Népegészségügyi válságnak és járványnak nevezte Joe Biden az Egyesült Államokban egyre gyakoribb fegyveres erőszakot, írja az elnök csütörtöki bejelentése alapján a New York Times. Biden az országban egyre inkább elharapozó fegyverhasználatot "nemzetközileg kínos helyzetnek" nevezte.
A januárban hivatalba lépett elnök Kamala Harris alelnök és Merrick Garland igazságügyi miniszter társaságában közölte, hogy a rendelkezésére álló valamennyi erőforrást felhasználja a jövőben az ország lakóinak védelme érdekében. Éppen ezért már meg is tette az első lépéseket: utasította az Igazságügyi Minisztériumot az úgynevezett szellemfegyverek (sorszám nélküli, kézzel összeszerelt fegyverek) elterjedésének visszaszorítására.
Biden ezen felül lehetőséget adna az egyes államoknak arra, hogy elkobozzák a fegyvert azoktól, akiket veszélyesnek ítélnek meg. Az elnök pénzügyi keretet biztosítana megelőző programok szervezésére az erőszakra hajlamos emberek körében, valamint a lőfegyvertörvény hatálya alá vonná a stabilizátorral ellátott pisztolyokat is.
Hangsúlyozta, hogy javaslatai közül egyik sem sérti a második alkotmány-kiegészítést, ami mindenkinek lehetővé teszi az országban a szabad fegyvertartást. Kiemelte: mostani döntései egy hosszú út első lépései.
Joe Biden sajtótájékoztatóját itt lehet megnézni eredeti nyelven:
Csütörtök hajnalban újabb tömegmészárlás történt az Egyesült Államokban. A gyanú szerint egy korábbi NFL-játékos, Phillip Adams végzett öt emberrel, mielőtt saját magával is végzett. Az egykori amerikaifocista lelőtte a kezelőorvosát, a férfi feleségét, a házaspár 5 és 9 éves unokáit, valamint egy, a családnak segítő 38 éves férfit is. Egy hatodik embert súlyos sérülésekkel szállítottak kórházba. A sportoló karrierje során többször is agyrázkódást szenvedett.
Népegészségügyi válságnak és járványnak nevezte Joe Biden az Egyesült Államokban egyre gyakoribb fegyveres erőszakot, írja az elnök csütörtöki bejelentése alapján a New York Times. Biden az országban egyre inkább elharapozó fegyverhasználatot "nemzetközileg kínos helyzetnek" nevezte.
A januárban hivatalba lépett elnök Kamala Harris alelnök és Merrick Garland igazságügyi miniszter társaságában közölte, hogy a rendelkezésére álló valamennyi erőforrást felhasználja a jövőben az ország lakóinak védelme érdekében. Éppen ezért már meg is tette az első lépéseket: utasította az Igazságügyi Minisztériumot az úgynevezett szellemfegyverek (sorszám nélküli, kézzel összeszerelt fegyverek) elterjedésének visszaszorítására.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely Orbán Viktor interjújáról: Látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja” - fogalmazott a főpolgármester.
„Miniszterelnök úr hosszú idő után újra beszélni volt kénytelen Budapestről,
látszott rajta a sok kihagyás, megkopott a tényismeret”
- reagált Orbán Viktor keddi, Rónai Egonnak adott interjújára Karácsony Gergely a Facebook-oldalán.
„Hogy a főváros finanszírozza az államot, hogy Budapesttől a kormány többet vesz el, mint amennyi támogatást ad, azt nem én mondom, hanem a kormány legfőbb ellenőrző szerve, az Állami Számvevőszék. Hogy ez alkotmányellenes, azt se én mondom, hanem az Alkotmánybíróság. Hogy a kormányzati elvonásnak nemcsak a mértéke, hanem a módja is törvénytelen, azt meg a Kúria mondta ki” – fogalmazott a főpolgármester, majd hozzátette:
„az is a viszonylag közismert tényekhez tartozik, hogy Budapest nemcsak az ország leggazdagabb városa, ahogyan Miniszterelnök úr említeni méltóztatott, hanem a legnagyobb is, amely a legtöbb közszolgáltatást működteti, na, ebből hiányzik az öt év alatt húszszorosára emelt kormányzati sarc.”
Karácsony szerint
a miniszterelnök úgy kezeli az állami költségvetést, „mintha az a magánvagyona lenne”, a települések támogatását pedig „mintha az valamiféle kegy lenne tőle”.
A főpolgármester szerint a lényeg az, hogy
„Budapest tényleg nem megy csődbe magától, csak ha a kormány csődbe taszítja. Viszont aki Budapestet csődbe löki, azt Budapest magával rántja.”
Végül jelezte:
„Tárgyalni az alkotmányos és törvényes helyzet helyreállításáról köteles a kormány. Nem kegy, nem kérés, kötelesség. A szakszervezetek 168 órás gondolkodási ideje csütörtökön lejár. Ma én is, Gulyás Gergely miniszter is megkapta a meghívót a sztrájkbizottságtól a tárgyalásra. Én ott leszek”
Mint azt mi is megírtuk: Orbán Viktor több mint 15 év után adott interjút az ATV-nek. A beszélgetés során a miniszterelnök a főváros pénzügyeiről azt mondta, Budapest már régen csődben van, de ha nem tudják megoldani a helyzetet, a kormány segít.
Orbán Viktor megmutatta, mit rajzolt a Rónai Egon-interjú közben
Nonfiguratívnak és modernnek jellemezték a művet, amiről kiderült: absztrakt módon az egész interjú témakörét ábrázolja. A rajzot végül oda is adta Rónai Egonnak.
Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.
Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.
Az interjú után Rónai kölcsönkérte Orbán papírját, hogy lefényképezze, amit a kormányfő az interjú alatt rajzolt. Ő azonban végleg oda is adta neki a papírt, mondván neki már nem kell.
A rajzot Rónai Egon és Orbán nonfiguratívnak és modernnek nevezte.
Ekkor egy érdekes jelenet is lezajlott: Orbán Viktor megmagyarázta, hogy az egyes ábrákat az interjú melyik részében rajzolta, és mit ábrázoltak. Mint kiderült, illusztrálta magának az új gazdasági rendszert, a munkaügyi szabályozást és a közmunkarendszert. Orbán Viktor a magyarázathoz hozzátette:
„Ebből én fel tudom mondani a teljes interjút úgy, mintha mi sem történt volna.”
Mindez egyébként így néz ki:
A rajzolgatáson kívül egyébként Orbán beszélt többek között a gazdaság helyzetéről, az MNB gazdálkodásáról és az Amerikával kötött megállapodásról is.
Orbán Viktor keddi ATV-s interjúja közben sokaknak feltűnhetett, hogy a miniszterelnök beszéd közben tollat ragadott, és az előtte lévő papírra jegyzetelt. Azonban, mint kiderült, valójában nem írogatott, hanem rajzolt. Ezt pedig egy általa megosztott videóból tudhatjuk.
Orbán a Facebook-oldalán megosztott egy rövid felvételt arról, hogy mi történt az interjú előtt és után. Mint kiderült, a miniszterelnök által „bongyor hajúnak” leírt (valójában erősen kopaszodó) Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ vezetője többször javasolta már, hogy menjen el Rónai Egon műsorába, és hogy beszélgessenek Európáról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.
A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.
Így Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendelete a közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben határozta meg az egyes települések fizetési kötelezettségét.
A Magyar Közlönyben megjelentek szerint
Nagy Márton döntése értelmében Budapest, Pécs és Kecskemét most 0 forintot fizet, ugyanakkor több fővárosi kerület és meglepően sok kisebb település is komoly, százmilliós terhekkel szembesül.
A rendelet szerint a 100 millió forint felett fizető budapesti kerületek között van az I. kerület 249 094 380 forinttal, a II. kerület 439 406 725 forinttal, az V. kerület 102 226 054 forinttal és a VII. kerület 100 832 318 forinttal.
Eközben komoly befizetővé vált jónéhány kisebb település is, mint például Sellye (376 457 826 forint), Kétújfalu (493 837 963 forint) vagy Királyegyháza (307 034 887 forint).
A milliárdos befizetők között is van meglepetés, Dunaharasztinak például nettó 1 302 959 264 forintot kell utalnia.
A program logikája szerint a 2024-es bázisévhez képest keletkező 2025-ös hipa-többlet 100 százaléka kerül az alapba, amit aztán a járások pályázhatnak vissza fejlesztésekre. Járásonként minimum 250 millió forint, a megyeszékhely-központú járásoknál pedig 500 millió forint fejlesztési forrás garantált. Az önkormányzatok két részletben, májusban és novemberben fizetnek, a végelszámolás pedig a következő év márciusában történik. Ha egy településnek negatív az egyenlege, akkor támogatásként visszakapja a befizetett összeget.
A mostani rendelet egy hosszabb folyamat része. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter 2024 októberében jelentette be a Versenyképes Járások Programot, a területi felzárkózást és a járási fejlesztési minimumokat hangsúlyozva. A feszültség 2025 februárjában nőtt, amikor megjelent a szolidaritási hozzájárulás éves listája, amely Budapestre 89,1 milliárd forintos terhet rótt, éles vitát indítva a főváros és a kormány között. Az első, májusi hipa-többlet elvonásáról szóló rendelet 854 települést érintett, ami után a Fővárosi Önkormányzat bírósághoz fordult, és a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelmet biztosított számára a Magyar Államkincstár inkasszójával szemben.
Közzétették a Magyar Közlönyben, hogy az önkormányzatoknak a helyi iparűzési adó (hipa) többletükből mennyit kell befizetniük novemberben - szúrta ki a 24.hu.
A mostani elvonás a Navracsics Tibor által tavaly bejelentett Versenyképes Járások Program (VJP) része, amely a 2025-ös hipa-többletet a Területfejlesztési Alapba irányítja.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Iványi Gábor: A belső szabadságomat sem elvenni sem börtönbe zárni nem lehet
Hatalmas tapsvihar fogadta a 74 éves lelkészt, akiért több százan gyűltek össze. A vád szerint akár öt év felfüggesztett börtönt is kaphat a NAV-osok akadályozása miatt.
Fáklyákkal és transzparensekkel tüntettek kedden este Budapesten, a Dankó utcában, az Oltalom Karitatív Egyesület épülete előtt Iványi Gábor lelkész és az Oltalom-ügy többi vádlottja mellett. A rendőrök lezárták az utcát, ahol több száz fős tömeg gyűlt össze. A felszólalók között volt mások mellett Karácsony Gergely főpolgármester, Haraszti Miklós író, Pogány Judit színművész és maga Iványi Gábor is. „Azért vagyunk, mert egy barátunkat, Iványi Gábort és közösségét aljas támadás érte” – mondta Fekete-Győr András, aki szerint a Dankó utca az orbáni elnyomás szimbolikus helye lett.
A Központi Nyomozó Főügyészség november 3-án emelt vádat Iványi Gábor és hat társa, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita és Szél Bernadett ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. A vád szerint 2022. február 21-én élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy a NAV végrehajtói bejussanak az Oltalom Karitatív Egyesület épületébe. Az ügyészség indítványa szerint a vádlottakra, köztük Iványi Gáborra is felfüggesztett börtönbüntetést kérnek. A lelkész a tüntetésen elmondta, ha beismerő vallomást tesz, öt év felfüggesztettet kaphat.
A tüntetésen felszólalók politikai leszámolásnak és koncepciós eljárásnak nevezték az ügyet. Haraszti Miklós szerint a több mint száz, az épületet védő ember közül a hatóságok kifejezetten azokat szemezgették ki, akik a rendszer politikai ellenfelei. Ezzel szemben az ügyészség közleménye szerint a vádlottak Iványi Gábor kezdeményezésére testükkel próbálták meg áttörni a NAV pénzügyőreinek sorfalát, hogy megakadályozzák a jogszerű házkutatást. A NAV akkor költségvetési csalás gyanúja miatt tartott házkutatást a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) és az Oltalom több helyszínén.
Iványi Gábor a tüntetésen arról beszélt, hogy éppen Ukrajnából tért haza, ahol adományokat osztott, amikor útközben egy újságírótól értesült a vádemelésről. „Bármilyen súlyos bűncselekményt követtünk el, illett volna előbb értesíteni engem, mint a közvéleményt.”
Majd arról beszélt, az elmúlt másfél évtizedben a legkisebb kritika vagy a totalitárius hatalom túlkapásaival való szembesítés is a munkahely, az állami támogatás vagy akár a szabadság elvesztésével járhatott.
„Hézagos emberismeretre vall, hogy nem tűnt fel nekik, hogy az elveim függetlenek a regnáló kormánytól” - mondta.
„A belső szabadságomat sem elvenni sem börtönbe zárni nem lehet” – jelentette ki.
Karácsony Gergely Budapest élő lelkiismeretének nevezte a lelkészt, és Szent Ágostont idézve azt mondta: a hatalom igazságosság nélkül nem más, mint zsarnokság.
A tömegben feltűnt egy molinó is a következő felirattal:
„Veled vagyunk Gábor atya, lesz még tiéd Hatvanpuszta!”.
A vádemelés után az ügy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódik. Fekete-Győr András a rendezvény végén arra kérte a jelenlévőket, ígérjék meg, hogy a bírósági tárgyaláson is ott lesznek, amire a tömeg azt skandálta: „Ott leszünk!”.
Fáklyákkal és transzparensekkel tüntettek kedden este Budapesten, a Dankó utcában, az Oltalom Karitatív Egyesület épülete előtt Iványi Gábor lelkész és az Oltalom-ügy többi vádlottja mellett. A rendőrök lezárták az utcát, ahol több száz fős tömeg gyűlt össze. A felszólalók között volt mások mellett Karácsony Gergely főpolgármester, Haraszti Miklós író, Pogány Judit színművész és maga Iványi Gábor is. „Azért vagyunk, mert egy barátunkat, Iványi Gábort és közösségét aljas támadás érte” – mondta Fekete-Győr András, aki szerint a Dankó utca az orbáni elnyomás szimbolikus helye lett.
A Központi Nyomozó Főügyészség november 3-án emelt vádat Iványi Gábor és hat társa, köztük Donáth Anna, Gurmai Zita és Szél Bernadett ellen csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak miatt. A vád szerint 2022. február 21-én élőlánccal próbálták megakadályozni, hogy a NAV végrehajtói bejussanak az Oltalom Karitatív Egyesület épületébe. Az ügyészség indítványa szerint a vádlottakra, köztük Iványi Gáborra is felfüggesztett börtönbüntetést kérnek. A lelkész a tüntetésen elmondta, ha beismerő vallomást tesz, öt év felfüggesztettet kaphat.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
