hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Innen származnak a KGST autómárkák nevei

Honnan jött a Nysa, a Trabant vagy éppen az ALEKO kifejezés, és melyik márka kapta a nevét az ókori Rómából?
Forrás: Tó-retró blog Címkép: Magyarország, 1961. Fortepan/Németh Tamás - szmo.hu
2021. április 20.

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Aki élt az előző rendszerben, az nap, mint nap használta a KGST piacról származó autótípusok nevét. Az utcakép nagyjából Trabantokból, Ladákból, Skodákból állt, így nem csoda, ha ezek a kifejezések folyamatosan fel-fel bukkantak a beszélgetésekben. Valószínűleg azonban kevesen gondolkoztak el rajta, hogy honnan jöttek a KGST márkák nevei vagy – ha volt ilyen – mi volt a jelentésük. Mi most összegyűjtöttük, úh. nézzük is át Alekótól Zastaváig, vagyis A-tól Z-ig...

ALEKO

Bár a Moszkvicsok önmagukban sem minősültek a megbízhatóság szinonimáinak, az 1985-ben bevezetett almárka, az ALEKO minden képzeletet alul tudott múlni. Bár görög nyelvterületen ez a szó védelmezőt, férfi harcost jelent, és személynévként is használatban van, az autómárka elnevezése nem innen ered. Ez ugyanis egy mozaikszó: Avtomobilny zavod imeni Leninszkogo Komszomola

Barkas

A KGST legformásabb kisbuszának neve a főníciai nyelvből származik és gyorsat, villámot jelent (nem túl találóan). Azonban az ókori keleten e kifejezés családnévként is megállta a helyét. Leghíresebb viselője a Róma falai alá elefántokat vezénylő Hannibal atyja, Hamilkar Barkas volt.

Barkas B 1000 típusú furgon. 1981. Fortepan

Dacia

Ha már a római korban jártunk, akkor gyorsan fejtsük meg Románia nemzeti büszkeségének a nevét. A Dákok földje Dacia Provincia néven volt a Római birodalom része, és ezt az időszakot eleveníti fel a ma is létező márkanév. Ne felejtsük el, hogy a mi Pannónia motorjaink is így kapták a nevüket!

hirdetés
Lada – Zsiguli

A legmenőbb KGST gyártmány nevének eredete ma sem teljesen tisztázott. Bár a hivatalosan csak rövid ideig használt Zsiguli kifejezés a gyár közelében található hegyet jelöli, a Lada elnevezés eredete már közel sem ilyen egyértelmű. Az orosz mitológiában a szépség és fiatalság istennője ezt a nevet viseli, sőt kedves jelentéssel keresztnévként is használatban van.

A legvalószínűbb azonban, hogy a márka logójában is látható hajófajta, a lagyja volt a névadó. Külön érdekesség, hogy az autógyár alapításakor épített város, Togliatti az olasz kommunista párt akkori vezetőjéről kapta a nevét, aki segített a licensz-együttműködést tető alá hozni a Fiattal.

Budapest XXI. Védgát utca 5-7., a Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat telepe. 1972. Fortepan/UVATERV

Moszkvics

A névadók itt bizony nem törték össze magukat nagy igyekezetükben. A Moszkvics szó ugyanis egyszerűen moszkvai lakost, Moszkvából származót jelent.

Nysa

Volt idő, amikor minden mentőautó ilyen kisbuszokból lett kialakítva. Ha az imént egyszerű névadást emlegettünk, akkor mit mondjunk most? Nysa a város neve volt, ahol a gyár működött...

Békéscsaba, Derkovits sor, az Országos Mentőszolgálat állomása. 1985. Fortepan/Urban Tamás

Pobeda

A szovjetek mindig úgy érezték, hogy a II. világháborút főképp ők nyerték meg. A nálunk Pobjedaként is emlegetett márka neve is erre utal, ugyanis szó szerint győzelmet jelent.

Skoda

Bár a mlada boleslavi kerékpár-, majd később motor- és autógyártó műhelyt két Vaclav, Laurin és Klement alapította, azt később egy pilzeni óriásvállalat felvásárolta és átnevezte. A Skoda művek a tranzakciókor még inkább fegyvergyár volt, mégis alapítója, Emil Skoda nevén ismertük meg igazán az indián fejdíszes logóval futó márkát.

Trabant

Harminc éves kor felett szinte mindenkinek van legalább egy Trabantos sztorija. Ez az autó volt az igazi útitárs, és a neve is ezt jelenti. Valójában ez a szputnyik szó német megfelelője, és az első űrszonda sikere előtti tisztelgésként adták az autómárkának.

Wartburg

Nevét a gyárnak is helyet adó Eisenach városban található, az UNESCO Világörökség részét képező váráról kapta.

Wartburg 312 személygépkocsi. 1960. Frtepan

Zaporozsec

Mintha a Moszkvics névadását másolták volna. A Zaporizzsjei Autógyár (ZAZ) csodájának neve zaporozsjei lakost jelent.

Zastava

Az egykori Jugoszláviában jobban hittek a fantázianevekben, mint a gyártás helyére utaló szavakban. Azt azonban még így is nehéz megindokolni, hogy a márkát miért éppen így rövidítették le a „Zavodi Crvena Zastava” („Vörös Zászló Gyárak”) kifejezésből. A lényeg, hogy így a Zastava egyszerűen zászlót jelent.

ZIL

Zavod Imenyi Lihacsova vagyis Lihacsov autógyár. Ebből a névből képezték a ZIL betűszót. Érdekesség, hogy a gyár neve nem követte az akkori szovjet mintát és nem egy tudósra vagy politikusra utalt. Lihacsov az üzem korábbi igazgatója volt.

Budapest V., Széchenyi rakpart, Zil teherautó. Jobbra a metróépítés felvonótornya, háttérben a Parlament. 1969. Fortepan/MHSZ

Zuk

Ha egyszerűen szeretnénk megúszni a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy a Zuk lengyelül bogarat jelent. Azonban arra nem sikerült utalást találni, hogy miért hívják így ezt a márkát. Kézenfekvőnek tűnik az akkor már évtizedek óta sikeres VW bogárra asszociálni, ám ez egyáltalán nem biztos. A bogár név csak 1960 után tűnt fel először Európában és a Zuk fejlesztése már 1955-ben megindult, és 1958-ban került gyártásba.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es és 80-as évekre és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta csoporthoz!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT

Csernobil első magyar áldozatánál 11, önmagában is halálos betegséget állapítottak meg, amikor meghalt

Szabadszállási Kálmán kamionsofőrként vitt árut a sugárfertőzött területre. 38 évesen halt meg, csontig soványodva, iszonyú kínok közepette. Lánya mesélt róla.
hirdetés

A világ egyik legnagyobb ipari katasztrófája, aminek a mai napig érezhetjük a hatását. De ki volt a felelős, és hogyan változott meg az élet a halálzónában? Az RTL Fókusz című műsora megkereste az első magyar áldozat lányát, akinek édesapja a robbanás után járt Csernobilban.

Szabadszállási Orsolya édesapja sírját látogatja a temetőben. a férfi volt a csernobili katasztrófa első magyar halálos áldozata. Szabadszállási Kálmán kamionsofőrként dolgozott, és nem sokkal a robbanás után kellett árut vinnie az erősen sugárfertőzött területre. Az életerős férfi iszonyú kínok közt, csontig soványodva halt meg 38 évesen.

Amikor meghalt, 11, önmagában is halálos betegséget állapítottak meg nála.

A halálos ágyán megígértette édesanyámmal, kiharcolja, hogy bebizonyosodjon, miért halt meg. Ez meg is történt, elsőként Magyarországon

- mondja a lánya a műsorban.

A család 8 évig pereskedett, mire bebizonyították: a haláleset összfüggésbe hozható a csernobili katasztrófával.

hirdetés

Nem ő volt az egyetlen magyar áldozat, de hogy hányan halhattak meg itthon Csernobil miatt, senki sem tudja pontosan. A világban mintegy 30-40 ezer lehet összesen a halálos áldozatok száma. A titkolózások miatt ezt lehetetlen megállapítani ma már. Az 50 ezres Pripjaty lakosai a a normál sugárzásszint 60 ezerszeresét kapta, mert későn kezdődött meg a kitelepítés.

Dr. Szőllősy Tibor Kárpátaljáról ment orvosként a robbanás után Csernobilba. Ideggyógyászként 1200 ember egészségére kellett felügyelnie, egy hónapot dolgozott a II. zónában.

– A védekezés gyerekcipőben járt - emlékszik vissza. Totális káosz és fejetlenség uralkodott mindenhol. A kommunista párt mindent megtett, hogy eltitkolja a szörnyűséget.

Ma egyre több katasztrófa-turista keresi fel a környéket, sokan kifejezetten a veszélyt látják vonzónak a kihalt vidéken, konkrétan az életüket is kockáztatják a még mindig nagyon magas sugárzási szint miatt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Meghalt a szovjet olimpiai bajnoknő, akit azzal vádoltak, hogy valójában férfi

83 éves volt Tamara Press, aki három aranyérmet is szerzett az 1960-as és 1964-es olimpián.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2021. április 27.

hirdetés

Tamara és húga, a gátfutó bajnok Irina Press uralták a hatvanas évek női atlétikai élmezőnyét. A hétfő este elhunyt Tamara Press háromszoros olimpiai bajnok volt:

1960-ban Rómában súlylökésben, 1964-ben Tokióban pedig a súlylökés mellett diszköszvetésben is aranyérmet nyert. A római olimpiáról egy ezüstérmet is hazavitt.

Az 1958-as Európa-bajnokságon diszkoszvetésben aranyérmet, súlylökésben ezüstérmet szerzett, 1962-ben pedig mindkét sportágban ő győzött. Hat év alatt, 1959-65 között összesen tizenegy világcsúcsot ért el és tizenhatszor szerzett bajnoki címet.

Férfias megjelenésük miatt a sajtó gyakran Press fivéreknek nevezte őt és húgát.

Azzal vádolták őket, hogy titokban férfiak vagy interszexuálisok, és így versenyeznek a női mezőnyben, de olyan hírek is felröppentek, hogy férfihormonokkal kísérleteztek rajtuk.

A nemükkel kapcsolatos igazságra sosem derült fény és még abban az évben visszavonultak, amikor bevezették a kötelező nemvizsgálatot. Az 1966-os budapesti atlétikai Európa-bajnokságon már nem jelentek meg. Miután véget ért sportolói karrierjük, Tamara atlétikai edzőként és tisztviselőként dolgozott Moszkvában, pedagógiából pedig doktori fokozatot szerzett. Haláláról az orosz sportminisztérium adott hírt.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT

Az egyetlen ember, aki törpe és óriás is volt, az Osztrák-Magyar Monarchiában élt

Már tinédzserkorában látszott, hogy feltűnően kisebb, mint a többi, vele egykorú fiatal. Aztán mégis több mint kétméteresre nőtt.
hirdetés



A Grazban született Adam Rainer az egyetlen olyan ember a világon, aki törpe és óriás is volt, írja az IFLScience.

Rainer az Osztrák-Magyar Monarchiában született 1899-ben, átlagos magasságú szülők gyermekeként. Már tinédzserkorában látszott, hogy feltűnően kisebb, mint a többi, vele egykorú fiatal.

Nem sorozták be az első világháború alatt katonának, mert csupán 123 centiméter magas volt. Később újra jelentkezett a katonasághoz, de ismét elutasították, mert 20 éves korára is csak 142 cm magas volt, amivel az adott korban törpének számított.

A korabeli orvosi szakvélemények szerint szokatlanul nagy kezei (24 cm-es) és lábfejei (33cm-es) voltak a magasságához képest. Mikor még a 150 cm-es magasságot sem érte el, a cipőmérete már 53-as volt.

Ezután meglepő fordulat következett: 21 éves korára, miután a legtöbb ember már nem lesz magasabb,

hirdetés
hirtelen elkezdett nőni, 1930-ra már 216 centiméter magas volt, amivel óriásnövésűnek számított.

Az 1930-as évek elején az orvosok megállapították, hogy Rainer agyalapi mirigye túl sok növekedési hormont állított elő egy jóindulatú daganat miatt.

31 éves korában műtéti beavatkozással eltávolították a daganatot, ez azonban nem állította meg, csupán lassította a növést. Rainernek gerincferdülése lett, egyre nagyobb fájdalmai voltak, végül nem is tudott saját magától felállni.

51 éves korában halt meg egy idősotthonban, ekkor 234 cm magas és 109 kg volt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Náci huligánok ellen fejlesztette ki a Krav-Magát egy magyar bokszbajnok

Imi Lichtenfeld rájött, hogy atléta-múltja semmit nem ér egy igazi közelharcban. Módszerével 20 évig képezte az izraeli hadsereget.
hirdetés

A harcművészetben a Krav-Maga olyan jelentőségű, mint kólában a buborék. A gyakorlatias, önvédelmi közelharc-rendszert egy Budapesten, 1910-ben született srácnak köszönheti a világ. A pár évvel később Pozsonyban tovább cseperedő Imi Lichtenfeld számára a sport természetes életközeg volt, hiszen nyomozó-harcoktató édesapja alapította a város első atlétikai klubját. Fiából is hamar sikeres tornászt, birkózót, bokszolót és úszót faragott. Imi 19 évesen már bekerült a szlovák birkózóválogatottba, ahol bő egy évtizedig versenyzett, illetve nemzetközi tornászversenyt nyert.

Amikor 1936-tól egyre erősödött Hitler hatása, Pozsony utcáin önjelölt Batmanként védte meg a zsidónegyedet az antiszemita bandák ellen, néhány túlfejlett igazságérzetű barátjával együtt. Az addigi tapasztalatai mit sem értek az utcai verekedésekben, hiszen azok nem formális szabályokat követtek, sőt, sokszor a túlélés volt a tét.

Imi rájött, hogy a birkózószőnyeg nem hasonlítható össze egy sikátor aszfaltjával, és szükség van egy praktikus önvédelmi rendszerre.

Ekkor kezdte el kidolgozni a Krav-Magát, amelynek lényege, hogy kortól-nemtől-fizikumtól függetlenül, gyorsan és hatékonyan elsajátítható. Ez a sportág nem csupán önvédelemre tanít, de megelőzésre és verbális megoldásokra is sarkall.

Pár évvel később, harminc éves korában a kalandos lelkű Lichtenfeld-sarj hajóra szállt, hogy megérkezzen Izraelbe, az Izraeli Védelmi Erők elődjének számító katonai szervezetbe, a Haganába. A két éven át tartó, megpróbáltatásokkal tarkított kimenekülése olyan izgalmas történet, hogy először könyvet (John Birman: Odüsszeia), majd a könyvből filmet készítettek Imi emlékére.

Még Hitler ellen is harcolt a II. világháborúban a brit hadsereg parancsnoksága alatt, majd visszatért Palesztinába, ahol legendás kiképzővé vált.

hirdetés
A Hagana különleges alakulatában és a tengerész-kommandó egységben tanított közelharcot, véglegesítve az általa kitalált Krav-Maga harcművészetet.

Mivel Izraelben szinte mindenki hadköteles, kifejezetten jól jött, hogy nők és fiatalok egyaránt el tudták sajátítani ezt a hatásos és univerzális stílust. Végül Imi Lichtenfeld húsz évig volt a hadsereg csodafegyvere és csodafegyver-képzője: több generációnyi instruktor nőtt ki keze alatt. Ahogyan létrejött az Izraeli Honvédelem, Imi vált ennek vezető oktatójává, folyamatosan finomhangolva módszertanát.

A civil Krav-Maga története 1964-től íródott, amikor Imi leszerelt a katonaságnál, és megkezdte tanításait más területeken is. Különféle intézetek és szervezetek tagjai ismerkedtek meg a módszertanával, és a mester 68 évesen jutott el odáig, hogy legígéretesebb tanítványaival megalapította az Izraeli Krav-Maga Szövetséget (IKMA), amely a rendszer széleskörű népszerűsítését tűzte ki célul. Elsőként Amerikába jutott el a Krav-Maga stílus, de szép lassan meghódította az egész világot.

Ehhez mondjuk jócskán hozzájárult, hogy

a rendületlenül lelkes Imi nyolcvan éves kora felett sem egy karosszékben fejtette a keresztrejtvényeket, hanem megalapította a Nemzetközi Krav-Maga Szövetséget (IKMF), méghozzá legjobb tanítványával, Eyal Yanilovval.

Imi Lichtenfeld és Eyal Yanilov; fotó: Yaron Lichtenstein, Wikipédia

A 15 éves tanítványból előbb-utóbb asszisztens, majd tanácsadó, végül méltó utód lett. Imi – 1998-ban bekövetkezett – halála előtt két évvel kinevezte Eyalt a szövetség elnökévé, és a valaha adott legmagasabb oktatói fokozattal jutalmazta meg (Master level 3/Expert level 8).

Izrael után a világon elsőként Budapesten zajlott az újabb instruktorok kiképzése, de Eyal 2010-ben megalapította a Krav Maga Global szervezetét, és onnantól már mindenütt elismertté vált ez az önvédelmi rendszer, amelynek mottója: „Légy olyan jó, hogy ne kelljen ölnöd!”

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: