MÚLT

A világpolitika nem is oly szürke eminenciása – 100. születésnapját ünnepli Henry Kissinger

Mindent és mindenkit túlélt, tekintélyvesztés nélkül vonult vissza a nagypolitikától, de a szavára ma is odafigyelnek.

Szöveg: Göbölyös N. László – Címképfotó: Flickr - szmo.hu
2023. május 24.

A 20. századi diplomácia egyik legbefolyásosabb és legzseniálisabb alakja, és gátlástalan politikus, aki szó szerint vette példaképe, Niccoló Macchiavelli mondását, mely szerint „a cél szentesíti az eszközt”? A hidegháború enyhülésének fő kovácsa, véres puccsok bűnös háttérembere? Mindent és mindenkit túlélt, tekintélyvesztés nélkül vonult vissza a nagypolitikától, de a mai napig odafigyelnek írásaira, nyilatkozataira. Henry Kissinger egykori amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és külügyminiszter, egyetemi tanár és üzletember május 27-én ünnepli 100. születésnapját.

A sors különleges kegye, hogy rövid időn belül ő a második vezető amerikai diplomata, aki megéri a centenáriumot. Három évvel ezelőtt George Schultz, Ronald Reagan elnök külügyminisztere töltötte be a százat, de ő e ritka jubileumot csak három hónappal élte túl.

A 70-es évek belpolitikai válsága közepette egy amerikai felmérés szerint sokan szívesen látták volna Kissingert az Egyesült Államok elnökeként, csakhogy ennek alkotmányos akadálya volt: a németországi Fürth-ben született, családja 1938-ban a nácizmus elől előbb Nagy-Britanniába, majd az Államokba menekült, és a leendő politikus 1943-ban kapta meg az amerikai állampolgárságot. Márpedig a Fehér Ház egyik feltétele, hogy az elnök amerikai földön lássa meg a napvilágot. Anvar Szadat egyiptomi elnök egyszerűen csak „My dear Henry”-ként emlegette, és még a magyar kabaréba is bekerült az elnyomott „krahácsiak” révén, akik szerint ő valójában „a kis Singer” volt, a helyi csapat balszélsője. Ebből annyi igaz, hogy Kissinger már gyerekkorában is nagy futballrajongó volt és a 30-as években gyakran a náci faji törvényekkel dacolva próbált bejutni a stadionokba, ahonnan szintén kitiltották a zsidókat. De a hitlerizmus száműzte őt a gimnáziumból és tanár édesapját is elbocsátották állásából.

„Gyerekkoromban nagy rendet és nagyon kevés igazságot láttam” – vallotta be egy későbbi interjújában és bár azt állította, hogy nem Németország volt az a hely, amely ihletett adott volna neki a politikai pályához, életrajzírói szerint ezek az ifjúkori tapasztalatok tették éleslátóvá a világhelyzet reális felméréséhez.

A fiatal Kissinger, bár német akcentusát soha nem vetette le, gyorsan beilleszkedett az amerikai életbe, és már középiskolásként is kiváló eredményeket ért el. 1943-ban azonban a friss állampolgárt besorozták és 1944 őszén a 84. gyalogsági hadosztállyal átvezényelték az európai hadszintérre, ahol önkéntes felderítőként vett részt az ardennek-i csatában. 1945 tavasza már az amerikai katonai elhárításban találta őt, külön egységet kapott, amelynek feladata a szövetségesek által megszállt német területek nácitalanítása volt. E tapasztalatai sokat jelentettek későbbi előmenetele szempontjából.

Útja a háború után egyenesen a Harvardra vezetett, először summa cum laude diplomázott a Harvard College-ben politika-tudományokból, majd a neves egyetemen szerzett előbb mester, majd doktori fokozatot. Doktori disszertációjának középpontjában Metternich államférfiúi tevékenysége és a Napóleon leverését követő 1815-ös bécsi kongresszus állt. Érdemes megemlíteni, hogy a leendő politikus miként vélekedett 1954-ben a legitimitás fogalmáról:

„A legitimitást nem szabad összekeverni az igazsággal. Nem jelent más, mint egy nemzetközi megállapodást a működőképes rendezések természetéről, valamint a külpolitika megengedhető céljairól és módszereiről.”

Közben Kissingerre rábízták még diákként az egyetem nyári nemzetközi szemináriumát, amelyet egészen 1971-ig vezetett, és olyan hallgatói voltak, mint Pierre Trudeau későbbi kanadai miniszterelnök vagy Valéry Giscard D’Estaing francia államfő és egy értelmiségi lapot alapított Confluence (Összejövetel) címen, amelynek szerzői között volt a filozófus-történész Hannah Arendt, Raymond Aron és Arthur Schlesinger jr. És mindemelett fenntartotta kapcsolatait a hadsereggel, a hírszerzéssel, sőt, az FBI-nak is jelentéseket küldött az egyetemen tapasztalt „Amerika-ellenes” jelenségekről.

Kissinger politikai karrierje 1955-ben kezdődött, amikor konzultánsa lett az amerikai nemzetbiztonsági tanács titkos hadműveleteket felügyelő testületének. 1957-ben nagy felzúdulást keltett Atomfegyverek és Külpolitika (Nuclear Weapons and Foreign Policy) című könyvével, amelyben, szemben Dwight Eisenhower elnök „tömeges megtorlás” doktrinájával felvette a taktikai atomfegyverek harctéri bevetését. Miközben egyre több kormányszervezet és agytröszt mellett lett tanácsadó, egyre erősödtek nagypolitikai ambíciói. Így lett az elnökségre pályázó milliárdos New York-i kormányzó, Nelson Rockefeller külpolitikai tanácsadója 1960-ban, 1964-ben és 1968-ban egyaránt.

Bár pártfogója egyszer sem jutott el még az elnökjelöltségig sem, rajta keresztül ismerte meg Richard Nixont, akit ugyan kezdetben kifejezetten utált, még azt is kijelentette, hogy „a legveszélyesebb ember, aki valaha az elnökségért indult”, amikor felmérte, hogy csak Nixon révén juthat magasabbra, azonnal melléje állt.

A következő években, előbb nemzetbiztonsági tanácsadóként, majd külügyminiszterként az Egyesült Államok külpolitikájának első számú kovácsa lett.

Henry Kissinger esetében felmerül az örök kérdés: a rendkívüli történelmi helyzet hozott-e felszínre egy ilyen képességű politikust, vagy pedig a személyes törekvések találkoztak szerencsés módon a világ dolgainak állásával? Tény, hogy Kissingernek elévülhetetlen érdemei vannak a vietnami háború lezárásában a Le Duc Tho észak-vietnami külügyminiszterrel folytatott párizsi tárgyalásokon – még ha sokan túlzásnak is tartották 1973-as megosztott béke Nobel-díjukat – és bár 1970-ben kezdetben ellenezte Kambodzsa bombázását, végül mégis engedett Nixonnak, 1972-ben sikerült lebeszélnie főnökét arról, hogy atombombát dobasson Hanoira. 1971-ben ő volt a kiagyalója a „pingpong-diplomáciával” kezdődő amerikai-kínai kapcsolatfelvételnek, amelyet a következő évben a pekingi Mao Ce-tung-Nixon csúcstalálkozó követett.

„Reálpolitikájára” jellemző, hogy míg a Kína felé való nyitást nem utolsósorban a Moszkva és Peking közötti, már-már háborúval fenyegető viszály motiválta, fontos szerepe volt az Egyesült Államok és a Szovjetunió között hidegháborús légkör enyhítésében, Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon csúcstalálkozóiban a két szuperhatalom között 1972-ben a stratégiai nukleáris fegyverkorlátozási egyezmény (SALT-1) megkötésében.

Innen már egyenes út vezetett a Washington részvételével zajló európai biztonsági és együttműködési folyamatnak, amelyet 1975. augusztus 1-én a Helsinki Záróokmány aláírásával pecsételtek meg. Közben Kissinger irányította az 1973-as Jom Kippur-i háború lezárását célzó amerikai ingadiplomáciát, egyaránt hiteles tárgyalópartnernek tartották Izraelben, az arab országokban és Moszkvában is. Akkoriban már körvonalazódott az 1978-as Camp David-i egyezményben kicsúcsosodott egyiptomi-izraeli különbéke, amelynek egyik célja az egyiptomi-szovjet stratégiai együttműködés végleges lezárása volt.

Golda Meir izraeli miniszterelnök, Nixon és Kissinger

Kissinger és Nixon viszonya korántsem volt feltőlen. Előfordult, hogy a főtanácsadó szándékosan késve tájékoztatta elnökét, hogy megakadályozzon egy esetleges hibás döntést. Kapcsolatukat még Kissingernek egy 1972-ben Oriana Fallacinak adott interjúja is beárnyékolta, amelyben magát a westernek magányos cowboy-ához hasonlította, aki saját belátása szerint cselekszik, de rendszerint jókor és jó helyen. Ezt az önállóságot különösen a Watergate-ügy kirobbanása után gyakorolta és az amerikai külpolitika eredményes volt az egyre szorultabb helyzetbe kerülő Nixon mellőzésével is. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a Nixon lemondása után elnökké előlépett Gerald Ford egészen 1975 novemberéig kettős funkcióban számított Kissingerre és akkor is csak a nemzetbiztonsági tanács éléről váltotta le, ráadásul alelnökének Nelson Rockefellert választotta. Külügyminiszteri tisztségét egészen Jimmy Carter 1977. januári beiktatásáig megtartotta.

E fényes és világpolitikai szempontból számos pozitív eredményt hozó karriert azért nem kevés sötét ügy árnyékolta be. Ezek közül az 1973-as, Salvador Allende elnök meggyilkolásával kezdődő chilei puccsban, Augusto Pinochet diktátor hatalomra jutásával és az ezzel kapcsolatos politikai gyilkosságokban való felelőssége kapta a legnagyobb nyilvánosságot.

Kissinger már 1970-ben, Allende választási győzelme után felhatalmazást adott a CIA-nek, hogy támogassák a chilei fegyveres erőket a baloldali elnök beiktatásának megakadályozásában. Ennek érdekében ölték meg René Schneider tábornokot, a chilei fegyveres erők főparancsnokát.

Végül az 1973. szeptemberi santiagói események megfeleltek az elvárásoknak Washingtonban, ahol szinte paranoiásan rettegtek egy „második Kubától” az amerikai földrészen. A következő években több politikai gyilkosságot is végrehajtottak a „Condor hadművelet” nevű titkos akcióterv keretében, amelyről a külügyminiszternek is tudomása volt. 2001-ben, miután Pinochetet hazájában vád alá helyezték, Schneider családja pert indított Kissinger ellen bűnrészesség címén a washingtoni kerületi bíróságnál, a törvényszék azonban nem adott helyt a keresetnek. Hasonló vádak merültek fel az Isabel Perón argentin elnök elleni 1976-os államcsíny és a Jorge Videla vezette katonai junta hatalomra kerülése, és véres diktatúrája kapcsán. Felelősségre vonására természetesen ez ügyben sem került soha sor, pedig egyes titkosság alól feloldott iratok szerint Kissinger ellenezte a Carter-kormányzat erőfeszítéseit a halálbrigádok általi gyilkosságok leállítására.

Egyes feltételezések szerint Kissinger kapcsolatban állt az olasz P2 szabadkőműves páholynak álcázott összeesküvő csoporttal is, amely a kommunistákkal kiegyező Aldo Moro volt kormányfő, kereszténydemokrata pártelnök elrablása és meggyilkolása mögött állt.

1977 után Kissinger visszatért az egyetemi katedrához, és széles körű nemzetközi kapcsolatait kamatoztatta az üzleti életben is. Amikor 2002-ben George W. Bush elnök felkérte a 2001. szeptember 11-i terrortámadások hátterét kivizsgáló bizottság vezetésére, egy hónap múlva lemondott, mert nem volt hajlandó üzleti partnereinek névsorát a testület elé bocsátani. Számos könyvet írt, köztük az 1995-ben megjelent, közel ezer oldalas Diplomácia nem csupán a szakma kézikönyvének tekinthető, hanem mindazok számára rendkívül érdekes, akik meg akarják érteni világunk hatalmi és geopolitikai viszonyait.

Henry Kissinger matuzsálemi kora ellenére ma is aktív, és véleményére odafigyelnek világszerte. 2016-ban, miután korábban ellenezte a Krím-félsziget orosz bekebelezését, azt tanácsolta Donald Trump elnöknek: ismerje el ezt a helyzetet, hogy javítsa ezzel az amerikai-orosz viszonyt.

2019-ben az Economistban megjelent cikkében például arra figyelmeztetett, hogy milyen veszélyekkel járhat, ha a nukleáris fegyverrendszereket mesterséges intelligenciákra bízzák: nemcsak az emberi tényezőt iktatják ki, hanem annak az országnak biztosítanak előnyt, amely olyan hatékony AI-val rendelkezik, amely gyorsabban tud dönteni háború és béke kérdéséről, mint bármely ember.

A koronavírus-pandémiáról úgy vélekedett, hogy az a „liberális világrendet” fenyegeti és globális erőfeszítéseket sürgetett nemzeti megoldások helyett. Néhány héttel ezelőtt egy interjúban aggodalmának adott hangot, hogy az USA és Kína rivalizálásának fokozódása akár tíz éven belül fegyveres konfliktussá fajulhat. A volt külügyminiszter kezdettől fogva figyelemmel kísérte az orosz-ukrán háborút is, és bár máig kitart a felek közötti tűzszünet és a tárgyalásos rendezés mellett, legutóbbi nyilatkozataiban már arról beszélt, hogy Ukrajnát mielőbb fel kell venni a NATO-ba…

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Meztelen képeket szerkesztettek a kislányok közösségi oldalairól lelopott fotókból, gyermekpornográfia miatt nyomoz a rendőrség

A 12-14 éves spanyol fiúk a mesterséges intelligencia segítségével manipulálták az eredeti képeket, és az egyik lányt állítólag megpróbálták megzsarolni.

KÉK HÍREK

Lezuhant a 17. emeletről és szörnyet halt a 44 éves olimpiai bajnok röplabdázó

Walewska Oliveira búcsúlevelet hagyott maga után, így Sao Paulói rendőrség öngyilkosságként vizsgálja a brazil női röplabdázó tragikus estetét.

KÉK HÍREK

Biztonsági őrök verték össze a Republic technikusát Dunaszerdahelyen

Az eseménynek helyt adó Dunaszerdahely városának önkormányzata mélységes sajnálatát fejezte ki az esettel kapcsolatban.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

Krúdy az Ó utcai bordélyház törzsvendége volt, a madame miatta ugrott le az emeletről

A Kakasos házba járt Ady és Jókai is, amelyet azért hívtak így, mert a baromifudvar kakasait a törzsvendégeiről nevezte el a kuplerájt vezető nő.

Tóth Noémi, fotó: Fortepan/Makovecz Benjamin - szmo.hu
2023. szeptember 15.

A 20. század eleji lapok csak bűnös utcának hívták a város legrövidebb nevű utcáját, az Ó utcát. Amit először Neu Gasse-nak hívtak, de amikor megépült a mai Zichy Jenő utca 1786-ban, akkor már átnevezték Alt Gasse-nak, és az 1800-as évek névmagyarosítási hulláma alatt lett Ó utca. Az sem mentette meg a hírnevétől, hogy a 3. szám alatt lakott Zwack József likőrmágnás, kicsit odébb pedig három szerkesztőségben is serényen folyt az értelmiségi munka (a 12. szám alatt az Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., a 16-ban Barta Mór és Guth Jenő nyomdájában készültek a könyvek, a 17. szám alatt pedig a Magyar Estilap írói és szerkesztői dolgoztak).

Azonban a bűn forrása a 29. házszámban volt keresendő, az akkoriban Kakasos háznak hívott kuplerájban. A hírhedt helyet Marinovics Jolán vezette, aki meglepően kulturált hölgy volt. A kakasos becenév úgy ragadt az örömtanyára, hogy a ház baromfiudvarában tartott kakasokat a főnökasszony a számára legkedvesebb vendégeiről nevezte el. Az udvarlásra utaló ’kakaskodik’ ige pedig ennek nyomán ivódott bele a köznyelvbe.

A madame-ról Krúdy Gyula több művében is megemlékezett Johanna, Steinné és Jánoska néven is, az Ady Endre éjszakái című dokumentumregényében viszont a valódi nevén említi: ,,A legszenvedélyesebb hitvitázók is csak akkor nyitották ki a házában a szájukat, ha erre Jolántól engedelmet kaptak. Jolán még abban a világban tanulta megbecsülni a sajtót, amikor a hírlapíró urak (különösen azok, akik a rendőrségi hírek után jártak) a policájjal mindenféle intimebb dolgokat is elintéztek. (…) Hősünknek szabad bejárása volt a ház összes szobáiba, mert udvarias, finomkodó szóval kedvében tudott járni Jolán asszonynak, aki semmit sem becsült olyan nagyra egy férfiben, mint a jó modort. (»Pénze, egy hordárnak is lehet – ha nyer a lóversenyen –, de jó nevelése csak az íróembernek van« – mondogatta a különös asszonyság.)”

Igen ám, de honnan ismerte ilyen jól Krúdy ezt a hölgyet, akit beszédesen, utalva a törzsgárdára, a sajtó öreganyjának is neveztek? Természetesen onnan, hogy törzsvendég volt nála, ahogyan sok szakmabeli kollégája is, például Ady Endre és Révész Béla.

Benézett sokszor az idős Jókai Mór is, akiről portré is lógott az egyik falon, bár állítólag csak a jó koszt miatt – és inkább örökbe akarta fogadni a fiatal lánykákat, mintsem hogy mást kezdett volna velük.

Valóban a remek konyhájáról is ismert volt a Kakasos, nem csak az örömlányairól. Éjjel-nappal főttek a finom étkek a tűzön.

Krúdy amúgy a mai Zichy Jenő utcában vette ki első pesti lakását, de egy ideig lakott a Kakasos házban is, és jó barátságot ápolt Jolánnal (a leírások szerint azért némi „extrával”), nem beszélve arról, hogy mennyi ihletet gyűjtött a regényeihez az ott zajló események hatására. Sajnos azonban Jolán többet érzett barátságnál, sőt, őrülten belehabarodott az íróba, és amikor az nem viszonozta szerelmét, kiugrott az emeleti gangról, de szerencsére túlélte. Krúdy ugyanis köztudottan egy másik luxusbordély tulajdonosnőjéhez, a szemtelenül fiatal Pilisy Rózához vonzódott.

Akkortájt, 1867-től egészen 1926-ig egyébként legálisan, intézményesített keretek között működhettek Budapesten a bordélyházak – akadt is belőlük bőséggel. Az 1867-es rendelet olyan szigorú előírásokat tartalmazott a bordélyok működéséről, mint például, hogy a tulajdonosnő nem lehet 30, a kéjnő pedig 17 év alatti, és utóbbiaktól megkövetelték az egészségügyi tanúsítványt, négynaponkénti vizsgálattal. Ez a megengedő törvénykezés azért szűnt meg, mert a prostitúciót nem sikerült bordélyházi keretek közé terelni. A prostitúciót 1926-ban országos hatállyal kezdték szabályozni, amelynek egyik következménye a bordélyházak felszámolása lett. De az Ó utcai falak ma is őrzik a pajzán históriáikat, amelyeket az irodalom sem hagy feledésbe merülni.

Források: 1, 2, 3, 4, 5

Kapcsolódó

Rengeteg perverz szexpletyka övezte Mária Teréziát

A királynét hírbe hozták magyar testőrökkel, sőt még egy lóval is, miközben aktokat hamisított róla egy másik uralkodó. Pedig hű katolikusként 16 gyereket szült férjének, akit rajongva imádott.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Átverés az interneten, testrészek a vízben: így működik a szervkereskedők világa

Kihasználják az online randizók naivitását, de a menekülteket is gyakran rákényszerítik a szerveik átadására. A hálózat csúcsán nagyon intelligens emberek vannak.

KÉK HÍREK

Aligátor marcangolhatott szét egy parkban sétáló floridai férfit

Az állat testét vér borította, áldozatát egy hatalmas vértócsa közepén találták meg. A rendőrség még nyomoz, hogy pontosan mi történhetett.

KÉK HÍREK

Halállistája volt a fülöpjakabi anyagyilkos kamasznak

A most 15 éves fiú egy éve ölte meg az anyját egy baltával. A gyilkosság után gondosan kitakarított, majd apja borsodi házába távozott.

MÚLT

Egy fotó deríthet fényt Amelia Earhart 86 évvel ezelőtti eltűnésére

Tizennégy évvel ezelőtti fényképen szerepelhet véletlenül az eltűnt repülőgép egy darabja. A fotó azon a környéken készült, ahol a legendás pilótanő repülője az óceánba zuhanhatott.

Fotó: Topical Press Agency/Getty Images - szmo.hu
2023. szeptember 03.

Újabb nyomra bukkanhattak a 86 évvel ezelőtt eltűnt Amelia Earhart repülőgépének keresése közben, írja a New York Post. Egy Új-Zéland és Hawaii közötti atollnál fotóztak le még 2009-ben egy víz alá süllyedt motorburkolatot, ami feltételezések szerint a szerencsétlenül járt női pilóta repülőgépének alkatrésze lehet.

„A fényképen látható tárgy egy Lockheed Electra motorburkolatnak tűnik”

– mondta a felvételről Ric Gillespie. A repülésügyi szakértő csoportja 1988 óta próbálja kideríteni, mi történhetett Amelia Earharttal és navigátorával, Fred Noonannel. A páros 1937. június 1-jén indult útnak Floridából, hogy körberepüljék a Földet, de egy hónappal később, július 2-án adtak magukról utoljára életjelet. Épp azt a A Nikumaroro-szigetet tartják a repülőgép legvalószínűbb földet érési helyének, ahol a fotó az alkatrészről készült tizennégy évvel ezelőtt.

A motorburkolathoz és a légcsavar tengelyéhez hasonlóságot csak évekkel később vették észre, és a pontos helyet sem jegyezték fel akkoriban, ami azt jelentette, hogy a tárgy újbóli lokalizálására tett kísérletek sikertelenek voltak - tette hozzá Gillespie.

Ha a vizsgálatok során kiderül, hogy a motorburkolat Earhart kétmotoros Lockheed 10E Special Electra modelljéről származik, az nem magyarázná meg, miért zuhant a gép az óceánba, de eloszlatná az elméletét, miszerint Earhart és Noonan a szigetnél sikeresen leszállt és ott haltak meg végül.

Egy évvel az eltűnésük után Nagy-Britannia gyarmatosította a szigetet, és az oda érkezők arról számoltak be, hogy repülőgépek darabjait, 1930-as évekbeli üvegpalackokat és csontokat láttak egy tábortűz maradványai mellett, amelyek a kutatók szerint egy Earharthoz hasonló testalkatú nőtől származhattak, írja a National Geographic.

Azonban soha nem találtak olyan kézzelfogható bizonyítékot, mely megerősítette volna, hogy a duó sikeresen leszállt a lakatlan atollon. A hivatalos amerikai álláspont szerint a gépből kifogyott az üzemanyag útban a Howland-sziget felé, és az óceánba zuhant.

Kapcsolódó

Beazonosíthatták a 9 éve eltűnt maláj utasszállító pontos helyét

A Malaysia Airlines Kuala Lumpur és Peking között közlekedő MH370-es járata 2014. március 8-án hajnalban tűnt el. A szakértők most egy úttörő rádiótechnológia segítségével határozhatták meg a roncsok helyét.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Egy fatörzs alá szorult, a tűzoltóknak kellett kimenteni egy túrázót Celldömölknél

A tűzoltók mentőkötél és kéziszerszámok segítségével kiszabadították a vállsérülést szenvedő kirándulót, és elvitték a mentőautóhoz.

KÖZÖSSÉG

Esztergomi robbantás: üzent a meghalt kommandós felesége

A 34 éves korában meghalt TEK-es özvegye még fel sem fogta, hogy mi történt. A család számára gyűjtést szervezetek a kollégák.

BUDAPEST

Kiderült, mikor nyitják meg a felújított Corvin áruházat a Blahán

A felújítás után SPAR élelmiszer áruház, DM drogéria, Erste Bank fiók, a Hanami szusi, Tejmadár és Solinfo Café is lesz majd az üzletközpontban.

MÚLT

„A galamboknak is köszönhetjük, hogy nem náci zászló leng ma is az utcán”

Ősi háziállatok, háborús hősök is voltak a galambok, mielőtt a városi emberek miatt elkényelmesedtek. Kalandos múltjukról és a velük kapcsolatos tévhitekről mesélt nekünk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője.

Tóth Noémi, fotó: Bajor Zoltán - mme.hu - szmo.hu
2023. augusztus 29.

Közöny vagy utálat – nagyjából ezen a skálán mérhető a belvárosiak viszonyulása a galambokhoz. Orbán Zoltán, az MME szóvivője és a Madártávlat magazin főszerkesztője szerint „mi vagyunk az első generáció, amelyik elfelejtette, hogy mi mindent köszönhetünk a galamboknak”. Nem véletlen, hogy annak idején sorra kapták a legmagasabb állami kitüntetést a galambok, sőt, egyes példányok rendes katonai temetést is kaptak, miután az első és második világháborúban is sorsdöntő hírszerzőként használták őket a lábukra erősített üzenetekkel.

A szóvivő felelevenítette, hogy „a belvárosi köztereken sétáló galambok (kivéve az örvös galambot és a balkáni gerlét) tulajdonképpen magára hagyott háziállatok, a házi galamb visszavadult, parlagi galambnak hívott állományának képviselői.

„Már az ősember is fogyaszthatta a közös barlangszállás bejáratában fészkelő szirti galambot, amely egyike lehetett az elsők között háziasított állatoknak” – mesélte Zoltán, hozzátéve, hogy a szirti/házi galamb számunkra legfontosabb tulajdonsága a rendkívüli területhűsége, magától soha nem távolodik el a fészkétől néhány kilométeren túlra. Ha mégis elviszik onnan (mint egykor a kémek és katonák hírvivőiként bevetett, vagy napjainkban is a galamb-röpversenyek madarait), sok ezer kilométer távolságról is napok alatt visszatérnek oda.

A házi galamb tehát az emberi civilizációval, kiemelten az út- és településhálózat fejlődésével, jelentős mértékben a Római Birodalommal kezdhetett terjeszkedni Európában és Magyarországon, majd folytatta sikertörténetét a középkortól napjainkig. Az országon belüli állományalakulás is emberi tényező, például a galambtartók társadalmi mozgásának függvénye volt. Például az ipari forradalom hatására nagyvárosokba, ipari központokba költöző falusi lakoság a háztáji állatok közül (a kutya és a macska mellett) a házi galambokat tudta magával vinni, akár a budai és pesti belvárosi bérházak padlásaira is. Amikor aztán ezek az első generációs városlakó galambtartók kihaltak, a madaraik gondozás nélkül magukra maradtak, ezáltal létrehozva egy visszavaduló, önfenntartó és szaporodó parlagigalamb-állományt.

A házi/parlagi galamb tehát az egyik legrégebbi, szó szerint ősi települési madár, amely együtt fejlődött az emberi civilizációval és a városokkal – itt voltak, és itt is maradnak velünk, gazdagítva madárvilágunkat, amely jelenleg 428 madárfajt számlál Magyarországon (ebből 260-270 közötti faj fészkel is nálunk) és ebből közel 300 Budapesten is feltűnt már.

Az 1930-as évek közepén jelent meg nálunk a délkeleti irányból terjeszkedő balkáni gerle, amely aztán gyorsan kiszorította a településekről az akkortájt még ezeken is fészkelő vadgerlét, amelynek fogyatkozó állományai itthon csak a külterületeken költenek. Az elmúlt két évtizedben pedig látványos méretet öltött az erdőlakó örvösgalamb városiadása.

A szóvivő egyenesen úgy véli, hogy „a modern emberi civilizáció jelentős mértékben tulajdonítható a galamboknak. Sokat köszönhetünk nekik, például miattuk sem leng náci zászló az utcákon, ugyanis remek hírvivő. Ennek oka, hogy ragaszkodik a 20x20cm-es fészkelőhelyéhez, és bárhonnan, sok ezer kilométerről is visszarepül ugyanoda, például a hadügyminisztérium galambpadlására. Nagy előnyük volt még a két világháború során is, hogy – a rádióadásokkal szemben – nem lehetett őket lehallgatni, a lábukra erősített kis kapszulákban, hártyapapíron lehetett üzenni velük – na és könnyebbek meg kisebbek is voltak egy korabeli katonai rádió adó-vevőnél.

Olyan feladatokat lehetett a galambokra bízni, mint például kapcsolattartás a Nagy-Britanniában működő brit és szövetséges parancsnokság és az ellenállás, továbbá 1944. június 6-án a D-napi partraszállók között a II. világháborúban. De a katonákon felül az 1980-as évekig használták őket a hírügynökségek is, illetve vérmintákat is küldtek velük.”

A szakember arról is beszámolt, hogy a mai napig népszerűek egyébként a galambröptetések, a szín, forma, alak, viselkedés szerinti fajtatenyésztés és a galambversenyek. Egy-egy jó vérvonalú tenyészmadár a sokszázezres vagy akár millió forintos nagyságrendet is elérheti. A világ egyik leghíresebb galambtartója talán Mike Tyson profi világbajnok bokszoló, akit New Yorkban töltött gyerekkora óta bűvölnek el ezek a madarak, és volt, hogy miattuk szakított aktuális barátnőjével, aki megfőzött egyet közülük.

A galambok kapcsán felmerülő tipikus problémákról is faggattuk a szóvivőt. Kiderült, hogy a galamb ürüléke nem veszélyesebb más madarakénál, az általános higiénés szabályok betartása mellett nem jelent egészségügyi problémát. Zoltán szerint „jóval nagyobb gondot jelent a főleg a lakott területeken keletkező és jórészt kezeletlen kutya- és macskaürülék, melynek napi össztömege jóval meghaladja a 200 tonnát hazánkban”.

Arra is kitért, hogy a galamb a feltételezésekkel ellentétben nem azért hasas, mert lusta, hanem mert a világ egyik legjobban repülő madara – úgyhogy amit látunk rajta, az nem kidudorodó has, hanem színtiszta mellizom.

Továbbá azt a tévhitet is megdöntené az ornitológus, mely szerint a galamb koszos állat. „Folyamatosan tisztítják magukat és vízben fürdenek, illetve púdertollaik vannak, amely automatikusan vízhatlanná teszi a felületüket, nem marad meg rajta a kosz”. Zoltán azt is leszögezte, hogy a galambnak nincsen szüksége arra, hogy etessék őket az emberek, megélnek azok maguktól is, a kenyérszórással csak odaszoktatják őket feleslegesen. A hagyományosan szabadon élő galamb alapvetően legel, és leveleket, rügyeket, magvakat is fogyaszt. A vadon élő fajoknak azért éri meg a lakott területekre is beköltözni, mert itt nincs vagy jóval kevesebb a ragadozójuk, például az ősellenségnek számító vándorsólyom és héja.

Arra a kérdésre pedig, hogy mit tegyünk az erkélyekre odafészkelő galambokkal, a szakértő azt javasolta, hogy a legegyszerűbb módszer eleve nem hagyni, hogy odafészkeljen, de megelőzésre ajánlott a macskákhoz előszeretettel használt erkély-háló, amelyre lehet vágni egy vagy akár több ökölnyi lyukat, hogy más, kisebb madárfajokat itathassunk, télen pedig akár etethessünk is.

„Fontos, hogy a parlagi galambokat ne etessük, mert jelenlétük így nem válik tolakodóvá – emeli ki a lényeget Orbán Zoltán, aki bevallottan senkit nem akar meggyőzni semmiről, hiszen mindenki úgy érez a galambok kapcsán, ahogy csak akar. De valld be, hogy ezek után te is egészen más szemmel nézel a közterek tobzódó szürke tollasaira.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Jelentősen változott az esztergomi robbantásban súlyosan megsérült kommandós állapota

Szerda éjjel Esztergom külterületén egy férfi felrobbantotta magát, miközben a rendőrök és a TEK kommandósai intézkedtek vele szemben.

KÉK HÍREK

Felborult egy kamion a 6-os számú főúton, feltehetően elaludt a sofőr

A kamion műszaki mentését péntek délután 16 óra 45 perckor kezdték meg. A teherautó kiemelésének idejére teljes útlezárás van érvényben a 6-os főút érintett szakaszán.

KÖZÖSSÉG

Balogh Levente kifizette egy földrajztanár 1,5 millió forintos tartozását

A Cápák között legutóbbi adásában Balogh Levente elmondta, hogy nem értelmezhető üzletileg a vállalkozás, de azt vállalta, hogy kifizeti a tanár másfél milliós tartozását, és cserébe nem kér semmilyen részesedést.

MÚLT

Legendák nyomában: miért bikavér az Egri Bikavér?

Most lerántjuk a leplet a legendás borról, a neve eredetén kívül még számos érdekességet elárulunk róla.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2023. szeptember 04.

Eger híres városát sokszor nevezik a borok bástyájának. Heves vármegye székhelyéről először mindenkinek a vár és az azt védők önfeláldozó helytállása juthat eszébe. A jelentős oktatási és kulturális központ számos műemléknek és múzeumnak is otthont ad. De a város és környéke a borairól is híres, melyek közül kétségtelenül legismertebb a bikavér.

De honnan ered és pontosan milyen bort takar ez az elnevezés?

A legenda szerint a bikavér elnevezés természetesen a török időkből származik, de ez aligha lehet igaz, hiszen az országban a török hódoltságig szinte kizárólag fehérbort termeltek. A kadarka kékszőlőfajta és a vörösbor készítésének technológiája a törökökkel együtt érkező rácok közvetítésével honosodott meg borvidékeinken. Írásos források, oklevelek, útleírások a bikavér elnevezést a XIX. század közepéig nem említi (forrás: Máté Andrea. 2003. A bikavér legendája. Rubicon. Vol. 1-2/2003, pp 40-41).

Szekszárdról származik az első feljegyzés

Az első fennmaradt írásos emlék Garay Jánosnak tulajdonítható, aki 1846-ban „Szegzárdi bordal” című versében először jegyezte le a bikavér elnevezést:

„Töltsd pohárba, és csodát látsz!

Színe mint a bikavér,

S mégis a gyöngy, mely belőle

Fölragyog, mint hó, fehér.

És a tőke, melyen termett,

Nemde, oly zöld, mint a rét?

Hol leled föl szebben együtt

Szép hazánk háromszínét?”

Ha a szigorú tényeknél maradunk az 1800-as évek második felében a bikavér még nem egy konkrét borfajtát jelentett, hiszen az országban több helyen is felbukkant az elnevezés az erős, sötét színű vörösborok jelzőjeként.

„Gröber Jenőt tartják a bikavér atyjának, aki először írta le a bikavér receptjét 1912-ben. Ekkoriban a kékfrankos, a kadarka, a portugieser (oportó) és a menoir (medoc noir) alkotta a házasítást. Neki tulajdonítják a medoc noir fajta elterjesztését is Egerben, melynek illatos, muskotályos jegyei egyediek stílusban.” (forrás: bor.hu Szerző: Kielmayer Kristian, Herczeg Ágnes)

A második világháborúig mindkét történelmi borvidéken palackozták a bikavért, de aztán ez is a tervgazdálkodás áldozata lett. A szekszárdiaktól elvették a névhasználat jogát, az „Egri Bikavér” pedig exportcikként a mennyiségi termelés áldozata lett. Sokszor éretlen szőlőből, cukor segítségével érték el a célul kitűzött mennyiséget, sőt ha kellett égetett szesszel emelték az alkoholtartalmát.

A rendszerváltás után elkezdődött a borvidék és a bikavér rehabilitációja. Hosszas viták után ma már Szekszárd és Eger egyaránt használhatja palackjain a kifejezést.

A jelenleg érvényben lévő szabályozás nagyfokú szabadságot biztosít a borászoknak a bikavérek megalkotásában, így laikusok számára is jól érzékelhető különbség lehet különböző borászatok között, attól függően, ki milyen dűlőről, milyen arányban házasítja a vörösszőlő fajtákat. Ezért, ha valaki ezen a borvidéken jár, kóstoljon mértékkel, inkább több tételt és mindenki kiválaszthatja a saját ízléséhez leginkább közelálló bikavért.

Dobai Attila, AZ ÉV HOTELE című televíziós verseny múlt heti adásának főszereplője is ezt a kóstolási lehetőséget használta ki kétnapos egri utazása alatt, ahová kolléganője, egyben legjobb barátja: Tóth Zsuzsi színésznő társaságában érkezett.

A két fiatal éppen 10 évvel ezelőtt találkozott egymással a Pesti Magyar Színiakadémián, ahol osztálytársként az első pillanattól szimpatizálni kezdtek egymással, és barátságuk - ugyan nem zökkenőmentesen – de azóta is tart. Az elmúlt évtizedben sok közös élményük volt, így adta magát, hogy találkozásuk tizedik évfordulóját egy közös hétvégével ünnepeljék meg.

AZ ÉV HOTELE forgatása alkalmával két egri szállodába látogattak el. Ha kíváncsi vagy rá, hogy alakult Attila és Zsuzsi hétvégéje és tudni szeretnéd, mely hotelek mutatkoztak be elsőként a észak-kelet magyarországi régióban, akkor nézd vissza AZ ÉV HOTELE legutóbbi adását az RTL+-on.

A fiatal színészek Egerben töltött hétvégéjének első állomása az Imola Hotel Platán****superior volt.

Imola Hotel Platán****superior, Eger

Magyarország első felnőttbarát szálláshelye a belvárosban, az egri vártól pár sarokra, közvetlenül a standfürdő szomszédságában található. A 29 prémium, 3 junior és 19 deluxe lakosztály mindegyike rendelkezik erkéllyel, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a keleti oldalon az Eged-hegyre, a nyugati oldalon pedig az Egri Termálfürdő többszáz éves platánfákkal körbevett területére. A wellness-részlegen az élménymedence mellett kül- és beltéri gyógyvizes medencék várják a vendégeket. A gyógymedencék kínálatában megtalálható a sófürdő, valamint a radonos és a kénes gyógymedence is. Ezen kívül szaunavilág, Kneipp taposómedence, pezsgőfürdő, Solar Beach szolgálja a feltöltődést. A Platán étteremben a hagyományos magyar ételeket modern köntösbe bújtatva kínálják, mely nem csak látványban, de ízekben is elvarázsolja a gasztronómia kedvelőit. Ezt az élményt teszi teljessé Birliba Tamás sommelier, aki 17 éves tapasztalatával garantálja, hogy az ízletes ételek mellé a megfelelő bor kerül. További részletek ezen a linken!

Attiláéknak nem kellett sokat utazniuk második szállásukig, hiszen Eger egy külvárosi részében folytatódott a hétvége. A fiatal színészek természetesen itt is nagy figyelmet fordítottak a gasztronómiára. A dűlők után egy borospincét is felkerestek. Ez alkalommal a Hotel Villa Völgy**** Wellness & Konferencia hotelt tesztelték.

Hotel Villa Völgy**** Wellness & Konferencia, Eger

A 4 csillagos Hotel Villa Völgy Eger csendes, külvárosi részén található. Ahogy a neve is sejteti, a szállodakomplexum három impozáns villaépületeit egy gyönyörű kéthektáros park öleli körül, ahonnan a kedvelt szépasszonyvölgyi borospincék, szórakozóhelyek pár perces sétával megközelíthetők. Az idelátogatók superior és deluxe szobatípusokból választhatnak. A wellnessben található a szezonálisan nyitva tartó élménystrand és az egész évben működő beltéri wellness részleg, melyben úszómedence, élménymedence, jakuzzi, infraszauna, finn szauna, sókamra, jég-gőz-aromakabin, korszerű erő- és kardiógépekkel felszerelt fitneszterem, és mediterrán pihenő is található. A szálloda két éttermében a táj jellegzetes ételei mellett igazi gasztronómiai különlegességeket is megtalálhatunk. További részletek ezen a linken!

Szavazz és nyerj egy ajándék hétvégét!

Az Év Hotele Facebook oldalán vasárnap délig szavazhatsz a műsorban bemutatott szállodák valamelyikére. Aki ugyanis szavaz, az nyerhet egy ajándék hétvégét abba a szállodába, ahová voksát leadta. Idén is minden szavazat számít, ugyanis ez egy verseny, ahol Te döntheted el, hogy melyik szálloda legyen a régió, azaz A HÓNAP HOTELE, majd végül AZ ÉV HOTELE.

A jövő héten újra művészpár teszteli a hoteleket

Egy hét múlva, a következő adásban a sármos színész Buch Tibor és operaénekesnő párja Lőrincz Judit lesz segítségünkre a szállodatesztelésben. Ők egy mátraházai boutique szállodát és egy egri minihotelt kerestek fel!

Mondd meg Te, melyik legyen AZ ÉV HOTELE!

Magyarország egyetlen televíziós hotelversenye, az RTL-en futó AZ ÉV HOTELE közönségszavazás lehetővé teszi, hogy szavazatukkal a nézők válasszák meg az egyes magyarországi régiók legjobb hotelét, azaz a HÓNAP HOTELE végül AZ ÉV HOTELE nyertes szállodáját. Idén is érdemes hetente voksolni, mert minden egyes szavazattal nő az esély az év végi főnyereményre, azaz egy teljes hétre AZ ÉV HOTELE győztes szállodájában. A szavazatokat a műsor facebook oldalán lehet leadni.

AZ ÉV HOTELE közönségszavazáshoz kapcsolódó televízió műsor az RTL-en az utazók szemszögéből, személyes élményeiken keresztül mutatja be a címért versenybe szálló szállodákat. Minden adásban egy-egy sztár és az általa kiválasztott útitárs kalandjait láthatjuk, akik elutaznak egy hétvégére két magyarországi hotelbe valamilyen céllal a lánykéréstől a házassági évfordulóig és kipróbálják, illetve értékelik is a bemutatott hoteleket.

KÖVESS MINKET: