MÚLT

A magyar ketchup kalandos története: a svédeknek előbb kellett, mint a hazaiaknak

Hiába követelték a svéd üzletfelek a Gellért Szállóban a ketchupot, akkor még nem ismerték itthon, pedig Európa egy része addigra évek óta egy örkényi házaspártól vásárolta a paradicsomszószt.

Tóth Noémi, fotó: Fotó: Pexels.com - Alena Shekhovtcova/Teja J - szmo.hu
2023. augusztus 11.

Aranyifjúból kitartó üzletember

Az első magyar ketchup sztorija egy igazi kalandregény, amelyben a leleményességé a főszerep. A történet főszereplője Reiter Albin, aki aradi gyerekként előszeretettel úszta át a Marost, majd a társaság anekdotázó középpontjaként remekül kártyajátékozott, teniszezett és három hét alatt tanult meg magától zongorázni. Gyakran előfordult, hogy a társaságával egyik háztól a másikhoz átvonulva, Albint zongorástól lovas kocsira tették, ahol ő menet közben is filmdalokat játszott. Trianon azonban kifogott az aranyifjún, lebukott a tiltott határátkelésen és csak másfél évnyi, román homokbányában lehúzott kényszermunka után kezdhetett új életet. Elvett egy szorgalmas, sváb asszonyt, Jusztikát, akivel fél évszázadot éltek le boldogságban örkényi kertes házukban.

Mivel Albin kereskedelmet tanult, rögtön meglátta a potenciált a ketchupban, amit egy amerikai cimborája mutatott meg neki.

Eleinte hiába készítette el az eredeti receptet, nem indult be az üzlet – konkrétan háromezer elkészített üveg ment veszendőbe, mivel a kutyának sem kellett –, de Albin nem adta fel, és feleségével kidolgoztak egy saját receptet és gyártási folyamatot 1939-ben.

Ha egyszer egy üzlet beindul

A mintaszószból rögtön termékmintákat és ajánlatokat küldtek svéd, svájci és cseh nagykereskedelmi cégeknek, és a svédek haraptak rá elsőként, mivel a kiváló minőségű magyar paradicsomsűrítmény remekül passzolt a helyi tradicionális hideg halsalátákhoz. A gondos északiak ráadásul laborvizsgálatokkal is összehasonlították a Rex névre hallgató ketchupot a legnagyobb, általuk már ismert márkákkal, és a magyar változat nyert, ezért Albinéknak hirtelen rengeteg megrendelésük lett.

Ehhez viszont még több paradicsomsűrítményre lett volna szükség, amit Albinék leginkább a hatvani konzervgyárból próbáltak beszerezni, de ők nem adtak nekik. Ekkor lépett közbe a magyar állam, a háború küszöbén kiszimatolva a potenciálisan beáramló svéd koronákat. Tehát a Magyar Nemzeti Banknak pont nemes valuta kellett, úgyhogy 117%-os export támogatást adtak az örkényi paradicsomfeldolgozó üzemnek, és ment a telefon a hatvani gyárnak is, hogy adják szépen oda a paradicsom-alapanyagot Albinéknak. Beindult a heti egy vagonos, azaz 15 tonnás ketchup-export, megelőzve ezzel a nagy amerikai versenytársakat. Az örkényiek még nem is tudták, mi az a ketchup, de öt éven belül háromszáz embernek ez jelentette a megélhetést, ahogy nőtt a több hektárossá duzzadt üzem.

Hüledezés a Gellért Szállóban

Ekkoriban Magyarországon még nagyjából senki nem hallott a ketchupról, és hotelekben sem volt elterjedt. Ezért volt is nagy álmélkodás, amikor Albin svéd üzleti partnerei Budapestre jöttek, és a Gellért Szállóban követelték a ketchupot a vacsorájukhoz, de hiába hívatták a főpincért, ő sem tudott számukra ilyen szósszal szolgálni.

A svédek el voltak képedve, hogy ez hogyan lehetséges, hiszen ők – és jónéhány egyéb európai ország – már évek óta a magyar Örkényből szerzik be a ketchupot.

Ekkor indult be a forgalmazás itthon is. Az üzlet hiába virágzott, a háború közbeszólt: 1944-ben a svédek felajánlották a gyártás Svédországba helyezését és egy 25%-os profitrészesedést, de Albin nem fogadta el, annyira szerette az itthoni életét.

A háború közbeszól

A közeledő orosz front elől Németország felé menekültek az utolsó pillanatban Jusztika svájci rokonaihoz, de bíztak a hazatérésben. Ami be is következett, de eléggé elkeserítő látvány fogadta őket: a ház jóformán megsemmisült, benne a zongorával, könyvtárral, a menekülés előtt nem sokkal beszerzett, ultramodernnek számító vákuumos besűrítő készülékekkel, sőt, még a három vagon előre elkészített ketchupot is megették az orosz katonák. Az első sokk után megpróbáltak beilleszkedni a megváltozott viszonyok közé: Albin főkönyvelő lett a helyi Földműves Szövetkezetben, Jusztika pedig zenetanár az örkényi iskolában. Néhány évtizeddel később azonban a házaspár ismét a paradicsomszószhoz nyúlt.

Az örökség

Reiter Albin unokaöccse, Dobóczky András 70 év kihagyással újraélesztette – szintén a feleségével együtt – a márkát, megtartva az eredeti receptet, üveget és emblémát. A világéletében közkedvelt Albin bácsi ugyanis neki ajándékozta a féltve őrzött receptet, amikor András végzett a Műegyetem élelmiszeripari gépész szakán. Akkoriban mondjuk nem izgatta a dolog, mert máshol tartott a karrierjében (András lett például a Pizza Hut első magyarországi igazgatója, de volt a Magyar Franchise Szövetség elnöke is). 50 évesen azonban, amikor a Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakképző Iskolában tanított élelmiszeripari technikusokat, a helyi tanüzemben kipróbálta az örökségül kapott pontos receptet, és az eredmény ledöbbentette. Annyira ízlett mindenkinek a ketchup, hogy András lelkes lett, és azóta újra kapható az első magyar ketchup eredeti változata.

Források: 1, 2, 3, 4

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megrázó részletek: Nagy Melanie unokaöccse volt az eltűnt, meggyilkolt fiatal férfi

A férfi édesanyja szerint a pénzéért és a drága órájáért ölhették meg a fiát. A rendőrség egy videót is közzétett a helyszínről.

KÉK HÍREK

Megtalálták a napokban eltűnt 29 éves férfi holttestét

A rendőrség egy 30 éves budapesti férfit hallgatott ki gyanúsítottként, aki a gyanúsítás ellen panasszal nem élt, vallomást nem tett.

KÉK HÍREK

Még több pénzt követelt a favágásért, majd a láncfűrésszel megsebesítette anyját a tiszaderzsi férfi

Az asszony csak azt kérte, hogy vágja össze neki a fát a fia, még pénzt is kínált érte.

Címlapról ajánljuk

MÚLT

Hogy lehet egy 20 éves lány velejéig romlott, nekrofil és leszbikus sorozatgyilkos?

Jancsó Ladányi Piroska kegyetlensége, perverzitása és gátlástalansága megrázta az ’50-es évek Magyarországát. Hogy leszbikus vágyai vagy szovjet katonák miatt ölt-e, az máig rejtély.

Tóth Noémi, fotó: Arcanum Digitális Tudománytár/Rendőrségi Szemle - szmo.hu
2023. szeptember 29.

El lehet képzelni, hogy mennyire volt döbbenetes az a gyilkosságsorozat, amelynek a helyszínlelésekor alapvető hibákat követtek el a hatóságok, és a sokktól a legalapvetőbb vizsgálatokról is megfeledkeztek. 1953 októbere és 1954 augusztusa között öt kiskorú leány tűnt el a törökszentmiklósi Vöröshadsereg útja 171. szám alatt található házban. Nem sokkal később le is tartóztattak egy mindössze húsz éves lányt, Jancsó Ladányi Piroskát, akit halálra is ítéltek, mivel bevallotta, hogy ő ölte meg az összeset, a telken található, használaton kívüli kútba lökve – édesanyja, Borbála segítségével – a testeket. A vallomást az előzte meg, hogy egy lány bejelentette a rendőrségen, Piroska ellopta a ruháit és arra eszmélt, hogy fojtogatja őt.

Az alacsony, törékeny termetű lányt a közeli nagyvárosba, Szolnokra szállították kihallgatásra, de az teljes káoszba torkollott, mivel minden szakmaiságot nélkülözve kérdezgette az egész nyomozói állomány, még a gépírónő is. Nem csoda, hogy először a mindössze öt elemit végzett Piroska teljesen zavaros történetet mesélt el, két olyan bűnsegédet is megemlítve, akiknek alibijük volt. Orosz katonákat okolt a tragédiákért, főként Nyikolaj Bogacsovot, aki azzal hitegette Piroskát, hogy magával vinné a Szovjetúnióba második gyermeke apjához, azzal a tinilánnyal együtt, aki tetszik neki, csak segítsen becserkészni őt. De a katona a kiszemeltjét szép szó helyett megerőszakolta, amíg Piroska italért ment, mire az áldozat fenyegetőzni kezdett, ekkor döntött Piroska a gyilkosság mellett – és megfojtotta szegény leányt egy villanydróttal, utána (!) pedig az arcára ült. Állítólag a többi gyilkosságot is katonák erőszakoskodása előzte meg, Piroskát pedig arra használták, hogy odacsalja a házba a gyanútlan, fiatal és szűz áldozatokat – bár a lány a vallomásában hangsúlyozta, hogy az utolsó esetet leszámítva a gyilkosságokat saját elhatározásából, egyedül követte el.

Másnapra már egy teljesen új verzióval állt elő a rendőrségen, abban már nem szerepeltek orosz katonák, hanem csak ő maga és a saját leszbikus vágyai. A jegyzőkönyv szerint ilyen mondatok hagyták el a száját:

„Szégyelltem bevallani azt, hogy elferdült nemi igényem kielégítése végett öltem meg a lányokat. … a hullák látása nem váltott ki bennem különösebb érzést, nem irtóztam tőlük, mindenáron a kielégülést kerestem", és kitért arra is, hogy áldozataival csak a gyilkosság után létesített orális kapcsolatot.

A lányt egyáltalán nem zavarta a rezzenéstelenül elmondott, részletes vallomása során, hogy áldozatai szülei is jelen voltak.

Az elsőfokú ítélet után Piroska az utolsó szó jogán ezt mondta: "Szeretném, ha megváltoztatnák az ítéletet, bár tudom, nagy bűnt követtem el. Szeretném a kisfiamat magam nevelni, nem csinálok többet ilyent." Majd az ítélethirdetés előtt hirtelen megváltoztatta az addigi vallomását, és közölte, hogy „anyám is tudott a tetteimről. A második esetnél mondotta nekem azt, hogy lehetőleg olyant hozzak a piacról, akinek jó ruhája és pénze van. … Akármennyit kerestem, anyám mindent eltékozolt. Férfiakba, cukrászdába, italba ölte a pénzemet. Én teljesen meztelen maradtam, így gondoltam ruhát szerezni magamnak. Anyám folyton pénzért hajtott, és üldözött engem."

Már gyerekként is voltak intő jelek

Az anyja-lánya párost prostituáltként tartották számon a környéken – Piroska a szovjet katonákra, Borbála pedig a helyiekre szakosodott aprópénzért –, a házuk pedig olyannyira rendezetlen, koszos, bolhás, egeres és ürülékes volt, hogy az ritkaságszámba ment. Ahogyan sanyarú sorsuk is, amelynek fényében mindez már nem olyan meglepő. Borbála 8 éves volt, amikor meghalt az apja, tizenöt testvéréből tizenkettő ekkor már nem élt. Iskolába sohasem járt, írni-olvasni nem tudott. Terhességei rendszerint csecsemőhalállal végződtek, aki pedig életben maradt, sokszor végignézte anyja alkalmi légyottjait. Borbála mégis neheztelt már a kezdetektől Piroska lányára, aki szerinte a többi gyerekkel kéjörömmel ok nélkül gonoszkodott, és vele is agresszív volt, illetve a nemtetszése ellenére szovjet katonáknak kínálta magát, emiatt született pár törvénytelen gyereke, de azokat sem nevelte.

Borbála vallomásából kiderült, hogy bár eleinte azt hitte, hogy Piroska legalább az állatokat szereti, azért fogadja be őket, végül mindegyik elpusztult – egyértelműen a lánya keze által.

Olyan szégyenletes esetekre is fény derült, hogy Piroska előszeretettel evett teljesen nyers húst, illetve egyszer rajtakapták, amint orális szexre kényszerítette a tulajdon hatéves kisöccsét.

Amikor erre leszidták, majdnem belehalt egy öngyilkossági kísérletbe, annyi gyógyszert vett be. Amikor kihallgatták az ízig-vérig aberrált Piroskát, az állatkínzásokat és öccse megrontását rezzenéstelenül bevallotta („a testvéremmel történt fajtalankodás során igen kellemes érzést éreztem”), azonban nem tartotta magát prostituáltnak, mivel ingyen, kedvtelésből közösült a szovjet katonákkal.

A feltáratlan ügy

Mivel a holttestek megtalálása napján Jancsó Piroska beismerős vallomást tett, őt nyilvánosan kivégezték, anyja – aki azonban tagadta, hogy tudott volna a gyilkosságokról – pedig életfogytiglant kapott. Rubin Szilárd író megpróbálta kibogozni a szálakat, de neki sem sikerült, pedig négy évtizeden át írta a törökszentmiklósi gyilkosságokról szóló, Aprószentek című (tény)regényét, de a végére csak még több kérdés merült fel. Az író Jancsó Piroskával már nem tudott beszélni, mert mire megismerte a históriát, addigra felakasztották, Borbálával viszont a zalaegerszegi börtönkórházban beszélgetett. Megkereste továbbá az érintett ügyészt, bírót, nyomozókat, az áldozatok hozzátartozóit és a szomszédokat is. Az általa összegyűjtött információk csak arra szolgáltattak bizonyítékot, hogy Piroska nem egyedül követte el az öt gyilkosságot, de az igazságra nem sikerült fény derítenie. Ráadásul az aktát államtitokká minősítették, és arra sincsen vonatkozó adat, hogy miféle kommunikációt folytattak a nyomozás során a magyar hatóságok a szovjetekkel, ha egyáltalán történt ilyen. Rubin a rendszerváltás után is próbálkozott, de azt a választ kapta, hogy a kért dokumentumot egyszerűen nem találják. Úgyhogy a rejtély megoldatlan maradt, a történelemben pedig először fordult elő, hogy nő ölt meg nőt szexuális indíttatásból.

Források: 1,2,3,4,5

Kapcsolódó

Krúdy az Ó utcai bordélyház törzsvendége volt, a madame miatta ugrott le az emeletről

A Kakasos házba járt Ady és Jókai is, amelyet azért hívtak így, mert a baromifudvar kakasait a törzsvendégeiről nevezte el a kuplerájt vezető nő.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Sokkoló felvétel! Videón, ahogy lelövik a rendőrökre téglát dobáló rablót

A végzetes intézkedés videófelvételét nemcsak tájékoztató jelleggel hozták nyilvánosságra, hanem bűnmegelőzési szándékkal is.

SIKERSZTORIK

Világelső a Soproni Egyetem e-hulladék kezelési módszere az az UI GreenMetric versenyében

Európa első helyen áll az egy főre jutó e-hulladék keletkezésében, „az Európai Unió egy-egy háztartásában átlagosan 74 elektronikai cikk található, ezek közül 17 hever használatlanul a fiókokban és a szekrényekben” (fejhallgatók, kábelek, merevlemez, okostelefon).

KÉK HÍREK

Az ukrán titkosszolgálat robbanthatott fel vonatokat Szibériában

Az ukrán hatóságok már korábban hangsúlyozták, hogy az ország katonai és biztonsági szervei bárhol lecsaphatnak célpontokra Oroszországban.

MÚLT

Az orosz maffia háborús felszereltséggel és kegyetlenséggel csapott volna le egy magyar pénzszállítóra a 90-es években

A Blikk videósorozatában a korszak nyomozói arról meséltek, hogy a szovjet katonák kivonulása után hogyan vették át az uralmat a magyar alvilág egy része felett az orosz maffiózók.

Fotó: Carlos Andrés Ruiz Palacio / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. október 07.

A Szeretlek Magyarország podcastja, az Emlékszem, amikor... utolsó két adásában mi is igyekeztünk bemutatni, hogy milyen volt az 1990-es évek Magyarországának vérzivataros alvilága.

Ennek egyik szegmense mindenképpen a nemrég kivonuló szovjet katonák után itt maradó vagy éppen akkor Magyarországra jövő orosz maffiózókhoz köthető. Ők először csak itt élő honfitársaiktól szedtek be védelmi pénzeket, de „munkájukat” hamar kiterjesztették.

„Mindennapos volt az életveszély, az orosz maffia emberei nem tornából felmentett gyerekek, hanem az afgán hadszintért megjáró veteránok voltak, tele fegyverekkel”

– mesélte el a Blikk Nyomon vagyunk című sorozatának Orosz István nyugalmazott rendőr alezredes, a Nemzeti Nyomozó Iroda szervezett bűnözés elleni egységének egykori parancsnoka.

Az oroszok egy gigantikus akciót szerveztek az akkori vezető pénzszállító vállalat bázisa ellen is: be akartak hatolni az értéktárba, majd az oda befutó összes páncélautót ki akarták üríteni. Mindehhez páncéltörő gránátokat és gépfegyvereket használtak, és rendőröknek álcázták magukat.

A rendőrök csak egy véletlen folytán szereztek tudomást a támadásról, és így sikerült még akkor lecsapni a bandára, amikor azok éppen felvették a golyóálló mellényeiket, betárazták a fegyvereiket egy parkolóban, a mai Teve utcai rendőrpalota közelében. Így sikerült megelőzniük egy nagyobb vérontást.

Teplán Tibor egykori nyomozó, az egység oroszul beszélő tagja titkos nyilvántartást is vezetett az oroszajkú maffiózókról, tudását, ismeretanyagát még külföldön is elismerték.

„Bekerítettünk egy bandát, tudtuk, bent vannak egy lakásban, mivel minden orosznak volt fegyvere, nem voltunk biztonságban az ajtójuk előtt állva. Engem ismertek az oroszok, tudták, hogy beszélem a nyelvüket, hogy a kihallgatásokon emberségesen viselkedünk. Amikor nem akartak kijönni a lakásból, a többiek megrökönyödésére bedobtam a rendőrigazolványom. Két perc múlva feltartott kézzel jöttek elő, hogy nem a csapatnak, hanem nekem adják meg magukat”

– mesélte elképesztő sztoriját Teplán.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Kiderült hogyan mérnek majd az új budapesti traffipaxok

Hogy az új traffipaxok pontosan hol lesznek majd, azt továbbra sem tudni, mert a helyszínekről az érintett szervek (Fővárosi Rendészeti Igazgatóság, ORFK, BRFK, Budapest Közút) folyamatosan egyeztetnek.

KÉK HÍREK

A pilótának köszönhető, hogy nem lett hatalmas tragédia, amikor autópályára zuhant egy helikopter Madridban

A helikopter a madridi nemzetközi kiállítási- és vásárcsarnok területéről szállt fel a baleset előtt, ahol a héten a European Rotors légijármű kiállítást rendezték.

KÉK HÍREK

Hörgő hangokat hallott az egyik hullazsákból, teljesen ledöbbent a brazil hullaház alkalmazottja

Az idős nő levegőért kapkodott, pedig órákkal korábban halottnak nyilvánították.

MÚLT

Krúdy az Ó utcai bordélyház törzsvendége volt, a madame miatta ugrott le az emeletről

A Kakasos házba járt Ady és Jókai is, amelyet azért hívtak így, mert a baromifudvar kakasait a törzsvendégeiről nevezte el a kuplerájt vezető nő.

Tóth Noémi, fotó: Fortepan/Makovecz Benjamin - szmo.hu
2023. szeptember 15.

A 20. század eleji lapok csak bűnös utcának hívták a város legrövidebb nevű utcáját, az Ó utcát. Amit először Neu Gasse-nak hívtak, de amikor megépült a mai Zichy Jenő utca 1786-ban, akkor már átnevezték Alt Gasse-nak, és az 1800-as évek névmagyarosítási hulláma alatt lett Ó utca. Az sem mentette meg a hírnevétől, hogy a 3. szám alatt lakott Zwack József likőrmágnás, kicsit odébb pedig három szerkesztőségben is serényen folyt az értelmiségi munka (a 12. szám alatt az Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., a 16-ban Barta Mór és Guth Jenő nyomdájában készültek a könyvek, a 17. szám alatt pedig a Magyar Estilap írói és szerkesztői dolgoztak).

Azonban a bűn forrása a 29. házszámban volt keresendő, az akkoriban Kakasos háznak hívott kuplerájban. A hírhedt helyet Marinovics Jolán vezette, aki meglepően kulturált hölgy volt. A kakasos becenév úgy ragadt az örömtanyára, hogy a ház baromfiudvarában tartott kakasokat a főnökasszony a számára legkedvesebb vendégeiről nevezte el. Az udvarlásra utaló ’kakaskodik’ ige pedig ennek nyomán ivódott bele a köznyelvbe.

A madame-ról Krúdy Gyula több művében is megemlékezett Johanna, Steinné és Jánoska néven is, az Ady Endre éjszakái című dokumentumregényében viszont a valódi nevén említi: ,,A legszenvedélyesebb hitvitázók is csak akkor nyitották ki a házában a szájukat, ha erre Jolántól engedelmet kaptak. Jolán még abban a világban tanulta megbecsülni a sajtót, amikor a hírlapíró urak (különösen azok, akik a rendőrségi hírek után jártak) a policájjal mindenféle intimebb dolgokat is elintéztek. (…) Hősünknek szabad bejárása volt a ház összes szobáiba, mert udvarias, finomkodó szóval kedvében tudott járni Jolán asszonynak, aki semmit sem becsült olyan nagyra egy férfiben, mint a jó modort. (»Pénze, egy hordárnak is lehet – ha nyer a lóversenyen –, de jó nevelése csak az íróembernek van« – mondogatta a különös asszonyság.)”

Igen ám, de honnan ismerte ilyen jól Krúdy ezt a hölgyet, akit beszédesen, utalva a törzsgárdára, a sajtó öreganyjának is neveztek? Természetesen onnan, hogy törzsvendég volt nála, ahogyan sok szakmabeli kollégája is, például Ady Endre és Révész Béla.

Benézett sokszor az idős Jókai Mór is, akiről portré is lógott az egyik falon, bár állítólag csak a jó koszt miatt – és inkább örökbe akarta fogadni a fiatal lánykákat, mintsem hogy mást kezdett volna velük.

Valóban a remek konyhájáról is ismert volt a Kakasos, nem csak az örömlányairól. Éjjel-nappal főttek a finom étkek a tűzön.

Krúdy amúgy a mai Zichy Jenő utcában vette ki első pesti lakását, de egy ideig lakott a Kakasos házban is, és jó barátságot ápolt Jolánnal (a leírások szerint azért némi „extrával”), nem beszélve arról, hogy mennyi ihletet gyűjtött a regényeihez az ott zajló események hatására. Sajnos azonban Jolán többet érzett barátságnál, sőt, őrülten belehabarodott az íróba, és amikor az nem viszonozta szerelmét, kiugrott az emeleti gangról, de szerencsére túlélte. Krúdy ugyanis köztudottan egy másik luxusbordély tulajdonosnőjéhez, a szemtelenül fiatal Pilisy Rózához vonzódott.

Akkortájt, 1867-től egészen 1926-ig egyébként legálisan, intézményesített keretek között működhettek Budapesten a bordélyházak – akadt is belőlük bőséggel. Az 1867-es rendelet olyan szigorú előírásokat tartalmazott a bordélyok működéséről, mint például, hogy a tulajdonosnő nem lehet 30, a kéjnő pedig 17 év alatti, és utóbbiaktól megkövetelték az egészségügyi tanúsítványt, négynaponkénti vizsgálattal. Ez a megengedő törvénykezés azért szűnt meg, mert a prostitúciót nem sikerült bordélyházi keretek közé terelni. A prostitúciót 1926-ban országos hatállyal kezdték szabályozni, amelynek egyik következménye a bordélyházak felszámolása lett. De az Ó utcai falak ma is őrzik a pajzán históriáikat, amelyeket az irodalom sem hagy feledésbe merülni.

Források: 1, 2, 3, 4, 5

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Egy kellemetlen, közepesnél is rosszabb semmiség a Netflix karácsonyi vígjátéka?

Meg kéne tiltani a Netflixnek, hogy Amy Krouse Rosenthal könyveit adaptálják. Az Igen nap is borzasztó volt, de a Családi cserebere felülmúlja legrosszabb rémálmainkat is.

BUDAPEST

Fotók: Elindultak és ilyen látványosak az idei fényvillamosok és fénybuszok Budapesten

A fényflotta járművein több mint öt kilométer LED-fényfűzér van, ezeken 140 ezer LED-izzó található. Egy utas jóvoltából pedig 150 horgolt díszt is elhelyeztek Budapest 150. születésnapja alkalmából.

KÉK HÍREK

Rendőri intézkedés közben meghalt egy férfi Gödön

Csütörtökön késő este igazoltatták a férfit a rendőrök, mert tudták róla, hogy korábban eltiltották a járművezetéstől.

MÚLT

Szörnyűségek és kincsek bukkannak elő egy restaurálás során – Így születnek újjá a szinte megsemmisült könyvek

Ellátogattunk az ELTE Egyetemi Könyvtár restaurátor-műhely bemutatójára, ahol bepillanthattunk a kódexek és ősnyomtatványok restaurálásának rejtelmeibe.

Orosz Emese cikk, Fotók: Nagy boglárka - szmo.hu
2023. október 17.

Szalaváry Miklós restaurátor vezetésével ízelítőt kaptunk a papíröntés és a könyvfűzés technikájából, megismerkedtünk a könyvfertőtlenítés folyamatával és a régi könyvkötészeti eljárásokkal. Ráadásul azt is megnézhettük, milyen szörnyűségekre és milyen kincsekre bukkant egy-egy könyvrestaurálás során. Mutatjuk az izgalmas részleteket!

A műhelylátogatás elején Szalaváry Miklós a restaurálás alapszabályairól beszélt. Mint elmondta, restauráláskor mindig törekedni kell arra, hogy a könyvet csak annyira bontsák meg, amennyire elengedhetetlen a felújításhoz. Hiszen maga a könyv kötése is művészettörténeti értéket képvisel.

Másik fontos alapelv, hogy a folyamat visszafordítható legyen. Természetes eljárásokkal kell helyreállítani a könyvet, hogy az eredeti állapot bármikor visszaállítható legyen. Illetve nagyon fontos az is, hogy mindig készüljön a restaurálásról dokumentáció.

A károsodások lehetnek fizikai és kémiai eredetűek. Fontos alapszabály azonban az is, hogy a legsúlyosabb állapotú könyveket kell előre venni a restaurálásban.

A penészes könyvek mindig elsőbbséget élveznek, hiszen ilyen esetben folyamatos a károsodás.

A műhelyben Szalaváry Miklós megmutatta az egyik penésszel fertőződött ősnyomtatványt, amin éppen dolgozik. Ezen a szinte megsemmisült könyvön keresztül mi is megismerhettük a restaurálás folyamatát.

Miért néznek ki különbözően az egyszerre nyomtatott ősnyomtatványok?

A műhelyben megtudtuk, hogy az ősnyomtatványokat a kódexek mintájára készítették. Ívekben árusították, és minden vevő a saját ízlése és pénztárcája szerint díszíttette iniciálékkal, keretdíszekkel és borítóval. Így lehetséges az, hogy az egyszerre nyomtatott ősnyomtatványok különbözőképp néznek ki.

Fertőtlenítéstől a lefűzésig, avagy a restaurálás folyamata

Az ilyen rossz állapotban lévő könyveknél elkerülhetetlen, hogy a könyvet lapjaira szedje a restaurátor. Ezt követően az oldalakat különböző vegyszerek segítségével kádakban fertőtlenítik, majd tisztítják és savtalanítják.

Ezek után kezdődhet el a papír helyreállítása. Alapvetően kétfajta módszert alkalmaznak: a papíröntéses módszert és az úgynevezett kasírozást. Szalaváry Miklós mindkettőt bemutatta az épp restaurálás alatt álló ősnyomtatványon.

A papíröntéshez papírpépet készítenek, amivel tulajdonképpen befoltozzák a sérült könyvet egy speciális áteresztő asztalon. A pépet keverésekor mindig a papír eredeti színéhez próbálják megfesteni. A szín azonban csak hasonló lehet, fontos alapszabály ugyanis a restaurálásban, hogy megkülönböztethetőnek kell lennie az eredeti és a helyreállított részeknek.

Hogyan maradtak hófehérek az ötszáz éves könyvek?

A restaurátor elárulta, hogy a középkori könyvek fehérségének titka a rongypapírban van. A középkorban úgy készültek a könyvek, hogy rongyokat meszes vízben bomlasztottak szét rostokra, ebből készült a papír. A savtalanító hatású mész pedig olyan jól beépült a rostok közé, hogy ha helyesen tárolják a belőle készült könyveket, akkor ezek nem savasodnak, nem sárgulnak meg.

A helyreállítás másik módszere a kasírozás, melynek során egész vékony fátyolpapírt ragasztanak a lapra, amitől az szinte teljesen átlátszó marad. Ezt főként akkor használják, ha egy könyv el van repedve. A fátyol- vagy más néven japán papír ugyanis összetartja a lapot anélkül, hogy a szöveg olvashatatlanná válna.

A helyreállítás után állványokon száradnak a papírok. Ez után következik a nedves préselés filcek között, hogy megmaradjon a papír eredeti textúrája, majd a lefűzés és a könyvkötés.

Hajmeresztő “helyreállítások”

Szalaváry Miklós megmutatta azt is, hogy a múlt században készült “helyreállítások” milyen károkat okoztak könyvekben.

Körbevágott, csonkított, enyvvel vastagon bekent, szakszerűtlenül átfűzött könyveket is láthattunk.

Rávilágított arra is, miért nagyon fontos, hogy mindig legyen dokumentáció. Elmesélte, hogy találkozott olyan 1958-ban restaurált herbáriummal, ami elkezdett “hajszálgyökereket eregetni”. Dokumentáció híján pedig ő sem tudott rájönni, milyen kezelőanyagot használt az előző restaurátor, akinek kontár munkája hatására kezdtek szálasodni a lapok.

Kincsek a borítók között

Mindig izgalmas, ha különböző tulajdonosi bejegyzések, aláírások szerepelnek egy könyvben. A herbáriumban például a tulajdonos annak idején magyarul is odaírta a növények nevét, és azt is, mire használhatók.

Szalaváry Miklós megmutatta az egyik legmeghökkentőbb bejegyzést, ami a súlyosan mérgező hatású mandragóránál szerepel:

Vénembernek való béadatni

Megtudtuk, hogy vannak olyan könyvek, amelyek kötése értékesebb, mint ami a két tábla között van. A könyvekből ugyanis a restaurálás során sokszor előkerülnek kézirat-maradványok. Ezek lehetnek pergamencsíkok, amiket a gerincre ragasztottak megerősítésként, de a könyvtábla is készülhetett összeragasztott selejtnek ítélt nyomtatványokból.

Ezeket további kutatás céljából a restaurátornak mindig mellékelni kell az elkészült könyvhöz.

A restaurátor-műhelyben további érdekességeket is megnézhettünk. Láthattunk hatalmas, súlyos kódexet, amit lánccal erősítettek a könyvtár polcaihoz

Megcsodálhattunk egy restaurálás alatt álló különleges háromdimenziós térképet is. A zászlókkal kiegészített magyar történelmi térképet Bertalan Gyula erdélyi történelemtanár szabadalmaztatta 1902-ben, és használta oktatási segédanyagként.

Ha te is ellátogatnál a restaurátor-műhely bemutatójára, akkor a Múzeumok Őszi Fesztiválja idején több időpont közül is választhatsz november 10-ig. A program ingyenes, részletek az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, illetve a Múzeumok Őszi Fesztiválja honlapján.