hirdetés
F.BelaDSC_0294.jpg

„Nagyon boldogan játszom ezeket az epizódszerepeket” – beszélgetés Fesztbaum Bélával

Sosem volt még szerencsém egy színésszel úgy interjút készíteni, hogy egyenesen a színpadról jön le, és két jelenése között beszélgetünk az öltözőjében. Fesztbaum Béla elárulja, hogy nem én vagyok az első, akivel így találkozik.
szöveg:Göbölyös N. László - fotók: Gál Bereniké - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

Éppen A Pál utcai fiúk délutáni előadása zajlik a Vígszínházban, és ebben benne van pályájának két meghatározó eleme: Molnár Ferenc és a zene.

– Milyen volt Önnek az első Pál utcai fiúk-élménye?

– Kötelező ifjúsági irodalomként találkoztam a regénnyel, nagyon emlékezetes, megrázó élmény volt, de aztán sokáig nem találkoztam vele semmilyen formában. Aztán, miután alaposabban megismertem a Molnár Ferenc-életművet, jól helyre tudtam tenni benne a Pál utcai fiúk-jelenséget. Arra azonban álmomban sem gondoltam, hogy ebből az anyagból egyszer ilyen kirobbanó sikerű zenés színházi előadás, talán még annál is több, kivételes ügy lesz itt a Vígszínházban és pont én képviselhetem a felnőttek világát Rácz tanár úr emblematikus figurájával. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy így alakult, és büszkén adom át mindazt a nézőknek, ami a regényből egy szerepen keresztül átadható.

– A Pál utcai fiúk valóban ennek az évtizednek az egyik ikonikus előadása lett. Megkockáztatom, hogy napjainkban a hatása olyan, mint a 70-es években a Képzelt riport…

– Ezt pontosan el tudom képzelni, annál is inkább, mert a két előadást összeköti a rendező személye, Marton László, aki kivételes érzékkel és nagy tudással alakította a Vígszínház zenés arculatát is. És olyan meghatározó előadások gördültek ki a kezei közül, mint a Képzelt riport, A padlás, az operett műfajában a Fekete Péter, vagy az Össztánc, amely ugyancsak nagyon erőteljesen használta a zenét és a mozgást. És immár idetartozik A Pál utcai fiúk is. Lehet, hogy öt év múlva is ugyanígy tudnánk itt beszélgetni előadás közben…

hirdetés

– A mai tizenéveseknek mit ad ez a darab a maga tartalmában, esztétikai és morális élményben?

-Az alapmű megkerülhetetlen. A sikerben ott vannak Dés László dallamai, Horváth Csaba koreográfiája, Geszti Péter szellemes dalszövegei, Grecsó Krisztián átirata, a színészek nagyon odaadó, ambiciózus játéka.

De valahol mégis a regény sikere ez, amely különleges költőiséggel szól a hazaszeretetről, a barátságról, az árulásról, az otthonról, az egymásért való felelősség-vállalásról, a szembeforduló oldalak egymáshoz való viszonyáról, a megbékélésről, a gyerekként, kiskamaszként is átélhető tragédiáról, hogy mindennek ára van, amit meg kell fizetni, de tenni kell az ügyünkért.

Ezek mind olyan hívószavak, amelyek azok lehettek a regény megszületésekor, majd az azt követő évtizedekben is, hiszen A Pál utcai fiúk nemzedékek kedvenc olvasmányává, nemzetközileg is jegyzett ifjúsági regénnyé vált. Hogy a 2010-es évek második felében mindez újra ennyire fontos lett, és ilyen erősen szólal meg, azt is mutatja, hogy az előadás jókor, jó helyen jött létre, mert van nálunk most egy színésznemzedék, amely így meg tudja szólaltatni.

– És lehet, hogy ez is egy olyan színésznemzedék lesz, mint amelyik éppen a Képzelt riport körül kristályosodott ki, majd vált a Vígszínház derékhadává Kern Andrással, Kútvölgyi Erzsébettel, Lukács Sándorral, Tahi Tóth Lászlóval, Hegedűs D. Gézával..-

– Azt gondolom, hogy erre minden lehetőségük megvan. Ez most egy édeni állapot. Előbb-utóbb óhatatlanul lecserélődnek szerepek, de emlékezni fogunk arra, hogy volt egyszer 2016-tól egy remélem, minél hosszabb időszak, amikor ez az alapcsapat vitte A Pál utcai fiúkat. Már bőven túl vagyunk a 250. előadáson, és még mindig nagyon sokan várakoznak, hogy jegyet kapjanak rá.

– Maradjunk Molnár Ferencnél, de lépjünk tovább. Február 29-én lesz A doktor úr premierje. Mit kell tudni erről a nagyon népszerű, sok színrevitelt megért darabról?

– A doktor úr Molnár Ferenc első színdarabja, 1902-ben írta. Eredetileg nem a Vígszínháznak tervezte, hanem a Nemzetinek, Beöthy László igazgató rendelte meg tőle. Mire azonban elkészült vele, Beöthyt leváltották, az új igazgatónak meg nem akarta odaadni. Ezért a darab dramaturg- és újságírói kapcsolatai révén került a Vígszínházhoz, itt mutatták be nagy sikerrel a fiatal újságíró-publicista első bohózatát. Érdekesség, hogy miközben a Vígszínház számtalan Molnár-darab felújítását érte meg, A doktor úrhoz legelső premierje óta nem nyúltak hozzá. Most tehát mintegy „második ősbemutatóra” készülünk. Bohózat, és valóban a korszak legnépszerűbb, legsikeresebb francia vígjátékainak mintájára készült, én azonban azt gondolom, és talán színháztörténészek is osztják a véleményemet, hogy bár nem a legjelentősebb Molnár-mű, egy hallatlanul tehetséges fiatalember első jelentkezése: „Figyeljetek, mert itt valami különleges dolog készülődik, aki én vagyok”.

A színházat és az életet nagyon jól ismerő, a mondatokat, a magyar nyelvet, a humort, a szellemességet kiválóan értő szerzőről van szó.

Öt évvel később már megírja Az ördögöt, ami valódi remekmű és meg is hozza számára a nemzetközi hírnevet is. Többféle változat is létezik belőle, maga Molnár Ferenc egészítette ki zenés darabbá Zerkovitz Béla dalaival, mi most a prózai darabot adjuk elő Zsótér Sándor rendezésében.

– Mint minden Molnár Ferenc-darabban, az egyes figurák ebben is jutalomjátékot kínálnak a színészeknek.

– A darab egy ügyvéd és egy zseniális szélhámos-betörő összefonódó kapcsolatán alapul. Ez a tolvaj mutat görbe tükröt ennek a képmutató, hazug városnak, az ügyvédnek és családjának. Mindenkinek van valami takargatni valója és erre épp egy tolvaj, a maga szellemességével, egyéni moráljával és bölcsességével világít rá. Ez adja a darab alapvető értékét és üzenetét. De mivel mégis csak bohózatról van szó, remélem, hogy a közönség lelkes szórakozással fogadja.

– Tehát valamennyi szereplő megéri a pénzét, kezdve dr. Sárkánytól, akit Ön alakít.

– Dr. Sárkány egy fiatal, feltörekvő ügyvéd, a város bűne tartja el és emeli magasra. Az ő nagyravágyása és még többet akarása okozza a vesztét. Felesége a félrelépésen gondolkodik – a tolvaj ezt is leleplezi – az ügyvédi iroda fiataljai is egy nem igazán pártolt viszonyt kezdeményeznek, ők is hamar lebuknak. Ennek az erkölcstelen világnak szúr oda elegánsan Puzsér. Bár a címszereplő az ügyvéd, de a tolvaj az igazi központi figura. Puzsér egy kicsit Az ördögnek előképe. Egy kedves fiatal kollégám, Dino Benjámin játssza ezt a szerepet. Az ősbemutatón Hegedűs Gyula alakította. Reméljük, hogy Benjáminnak nagy bemutatkozás és egy szép karrier kezdete lesz.

– Az Ön pályafutását folyamatosan átszövi Molnár Ferenc: az ön szerepein, rendezésein, önálló estjein keresztül rádöbbenhetünk, hogy milyen kimeríthetetlen életművel állunk szembe: irodalmi munkássága mellett élete is kész regény, és akkor még nem szóltunk napjainkban kevéssé ismert publicisztikájáról.

– Amikor néhány évvel ezelőtt a Pesti Színházban lehetőséget kaptam rendezésre a színház nagy öregjeivel egy kifejezetten rájuk szabott válogatással, már akkor egyértelmű volt számomra, hogy nemcsak a drámaíró Molnárt lesz érdemes megmutatni, hanem a publicistát is. Mert míg ez a csodálatos szerző egyik kezében egy nagyon szórakoztató vígjátéki tollat tart, amellyel estéről estére elbűvöli a Vígszínház zsöllyéjének elegáns közönségét, addig a másik kezében ott van egy vitriolos, kemény, nagyon őszinte, szenvedélyes újságíró toll, amely nagyszerűen kiegészíti a másik Molnár Ferencet. Azt hiszem, egyik sincs a másik nélkül. Így tudtam megmutatni A MONOKLIBAN az író és az újságíró Molnárt együtt. Ennek az estnek volt a továbbgondolása a Szülőfalum, Pest már csak publicisztikán alapuló egyszemélyes színházi estem a Rózsavölgyi Szalonban – ennek utolsó előadása április 23-án lesz.

Amikor a Molnár-örökösök megnézték az előadást, megkérdezték tőlem: mit írtál bele? Egy sort sem – feleltem. Minden, ami elhangzik, százéves szöveg. Csak hát a száz évvel ezelőtti szituációk, politikai-közéleti állások, a száz évvel ezelőtti Pest gazdasági és közéleti anomáliái váratlanul borzasztóan ismerőssé váltak. Ezért is gondoltam, hogy nézzük meg Molnárnak ezt az arcát, hogyan látta egykoron városát, a benne szereplő alakokat, kisembereket, politikusokat, a kultúra képviselőit, hogyan látta benne saját magát, írói attitűdjeit.

És nem utolsósorban: hogyan fejlesztette azt a csodálatos magyar nyelvet, amit a mai napig beszélünk, és amelynek gazdagításához Molnár Ferencnek és kortársainak nagyon sok köze volt. Ugyanezt kerestem már a Vígszínház Házi Színpadán mai napig menő Kosztolányi-estemben, A léggömb elrepül-ben is.

Molnár azt is gyakran megcsinálta, hogy egy színpadon kipróbált mondatot beleírta egy újságcikkbe, Ha megtetszett neki egy cikkbeli fordulat, lehet, hogy valamelyik szereplője szájába adta.

Tehát a kávéházban ülő, újságcikket fogalmazó, éppen egy pesti problémát okosan tárgyaló alak nagyszerűen kiegészíti azt a szellemes, monoklis, rengeteg humorral és bon mot-val író Molnár Ferencet. Én éppen ezt a kettősséget szeretem benne, hogy egyszerre lehet vele szórakoztatni vagy mélyebb rétegek felé célozni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
haromezer_enekles.jpeg

„Mi köszönjük, átvettük a díjat, ők pedig éhen halnak”

A Háromezer számozott darab című film öt nehéz sorsú fiatal kiemelkedésének szürreálisba átcsapó története, akik életük sztorijával egészen Németországig jutnak. A főszereplőkkel beszélgettünk.
Fotók: Sivák Zsófia - szmo.hu
2020. szeptember 18.


hirdetés

Gőzerővel folyik a Háromezer számozott darab című magyar mozifilm forgatása. A produkció rendezője Császi Ádám, producere Bodzsár István. A történet szerint egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást, amit meghív egy neves német színházi fesztivál.

A film a társulat szürreális utazásának története, amelyben lassan elmosódik a határ fikció, abszurd és szociografikus valóság között. A főbb szerepekben Farkas Franciska, Pápai Rómeó és Wieland Speck mellett Gerner Csaba, Oláh Edmond, Varga Norbert, Pászik Cristopher és Horváth Kristóf látható.

A Szeretlek Magyarország a forgatás helyszínén járt, ahol beszélgettünk a produkció nemzetközi szereplőjével, Wieland Speck rendezővel, aki a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma szekciójának alapítója és koordinátora. Rajta kívül mesélt még a produkcióról a két magyar főszereplő, Farkas Franciska és Pápai Rómeó. De természetesen szóba került a való élettel való párhuzam és más érdekesség is.

Wieland Speck:

– Hogy találta meg önt a produkció? Vagy hogyan találtak egymásra?

hirdetés

– Amikor a készítők írtak erről a nyugati, menedzser-kurátor típusú szereplőről, Ádám a Berlin Filmfesztiválon úgy látta, hogy én ilyesmi karakter vagyok. Nem teljesen olyat, mint a filmben, de a való életben is hasonló pozíciót töltöttem be. Ezt a két dolgot kapcsolta össze a fejében, majd megkérdezett, és én rögtön igent mondtam, mert láttam az első filmjét Berlinben, és nagyon tetszett. Sok filmes alkotóval találkozom a munkám során, de amikor Ádámmal hozott össze a sors, volt bennem egy gondolat, hogy a legközelebbi filmjében nagyon szívesen segítenék neki, ha tehetném. Úgyhogy tulajdonképpen teljesen természetesen jött a dolog, hogy elvállalom a szerepet.

– Milyen típusú karakter az öné a filmben. Ha jól tudom, egy fesztiváligazgatót alakít, ami nincs nagyon távol a való életbéli karakterétől sem...

– Igen, egy színházi fesztivál szervezője vagyok a produkcióban. Hogy ki vagyok pontosan, mi a szerepem a filmen belül, azt nehéz pontosan megmondani, hiszen sok minden múlik azon, hogy a rendező mit gondol a karakteremről. Sokszor változik is egy film során, amennyiben változik a környezet. Néha kicsit viccesebb vagyok, néha kissé gonoszabb – nem tudhatom, végül pontosan mit hoz ki belőlem - illetve a szerepemből - a film végére. Eredendően egy bűnös figurát alakítok, de ki tudja, hogy egy kelet-európai művész, mint Ádám, végül mit lát bele ebbe a nyugati karakterbe. Szóval egyelőre én is kíváncsian várom, hogy milyen tónust kap a kész produkcióban az igazgató figurája.

– Mennyire ismeri az atmoszférát, amiben a történet játszódik, és mennyire a „magyar valóságot”, ami szintén elengedhetetlen a film megértéshez?

– Természetesen most már többet ismerek az itteni életből és a filmbeli fiatalok helyzetéből, mint korábban, hiszen a film miatt jöttem Magyarországra, és már itt vagyok néhány hete. Eddig annyit tudtam, amit a média hazámban bemutat az országukról, politikáról, társadalmi helyzetről. De nyilván ezek nem mondanak el túl sokat egy nemzet pontos helyzetéről, és az itteni való életről.

Egy jól működő, de kicsit homogén országot látok, ahol megvan egy bizonyos fokú harmónia és elégedettség az itt élőkben a működéssel kapcsolatban, amit már-már szokatlannak mondanék nyugati emberként.

A mi hazánkban például mi sok mindenben azt érezzük, hogy valami megvolt 30-40-50 éve, és elvesztettük azt. Míg Magyarországon - elsősorban persze Budapesten, hisz azt láttam jobban - jellemző, hogy az emberek némileg elégedettebbek azzal, amijük van.

Wieland Speck

- Mennyire ismeri azt a környezetet, amiből a filmben szereplő karakterek érkeztek?

– Ha a romák helyzetéről beszélünk, az természetesen más, mint a többségi társadalomé, amibe volt szerencsém kissé belelátni. Azért némi háttértudással érkeztem, mert Németországban is él cigány kisebbség, akik jelentősen integrálódtak a társadalomba. A német társadalomnak rengeteg mindennel szembe kellett néznie a múltjából: a több millió megölt zsidó árnyékában néha kevésbé látszik a számos más áldozat. Berlin közepén van egy Holokauszt-emlékmű, amin nem szerepelnek azok az egyéb csoportok, akiket a nácik megkínoztak és megöltek, és ezért minden kisebbség saját emlékművet akart magának. Ezért először rettentő dühös voltam, mert úgy gondoltam, egy nagy közös emlékhely kéne az áldozatoknak – homoszexuálisként én is magamnak éreztem az ügyet.

Sok minden mutatja meg nekünk, hogy a múlt sosem múlik el teljesen, egy kis darabja mindig velünk marad. Innen nézve tehát azonnal megtetszett a film megközelítése, ahogy a roma témát láthatóvá teszi.

Mert a változtatás lehetőségének első lépése, hogy láthatóvá teszed a problémát. Ugyanis, ha nem vagy eléggé látható, a többségi társadalom hajlamos nem tudomást venni rólad.

– A film sok kérdése túlmutat a magyar romák helyzetén, de összességében az egész magyar valóságon is. Ön szerint lehet ez a film sikeres a nemzetközi porondon is?

– A film egész biztosan reflektál olyan dolgokra, amik például Németországban is jelen vannak, de ugyanígy elmondható, hogy hasonlóan rezonál akár spanyol vagy francia problémákra, hiszen kisebbségek, akár roma, zsidó vagy meleg kisebbségek mindenhol élnek. Szerintem nincs olyan európai ország, ahol a filmnek ne lenne érvényes mondanivalója. Hisz a film a marginalizációról szól, és arról, hogy ez mit tud tenni egy társadalommal.

– Hogy érzi magát Budapesten, mennyit sikerült eddig látni a városból?

– Három hete vagyok itt, és mivel csak nyolc fogatási napom van, elég sok a szabadidőm. Főleg múzeumokat látogatok, kétszer voltam például a Szépművészeti Múzeumban. Rengeteg érdekes és értékes dolgot láttam, a telefonom fotómemóriája tulajdonképpen meg is telt. A színészet ilyen szempontból egy magányos munka, mert még a közvetlen munkatársaimmal, a produkcióban részt vevő színészekkel is csak keveset találkozom.

A film egyik berlini jelenetének díszlete

A cikk lapozás után folytatódik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
KAP-RETUS-MER_2840-1-scaled.jpg

„Nekünk szerencsére a közönség a felettesünk” - Kovács András Péterrel Életed értelme című estje kapcsán beszélgettünk

KAP szerint nincs félnivalójuk a politikától. A tavaszi karantén viszont a Dumaszínházat is veszélybe sodorta. Ezen kívül beszéltünk a Comedy Centralon látható estjéről.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2020. szeptember 17.


hirdetés

– A legtöbb művész vagy híresség, ha közéleti kérdésekről kérdezzük, azzal vágja ki magát, hogy ő nem politizál. Ehhez képest kimondottan üdítő volt látni a tavaszi karantén időszak egyik „slágerét”, a Karantényeket, mely a korábbi propaganda híradó paródiák folytatása. Hogy érzed, tényleg bátorság kell ahhoz ma Magyarországon, hogy valaki politizáljon?

– Akinek ezen a téren van vesztenivalója, annak igen. Ha valaki közigazgatásban, államigazgatásban dolgozik, vagy az államtól függenek a fellépései, akkor vigyáznia kell.

Nekünk szerencsére a közönség a felettesünk. Inkább az teszi nagyon nehézzé a közéleti humort, hogy mi azt hisszük, egy focimeccsen ülünk a lelátón. A valóság viszont az, hogy még a stadionba sem engednek be, a szabályokat pedig még ők maguk sem értik, akik a pályán szaladgálnak.

Nagyon nehéz úgy viccelni, hogy az ember az igazságot lássa, és ne csak sárdobálás legyen.

– Én azt tapasztalom, a közéleti humorral kapcsolatban nagy nehézség, hogy a közönség is politikai táborokra oszlik. Te nem tapasztalod, hogy van, amin csak a közönség egyik fele nevet, vagy egyes nézők akár meg is sértődnek?

hirdetés

– Dehogynem. Egyre jobban érezhető. Van nekünk egy Duma Aktuál nevű műsorunk a Dumaszínházban, amről felvételt készítünk. Fura mód a közönség nagy része azért jön, hogy jól megkapja tőlünk a kormány,

de amikor az ellenzéki malőröket kezdjük boncolgatni akkor érezhetően lefagynak.

Pedig az is a műsor része.

– Téged, titeket mennyire tépázott meg a tavaszi leállás?

– Nagyon. Egyéni szinten, ha a fellépőket nézem, volt, akinek adott esetben használt, mert tudtunk töltekezni, pihenni. Viszont szervezeti szinten már-már a Dumaszínház léte került veszélybe.

– Sokan megosztották és olvasták a posztodat, ahol arról írtál, hogy azt hitted, koronavírusos vagy, és ez elgondolkoztatott a felelősségről. Azóta sikerült változtatnod?

– Igen, létrehoztam magam és az egész család számára egy protokollt, amit gondolkodás nélkül követünk, ha bármi tünet van, mert nem hiányzik az a fajta utólagos önmarcangolás, ami akkoriban zajlott, augusztusban.

A protokoll abból áll, hogy igyekszem kéthetente tesztelni. Ha pedig gyanús tüneteket észlelek magamon, akkor lemondom a fellépéseket és értesítem a Dumaszínházat, de hála Istennek erre eddig nem került sor.

Ahogy a politikusok maszkviselése serkentőbb lehet, mint bármilyen rendelkezés, nekünk, fellépőknek is nagyon nagy a felelősségünk, mert az emberekre jobban hat, amit látnak, mint amit hallanak.

– Láttam, hogy máris feldolgoztad a vírussal kapcsolatos eseményeket a színpadon. Mennyire nehéz megtalálni azt a határt, hogy mennyire lehet ezzel poénkodni? Hiszen azért ennek a történteknek van tragikus oldala is.

– A közönség nagyon jó lakmuszpapír. Azonnal tudják és jelzik, hol a jó ízlés határa. De azt remélem, a saját szenzoraim is vannak most már annyira finomak, hogy magamtól is érzem. Ha pedig mégis túllépem ezeket a határokat, annak oka van. Véletlenül én már nem csúszok bele semmibe.

– Pénteken mutatja be a Comedy Central „Életed filmje” című estedet.

– A címéhez mérten az est vállalásai is meglehetősen nagy. Kétszer 50 percben az emberi élet egészéről beszélek a születéstől a halálig, és az egyes életszakaszok kínjairól és nyűgjeiről. 42 évesen ezeket részben átéltem, részben idősebb barátaimon látom, mi vár rám. Ez a legjobb időszak talán, a negyvenes évek, hogy az ember megpróbálja egyben látni az egészet, és megkeresni az értelmét.

Ez az első olyan estem, de talán azt is meg lehet kockáztatni, hogy egész Magyarországon az első olyan est, ahol nem minden felhőtlen kacagás és nem mindig fergeteges slussz poén a vége, hanem vannak torokszorító pillanatok is. Sőt, volt olyan néző, aki katarzis élményről számolt be.

– Még arról beszélj kicsit, hogy ha nem lesz újabb karantén, mikre készülsz a közeljövőben akár előadóként, akár íróként.

– Nem tudom, el lehet-e árulni, de talán igen: a Magyar Állami Operaház felkérésre Donizetti Az ezred lánya című operájának librettóját dolgozom át kicsit modernebb, kicsit poéndúsabb szövegre. Ezen kívül tervezem a YouTube csatornám újraindítását ismert színészek bevonásával, de ez tényleg még csak terv.

– A Karantényeknek terveztek folytatást?

– Egyelőre nem, de szilveszterkor biztos lesz szokás szerint valamilyen humoros híradó különkiadás. Persze, ha közben történik valami, netán ismét összeáll az operatív törzs, mint az LGT, egy búcsúkoncert erejéig, akkor lehet, hogy megemlékezünk róla.

A Dumaszínház estjei a Comedy Centralon

Kovács András Péter "Életed filmje" című estjével indulnak a Dumaszínház estjei a Comedy Centralon.

További műsorok:

• 09. 18.: Kovács András Péter: Életed filmje 1-2. rész (egyben leadják)

• 09. 25.: Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 1. rész

• 10. 02.: Kőhalmi Zoltán: Pályatévesztési tanácsadó 2. rész

• 10. 09.: Hadházi László: Megyünk a levesbe 1. rész

• 10. 16.: Hadházi László: Megyünk a levesbe 2. rész

• 10. 23.: Dombóvári István: Szóra sem érdemes!

fotó: Georgij Merjas

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
eszenyi.jpg

Álarcos énekes: Lelepleződött a Tigris, Eszenyi Enikő volt a maszk mögött

A nyomozóknak leesett az álla, mikor meglátták, kit rejt az álarc. Eszenyi elárulta azt is, hogy nagyon nehéz volt a jelmeze, alig bírt menni benne.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Újabb versenyző búcsúzott az Álarcos énekes produkciójából. A nyomozók közül többen is Ónodi Eszterre tippeltek, de volt egy szavazat Trokán Nórára is.

Ám a maszk mögül végül Eszenyi Enikő bukkant elő.

Nagyon tévúton voltak - vallották be a nyomozók is, akik még előzőleg azon is vitáztak, hogy férfi vagy nő bújik meg az álarc mögött. Sebestyén Balázs többször is elmondta, hogy nem hiszi el, hogy Eszenyi volt a Tigris.

VIDEÓ: A leleplezés

Ilyen rejtélyes nyomokat adott magáról a Tigris:

hirdetés

És a produkciója:

A szombati adásban Nagy Ervin vette át Gáspár Laci helyét, amíg az énekes felépül a koronavírus-fertőzéséből.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1024px-Tom_Hardy_42774738485-1000x667.jpg

Egyre biztosabb, hogy Tom Hardy lesz az új James Bond

Még júniusban szerepelhetett sikeresen a meghallgatásokon.
Fotó: Gage Skidmore/Wikipedia - szmo.hu
2020. szeptember 20.


hirdetés

Bár hivatalosan még nem jelentették be, egy brit lap már tényként kezeli, hogy Tom Hardy veheti át a szmokingot és a fegyvert a James Bond szerepéből idén visszavonuló Daniel Craigtől.

A The Vulcan Reporter tudni véli, hogy

a színésznek még júniusban ajánlották fel a szerepet, miután meggyőző teljesítményt nyújtott a meghallgatásokon.

A forrás szerint idén novemberben tervezték bejelenteni a színészt - akkor, amikor a Nincs idő meghalni című 25. Bond-filmet bemutatják, ám a járványhelyzet miatt a bejelentést átcsúszhat 2021-re. A Daily Mail szerint az is ezt jelezheti előre, hogy a fogadóirodáknál jelentősen lecsökkent a szorzó Hardy nevénél, ami több mint sokatmondó.

Hardy korábban nem rejtette véka alá, hogy szívesen eljátszaná Bondot, ám rendkívül szűkszavúan nyilatkozott róla, nehogy ártson ezzel az esélyeinek.

hirdetés

Ezzel ő lenne a 7. James Bond, azt a Daniel Craiget váltaná, aki már évek óta pedzegeti visszavonulását. 2005 óta 5 Bond-filmben játszotta el a címszerepet, és bár már 2016-ban azt mondta, hogy elege van a titkosügynökből, még visszacsábították, így láthatjuk még egyszer a Nincs idő meghalni című filmben épületeken ugrálni és szép nőket megmenteni. Ha Hardyé lesz a megtiszteltetés, olyan színészek sorába kerül be, mint Sean Connery, George Lazenby, Roger Moore, Timothy Dalton és Pierce Brosnan.

Amennyiben a vírushelyzet engedi, november 19-én mutatják be a Nincs idő meghalnit.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!