hirdetés
F.BelaDSC_0294.jpg

„Nagyon boldogan játszom ezeket az epizódszerepeket” – beszélgetés Fesztbaum Bélával

Sosem volt még szerencsém egy színésszel úgy interjút készíteni, hogy egyenesen a színpadról jön le, és két jelenése között beszélgetünk az öltözőjében. Fesztbaum Béla elárulja, hogy nem én vagyok az első, akivel így találkozik.
szöveg:Göbölyös N. László - fotók: Gál Bereniké - szmo.hu
2020. február 22.


hirdetés

Éppen A Pál utcai fiúk délutáni előadása zajlik a Vígszínházban, és ebben benne van pályájának két meghatározó eleme: Molnár Ferenc és a zene.

– Milyen volt Önnek az első Pál utcai fiúk-élménye?

– Kötelező ifjúsági irodalomként találkoztam a regénnyel, nagyon emlékezetes, megrázó élmény volt, de aztán sokáig nem találkoztam vele semmilyen formában. Aztán, miután alaposabban megismertem a Molnár Ferenc-életművet, jól helyre tudtam tenni benne a Pál utcai fiúk-jelenséget. Arra azonban álmomban sem gondoltam, hogy ebből az anyagból egyszer ilyen kirobbanó sikerű zenés színházi előadás, talán még annál is több, kivételes ügy lesz itt a Vígszínházban és pont én képviselhetem a felnőttek világát Rácz tanár úr emblematikus figurájával. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy így alakult, és büszkén adom át mindazt a nézőknek, ami a regényből egy szerepen keresztül átadható.

– A Pál utcai fiúk valóban ennek az évtizednek az egyik ikonikus előadása lett. Megkockáztatom, hogy napjainkban a hatása olyan, mint a 70-es években a Képzelt riport…

– Ezt pontosan el tudom képzelni, annál is inkább, mert a két előadást összeköti a rendező személye, Marton László, aki kivételes érzékkel és nagy tudással alakította a Vígszínház zenés arculatát is. És olyan meghatározó előadások gördültek ki a kezei közül, mint a Képzelt riport, A padlás, az operett műfajában a Fekete Péter, vagy az Össztánc, amely ugyancsak nagyon erőteljesen használta a zenét és a mozgást. És immár idetartozik A Pál utcai fiúk is. Lehet, hogy öt év múlva is ugyanígy tudnánk itt beszélgetni előadás közben…

hirdetés

– A mai tizenéveseknek mit ad ez a darab a maga tartalmában, esztétikai és morális élményben?

-Az alapmű megkerülhetetlen. A sikerben ott vannak Dés László dallamai, Horváth Csaba koreográfiája, Geszti Péter szellemes dalszövegei, Grecsó Krisztián átirata, a színészek nagyon odaadó, ambiciózus játéka.

De valahol mégis a regény sikere ez, amely különleges költőiséggel szól a hazaszeretetről, a barátságról, az árulásról, az otthonról, az egymásért való felelősség-vállalásról, a szembeforduló oldalak egymáshoz való viszonyáról, a megbékélésről, a gyerekként, kiskamaszként is átélhető tragédiáról, hogy mindennek ára van, amit meg kell fizetni, de tenni kell az ügyünkért.

Ezek mind olyan hívószavak, amelyek azok lehettek a regény megszületésekor, majd az azt követő évtizedekben is, hiszen A Pál utcai fiúk nemzedékek kedvenc olvasmányává, nemzetközileg is jegyzett ifjúsági regénnyé vált. Hogy a 2010-es évek második felében mindez újra ennyire fontos lett, és ilyen erősen szólal meg, azt is mutatja, hogy az előadás jókor, jó helyen jött létre, mert van nálunk most egy színésznemzedék, amely így meg tudja szólaltatni.

– És lehet, hogy ez is egy olyan színésznemzedék lesz, mint amelyik éppen a Képzelt riport körül kristályosodott ki, majd vált a Vígszínház derékhadává Kern Andrással, Kútvölgyi Erzsébettel, Lukács Sándorral, Tahi Tóth Lászlóval, Hegedűs D. Gézával..-

– Azt gondolom, hogy erre minden lehetőségük megvan. Ez most egy édeni állapot. Előbb-utóbb óhatatlanul lecserélődnek szerepek, de emlékezni fogunk arra, hogy volt egyszer 2016-tól egy remélem, minél hosszabb időszak, amikor ez az alapcsapat vitte A Pál utcai fiúkat. Már bőven túl vagyunk a 250. előadáson, és még mindig nagyon sokan várakoznak, hogy jegyet kapjanak rá.

– Maradjunk Molnár Ferencnél, de lépjünk tovább. Február 29-én lesz A doktor úr premierje. Mit kell tudni erről a nagyon népszerű, sok színrevitelt megért darabról?

– A doktor úr Molnár Ferenc első színdarabja, 1902-ben írta. Eredetileg nem a Vígszínháznak tervezte, hanem a Nemzetinek, Beöthy László igazgató rendelte meg tőle. Mire azonban elkészült vele, Beöthyt leváltották, az új igazgatónak meg nem akarta odaadni. Ezért a darab dramaturg- és újságírói kapcsolatai révén került a Vígszínházhoz, itt mutatták be nagy sikerrel a fiatal újságíró-publicista első bohózatát. Érdekesség, hogy miközben a Vígszínház számtalan Molnár-darab felújítását érte meg, A doktor úrhoz legelső premierje óta nem nyúltak hozzá. Most tehát mintegy „második ősbemutatóra” készülünk. Bohózat, és valóban a korszak legnépszerűbb, legsikeresebb francia vígjátékainak mintájára készült, én azonban azt gondolom, és talán színháztörténészek is osztják a véleményemet, hogy bár nem a legjelentősebb Molnár-mű, egy hallatlanul tehetséges fiatalember első jelentkezése: „Figyeljetek, mert itt valami különleges dolog készülődik, aki én vagyok”.

A színházat és az életet nagyon jól ismerő, a mondatokat, a magyar nyelvet, a humort, a szellemességet kiválóan értő szerzőről van szó.

Öt évvel később már megírja Az ördögöt, ami valódi remekmű és meg is hozza számára a nemzetközi hírnevet is. Többféle változat is létezik belőle, maga Molnár Ferenc egészítette ki zenés darabbá Zerkovitz Béla dalaival, mi most a prózai darabot adjuk elő Zsótér Sándor rendezésében.

– Mint minden Molnár Ferenc-darabban, az egyes figurák ebben is jutalomjátékot kínálnak a színészeknek.

– A darab egy ügyvéd és egy zseniális szélhámos-betörő összefonódó kapcsolatán alapul. Ez a tolvaj mutat görbe tükröt ennek a képmutató, hazug városnak, az ügyvédnek és családjának. Mindenkinek van valami takargatni valója és erre épp egy tolvaj, a maga szellemességével, egyéni moráljával és bölcsességével világít rá. Ez adja a darab alapvető értékét és üzenetét. De mivel mégis csak bohózatról van szó, remélem, hogy a közönség lelkes szórakozással fogadja.

– Tehát valamennyi szereplő megéri a pénzét, kezdve dr. Sárkánytól, akit Ön alakít.

– Dr. Sárkány egy fiatal, feltörekvő ügyvéd, a város bűne tartja el és emeli magasra. Az ő nagyravágyása és még többet akarása okozza a vesztét. Felesége a félrelépésen gondolkodik – a tolvaj ezt is leleplezi – az ügyvédi iroda fiataljai is egy nem igazán pártolt viszonyt kezdeményeznek, ők is hamar lebuknak. Ennek az erkölcstelen világnak szúr oda elegánsan Puzsér. Bár a címszereplő az ügyvéd, de a tolvaj az igazi központi figura. Puzsér egy kicsit Az ördögnek előképe. Egy kedves fiatal kollégám, Dino Benjámin játssza ezt a szerepet. Az ősbemutatón Hegedűs Gyula alakította. Reméljük, hogy Benjáminnak nagy bemutatkozás és egy szép karrier kezdete lesz.

– Az Ön pályafutását folyamatosan átszövi Molnár Ferenc: az ön szerepein, rendezésein, önálló estjein keresztül rádöbbenhetünk, hogy milyen kimeríthetetlen életművel állunk szembe: irodalmi munkássága mellett élete is kész regény, és akkor még nem szóltunk napjainkban kevéssé ismert publicisztikájáról.

– Amikor néhány évvel ezelőtt a Pesti Színházban lehetőséget kaptam rendezésre a színház nagy öregjeivel egy kifejezetten rájuk szabott válogatással, már akkor egyértelmű volt számomra, hogy nemcsak a drámaíró Molnárt lesz érdemes megmutatni, hanem a publicistát is. Mert míg ez a csodálatos szerző egyik kezében egy nagyon szórakoztató vígjátéki tollat tart, amellyel estéről estére elbűvöli a Vígszínház zsöllyéjének elegáns közönségét, addig a másik kezében ott van egy vitriolos, kemény, nagyon őszinte, szenvedélyes újságíró toll, amely nagyszerűen kiegészíti a másik Molnár Ferencet. Azt hiszem, egyik sincs a másik nélkül. Így tudtam megmutatni A MONOKLIBAN az író és az újságíró Molnárt együtt. Ennek az estnek volt a továbbgondolása a Szülőfalum, Pest már csak publicisztikán alapuló egyszemélyes színházi estem a Rózsavölgyi Szalonban – ennek utolsó előadása április 23-án lesz.

Amikor a Molnár-örökösök megnézték az előadást, megkérdezték tőlem: mit írtál bele? Egy sort sem – feleltem. Minden, ami elhangzik, százéves szöveg. Csak hát a száz évvel ezelőtti szituációk, politikai-közéleti állások, a száz évvel ezelőtti Pest gazdasági és közéleti anomáliái váratlanul borzasztóan ismerőssé váltak. Ezért is gondoltam, hogy nézzük meg Molnárnak ezt az arcát, hogyan látta egykoron városát, a benne szereplő alakokat, kisembereket, politikusokat, a kultúra képviselőit, hogyan látta benne saját magát, írói attitűdjeit.

És nem utolsósorban: hogyan fejlesztette azt a csodálatos magyar nyelvet, amit a mai napig beszélünk, és amelynek gazdagításához Molnár Ferencnek és kortársainak nagyon sok köze volt. Ugyanezt kerestem már a Vígszínház Házi Színpadán mai napig menő Kosztolányi-estemben, A léggömb elrepül-ben is.

Molnár azt is gyakran megcsinálta, hogy egy színpadon kipróbált mondatot beleírta egy újságcikkbe, Ha megtetszett neki egy cikkbeli fordulat, lehet, hogy valamelyik szereplője szájába adta.

Tehát a kávéházban ülő, újságcikket fogalmazó, éppen egy pesti problémát okosan tárgyaló alak nagyszerűen kiegészíti azt a szellemes, monoklis, rengeteg humorral és bon mot-val író Molnár Ferencet. Én éppen ezt a kettősséget szeretem benne, hogy egyszerre lehet vele szórakoztatni vagy mélyebb rétegek felé célozni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
omega.jpg

Két tagjuk halála után alig pár nappal megjelent az Omega új nagylemeze

A dátumot rég kitűzték, akkor még fogalmuk se volt, hogy Benkő Lászlót és Mihály Tamást is szinte egyszerre veszítik el. „Ezt nagyon meredeken intézte az élet” – fogalmazott Kóbor János.
MTI - szmo.hu
2020. november 25.


hirdetés

Tizennyolc dal került az Omega Testamentum című új lemezére, amelynek életútösszegző mondanivalójának szomorú aktualitást ad Benkő László és Mihály Tamás múlt heti halála.

"Ezt nagyon meredeken intézte az élet. A lemez megjelenésének időpontját már jó ideje kitűztük, de Laci és Misi halála mindannyiunkat sokkol és megfontolásra késztet. A koronavírus szörnyű dolog, de most időt ad nekünk gondolkodni, mi legyen az Omegával" - mondta Kóbor János énekes, zeneszerző az MTI-nek.

A Testamentum az 1962 óta létező legendás együttes tizenhetedik stúdiólemeze, amelynek munkálatai csaknem négy éven át zajlottak. Benkő László billentyűs, zeneszerző halálával Kóbor János maradt egyedül az alapító tagok közül, a szintén az elmúlt napokban elhunyt Mihály Tamás basszusgitáros, aki csaknem öt évtizeden át volt meghatározó tag, 2014-ben játszott utoljára a zenekarral.

Az új lemez zenéje a frontember szerint a "totális rock" elnevezéssel írható le; az Omega klasszikussá vált szimfonikus progresszív és space rock elemei keverednek modern hangzásban.

"A templomokban előadott, de még a régi dolgokból válogatott 2014-es Omega Oratórium anyag koncertjei nagyobb sikert hoztak, mint azt vártuk. Ezért úgy döntöttünk, hogy az új album számait eleve templomi megszólalásra tervezzük, orgonával, kórussal. A zenék és a szövegek a munkafolyamat során több változáson mentek keresztül, átalakult a stílusvilág is. A lemez 2020 elejére elkészült, de közbeszólt a koronavírus, így tolódott a megjelenés most novemberre" - idézte fel Kóbor János.

hirdetés

Mint megjegyezte, a legutóbbi Omega-sorlemez a 2006-os Égi jel volt. Kitért arra, hogy a 2017-ben megjelent Volt egyszer egy Vadkelet című Omega-kiadvány egyfajta "időhúzás" volt a részükről, mert bár több új dal szerepelt rajta, még javában dolgoztak a Testamentumon, így a zenekar 55. születésnapjához kapcsolódva egykori kelet-európai sorstársaikat (Puhdys, SBB, Olimpic), valamint a testvérzenekar Scorpionst és dalait helyezték akkor előtérbe.

A GrundRecords gondozásában most megjelenő Testamentumra tizennyolc dal került. A többségben lévő új szerzemények (köztük a Mennyben az angyal, az Álom XXI. század, A démon vagy a Légy hű magadhoz!) mellett korábbi Omega-sikerek (A Föld árnyékos oldalán; Varázslatos, fehér kő; Huszadik századi városlakó; A holló; A látogató) újragondolt változatai is hallhatók. Az új szövegeket az Omega történetének két meghatározó szövegírója, a misztikusabb világú Sülyi Péter és a konkrétabb Trunkos András írta.

"Szerintem jót tett a CD-nek, hogy az új dalok közé néhány régebbi Omega-számot illesztettünk. Visszanyúltunk a hetvenes, a nyolcvanas és a kilencvenes évek korszakaihoz is, egy dal esetében az eredeti, eddig nem publikált dalszöveget használtuk. Ez a 200 évvel az utolsó háború után, ami eredetileg Hangyanép volt, de Sülyi Péter szövegét 1971-ben nem engedte át a cenzúra, így írt egy másikat, ami szintén elég jó lett" - tette hozzá az énekes.

Kóbor János hangsúlyozta: a rockzenét kevésbé művészeti vagy zenei műfajnak, sokkal inkább hitnek tartják.

A lemez csütörtökön jelenik meg 15 ezer példányban és országszerte a Mol-benzinkutaknál lehet megvásárolni. "Szándékaim szerint nem ez lesz Omega utolsó stúdióalbuma. Már csináljuk a következőt".

A Testamentumot Kóbor János mellett producerként jegyző Trunkos András, aki az Omega menedzsere is, az MTI-nek elmondta: a lemez német kiadója az Egyesült Államoktól Japánig számos országban fogja terjeszteni az anyagot angol, illetve német változatban. A tervek között szerepel egy Testamentum-film is.

"Ahogy lehetséges, remélhetőleg jövő tavaszra szervezek egy templomturnét az Omega számára, amelyen a Testamentum mellett néhány régebbi dalt adnánk elő. A koncertsorozatot az Omega elhunyt tagjai, Benkő László és Mihály Tamás mellett Somló Tamás és Laux József emlékének szenteljük"

- szögezte le Trunkos András.

Az Omega minden idők egyik legsikeresebb magyar rockzenekara, világszerte több mint 50 millió albumot adott el. Olyan slágerek fűződnek hozzá, mint a Petróleumlámpa, a Gyöngyhajú lány vagy a Fekete pillangó.

A zenekar klasszikus felállása 1971-ben alakult ki, abból Kóbor János mellett Molnár György gitáros és Debreczeni Ferenc dobos ma is a csapat tagja, de az Omegában hosszú évek óta szerepel például Szekeres Tamás gitáros és Szöllősy Kati basszusgitáros. 1963 és 1971 között, a beatkorszakban az együttes tagja volt Laux József, Somló Tamás és Presser Gábor is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
legjobb-noi-alakitasok-cimkep.png

Jodie Fostert hatszor megerőszakolták, Brie Larsont pincébe zárták - legjobb női alakítások vol 2.

Brutális mélységekbe mentek le lelkileg ennek a listának a szereplői is.
Szajki-Vörös Adél, fotó: YouTube - szmo.hu
2020. november 26.


hirdetés

Az első listánk után kiderült, hogy a teljesség igénye nélkül lehet csak hatalmas filmes alakításokról beszélni, ezért készítünk egy második részt is, tekintettel a filmtörténet nagy klasszikus alakjaira is. Íme:

Patricia Arquette: Sráckor

Patricia Arquette minden mozirajongó szerencséjére az utóbbi években reneszánszát éli, és mivel szépen öregszik, vállalja idővel változó külsejét, nem nem mellesleg mindig megtalálja az adott karakter igazságát, így Arquette-et is rendre megtalálják a hozzá illő szerepek. Ilyen volt a Sráckor, ami egy óriási projekt volt, egy hatalmas, katartikus végeredményű mozi: Richard Linklater rendező egy család életét követte színészekkel a főszerepben, voltaképp félig dokumentarista megközelítéssel, 12 éven át. Az eredmény: maga az élet, filozofikus munka az idő múlásáról és a gyermekkor végéről.

Brie Larson: A szoba

Larson, akárcsak Arquette, Oscar-díjat érdemelt ezért a 2015-ös filmért, amely egy csodás regényadaptáció. A sztori középpontjában egy anya és fia áll (a film másik nagy felfedezése Jacob Tramblay volt), akik fogságban, egy ház pincéjében töltik a gyötrődő napjaikat, majd egy napon az anya úgy dönt, lehetőségük adódik a szökésre, és meg is kell próbálniuk. Érzékeny, könnyfakasztó az alakítása Larsonnak, akárcsak a történet, ami fogva tart az utolsó pillanatig.

hirdetés

Jodie Foster: Vádlottak

Hosszasan gondolkodhatnánk, hogy Foster vajon a Vádlottakban (1988), vagy A bárányok hallgatnakban alakított nagyobbat, de egyrészt összehasonlíthatatlan a feladat, másrészt a filmek maguk is azok. A Vádlottak véresen komoly dráma, egy olyan hatszoros nemi erőszak jelenettel, amit csak a legerősebb idegzetű nézőknek ajánlunk. Viszont az utána következő tárgyalótermi drámában fejlődik hatalmasat Foster figurája, és a megsebzett, megalázott, egyszerű nőt hibátlanul, megindítóan alakítja.

Giulietta Masina - Országúton

Fellini klasszikusa igazi kortalan remekmű, amilyen időtlen benne a két színész, Masina és Anthony Quinn játéka. A vándorcirkuszos, akinek látszólag kőből van a szíve, és a szeretetvágytól fűtött bohóclány történetén nincs, aki ma sem könnyezné el magát. Masina játéka sokdimenziós: az érzelmi intelligencia és a félbolondság, az örök, állhatatos szeretet keveréke és szimbóluma.

Ingrid Bergman - Casablanca

A legnagyobb női alakítások egyik legkiemelkedőbbike egy visszafogott, szerelmes nő. Humphrey Bogarttal az oldalán Bergman egy jövő nélküli, de csodás múlttal bíró, örök szerelem történetét meséli el. A filmvégi csillogó szempárt, akárcsak elgyengült pillanatait, nem felejti, aki látta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
baba-2.jpg

Álarcos énekes: A Baba lepleződött le, két nyomozó is jól tippelt

A következő adásban kiderül, ki nyeri meg a versenyt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 29.


hirdetés

A vasárnapi elődöntőben a Röfi, a Banán, a Baba és a Zebra állt a színpadra. A végén a Baba és a Röfi közül a nyomozók végül a Röfit engedték tovább, így a Babának kellett lelepleznie magát.

A zsűriből Gáspár Laci és Csobot Adél is jól tippelt, a Baba jelmezében az X-Faktorban megismert Manuel rejtőzött.

A Baba produkciója:

És ezeket a nyomokat hagyta:

Majd a leleplezés:

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
csikzenekar.jpg

LGT „csíkosított” változatban: a Csík Zenekar Presserék előtt tiszteleg új lemezével

Az anyagot együtt, élőben játszották fel. A Csík Zenekar idei óévbúcsúztató koncertje a járványhelyzet miatt elmarad.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 27.


hirdetés

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.

"Óévbúcsúztató koncertjeinket Budapest mellett Egerben is meg szoktuk tartani. Tavaly Pici bácsi és James volt a vendégünk, és a fellépésre velük próbálva állapítottuk meg, milyen sok LGT-dalt játszottunk már az évek során. Arra gondoltam, jó lenne lemezt csinálni ezekből"

- mondta Szabó Attila, a Kossuth-díjas Csík Zenekar hegedűse, gitárosa, az LGT-dalok átdolgozója az MTI-nek.

Az együttes és Presser Gábor, az LGT vezetője, fő zeneszerzője közötti kapcsolat több mint tízéves. A zeneszerző más fellépők mellett ott volt a Sziget fesztivál nagyszínpadán 2012-ben tartott Daloskönyv című esten is, amelyen elhangzott a mostani albumról két dal, az És jött a doktor, valamint a Rock and roller.

"A Miénk itt a tér és A dal a miénk átdolgozása kifejezetten erre a lemezre készült, a Jóbarátok vagyunkra 2018-ban csináltam meg a mi verziónkat, amikor a Csík 30 + Szabó Attila 50 jubileumi koncert volt Egerben. Az átdolgozásdi fordítva is létezik: Presser Gábor Rúzsa Magdival közös koncertjein a mi egyik nótánkat, az Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen... címűt is elő szokta adni" - fejtette ki Szabó Attila.

hirdetés
A zenekar

Az 1988-ban Kecskeméten Csík János hegedűs-énekes vezetésével megalakult Csík Zenekar 2005-ös albumán (Senki nem ért semmit) szerepeltek először a felvidéki, békési és erdélyi muzsikák mellett rockszámok (akkor a Kispál és a Borz néhány dala) feldolgozásai. A magyar népzenébe és a zenekar hangvételébe belesimuló verziók alapját azóta is Szabó Attila készíti, ezek a számok (elsősorban Kispálék Csillag vagy fecskéje és a Quimby Most múlik pontosanja) komoly népszerűséget hoztak a Csík Zenekar számára.

"Amikor elkészülök egy-egy feldolgozással, mindig megmutatom az eredeti szerzőnek, mert fontos, hogy neki is tessen a dolog, így volt ez Presser és Karácsony esetében is. A dal a miénk című lemez többek között abban különbözik más tribute-produkcióktól, hogy a megidézettek is közreműködtek.

Az album anyagát tavasz végén kezdtük összerakni, amikor a koronavírus-járvány első hulláma után már ezt megtehettük együtt. Kicsit finomítottunk néhány korábbi verzión, volt, hogy kicseréltünk egy-egy akkordot. Az anyagot együtt, élőben játszottuk fel"

- mondta a zenész.

A lemez egyik különleges pillanata, amikor a Loksi című 1980-as lemezről átemelt Áldd meg a dalt "csíkosított" változatában a kalotaszegi hajnalit a szerző, Karácsony János énekli. A népdal felcsendülésekor az együttes ugyanazokat a harmóniákat játssza, amelyek az eredeti LGT-számban vannak.

"Csodálatos együtt muzsikálni azokkal, akiknek a zenéjén felnőttem."

A CD-n, amely a Tom-Tom Records gondozásában jelenik meg, a két LGT-zenész mellett a Rock and rollerben Kovács Kati, illetve szájharmonikán Ferenczi György is hallható.

"Gyerekkoromban imádtam ezt a dalt, a feldolgozáshoz az ötletet egy régi román táncmuzsika, a calus adta, ami a Tiszta szívvel című, 1997-es lemezünkön is hallható."

Szabó Attila reméli, hogy a népzene népszerűsítése mellett a Csík Zenekar feldolgozásai az LGT-t is megismertetik azokkal a fiatalokkal, akik a régebbi zenéket nem hallgatják.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!