hirdetés

Ne engedjük, hogy 20 fajnál több pusztuljon ki évente – merész célt vázoltak a tudósok

Azt mondják, a hatodik tömeges kihalás korszakába léptünk, ami legalább annyira veszélyes az emberiségre, mint a klímaváltozás.
Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. szeptember 09.


hirdetés

Egyes becslések szerint akár 1 millió állat- és növényfaj is eltűnhet az emberi tevékenység következtében. Tudósok egy csoportja most azt javasolja, hogy tűzzünk ki magunk elé egy új célt.

Ne engedjük, hogy évente 20 fajnál több eltűnjön a gerinces és gerinctelen állatok, növények és gombák közül.

Ezt a számot annak alapján határozták meg, hogy a konzervatívabb becslések alapján 2 millió ismert faj létezhet a Földön, és egy 2015-es tudományos becslés alapján 1 millió fajból 10 halhat ki évente anélkül, hogy felborulna az ökosztisztéma egyensúlya.

Az ambíciózus célkitűzés elfogadását Mark Rounsewell, a karsruhei Műszaki Egyetem professzora és kollégái sürgetik – írja a Huffington Post.

A klímaváltozás megakadályozásának, vagy épp a biodiverzitás megőrzésének témája az utóbbi időben háttérbe szorult a világsajtóban a koronavírus-járvány miatt, pedig minden mindennel összefügg.

hirdetés

„Ha elpusztítjuk vagy megváltoztatjuk a biosokféleséget, szűkítjük az élőhelyeket, egyre növeljük annak kockázatát, hogy súlyos betegségek terjedjenek állatról emberre”

– magyarázta a lapnak David Cooper, az ENSZ főtitkár-helyettese.

A koronavírus-járvány kitörése után számos neves tudós és környezetvédő hangoztatott hasonló véleményt, összefüggésbe hozva az amazonasi erdőirtásokat, a túlhajtott urbanizációt a covid-19 terjedésével.

Bár az éghajlatváltozás fenyegető hatásairól egyre többen tudnak, a biodiverzitás csökkenésének következményeiről csak kevesen hallottak. A közvélemény elsősorban bizonyos, a vadon élő állatok pusztulását szimbolizáló állatok, mint például a pandák vagy a jegesmedvék túléléséért aggódik. Pedig a baj sokkal nagyobb.

A tudósok szerint a hatodik tömeges kihalás korszakába léptünk.

A korallzátonyok ötödének környékéről teljesen eltűntek a cápák, a szumátriai orrszarvúból pedig mindössze 80 egyed maradt a világon. De nagy veszély fenyegeti a rovarokat is, márpedig beporzás nélkül nem teremnek meg a gyümölcsök és a zöldségek.

A klímaváltozásnál világos célt tűzött ki magának az emberiség: a felmelegedést a világ országai 2 C fok alatt szeretnék tartani az évszázad végéig. A biodiverzitás megőrzése kapcsán azonban eddig nem létezett ilyen cél, pedig a tömeges kihalás a tudósok szerint ugyanolyan katasztrofális hatással lehet a gazdaságra, mint a globális felmelegedés.

Mark Rounsewell és kollégái úgy gondolják, ha azt a cél tűzné ki maga elé a világ, hogy évi 20 fajnál nem enged többet eltűnni, az világos üzenet lenne, amit mindenki megért.

A kritikusok szerint azonban a kihalás pontos mértékét nem lehet annyira egzaktan megállapítani, mint az átlaghőmérséklet emelkedését. Sokszor csak évekkel azután nyilvánítanak egy fajt kihaltnak, hogy az utolsó példányát látták. És rengeteg olyan faj lehet, amit még nem ismerünk (vannak, akik nem 2 millióra, hanem 2 milliárdra teszik a létező fajok számát.) Márpedig nehéz lenne azokat az eltűnő fajokat nyilvántartani, amelyeknek még a létezéséről sem tudtunk.

Rounsewell ezt a problémát úgy kezelné, hogy kerek száz évet adna a cél elérésére.

Így szerinte elegendő idő lenne a veszélyeztetett fajok feltérképezésére, és arra is, hogy nyomon kövessük a változásokat. Hogy hol tartunk, azt egy nemzetközi szervezet ellenőrizné.

Ehhez persze előbb a tervet el kellene fogadniuk az országoknak azon a jövő évi ENSZ-konferencián, amit a témában tartanak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
repuloauto-1000x519.png

Három perc alatt alakul repülővé a szlovák csodaautó

2021-ben már el is kezdik árulni a repülő autót.
Fotó: klein-vision.com. - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

Akció közben mutatta be a KleinVision nevű cég saját fejlesztésű járművét, az AirCart, amelyet három perc alatt képes autóból repülőgéppé alakulni - írja a Ladbible.

A szlovák cég repülő autójának ez az ötödik prototípusa, több változatban tervezik piacra dobni már a 2021-es év folyamán.

Két- és négyszemélyes, valamint különböző motorméretű változatokat fognak majd belőle árulni személyes és kereskedelmi célra egyaránt - nem titkolt céljuk, hogy akár légitaxi is lehet majd a járművükből.

Ahogy a videón is jól látszik, az autó összecsukható szárnyakkal rendelkezik, amelyek gombnyomásra nyílnak.

Amikor a levegő helyett az utakat választja az autó vezetője, a repüléshez szükséges szárnyakat és farokrésznél található szárnyfelületeket teljesen össze tudja úgy csukni a jármű, hogy nem akadályoz másokat az utakon.

hirdetés

Az autóhoz ejtőernyő is jár.

Anton Zajac, a KleinVision egyik alapítója és tesztpilótája elmondta: az AirCar egyik nagy előnye az lesz, hogy meg lehet spórolni vele a reptereken a becsekkolással és biztonsági átvilágítással eltöltött időt. A cég szorosan együttműködik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel, hogy a jármű minden szempontból megfeleljen az európai normáknak.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

A bükki Vörös-kő alatti időszakos karsztforrás mostani látványos „kitörése” valójában annak a jele, hogy komoly betegségben szenved itt a táj – figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.
Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Sok kiránduló, túrázó osztotta meg a közelmúltban a fotókkal illusztrált hírt: működik a Vöröskői karsztforrás a Bükkben. A csapadékos időjárásának köszönhetően szökőkútszerűen tör föl az időszakos karsztforrásból a víz. A jelenség tényleg nagyon szép, főleg a laikusok számára, Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság referense azonban egy bejegyzésében lehűtötte a kedélyeket, mondván:

ez az őszi természeti csoda, földrajzi jelenség tulajdonképpen az erdő pusztulásának a jele, egy betegség tünete.

Közvetve a bükk hegységi erdőtakaró „szétfoszlásának”, a még erdőnek nevezhető fás növénytársulások leromlott állapotának, a vízmegtartó-képességük hiányának, közvetlenül a bükki karszt-hidrodinamika „megzavarodásának” a jele. Mint a szakember fogalmaz: nem írható csupán a múltban is előforduló időjárási szélsőségek, valamint az éghajlatváltozás, azaz a földi légkör dinamikus egyensúlyának rovására. Ennek a földrajzi jelenségnek a Bükk hegységben (a Bükk-fennsíkon és környezetében, azaz a karsztforrás vízgyűjtő területén) az is oka, hogy hosszú évtizedek óta az erdőgazdálkodás gyakorlatilag faanyagtermesztést jelent.

Régen, vagyis az organikusabb erdőművelés korszakában, amikor megfelelő volt az erdőborítás – azaz nem csupán erdőterületről, hanem ökológiai értelemben vett erdőről beszélhettünk –, nem fordult elő olyan, hogy egy néhány napos intenzív esőzés hatására működésbe lépjenek a Déli-Bükk időszakos karsztforrásai.

A Bükk-fennsíkon, 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy karsztforrás van, amelyek működése időszakos, és aktivitásuk hosszát, számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás. Normális esetben a bükki időszakos karsztforrások hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe. Akkor, amikor a Magas-Bükk, Bükk-fennsík belsejében a nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvízfelület jelentősen megemelkedik, és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult úgynevezett karszterózió bázist.

hirdetés

Az elmúlt években ez a működési hektikus lett: néha évek telnek el anélkül, hogy ezek a források vizet szolgáltatnának, másszor pedig évente többször, ősszel is, télen is működésbe lépnek

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Baráz Csaba rámutat: napjainkban gyakorlatilag megszűnt az erdőtakaró a Bükkben (mindenütt kicsiny hazánkban), ezzel együtt a szépen kifejlett lombkoronák is eltűntek, ahogyan az aljnövényzet, a talaj vízmegtartó képessége is elillant. A csapadékvíz azonnal a karsztba jut (márpedig a Bükk-fennsík és a Központi-Bükk nagy része jól karsztosodó mészkőből áll), a mészkő barlangjaiban, rés-üregeiben, repedéshálózatában gyorsan végigáramlik és a kilépőpontokon, a karsztforrásokban intenzíven a felszínre tör. Aztán amilyen gyorsan következik be a forrás vízhozam-növekedése, olyan gyorsan apad le, szűnik meg a vízszolgáltatása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
K__AP20201026370.jpg

Elharapódzó erőszakra és káoszra készül a Facebook az amerikai elnökválasztást követően

A cég készen áll arra, hogy bevesse a nagy kockázatú térségekben használt eszközeit a választásokat követően, hazai terepen is.
Címlapkép: MTI/AP/Alex Brandon - szmo.hu
2020. október 30.


hirdetés

Már egy hét sincs hátra az amerikai elnökválasztás napjáig, és a legtöbb elemző szerint a legrosszabb eshetőségekre is fel kell készülniük az amerikaiaknak a már-már polgárháborús hangulatot árasztó Egyesült Államokban. A Facebook pedig közölte, készen állnak arra is, hogy bevessék a nagy kockázatú térségekben használt eszközeiket a választásokat követően. A jelentős vészhelyzetek során bevetett alkalmazások nagy részét eddig leginkább csak olyan polgárháború vagy természeti katasztrófa sújtotta országokban használták éles helyzetben, mint Sri Lanka vagy Mianmar.

A speciális eszközök között olyanok is vannak, amelyek lehetővé teszik a gyűlöletbeszéd visszaszorítását, az álhírek és virális tartalmak terjedésének lassítását. Ezeket eddig még soha nem használták hazai terepen.

A választások napjához közeledve egyre gyakrabban frissül a Facebook erre az alkalomra fenntartott oldala is, ahol látványos infografikán prezentálják az elhárított befolyásolási kísérleteket, egyben a választásokon való részvételre buzdítanak.

A Facebook éveken keresztül hevesen tagadta a felelősségét a náluk megjelenő tartalmakért, visszautasította, hogy médiacégként kezeljék őket. Az elmúlt évek botrányai, valamint az amerikai közvélemény és a politika nyomására azonban feladták a "be nem avatkozás" elvét.

hirdetés

“Éveket töltöttünk azzal, hogy biztonságosabb választásokat rendezhessünk. Az elmúlt választásokon összegyűjtött tapasztalatokra alapozva olyan szakértőkből álló csapatokat hoztunk létre, akik minden lehetséges szcenárióra fel vannak készülve” - állítja a cég kommunikációjáért felelős Andy Stone.

Mark Zuckerberg, a cég ügyvezetője az HBO Axios című műsorának nyilatkozva pedig a múlt héten egyenesen azt mondta: “Mindent meg kell tennünk, hogy csökkentsük az esetleges erőszakos események kirobbanásának esélyét a választások után”. A Facebook első embere szerint tehát arra is felkészültek, hogy a jelenlegi elnököt támogató radikális csoportok esetleg nem fogadják el, ha Donald Trump veszít.

Bár Zuckerberg nem volt hajlandó részletek elárulni a cég által használt konkrét technikákkal kapcsolatban, de a Facebook névtelenül nyilatkozó alkalmazottai szerint ezek az alkalmazások - a pornográfia és egyéb sértő tartalmak szűrésére szolgáló algoritmusokkal ellentétben - nagyrészt moderátorok által kezelt eszközök lesznek.

Az egyre keményebben fellépő Facebookot ugyanakkor most éppen a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása miatt éri rengeteg kritika.

Egy, a Buzzfeed által megszellőztetett, október közepén lezajló belsős konferenciahíváson maga Mark Zuckerberg is elismerte, hogy a cég által tervezett beavatkozások átlépik azt a határt, amit elfogadhatónak talál a szólásszabadság korlátozásában, különösen az elmúlt hónapok kitiltási hulláma után.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba, ami tömeges kihaláshoz vezethet

A Másfélfok cikkéből kiderül, szélsőségesen gyorsan változik a klíma, amiért egyértelműen az üvegházhatású gázkibocsátás a felelős.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

A 66 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta-tercier tömeges kihalási eseményt szinte mindenki ismeri, ugyanis ezzel ért véget a dinoszauruszok uralma a Földön. A Science-ben megjelent friss kutatás az azóta eltelt időszak éghajlatváltozását és egyensúlyi klímaállapotait, más szóval éghajlati rezsimeit vizsgálta. Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, eljegesedési időszakban – tehát igazából nem is akkora probléma korunk éghajlatváltozása?

A kutatók szerint, ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba.

Az ilyen típusú, szélsőségesen gyors változáshoz pedig kérdés, hogy mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág, előrevetítve ezzel egy újabb tömeges kihalási eseményt.

66 millió évvel ezelőtt hatalmas mennyiségű por és gázok kerültek a légkörbe, melynek hatására olyan gyorsan és nagymértékben megváltozott az éghajlat, hogy az élőlények több mint háromnegyede, beleértve a dinoszauruszokat, eltűntek a Föld színéről. Az, hogy ennek egy hegyméretű aszteroida becsapódása, vagy egy nagyon intenzív vulkáni tevékenység, esetleg ezek együttese volt az oka, a kutatók még vitatják. Az viszont tény, hogy az akkori tömeges kihalási hullámhoz olyan geológiai értelemben extrém ütemű éghajlatváltozás vezetett, mint ami napjainkban is játszódik.

Az egyik legfrissebb, a Science tudományos folyóiratban összegzett kutatás során a tudósok több ezer foraminifera (tengerfenéken élő egysejtű amőba) minta kémiai összetételét vizsgálták és elkészítették a valaha volt legrészletesebb éghajlati adatsort az „emlősök korára”, az úgynevezett Kainozoikum időszakra, vagyis az elmúlt 66 millió évre.

hirdetés

Az egysejtű amőbák a 66 millió éve bekövetkezett kihalási eseményről, a „dinoszauruszok korának” végéről és az azóta történt földtörténeti folyamatokról zártak magukba értékes információkat. Az üledékben található amőbák vázának vizsgálatával, a szén és oxigén izotópjainak elemzése alapján következtetni lehet a régmúlt tengervíz hőmérsékletére és a légköri üvegházgáz koncentrációra is.

Az említett tanulmányban Westerhold és munkatársai 21 neves nemzetközi kutatóintézet átfogó kutatásán alapuló tanulmányban bemutatták, hogyan változott a földi éghajlat a Föld pályaelem változásai, az üvegházhatású gázok koncentrációváltozása és a sarki jégtömeg mennyiségének alakulása hatására.

Az egyensúlyi klímaállapot – más szóval éghajlati rezsim – az éghajlati rendszer egy tartós állapotát jelenti. Az egyes rezsimek között geológiai értelemben hirtelen, azaz néhány millió év alatt bekövetkező váltások jellemzőek.

A legújabb eredmények alapján négy klímaállapot különíthető el: meleg, forró, hűvös és jeges.

A vizsgált időszak egy kihalási hullámmal kezdődött. Utána körülbelül 10 millió évvel a meleg klímaállapotból a forróba „ugrott” a földi éghajlat. A kutatók úgy gondolják, ezt az ugrást nagymennyiségű vulkanizmushoz köthető üvegházhatású gáz felszabadulása okozta.

A következő 20 millió év során az üvegházhatású gázok koncentrációja lecsökkent és kialakult a sarki jégsapka az Antarktiszon és Földünk belépett a hűvös klímaállapotba. A meleg időszak során a hőmérséklet globálisan 5 °C-kal, míg a forró időszak során 10 °C-kal volt magasabb, mint napjainkban.

A kutatás megerősítette azt a tényt, hogy az emberi eredetű globális felmelegedés üteme messze túlmutat a természetes változékonyságon.

Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, jeges időszakban. A modellek előrejelzése alapján azonban, ha ilyen ütemben változtatjuk meg a Föld klímáját,

2300-ra már a forró éghajlati állapotra jellemző hőmérsékleti értékek lesznek jelen, ami nem fordult elő a bolygón az elmúlt 50 millió évben.

Földünk éghajlata az évmilliárdok során mindig változott, amit számos természetes tényező befolyásolt. Az elmúlt 66 millió év éghajlati rezsimeit vizsgáló kutatás is megmutatta, hogy akár egy rezsimen belül is előfordulhatnak jelentős fluktuációk, amik azonban a trendeken nem változtatnak. Ezek a változások több százezer, vagy több millió év alatt játszódtak le, és így is sokszor drámai hatással voltak a földi élővilágra.

Beavatkozásunk az éghajlati rendszerbe soha nem látott mértékben rövidítette le ezeket a hosszú folyamatokat, így a felé haladunk, hogy bolygónk aktuálisan egyensúlyi állapotban lévő éghajlatát felfoghatatlanul gyors rezsimváltásra kényszerítjük. A paleoklimatológia és más föld- és környezettudományi kutatások tanulsága szerint az ökoszisztémák még az ennél lassabb változásokra is többször tömeges kihalási eseménnyel reagáltak.

Amennyiben a mostani trendeket folytatva módosítjuk a Föld éghajlatát, úgy a szélsőségesen gyors tempó miatt kérdéses, hogy ehhez mennyire lesz képes alkalmazkodni az élővilág, köztük mi, emberek is.

A mostani rezsimváltásért az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás lesz a felelős, ami egyben kijelöli a beavatkozási pontokat, ha nem akarunk olyan forró éghajlati állapotot előidézni csupán pár száz éven belül, mint amit 50 millió éve nem látott a Föld, mi pedig sohasem.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogyan alakítja például a vulkáni tevékenység, az El Niño vagy a napfoltciklusok az éghajlat véletlenszerű és periodikus természetes változékonyságát, kattintsatok a Másféfok teljes cikkére, IDE.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!