richter József azt is elmondta, szerinte miért nem kell betitani az állatok szerepeltetését a cirkuszokban.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. április 19.



Most szombaton lesz a Cirkuszok Világnapja. Ifjabb Richter Józsefet arról faggattam, a Magyar Nemzeti Cirkusz hol és hogyan készül a jeles eseményre.

- Április 20-án lesz a Cirkuszok Világnapja. Mióta létezik a szakmai ünnep?

- Ez lesz a tizedik alkalom. Először Európai Cirkusznapként indult, de később világnappá nyilvánították. Mindig április harmadik szombatjára esik. Ebből az alkalomból nagyon sok cirkusz extra programokkal várja a nézőket.

- A Magyar Nemzeti Cirkusz mivel készül?

- Számunkra még különlegesebb lesz ez a nap, ugyanis 25 éves a Magyar Nemzeti Cirkusz, a Cirkuszok Világnapja pedig kerek évfordulót ünnepel. Ezért úgy döntöttünk, hogy egy izgalmas cirkusznappal lepjük meg azokat a nézőinket, akik ellátogatnak Debrecenbe. Mindenki ingyen bejöhet a cirkuszba, megnézhetik, hogy gyakorolunk az állatokkal, hogyan gondozzuk őket, kipróbálhatnak különböző cirkuszi eszközöket, hátra lehet sétálni a kulisszák mögé. Egy igazi attrakcióval is készülünk.

Simet László, a kiváló magyar artista egy 50 méter hosszúságban kifeszített drótkötélen fog felmotorozni egészen a cirkuszsátor tetejébe.

A londoni olimpia záróünnepségén mutatta be jó néhány évvel ezelőtt.

- A Magyar Nemzeti Cirkusznak fontos szereplői az állatok. Világhírű lovas számokat mutatnak be, minden évben elefántfürdetést rendeznek. Ugyanakkor egyre többen követelik, hogy tiltsák be az állatok szerepeltetését, Szlovákiában ezt már törvénybe is foglalták. Mit gondol erről?

- A Magyar Nemzeti Cirkusz köztudottan állatbarát. Nagyon nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy bebizonyítsuk, az állatokat lehet jól is tartani a cirkuszban. Hosszú évek óta ezen dolgozunk, ezért is jó, hogy tartunk nyílt napokat, ahol mindenki meggyőződhet erről. Mindig azt mondom, hogy különbséget kell tudni tenni cirkusz és cirkusz között.

Nem baj, ha fellépnek az olyanok ellen, ahol valóban vannak problémák. De ahol minden rendben van, ahol betartják a szabályokat, mint nálunk – Magyarországon nagyon komolyan szabályozzák az állattartást –, ott ilyen probléma nincs.

- Kicsit beszélne arról, hogy milyen körülmények között élnek ezek az állatok? Mit csinálnak két előadás között?

- Állatkerti körülményeket biztosítunk a számukra. Mindig törekszünk rá, hogy a legnagyobb kifutókat építsük fel nekik, elektromos karámban vannak, ahol a nagy mozgásigényüket ki tudják elégíteni. Ezek az állatok így nőttek fel, nekik ez a természetes. Sokan kérdezik tőlem is, hogy bírok úgy élni, hogy minden héten más városban vagyok. Számomra ez teljesen megszokott. Bár lakókocsiban élek, mégis lehet olyan körülményeket teremteni, mint egy lakásban. Igyekszünk minél rövidebb ideig szállítani őket. De van itt még valami: azáltal, hogy a cirkuszban vannak állatok, olyan városokban és falvakban is láthatnak elefántot, zsiráfot, ahol a lakóknak az anyagi körülményei nem engedi meg, hogy elmenjenek Budapestre, az állatkertbe.

A cirkusz bemutatja a harmóniát ember és állat között, és nagyon fontos: a porondon nem azt hangsúlyozzuk ki, hogy az elefánt egy lábon álljon, hanem az állatok szépségét.

Tehát manapság már nem az számít, hogy minél nehezebb produkciót mutassanak be, hanem hogy az emberek láthassák ezeket a csodálatos lényeket.

- Ezek a produkciók az állatoknak örömet okoznak? Mert egy kutyán látszik, ha élvezi a játékot.

- Igen. Vannak a cirkuszon kívül is állatok, amik dolgoznak. Vannak vakvezető kutyák, sportlovak. Egy vakvezető kutya is szereti, amit csinál. Folyamatosan jutalomfalatot kap. Az állatainkat mi sem kényszerítjük a produkcióra, hanem úgy tanítjuk, hogy jutalmazzuk őket, ezért szeretik, amit csinálnak.

- Idén is lesz elefántfürdetés?

- Természetesen lesz. Ez a Cirkuszok Éjszakájához kapcsolódó esemény. Idén sem lesz másként, sőt, szeretnénk két naposra bővíteni a Cirkuszok Éjszakáját, ugyanis akkora sikere van.

Az elefántfürdetéssel is az a célunk, hogy az emberek láthassák, milyen jól tartjuk az állatainkat.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
„Ha rajtam múlik, még 70-hez közeledve is színpadon leszek” – interjú Lecsóval a Pál Utcai Fiúk új lemezéről
11 év után ad ki új albumot az egyik legrégebb óta aktív magyar zenekar, ennek apropóján beszélgettünk frontemberükkel.
Láng Dávid; fotók: Béky Zoltán - szmo.hu
2019. április 20.



Bár folyamatosan koncerteztek és dalokat is írtak, lemezzel mégsem állt elő 2008 óta Leskovics Gábor (vagyis Lecsó) és zenekara. Most azonban végre megtört a jég: a stúdiózás már megvolt, és a tervek szerint nyár végén, ősz elején a rajongók is hallhatják az eredményét.

De addig is mozgalmas időszak vár rájuk: a napokban például a Müpában lépnek fel vonósnégyessel és fúvósokkal, sőt most először Bródy János is a vendégük lesz.

– Akárhogy is nézem, 36 éve aktív zenekarból nem sok van Magyarországon. Hogyan éled meg ezt?

– Általában akkor szoktunk számvetést készíteni, ha valamilyen kerek évforduló közeleg, a köztes időben ritkán gondolunk erre. Annyi biztos, hogy amikor elkezdtük, legfeljebb egy-két évre terveztünk, még az se gondoltuk volna, hogy a 10 éves fennállását megéri a zenekar.

Emlékszem, amikor az Omega 20. születésnapi koncertjén voltam, arra gondoltam, „jézusom, milyen öregek ezek, hogy már ennyi ideje nyomják...”

Aztán tessék, velünk is mi lett. De egyébként időnk sincs nagyon ezzel foglalkozni, mert szerencsére folyamatos a pörgés: sok a koncert és most ugyebár a lemezt is összeraktuk végre, szóval dolgozunk folyamatosan.

– Mik voltak a főbb sarokpontjai a 36 évnek?

– Az elején tizen-, majd huszonévesen teljesen amatőr módon működtünk. Aztán egyre többen kezdtek járni ránk, volt olyan, hogy egyik koncertről a másikra megduplázódott a közönség. A rendszerváltás idejére már megtöltöttük a Petőfi Csarnokot, de lemezünk egészen addig nem jelenhetett meg. Utána viszont megszűnt a Hanglemezgyár monopóliuma, és hirtelen mindenkitől kaptunk ajánlatot. Az 1990-ben kiadott első album még nagyobbat lökött az ismertségünkön, országszerte koncerteztünk és ’93-ig minden évben kijöttünk egy újabbal.

Ekkor lejárt az exkluzív szerződésünk a kiadóval, és ezzel párhuzamosan tagcserék is történtek, így kicsit alábbhagyott a lendület. Igaz, továbbra is rengeteget játszottunk, évi 100 fölötti koncertünk volt, de a dalírásra kevésbé koncentráltunk. Ez az időszak volt a rockklubok aranykora Magyarországon, szinte minden városban nyílt egy ilyen hely, ami ma már elképzelhetetlen lenne. Szerencsére minket nagyon sok „lakossági” rendezvényre, például városnapra is meghívnak, illetve a ’90-es évek végétől egyre inkább bejöttek a képbe a fesztiválok, így ma is sokat megyünk vidékre.

A mai felállás is nagyjából ekkorra alakult ki – Lacát leszámítva, aki 2007 óta játszik velünk –, és újfajta alkotói mechanizmust is hozott magával. Addig szinte minden szöveget és a zenék jó részét is én írtam, Balázs csatlakozása óta viszont ő is jelentősen kiveszi a részét ebből. Én ezt nevezném a zenekar harmadik korszakának, ami a mai napig tart.

– Az utóbbi pár évben mintha újra egyre többen járnának rátok. Ennek mi lehet az oka?

– Szerintem két dolognak köszönhető: egyrészt azok az akkori fiatalok, akik a ’80-as, ’90-es években alkották a közönséget, utána felnőttek és családot alapítottak, eltolódtak a preferenciáik a szórakozásról. Szép lassan viszont felnőttek a gyerekeik, elköltöztek otthonról, anya és apa ott maradt újra egyedül.

És amikor látják, hogy újra a városban játszik a PUF, most már gond nélkül mondhatják, hogy „menjünk, nézzük meg, olyan-e még, mint régen”. Persze nyilván kicsit félve jönnek el, de hamar aztán rájönnek, hogy a dalok továbbra is működnek, és a zenekar sem kevésbé energikus, mint annak idején.

A másik ok pedig, hogy bármit is csinálsz ilyen hosszú ideig, ennyire kitartóan és hitelesen, annak mindenképp meglesz a közönsége. Ez az összes műfajra igaz. Arénákat persze nem lehet megtölteni ezzel, de egy kitartó keménymag adott.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x