hirdetés
csernobilnyito.jpg

Napokig hazudott a sajtó Csernobilról

A világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófája történt 1986. április 26-án. De nem lehetett elmondani a teljes igazságot.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2016. április 26.


hirdetés

Harminc évvel ezelőtt egy közel ötvenezres szovjet városban, Pripjatyban a pravoszláv húsvétra és május elsejére készülődtek.

1986. április 26-án szombaton hajnali 1 óra 23 perckor a közeli csernobili atomerőmű 4-es reaktora gőzrobbanás következtében kigyulladt, és robbanások sorozata után bekövetkezett a nukleáris olvadás.

A tető egy része a robbanáskor lerepült, grafittűz tört ki, ez pedig erősítette a radioaktív anyagok levegőbe jutását. A hatalmas katasztrófa ellenére

Pripjaty város kiürítéséről csupán később határoztak: másfél nappal a robbanás után, vasárnap délután kezdték a lakosság - köztük 17 ezer gyermek - evakuálását.

cs2

cs1

mark2

Az eset kezelésére a Szovjetunióban és a szocialista tábor országaiban a továbbiakban is ez volt jellemző: hírzárlat, elhallgatás, várakozás, félinformációk szivárogtatása vagy egyenesen félretájékoztatás. Magyarországon is igyekeztek eltussolni az ügyet. Hazánkban szovjet csapatok állomásoztak, a médiának szivárogtatott híreket pedig cenzúrázták.

Akkoriban az érvényes tájékoztatási szabályok szerint hiába írt meg egy hírt a nemzetközi média. Amíg a hivatalos szovjet hírügynökség, a TASZSZ meg nem jelentette, addig a szocialista országok sajtója nem hozta le. Úgy tettek, mintha egy esemény meg sem történt volna.

mark3

A csernobili atomkatasztrófával nem foglalkozhatott az eset súlyosságának megfelelően a magyar sajtó. Csupán rövidebb-hosszabb hírek jelentek meg, a rádióban is kiadták az utasítást, hogy miről és mit lehet elmondani.

A titkolózás ellenére mégis kiderült, mi történt. A szovjetek április 28-án este jelezték, hogy üzemzavar történt egy atomerőműben. Az MTI csupán rövid hírt adott ki: "Előre beütemezett karbantartás közben történt egy baleset, megnövekedett a sugárzási szint, amely azóta már helyre is állt, folyik a károk felmérése és a helyreállítás."

A Magyar Rádió hírszerkesztőségének turnusvezetője a BBC híre alapján jelentette be a katasztrófát az esti hírblokkban. Az adást letiltották.

A rádióban bemondott hír:

A korszakra jellemző módon a közfelháborodásért a "nyugati propagandát" okolták a hivatalos véleményvezérek. Ezzel még inkább a szovjetek és a szocialista tábor ellen fordították a közvéleményt.

VIDEÓ: Vlagyimir Sevcsenko helyszínen készült filmje a mentésről - nem sokkal később meghalt

Április 29-én a Népszabadságban megjelent egy hír "Szerencsétlenség egy szovjet atomerőműben" címmel, de abban a tragédia nagyságrendjéről egy szó sem esett, csak annyit írnak, hogy a sérülteket orvosi ellátásban részesítik, és a részletek nem ismertek.

Arról, hogy sugárzó anyag került a légkörbe, akkora mennyiségben, hogy az Európa lakosságára nézve is kockázatos lehet, egy szó sem esett.

Sokan már az első hírek hallatán gyanakodni kezdtek, és azok, akik a Szabad Európa rádió adásait hallgatták vagy külföldről kaptak híreket, tudták, hogy nagy a baj. Ám még többen voltak azok, akik csak utólag tudták meg, milyen súlyos helyzet alakult ki.

"Csernobillal kapcsolatban Tálas Péter elmondta: egyrészt azért kerülhetett nyilvánosságra, mert az eset a szovjet birodalom európai részén történt, másrészt a környező országok képesek voltak műszeres mérésekkel is kimutatni: valami komoly nukleáris eseménynek kellett bekövetkeznie" - írja a Honvédelem.hu

eromu

Fehér István, a Központi Fizikai Kutatóintézet Sugárvédelmi Főosztályvezetője volt akkoriban. A Pro Domo - avagy fejezetek a '80-as évek sajtótitkaiból című könyvben elmondta, hogy a magyarok a svéd és finn kollégáktól értesültek április 29-én arról, hogy valami baj van.

"Április 30-án Paksra kellett volna mennem egy sugárvédelmi tájékoztatóra, de reggel telefonáltak az intézetből, hogy ne induljak el, mert az éjszaka folyamán jelentős sugárzási szint növekedést észleltek." Egyik munkatársával autóba ült és járta a budai utcákat. Előző nap nagy eső volt, és ahol az esővíz összegyűlt, ott nagyobb szennyezettséget jelzett a magukkal vitt műszer."

VIDEÓ: Így terjedt a radioaktív felhő

Május elsejéig a munka ünnepére készülődés, a felvonulás volt a fontos, a párt által ellenőrzött sajtó feladata az volt, hogy elsősorban ezt kommunikálja. Csupán május elseje után lehetett bővebb, pontosabb tájékoztatást kapni.

A Magyar Nemzet május ötödikén már címlapsztoriként hozta Csernobilt és a következményeit.

mark1

VIDEÓ: Egy 2014-es drónfelvétel a szellemvárossá lett Pripjatyról

A csernobili erőműnél és Pripjaty városában 2015 őszén Mervai Márk készített fotókat. A teljes sorozat erre a linkre kattintva látható.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x