hirdetés
mercedes-benz-stuttgart.jpg

Több német autógyárban már választható a négynapos munkahét – Magyarországon is ez a jövő?

Láng Dávid; a címkép csak illusztráció, forrás: Needpix.com - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

– Kérdés, mit értünk profitálás alatt: van egyrészt a termelékenység, másrészt a jóléti szempontok. Ha az utóbbit nézzük, az emberek jelentős része valószínűleg profitálna abból, hogy kevesebbet kell dolgoznia. Hiszen elég sok olyan tevékenység van a mai világban, amit azért hanyagolunk el, mert kevés rá az időnk. Akár emberi kapcsolatok ápolása, akár testmozgás, de adott esetben akár a helyi döntéshozatalban, közös gondolkodásban való erősebb részvétel is. Ez az egyik oldal. Ami a produktivitást illeti, ott akkora különbségek vannak az egyes szektorok között, hogy nehéz erre bármit is mondani.

Az viszont valószínű, hogy a fizikai munkák többségénél nem nőne annyit a termelés, amennyit a munkaidő csökken. Például egy gyárban a futószalag mellett aligha fog valaki 20 százalékkal hatékonyabban termelni csak azért, mert több a szabadideje és jobban kipiheni magát.

Szellemi munkák esetében más a helyzet. Bár mint mondtam, ott sokkal nehezebben mérhető a produktivitás, van pár érdekes példa. Léteznek kutatócsoportok, ahol péntekenként mindenki azzal foglalkozik, amivel szeretne. Ez a szó szoros értelmében ugyan nem munkaidő-csökkentés, hiszen aznap is kell dolgozni, de ilyenkor nagyon kreatív ötletek szoktak születni.

A saját példánkból kiindulva, ha nem lenne folyamatos a publikációs kényszer, és lenne heti egy ilyen napunk, könnyen lehet, hogy olyan új információkat szednénk össze, amelyek sokkal nagyobbat lendítenének a projektjen (vagy új dolgok születnének), mint most, amikor ezeken a napokon is a szokásos módon haladunk. Ehhez viszont az kellene, hogy ne legyen baj, ha végül haszontalannak bizonyul, amivel foglalkozunk.

– A technológiai fejlődés miatt rengeteg munkakör fog megszűnni belátható időn belül. Erre megoldás lehet akár a munkaidő-csökkentés, akár a szintén sokat emlegetett alapjövedelem?

– A kiindulópont itt az a feltételezés, hogy lesz egy csomó ember, aki semmit nem tud majd jobban megcsinálni, mint a gépek, tehát a jelenlegi feltételek mellett egyszerűen kiszorul a munkaerőpiacról. Minden azon múlik, automatizálható-e az adott munkakör. Általánosítani nem lehet, de azért látszik egy olyan összefüggés, hogy inkább az alacsonyabb képzettséget igénylő szakmáknál van erre nagyobb esély.

Ez egy nagyon fontos kérdés, amire szerintem is a munkaidő csökkentése lehet az egyik válasz. Újra kell gondolni azt is, hogyan akarjuk a társadalmat működtetni. A feltétel nélküli alapjövedelem szintén egy erre adható válasz, de rengeteg kérdőjel van még körülötte.

Bár a mai rendszerben is léteznek nem munkaalapú kifizetések – elég csak a szociális segélyekre gondolni –, így is komoly koncepcióváltás lenne. Egyáltalán nem csodálkozom rajta, hogy nagy viták övezik: szerintem sok kísérletezésre van még szükség, mielőtt élesben be lehetne vezetni.

– Nemrég az egész sajtóban elterjedt a finnországi négynapos munkahét ötlete, amiről hamarosan kiderült: nincs is ilyen terv. Mégis, vajon megvalósítható lenne ez országos szinten?

– Igen, szerintem most már feszegethető ez a kérdés, ahogy annak idején is elkezdtek gondolkodni egy ponton a 40 órás munkahétről. Ha azt nézzük, elég fejlett-e a finn gazdaság ahhoz, hogy heti négy nap munkával is működtetni lehessen, a válasz szerintem inkább igen, mint nem. Jóléti szempontból tehát megengedhetnék maguknak, de felmerül egy csomó másik kérdés is.

Mit kezdjünk az országon belüli egyenlőtlenségekkel, tehát azzal, hogy biztos lesznek olyanok, akik nem engedhetnek meg maguknak egy ilyen váltást? Milyen hatással lesz a nemzetközi kapcsolatrendszerre, ha mások nem lépnek hasonlót, miközben a finnek bevezetik? Ezeknek az alapos átgondolása rendkívül fontos, ellenkező esetben a társadalmi ellenkezés könnyen elsöpörhet egy amúgy működőképes ötletet.

– Magyarországon lát fogadókészséget erre, akár a nagyvállalatok, akár a kormány részéről?

– Az biztos, hogy nálunk is létezik egy olyan munkavállalói csoport, akik körében a négynapos munkahétnek van realitása. A következő évtizedekben pedig szélesedhet is ez a kör. Ma az egész főként azon múlik, mennyire értékes az adott munkavállaló szaktudása a cég számára. Ha nagyon, akkor simán előfordulhat, hogy azt mondják: „jó, ha négy napra szeretne jönni hozzánk, felvesszük négy napra”.

Ugyanakkor az is világos, hogy ennek az általános megvalósításához rengeteg problémát kellene megoldani. Kulcskérdés, mekkora a teljes fizetés, hiszen nyilván nem mindenki engedheti meg magának, hogy lemondjon a 20 százalékáról. De világszerte növekszik az a kiváltságos réteg, akiknek belefér.

Van még egy fontos terület, amiről eddig nem beszéltünk: ha valakinek magas a jövedelme, annak általában a fogyasztása is ezzel arányos. Tehát ha az előbbi csökken, valószínűleg költeni is kevesebbet fog. Környezetvédelmi szempontból pedig ez komoly pozitív változást hozhat – a kutatásunknak ez is központi eleme.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szexrobot-1000x511.png

Ájuldoznak a kommentelők, mennyire élethű az új AI-vel rendelkező szexrobot

A három szexrobot önmagát promózta a videóban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 27.


hirdetés

A RealDoll nevű cég 1996 óta gyárt szexbabákat, nyilván a technológia és a szaktudásuk fejlődése révén egyre realisztikusabb darabokat voltak képesek gyártani. 2020-ra eljutottak arra a szintre, amelyet eddig legfeljebb sci-fikben láttunk: létrehozták a mesterséges intelligenciával rendelkező szexrobotot. A cég múlt héten mutatta be Youtube-on a Real Doll X-et, a videó alatti kommentelők pedig nem győzték egymást túllicitálva bepötyögni a kommentszekcióba, hogy mennyire élethűek a szexrobotok.

A videóban három szexrobot, Nova, Harmony és Zolana beszélnek robothangjukon:

"Mesterséges intelligencia által vezérelt robotbabák vagyunk, és az a célunk, hogy a tökéletes társaddá váljunk."

- narrálják a látottakat, egyben bemutatják, hogy képesek beszélni is, miközben ismertetik az újdonságokat: el vannak látva például olyan rendszerrel, amely lehetővé teszi, hogy többféle arckifejezést felvehessenek, attól függően, hogy tulajdonosuk mit óhajt tőlük.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Itt a világmentő műanyag, ami lebomlik és újrahasznosítható

A speciális fólia 'ereje' használatkor változatlan. Viszont 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. február 25.


hirdetés

Már eddig is ismertük az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, sőt, hallottunk már a lebomló műanyagról is. Ám eddig ismeretlen volt az a fólia, amellyel gyakorlatilag nem tudunk hibázni, ha fontos számunkra a környezetünk.

A legújabb német fejlesztésnek köszönhetően megszületett az újrahasznosítható fólia, amely egyúttal biológiailag valóban lebomló. Olyannyira, hogy még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad hátra szétszóródva.

Bizonyos idő után ugyanis átalakul olyan anyaggá, amely a természetben lévő baktériumok számára tápanyagként szolgál, így a műanyag fólia után nem marad hátra más csak víz és szén-dioxid. Ráadásul a speciális tulajdonságai ellenére ugyanolyan erős a fólia, mint “hagyományos” társai.

A részletekről a különleges csomagolóanyagot kifejlesztő Manupackaging magyarországi ügyvezetőjével beszéltünk.

"A legjobb és legpraktikusabb a csomagolóanyagok esetében egyértelműen az, ha csökkentjük a felhasználásukat és gondoskodunk azok újrahasznosításáról, újrafelhasználásáról" - magyarázza a Manupackaging Magyarország ügyvezetője.

hirdetés

A németországi anyavállalat 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójának számít, jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal. Arató Gábor szerint "előfordulhat olyan eset, amikor valamiért mégsem kerül újrahasznosításra a csomagolóanyag. Ilyenkor lehet fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Erre eddig nem volt példa" - mondja a szakember rögtön hozzátéve azt is, hogy sok technológiával és megoldással kapcsolatban téves meghatározások és fogalmak keringenek. Így aztán nehéz is tisztán látni azt, hogy valójában mi a legjobb a környezetünk számára.

Valóban könnyű zavarba esni, ha a nagykereskedelmet, a logisztikát és az ipart kiszolgáló, környezetet kímélő csomagolóanyagot keresünk. Ugyan van, amire azt mondják, hogy lebomlik, ám ezzel szemben a helyzet az, hogy csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullik szét, amelyek ugyanúgy hosszú éveken, akár évszázadokon keresztül megmaradnak a környezetben szétszóródva.

Létezik komposztálhatónak mondott műanyag is, amellyel kapcsolatban könnyen azt hihetnénk, hogy a földre hullva csak idő kérdése, hogy az enyészetté váljon. Lebomlik, ez igaz, de ehhez speciális körülmények - UV fény és hőmérséklet - szükséges, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. Továbbá a korábban már ismert lebomló fóliákkal az volt a probléma, ha véletlenül újrahasznosítás láncába került, akkor a lebomló tulajdonsága miatt tönkretette az amúgy visszagyűjtött, nem lebomló fólia alapanyag-tulajdonságát is.

"Ezért izgalmas a Manunature strech-fólia, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag lebomlik. Ezzel a két tulajdonsággal korábban egyetlen csomagolóanyag sem bírt"

- magyarázza Arató Gábor. Hozzátéve, hogy a speciális fólia “ereje” változatlan, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a valódi megoldást az újrahasznosítás jelenti. “Elsődleges célunk a visszaforgatás, azonban ha a hulladék gondatlan kezelése miatt a természetbe kerülnének a csomagolóanyagok, biztosítanunk kell, hogy ott ne okozzon károkat”.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
Hannah_Critchlow.jpg

Befolyásolja az agyműködés a jövőnket? - evolúció-biológus, agykutató és sci-fi író is van a 2020-as Brain Bar fellépői között

Hatodik alkalommal rendezik meg Budapesten Brain Bar fesztivált, ahol évről évre az emberiség jövőjének legfontosabb kérdéseit boncolgatják.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

A hit vagy a tudomány a túlélés kulcsa? Lehet, hogy a vallás és a tudomány mégsem ellenségek? Hogyan reformáljuk meg a kapitalizmust új, környezetvédő vállalatokkal?

Az ehhez hasonló nyomasztó kérdésekre próbálnak választ adni a 2020-as Brain Bar most bejelentett fellépői.

A hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki szerint

az emberi faj sikerének fontos része a vallásos hit, mely közös kulturális alapot teremt a túléléshez.

Létezik-e szabad akarat? Dr. Hannah Critchlow (lásd a címfotón) fiatal agykutató a neuronok rendszerét vizsgálva jutott arra, hogy az emberi sors nem is olyan kiszámíthatatlan. Vajon hányadrészét teszi ki végzetünknek a biológiai felépítésünk, és hogyan befolyásolja az agyműködés a jövőnket?

hirdetés

A történelem során nem csak a sci-fi műfaj merített ihletet a tudományos felfedezésekből és az új találmányokból.

Nemegyszer maguk a tudományos-fantasztikus szerzők formálták egy-egy technológia alakulását.

Eliot Peper népszerű amerikai sci-fi író egyenesen Kaliforniából látogat hazánkba, hogy bemutassa a Brain Bar közönségének, miként képes az irodalom megjósolni a jövőt.

Jentetics Kinga a PublishDrive alapítójaként új életet lehel a könyvkiadásba. Szakdolgozatát szerette volna digitálisan is megjelentetni, de olyan akadályokba ütközött, hogy saját vállalkozást kellett létrehoznia a megoldás érdekében. Most egy nemzetközi ügyfelekkel rendelkező, e-bookokat forgalmazó cég élén áll. Előadásában elárulja, hogyan lehet megreformálni a legősibb iparágakat.

A magyar-kanadai Tom Szaky célja az ember által termelt szemét radikális csökkentése, de nem éri be ennyivel: vállalkozása, a TerraCycle kifejezetten hulladékból állít elő új termékeket.

Üzenete, hogy a szemétre ne feleslegként, hanem lehetőségként tekintsenek az emberek.

Szerinte az újrahasznosítást üzleti alapokra kell helyezni ahhoz, hogy a nagyobb cégek is belemenjenek a játékba, ezzel megmentve a bolygót.

Jegyek és tovább infomációk a BarinBar honlapján

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
surena-irani-robot.jpg

Fúrni, írni és szelfizni is tud egy újabb emberszerű robot, aminek remek egyensúlyérzéke is van

A Surena IV nevű modellt úgy tervezték, hogy tudjon reagálni a környezetére, így például az ember mozdulatait is le tudja másolni, és egyenetlen talajon is tud menni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 20.


hirdetés

Egyre több olyan robotot terveznek manapság, amelyek egyre inkább hasonlítanak az emberekre külsőre és "belsőre" is, azaz már olyan képességekkel is rendelkeznek, amelyekre mi képesek vagyunk.

A Teheráni Egyetemen évek óta fejlesztenek humanoid robotokat. Az elsőt még egy évtizede mutatták be, annak a Surena nevet adták, azóta pedig már három újabb verzióját is megalkották.

Most leplezték le a legújabb fejlesztésüket, a Surena IV-et, ami sokkal többet tud már, mint elődei.

A járás, a beszéd és a tárgyak megfogása és megtartása már gyerekjáték számára. Tud például villanyfúróval fúrni, utánozni egy ember mozdulatait, sőt mivel igazi 21. századi robot, még szelfizik is!

A modellnek kiváló az egyensúlyérzéke is, ezt is bizonyította abban a videóban, amit nemrég tettek közzé róla a YouTube-on.

hirdetés

A robotot egy 50 fős kutatócsapat hozta létre négy év alatt. A vezető kutató elmondta, hogy elsősorban arra törekedtek, hogy Surena minél szorosabb kapcsolatot alakíthasson ki a környezetével.

Jobb kézügyességgel és jobb helyzetfelismerő képességgel látták el, a talpán található erőérzékelők pedig abban segítik, hogy az egyenetlen felületeken is tudjon lépkedni. Fürgébb is lett az elődeinél, hiszen míg azok csak 0,3 km/h-val tudtak menni, addig a Surena IV már 0,7 km/-s sebességgel gyalogol.

A kutatócsoportot vezető professzor minél több nemzetközi konferenciára és kereskedelmi kiállításra szeretné elvinni a robotot, hogy megismerje a világ. Reményeik szerint a Surenát jövőben minél több területen hasznosíthatják majd.

Forrás: IEEE Spectrum

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!