hirdetés
retro_karacsony_ck.jpg

Moncsicsi, konzum szaloncukor, kézzel írt képeslapok, sorok a banánért - Karácsony a 70-es, 80-as években

Mind-mind egy letűnt kor emlékei, de mégis megszépítette akkor az emberek karácsonyát.
Forrás: Papás Mamás Magazin, Címkép: Fortepan/GK - szmo.hu
2018. december 18.


hirdetés

A Papás Mamás Magazin segít szülőknek és nagyszülőknek a gyerekneveléssel és a család életével kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Mindemellett remek családi programokat is javasolnak a szerzők és a jog útvesztőiben is utat mutatnak.

"Gyerekkori karácsonyaim békés és meghitt ünnepként élnek az emlékeimben, amelyek egészen más karácsonyok voltak, mint a maiak" - idézi fel gyermekkori emlékeit egy - a hetvenes években született anyuka. A hetvenes-nyolcvanas években az információk lassabban jutottak el az emberekhez, és emiatt lassabban, főképp stressz mentesebben zajlott az élet, mint ma - ez igaz volt a hétköznapokra és az ünnepekre egyaránt. Az emberek jobban oda figyeltek egymásra, a közösség összetartóbb volt, és mivel a nyolcvanas évekre mindenki a rendszer ellen volt, a közhangulat barátinak hatott.

A karácsony előtti készülődés határozottan zajtalanabbul telt. Nem sietős plázában hömpölygést, hanem egyfajta izgalommal és örömmel teli várakozást jelentett, pedig ugyanúgy be kellett szereznünk az élelmiszereket és az ajándékokat, mint ma. Magyarországon

ki sem lehetett ejteni olyan szavakat és szókapcsolatokat, hogy advent, "Jézus születése". A "szeretet ünnepe" - így mondta be mindig a magyar tévé.

Karácsonyi vásár. 1976. Fortepan/Urban Tamás

Akkoriban mindenki nagyon várta már az év végi pihenést, illetve a karácsonyt, például azért, mert

nem volt őszi szünet az iskolákban.

Ma egyre gyakrabban halljuk azt ismerőseinktől, hogy a karácsonyi előkészület jóformán nyűgöt jelent. De hogyan is volt 30-40 évvel ezelőtt?

1. Képeslapküldés karácsonyra

Vártuk és számon tartottuk, hogy kitől milyen képeslap érkezett, és ki milyen karácsonyi üdvözlő szöveget írt rá. Később már (a kilencvenes években), amikor megjelentek a mobiltelefonok, mindenki áttért a karácsonyi sms-küldésre. De mára ez is kikopott, és maradt nekünk a személytelen Facebook üzenőfal.

2. Karácsony előtti nagybevásárlás

Nem létezett akkora árubőség a boltokban, mint ma. Banánért, mandarinért például hosszú sorok kígyóztak karácsony előtt, mert nem lehetett egész évben kapni. A háziasszonyok örültek, ha a megszokottól egy kicsit eltérő árura, kuriózumra tettek szert.

Szüleim úgy mesélték, hogy a hetvenes években a vidéki nagyszülők csomagjaira nagyon számítottunk, akik karácsony előtt levágták a disznót, és küldték a sok finom hazait, míg a nyolcvanas években már szinte mindent lehetett kapni, csak mindenből jóval kevesebb félét.

Ünnepekkor a boltok zárva tartottak, ezért ha kifogyott valami a kamrából, akkor a szomszédoktól kértünk.

3. Ajándékok beszerzése

Gyerekként lényegesen kevesebb ajándékot kaptunk, mint a mai gyerekek, akiket szinte elhalmoznak a mai szülők. Az adott évi "fő ajándékhoz" tulajdonképpen karácsonykor jutottunk hozzá, és mivel nagyon vágytunk rá, nagyon tudtunk neki örülni.

Elől egy piros Lendület autó, Packard (Budapesti Lemezárugyár). 1966. Fortepan/Beyer Norbert

Budapest, Blaha Lujza tér, Corvin Áruház. 1979. Fortepan/Magyar Rendőr

Budapest, Vörösmarty tér, Deák Ferenc utca, távolban az Anker ház. 1979. Fortepan

Budapest, Váci utca a Vörösmarty tér felől nézve. 1981. Fortepan/Magyar rendőr

Később már, a nyolcvanas évek végétől sok esetben szerencse is kellett ahhoz, hogy egy-egy találó ajándékot elcsípjünk - internet és főképpen reklámok híján tudomásunk sem volt róla, hogy milyen termékújdonságok léteznek. A hallomásból értesült "ütősebb" ajándékokért le kellett járni a lábunkat.

Boltról-boltra, butikról-butikra jártunk, Pesten végiggyalogoltuk a több kilométer hosszú körutat, ha esett, ha fújt, nem pedig a kényelmes és fűtött plázákban szereztünk be mindent, egy helyen. A Vörösmarty tér és környéke elit helynek számított.

4. Retro játékok

Ezeknek az ajándékoknak örültünk gyerekként: moncsicsi, Rodolfo készlet, Rubik kocka, Gazdálkodj okosan, Ki nevet a végén, MK27-es magnó. Később pedig divatba jött: a kacsintós pénztárca, walkman, kétkazettás magnó, videó lejátszó, hi-fi. Emlékszel?

5. Karácsonyfa díszítés

Fenyőfát csak a karácsony előtti utolsó héten lehetett beszerezni, és a faválaszték is sokkal szegényesebb volt, mint ma. Nem hobbiból és kedvtelésből készítettük az egyedi karácsonyfadíszeket, hanem azért, mert nem lehetett azokhoz hozzájutni.

Dombóvár, Hunyadi tér. 1971. Fortepan/Erky-Nagy Tibor

1971. Fortepan/Chuckyeager Tumbrl

Karácsonyi édességek. 1979. Fortepan/Urban Tamás

Emlékszem, hogy a karácsonyfákon logó konzum szaloncukor annyira nagy szám volt, hogy egy idő után már csak az üres szaloncukor papírok csüngtek a fáról (ezt a hagyományt megőriztük... - szerk.). Ma már akkora édességdömpinggel árasztanak el bennünket, hogy sem a karácsonyi szaloncukorral, sem az édességekkel nem lehet különösebb örömet szerezni a mai gyerekeknek. A karácsonyfa díszítéshez hozzátartozott, hogy karácsonyi izzósor valahogy mindig kiégett, ezért szét kellett gubancolni az egészet, és egyesével kellett megkeresni, hogy melyik izzó nem működik.

6. Fehér karácsonyok

A telek egyértelműen hidegebbek voltak, sokszor már decemberben hó esett. Emlékszem, hogy egy-egy komolyabb hóesés lebénította az egész országot, aminek egészen különleges hangulata volt, és még inkább összekovácsolta a közösségeket. Ma pedig a gyerekek nem értik, hogy a télapós, adventes, karácsonyos gyerekdalokban és mesékben miért esik annyi szó hóesésről és havas tájról.

7. Ünnepi menü

Gyerekkoromban a hagyományos ünnepi menü finom halászlét, rántott halat, pecsenye húsokat és töltött káposztát jelentett. Ma pedig túlzásokba esve, már azt sem tudjuk, hogy milyen egzotikus, paleos, fúziós ételekkel tegyük különlegessé az ünnepi vacsorát. A "mi időnkben" friss hurka-kolbász finom illata telítette be a szerény ünnepi otthonokat, amelyek emlékeim szerint nyugodtabbak és meghittebbek voltak akkoriban.

Karácsonyi menü. 1977. Fortepan/Urbán Tamás

Végezetül, hadd idézzem Böjte Csabát, akinek szavait érdemes komolyan fontolóra vennünk az ünnepi hajrában:

"Jézus Krisztus karácsonykor nem egy csomó mennyei kütyüvel jött közénk, hozhatott volna Józsefnek láncfűrészt, Máriának habverőt, ehelyett ő maga volt az ajándék".

Ha programot keresel a családnak, vagy segítségre van szükséged a gyerekneveléssel illetve családjogi kérdésekkel kapcsolatban, jusson eszedbe a Papás Mamás Magazin!

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szkita-1140x641.jpg

A nő bordái között pedig egy háromélű szkíta nyílvesszőt, jó eséllyel az végezhetett vele.
Kép: Budapesti Történeti Múzeum - szmo.hu
2019. október 14.



Kislányát ölelő nőt találtak a régészek egy soroksári sírban - írja a 24.hu hozzátéve, hogy a szakemberek szerint az asszonnyal valószínűleg nyílvessző végzett, a gyerek halálának oka ismeretlen.

Dr. Felföldi Szabolcs régészt a portálnak elmondta: a szkíták kemény harcosok voltak, ők honosítottak meg a térségben olyan nagy horderejű újításokat, mint például a vas újszerű megmunkálása vagy a kerámiakorongolás.

Az M0-s építéséhez kapcsolódóan a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai egy szkíta temető feltárásán dolgoztak Soroksár határában, itt bukkantak a sírra, amiben anya és gyermeke feküdt.

A nőt felhúzott lábakkal találták, karjai közt pedig egy 7-8 év körüli gyereket, mint később kiderült, egy kislányt tartott, és egyelőre nem lehet biztosan állítani, hogy saját gyermeke volt.

A szakemberek végül eredeti helyzetben szedték fel a sírt, vagyis annak bolygatása nélkül emelték ki a leletegyüttest, ami ma is ugyanabban a helyzetben látható a múzeumban, ahogy másfél évezrede eltemették.

A nő bordái között egy háromélű szkíta nyílvesszőt találtak, jó eséllyel az végezhetett vele.

A gyerek halálának okáról egyelőre semmit nem lehet tudni, annyi azonban biztos, hogy ugyanabban az időpontban temették el őket.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
szovjet-taborokba-kerult-magyar-hadifogylok-azonosito-kartonja-mti-foto-1000x667.jpg

Magyarország megkapja 600 ezer, a második világháborúban hadifogságba került magyar azonosító kartonját, amelyből akár az is kiderülhet, hol temették el őket.
MTI, fotó: MTI/Illyés Tibor - szmo.hu
2019. október 14.



Az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság megállapodása értelmében Magyarország megkapja hatszázezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosító kartonját - jelentette be Andrej Juraszov, az Orosz Levéltári Ügynökség (Roszarchiv) helyettes vezetője, az Orosz-Magyar Levéltári Vegyesbizottság orosz társelnöke hétfőn Budapesten, az Országházban.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében elmondta,

a második világháború alatt 600 ezer magyar került szovjet hadifogságba. Róluk, majd később a málenkij robotra elhurcoltakról sem volt szabad beszélni sem Magyarországon, sem a Szovjetunióban.

A rendszerváltozások, politikai átrendeződések következtében új alapokra helyeződtek a magyar-orosz kapcsolatok. Ennek szimbolikus eseménye volt, amikor előbb Mihail Gorbacsov, majd később Borisz Jelcin Oroszország nevében - a magyar parlament épületében - bocsánatot kért az 1956-os forradalom eltiprásáért.

1992-ben, majd 1998-ban részben hozzáférhetővé váltak a magyar hadifoglyokra vonatkozó oroszországi iratok. 2017-ben új lendülettel folytatódott a feltárás, és most mérföldkőhöz érkezett az orosz-magyar levéltári vegyesbizottság munkája.

A legnagyobb mennyiségű irat átadása történik, a teljes orosz nyilvántartás elérhetővé válik a magyar kutatók, majd feldolgozás után az érdeklődők számára is.

Az Országgyűlés alelnöke szerint minden remény megvan arra, hogy az első nagyszabású projekt után újabbak következzenek, bizonyítva, szakmai alapokon a közelmúlt más, vitatott dokumentumai is feltárhatóak, bemutathatóak.

Mint mondta, az ilyen tudományos munkák nem csak a két ország közötti párbeszédet segítik, hanem a magyar társadalom "információs kárpótlását" is. Fontos, hogy mindenki tanuljon a kollektív emlékezetté összeálló egyéni életutakból, hogy az elődeink által elkövetett hibák ne ismétlődhessenek meg - mondta Latorcai János.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
alsonemedi_ck.jpg

A 60-as években az alsónémedi fiatalokat a szüleik akarták elszakítani egymástól. A Nők Lapja végigkísérte a történetüket és az évek során beszámolt a fiatal szerelmesek életéről és - egy véletlennek köszönhetően - a fiúk is mesél a családról.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: alsónémedi utcarészlet/www.alsonemedi.hu - szmo.hu
2019. október 11.



A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

A szerelem mindent legyőző és házassághoz vezető erejéről például a következő cikket olvashatjuk a Nők Lapjában 1964-ből. Alsónémedin nem lehettek egymáséi a szerelmesek, mert a szülők eltiltották őket. A fiú és a lány gyermekkoruk óta ismerték egymást, szembeszomszédok voltak. A Kádár-korszak elején ilyesmi még előfordulhatott.

Az alsónémedi Romeó és Júlia esetét a Nők Lapja a modernitás és az elmaradottság ellentétére építette, ugyanis a fiú és a lány családját olyan értékek állították egymással szembe, amelyeket a szocialista időszak hivatalos értékrendjében elvetendőnek tartottak. Mindkét család módosnak számított a községben, a fiatalok eltiltásában tehát vélhetően a szülők eltérő életfelfogása játszhatott közre. A lány szülei azzal vádolták a fiú apját, hogy iszákos, míg a fiú szülei a lány anyját azzal, hogy zsarnokoskodó természet és nagyon vallásos, gyakran járt templomba – s ez utóbbi nem számított jó pontnak a korban.

A fiú családjában három testvér volt, rajta kívül két lány. A lánynak egy öccse volt.

A fiú szüleit a párttitkár úgy jellemezte, mint akik szintén hívők, azonban modernebb gondolkodásúak, nem járnak templomba. Azonban a cikk szerint győztek az érzelmek, a 15 éves lányt megszöktette a fiú a szomszéd faluban, Kerekegyházán lakó nagybátyjához. Motorral ment a lány elé a gimnáziumhoz Ócsára, úgy szöktette meg. Gyermekük Kerekegyházán született.

Majd visszatértek, és a fiú szüleihez költöztek. A lány édesanyja azonban az újságíró közvetítési kísérlete ellenére sem békélt meg annak választottjával. A Nők Lapja írása a szocialista intézményrendszert atyáskodó szerepben mutatja, ugyanis fiatalok a megoldhatatlannak látszó családi konfliktusban egy állami szervhez, a dabasi járási tanácshoz fordultak segítségért: arra kérték a tisztviselőket, segítsenek nekik összeházasodni annak ellenére, hogy a lány még nem volt nagykorú, és a szülei nem egyeztek bele a házasságkötésbe.

A dabasi járási tanács támogatta is a házasodási szándékot, azonban a Pest megyei tanács ezt megfellebbezte, és a lányt felszólították arra, hogy térjen vissza a szülői házba, különben a pomázi ifjúságvédelmi intézetben fogják elhelyezni.

A Nők Lapjában 1965 augusztusában visszatértek a történetre. A cikk folytatásában az újságíró azt hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a döntéssel, a szerelem erejére és arra hivatkozott, hogy a fiatalok öt hónapja boldogan élnek együtt, ezért ez az állami beavatkozás káros lenne számukra. Közel egy évvel később a szerző visszautazott a helyszínre, és ismét kíváncsian kérdezősködni kezdett, mi lett a szerelmespár sorsa.

Végül nem kellett a lánynak ifjúságvédelmi intézetbe mennie, tanácsi engedéllyel összeházasodhattak, és megszületett első gyermekük is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
janos-vitez-1000x583.jpg

Két meggyőző elmélet is létezik, miszerint az ismert mesehős valódi élettörténet alapján született. Vajon a pápamentő vagy a jenki huszár ihlette Petőfit?
Kovács-Tóth Noémi, fotók: Wikipédia - szmo.hu
2019. október 15.



A magyar irodalom egyik alapműve Petőfi Sándor 1844-es elbeszélő költeménye, a János vitéz. A verses népmese Kukorica Jancsiról szól, aki – Iluska iránt érzett szerelme miatt – először minden elveszít, végül azonban elnyeri méltó jutalmát. Két elmélet is kering azzal kapcsolatban, hogy János vitéz alakja egy létező személy köré lett kanyarintva.

Horváth N. János, aki saját kabátjával mentette meg a pápát

Az egyik verzió szerint az ihletadó karakter Horváth Nepomuki János volt. A ráckevei temetőben tényként vésték rá az egyik síremlékre: „Itt nyugszik Horváth Nepomuki János … aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz.”

A jobbágyból lett huszárkapitány 1774-ben született Ráckevén, akkor még Piringer János néven. Igen hasonló életutat járt be, mint a költemény hőse, kezdve az elárvulást követő gonosz nevelőszülőtől a Juliska nevű mostohatestvér-szerelmén át a sikeres háborús szolgálatig.

Úgy jutott hírnévhez és egyre magasabb rangokhoz, hogy a francia forradalom és a jakobinus mozgalom ellen I. Ferenc császár katonákat toborzott. A marengói csatában (a mesebeli Taljánországgal, azaz Olaszországgal egybecsengve) elnyerte az Ezüst Vitézségi Érmet, miután testével védett meg egy tábornokot. Később már alhadnagyként kapott ki a győri csatában, amely a napóleoni háborúk egyetlen magyar területen lezajlott harca volt. Horváth gyorsan lépdelt előre a ranglétrán, hamarosan kapitányként parancsolt egy egész huszárszázadnak, és ekkortájt egy ezredben szolgált a fiatal Széchenyi Istvánnal.

A kapitány életének sorsfordító eseménye annak volt köszönhető, hogy VII. Pius pápa komoly összetűzésbe került Napóleonnal, ám miután a francia hadvezér csillaga leáldozóban volt, kénytelen volt visszaadni a pápa jogait 1814-ben. Ekkor megbízták az osztrák–francia határ mentén szolgáló Horváth N. János lovasszázadát, hogy kísérje vissza az Alpokon keresztül a pápát egészen Rómáig. A kétnapos megterhelő utazást a 72 éves pápa nem viselte túl jól, dideregve fázott a hintóban. János ezt látva saját köpönyegét és mentéjét terítette az alvó egyházfőre, amely gesztust meg is örökítették egy falfestményen, a vatikáni könyvtár folyosóján. A diplomáciai üggyé vált küldetés végeztével a kapitány rengeteg kitüntetést kapott, többek közt a pápa által adományozható legmagasabb rangot is, a Krisztus-rend csillagot. Később Nepomukit őrnaggyá léptették elő, és a bécsi udvarban szolgált testőrként a császár mellett.

Miután 22 év katonai szolgálat után leszerelt, első dolga volt, hogy felkeresse gyermekkori szerelmét, Juliskát. Beletörődéssel fogadta, hogy szíve hölgye rég férjhez ment és gyermeket szült.

Végrendeletében jelképesen Juliskára hagyta Krisztus-rend csillagát (amely mára a székesfehérvári egyházmegyei gyűjtemény része), szerelme fiára pedig az ezüstsarkantyús csizmát. Végül szülőföldjén, Ráckevén vásárolt házat, és ott élt haláláig, 1847-ig, azaz három évvel élte túl a János vitéz elkészültét.

De Petőfi hogyan szerezhetett tudomást ennek az embernek a létezéséről? A kulcsfigura a ráckevei születésű Ács Károly joghallgató, aki mély barátságot ápolt a – szintén Kecskeméten jogot tanuló – Jókai Mórral.

Jókai mutatta be Petőfinek osztálytársát, aki regélt neki földijéről, a Ráckevén híressé vált huszárkapitányról.

A helyi Árpád Múzeumban sok dokumentum olvasható a témában, a főtéren pedig János vitéz szobra állít emléket a vélt vagy valós kapcsolatnak.

Fabricy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar legendája

Él egy másik alternatív elképzelés is János vitéz valódi kilétét illetően. A Budapesti Műszaki Egyetem egykori professzora, Kováts László Dezső rengeteget kutatott a témában, hogy bebizonyítsa: a mesebeli huszár igazából Fabricy Kováts Mihály, az amerikai függetlenségi háború magyar hőse volt.

Amerikában ’Johann Michael Kováts de Fabricy’ közismert híresség – akiről Washingtonban teret neveztek el, lovas szobrot állítottak az emlékére, és halálához nemzeti ünnepnap kötődik –, ugyanakkor Magyarországon szinte senki nem hallott még róla.

A 18. század elején, Karcagon született férfi életéről pedig még Antall József is írt egy cikket az Élet és Tudományban. A professzor ezt a cikket olvasva ébredt rá arra, hogy mennyi életrajzi párhuzam fedezhető fel Fabricy Kováts Mihály és János vitéz között.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!