hirdetés
laptop-1205256_1920.jpg

„Néha szokatlan szögekből látjuk egymást a klienseimmel” - az online pszichoterápia járvány idején

A koronavírus-járvány a pszichológiára és a tanácsadásra is komoly hatással van. Új helyzetek, egyszersmind új lehetőségek elé állítja a szakmát és a pácienseket egyaránt.
Malinovszki András / Címlapfotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. április 25.


hirdetés

A koronavírus miatt kialakult helyzet sok más szakma képviselői mellett a pszichológusokat is új kihívások elé állította. Sokan aggódnak vagy szoronganak a kényszerű bezártság vagy a járvány hosszabb távú hatásai miatt. Már megkezdett terápiák kerülnek át az online térbe, ami új helyzetet teremt terapeuta és páciens között. Milyen nehézségei és lehetőségei vannak pszichológusoknak és a terápiára járóknak az új szituációban? És mit hozhat a jövő?

A Szeretlek Magyarország kérdéseire Ivánovics Petra klinikai szakpszichológus, a Soulwell Pszichológiai Magánrendelő szakmai vezetője válaszolt.

- Jellemzőbb, hogy a bezártság, az élet gyökeres megváltozása miatt most olyanok is keresnek fel pszichológust, akik eddig nem tették?

Életünk során több olyan helyzet adódhat, ami váratlanul ér bennünket, amire nem állunk készen, amihez nem vagy csak nehezen tudunk alkalmazkodni. A jelenlegi helyzet is ilyen lehet sokak számára. A sok változás teremthet krízishelyzeteket, megnövelheti a feszültségeket, a szorongást, ami nehezíti a hatékony problémamegoldást. Ilyen helyzetben érdemes segítséget kérni, és sokan ezt meg is teszik.

- Karantén, bezártság idején mik azok a problémák, amikkel a legtöbben küzdenek?

hirdetés

Egyéntől függ, hogy a kialakult helyzetben mi viseli meg leginkább az adott személyt. A fertőzéstől való félelem, fokozott egészségszorongáshoz, halálfélelemhez vezethet, ami akár a pánikroham tüneteit is okozhatja. Ez gyakori a terápiát keresők körében. Sokan aggódnak szeretteikért, különösen nehéz lehet az elzártság megélése családon belül. A hangulatzavarok fokozottabb jelentkezése is megfigyelhető a járványhelyzet kapcsán.

Az elszeparáltság mellett az összezártság is feszültségeket, konfliktusokat szülhet, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Alvászavarok, szorongásos tünetek különösen gyakoriak.

- Egy pár szót azért beszéljünk magáról a terápiáról, akár off-, akár online. Kinek, mikor érdemes felkeresni ilyen szakembert?

Mindenkinek érdemes lehet, függetlenül az életkorától vagy társadalmi helyzetétől. Akinek olyan kérdése van önmagával, a világgal, a jövőjével kapcsolatban, amivel nem, vagy csak nehezen boldogul. Aki nehéz döntések, új célok előtt áll. Legyen szó párkapcsolatról, családról, barátokról, vagy munkahelyi kihívásokról, életvezetésről. Aki krízisen vagy traumán esett vagy esik át éppen, és nehezen megy az alkalmazkodás. Aki szeretne nagyobb önismeretre szert tenni, és magabiztosabb önértékelést kialakítani. Aki szeretne tenni azért, hogy testi, lelki, szociális és spirituális élete kiegyensúlyozottabb legyen. És aki testi és mentális tünetekkel küzd, vagy van érintett hozzátartozója. A bejelentkezőknél általában gyakoriak a szorongásos és hangulati zavarok, pédául pánik, depresszió, szociális fóbia, illetve személyiségzavarok.

Ivánovics Petra

- Gondolom, az eddigi páciensek terápiája folytatódik. Olyan emberek, akik eddig is jártak, könnyen megszokják, hogy nincs lehetőség személyes találkozóra?

Ezen a téren jó tapasztalataim vannak. Azokkal a klienseimmel, akikkel már korábban kialakult a terápiás kapcsolat, régebb óta járnak hozzám, nem okozott nehézséget online térben folytatni a munkát. Van, akitől kreativitást igényel, hogy ki tudja alakítani a terápiához szükséges zavarmentes környezetet magának.

Volt olyan, aki a kocsijában tudta csak megoldani, volt aki a munkahelyére ment be, mert ott most nincs senki, viszont otthon nem tudott volna elszeparálódni.

Azért arra is van példám, hogy nem vállalták online, a csatornával szemben érzett bizalmatlanság miatt, illetve kevésbé érezték személyesnek a légkört. Velük felfüggesztettük a terápiát, amíg nem folytathatjuk személyesen. Előfordult, hogy az új helyzet okozta megterhelések miatt nem maradt kapacitás a terápiás munkára. Ez különösen olyan családok esetében volt tapasztalható, ahol a helyzetnek köszönhetően a gyerekek és szülők együttműködésének új ritmusát és a családi terek új határait kellett kialakítani, és ez önmagában kimerítette az aktuális erőforrásokat.

- Ha valaki nem vállalja az online terápiát, nem okozhat törést, hogy bizonytalan (lehet, hogy igen hosszú) ideig nem találkozik a terapeutával? Vagy van valamilyen más, "köztes" megoldás a kapcsolattartásra?

Ha hosszú időre megszakad a folyamat, ez nyilván visszaveti a hatékonyságot. Kelthet a kliensekben erős szorongást. Előfordul, hogy emiatt meggondolják, és mégis vállalják online a folytatást. Természetesen a lehetőség mindig adott, hogy jelentkezzenek, ha szükségük van segítségre. Van, akivel emailt váltunk bizonyos időközönként, egyfajta kontrollként, de ez nem helyettesíti a terápiát, inkább csak helyzetjelentés.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
hajlektalanok-este8-kijarasi-tilalom-budapest-9-1000x688.jpg

„Mit csinálhatnak velünk a rendőrök? Hazaküldenek?” – hajléktalanság a kijárási tilalom alatt

A kijárási tilalom miatt elvileg nem lehetnének az utcán. Budapesti riportunk.
Szegedi Éva, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

„Van egy cigid?” kérdezi egy rongyos ruhában toporgó férfi a Körúton, amikor a közelébe érek. „Nem dohányzom” – felelem. „Akkor egy kis aprót adnál?” „Sajnos nincs nálam”. Megértően bólogat.

„Kijárási tilalom van” – mondom neki. „Mit keresel az utcán este 8 után?” – folytatom, azután felteszem neki azt a sztenderd kérdést, ami szinte minden, fedél nélkül élőkkel foglalkozó cikk alá beírnak a kommentelők „Miért nem mégy egy hajléktalanszállóra?” „Oda nem” - csóválja a fejét. A körülményeket ecseteli néhány mondattal. Hasonló dolgokat mesél, mint egy hete a Nagykörúton egy másik fedél nélkül élő férfi.

Azt hallgatom, hogy a szállón sok a bogár, összeszedhet az ember tetveket, rühatkát, bolhát, az ágyban poloskák lehetnek. Hogy figyeljem csak meg, mennyi hajléktalan vakarózik, nem véletlenül. És hogy könnyen elfertőződhetnek a végtagjaik, amiket aztán amputálni kell. Amikor arról beszélünk, hova mehet, szóba kerülnek a kapualjak, romos házak, pincék.

A Város Mindenkié csoport már évekkel ezelőtt összegyűjtötte a válaszokat a laikus olvasók olyan kérdéseire, hogy „miért nem mennek szállókra a hajléktalan emberek, amikor ott ingyen kapnak a szállás mellett enni-inni, és még mosnak is rájuk”.

„Szinte semmi sincs ingyen, sokféle hajléktalanszálló létezik és ezek közül nagyon sok helyen fizetni is kell a szállásért – főleg a jobb minőségű helyeken.

hirdetés

Az átmeneti hajléktalanszállón a szállás díja 9 és 22 ezer forint között mozog, plusz havonta előtakarékosságot is kell gyűjteni, ami kb. 10 ezer forint. A többi intézményben változó a helyzet, néhol ingyenes a szállás, de ott nagyon rossz a lakhatási körülmény” - írta a honlapján A Város Mindenkié.

Azt is elmagyarázták, hogy a mosást a fedél nélkül élőknek maguknak kell intézniük, időpontot kapnak, mikor mehetnek, és akad, ahol a mosásért is fizetni kell.

„Plusz sok az ágyi poloska, konyhai csótány és az egyéb élősködő. Sok intézmény nagyon leromlott műszaki állapotban van”

– olvasható a tájékoztatóban.

Mindenhol más a házirend, és nem mindenhol életszerű minden egyes pontja. Nincsen privát szféra. A párok gyakran nem lehetnek együtt, még egy szállóra se mehetnek be. A jobb minőségű szállókon ráadásul egy ember csak meghatározott ideig tartózkodhat. És az is tévhit, hogy mindig mindenkinek van elegendő hely, a téli napokon például a plusz férőhelyek kialakítása ellenére is akár 2-3000 ember rekedhet az utcán.

A Menhely Alapítvány téli felhívása

Azt kérik, figyeljünk oda ismét jobban a környezetünkben a hajlék nélkül, a nehéz körülmények között élő, vagy a magányos emberekre, mert ők vannak a legjobban kiszolgáltatva a zord időjárásnak.

Budapesten a Fővárosi Önkormányzat támogatásából működő téli krízisprogramoknak köszönhetően 24 órás Diszpécser Szolgálat működik, Krízisautó, és speciális utcai szolgálatok is segít. A Menhely Alapítvány Diszpécser Szolgálata napi 24 órában fogadja a bejelentéseket a veszélyeztetett helyzetben lévő emberekről, a +36 1 338 4186-os telefonszámon

A Diszpécser Szolgálat Krízisautót, utcai, vagy speciális utcai szolgálatokat küld a rászorultakhoz. A segítők elsődleges célja, hogy mindenki a számára legmegfelelőbb elhelyezéshez jusson.

További információkat erre a linkre kattintva olvashatsz.

Azt, hogy mennyien lehetnek valójában az utcákon, közterületeken, saccolni sem lehet. Látjuk, hogy sokkal kevesebben vannak, mint hetekkel ezelőtt, de ez nem a november 11-től életbe lépett kijárási tilalomnak köszönhető, hanem a november második felében érkezett hidegnek és az első fagyoknak. Ezt erősítette meg az a büfés is, a Boráros téri aluljáróban november 22-én este 8 után, amikor odaértük. Szerinte a hideg miatt sokan húzódtak be menedékhelyekre, átmeneti szállásokra, hajléktalanszállókra.

A Deák tértől a Vámház körúton és a Nehru Parkon át a Boráros térig gyalogoltunk a kollégámmal, Kristóffal, de csak futárokat, taxisokat, kutyásokat és pár hazasiető gyalogost láttunk, fedél nélkül élőket nem. Az aluljáróban is csak a szatyrokban összegyűjtött, szépen egymás mellé rakott holmijukat találjuk.

A Ferenc körút környékén már más a helyzet, az Üllői út és a Körút sarkán az árkádok alatt ketten is alszanak teljesen beburkolózva. A nyolcadik kerületben, a Horváth Mihály téri templom oldalában is fekszik valaki, ki sem látszik a takaró alól.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
fertozottek-szama-tesztek-koronavirus.jpeg

Melyik koronavírus-teszt mire jó? A szakértő válaszol

Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea járóbeteg-szakellátás orvos-igazgatója rendbe teszi a különböző tesztek körül felmerülő kérdéseket.
A címkép illusztráció: Unsplash/Mufid Majnun - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

Az antigén- és ellenanyaggyorsteszt kombinációjával tesztelhető a leggyorsabban a COVID-19, és ezek együttesen nyújtják a legtöbb információt is. A becslések szerint a fertőzöttek 20%-a nem mutat semmilyen tünetet, éppen ezért fontos, hogy az egészséges emberek is rendszeresen teszteltessék magukat, illetve mindenki szigorúan betartsa a maszkviselési szabályokat.

Jelenleg három különböző típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos teszt érhető el Magyarországon, pont emiatt az emberek nincsenek tisztában azzal, hogy számukra melyik a megfelelő és az adott teszt pontosan mire jó. Az alábbiakban Dr. Menyhárt Orsolya, az Affidea járóbeteg-szakellátás orvos-igazgatója mutatja be a tesztek működését és azt, hogy melyik kinek ajánlott.

PCR-teszt, amellyel kiváltható a karantén

Ma Magyarországon a legismertebb teszt a PCR teszt, amellyel már a fertőződést követő 2-5. naptól kimutatható lehet SARS-CoV-2-vírus örökítőanyaga (RNS) az orr- és/vagy garatváladékból. A vizsgálat során kinyert mintát egy hosszú és bonyolult eljárással, laborkörülmények között elemzik. Ez az oka annak, hogy a legtöbb esetben 48 óra múlva érhető el az eredmény.

A PCR az új típusú koronavírus kimutatásának gold standardja, melyet jelenleg az állami ellátásban a COVID-19 vírus jelenlétének igazolására használnak, illetve ezt kérik egészséges embereknél a különböző egészségügyi beavatkozások, műtétek előtt is. Ezt a tesztet fogadják el hivatalosan az utazási vagy kontaktuskutatás nyomán létrejött karantén kiváltására is.

hirdetés

Antigén-teszt, amely olcsó és gyors

A PCR-tesztnél jóval gyorsabb és olcsóbb megoldást nyújtanak az antigén-tesztek, amelyek a vírus fehérjéjét képesek kimutatni a fertőzést követő 2-5-ik naptól.

Ebben az esetben az orr és garatváladékot nem laborkörülmények között, hanem egy műanyag egyszerhasználatos tesztkazetta segítségével elemzik, így az eredmény már 15 perc múlva rendelkezésre áll.

A legújabb, modern antigén tesztek érzékenysége megfelelő, így több magán egészségügyi szolgáltató, például az Affidea is elfogadja azok eredményét a különböző egészségügyi beavatkozások előtt. A negatív antigén eredményeket már számos európai ország (például Szlovákia) is elfogadja hivatalosan az utazóktól, Magyarországon azonban jelenleg kizárólag a PCR-teszt használható a karantén kiváltására. Antigén pozitivitás esetén a betegnek a háziorvost kell értesíteni, illetve itt is kötelezően tíz nap karanténba kerül a beteg, ilyenkor a családnak és a munkahelyi közösségnek is érdemes leteszteltetni magát.

Fontos tanács mindazoknak, akik tesztre készülnek

Az antigén és PCR tesztek előtt 8 órával nem szabad enni, folyadékot fogyasztani, dohányozni, fogat mosni, vagy szájöblítést végezni, mert ezek a tevékenységek rontják a garat vagy orr mintákat. Ugyanez az ellenanyag-tesztre nem vonatkozik, mivel az ujjbegyből nyert vércseppből történik.

Ellenanyag-teszt múltbeli betegség beazonosítására

A fertőzést követően a szervezetben védekezőmolekulák, antitestek jelennek meg, amelyek kimutathatóak lehetnek a vérből: a vírusfertőzés után 5-9 nappal a korai ellenanyag, az IgM, 12-14 nappal pedig a késői ellenanyag, az IgG. Ezen alapul a harmadik módszer.

Mivel az ellenanyagok a gyógyulást követően is kimutathatóak lehetnek, így ez a módszer azoknak ajánlott, akik az elmúlt hetekben, hónapokban átestek egy felsőlégúti betegségen, ugyanakkor nem tesztelték őket.

Lapozz a kombinációért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
romanemroma.jpg

Miért nehezebb a roma gyerekek élete? – magyar animációs film készült a rasszizmusról

Két kisfiú életén keresztül mutatja be, miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek kilátásai.
Szegedi Éva - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

Sokan gondolják azt, hogy a rasszizmus nincsen jelen Magyarországon, az az Egyesült Államokban tapasztalható az afroamerikaiakkal szemben. Sokan gondolják azt, hogy a rasszizmus az egy másik földrész, egy másik kultúra problémája, és bennünket ez nem érint. Egy nemrég készült új, magyar animációs rövidfilm azt mutatja meg, hogy ez tévedés.

A film egy roma (Jani) és egy nem roma (Tomi) életén, illetve a családjuk, felmenőik életén keresztül láttatja azt, hogy miért egészen mások már a születésük pillanatában egy roma és egy nem roma gyerek életpálya kilátásai. Azt, hogy miért nincsen az egyiküknek szinte semmi esélye arra, hogy a születéséből származó társadalmi hátrányait élete során csökkentse, és azt, hogy miként válnak ezek a hátrányok örökletessé generációról generációra.

A romák elleni előítéletesség ugyanis mindenhova beszivárog: az intézmények működésétől az emberek romákról alkotott gyakran hamis elképzeléseibe. A film ebbe a komplex jelenségbe nyújt betekintést.

Az animációhoz az ötletet egy amerikai videó adta, ami idén nyáron, a Black Lives Matters mozgalom alatt terjedt el annak köszönhetően, hogy hírességek és influencerek is megosztották a közösségi oldalakon.

„A videóval nem az volt a célunk, hogy a jelenre vetítsük ki, mennyire rossz a romáknak, hanem az, hogy láthatóvá váljon: a történelem során a mindenkori társadalmi berendezkedés, a mindenkori politika hogyan bánik a kisebbséggel – mondja Kende Ágnes, a film szövegének írója, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatója.

hirdetés

„Mindegyik társadalmi berendezkedés a történelem során megpróbálta a maga módján eltüntetni vagy kirekeszteni a romákat.

Sajnos a magyar társadalomban az a jelenség is erősen jelen van, hogy sokan akkor tudják pozitívan értelmezni saját magukat és az életüket, ha magukat jobbnak érzik másoknál, ha lenézhetnek bizonyos társadalmi csoportokat.”

A magyarországi romákról szóló animációs film – az amerikaihoz hasonlóan – történelmi kontextusba helyezve teszi érthetővé a romák társadalmi kirekesztésének mozgatórugóit.

Ezen keresztül érthetővé válik, hogy miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, vagy a lakhatáson át a foglalkoztatásban, vagy épp az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint a nem romák.

A videó önkéntes munkával valósult meg; a filmet a józsefvárosi Láthatatlan Tanodát működtető, az együttneveléshez szükséges oktatási fejlesztéseket kidolgozó és oktatási jogsértésekkel foglalkozó Rosa Parks Alapítvány jegyzi. Az animációt Kiss Melinda, a Metropolitan Egyetem Animáció és Média Design Tanszék docense készítette, a narrátor Ónodi Eszter, a szöveg pedig Kende Ágnesnek, a Rosa Parks Alapítvány oktatáskutatójának a munkája.

„Az intézményi rasszizmus mindenhol jelen van akár az egészségügyben, akár az oktatásban, és úgy nyilvánul meg, hogy azt gondoljuk, hogy ha valaki nem a többségi társadalom középosztályhoz igazodó normái szerint él, akkor azzal valami baj van és ehhez mérten fogunk bánni velük” – magyarázza Kende Ágnes. „De azt már nem nézzük meg, miért van az illető abban a helyzetben, és hogy a mindenkori hatalom, illetve a többségi társadalom lehetőséget nyújtott-e számára ahhoz, hogy abból a helyzetből kitörhessen. Ha például megnézzük a roma egyetemisták életútját, láthatjuk, hogy szegregált iskolából még soha nem jutott el roma fiatal egyetemre. Akik továbbtanultak, azok mindegyike integrált iskolából jött. Szegregált iskolából nem vezet út az egyetemre. Márpedig a szegregált iskolák ellen igenis tehetünk.

A film célja az, hogy szembesüljünk a romákról alkotott előítéletek hamisságával. Nem csak a sztereotípiákat szerettük volna megmutatni, hanem azt is, hogy amióta a romák velünk élnek, azóta különböztetjük meg őket, és ezzel mi magunk, a többségi társadalom tagjai akadályozzuk meg azt, hogy a középosztály tagjaivá válhassanak.”

Bár első pillantásra úgy tűnik, a Black Lives Matters mozgalom ihlette az animáció magyar változatát, Kende Ágnes elmondja, hogy valójában semmilyen aktuális eseményhez nem köthető. A rasszizmus problémája folyamatosan jelen van. Egyszerűen megragadta a figyelmét az amerikai rövidfilm, és szerette volna, ha elkészülhet a hazai viszonyokat bemutató verziója is. Hogy miért?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szajer-jozsef2.jpg

„Végig lehet dolgozni fél életet a nyilvánosság előtt úgy, hogy az ember lelke, igazi valója közben rejtőzködik” - gondolatok a Szájer-botrányról

Bakos András szabadúszó újságíró írása Szájer József szexpartis ügyéről.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. december 01.


hirdetés

"Brüsszeli házibuli" - így kezdődik Bakos András szabadúszó újságíró Facebook-bejegyzése, amit a Szájer-ügyről írt.

Mint arról beszámoltunk, a vasárnap lemondott EP-képviselőről kedden derült ki, hogy múlt pénteken részt vett egy szexpartin Brüsszelben, amit végül a rendőrség oszlatott fel. A magyar politikus a belga sajtóbeszámolók szerint egy ereszcsatornán leereszkedve próbált elmenekülni a helyszínről, de a rendőrök őt is elfogták, sőt kábítószert is találtak nála, amiről Szájer azt állítja, hogy nem az övé.

Bakos András egy hosszú posztban fogalmazta meg gondolatait a botrányról Facebook-oldalán, írását szíves engedélyével, változtatás nélkül közöljük:

"Brüsszeli házibuli

hirdetés

Szájer József nyilvános megszégyenülésén sokan mulatnak most. Ez ellen nincs mit tenni, vannak vicces nemzeti tragédiák.

Egy soproni pedagógus házaspár fia 1986-ban jogi diplomát szerez, aztán az Oxfordi Egyetem vendéghallgatója, az University of Michigan ösztöndíjas kutatója lesz; közreműködik az egyik rendszerváltó párt megalapításában, az Ellenzéki Kerekasztal résztvevője, később országgyűlési képviselővé, frakcióvezetővé, parlamenti alelnökké választják; dolgozik az európai alkotmány szövegén, büszkén nyilatkozza, hogy az ő iPadjén készül az új magyar alkotmány, európai parlamenti képviselővé lesz – végigdolgozik több mint harminc évet a politikában, az első- és második vonalban, mindvégig egy olyan pártot képviselve, amely ez idő alatt nagyot változik. Vasárnap közleményt ad ki arról, hogy lemond. Arra hivatkozik, hogy ezen már régóta gondolkodott, elfáradt – de azért a magyar kormány álláspontjával egyetért „az európai színtéren most zajló, minden eddiginél ádázabb küzdelemben”. Pártjában szomorúan fogadják a döntést, de köszönik neki, hogy döntő szerepe volt „abban, hogy a magyar polgári konzervativizmus és kereszténydemokrácia elfoglalhassa az őt megillető helyet az európai politikai színtéren.”

És aztán kiderül, hogy lemondásának bejelentése előtt két nappal dolga akadt a rendőrséggel, nem akármilyen körülmények között.

A belga sajtó szexpartiról ír, ahol főként férfiak voltak jelen, a belga ügyészség ereszcsatornán az utcára lemászó, megsérült kezű európai parlamenti képviselőt említ, akinek hátizsákjában drogot találtak a rendőrök.

Ahogy a történet végighullámzik a magyar sajtón, Szájer József megint közleményt ad ki, amelyben arról ír, a belga újságokban megjelent hír róla szól. Jelen volt egy brüsszeli házibulin, amelyet nem lehetett volna megtartani a koronavírus-járványra vonatkozó előírások miatt. A rendőröknek, akik igazoltatták a jelenlévőket, megmondta, hogy képviselő, mert igazolvány nem volt nála. Fölajánlotta, készítsenek drogtesztet – az összejövetelen kábítószert is talált a rendőrség – de enélkül folyt le az eljárás. Ő nem fogyasztott kábítószert, nem tudja, kié volt a partin talált drog. Szóbeli figyelmeztetést kapott, aztán hazavitték. Sajnálja, hogy megsértette a gyülekezésre vonatkozó szabályokat, vállalja az ezért járó szankciókat. Megköveti a családját, kollégáit, választóit, szerinte botlása személyes: „azért csak magam tartozom felelősséggel, kérem, ne terjessze azt ki senki se a hazámra, se a politikai közösségemre”.

Azért idézem ilyen hosszan a magyarázkodását és a kérését, mert többet mond róla, mint amennyit ő közölni szeretne.

Tényleg nem érdekel, mit kap a nyakába a nemzeti és európai sorskérdéseket fél kézzel megoldó kormányunk, élén az erkölcsi hérosszal, mit gondolnak most a jobboldali, polgári, konzervatív, kereszténydemokrata emberek, nem érdekel, hogy tud-e köpni-nyelni Dúró Dóra, az főleg nem, mi zajlik a brüsszeli házibulikon. Egyelőre ott tartok a történet földolgozásában, hogy

a legenda igaz: végig lehet dolgozni fél életet abban a szakmában, vagyis a nyilvánosság előtt úgy, hogy az ember lelke, igazi valója közben rejtőzködik. És aztán lehet konzervatív politikusként úgy botlani, mint egy szabadelvű ember.

Popper Péter írja, hogy amikor Pilinszky Jánossal találkozott, a költő azt mondta neki, haragszik a pszichológusokra, mert azt hirdetik, minden emberi problémának van megoldása. „Ezzel sikerül elérnetek, hogy az emberek többsége úgy érzi, csak ő olyan hülye, hogy nem tudja megoldani a szexuális problémáit, a szüleivel való viszonyát, a házasságát, az egzisztenciális ügyeit, a politikai orientációját stb. – és összeomlik. A valóságban (…) az élet dolgainak többsége nem megoldható. Legfeljebb jól rosszul elviselhető. (…) Ti úgy gondoljátok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség, én meg úgy gondolom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.”

Bakos András"

Log into Facebook

null


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!