hirdetés
retro_iskolakezdes_ck1.jpg

Mozgalmi egyenruha, iskolaköpeny, első osztály 6 évesen – ilyen volt az iskolakezdés a rendszerváltás előtt

A mai gyerekek nem is sejtik, szüleiknek és nagyszüleiknek milyen komoly szabályrendszerrel kellett szembenézni iskolásként.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: 1972. Fortepan/Szalay Zoltán - szmo.hu
2019. szeptember 04.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Szeptember 2-án sok-sok kisdiáknak csöngettek be idén az iskolákban, de mostanában a gyerekek nem is sejtik, hogy szüleiknek és nagyszüleiknek korábban milyen komoly szabályrendszerrel kellett szembenéznie az iskolákban is a rendszerváltás előtt. Nosztalgiázzunk egy kicsit, milyen is volt egy szeptember valamikor a 70-es, 80-as években.

Az életkor

Akkoriban például szinte

minden kisgyerek 6 évesen - illetve az évvesztesek 7 évesen

- kezdte az iskolát. Bár a Művelődésügyi Minisztérium az 1960-as évek elején komoly tanulmányokat folytatott arról, hogy esetleg kitolják az iskolakezdési korhatárt egy évvel, végül ebből nem lett semmi. Pedig a korabeli szaksajtóban sorra jelentek meg a pedagógiai cikkek, amelyek mind azt bizonygatták, hogy tudományos tényeken alapulva hasznosabb lenne a 7 éves iskolakezdés, sőt még a nagy testvér, a Szovjetunió oktatási intézményeiben is ez utóbbi volt a korhatár.

hirdetés

Dunaújváros, 1976. Fortepan/Magyar Hírek folyóirat

Egyéb szempontokat figyelembe véve minden maradt a régiben: a pártvezetés jó része úgy vélte, hogy sokkal

hasznosabb, ha a szakiskolákból tanuló jó elvtársak már 15-16 évesen, szakmunkásként bekapcsolódnak a termelésbe, mint ha még mindig az iskolapadot koptatnák.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a 60-as évek végéig igen kevesen tanultak tovább például gimnáziumban, és felsőoktatásról csak a tökéletes munkás és pártháttérrel rendelkező családok sarjai álmodozhattak. Mindenki másnak maradt a gyár és az ipari, mezőgazdasági termelés.

Az ünneplő ruha

A szeptember természetesen már akkor is csupa izgalommal kezdődött: akkor is megvásárolták a szülők a szükséges füzeteket, ceruzákat és tollakat, egyéb kellékeket. Bár akkoriban nem volt ilyen árubőség és például a fából készült taneszközök is csak a 70-es évekre koptak ki a közhasználatból, de volt néhány olyan szükséges holmi, ami manapság igencsak idegenül mutatnának a nebulókon.

Budapest, 1971. Fortepan/Péterffy istván

Ilyen volt például a mozgalmi élethez elengedhetetlen

kisdobos és úttörő egyenruha.

A diákok ugyanis ezeket hordták az ünnepségeken és a különböző iskolai megmozdulásokon. A 60-as évek végéig általában csak a vezető pajtásoknak jutott a legfontosabb kék és vörös nyakkendőn kívül síp és egyening, de a 70-es évektől az Ezermester és Úttörő Bolthálózatnak köszönhetően már mindenkinek egyforma ruhája volt: a kislányok sötétkék egyenszoknyát, a fiúk rövid és hosszúnadrágot kaptak, ehhez pedig kisdobos vagy úttörőing dukált zsinóros síppal, csatos övvel, nyakkendővel és különböző rangjelzésekkel. Ezek beszerzése akár 3-400 forintra is rúghatott évente a 70-es években, hiszen a legtöbb gyerek egy nyár alatt kinőtte a ruhadarabok többségét.

Az iskolaköpeny

Hasonlóan fontos ruhadarab volt az

iskolaköpeny,

amit a hétköznapokon hordtak a diákok. A köpenyviselés egyébként a II. Világháború előtti időkből származott, amikor a legtöbb iskola előírta valamilyen egyenruha kötelező viselését a mindennapokban. Ezzel szerették volna kiküszöbölni, hogy a gyerekek a család gazdasági helyzetével hencegjenek ,és esetleg rosszul érezzék magukat azok a diákok, akiknek nem jut előkelő ruhadarabokra. Ráadásul a köpeny, az egyenruha praktikus is volt, mivel megvédte a gyermek ruházatát a tanulás folyamán. Különösen a lányiskolákban volt népszerű a viselet, ami meg is maradt a háborút követően is. Az oktatásért felelős minisztériumok már a 60-as években javasolták a köpenyek viseletét mind a fiúknak, mind pedig a lányoknak, egyrészt a fenti praktikus szempontok miatt, másrészt a koedukált iskolák létrejötte után így kívánták biztosítani a zavartalan fiú-lány együtt-tanulást.

Gödöllő, 1974. Fortepan/Bauer Sándor

A 60-as évek végére, minden szeptemberben több százezer iskolaköpenyt dobtak piacra, főként nylon alapanyagból és kék színben, de léteztek vászonalapú, barna köpenyek is. Igazi sztár volt a Marokkó és a Praktilon márkanévre hallgató iskolaköpeny. 1971-ben a Női és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat 1000 diákot – kicsit és nagyot egyaránt – kérdezett meg arról, hogy milyen iskolaköpenyt szeretnének viselni. A kutatásból a kék színű, elöl gombos változatok jöttek ki győztesen, ráadásul a kor divatjának megfelelően a könnyen mosható, strapabíró műszálas, nylon változatokat kedvelték a leginkább.

Végül

1973 szeptemberétől minden iskolában kötelezővé vált az iskolaköpeny viselete

egy miniszteri rendelet nyomán, és ezt a szokást csak a rendszerváltás tudta végleg eltüntetni. 1986-ban például 700 ezer darab iskolaköpenyt gyártottak a hazai piacra, bár ekkor már megjelentek a kevésbé izzasztó, pamut alapú változatok is.

A 80-as évek közepén egyébként folyamatosan drágult úgy általában véve is az iskolakezdés: a köpenyek, a mozgalmi ruhák önmagukban 500-1000 forintba kerültek és még ehhez hozzájött ugyanennyi a tankönyvekért, füzetekért és egyéb kellékekért. Ez akkoriban egy havi átlagfizetésnek felének felelt meg.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnéd megtudni, hogy nyaraltak a szüleid, akkor is.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
biblia_vilaghaboru_northfoto.jpg

75 évvel a haláluk után derült ki két háborús hősről egy Biblia miatt, hogy barátok voltak

Hét héttel a világháború vége előtt lőtték le a nácik Németország felett azt a bombázót, amin a két fiatal őrmester szolgált.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 08.


hirdetés

1945-ben együtt halt meg két, a világ ellenkező pontjáról származó fiatal katona, de csak most derült ki egy véletlen folytán, hogy barátok voltak, írja a Daily Mail.

A két huszonéves katona barátságára egy kallódó Biblia derített fényt. A szent könyvet még két éve találta meg elhunyt nagynénje örökségét átnézve az 54 éves Alison Round. A Biblia egy bizonyos új-zélandi Morgan Swap tulajdona volt eredetileg, de ez a név teljesen ismeretlen volt a nőnek. Eldöntötte, hogy utánajár a rejtélynek.

Gyorsan kiderült, hogy Morgan Swap együtt szolgált a II. világháborúban az elhunyt nagynéni első férjével, Edward Finch-csel. Ahogy tovább kutatott a múltban, az is kiderült, hogy a fiatalok jó barátok lettek a háborúban, ráadásul együtt is haltak meg, alig néhány héttel a háború vége előtt.

A 22 éves Morgan Swap az új-zélandi légierőnél, míg a 20 éves Edward Finch a brit királyi légierő 153-as századánál szolgált a háborúban. A két őrmester együtt szállt fel annak a tíz Lancaster bombázónak az egyikére, amelyet 1945. március 16-án indítottak el London mellől a németországi Würzburg felé.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
szegedi-boszorkanyper.jpg

Azért haltak máglyahalált, mert eladták az esőt a törököknek – a Boszorkánysziget borzalmas története

Az 1728-as szegedi boszorkányper volt az utolsó, ördögre hivatkozó tömeggyilkosság a magyar történelemben.
Tóth Noémi, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2020. május 05.


hirdetés

Tudjátok, miért hívják Boszorkányszigetnek Szeged egyik területét? Sajnos nem valami fiktív rémhistória ihlette a ragadványnevet, hanem a borzalmas tények.

1728. július 23-án egy tucat boszorkánynak kikiáltott polgárt kötöztek négyesével farönkökhöz, majd máglyán elégették őket.

Előtte azonban különféle tortúráknak tették ki őket. A pokoli olimpián volt vízpróba, ami lényegében a „meghalsz vagy meghalsz” elven működött: összefogták kezed-lábad, és bedobtak a vízbe. Ha ártatlan vagy, befogad a víz, tehát elsüllyedsz és megfulladsz, ha pedig bűnös, akkor kivet magából a víz és fent maradsz, de akkor meg azért égetnek el. Átélték a gyanúsítottak a tűpróbát is, ami hasonló logika mentén működött.

Ha az ördög rajtuk hagyta a bélyegét, akkor érzéketlen a bőrük az adott területen (az anyajegyeket és szőrtelen részeket is a sátán művének tulajdonították), ha meg jajveszékelt és vérzett, akkor ártatlannak találtatott, de sokra nem ment vele a szerencsétlen.

Tekintve, hogy Szeged városát előtte pestis, aztán az árvíz sújtotta, nem meglepő, hogy amikor a várt esőzés helyett szárazság, majd jégeső jött, kissé betelt a pohár a lakóknál. A tömeghisztériává fajuló gyanúsítgatások sorát Kökényné Nagy Anna bábaasszony indította el a városban.

hirdetés

Már ellene is folyt eljárás Makón, és sokan kétségbe vonták szakmai alkalmasságát is, miután meghalt a kezei között egy újszülött. A papok közben elterjesztették, hogy azért nem segít az esőért könyörgő istentisztelet, mert van, aki kiköpi a szent ostyát. Ezzel is gyanúsították az ismert bábát, aki ijedtében beárulta néhány ellenségét, hogy mentse az irháját (négy bába is volt a vádlottak közt).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
Lunar_eclipse_of_2019_January_21_Belgium.jpg

Fény derült a titokra: hová tűnt a Hold az égről 900 évvel ezelőtt?

Az 1100-es évek elején hatalmas, kénfelhő terjedt el a Föld sztratoszférájában, elsötétítve hónapokra, de lehet, hogy évekre az eget. A tettes egy izlandi vulkán volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 13.


hirdetés

E sötétség okára már korábban voltak bizonyítékok, mert a tudósok olyan mintákat találtak jégtakarók és gleccserek mélyén, amiket a vulkánkitörések produkáltak és megőrizték a kénrészecskéket. Ezek elérték a sztratoszférát, majd visszahullottak a Föld felszínére. A jég ugyanis rendkívül hosszú ideig meg tudja őrizni a vulkanikus tevékenység nyomait, csak az esemény pontos időpontját nem árulják el.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy a kénes maradványokat az izlandi Hekla vulkán 1104-es kitöréséből származnak. Az 1500 méter magas tűzhányót „a Pokol kapujaként” is emlegetik. Hírnevét erősítette Jules Verne Utazás a Föld középpontjába című regénye, amelynek hősei e hegy gyomrába szállnak alá, hogy hihetetlen küldetésüket teljesítsék.

Egy új kutatás szerint azonban, amelyet Sébastien Guillet, a genfi egyetem paleontológusa vezetett, a kénüledékek Grönlandon 1108-09-ben kezdtek lerakódni, és ez a folyamat egészen 1113-ig tartott. Ugyanez volt megfigyelhető ugyanebben az időszakban az Antarktisz jégkéreg kronológiájában.

A csoport az okokat keresve átfésülte a történelmi dokumentumokat. Középkori feljegyzések után kutattak különös, sötét holdfogyatkozásokról, amelyek egybeeshetnek a nagyobb vulkánkitörések okozta sztratoszferikus köddel.

A NASA csillagászati visszaszámlálásai szerint 1100 és 1120 között összesen hét teljes holdfogyatkozást lehetett megfigyelni Európából. A 12. század elejéről származó angliai „Peterborough-i krónikában” egy korabeli szemtanú leírta, mi történt 1110. május 5-én. A beszámoló szerint a Hold fénye egyre kisebb lett, és ahogy az éj leszállt, teljes sötétség borult az égre, még a Hold körvonalai sem látszottak.

hirdetés

Sok csillagász vitatkozott azóta is ezen a rejtélyes jelenségen. George Chambers a 19. század végén állapította meg, hogy ez egy „fekete holdfogyatkozás” volt, amikor az égitest szinte teljesen láthatatlanná vált.

Bár az esemény jól ismert a csillagászat történetében, a kutatók eddig nem hozták összefüggésbe a sztratoszférába került vulkáni részecskékkel, holott ennek igen nagy a valószínűsége az új tanulmány szerint. Ha helyes az időzítés, a Hekla „ártatlannak” tekinthető. A gyanú most leginkább a japán Aszama vulkánra terelődik, amely 1108-ban óriási, hónapokig tartó kitörést produkált. Sokkal nagyobbat, mint 1783-ban, amelynek több mint 1400 halálos áldozata volt.

Egy korabeli japán hivatalnok így írta le az eseményt naplójában: „Lángolt a vulkán csúcsa, vékony homokréteg fedte a kormányzó kertjét, és a rizsföldek alkalmatlanná váltak a művelésre. Soha nem láttunk még ilyet az országban.”

A kutatók ősfák évgyűrűiben is bizonyítékot látnak, mert azok elvékonyodása arra utal, hogy abban az évben szokatlanul hideg volt az északi féltekén. Vannak történelmi dokumentumok arra is, hogy az 1109-1111 közötti éveket ítéletidő, rossz termés és nagy éhínségek kísérték, különösen Nyugat-Európa több vidékén. És bár ezek a vulkánkitörések a régmúltban történtek, az emberiséget sújtó szörnyű következményeket csak mostanában fedezi fel a tudomány és ezek intő jelek lehetnek a 21. századi embernek is – írja a a Sciencealert.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
auto-2.jpg

Borozgatás után szerezték meg az első magyar jogosítványt

Az ittas vezetést ugyanis csak 1905-ben tiltották meg. Tudtad, hogy a XX. század elején kötelező volt állandóan dudálni, és majdnem nálunk vezették be utoljára Európában a jobbra tartást?
Tóth Noémi - szmo.hu
2020. május 19.


hirdetés

Autót vezetni manapság már nem kiváltság vagy luxus, de ez nem volt mindig így. Ráadásul a régmúltban semmiféle szabályozás nem volt a sofőrökre nézve, nem beszélve a biztonsági előírások teljes hiányáról.

Lócitrom és a gépész urak

Az 1890-es években jelentek meg az első automobilok az országban. Az elsőt Hatsek Béla optikus, a későbbi Első Magyar Műszemgyár igazgatója, a másodikat a pezsgőgyáros Törley József vezette.

A XIX. században az omnibuszok sikerén felbuzdulva kiépült Budapesten a lóvasút-hálózat is, de hosszútávon nem vált be, mivel túl sok bűzzel, kosszal és patkódübörgéssel járt. Furcsa belegondolni, hogy majdnem kétszáz évvel ezelőtt a két lóval vontatott kocsikat a fővárosi Margit híd emelkedőjénél egy harmadik lóval húzatták fel az emelkedőn (ez volt az igazi buszpótló). A lóvasút intézménye a XX. század elején szűnt meg. Ugyanebben az időben írták elő, hogy csak az vezethet autót vagy motort, aki sikeres vizsgát tett annak használatáról. Ekkoriban országszerte mindössze harminc autó volt még csak regisztrálva.

A legenda szerint az első magyar vizsgázó jókedvűen, néhány pohár bor elfogyasztása után tette le sikeresen a vizsgát, ugyanis az ittas vezetést csak 1905-ben tiltották meg.

hirdetés

1912-ben megkezdődött a hivatalos képzés az Állami Sofőriskolában, kizárólag férfiak számára, és meglepően borsos áron. Akik itt végeztek, komoly szakmai tudásra és tekintélyre tehettek szert, és a „gépész úr” titulus is megillette őket.

A KRESZ bevezetésével lett kötelező a biztonsági öv

Egy 1910-es belügyminiszteri rendelet – az úgynevezett párizsi egyezmény – hatására vezették be a közúti táblákat, a rendszámtáblát és rajta a H betűt, mint Magyarország államjelzését. Ebben a törvénykezésben várták el minden sofőrtől, hogy járművét szerelje fel kürttel, valamint lámpákkal: elöl két reflektor, hátul a rendszámtáblát megvilágító enyhébb izzó volt előírva.

Ami a korai dudákat illeti, minden elindulásnál és kereszteződésben meg kellett nyomni, ahogyan erős forgalom esetén is rendszeresen használni kellett

(E cikk írója pedig épp azon gondolkozik, hogy az elmúlt évben akár egyszer is megnyomta-e az autója dudáját).

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!