News here
hirdetés

MÚLT

„Szabad-é a jelen században a közegészségügy rendezését halasztani?”

Ezt a kérdést teszi fel Dr. Zelizy Dániel orvosdoktor az 1876-ban elfogadott közegészségügyi törvényt bemutató tanulmányában. Olvassátok el a folytatást a cikkben!
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2022. június 22.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

„Mert csak egy tekintet elmaradott közegészségügyi viszonylatainkra, csak egy futó pillantás a legközelebbi járványok alatt szerzett tapasztalatokra, és egy pillantás népesedési kedvezőtlen viszonyainkra, mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy e téren törvényhozásilag mielőbb tenni kell, mielőbb tenni szükséges.”

A Debreczeni Orvos-Gyógyszerész-Egylet 1876. május 26-án tartott ülésén elhangzott fenti szavak jól summázzák a korabeli magyarországi állapotokat. Tagadhatatlan, hogy a 19. század második felében a közegészségügy volt az a terület, amely országos és fővárosi szinten is intenzív és erélyes hatósági beavatkozásra szorult.

Ezen helyzet kialakulásában több különböző tényező is szerepet játszott. Nagyban befolyásolták Budapest természeti adottságai, valamint számos társadalmi probléma, mint például a kultúra színvonala, illetve a szegénység.

hirdetés

Különböző állapotjavító intézkedésekre korábban is volt példa, de jelentős előrelépés csak a városegyesítést követően történt. A budapesti városvezetés elsősorban a vízvezetékek, a csatornázás, a köztisztaság, valamint a lakásviszonyok kérdését igyekezett rendezni, majd ezt követően került sor a községi kórházakra és fürdőkre, a fertőtlenítő intézetekre, valamint a temetőkre.

A közegészségügyi állapotok javításában nagy szerep jutott a kórházaknak.

Az egyesítés időpontjában a fővárosban csak két ilyen városi intézmény működött. A pesti oldalon lévő Szent Rókus Kórház főépületét 1796-ban kezdték építeni az 1711-ben felavatott Szent Rókus és Szent Rozália tiszteletére emelt kápolna melletti telken. Többször bővítették, a századfordulóra több mint 125 kórteremmel és közel 2 ezer betegággyal rendelkezett. Budán a 19. század elejétől működött a „régi” Szent János Kórház a mai Széna tér és Margit körút sarkán.

A városi tanács 1880 körül tervbe vette a bővítését, de ezt végül elvetették és egy új kórház építését határozták el. (A budapesti kórházépítésekről bővebben: Jeney András: Kórházépítészet Budapesten, Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület, Budapest, 2020.)

Az építési munkálatok 1895-ben kezdődtek meg a Kútvölgyi dűlőn. Az új Szent János Kórház végül 1898-ban nyitotta meg kapuit 420 ággyal, a régi kórház személyzetével. A Széna tér melletti épület fiókkórházként működött tovább, majd miután a második világháborúban bombatalálatot kapott, elbontották.

A pesti oldalon szintén új kórházak épültek, köztük egy modern járványkórház, amely az Üllői út és a Markotányos utca sarkán álló régi, rossz állapotban lévő barakk-kórházat hivatott felváltani. A Szent László Kórház építését 1892-ben kezdték el az Üllői út végén, a Pékerdőnél. A pavilonrendszerben épült kórházban 208 beteget lehetett elhelyezni 1894-es megnyitásakor. A járványkórház közelében ekkor már működött a Szent István nevét viselő közkórház. A Hauszmann Alajos által tervezett épületkomplexumot 1885-ben adták át.

A kórházépítésekkel párhuzamosan haladt a Semmelweis Egyetem bővítése az 1870-es évek elejétől a századelőig, mely eredményeképpen létrejöttek a több kórházi intézményt is magába foglaló klinikai épülettömbök. Első ütemben az úgynevezett belső tömb épült fel, majd ezt követte a ma csak „Klinikák” néven emlegetett külső tömb.

A Rókus kórház és a Szent Rókus és Rozália kápolna az 1890-es években. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Az Üllői Úti, később Szent István Kórház 1893-ban. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A II. Sebészeti és I. Nőgyógyászati Klinika épülete 1896-ban. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Rókus kórház és a Szent Rókus és Rozália kápolna, 1897. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Az Új Szent János Kórház 1898 körül. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Budapesti M. K. T. Egyetem első számú Női Klinikája a századfordulón. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Budapesti M. K. T. Egyetem első számú Női Klinikája a századfordulón, a szülőterem előtere. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Budapesti M. K. T. Egyetem első számú Női Klinikája a századfordulón, a szülőterem. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Férfiak egy autónak dőlve az Elme- és Idegkórtani Klinika kerítése előtt, 1910-1920-as évek. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Önkéntes ápolónők az István kórház udvarán 1914-ben. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Régi Szent János kórház, 1935. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

A Szent István, László és Zita kórházak, 1935. Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Hátborzongató képek egy elhagyott kórházból: emberi csontok is maradtak a boncasztalon
Egy fotós ellátogatott az olaszországi kórházba, ami több mint tíz éve vált használhatatlanná egy földrengés miatt.

Link másolása

hirdetés

2009-ben pusztított földrengés az olaszországi Abruzzo régióban. A katasztrófában 308 ember vesztette életét, 65 ezren váltak hajléktalanná, ugyanis több ezer épület vált lakhatatlanná. Többek között a L’Aquila-i városi kórház is javíthatatlan károkat szenvedett, ide látogatott el Ben James fotós. Most közzé tette a képeket, amiket a helyszínen készített.

Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James
Kép: Northfoto/Mediadrumimages/Ben James

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Szenzáció: 250 szarkofágot találtak, és mindegyikben van múmia is Egyiptomban
Eddig még soha nem találtak ennyi koporsót és bronzszobrot a híres Dzsószer-piramis közelében.

Link másolása

hirdetés

A 250 darab szarkofágot és a 150, isteneket és istennőket ábrázoló bronzszobrocskát, valamint egyéb más leleteket hétfőn mutatták be a régészek Szakkarában - írja a The National News. Mostafa Waziri az egyiptomi régészeti főtanács főtitkára azt mondta, hogy

a mintegy 2500 éves szarkofágok jó állapotban vannak, és mindegyikben van múmia is.

Eddig még soha nem találtak ennyi koporsót és bronzszobrot a híres Dzsószer-piramis közelében.

Waziri arról is beszámolt, hogy a most bemutatott leletek között van egy mintegy kilenc méter hosszú papirusztekercs is, amely a Halottak könyvének a része a lehet. A bronzszobrok isteneket, például Íziszt, Oziriszt és Bastetet ábrázolják. Ezenkívül

megformálták Imhotepet is, akiről azt gyanítják a régészek, hogy a világ legrégebbi, nagyméretű kőépítményének, a Dzsószer-piramisnak az építésze lehetett.

Ezen kívül a leletek között voltak körülbelül 3200 éves, az Újbirodalom idejéből származó egyszerű használati tárgyak, karkötők, fésűk, nyakláncok, kis edények és tükrök is.

A szakkarai nekropoliszban 2018 óta dolgoznak az egyiptomi régészek, akkor egy pap sírját tárták fel, amely már 4400 éve érintetlen volt. Azóta már a negyedik feltárást fejezték be, szeptemberben pedig az ötödiket fogják megkezdeni a területen.

hirdetés

Waziri azt mondta, hogy sok meglepetés várható még, és remélte, hogy megtalálhatják Imhotep sírját is.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Tényleg drága ma a balatoni lángos?
Összevetettük és táblázatba foglaltuk pár strandétel árát az 1970-es árukkal és meglepődtünk. Mégsem volt minden olcsóbb a régi szép időkben?
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Büfé-falatozó és Halsütő a Fövenyfürdő strand előtt. Fortepan/Bauer Sándor - szmo.hu
2022. július 26.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Már a cikk elején szeretnék tisztázni valamit: a cikkben szereplő árakat 1970-ben és idén is a nettó átlagkeresethez viszonyítom. Nem a mediánbérhez, nem a saját keresetemhez és nem az „egyszer már hallottam olyanról, aki ismert olyat aki egy hónapban...” mesefigurákéhoz. Miért? Rettentően egyszerű: mert a KSH adatsor csak ebben a kategóriában összevethető, mivel 1970-ben nem számoltak mediánbért (aminél pont annyian keresnek kevesebbet, mint többet).

A saját fizetés megítélését pedig jócskán torzítja az a tény, hogy hány olyan ismerősünk van, aki többet vagy éppen kevesebbet keres nálunk. Csalóka lesz-e így az eredmény? Igen, de ugyanannyira lesz téves a mai árak esetében, mint az 1970-eseket szemlélve. Oké így?

Lángos

Most, hogy ezen túlestünk, csapjunk a lángostésztába és tudjuk meg végre, hogy valóban drága-e a balatoni lángos. A pontos(sabb) összevetés érdekében a legyakoribb árakat vetem össze, és kerülöm a 3 ezer forintot közelítő szélsőségeket. Ennek megfelelően ma többnyire 750 és 1500 forint közötti árat kell leszurkolni, ha egy jófajta, magyar lángosra áhítozunk a Balaton partján.

A hivatalos, kedvezmények nélküli nettó átlagbér jelenleg 337 500 Ft, amiből (az ártól függően) 450-225 darab ilyen finomságot lehet vásárolni. Ez valóban brutálisan drágává teszi az olajos-fokhagymás illatot árasztó lepényt, hiszen 1970-ben teljesen máshogy néztek ki az adatok. Akkor az átlagbér 2222 Ft volt, amiből kijött 1851 – 1481 darab, 1,2-1,5 forintos lángos. A további árakat vizslatva azonban közel sem ennyire ijesztő a helyzet.

Szörp, hekk és az áremelkedés

Noha lehet azon vitatkozni, hogy „szörp” néven mi került akkoriban és mi kerül ma az üvegekbe és a poharakba, ma lényegesen olcsóbban szörpözhetünk a magyar tenger mellett, mint 1970-ben. Akkor ugyanis 3 forintot kértek egy jaffa- vagy málnaszörpért, így az átlagbérből 740 3 decis pohárra futotta volna.

hirdetés

A mai 300 forintos szörpökből több, mint 1100 3 dl-est vehetnénk, ha éppen erre vágynánk. Hasonlóan olcsóbban vásárolhatjuk meg ma a legnépszerűbb argentin-balatoni halat, a hekket. Ma 10 dkg hekk 600 Ft (562 db/ átlagbér), míg a hetvenes években 6,6 Ft volt (336 db).

Persze az eltérő árakat néha meglepő gazdasági folyamatok okozzák.

Siófok, Matróz büfé a hajóállomásnál. 1971. Fortepan/Bauer Sándor

1970-ben például megkérdeztek egy maszekot, hogy miért emelte meg a lángos árát, noha semmilyen összetevője nem drágult (még a helyiségbérlet sem), mire ő így felelt:

„Öt éve 300 ezer forintért tudtam volna építeni egy nyaralót, ma pedig 500 ezerért. Az ár majdnem a duplájára emelkedett. Nekem a lángosból kell kitermelnem a nyaralóm árát, így tulajdonképpen nem is emeltem sokat”.

Fagyi és kukorica

Komolyra fordítva a szót: emlékszünk még az ötven filléres fagyira? Hát persze, hiszen sokáig került ennyibe a jeges finomság, legalábbis az ország nagy részén. A balatoni strandokon az ár többnyire 2,5 Ft volt, így ott az átlagbérből csak 888 gombóc jött volna ki, nem pedig 4444 gombóc, mint az 50 filléres esetén.

Ha a balatoni árat hasonlítjuk a mai tóparti árakhoz, akkor a különbség nem is olyan komoly (400-450 Ft, 843-750 gombóc). Persze ide is van egy sztorim, ami sok mindent megmagyaráz:

– Mondja miből áll össze a fagylalt, amit árul?

– 10% cukros víz, 15% jég, 75% nyereség

Ilyen volt az 1970-es árkalkuláció. Persze voltak olyan termékek is, melyeket a hiénák hajtottak fel a csillagos égbe. Bár ez a jelenség ma sem ismeretlen, talán nem annyira jellemző, mint az állandó nyersanyag és élelmiszerhiány sújtotta 70-es években. Akkoriban, aki nem akart a csodára várva, hosszú órákat sorba állni például a főtt kukoricáért, kockáztatva a felesleges időpazarlást, az bizony fizetett a magánzóknak.

Balatonlelle. 1980. Fortepan/Umann Kornél

A csöves finomság ára így elég nagy szórást mutatott, hiszen hivatalosan 3 forintba került, de az ügyeskedő maszek ennek dupláját is bekasszírozta érte. Ezekkel az árakkal számolva 740 és 370 darabra futotta volna az átlagbérből. Ma egy csőért 600-800 forintot kell leszurkolni, így egy átlagbér 562-453 csőre elegendő. A további tipikus strandételek árait egy táblázatba gyűjtöttem össze. Jó böngészést!

Étel neveÁr '70-ben, Ft     db/ átlagbér 1970  Mai ár, Ftdb/ átlagbér 2022
Lángos1,2 - 1,5
1851 – 1481
750 - 1500
450 - 225
Palacsinta
1,7 - 2,6
1307 – 854
400843
Hekk6,6 (10 dkg)336600 (10 dkg)562
Szörp3 (3 dl)740300 (3 dl)
1125
Vattacukor3740800
422
Sültkolbász
8 (10 dkg)2773100109
Rétes3740
700 - 800
482 - 453
Fagylalt
0,5 - 2,5
4444 - 888
400 - 450
843 - 750
Főtt kukorica3 - 6
740 - 370
600 - 800
562 - 453
Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
A Hitler halálát bejelentő üzenet eddigi egyetlen példányát találták meg egy tengeralattjáró romjai között
Mellette pedig többek között náci óvszereket és cigarettákat is találtak.
Címkép: Wikimedia Commons - szmo.hu
2022. augusztus 06.


Link másolása

hirdetés

Egykori náci tárgyakat, köztük cigarettákat, óvszereket, kódolt üzeneteket, sőt a Hitler halálát bejelentő feljegyzés egyetlen ismert példányát is megtalálták egy 80 évvel ezelőtt elsüllyesztett tengeralattjáró romjai között – írja a LADBible.

Az 534-es tengeralattjárót 1945. május 5-én süllyesztette el a Brit Királyi Légierő egy dán sziget partjainál. Csak 1993-ban emelték ki a tengerfenékről, azt azonban, hogy miket találtak a romok között, egészen mostanáig nem fedték fel.

A tengeralattjárón talált tárgyakat és dokumentumokat most egy kiállítás keretében mutatták be.

A kiállítás ötletgazdája, a Big Heritage nevű szervezet alapítója elmondta, hogy a tengeralattjáróban számos érdekességet találtak, a titkos dokumentumoktól kezdve a személyes levelekig. Utóbbiak közül az egyikben például arról panaszkodnak, hogy a tehenek a farmjukon nem adnak elég tejet.

„Amikor a kilencvenes évek elején kiemelték a tengeralattjárót, a dán csapat gyorsan konzervált és megmentett mindent, amit csak tudott, de nem nézték át dobozról dobozra, miket találtak. Csak biztonságban tartották őket” – mondta Dean Paton.

Hozzátette: sok olyan dokumentumot találtak, amikre egykor azt hitték, üresek, pedig csak nagyon elhalványult a tartalmuk.

hirdetés
„Sok új dokumentumot most látunk először a '40-es évek óta – egészen hétköznapi bevásárlólistáktól és levelektől kezdve egészen olyanokig, mint az Enigma által kódolt üzenetek, amelyek közül az egyik egy új Führerről tájékoztatja a legénységet – vagyis arról, hogy Hitler meghalt, és most már új főnökük van”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen ismert papíralapú példánya ennek az üzenetnek a világon.

„Az érdekes dolog az lesz, hogy a következő néhány évben, ahogy egyre több információ kerül napvilágra, hogyan rakjuk össze ezt az egészet. Nem csak a tárgyakról van szó, hanem a mögötte lévő történetről is, amit most először tudunk igazán összerakni” – mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: