News here
hirdetés

MÚLT
A Rovatból
hirdetés

100 éve nyílt meg a Pala a Margitszigeten

A Budapest Gyűjtemény egy nemrég digitalizált fotósorozattal idézi fel, hogy strandoltak a pestiek az 1920-as években.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével. - szmo.hu
2021. július 22.


Link másolása

hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

„1921. évi július hó végén rettentő meleg volt…”* és: „… így hűsöltünk a Margitszigeten.” — olvasható kézírásos jegyzetként egy papírlapra felragasztott családi fényképösszeállítás alatt, amit nemrég digitalizáltunk katalogizálásra és közreadásra.

hirdetés

Most folyik képes számolócédula-gyűjteményünk feldolgozása is. E boltokban használt reklámpapírocskák között az 1922. évi Palatinus strandi „fürdőkiállítás” hirdetményére bukkantunk. Közzétételük jó alkalom arra, hogy megemlékezzünk a „Pala” megnyitásának centenáriumáról.

A „Budapest fürdőváros” eszme igen régi, de ehhez sokáig inkább a gyógyfürdőket kapcsolták, a szabad levegő, a napfény és a hűsítő víz élvezetének a kultusza inkább csak a 20. század első évtizedeiben tört magának utat. Egyfelől, mint a városi polgári társasélet és az idegenforgalom új színtere, másrészt mint a munkásság, illetve a szegényebb néprétegek egészségügyi hátrányait is csökkentő szabadidős tevékenység.

„Az a város, amely Népszállót emelt, tartozik a népnek egy nagyszabású Népfürdővel is, és nyáron egy olcsó, mindenki számára hozzáférhető strandfürdővel.” — írta a Pesti Napló névtelen szerzője a Bárczy István polgármester nevével fémjelzett akkori szociális reformprogramra utalva.

Először mégis inkább az elegánsabb, belterületi strand kiépítésére születtek elképzelések, elsősorban a Margitszigetet bérbe vevő nemzetközi konzorcium tervezőasztalán. Panamaügyek és a háború miatt ezekből nem lett semmi. Viszont a rövidéletű Tanácsköztársaság vezetése ugyanitt és a Római parton 1919. július végére sietősen kiépített egy-egy szó szerint „fapados”, de a tömegigényt kiszolgálni képes strandot. A Margitsziget budai partjának közepső öblében iszapkotrással, feltöltéssel, homokos part kialakításával létrehoztak egy a vízen úgy-ahogy elkerített Duna-fürdőt, beljebb egyszerű medencét és kabinokat állítottak fel.

A politikai fordulat után strandot a Magyar Országos Véderőegylet (MOVE) működtette. A kezdetleges körülmények és főképp a gyakori vízbefulladások miatt azonban égető szükséggé vált egy új fürdő felépítése. Az erre kiírt pályázatot a Szent Margitszigeti Gyógyfürdő Rt. nyerte meg.

A három medencével induló új intézmény, ekkor már Palatinus néven, száz éve, 1921. augusztus első napjaiban nyílt meg. A homokos plázsban szinte észrevétlenül folytatódó medencék és az öltözők hagyományos faépítményei tengeri vagy balatoni lidók hangulatát ébresztettek, a ma ismert arculat az 1937-es bővítéskor és átépítéskor alakult ki.

A fürdő hamar közkedvelt lett, a társasélet és a szerelmi találkák divatos helye — a pesti szlengben elterjedt a "strandevú" kifejezés. Árai (már a Szigetre is belépőjegyet kellett váltani) és szigorúbb viselkedési (pl. öltözködési) szabályai világossá tették, hogy a hely a polgári középrétegek kikapcsolódását szolgálta. A szegényebbek nyaranta csak a városszéleken, Káposztásmegyer, Újpest, Lágymányos, Budafok fövenyes partszakaszain találtak némi enyhülést, a korabeli sajtóban számtalanszor kriminálisnak leírt körülmények között.

*A Pesti Napló július 27-én 43 Celsius fokos maximumról tudósított.

A nemzetközi konzorcium strandberuházásának látványterve. Ennek alapján a Pesti Napló cikkírója joggal láthatta úgy, hogy a strand inkább az exkluzív közönségnek készül, semmint követné a szélesebb tömegek látogatta külföldi példákat, a berlini Grünewaldot és a bécsi Gänsehäufelt. Érdekes Újság 1913. 23. szám. 8. oldal

Fürdőzők a margitszigeti MOVE-strand Duna-parti részén, 1921. július.

Kerny István postai hivatalnok, jeles magyar fotóművész (1879-1963) és felesége a margitszigeti MOVE-strandon, 1921. július.

Fürdőzők a margitszigeti MOVE-strand Duna-parti részén, 1921. július. A jobb szélen Kerny István postai hivatalnok, jeles magyar fotóművész (1879-1963), mellette felesége.

Emlékkép a margitszigeti MOVE-strand Duna-parti részén, 1921. július. Háttérben Újlak látképe.

A Színházi Élet "tudósítása" a fürdőkiállításról, 1921. 27. szám 37. oldal.

A Színházi Élet "tudósítása" a fürdőkiállításról, kiemelve a legszenzációsabbat, a Gerő-féle fürdőfűzőt. 1921. 27. szám 38. oldal.

A népszerű színházi bulvárlap riportere színészek nyomába indult. Az új felkapott társasági helyről tudósítani.

"(…) — Jaj, de finom. — sikongat most valaki. A sikongó hölgy Viola Margit, a Scala szubrettje. A homokhegyről csúszik le éppen Viola, annak örül úgy. Lentről egész csomó habitüé [törzsvendég] nézi.

— Milyen jól domborít, — sóhajtja az egyik habitüé."

Színházi Élet. 1921. 33. szám 17. oldal.

Az 1922-es nyári fürdőruhakiállítás reklámanyagai: balra egy számolócédula (bolti összegfelírásra használt képes reklámpapír, amit szívesen gyűjtöttek a gyerekek), jobbra a villamosokon kirakott plakátváltozat.

A botrányba fulladt eseményről ITT OLVASHATTOK bővebben.

Akkortájt élénk diskurzus folyt a lapokban az igényesebb kivitelű és szemérmesebb, valóban ruhaszerű fürdőruha és az egyszerűbb fürdőtrikó mindkét nembeli hívei között. Tolnai Világlapja, 1923. 9. szám (július 2.) 19. oldal

Kedélyes dagonyázás a Palatinuson, 1920-as évek.

Szentpál Olga mozdulatművészeti iskolájának növendékei a margitszigeti Palatinus strandon, 1929.

Emlékkép a strandról, 1930 körül.

A Palatinus egy képeslapon valamikor 1930 körül.

Hivatásos fényképészet, Halmi Béla margitszigeti fiókja által készített emlékkép, 1931. július.

A Palatinus az 1937-es bővítése és átépítése után. Háttérben az id. Janáky István tervei alapján készül modern főépület. Hölzl Pál diafelvétele, [1938]

A modernizált Palatinus hullámfürdője, 1940 körül.

Még több régi fotót a Budapest Gyűjtemény képarchívumában találtok


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
A temetőre épült újpesti Szellemtelep paranormális legendája
Budapest negyedik kerületében, a Pozsonyi úton található az ország legnagyobb lakótelepe, amely hátborzongató szellemhistóriák nyomán kapta ragadványnevét.

Link másolása

hirdetés

Újpest régen önálló iparváros volt, csak 1950-ben csatolták Budapesthez, mivel elkezdték fejleszteni a régi munkáskerületeket. A rekonstrukciós terv részét képezte az Újpest Városközpont is, amelyhez a húszas évek előtt épült, avítt lakóházakat lerombolták vagy felújították. Ekkortájt számolták fel a legtöbb peremkerületi temetőt is, konkrétan 87-ből 75 sírkertet szüntettek meg. Mivel a hamvasztást csak 1968-tól engedélyezték Magyarországon, a temetők hamar zsúfolásig megteltek, és sok probléma akadt a holttestek elhelyezésével.

Többek között a régi magdolnavárosi sírkertet is felszámolták 1964-ben (utódja a Megyeri temető lett), és elkezdtek építeni a helyén egy lakótelepet két évvel később. 1972-re már készen is lett a Pozsonyi utcai lakótömb közel 17 ezer panellakása, amely hatalmas méretével kiérdemelte Budapest, sőt, egész Magyarország legnagyobb lakótelepe címet. A Larsen-Nielsen, azaz dán típusú lakónegyed befogadóképessége hozzávetőlegesen 36 000 lakos, akik a kezdetekkor mind ugyanarról a rejtélyes eseménysorozatról beszéltek.

A hazai Paranormal Pestivity

Már a nagyszabású építkezés legelején meglepően sok malőr és furcsaság jött össze, kezdve azzal a bizarr felütéssel, hogy sorra kerültek elő az emberi csontvázak az alapok felhúzásánál. Először az építőmunkások körében terjedt el futótűzként az a pletyka, hogy nem véletlenül fordulnak elő sorozatos meghibásodások és balesetek, ugyanis túlvilági jelenlétről és emberi alakokról esküdöztek az üres, átadásra váró lakásokban. Annyi bizonyos, hogy ez egyik tízemeletes házba azért nem lehetett beköltöztetni a lakókat, mert egy nyitva hagyott vízcsap öt szintet teljesen eláztatott. Majd utána pont az a lakás gyulladt ki – és terjedt át a tűz több másikra is –, amely előzőleg eláztatta a panelt.

Az egyik tömbben a teljes tizedik emeletet le kellett zárni furcsa zajok, villogó fények és főleg egy különös, odaégett olajra emlékeztető penetráns bűz matt, amely akkor sem hagyott alább, amikor már keresztbe-kasul kiszellőztették az egész épületet. A munkások egy időre vasráccsal lezárták az egész emeletet, a liftből pedig még a tízes nyomógombot is kiszerelték. Az általános riadalom akkor kezdett felerősödni, amikor az építkezésen dolgozó egyik éjjeliőr biztosan állította, hogy többször felbukkant mellette egy elsuhanó árny.

A baljós előjelek azonban nem tántorították el a vásárlókat, ugyanakkor a beköltöző lakók is sorra kezdték egymásnak sugdosni hihetetlennek tűnő tapasztalataikat. Történetek kaptak szárnyra a lakásokban éjszaka feltűnő alakokról, ijesztő hangokról, recsegő-ropogó zajokról, koppanásokról és léptekről, illetve akadt, aki állította, hogy egy láthatatlan kéz lökte el. Gyakran előfordult, hogy a villany magától kikapcsolt, a tévé pedig minden előzmény nélkül bekapcsolt vagy csatornát váltott, esetleg a rádió szólalt meg magától.

hirdetés

Ezek a történések megmagyarázhatók lennének valamiféle áramingadozással, ám kivizsgálták a lakótelepen történteket, és állítólag semmiféle meghibásodást nem találtak a rendszerben. A józan eszükre hallgató ingatlantulajdonosok spontán fizikai jelenséggel igyekeztek magyarázni a vadiúj épületek természetes mozgását. A kétkedők viszont arra hivatkoztak, hogy ezek a recsegések inkább régi házakra jellemzőek. A mendemonda szerint egyszer egy teljes család menekült el pizsamában az éjszaka közepén az ijesztő jelenségek elől.

A láncreakció eredményeképpen többen elkezdték árulni a nemrég birtokba vett otthonukat, de az akkori lakáshiány ellenére sem kapkodtak a Pozsonyi úti ingatlanok után. Addigra ugyanis már mindenki megtudta egy kis kutatást követően, hogy megbolygatott sírokra húzták fel az épületeket, és ehhez kötötték a paranormális jelenségeket. A lakótömbökre ráragadt a Szellemtelep elnevezés, amely annyira meghonosodott, hogy a mai napig használatos.

Az erről a legendáról szóló cikkek alatt folyamatosak a kommentviták: az egyik tábor szerint ez mind butaság, csak az élénk fantázia szüleménye, és jó pár ott lakó is arról győzködi a többieket, hogy soha nem tapasztalt hasonlókat.

Egy akkori lakos is megosztotta a saját észszerű magyarázatát a történtekre: „Nappal jöttek a fináncok, volt nekik egy fiókos Csepel teherkocsijuk, és exhumáltak. Kiásták a holttestet, összeszedték az aranyait, betették a fiókokba, a csontokat meg szétdobálták. Mi, fiatalok – én 16 voltam – komolyan mondom, koponyák, kar-, meg lábszárcsontok között mászkáltunk! Az egyik srác talált egy olyan koponyát, aminek még mind a 32 foga megvolt, el is tette, és az íróasztalán egy lámpa volt benne. Nos, az esti ramazurikban mi is részt vettünk, a csajok nagyokat sikoltoztak, mi a csontokat dobáltuk a ház falának, az öregek meg majrézva húzták be a függönyeiket, és másnap ment a susmus, hogy hallották a kedves szomszédék is, micsoda szellemjárás volt itt? Hát ennyit a szellemekről…”

Az ellentáborból azonban születnek vérfagyasztó hozzászólások is, mint például az alábbi: „Én itt lakom a Pozsonyi utcai lktp. közvetlen szomszédságában a Berda József utcában, a szekrényajtó kivágódik, a plüss figurák hátat fordítanak maguktól, a tányér felcsúszott a falra, úgy, hogy támasztotta az asztal teteje, kiskutyám egy pontot néz néha, mintha ott állna valaki, és nagyon izgatottá válik, hozzá sem lehet szólni.”

Tény, hogy meg tudja tréfálni az embert egy rosszul bekötött elektromos hálózat vagy vízvezeték, ahogyan a fűtésrendszer csövei is, nem beszélve a panelfalak akusztikai hatásairól. Az azonban mindenképpen érdekes, hogy egy egész lakótelepet magával rántott a tömegpszichózis, akárcsak annak idején a boszorkányperekben. Sosem fog teljes bizonyossággal kiderülni, hogy amit a munkások vagy az éjjeliőrök láttak, az csupán az alkohol gőze volt, vagy tényleg egy kísértet, esetleg csak egymás hergelése sikerült túl jól.

Annyi biztos, hogy mára már csak a ragadványnév maradt, a pánik eltűnt, bár sok önjelölt szellemvadász portyázik hébe-hóba a Ghostbustert fütyörészve, hátha elcsíp valami izgalmas jelenséget. Azért remélem, ha szellemet nem is látnak a paraturisták, legalább megnézik a környéken a Városházát, a Lepkemúzeumot, az újpesti zsinagógát, a stadiont és a Víztornyot is, ha már arra járnak. Azt pedig mindenki maga döntse el, hogy népi babonáról, tömeghisztériáról vagy valós túlvilági jelenségekről szól-e a Szellemtelep históriája.

Források: 1, 2, 3, 4, 5


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Húsvéti tojásfestés: minták, rajzok, hagyományok
Húsvéti tojás, piros tojás, hímes tojás – a húsvét elmaradhatatlan kísérői. De honnan ered ez a szimbólum, és milyen a jó húsvéti tojásfestés?

Link másolása

hirdetés

A húsvéti tojás eredete

A tojás az életnek, újjászületésének, a termékenységnek az egyik legősibb jelképe. A tojásdíszítés hagyománya az ókorig nyúlik vissza, és ez a szokás a kereszténység elterjedése után is megmaradt. Értelmezésük szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Szimbolikája szerint, ahogy a tojásból új élet kel ki, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más nézet szerint a tojáshéj az Ószövetséget, a belseje az Újszövetséget jelképezi.

A húsvétot megelőző böjtöt és magát a tavaszi feltámadás ünnepét a kereszténység, feltehetően régi pogány tradíciókból emelte át. A kereszténység elterjedésével pedig a tojást, mint ősi életszimbólumot, összekapcsolták a feltámadás ünnepével.

Nálunk mar az avarkori sírokban is találtak festett, mintás tojásokat. Első írásos emlitése Anonymus idejéből származik.hímes tojás minták

Gyakran jóslásra is használták. Ha nagypéntek éjjelén feltörték a tojást és egy pohár vízbe csurgatták, akkor az megmutatta, hogy milyen lesz a jövő évi termés. De egyes helyeken a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása

Hímes tojás, piros tojás - a húsvéti tojás jelentése

Az eredetileg használt piros szín a hiedelem szerint Krisztusnak az emberiségért kiontott vérét jelképezi. Ezért is kötődik a keresztény kultúrákban a húsvéthoz.

hirdetés

 hímes tojás piros tojás

Magyarországon tradicionálisan használt minták általában geometrikusak voltak. A vonalkák közti részt díszítették "hímezték", innen is a hímes tojás elnevezés.

Hímes tojás készítése - tojásfestés technikák

Húsvétra általában liba, kacsa és tyúktojásokat használnak, amiket kifújnak és az üres héjat díszítik különböző technikákkal. Lehet emu vagy strucc tojásokat is festeni, ezek héja, olyan vastag, hogy faragni is lehet.húsvéti tojás minták

Bár még vannak, akik hagyományos módon, házi módszerekkel festik a tojást, de nagyon elterjedt a boltokban kapható festék, és egyre nagyobb teret hódítanak az újszerű tojásdekorációk is.

A legegyszerűbb a boltban kapható tojásfesték, mellyel bármilyen színű tojásokat el lehet készíteni. Egyszerű és olcsó a krepp papír megoldás is. A papírdarabokat enyhén ecetes vízbe kell tenni, ami kioldja a színüket és a tojásokat befogja.

Húsvéti tojásfesték: miből választhatunk?

húsvéti tojásfesték

Az otthoni tojásfestés előtt érdemes átgondolni, hogy mennyi időnk van rá és mennyire vagyunk ügyesek. Vannak gyors és mégis látványos megoldások, de ha szeretnél visszatérni a régebbi, tradicionális megoldásokhoz, akkor nyugodtan próbáld ki nagyszüleink módszereit.

Húsvéti tojásfestés természetes anyagokkal

Az egyik legrégebbi festés a harisnyás, leveles. A tojásra növények leveleit szorítsd rá egy harisnya segítségével. Majd tedd forró hagymahéjjal vagy tojásfestékkel színezett vízbe a szobameleg tojásokat. Száradás után szalonnabőrrel vagy olajos kendővel lehet fényesíteni.

A halványzöld festékhez spenótot, petrezselyemlevelet, citromfüvet vagy csalánlevelet kell felfőzni. Sárga színt őrölt kurkumaporral, citrom héjával, reszelt sárgarépával lehet elérni. Narancssárga festőlé pirospaprika őrleményből vagy vöröshagyma külső héjából készíthető. Lila színt a cékla leve ad, de az áfonyalé és a feketeribizli leve is alkalmas hozzá. Kék szín elérhető apróra vágott vöröskáposztával. Sötétbarna színhez erősre főzött kávéban áztasd a frissen főtt, még forró tojásokat.

Írott tojás készíthető gyertya és festőlevek segítségével, vagy az egyszínűre megfestett tojásra éles késsel mintákat karcolhatsz.húsvéti tojás rajz

Húsvéti tojások díszítése egyéb technikákkal

Gyakorlatilag a fantázia szab csak határt, mert rengeteg dologgal díszíthető a tojás. Íme, néhány ötlet:

Ragaszthatsz papírcsíkot, szalagot, dekorcsíkot, fonalat a tojásra. Díszítsd gyöngyökkel, magvakkal, mákkal, csillámporral, apró gombokkal.

Régi terítőkből, textilekből vagy csipkés anyagokból is szép díszítés készülhet. Szép szalvétákból is lehet mintákat kivágni és felragasztani. De ott a klasszikus festés temperával, ecsettel, filctollal is.

Milyen a jó húsvéti tojás rajz? Népszerű és mutatós tojásfestés minták

húsvéti tojások

Rengeteg ötletet lehet találni akár az interneten is, de a leghálásabb mégis a saját ötlet. A jó minta kifejezhet téged is, vagy üzen a megajándékozottnak. A gyerekek biztos örülnek a nyuszis, kiscsibés mintának, a lányoknak virággal, szívekkel lehet üzenni. A fiúknak a geometrikus minták mellett bátran lehet vicces vagy modern dekorációt kitalálni, de akár emojikat is rajzolhatsz a tojásra.tojásfestés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
„Nanu-nanu” – Nyelvformáló sorozatok a vasfüggöny mögött Andzsin-szantól Morkig
Valaha ezekből tanultunk orkiul és japánul, mégsem emlékszik rájuk már senki. Fel- és lefutott szériák a 80-as évekből.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: jelenet az Egy úr az űrből c. filmből - szmo.hu
2022. május 09.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Mennyire más volt a televíziózás a hetvenes-nyolcvanas években, mint napjainkban! Míg ma komoly sikernek minősül, ha egy műsornak vagy filmnek sikerül egymilliónál több embert egy időben a tévé képernyője elé ültetni, addig a tematikus csatornák és a streaming előtti időszakban ennél bármelyik program nagyobb nézettséggel futott. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy abban az időszakban itthon egy, 1971-től pedig két csatorna kínálatával kellett beérni, ha az ember nem szerette volna külföldi műsorokkal tölteni az idejét. Nem túlzás kijelenteni, hogy akkoriban valóban az ország apraja-nagyja együtt sírt vagy nevetett egy-egy film vagy sorozat szereplőivel, és minden új epizód hetekig beszédtémával szolgált a vállalati büfékben. Ebben a környezetben nem csoda, ha egy sorozat ikonikus kifejezései azonnal gazdagabbá tették a magyar szókincset, bár az ilyen új szavak többnyire néhány év alatt – gyakran a sorozat emlékével együtt – el is tünedeztek. Mostani cikkünkben három olyan szériáról emlékezünk meg, melyek egy nemzedék szókincsét formálták át, de ma már alig emlékszik rájuk valaki...

Nanu-nanu

Rögös volt az út a külföldi (különösen az amerikai) sorozatoknak a vasfüggöny mögé, így ezek többnyire évekkel azután jelentek meg nálunk, hogy a készítés országában már el is felejtették őket. Nem volt ez másként az „Egy úr az űrből” (eredetileg Mork & Mindy) című szériával sem. Az akkoriban még stand-up humoristaként tevékenykedő Robin Williams ötlete nyomán készült sorozat volt a legendás színész első szerepe. A filmben Mork az Ork bolygó szülötte, aki egy földi nő (Mindy) segítségével tanulmányozza a földi életet. Az epizódok végén Mork minden esetben jelentést tesz bolygója vezetőjének, Orsonnak. A sorozat a „Nanu-nanu” köszöntés mellett a „Mork hívja Orsont. Orson jelentkezz!” szófordulatot is a nyelvünkbe építette. Ez utóbbi rövid időre átvette a „A cseh 2-őt nézed?” beszólás szerepét is, azokkal szemben, akik a beszélgetésben elveszítették a fonalat (akkoriban hétfőn nem volt magyar adás, így mindenki a csehszlovák adókat nézte).

A sorozatot egyébként 1978 és 1982 között vetítette az ABC amerikai TV csatorna. Nálunk a kifutása után, 1982 szeptember 1-én debütált a Szombat esti filmkoktél című műsorcsomag részeként, Menő manó és Humor Harold (egy újabb nyelvbe épült kifejezés az erőltetetten jópofa emberekre) társaságában. A Magyar TV összesen 13 epizódot vásárolt a forgalmazó CBS-től, ám így is egy évig tartott, míg a végére értek. A bravúrt úgy sikerült kivitelezni, hogy havonta csupán egy új rész került a képernyőre. A sorozat sikerét egyébként jól mutatja, hogy már 1983-ban elkészült a széria ihlette „Nanu, nanu dal” is, melyet Williams magyar hangja, Maros Gábor adott elő és legalább annyira bugyuta volt, mint maga a film.

hirdetés
Vakarimasz-ka?

Tegye fel a kezét, aki látta a Sógun című sorozatot 1987-ben, és nem akart azonnal szamuráj lenni. A James Clavell 1975-ben íródott könyvéből készült minisorozat Richard Chamberlain főszereplésével igazi japán lázat indított el az országban, és a legcsintalanabb gyerkőcöket is a TV elé szögezte.

Andzsin-szan és a szépséges Mariko szerelmi története ötvözve a szigorú, de egyenes Toranaga szama (egyesek szerint tornagatya szaga) politikai játszmáival, mindent vitt. Ebben az időszakban mindenki foghegyről vetette oda frissen szerzett japán tudása aranyat érő morzsáit, és késhegyre menő (bocs) vitákat folytattunk a katana forgatás tudományáról. Bennünket még az sem zavart, hogy az eredetileg 1980 szeptemberében bemutatott széria már majdnem olyan régi volt, mint a kor, amiben játszódott, mire elért hozzánk. A Magyar Televízió ugyanis csak 1987-ben kezdte el sugározni John Blackthorne angol kormányos történetét. Ráadásul az eredetileg öt részes minisorozatot 11 darabra vágva, heti két alkalommal vetítették le, kedd-péntek váltásban. Igaz így legalább egy hónap alatt lefutott, és nem tartott egy évig, mint Mork kalandjai.

Petrocelli háza...

Mond valakinek valamit az a cím, hogy „Az ügyvéd”? Nem? Nem is csoda, hiszen ennek az amerikai filmnek a hírnevét gyorsan elhalványította a belőle készült sorozat, mely Petrocelli címmel futott. Pedig az 1970-ben készült mozifilmben már Barry Newman alakította Anthony „Tony” Petrocelli figuráját, és nálunk is bemutatták 1972-ben a filmszínházak (meg ’78-ban a TV). A bostoni születésű, de olasz felmenőkkel rendelkező ügyvéd figuráját azonban az 1974 és 1976 között futott 44 részes sorozat tette igazán ismerté. Tudják, ő volt az, aki állandóan a házán dolgozott a feleségével, ám az állomotthon soha nem készült el. Ennek nyomán került be a magyar nyelvbe az „Ez is olyan, mint Petrocelli háza” kifejezés a soha be nem fejeződő, sziszifuszi dolgok megcímkézésére. A sorozat pedig bőven rászolgált e jelzőre...

Alig három évvel a széria kifutása után csapott le a Magyar Televízió a sugárzás jogára, így 1979-ben már alá is írták a 13 részről szóló megállapodást. Ezek után átlagban 2 havonta be is jelentették a (valójában csak egyharmadnyi) széria rajtját, egészen 1981-ig. Ekkor azonban véget ért a kín, és alig kilenc évvel az amerikai premier után, 1981. május 16-án este megnézhettük az első részt az ügyvéd-krimiből. De ebben sem volt nagy köszönet, hiszen a Morkhoz hasonlóan a Szombat esti filmkoktélban debütáló filmsorozat még a sci-finél is ritkábban, kéthavonta egy új rész bemutatásával indult. Valóban olyan volt, mint Petrocelli háza...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha érdekel a panelépítészet és a Balatoni szállodák születése, többet tudhatsz meg Tó-retró blog szerzőjének első könyvéből. A "Hotelek futószalagon" ezeket a témákat járja körbe. További részletek és megrendelés itt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
MÚLT
A Rovatból
hirdetés
Mátyás király átka és több kísértethistória is fűződik Árva várához
Vérfagyasztó legendák övezik a káprázatos felvidéki várkastélyt, itt forgatták 100 éve a Nosferatu című horrort is.

Link másolása

hirdetés

Itt van a szomszédos Szlovákiában, mégis kevesen ismerik Felvidék legszebb várát, a történelmi Magyarország északi határán épült sasfészket. Árva várát az 1241. évi tatárjárást követően kezdték építeni egy 112 méter magas, meredek sziklára, majd kezdetét vette a háromrészes erődítmény hányattatott sorsa. Előreugorva az idővonalon, kétszáz évvel később az akkori tulajdonos – egy lengyel rablólovag, Komorowski Péter – negyed évszázadon át fosztogatta gazdátlan zsoldosaival az arra vetődő utazókat és kereskedőket.

Mátyás király büntetése

Ennek a méltatlan korszaknak végül Mátyás király vetett véget, aki elűzte onnan a rablólovagot vezéreivel együtt, bár azért adott neki 8000 aranyforintot is a vár elfoglalásáért cserébe, hogy váltságdíjnak álcázza a kifüstölést. Érdekesség, hogy az ottani védők váltak Mátyás király későbbi, elhíresült fekete seregének keménymagjává, miután a harcedzett várőrséget a király zsoldjába fogadta. Úgy tűnik, jó szeme volt a megfelelő katonák toborzásához.

Mátyás királyhoz fűződik egy helyi legenda is: eszerint az uralkodó 1484-ben az ellene összeesküvő Váradi Péter kancellárt és kalocsai érseket a következő ítélettel záratta be a várba: „Árva voltál, Péter, árva leszel és Árvában fogsz meghalni.”

A história úgy szól, hogy a pap majdnem egy évtizedet töltött itt befalazva, rangjától megfosztva, és csak egy nyíláson át érintkezhetett a külvilággal. Váradi Péter azonban mindeközben megtanította írni és olvasni az akkori várnagy, Meskó Mihály lányát, Katinkát. A lány ezért hálából megszöktette a papot, aki egy galíciai kolostorból újból felajánlotta szolgálatait Mátyás királynak, akinek a fenyegető jóslata így nem teljesült. Az uralkodó éktelen haragra gerjedt, de a bátor Katinka felvállalta előtte a szöktetést, az igazságos uralkodó pedig megenyhült az érveléstől. Sőt, olyannyira szimpatikus volt neki a leány hozzáállása, hogy még gazdag férjet is kerített neki Thurzó István személyében. Innentől számítják a Thurzókat a vár történelmében, de csak hét évtizeddel később lett a család Árva várának birtokosa. Az odáig vezető tulajdonosi lista a következőképp alakult: Mátyás király a fiának, Corvin Jánosnak, Liptó hercegének ajándékozta a fellegvárat, akitől később Szapolyai István főúr orozta el. Majd ezt követően lett a már említett Thurzó családé, akik ismét felvirágoztatták a patinás épületegyüttest, és teljesen át is alakították, elnyerve mai külsejét. A legnagyobb katasztrófa 1800-ban érte a várat, amikor tűzvész pusztította el, és csak a 2. világháború után építették újra.

Horrorfilm és szellemek

Nem meglepő, hogy a gótikusan komor hangulatú, festői helyen magasló épület megmozgatta a filmesek fantáziáját is az elmúlt évszázadban. Pontosan 100 éve, 1922-ben itt forgatták a Nosferatu című legendás horrort, amelyet Bram Stoker regénye, a Drakula ihletett (erről ma egy poszter is megemlékezik a bejárat előtt). De ezen a helyszínen forgatták többek között a Rigócsőr királyt, A hercegnő és a koldust és a Solymász Tamást is.

hirdetés

A horror-tematikához egyébként nem kellett filmes stáb sem, mivel a vár története eleve bővelkedik paranormális fejezetekben. Vegyük például rögtön az építtetés körülményeit, amelyhez nem mást, mint magát az ördögöt társítják. A mendemonda szerint egy helyi tehetős ember azzal bízta meg a sátánt, hogy építsen egy várat. Azt ígérte neki, hogy ha egy éjszaka alatt sikerül megépítenie, cserébe megkaphatja a lelkét. Amikor azonban a gazdag ember rájött, hogy a lelke mégiscsak értékesebb az anyagi javaknál, imádkozni kezdett Istenhez, imája pedig meghallgatásra talált. Szerencséjére az ördög a kakas harmadszori kukorékolására valóban nem készült el a várral, a befejezéséhez ugyanis még három óriási kőtömb hiányzott.

Két szellemhistória is kering továbbá a várról. Az egyik szerint Thurzó György nádor második felesége, Czobor Erzsébet szelleme kísért az ódon falak közt, aki állítólag éjszakánként körbejár ellenőrizni, rendben mennek-e a dolgok a hőn szeretett otthonában. A másik az úgynevezett fehér asszonyról szóló monda, aki Dancs mesternek, a XIV. század egyik leghatalmasabb főurának felesége volt.

A történet szerint a főúr egyik éjszaka erősen ittas állapotban tért haza, felszínre törő indulatait pedig egy szolgálólányon akarta kitölteni. Mivel a felesége megakadályozta ebben, Dancs kardja lesújtott rá, és egy suhintással levágta a kezét. Az asszony nem sokra rá belehalt a sérülésébe.

A tragédia óta azt beszélik, hogy a pórul járt feleség a mai napig évente kétszer végigsétál a várban, tetőtől-talpig fehér ruhába öltözve, csak a keze vérzik azon a helyen, ahol Dancs kardja érte. A várat övező babona olyannyira tartja magát, hogy jónéhány éve ismert amerikai szellemvadászok egy csoportja is ellátogatott Árva várába, hogy forgassanak a helyszínen.

Források: Drive, slovakia.travel, Forum Hungaricum


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: