News here
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

Az ember, aki elhagyott helyek nyomában jár

Hajner Gyula több mint öt éve dokumentálja hazánk lakatlan építményeit, elhagyott objektumait.

Link másolása

hirdetés

A "Szellemvárosok Magyarországon" című websorozat elhagyott városok, falvak, kiürült magyar-szovjet laktanyák és elfeledett épületek, ipari, katonai és civil objektumok, járművek felderítésével foglalkozik. Hajner Gyula, a sorozat készítője minden, általa bejárt helyszínen fotókkal és filmfelvétellel rögzíti a látottakat. Saját erőforrásait használva nagyon is fontos munkát végez: dokumentációt készít hazánk kastélyairól, üresen álló kórházairól és egyéb építményeiről. Miért kezdi el valaki huszonévesen elhagyott objektumokra vadászni? Milyen szenvedély hajtja előre a felderítő munkában? Erről ő maga mesélt nekünk.

- Mi adta az ötletet a Szellemvárosok Magyarországon sorozathoz?

- 2009-ben voltam először egy közeli, elhagyatott laktanyában. Egy ismerősöm mutatta meg. Elkezdtem elhagyatott helyek után kutatni Magyarországon.

- Volt külföldi minta?

- Igaz, hogy a Nyugat ebben is jóval előrébb jár, ott már volt hagyománya az urbexnek, de én akkor még nem hallottam ezekről a külföldi csoportokról. Másrészt akkor még külföldön sem volt ennyire felkapott téma, mint most. Magamtól kezdtem el csinálni az urbexet. Külföldi oldalakat 2011-ben látogattam először, akkor tűnt fel, mennyi ehhez hasonló kezdeményezés van máshol is.

hirdetés

- Mivel készültél a legelső túrára?

- Őszintén szólva sehogy, mert akkor még nem hallottam az urbexről, sőt, az első alkalommal, amikor az ismerősöm hívására meglátogattuk a közeli, elhagyott szovjet laktanyát, azt sem tudtam, hogy ilyen helyek egyáltalán léteznek. Ez az egész számomra újdonság volt, ezért arra az alkalomra semmilyen speciális eszközt nem vittem magammal.Szovjet laktanya

Kiürített és sorsára hagyott szovjet laktanyaSzovjet laktanya2

Enteriőr egy szovjet laktanyában

- Hogyan lehet felkészülni az ehhez hasonló terepbejárásra?

- Ma már viszek magammal kesztyűt, csomagolok élelmet, innivalót. Mindenképpen vastag talpú cipőben megyek, és váltóruhát is viszek magammal. Fontos a törlőkendő és a víz is. A túra rögzítéséhez pedig természetesen kamerát és kameraállványt. Kesztyű azért kell, mert ha például fel akarok mászni valahova, akkor rendszerint vaslétrán kell megtenni az utat – azok pedig általában rozsdásak. Kesztyűt kell húzni akkor is, amikor falat tapogatunk, vagy ha megfogunk, felemelünk a földről valamilyen tárgyat. Megszúrhatja, felsértheti bármi a kezünket, jobb elkerülni a veszélyt.

Mi az az urbex?

Az urban exploration az Altoman blog mini szótára szerint "városok és ipari létesítmények normális esetben nem látható, vagy nem elérhető területeinek meglátogatását, bejárását jelenti. Fő célpontok: elhagyatott épületek, aktív épületek nem publikus területei (ide tartoznak a tetők is), csatornák, esővízrendszerek, közlekedési alagutak, szervizalagutak, katakombák, daruk. Az urbex íratlan szabálya: take nothing but photographs, leave nothing but footprints." (Az urbexes alapszabály szabad fordításban: csak fotókat készíts, és csak lábnyomokat hagyj magad után.)Gyermekkórház

Itt egykor gyermekkórház működött

- Milyen szempontok alapján választod ki a helyszínt?

- Attól függ, mit akarok látni. Ha mondjuk, találok egy szellemkastélyt, tőlem 60 kilométerre, akkor az lesz a fő helyszín, és utánajárok, mi lehet még a környéken: laktanya, kórház stb. Egyszer 150 kilométert utaztam egy helyszín miatt, aznap négy objektumot látogattam meg. A nap végére elképesztően elfáradtam, gyakorlatilag beleájultam az ágyba.

- Hogyan viszonyulsz ezekhez az elhagyott épületekhez?

- Nekem tetszenek ezek a helyek, nem kell lelkileg feldolgoznom a látványt; persze azért van bennem egy kis szomorúság, egyfajta melankolikus érzés. Izgalmasak azok az építmények, ahol egykor élet volt, emberek jártak-keltek, most pedig nincs ott senki és semmi. Szeretem a civil és katonai létesítményeket is. Érdekes módon a katonai objektumokat preferálja a baráti köröm.Raktárbázis a Monarchia idejéből

Raktárbázis volt a Monarchia idejénSzomorú vidámpark1

Ennél szomorúbb vidámpark ma nincs is Magyarországon

- Melyik volt eddig a legextrémebb helyszín?

- Egyszer egy 25 méter magas toronyba másztunk fel, létrát kellett magunkkal vinnünk. A másik hely egykori szovjet laktanya volt, amelyben annak idején, még a rendszerváltás előtt atomtölteteket tároltak. Az is elég izgalmas hely. A föld alá és jó magasra is szeretek eljutni.

A Szellemvárosok Magyarországon eredete

Összefoglaló név, mivel Gyula szerint, ha úgy vesszük, egyetlen szigorú értelemben vett szellemváros létezik ma Magyarországon. Inkább elhagyott kastélyokat, laktanyákat, gyárakat, házakat és egyéb épületeket takar az elnevezés.Elhagyatott étterem

Hajner Gyula egy elhagyott étteremben

-Előfordult, hogy valamilyen hatósági személyek belétek botlottak?

-Eddig szerencsére nem történt ilyen.

- Miért nem adod meg a bejárt objektumok pontos földrajzi helyét vagy címét? Az olvasók rendszeresen kérdezgetik, hol található egyik-másik hely, azt gondolják, véletlenül vagy figyelmetlenségből maradt le.

- Alapvető urbexes szabálynak minősül, hogy nem hozzuk nyilvánosságra az objektumok címét. Nálam eleinte publikus volt minden. Sajnos előfordult már, hogy valakik bementek egy adott objektumba, majd utólag rám hivatkoztak, hogy én is bejutottam oda. Csakhogy én ott engedéllyel jártam. Azok, akik utánam mentek, nem kértek engedélyt. Kihívták rájuk a rendőröket, azok elvitték őket, aztán a rendőrök eljutottak hozzám, és megkérdeztek, ez hogy is van? Ennél a pontnál döntöttem el, hogy nem hozom többé nyilvánosságra azoknak épületeknek, objektumoknak a „lelőhelyét”, amelyeket felderítek. Persze vannak olyan helyek is, például elhagyatott kastélyok, amelyekről sokan tudnak, vagy amelyek címét ki lehet guglizni.

- Milyen egyéb kellemetlenségek adódhatnak abból, ha valaki elárulja, merre található az adott építmény?

- Amikor 2008-ban voltam Szentkirályszabadján az egykori szovjet laktanyában, még nagyon kevés ablak volt betörve. Most pedig már egyetlen ablak sincs meg… Azt azért lehet érezni, hogy vannak vandálok is, és nem csak fotózni mennek egy helyszínre. Egyszer a saját szememmel láttam, amint elviszik valahonnan a parkettát, hogy eltüzeljék. Van, ahol meg azzal szórakoznak, hogy kiverik az ablakokat.

A különböző fórumokon is megy a vita erről, hogy ha valaki jó helyszíneket talál, miért nem mondja meg, hol van. Én ezt teljesen megértem, nem szeretném, ha leamortizálnák ezeket az építményeket. Erre az a válasz, hogy "mi csak fényképezni mennénk oda." Persze, csak akkor odamennek egy egész csapattal, az attól fogva már nem titok, elmesélik, hol jártak, még többen tudnak róla, és elindul egy folyamat.Szellemváros (3)

Valódi szellemvárosLépcsőház a szellemvárosban

Lépcsőház a szellemvárosban

- Időnként legendákat, sztorikat kötnek egy-egy elhagyott épülethez. Éreztél valaha félelmet emiatt?

- A kísértetekben, szellemekben nem hiszek, ezzel nem foglalkozom. Azok a hatásvadász beszámolók, amikben azt írják, hogy szellemeket találtak egy kastélyban, csak arra jók, hogy többen kattintsanak a cikkre. Inkább az foglalkoztat, hogy az épület életveszélyes-e. Persze, veszélyesek, főleg a régi kastélyok, amelyek nem panelből épültek, hanem téglából, és az időjárás már kikezdte a falakat, vagy tetőszerkezete sérült meg, mint például a hajmáskéri kastélynál, amely borzasztó állapotban van, a padló több helyen beszakad. Elsősorban azok a kastélyok veszélyesek, amelyek nem a múlt században, hanem még előbb, mondjuk a 19. században épültek.

Külföldi kapcsolatok

Elsősorban amerikai urbexesekkel tartja Gyula a kapcsolatot, ott ugyanis rengeteg elhagyott helyet találni, gondoljunk csak az egykor virágzó iparral rendelkező Detroitra, amely az utóbbi évtizedekben hanyatlásnak indult, és tízezres nagyságrendben hagyták el a helyiek a házaikat, vagy a több hullámban kitörő aranyláz nyomán született, majd gyorsan kiürülő városokra. Különös módon az észak-amerikai szellemépületek nagy része valamilyen elmegyógyintézet. Gyula szerint ezek atmoszférája nagyon izgalmas. „Franciaországban elképesztő mennyiségű lakatlan kastély válik lassan az enyészeté. Belgiumban a Miranda-kastély szerepel a bakancslistámon.”

A külföldi ismerősökkel kölcsönös a segítségnyújtás. Ők segítenek a kinti helyszínek felderítésében, vagy éppen tippeket adnak ahhoz, hogy hová érdemes eljutni. Ha ők érkeznek Magyarországra, az utazás előtt tanácsot kérnek, sőt, volt, aki Gyulától azért kért segítséget, mert egy elhagyott kastélyban szeretett volna esküvői fotókat készíteni.

- Nehéz engedélyhez jutni a látogatásokhoz?

- Elég nehéz. Én az évek során jó kapcsolatrendszert építettem ki, egyrészt ismerősök be tudnak vinni helyekre. Másrészt hosszú idő lehet az engedélyekre várni. Sokan azt hiszik, hogy úgy működik, hogy sziasztok, itt vagyok, bemennék fotózni. Pedig ez nem ilyen egyszerű. Vannak olyan területek, amelyekre én sem mehetek be, ilyenek például a honvédségi területek.Batthyány-kastély belül

Ha a Batthyány család látná, mi lett a kastéllyal...Az OPNI rideg folyosólya

Az OPNI rideg folyosója

-Milyen időközönként tudsz terepbejárást szervezni?

- A munkától függ. Volt, amikor egy héten négy napot is erre szánhattam, máskor egy hónap alatt csak egy helyre jutottam el. De most nem is kell sietnem, mert hihetetlenül sok feldolgozásra váró anyagot tárolok a számítógépen. Annyit, hogy szerintem jövő év végéig kitart.

- A környezeted mit szól a nem mindennapi hobbidhoz?

- Van, aki nem szereti, hogy mindig erről beszélek, mert unja, mások szeretik, ha erről mesélek, szívesen hallgatják a történeteket. Volt, aki mondta is, hogy eljönne velem, így már egy csomó túrán voltam.

- Néha az urbexezőket leszólják azzal, hogy csak kukkolnak, biztos nem is ismerik jól a történelmet. Máskor egy-egy helyszínnél azt a kritikát kapják, hogy nem oda kellett volna menni, inkább más témával kellene foglalkozni…

- Én is kapok időnként érdekes kommenteket… A többségük viszont (kilencven százalékuk) pozitív visszajelzés, ami biztat, amiben megírják, hogy tetszik, amit csinálok. Vagy megírják, hogy rendszeresen nézik a YouTube csatornámat, és várják az új videót. Aztán van, aki jelzi, hogy szívesen csatlakozna a legközelebbi felderítő úthoz.

-Hogyan találsz új helyeket?

- Mostanában sokan nézik a videóimat, így kapok füleseket. Rengetegen keresnek meg azzal, hogy segítenek bejutni valahova, velem jönnek, mert arról a helyről történeteik vannak. Eleinte azt sem tudtam, mi merre van, most pedig már olyan hosszú listát vezetek az ajánlott objektumokról, hogy a térképemen, amire felvittem a helyeket, egy pötty sem igen fér már el. Annyi helyen jártam, és mégis úgy érzem, szinte semmit nem láttam még.Tungsram strand

A Tungsram egykori strandjaSzojvet latkanya elhagyatott iskolájában

Szovjet laktanya üresen álló iskolájában

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
Videó: Erzsébet királynő 1993-ban járt Magyarországon
Mutatjuk az archív felvételeket a csütörtökön elhunyt uralkodó és néhai férje magyarországi látogatásáról.

Link másolása

hirdetés

Csütörtökön délután meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. A királynőt nemcsak az Egyesült Királyság, hanem az egész világ gyászolja most.

Talán sokan nem tudják, hogy Erzsébet Magyarországon is járt 70 évig tartó uralkodása alatt. 1993-ban utazott előbb Budapestre, majd az ország több különböző pontjára, például Kecskemétre és a Hortobágyra.

A királynőt és férjét, Fülöp herceget többek között Göncz Árpád akkori köztársasági elnök fogadta, aki díszvacsorát is adott a párnak a Parlament Vadásztermében. Az eseményen a korabeli hazai politikai és szellemi élet színe-java részt vett - emlékeztet az nlc.hu. Ekkor Erzsébet királynő méltatta Magyarországot és a magyar népet:

"Mindig szerettem volna Magyarországra jönni, így hát különleges pillanat számomra, hogy itt lehetek Budapesten. Bár a történelem nem mindig állította egyazon oldalra Nagy-Britanniát és Magyarországot Európa tragikus háborúiban, azt hiszem, népeinkben mindig eleven maradt a közös reménység. Csodálattal és örömmel figyeltük mindazt, amivel a magyarok a tudomány, a zene, a művészetek és az irodalom világát gazdagították".

A királynő halálhíre után az Országos Széchenyi Könyvtár is megosztott néhány archív felvételt arról, amikor II. Erzsébet ott volt férjével. Mint írják, "a királyi pár a könyvtár megtekintése mellett egy kifejezetten a tiszteletükre összeállított kiállítást nézett meg".

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
Videó a Titanicról: az eddigi legjobb minőségű felvételeken a 110 éve elsüllyedt hajó roncsa
Most először készült 8K felbontásban videó az utasszállító óceánjáró roncsáról, amelyeken eddig nem látott részletek is láthatóvá váltak.

Link másolása

hirdetés

Az eddigi legjobb minőségű felvételeket sikerült elkészítenie egy expedíciós csapatnak a Titanicról - számolt be róla a Science Alert.

Az 1912-ben, első útján elsüllyedt utasszállító óceánjáróról most először készült 8K felbontásban videó, ami elképesztő részletességgel mutatja be a roncsot.

Ennek köszönhetően pedig újdonságokat is felfedeztek a kutatók: például láthatóvá vált a kikötő horgonyon a gyártó neve.

"Évtizedek óta tanulmányozom a roncsot, több alkalommal is lemerültem, és nem emlékszem, hogy láttam volna bármilyen más felvételt, amely ennyire részletes lett volna. Izgalmas, hogy annyi év után egy olyan új részletet fedezhettünk fel, amely a régebbi kameratechnológiákkal nem volt látható"

- mondta Rory Golden, az OceanGate Expeditions Titanic-szakértője.

Azt is kiemelte, hogy a felvételeken látszik az a kazán is, amely az óceán fenekére merült, amikor a Titanic kettévált. Ez volt az a kazán, amelyet először megtaláltak, amikor 1985-ben azonosították a hajó roncsát.

A felvételeken jobban láthatóvá vált részletek segítségével a tengeri régészek tovább tanulmányozhatják a Titanic bomlási sebességét, de a roncsban és környékén élő tengeri élőlények azonosítását is megkönnyítik a tudósok számára.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
Egész életét a férjének, majd a hagyatéka gondozásának szentelte – a legodaadóbb feleség volt Hertelendy Margit
A híres Afrika-vadász és író, Széchenyi Zsigmond özvegye szinte társszerzőként segítette férjét, aztán hagyatékát is évtizedekig, tíz körömmel óvta és gondozta.

Link másolása

hirdetés

Minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő” – tartja a mondás. Ez Széchenyi Zsigmondra, a magyar vadászirodalom ikonikus világutazó-írójára mindenképp igaz volt. Hiába vadászott Európában, Afrikában, Indiában és Alaszkában, itthon bukkant a legértékesebb „trófeára”, Hertelendy Margitra.

Mangika, ahogy mindenki hívta, egész tevékeny életét a férjének, majd annak halála után a hagyatéka gondozásának szentelte. Kitartó szerelmük kalandosan indult, és úgy is folytatódott.

A nemesi birtokos családból való Margit nyelvmesteri diplomát szerzett német, francia és magyar nyelvből és művészettörténetet is tanult, de hiába minden álmodozása, a világháború, majd a Rákosi-korszak üldöztetése minden számítását keresztülhúzta. Különféle megpróbáltatások után az államosított, keszthelyi Festetics-kastélyban lett végül a nemes hölgyből egyszerű takarítónő és fűtő. 1955 őszén azonban rámosolygott a szerencse, és megismerkedett (az addigra pár éve Budapestről vidékre telepített, a közeli Balatongyörökön élő) Széchenyi Zsigmonddal. Mivel akkoriban egyikőjüknek sem volt stabil háttere, földönfutóvá tette őket az élet, csak 1959-ben házasodhattak össze, de abban az évben már vissza is költözhettek Budapestre, a VI. kerületi Jókai utca 36. szám alá.

Hatalmas horderejű munka következett: az ifjú feleség gyakorlatiasan és energikusan vetette bele magát 27 évvel idősebb férje könyveinek korrektúrázásába, legépelésébe és megjelentetésébe. Akkortájt szokatlan módon Zsigmond utolsó afrikai vadászútjára is elkísérte 1964-ben, amely már a második expedíció volt.

A vadászikon ugyanis kijelentette, hogy a felesége nélkül nem megy sehova. Rengeteget fotóztak is együtt az állatvilágban. Ezeknek az utazásoknak az volt a célja, hogy pótolhassák az ’56-os budapesti harcokban leégett Magyar Természettudományi Múzeum állatpreparátumait.

Széchenyi korai halála után a Művelődési Minisztérium a fegyvereit, majd – a II. világháború után megmaradt hatalmas, élete végéig gyarapított – könyvtárát is megvásárolta a múzeum számára. Mangikát pedig munkatársként alkalmazták, sőt: ő lett a Széchenyi Vadászati Könyvgyűjtemény jogos és lelkes kezelője. Szerette felemlegetni, hogy élete során hányszor költöztette ezt a hiánypótló gyűjteményt, amely az egyik legnagyobb és legértékesebb vadászati könyvgyűjtemény Magyarországon.

Olyan gazdag régi anyagokkal van tele, mint Mária Terézia és II. József vadászati rendeletei, 18. századi vadászati kézikönyvek és vadászati szótárak, valamint egy 1696-os kötet, a könyvtár legrégebbi darabja. Mangika gyakran járt oda, és állandóan érdeklődött, hogy rendben van-e a 4-5 ezer darabos gyűjtemény. Mindig azt mondta, kezeljék őt úgy, mint a könyvtár egyik kötetét.

A szerencsére a gyönyörű kort, 96 évet megélt özvegyasszony már az 1998-ban – férje születésének 100. évfordulójára – megrendezett Széchenyi Zsigmond kiállítás szervezésében is aktívan részt vett. Ahogyan a gróf születésének 120. évfordulójára készült nagyszabású dokumentumfilm forgatócsoportját is elhalmozta rengeteg segítséggel, naplóbejegyzésekkel és pontos információkkal, méghozzá 93 évesen. Rá következő évben ott volt természetesen a Lerner János rendezte „Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” című mozifilm bemutatóján is.

hirdetés

Külön érdekesség, hogy e cikk írójának volt szerencséje ellátogatni ahhoz a szenvedélyes gyűjtő-restaurátorhoz, Vágvölgyi Imréhez, akinek 1992-ben Hertelendy Margit eladta a „kacsáját”, azaz az 1969-es Renault 4-esét (a fenti fotó nála készült). A szépen karbantartott, eredeti színében pompázó relikvia – rengeteg old timer motor, traktor és egyéb ínyencség társaságában – máig a mesterember garázsában pihen, és nem eladó, pedig akadna rá vevő bőven.

Források: 1, 2, 3


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Amikor még Budapest – sőt, Ferihegy is – szőlőtermesztő vidék volt
Sok utcanév őrzi az emlékét annak, hogy a budai hegyek lankáin rengeteg szőlőt termesztettek. A Budapest Gyűjtemény képei pedig azt mutatják meg, milyen volt a szüret.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. Címkép: szüret Jókai Mór házában, 1910-ben - szmo.hu
2022. szeptember 17.


Link másolása

hirdetés
Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy négyszázezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Szüret utca, Vincellér utca, Badacsonyi utca, Ménesi út, Nagyszőlős utca, Somlói út, Tarcali utca, Villányi út. A Gellérthegy környékén jó néhány utca őrzi történelmi borvidékek és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak nevét.

Úgy kellene kezdeni, hogy „már a rómaiak is” ismerték Buda vidéke szőlészeti adottságait, ám erről csak erős feltételezések vannak.

hirdetés
Ami azonban biztosan tudható: a középkortól kezdve a város egész Duna-jobbparti részének határait szőlők borították. Jobbára a pesti - túlparti - szomszédok birtokai, hiszen emitt, Cinkotát és Rákoscsabát leszámítva nemigen termett meg a szőlő.

Nem sok idő kellett a török hódoltság után hogy a Várnegyed illetve a Víziváros dombocskáin is holdszámra telepítsék a szőlőket. Jobbára vörösbort adó fajtákat. Az egyik ilyen vörös alapja a Szerémség felől a rácok közvetítésével elterjedt kadarka lehetett, ez volt a nemzetközi hírnevet is szerzett sashegyi vörös.

A XVIII. századtól aztán mégiscsak betelepítették - szőlőhegynek füllentve - a pesti oldal lankás határait is, Káposztásmegyertől Szentlőrincig.

Az akkoriban Puszta Szent Lőrincznek nevezett területen vett birtokot Mayerffy Ferenc birtokos és telepített majorságában egyebek mellett szőlőt. Ennek a gazdaságnak a helyén terül el az hegynek csak fejcsóválva nevezhető sík, amit Ferihegynek ismerünk. Természetesen Mayerffy Ferencről neveztetik, az utótagot pedig azért kapta, mert szőlő csak hegyen terem, pont.

Az 1869 és 1887 között készült III. katonai felmérés térképrészletén jól látható a jobb oldalon Ferihegy puszta és a szőlőültetvények.

A Mayerffy-család eleinte nem is volt annyira boros. Az atya, Franz Mayer, Bajorországból idetelepült sörfőzőmester volt, aki vagyonát ebbéli tevékenységéből szerezte. A Mayerffyaknak a Belvárosban és Lipótvárosban is több sernevelőháza volt.

Mayerffy-birtok volt még állítólag a Sashegy egész naposabbik oldala is, amiből az 1830-as években átengedett néhány hektárt bizonyos Schams Ferencnek, aki az ország első szőlőiskoláját telepítette ide. Schams a főváros története iránt érdeklődőknek elsősorban 1821-ben és 22-ben kiadott városleírása (Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn) miatt fontos, de a szőlészeti munkássága sem lebecsülendő. Annyira nem, hogy kortársai a szőlészet és a borászat apostolának is nevezték.

Szőlőtelepét aztán a Magyar Gazdasági Egyesület vásárolta meg, amely a közelben – a Gellérthegy délnyugati oldalán - vincellérképzőt, amolyan kertészképző iskolát alapított Entz Ferenc vezetésével.

A Mayerffy- illetve Schams-féle terület talajtanilag nem volt kielégítő a szőlőnemesítés céljaira, így Entz a fajta és borvidék szerint osztályozott ültetvényt is áttelepítette ide, a Somlói és Ménesi út közötti területre. A képző iskolaépülete - persze jócskán átépítve - ma is áll a Budai Arborétumban az egykori Kertészeti Egyetem, a mai MATE campusán.

Szüret Moritz Schwindt 1837-es metszetén

Rácvárosi szüret Ludwig Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Pihenő szüretelő, szintén Rohbock rajzán. Hunfalvy János, Magyarország és Erdély eredeti képekben c. munkájából

Ezen az 1852-es térképen ’Majerfis Garten’-ként szerepel a Sashegy „alatti” Mayerffy-birtok

A Budai Sashegyi cimkéje 1875-ből.

Még egy Sashegyi boroscimke az 1870-es évekből.

Ezredévi Kiállítás az Iparcsarnokban. Az előtérben Dietzl József boraival, aki ugyan budafoki, de itt a Budai Sashegyit hirdeti.

A Herman Ottó úti mezőgazdasági kutatót (valamikori szép nevén: M. Kir. Központi Szőlészeti kisérleti állomás és Ampelológiai Intézet), a peronoszpóra és a filoxéra elleni védekezés kutatására hozták létre.

A Magyar Ornithológiai Központ dolgozószobája a Herman Ottó u. 15. alatt, az Ampelológiai intézet telkének IV. pavilonjában. Ezen madártani gyűjtemény sorsát a II. világháború pecsételte meg. Az újjászervezett Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ma a Költő u. 21. szám alatt, a Jókai-kertben működik – hogy ez a kör is bezáruljon.

Erzsébetfalvi famunkások szüreti ünnepélye. 1907. szeptember 15.

Szüret u. 19. szám alatti villa. 1910 körüli felvétel

Jókai svábhegyi kertjében (II. Költő u. 21.) szüret idején. 1910.

„Közbe meg utána egy hét pohár (nem 2, hanem 7) svábhegyi karcos, parádival! Nem tudják a nagyurak, hogy mi a?” (Öreg ember nem vén ember / Első képzelt regény, VII.)

Az Auguszta-telepen így ünnepelték a szüretet 1926. szeptemberében

Útépítés a Sashegy oldalában, 1933. szeptemberében. A képen látható terület közelében lehetett a Mayerffy-birtok.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: