hirdetés

Nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba, ami tömeges kihaláshoz vezethet

A Másfélfok cikkéből kiderül, szélsőségesen gyorsan változik a klíma, amiért egyértelműen az üvegházhatású gázkibocsátás a felelős.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

A 66 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta-tercier tömeges kihalási eseményt szinte mindenki ismeri, ugyanis ezzel ért véget a dinoszauruszok uralma a Földön. A Science-ben megjelent friss kutatás az azóta eltelt időszak éghajlatváltozását és egyensúlyi klímaállapotait, más szóval éghajlati rezsimeit vizsgálta. Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, eljegesedési időszakban – tehát igazából nem is akkora probléma korunk éghajlatváltozása?

A kutatók szerint, ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba.

Az ilyen típusú, szélsőségesen gyors változáshoz pedig kérdés, hogy mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág, előrevetítve ezzel egy újabb tömeges kihalási eseményt.

66 millió évvel ezelőtt hatalmas mennyiségű por és gázok kerültek a légkörbe, melynek hatására olyan gyorsan és nagymértékben megváltozott az éghajlat, hogy az élőlények több mint háromnegyede, beleértve a dinoszauruszokat, eltűntek a Föld színéről. Az, hogy ennek egy hegyméretű aszteroida becsapódása, vagy egy nagyon intenzív vulkáni tevékenység, esetleg ezek együttese volt az oka, a kutatók még vitatják. Az viszont tény, hogy az akkori tömeges kihalási hullámhoz olyan geológiai értelemben extrém ütemű éghajlatváltozás vezetett, mint ami napjainkban is játszódik.

Az egyik legfrissebb, a Science tudományos folyóiratban összegzett kutatás során a tudósok több ezer foraminifera (tengerfenéken élő egysejtű amőba) minta kémiai összetételét vizsgálták és elkészítették a valaha volt legrészletesebb éghajlati adatsort az „emlősök korára”, az úgynevezett Kainozoikum időszakra, vagyis az elmúlt 66 millió évre.

hirdetés

Az egysejtű amőbák a 66 millió éve bekövetkezett kihalási eseményről, a „dinoszauruszok korának” végéről és az azóta történt földtörténeti folyamatokról zártak magukba értékes információkat. Az üledékben található amőbák vázának vizsgálatával, a szén és oxigén izotópjainak elemzése alapján következtetni lehet a régmúlt tengervíz hőmérsékletére és a légköri üvegházgáz koncentrációra is.

Az említett tanulmányban Westerhold és munkatársai 21 neves nemzetközi kutatóintézet átfogó kutatásán alapuló tanulmányban bemutatták, hogyan változott a földi éghajlat a Föld pályaelem változásai, az üvegházhatású gázok koncentrációváltozása és a sarki jégtömeg mennyiségének alakulása hatására.

Az egyensúlyi klímaállapot – más szóval éghajlati rezsim – az éghajlati rendszer egy tartós állapotát jelenti. Az egyes rezsimek között geológiai értelemben hirtelen, azaz néhány millió év alatt bekövetkező váltások jellemzőek.

A legújabb eredmények alapján négy klímaállapot különíthető el: meleg, forró, hűvös és jeges.

A vizsgált időszak egy kihalási hullámmal kezdődött. Utána körülbelül 10 millió évvel a meleg klímaállapotból a forróba „ugrott” a földi éghajlat. A kutatók úgy gondolják, ezt az ugrást nagymennyiségű vulkanizmushoz köthető üvegházhatású gáz felszabadulása okozta.

A következő 20 millió év során az üvegházhatású gázok koncentrációja lecsökkent és kialakult a sarki jégsapka az Antarktiszon és Földünk belépett a hűvös klímaállapotba. A meleg időszak során a hőmérséklet globálisan 5 °C-kal, míg a forró időszak során 10 °C-kal volt magasabb, mint napjainkban.

A kutatás megerősítette azt a tényt, hogy az emberi eredetű globális felmelegedés üteme messze túlmutat a természetes változékonyságon.

Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, jeges időszakban. A modellek előrejelzése alapján azonban, ha ilyen ütemben változtatjuk meg a Föld klímáját,

2300-ra már a forró éghajlati állapotra jellemző hőmérsékleti értékek lesznek jelen, ami nem fordult elő a bolygón az elmúlt 50 millió évben.

Földünk éghajlata az évmilliárdok során mindig változott, amit számos természetes tényező befolyásolt. Az elmúlt 66 millió év éghajlati rezsimeit vizsgáló kutatás is megmutatta, hogy akár egy rezsimen belül is előfordulhatnak jelentős fluktuációk, amik azonban a trendeken nem változtatnak. Ezek a változások több százezer, vagy több millió év alatt játszódtak le, és így is sokszor drámai hatással voltak a földi élővilágra.

Beavatkozásunk az éghajlati rendszerbe soha nem látott mértékben rövidítette le ezeket a hosszú folyamatokat, így a felé haladunk, hogy bolygónk aktuálisan egyensúlyi állapotban lévő éghajlatát felfoghatatlanul gyors rezsimváltásra kényszerítjük. A paleoklimatológia és más föld- és környezettudományi kutatások tanulsága szerint az ökoszisztémák még az ennél lassabb változásokra is többször tömeges kihalási eseménnyel reagáltak.

Amennyiben a mostani trendeket folytatva módosítjuk a Föld éghajlatát, úgy a szélsőségesen gyors tempó miatt kérdéses, hogy ehhez mennyire lesz képes alkalmazkodni az élővilág, köztük mi, emberek is.

A mostani rezsimváltásért az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás lesz a felelős, ami egyben kijelöli a beavatkozási pontokat, ha nem akarunk olyan forró éghajlati állapotot előidézni csupán pár száz éven belül, mint amit 50 millió éve nem látott a Föld, mi pedig sohasem.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogyan alakítja például a vulkáni tevékenység, az El Niño vagy a napfoltciklusok az éghajlat véletlenszerű és periodikus természetes változékonyságát, kattintsatok a Másféfok teljes cikkére, IDE.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
system-3541597_1280.jpg

Jövőálló megoldások a bankszektorban - vagy ez már maga a jelen?

Már 5-10 évre előre tekintenek, miközben a jelenben is a lehető legújabb technológiákkal dolgoznak. Az újításokra nyitott szemlélet pedig minden évben egyre több szakembert vonz az OTP Bank fejlesztési központjához.
Szponzorált tartalom (X) - szmo.hu
2020. december 03.


hirdetés

Az OTP Bank innovatív szervezetfejlesztési projektje idén hazavihette a HR Fest Futureproof Organizations kategóriájának fődíját. De mit jelent az, ha egy szervezet jövőálló? Milyen innovációkon dolgoznak a bankban? Popovics Lászlóval, Az Elosztott Rendszerek Fejlesztési Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.

Ma már egyre több minden átkerül a digitális térbe. Hogyan érzékelhető ez a trend a pénzügyi szektorban?

A koronavírus járvány nagyon sokat segített abban, hogy az emberek nyitottabbak legyenek általában a digitális szolgáltatásokra, mert bár fizikailag nem tudnak kimozdulni, attól még ugyanúgy szeretnék elintézni az ügyeiket. Úgyhogy ilyen szempontból szerintem ez egy nagy lehetőség is a kultúraváltásra.

Azt gondolom a bankszektorban is igaz, hogy a koronavírus lerövidített egy eredetileg több éves folyamatot.

A másik, szintén nagyon fontos tényező, hogy a technológia exponenciális ütemben gyorsul. Csak egy példa erre: nézzük meg, mennyi technológiai újítás született az 1800-as évekig, majd hasonlítsuk ezt össze azzal a fejlesztésmennyiséggel, amely az ipari forradalmat követően érkezett meg az életünkbe. Nem egy olyan technológiai előadást hallottam, ahol arról volt szó, hogy ez a fejlődés nem áll meg, hanem egyre gyorsabbá válik és ehhez is kell alkalmazkodni. Ezek a változások a pénzügyi szektort sem kerülik el, a technológiai fejlődés folyamatosan új kihívásokat biztosít.

hirdetés

Idén a legtöbb cég számára jelentős feladatot jelentett az, hogy a munkatársak számára akár nagy létszámban is lehetővé tegyék a home office bevezetését. A digitális munkavégzésre való átállás mit igényelt a dolgozók részéről, hogyan lehetett kezelni a hirtelen átállást?

Nálunk ez viszonylag könnyebben megoldható volt, mert szervezeti egységünk, az Elosztott Rendszerek Fejlesztési Igazgatósága zöldmezős „beruházásként” jött létre, így már eleve, a kezdetektől úgy alkottuk meg mind a rendszereket, mind pedig a folyamatokat, hogy ugyanúgy lehessen távolról is a dolgozni, mint az irodából. Úgyhogy részünkről ez inkább csak egy döntés meghozatalát jelentette, miszerint másnaptól mindenki otthon marad és onnan folytatjuk a munkát. Inkább az új helyzetből adódó szociológiai és a mentális kihívásokat kellett kezelnünk. Hiszen az olyan szociális kapcsolatok, mint például a munkatársak közös teázása, és az ezt kísérő beszélgetések az otthoni környezetben nehezen megvalósíthatók.

Tudatosan törekszünk ezért arra, hogy hetente több olyan online eseményt is szervezzünk, ahol teret adunk a kötetlen együttlétre.

Úgy hiszem, jó ideig fenn kell még tartanunk ezeket a fórumokat, hogy erősítsük az egymás közötti kötelékeinket. Erről többször írtam is LinkedInen: eleinte mindenki tapsolt, hogy milyen jó a home office, viszont mostanra nyilvánvaló, hogy ezzel bizonyos mértékig el is idegenedhetnek az emberek a vállalattól és egymástól is. Éppen ezért ugyanúgy nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy továbbra is a vállalat részének érezzék magukat a munkatársak, ne azt éljék meg, hogy egyik napról a másikra megszűntek fontos részei lenni egy nagyobb egésznek, és pusztán csak egy feladat ellátására koncentrálnak, amelyet tulajdonképpen bárhol, bármelyik cégnél csinálhatnak.

Említette, hogy zöldmezős rendszerben kezdődött a munka az igazgatóságon. Ez mit jelent pontosan?

Feladatom eleinte a leánybankokra is kiterjedő innováció-kutatás volt az OTP Csoporton belül. A tapasztalat az volt, hogy az újítások nagyon nehezen mennek át a szervezetben – természetes emberi reakció, hogy kulturálisan eleinte ellenállunk a változásoknak -, illetve minden terület úgy vélte, az ő módszere, megoldása a legjobb, így továbbra is szerette volna a saját megoldásait használni. Viszont ahhoz, hogy ezek az innovációk mégis alkalmazhatóak legyenek a Csoport egészében, szükség volt egy olyan szervezeti egységre, ahol az elejétől a végéig kezelni tudunk egy-egy innovációs folyamatot, azaz, nálunk van a kutatásfejlesztési, a fejlesztési és az üzemeltetési feladatrendszer is. Az eredmény mára, hogyha valamit megálmodunk, azt így el tudjuk vinni egészen az éles üzemig, ezáltal olyan új, innovatív megoldások vezethetők be a bankba, amelyeket egy ilyen képesség híján csak nagy küzdelem árán lehetne megoldani. A változás 2018-ban kezdődött, akkor jött létre az igazgatóságunk, ami olyan szempontból is egy nagyon nagy lehetőség volt, hogy saját elképzelésünk alapján alakíthattuk ki az egyedi szervezeti kultúránkat is. Így, amikor megjelent a HR Fest pályázati kiírása, nem volt kérdés, hogy gyakorlatilag azt írjam le a pályázat részeként, amit a munkatársaimmal közösen megálmodtunk, megvalósítottunk és aminek működőképességében azóta is töretlenül hiszünk.

Az OTP Bank sok nagy cégtől eltérően saját fejlesztői csapattal dolgozik külsős cégek bevonása helyett. Miért jobb ez a működés?

Valóban így van, nálunk ez olyannyira igaz, hogy 100%-ig belső erőforrásból dolgozunk. Ez két szempontból előnyös: az egyik a tulajdonosi szemlélet, azaz, amit alkotnak a kollégák, azt teljes mértékben sajátjukénak érzik, másrészt sokkal nagyobb elkötelezettséget és felelősségvállalást is jelent, hiszen, ha bármi hiba van, nincs kire mutogatni, maguknak kell megoldani a problémát. Célunk az, hogy jó minőséget produkáljunk, hiszen minél kevesebb hibával dolgozunk, annál kevesebbszer kell például éjszaka felkelni, elemi érdekünk az, hogy a lehető legjobb minőségben dolgozzunk. Másrészről pedig azt gondolom, hogy mivel üzletileg kritikusan fontos rendszerekkel foglalkozunk ezen a területen, kiemelten fontos az, hogyha bármilyen fennakadás történik, akkor a lehető leggyorsabban tudjunk beavatkozni. Ez egy külső szállító esetében sokkal időigényesebb lenne, saját fejlesztő kollégáinkkal ezzel szemben szinte azonnal meg tudjuk kezdeni a korrekciót.

Idén milyen új fejlesztések születtek?

A legnagyobb fejlesztésünk a teljes bankszektort érintő, rendkívül összetett feladatot jelentő azonnali fizetési rendszer bevezetéséhez kapcsolódott. Az ehhez szükséges egyenlegkezelő rendszert Magyarországon egyedüliként mi fejlesztettük belső erőforrással, és úgy gondolom, hogy ezt olyan színvonalon és olyan minőségű fejlesztéssel oldottuk meg, ami európai szinten is egyedülálló. Különlegessége, hogy a hét minden napján, a nap 24 órájában működik, szoftververzió frissítésnél sem igényel leállítást, illetve, ha problémát észlelünk, azt is ki tudjuk küszöbölni úgy, hogy közben folyamatosan elérhetők az általunk fejlesztett rendszerek.

Egyre inkább az a felhasználói igény, hogy - a social media platformokhoz hasonlóan -, a pénzügyi rendszereket is bárhol, bármikor el lehessen érni.

Ezért is volt fontos, hogy egy olyan kompetenciát alakítsunk ki, amivel az ilyen folyamatos üzemet lehetővé tevő rendszereket létre lehet hozni.

Többször utaltunk már a HR Fest-en elnyert díjra, a Futureproof Organizations kategórában. Mit jelent az, ha egy fejlesztés vagy egy szervezet jövőálló?

Akkor jövőálló egy szervezet, ha a kollégák hosszútávon együtt tudnak dolgozni. Ezt a technológiai szektorban még nehezebb megoldani, mert a már említett gyors ütemű fejlődés miatt viszonylag gyorsan elhasználódnak, cserélődnek a technológiák, nehéz egyben tartani úgy a csapatot, hogy mindenki lépést tudjon és akarjon tartani ezzel. Ezért a kezdetektől azt tartottuk szem előtt, hogy a változás iránti nyitottságra motiváljuk az itt dolgozókat. Hajlandóak legyenek tanulni, képezni magukat, így a kollégák képesek megtanulni és használni az újdonságokat. Az is fontos szempont, hogy így mi sem veszítjük el azt a tudást, amivel már rendelkeznek. Folyamatosan tudjuk alkalmazni a legújabb technológiákat, anélkül, hogy cserélnünk kellene a szervezetben dolgozókat. Úgy vélem ez egy nagyon fontos és nagyon erős megtartó erő, éppen azért, mert a munka változatos, folyamatos a kihívás, ugyanakkor biztonságot ad, hogy a munkatársak hosszútávon tudnak számítani a bankra.

Az OTP Bank számára mit jelent ez a díj?

Ez egy nagyon nagy megerősítés, arra, hogy amit megálmodtunk és kialakítottunk, az egy jó irány. A visszajelzés fontos, ezért is szerettük volna megmérettetni magunkat ezen a versenyen. Sok külföldi banki vezetővel is tapasztalatot cserélünk, ők is jelzik, hogy a világ ebbe az irányba megy, de azt gondolom, hogyha elnyerünk egy ilyen díjat, az egy objektív visszajelzés arra, hogy jó úton vagyunk.

Hogy jön össze egy japán filozófia, az ikigai és a technológia?

Az ikigai lényege abban rejlik - a japán filozófia is erről szól -, hogy tudatában vagy annak, mi az a cél, amiért minden nap felkelsz. Ha egy technológiai kolléga örömmel megy be minden nap dolgozni, azzal a céllal, hogy megint valami újat alkosson, az motivációval tölti fel, ő is boldogan fogja végezni a munkáját, és mi, vezetők is boldogok lehetünk, hiszen az ilyen kollégákkal biztosak lehetünk benne, hogy elhivatottak a szakmájuk iránt.

Ez a fajta elkötelezettség elengedhetetlen a jó teljesítményekhez és a jó megoldások létrehozásához. A növekedési szemléletmód a változásokra való hajlandóságot mutatja, azt, hogy egy új lehetőségként tekintünk bármilyen újdonságra és nem ragaszkodunk görcsösen a régi beidegződésekhez, megszokásokhoz, hanem nyitottak és kíváncsiak vagyunk. Ez a változási készség az, ami hosszútávon fenntarthatóvá teszi a szervezetet, azáltal, hogy a kollégák folyamatosan képezni fogják magukat és elsajátítják azokat az új ismereteket, amelyekre feltétlenül szükségünk van.

Az OTP Bank, és benne az ERFI is, népszerű a gyakornokok körében is, sokan próbálnak bekerülni ide. Mi a siker titka?

Rendszeresen tartunk egyetemeken előadásokat, illetve az eddig már nálunk viszonylag nagy számban megfordult gyakornokok is tovább viszik az igazgatóságunk a bank jóhírét. A személyes ajánlás sokkal erősebb, mint adott esetben egy reklámtevékenység, mert egy ismerősnek a véleményében sokkal inkább megbízunk. Így akik nálunk töltik szakmai gyakorlatukat, ők a mi abszolút hiteles „influenszereink” az egyetemeken.

Az is vonzó, hogy sok olyan technológiával dolgozunk és kísérletezünk is, amelyek egyedülállók az országban.

Említhetném példaként a kevert valóságot, de dolgozunk blockchainnel, mesterséges intelligenciával, digitális alkalmazottakkal is, amelyek a jövőben várhatóan mind hangsúlyosabbak lesznek. Ez a K+F terület azért is különleges, mert nem olyan dolgokkal foglalkozunk, amelyek egy-két éven belül lesznek relevánsak, hanem mi inkább 5-10 év távlatában gondolkodunk. Így megalapozzuk azt a tudást, amire akkor lesz szükségünk, amikor már a technológia is megjelenik, azaz, mi addigra már nem kutatni fogjuk a lehetőségeket, hanem felkészültek leszünk az új technológia bevezetésére és használatára.

A szakmai gyakornokoknak milyen esélyeik vannak arra, hogy később tartósan a banknál maradjanak?

Vannak többen is, akik gyakornokból mára kollégává váltak. Rendszeresen veszünk fel így munkatársakat, nyilván ez függ attól is, hogy mennyi szabad helyünk van, de a legjobbakat mindenképp igyekszünk megtartani. Egyébként olyan szempontból is nagy lehetőség ez, hogy az OTP Csoport nemcsak magyarországi karriert kínál azoknak, akik beválnak a bankban, hanem nyitva állnak régiós lehetőségek is, hiszen a bank a térség meghatározó pénzügyi szolgáltatójaként további 10 országban van jelen Kelet-Közép-Európában.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
Barack_Obama_at_NH-scaled.jpg

Meg akarta menteni, gyakran mégis inkább megölte őket - Obama a titkos drónprogramjáról

A volt elnök emlékirataiban azt állítja, szükségszerű volt a drónok alkalmazása, amelyek ezrek halálát okozták, köztük sok civilét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

Barack Obama még csak három napja volt elnök, amikor elrendelte az első halálos dróncsapását. Tálib harcosok helyett azonban egy lakóházat találtak el. A támadásban hárman meghaltak, egy gyermek pedig nyomorékká vált.

Obama elnöksége alatt ennek ellenére a dróntámadások mindennapos gyakorlattá váltak. Több ezer ember, köztük több száz civil esett a titkos program áldozatul olyan országokban, amelyekkel az Egyesült Államok technikailag nem állt háborúban.

Nem csoda, hogy sokan kíváncsiak voltak, hogy az Egyesült Államok 44. elnök mit ír minderről memoárjában, az Egy ígéret földjében. Azonban azoknak, akik mélyreható elemzést vagy indoklást vártak, csalódniuk kellett.

Az elnök 768 oldalas önéletrajzában mindössze 11 alkalommal jelenik meg a „drón” kifejezés. Ezen belül csak hatszor utal közvetlenül a drónháborúra, a több száz általa elrendelt légicsapásra.

A könyvből az mindenesetre kiderül, Obama szerint szükségszerű volt a halálos drón-arzenált bevetni, hogy végezzenek az al-Kaida harcosaival.

hirdetés

Ezzel kapcsolatban külön megdicséri az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget (NSA), amiért új, dollármilliárdokat érő szuperkomputereket és kódfejtő technológiát alkalmaztak, hogy átfésüljék a kiberteret terrorista-kommunikáció és potenciális fenyegetések után kutatva.

A Vice emlékeztet arra, hogy az amerikai állampolgárok széles körű megfigyelése, amelyet az ügynökség volt alkalmazottja, a jelenleg is oroszországi száműzetésben élő Edward Snowden tárt a világ elé, mély nyomot hagyott Obama elnökségén.

Ahogy az ártatlan életeket kioltó dróncsapások is. Például az az akció, amikor 2013-ban tévedésből egy jemeni esküvői menetbe csapódtak be a drónok. Ott 12-en haltak meg, és 15-en megsebesültek.

Azt, hogy a dróntámadásoknak összesen hány civil áldozata volt Obama elnöksége idején, nem lehet tudni. A New York Times 2012-ben cikket közölt a dróntámadások titkos „halállistájáról”, és ebből kiderült, hogy az Obama-adminisztráció minden hadköteles korú, vagyis 18 éven felüli férfit harcosként könyvelt el, így aztán meglehetősen vitatható módon számolták a polgári veszteséget. Független elemzők 400 és 800 közé teszik a civil áldozatok számát.

Obama ugyanakkor azt állítja, hogy bár szükségszerűek voltak, nem okoztak neki örömet ezek az akciók.

"Nem örültem nekik. Nem éreztem tőlük magamat hatalmasnak. Azért kezdtem politizálni, hogy jobb oktatáshoz segítsem a gyerekeket, jobb egészségügyi ellátáshoz segítsem a családokat, több ételhez juttassam a szegény országok lakóit. Ebben mértem az eredményeimet"- írta Obama. "De erre a munkára is szükség volt, és az én felelősségem volt biztosítani, hogy működésünk a lehető leghatékonyabb legyen."

Obama elnöksége idején az amerikai közvélemény megcsömörlött a háborúktól és a katonai veszteségektől. A helyzetre pedig látszólag jó megoldást kínált a drónprogram. A volt elnök szerint a szétszóródott és föld alá kényszerített Al-Kaida ellen semmit sem értek volna a hagyományos katonai eszközök, új arzenálra volt szükség.

Azonban a Business Insider külpolitikai elemzőket idéz, akik szerint a dróncsapások nem mozdították elő Amerika hosszabb távú terrorellenes céljait. Sőt, az is előfordult, hogy épp a "járulékos veszteségek" radikalizáltak.

Obama is tudja, hogy a program ellentmondásos. Ezzel kapcsolatban felidéz egy szomáliai kalózok fogságába esett amerikai tengerészért indított mentőakciót.

„Az olyan helyeken, mint Jemen, Afganisztán, Pakisztán és Irak, az olyan fiatalok millióinak az életét, mint amilyen a három szomáliai (ők inkább fiúk, mert a legidősebb kalóz állítólag 19 éves volt), kisiklatta a kétségbeesés, a tudatlanság, a vallásos dicsőség álma, a körülöttük zajló erőszak vagy az idősebbek tervei.”

„Valami módon meg akartam őket menteni, iskolába küldeni, szakmát adni nekik, kihúzni őket abból a gyűlöletből, amellyel teletömték a fejüket. És mégis, az a világ, amelynek részei voltak, és a gépezet, amelynek a parancsnoka voltam, gyakran inkább megölte őket.”

Azt is elismeri, hogy drónprogramját elég nehezen emésztették meg az amerikaiak elnöksége első időszakában, és problémákat okoztak a szövetségeseiknél is. Ez nehezítette meg például, hogy az Oszama bin Laden elleni akcióba bevonják a pakisztániakat.

„Az al-Kaida célpontok elleni amerikai dróncsapások a szövetségi ellenőrzés alá eső törzsi területeken erős ellenérzést váltottak ki a pakisztáni közvéleményben.” - írja.

Könyvében ugyanakkor több helyütt kisebbíteni próbálja az Egyesült Államok felelősségét.

Elítéli például az iraki inváziót, de úgy véli: lényegesen humánusabb volt, mint a vietnami háború, vagy akár a II. világháború, amelyekben válogatás nélkül, rutinszerűen bombázták a civil lakosságot.

Ilyenekre szerinte sem Afganisztánban, sem Irakban nem került sor. Obama úgy gondolja, hogy leszámítva olyan „kirívó eseteket”, mint a bagdadi Abu Graib börtönben történt kínzások, az amerikai katonák „figyelemre méltó fegyelemről és profizmusról tettek tanúbizonyságot.”

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Laborban készült, állatkínzásmentes „csirkehúst” dobnak piacra Szingapúrban

Gyártási engedélyt kapott az első “tiszta hús” a világon, ami nem levágott állatoktól származik.
Fotó: sharonang/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2020. december 02.


hirdetés

Jóváhagyták Szingapúrban a mesterségesen létrehozott, állat levágását nem igénylő csirkehúst. A döntés értelmében először a San Franciscó-i, Eat Just nevű start-up kezdheti el árusítani a laborban növesztett élelmiszert - írja a BBC.

A növényi alapú húspótlékokat egyre nagyobb számban találjuk meg a szupermarketek polcain, ám az Eat Just terméke más, mivel ezt állati izomsejtekből állították elő.

Az Eat Just szerint ez “áttörés a globális ételipar számára”, és bíznak benne, hamarosan más országok is követik a példájukat.

A műcsirke először - a hazai gyorséttermek kínálatából is ismert - nuggets formájában lesz elérhető, de hogy pontosan mikor, arról a cég még nem tájékoztatott.

hirdetés

Általánosságban is egyre keresettebbek a hústermékek alternatívái: ebben egészségügyi, környezetvédelmi és állatjólléti szempontok is szerepet játszanak.

A Barclays bank szerint az alternatív húsok piaca a következő évtized során a globális húspiac 10 százalékát is kiteheti majd - derült ki a cikkből.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Élő videón szúrták ki, hogy egy pingvint műanyag szemét fojtogat

Az ausztrál nemzeti park vadőre szabadította meg a pingvint, akinek műanyag gyűrű szorult a nyakára.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 30.


hirdetés

A Phillip Island-i Nemzeti Park dolgozója, Meaghan Jordan azután lépett akcióba, hogy csütörtökön végignézte a minden nap közvetített élő videót arról, hogyan vonulnak napnyugtakor a pingvinek.

A világszerte nézett közvetítés azt mutatja be, ahogy pingvinek ezrei totyognak hazafelé a párzási időszak során a tengerparton. Mivel a covid miatt élőben most nem lehet megfigyelni őket, a rajongók minden este bekapcsolódhatnak az élő videóba.

Ez csütörtökön sem volt másképp - ám

a nézők legnagyobb döbbenetére egy olyan pingvin is vonult társai közt, akinek egy műanyag gyűrű szorult a nyaka köré. Az állat nehézkesen vonszolódott társai után

- írja a Daily Mail.

hirdetés

A live-ot néző természetbarátok azonnal szervezkedni kezdtek a megmentésére.

“Nem szeretnénk, ha bármelyik kis pingvinünkkel ilyesmi történne. Itt, a vonulási helyen van egy állatkórház, ahol segítünk a beteg vagy sérült pingvineknek, rehabilitáljuk, majd visszaengedjük őket a természetbe” - mondja Jordan, aki a videót látva a pingvinekhez sietett, ahol elkapta a szóban forgó madarat, és megszabadította a műanyagtól.

A kommentelők el voltak ragadtatva az akciótól: “Jordan, te egy szupersztár vagy!”, írta az egyikük.

“Ez az eset felhívja rá a figyelmet, milyen fontos, hogy a megfelelő módon kezeljük és helyezzük el a hulladékot, legyen szó akár maszkokról, akár műanyag zacskókról. Ez az izé egy hajguminak tűnt” - mondta el a megmentő.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!