hirdetés
MG_3064.jpg

„Nemzetközi cégvezetők költöztek haza a szülőfalujukba, mert a helyi együttesben táncolnak”

Mit adhat egy kis falunak, ha van néptánccsoportjuk? Mi a Művészetek Völgye egyik legrégebbi helyszínének története? Héra Évával, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség elnökével beszélgettünk.
Láng Dávid; fotók: Művészetek Völgye - szmo.hu
2020. július 28.


hirdetés

Nagyjából 10 éve alaphelyszíne a Művészetek Völgyének a Muharay udvar, ahol autentikus táncosokkal és sok más népművészethez kapcsolódó programmal várják a látogatókat.

Bár a fesztivál idén nyáron elmaradt, a helyette betervezett őszi Völgyhétvégéken is lesznek hasonló szellemiségű programok. Ennek apropóján beszélgettünk a szervező szövetség elnökével, Héra Évával.

– Milyen szerepe van a hagyományőrzésnek 2020-ban?

– Ez az a kérdés, amit talán leggyakrabban megkapok. A hagyomány az örökség olyan elemeiből áll (tárgyak, szokások, cselekvések), amit nemzedékeken át megőrzünk és tovább viszünk. A hagyományőrzés érdekes gyűjtőfogalom, hiszen mindenki érdeklődése, műveltsége, környezete, társadalmi helyzete szerint különböző hagyományokat ismer és tart fontosnak.

Szövetségünk tagjai olyan táncegyüttesek, melyek saját településük tánc- és szokáshagyományaival foglalkoznak, ezek megőrzése és átörökítése a célunk. Arra törekszünk, hogy a hagyomány ne csak színpadi mozgalomként legyen jelen, hanem meghatározza egy tágabb közösség, település viszonyát a saját kulturális örökségéhez.

hirdetés

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a hagyomány ne külsőségeiben jelenjen meg együtteseink programjában, nem a pusztai romantikát képviseljük. Szándékaink szerint leghitelesebb formában azt az élő kultúrát mutatjuk be, mely a paraszti társadalmak közösségi életét, szokásait jellemezte.

A hagyomány nem csupán a múlt, hanem az a tapasztalat és tudás, melyet a jelenben is felhasználunk és a magunk képére alkotva újra éltetünk. A népművészet, melyben a nép részese az alkotásnak, közösségi művészet, mely az alkalomhoz igazodva mindig új alakot és funkciót kap. Ahogy Illyés Gyula fogalmazott, „használ az asztal és a szék.” Ami azt jelenti, hogy nem a díszítés, a kirakat, hanem a funkció az, ami igazán fontos: használható és minden ember számára elsajátítható legyen.

Héra Éva (fotó: Kelemen Gergő)

– A Szövetség 30 éve létezik, ezalatt rengeteget változott a világ. Miben más az önök munkája, mint annak idején?

– Leginkább abban, hogy 30 évvel ezelőtt ezeknek az együtteseknek még komoly támogatásuk volt. A szakszervezetek, tsz szövetségek, önkormányzatok is jelentős összeggel, vagy épp infrastruktúrával járultak hozzá az működésükhöz. Nos, a rendszerváltással nagyjából egy időben ez gyakorlatilag összeomlott. Az együttesek azonban önszerveződő, valódi civil közösségek voltak, így nem jelentett gondot az országos szövetség megalakítása.

A legidősebb hagyományőrző csoportok az 1920-as években alakultak, és 80-90 éves folyamatos működés jellemző rájuk. A két háború közötti években más volt a falu életformája, még népviseletben jártak és a mulatságokban a hagyományos táncokat ropták. A színpadon bemutatott koreográfiák még a közösség által tudott táncokból és zenéből születtek, melyet a tanító vagy a jegyző állított színre.

A társadalom és az életmód változásaival egyre inkább háttérbe szorult és kikopott az életünkből ez a kultúra, és színpadi-amatőrművészeti mozgalomként élt tovább. Az 1970-es évek „nomád nemzedéke”, a táncházasok fedezték fel és tették tartós „divattá” a néptáncot és népzenét. Ez egy új korszaka a „hagyományőrzésnek”, a lényege a megismerés, a tudás és a továbbadás.

A 1980-as években a működéshez elengedhetetlen szakmai ismeretek elsajátítása mellett meg kellett tanulni a működéshez szükséges feltételek megteremtését is.

Ma már nem elég csak a próbateremben és a színpadon bizonyítani egy együttesnek! Ki kellett nevelni a társadalmi vezetőségeket, a szervező, pályázatíró munkatársakat, akik ennek a munkának a legfőbb segítői. Nagyon sok fiatal kapcsolódott be a munkába és öröm, hogy egyre több a gyerek is, akik büszkén viselik „A néptánc menő!” feliratú pólóikat.

– Mit adhat egy kis falu közösségének a helyi néptánccsoport?

– Bár egyre több a falusi közösség, de sajnos mégsem ez a jellemzője kistelepüléseinknek. Tehát a válaszom az, hogy ahol működik együttes, az gyakorlatilag mindent jelent. Szórakozást, barátokat, egy értelmes, cselekvő élet kereteit. Ahol semmi más közösségi élmény nincsen, egy tánccsoport hihetetlen kapcsolati hálót képes felépíteni, aminek generációkon átívelve mindenki a részese.

A rábaközi Szanyban például az ország egykori talán leghíresebb táncosáról, Szentes Varga Ferencről nevezték el a régió hagyományőrző táncversenyét. Az eseményen gyakorlatilag az egész falu ott volt, sőt még a névadó dédunokái is hazalátogattak. Megtiszteltetés volt a családnak, a táncosoknak és a településnek, hagyományaik, értékeik megbecsülését, elismerését jelentette a rendezvény.

Elképesztő kohéziót és összetartó erőt ad egy-egy ilyen kezdeményezés, melyben az egész közösség magára ismer, hagyományai felértékelődnek. Megtartó erőt is jelent a faluban a táncegyüttes.

Számos példát tudok mondani arra, hogy egyetemet végzett, komoly beosztású hazai és nemzetközi cégvezetők a falujukban építkeztek, mert az együttes oda köti őket.

Van orvosunk, papunk is, számos jól menő gazdálkodónk, pedagógusunk, közgazdászunk, stb. Már messze nem csak a parasztgyerekek közül kerülnek ki a táncosok! A falusi értelmiség szerepe ebben a kérdésben meghatározó és példamutató.

– Az országon belül hol működik a legtöbb csoport?

– Röviden: ott, ahol a hagyomány még élő, illetve a népművészetben gazdag településeken. Azon tájegységeinkben, melyekben a néptánc és kézműves hagyományok szervezett formái már a múlt században kialakultak. Első helyen a sárközi településeket említeném (Alsónyék, Báta, Decs, Őcsény, Sárpilis), ez a Dél-Dunántúl, Szekszárd környéke. Itt a jómódú paraszti gazdaságok, adták az alapját az ország egyik leggazdagabb népviseletének kialakulásához.

Egy sárközi leány ünnepi öltözete, melyhez Lyonból hozatták a selymet, egy évi termény árába is belekerült, de a helyi asszonyok hímzései, szövései nemcsak a népművészeti boltokban voltak keresettek, hanem külföldre is eljutottak.

Sorolhatnám még a Budapesttől nem messze található Galgamentét is (Bag, Tura, és az összes Galga- kezdetű település), Kalocsa vidéket, vagy a Rábaközt.

– Hogyan indult a kapcsolatuk a Művészetek Völgyével?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
campus-fesztival16.jpeg

Debrecenben is lesznek 500 főnél nagyobb koncertek, Majka is fellép

A Nagyerdei Stadionba szervezik a bulikat, kizárólag ülőhelyekkel.
Fotó: Rockstar Photographers - szmo.hu
2020. augusztus 03.


hirdetés

Bár a kormány döntése értelmében továbbra sem lehet 500 fősnél nagyobb koncerteket és fesztiválokat tartani, egyre több rendezvény próbál alternatív megoldást találni a helyzetre.

A Campus Fesztivál szervezői bejelentették, hogy lesznek 500 fős koncertek a Nagyerdei Víztoronyban, augusztus 19-22. között pedig négy ültetett, 500 fősnél nagyobb koncertet is tartanak a Nagyerdei Stadionban.

Az eddigi tervek szerint augusztus 19-én Majka és Curtis és a Follow The Flow, augusztus 20-án Rúzsa Magdolna és Horváth Tamás, augusztus 21-én a Kowalsky meg a Vega és a Szabó Balázs Bandája, augusztus 22-én pedig a Bagossy Brothers Company és a Punnany Massif lép majd fel a Nagyerdei Stadionban.

Mint arról beszámoltunk, a kormány úgy határozott, hogy augusztus 15. után sem engedélyezik az 500 fő feletti koncertek és fesztiválok megtartását a koronavírus-járvány miatt.

Ennek ellenére voltak, akik már találtak kiskapukat, hiszen például az Apostol 50 koncertet is megtartják majd a Papp László Budapest Sportarénában. A jegyértékesítést végző Broadway Jegyiroda azzal indokolta azt, hogy létszámkorlátozás nélkül, zárt térben megtarthatják az eseményt, hogy ez olyan rendezvénynek minősül, amely ültetett nézőtérrel rendelkezik.

hirdetés

Úgy tűnik, több zenész is ültetett koncerttel próbálja majd menteni a menthetőt, például Majka is elárulta, hogy neki is lesz ilyen koncertje.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
1-5.jpg

Végignézte, ahogy az anyja önvédelemből megöli az apját – Charlize Theron portréja

Hosszú és kemény út vezetett Dél-Afrikából Hollywoodig az Oscar-díjas színésznő számára.
Szajki-Vörös Adél, fotó: Netflix - szmo.hu
2020. július 31.


hirdetés

Charlize Theron jelenség. Most épp rövid hajjal és kemény figurákkal hódít - jelenleg a Netflixen látható A halhatatlan gárda című nagyjátékfilmje -, de volt már ilyen keményebb korszaka, például épp A rém című filmben játszott sorozatgyilkost (ezért kapta meg az Akadémia aranyszobrát). Viszont már ez is réges-rég, 2003-ban volt. Összegyűjtöttük, milyen fontos mérföldkövei voltak az életének/pályájának.

Tizenegy éves koráig nem volt foga

Egy bőrbetegség miatt antibiotikumot írtak fel neki kisgyermekkorában, ami viszont annyira elrohasztotta a tejfogait, hogy tizenegy éves koráig gyakorlatilag fogatlan volt. "Nagyon durva volt - mondta egy interjúban - folyamatosan szégyelltem magam a suliban és rejtegettem, hogy nincs fogam."

Az anyja őt és magát védte, amikor lelőtte az apját

A fogak jelentették azonban a "legkisebb problémát". Apja veszélyesen agresszív alkoholista volt, akitől a kislány Charlize folyamatosan rettegett. Howard Strennek elárulta, hogy minden reggel arra ébredt, nem tudja, aznap milyen szörnyűségek fognak történni vele. 1991-ben, a végzetes éjszakán apja félig öntudatlan részegen jött haza és lövöldözni kezdett a házban.

hirdetés

Édesanyja és Charlize a gyerekszobában bújtak el. Miután nem engedték be, a férfi háromszor a szobába lőtt. Az anya ekkor gyors döntést hozott, ő maga is fegyvert ragadott, visszalőtt és megölte a férjét. Theron a húszas évei elején terápiára járt, hogy feldolgozza a traumát. Egy televíziós interjúban kiderült, hogy édesanyja nem először mentette meg: két évesen egy medencébe zuhant, anyja pedig ruhástól utána ugrott, lemerült érte, hogy megmentse a fulladástól.

A tánc irányából érkezett

Theronnak már egészen korán voltak színpadi ambíciói, csak épp a balettbe volt szerelmes. Először modellként próbálkozott, de a balettben több önkifejezési lehetőséget látott. A sorsát és a karrierjét az terelte a színészet irányába, hogy miután New Yorkba költözött és elkezdett profi szinten balettet tanulni, térdsérülést szenvedett. Depressziós lett, semminek nem látta értelmét egy ideig. Ezután irány Hollywood.

Újra kellett tanulnia a nyelvet

Hollywoodban nem talált rá egyből a szerencse, mivel Dél-Afrikából érkezett, senkit nem ismert és ráadásul a nyelvet sem úgy beszélte, mint az amerikaiak. Hiába járt színészsuliba, folyton azt hajtogatták neki, hogy az akcentusa akadály lesz az elindulásban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szegedimarci1.jpg

„Rémisztő volt felismerni, hogy olyan egyedül vagyok, mint még soha az életemben”

A New Yorkban élő Szegedi Marci új albuma, „az értelmetlen lemez” először nálunk hallható.
Fotók: Kunfalvi Lili - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

„Szeretem a zizzenéseket, az indokolatlan hangokat, sercenéseket, és a nem várt, de szép hibákat” – mondja szegedi marci (nevét azért írja kisbetűvel, hogy így különböztesse meg zenész énjét a civiltől).

Az értelmetlen lemez című, magyar nyelvű dalokat tartalmazó album hosszú előkészületeket követően a napokban válik elérhetővé a streaming-szolgáltatóknál.

„Ha pisztolyt tartanának a fejemhez, azt mondanám, 'énekes-zajszerző' vagyok. Mondjuk elég sok évbe telt, mire erre rájöttem” – teszi hozzá a New Yorkban dolgozó előadó.

Zenék a fióknak

„Ahhoz képest, hogy nem igazán hagytam nyomot magam után dalszerzőként, viszonylag régóta zenélek. Persze, mindannyian elkezdjük valahol. Én a barátaimmal egy csavargyár hátsó pincéjében alapítottam meg az első zenekaromat. Azóta sok projektet kezdtem el és hagytam abba, egy ideje pedig már szólóban írok zenét.”

hirdetés

Marci zenei pályafutása saját bevallása szerint sem volt eddig átütő erejű, mivel nagyon sokáig kereste saját zenei hangját, korábban még a hozzá közelállók szerint sem volt közönségképes a zenéje. Az idő múlásával azzal is szembesülnie kellett, hogy egyre kevésbé tud fejlődésével kapcsolatban a hazai zenei közösségtől segítséget kapni. 2015-től szinte egyáltalán nem foglalkozott zenéléssel, úgy érezte, van elég „fiókzenész” a világon.

Garázstól a stúdióig

„New Yorkba költözésem után ütött meg először az az éteri magány, amiről addig csak olvastam. 2018 nyarán egy komoly magánéleti válság miatt olyan depresszív időszak következett az életemben, hogy azon kívül, hogy a munkámat elvégeztem, semmiben sem találtam értelmet. Nem segített az idegenség sem. New York egy labirintus, amiben, ha ügyesen navigálsz, jól értelmezed az impulzusokat, megtalálhatod a magad Szent Grálját, de nagyon durván el is lehet tévedni benne. Én először teljesen elvesztem ebben az erdőben.

Rémisztő volt felismerni, hogy olyan egyedül vagyok, mint még soha az életemben. Azt hiszem, ennek tudható be, hogy megtaláltam a saját zenei hangomat. Többé nem érdekelt a rossz kritika, érdektelenné vált, ki mit mond, csak annak lett értelme, hogy a hangokkal jóban legyek.

Egészen véletlenül találkoztam Adnan Sabirral egy brooklyni kocsmában. Ő folkzenészként dolgozik, nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot. Gondolom tetszett neki a belőlem áradó kelet-európai spleen, hamar jó barátok lettünk. Vállalta, hogy a zenei rendezője, producere lesz az új számoknak, aminek kifejezetten örültem, mert ő rajta tartja az ujját a New York-i zenék ütőerén, kiválóan ismeri a viszonyokat.”

az értelmetlen lemez

„Első körben három dalt küldtem el Adnannak. Meglepődtem a lelkesedésén, soha nem kaptam korábban ilyen pozitív fogadtatást.

Úgy éreztem, hogy a zenei ötleteim – még ha magyarul is vannak a számok – talán mégis működhetnek egy nem magyar kulturális közegben. Elkezdtünk dolgozni, az első közös projektünk a napokban megjelenő álló ötszámos minialbum.

Adnan végig segített. Az ő ministúdiójában vettük fel az éneksávokat, fogta a kezem számírás és stúdiózás közben. Egy idő után újra lett önbizalmam, legalábbis úgy érzem, ezzel az indie-elektronikus anyaggal sikerült „hazaérkezni”. Találtam egy nyelvet, ami, ha nem is tökéletes, de egészen jól működik. Ki tudom rajta fejezni magamat. Ezekben a számokban minden benne van, amit mondani tudok.”

A lemez hamarosan elérhető lesz a legfontosabb streaming-szolgáltatóknál is, a Bandcampen és a YouTube-on már meghallgatható.

A dalokról pár mondatban

napfekvő

„Mész haza a nap végén, az egész verkli másnap kezdődik elölről. Ilyenkor az embernek elég sok lapos gondolat szokott eszébe jutni, amik különben – kívülről – elég nevetségesen hangzanak.”

újlipótváros

„Életemből a legtöbbet (New York előtt) Újlipótvárosban töltöttem. Nagyon sokan szeretik, én is kötődöm ehhez a városrészhez, de arra kellett rájönnöm, hogy nekem sok lett ott egy időre a saját dolgaimból.”

kedves nora

„Egy különleges kapcsolat élménye miatt írtam a számot. A szövegéhez a kulcs az egyik kedvenc sci-fim, a Dűne.”

fekete tej

„Éppen Budapesten voltam látogatóban, és leültem a gitárommal. Ez lett belőle. Egy korábbi álmom jelenik meg benne, amit amíg élek, nem fogok elfelejteni.”

mások álma

„Kicsit olyan, mint maga az egész lemez és lehet, hogy az élet is: értelmetlen, mégis működik és valahogy, a maga módján, szép.”

Szegedi Marci szerzői Instagram-oldala itt, Facebookja pedig itt érhető el:


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szabosimon_ck.jpeg

„Jancsóval és Jennifer Lawrence-szel forgatni maga volt a csoda” – Szabó Simon 10 kedvenc munkája

Kikérdeztük a csütörtökön mozikba kerülő Pesti balhé sztárját a kedvenc filmjeiről. Mindről elmesélte személyes élményeit is.
fotó: Szabó Simon a Pesti balhé c. film díszbemutatóján - szmo.hu
2020. augusztus 01.


hirdetés

Negyven éves, de jókora filmográfiája van. Szabó Simon sokszínű személyiség: arcát számos helyről ismerhetjük: tévés sorozatokból, mozifilmekből, sőt, rendezőként is remek. Most megkértük, mondjon pár személyes infót a kedvenc filmjeiről (a listával egyébként szinte teljesen egyetértünk).

1. Moszkva tér

Nekünk is az egyik kedvenc filmünk vele Török Ferenc kultikussá vált darabja, melyben a színész hiteles, vagány karaktere örökre a retinánkba meg a szívünkbe égett.

"Nem kérdés, itt lettem szerelmes a műfajba. Itt döntöttem el, hogy filmezni szeretnék, de nem csak mint színész, hanem rendezőként is."

2. Zsebzsötem

hirdetés

"Az első komolyabb kisjátékfilmünk. A mai napig megtalálható a neten. A YouTube előtti időkben 60 000-nel is többen töltötték le, alig pár hónap alatt." Ez azért menő szám. A Zsebzsötem egyébként az 50. Országos Független Film Fesztivál fődíját nyerte el 2003-ban.

3. Papírrepülők

Simon legelső nagyjátékfilmjét anno a 2009-es Filmszemlén láttuk, és lenyűgözött minket a hitelesen ábrázolt fiatal generáció iránti érzékenysége és magától értetődő, szuggesztív filmes gondolkodásmódja és realisztikusságra törekvő színészvezetése. "Az első nagyjátékfilmünk. Rengeteg szívességből és baráti segítségből készült, minimális pénzből. Bejártuk vele a fél világot, feltettük magunkat a nagy filmes térképre."

4. Fal

Szabó rendező-forgatókönyvírója volt ennek a hatásos, a képek és a történet erejével megrendítő kisfilmnek. "Európa Filmdíjra jelölt kisjátékfilmünk, több, mint 70 országba jutott el. Rengeteg munka, barátság, fesztiváldíj köszönhető ennek az alkotásunknak."

5. Zuhanórepülés

A Zuhanórepülés méltó a címéhez: egy igazi, pontos karakterábrázolású mélyrepülés volt a fővárosi lét extremitásainak és extrém figuráinak világába. "Gátlástalan drogos bűnözőt játszani nem egyszerű. A budapesti éjszakai életet lemodellezni pedig nem minden színésznek adatik meg."

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!