hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Moncsicsi, konzum szaloncukor, kézzel írt képeslapok, sorok a banánért - Karácsony a 70-es, 80-as években
Mind-mind egy letűnt kor emlékei, de mégis megszépítette akkor az emberek karácsonyát.
Forrás: Papás Mamás Magazin, Címkép: Fortepan/GK - szmo.hu
2018. december 18.


hirdetés

A Papás Mamás Magazin segít szülőknek és nagyszülőknek a gyerekneveléssel és a család életével kapcsolatos kérdések megválaszolásában. Mindemellett remek családi programokat is javasolnak a szerzők és a jog útvesztőiben is utat mutatnak.

"Gyerekkori karácsonyaim békés és meghitt ünnepként élnek az emlékeimben, amelyek egészen más karácsonyok voltak, mint a maiak" - idézi fel gyermekkori emlékeit egy - a hetvenes években született anyuka. A hetvenes-nyolcvanas években az információk lassabban jutottak el az emberekhez, és emiatt lassabban, főképp stressz mentesebben zajlott az élet, mint ma - ez igaz volt a hétköznapokra és az ünnepekre egyaránt. Az emberek jobban oda figyeltek egymásra, a közösség összetartóbb volt, és mivel a nyolcvanas évekre mindenki a rendszer ellen volt, a közhangulat barátinak hatott.

A karácsony előtti készülődés határozottan zajtalanabbul telt. Nem sietős plázában hömpölygést, hanem egyfajta izgalommal és örömmel teli várakozást jelentett, pedig ugyanúgy be kellett szereznünk az élelmiszereket és az ajándékokat, mint ma. Magyarországon

ki sem lehetett ejteni olyan szavakat és szókapcsolatokat, hogy advent, "Jézus születése". A "szeretet ünnepe" - így mondta be mindig a magyar tévé.

Karácsonyi vásár. 1976. Fortepan/Urban Tamás

Akkoriban mindenki nagyon várta már az év végi pihenést, illetve a karácsonyt, például azért, mert

nem volt őszi szünet az iskolákban.

Ma egyre gyakrabban halljuk azt ismerőseinktől, hogy a karácsonyi előkészület jóformán nyűgöt jelent. De hogyan is volt 30-40 évvel ezelőtt?

1. Képeslapküldés karácsonyra

Vártuk és számon tartottuk, hogy kitől milyen képeslap érkezett, és ki milyen karácsonyi üdvözlő szöveget írt rá. Később már (a kilencvenes években), amikor megjelentek a mobiltelefonok, mindenki áttért a karácsonyi sms-küldésre. De mára ez is kikopott, és maradt nekünk a személytelen Facebook üzenőfal.

2. Karácsony előtti nagybevásárlás

Nem létezett akkora árubőség a boltokban, mint ma. Banánért, mandarinért például hosszú sorok kígyóztak karácsony előtt, mert nem lehetett egész évben kapni. A háziasszonyok örültek, ha a megszokottól egy kicsit eltérő árura, kuriózumra tettek szert.

Szüleim úgy mesélték, hogy a hetvenes években a vidéki nagyszülők csomagjaira nagyon számítottunk, akik karácsony előtt levágták a disznót, és küldték a sok finom hazait, míg a nyolcvanas években már szinte mindent lehetett kapni, csak mindenből jóval kevesebb félét.

Ünnepekkor a boltok zárva tartottak, ezért ha kifogyott valami a kamrából, akkor a szomszédoktól kértünk.

3. Ajándékok beszerzése

Gyerekként lényegesen kevesebb ajándékot kaptunk, mint a mai gyerekek, akiket szinte elhalmoznak a mai szülők. Az adott évi "fő ajándékhoz" tulajdonképpen karácsonykor jutottunk hozzá, és mivel nagyon vágytunk rá, nagyon tudtunk neki örülni.

Elől egy piros Lendület autó, Packard (Budapesti Lemezárugyár). 1966. Fortepan/Beyer Norbert

Budapest, Blaha Lujza tér, Corvin Áruház. 1979. Fortepan/Magyar Rendőr

Budapest, Vörösmarty tér, Deák Ferenc utca, távolban az Anker ház. 1979. Fortepan

Budapest, Váci utca a Vörösmarty tér felől nézve. 1981. Fortepan/Magyar rendőr

Később már, a nyolcvanas évek végétől sok esetben szerencse is kellett ahhoz, hogy egy-egy találó ajándékot elcsípjünk - internet és főképpen reklámok híján tudomásunk sem volt róla, hogy milyen termékújdonságok léteznek. A hallomásból értesült "ütősebb" ajándékokért le kellett járni a lábunkat.

Boltról-boltra, butikról-butikra jártunk, Pesten végiggyalogoltuk a több kilométer hosszú körutat, ha esett, ha fújt, nem pedig a kényelmes és fűtött plázákban szereztünk be mindent, egy helyen. A Vörösmarty tér és környéke elit helynek számított.

4. Retro játékok

Ezeknek az ajándékoknak örültünk gyerekként: moncsicsi, Rodolfo készlet, Rubik kocka, Gazdálkodj okosan, Ki nevet a végén, MK27-es magnó. Később pedig divatba jött: a kacsintós pénztárca, walkman, kétkazettás magnó, videó lejátszó, hi-fi. Emlékszel?

5. Karácsonyfa díszítés

Fenyőfát csak a karácsony előtti utolsó héten lehetett beszerezni, és a faválaszték is sokkal szegényesebb volt, mint ma. Nem hobbiból és kedvtelésből készítettük az egyedi karácsonyfadíszeket, hanem azért, mert nem lehetett azokhoz hozzájutni.

Dombóvár, Hunyadi tér. 1971. Fortepan/Erky-Nagy Tibor

1971. Fortepan/Chuckyeager Tumbrl

Karácsonyi édességek. 1979. Fortepan/Urban Tamás

Emlékszem, hogy a karácsonyfákon logó konzum szaloncukor annyira nagy szám volt, hogy egy idő után már csak az üres szaloncukor papírok csüngtek a fáról (ezt a hagyományt megőriztük... - szerk.). Ma már akkora édességdömpinggel árasztanak el bennünket, hogy sem a karácsonyi szaloncukorral, sem az édességekkel nem lehet különösebb örömet szerezni a mai gyerekeknek. A karácsonyfa díszítéshez hozzátartozott, hogy karácsonyi izzósor valahogy mindig kiégett, ezért szét kellett gubancolni az egészet, és egyesével kellett megkeresni, hogy melyik izzó nem működik.

6. Fehér karácsonyok

A telek egyértelműen hidegebbek voltak, sokszor már decemberben hó esett. Emlékszem, hogy egy-egy komolyabb hóesés lebénította az egész országot, aminek egészen különleges hangulata volt, és még inkább összekovácsolta a közösségeket. Ma pedig a gyerekek nem értik, hogy a télapós, adventes, karácsonyos gyerekdalokban és mesékben miért esik annyi szó hóesésről és havas tájról.

7. Ünnepi menü

Gyerekkoromban a hagyományos ünnepi menü finom halászlét, rántott halat, pecsenye húsokat és töltött káposztát jelentett. Ma pedig túlzásokba esve, már azt sem tudjuk, hogy milyen egzotikus, paleos, fúziós ételekkel tegyük különlegessé az ünnepi vacsorát. A "mi időnkben" friss hurka-kolbász finom illata telítette be a szerény ünnepi otthonokat, amelyek emlékeim szerint nyugodtabbak és meghittebbek voltak akkoriban.

Karácsonyi menü. 1977. Fortepan/Urbán Tamás

Végezetül, hadd idézzem Böjte Csabát, akinek szavait érdemes komolyan fontolóra vennünk az ünnepi hajrában:

"Jézus Krisztus karácsonykor nem egy csomó mennyei kütyüvel jött közénk, hozhatott volna Józsefnek láncfűrészt, Máriának habverőt, ehelyett ő maga volt az ajándék".

Ha programot keresel a családnak, vagy segítségre van szükséged a gyerekneveléssel illetve családjogi kérdésekkel kapcsolatban, jusson eszedbe a Papás Mamás Magazin!

KÖVESS MINKET:




Polconszaró Györgynek gúnyolták a meg nem értett nemest, pedig sokat köszönhetünk neki
Ő az első pottyantós wc megalkotója. Elismerés helyett ragadványnevet kapott a magyar úr, aki sokat tett a higiéniai körülményeink javulásáért.
Kovács-Tóth Noémi írása, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

Magától értetődő manapság, hogy ha ürítenünk kell, kimegyünk az illemhelyre, majd egy mozdulattal kulturáltan eltüntetjük a nyomainkat. Ugyanakkor mindössze másfél évszázada létezik egyáltalán ez a lehetőség, amit ennyire természetesnek veszünk. Mivel az élet szerves részéről van szó, nem meglepő, hogy már a Biblia is önsegítő kézikönyvként funkcionált a témában: „A táboron kívül legyen egy helyed, hogy kimehess oda. És ásód is legyen a fegyvered mellett, hogy gödröt áss vele, és ha felkelsz, betakarhasd azt, ami elment tőled.”

Kiabálj, mielőtt kihajítod az ablakon!

Már a Krisztus előtti 3. században létezett ugyan vízvezeték Egyiptomban és Mezopotámiában, ahogyan a rómaiak is ismerték az öblítés fogalmát, a helyi nemeseknél pedig az aranybili volt divatban.

Vajon hányan fohászkodhattak nap mint nap Cloacinához, a szennyvízcsatorna római istennőjéhez?

Meglepő, hogy bár a 10. századi spanyol Granadában megépült a világ első vízöblítéses téglavécéje, valamiért az emberiség megrekedt a higiéniai fejlődésben, és egészen a 19. századig nem történt különösebb előrelépés.

A földbe ásott emésztőgödör és ágytál számított általánosnak, ezen felül a középkori városfalak résein, majd az ablakon való kihajítás dívott. A 16. században létezett egy párizsi rendelet, miszerint köteles mindenki kiabálni, mielőtt az utcára önti az edénykéje tartalmát. Megelőzve egy fontos kérdést, a vécépapír feltalálása előtt botra húzott szivacs töltötte be a tisztálkodási funkciót.

Az ürülék elföldelése több szempontból is jobb ötletnek bizonyult, mint csak úgy otthagyni az utcán. Ezt a szokást egyébként elősegítette az a 17. századi európai hiedelem is, miszerint a székletből démoni lényeket és rontásokat lehet megidézni. A trágyázott termőföld jótékony hatásairól pedig hamar meggyőződtek a földművelő népek. Az áttörés egy szomorú apropónak köszönhető, hiszen a 19. századi angol kolerajárvány után terjedt el végre a tartályos vécé (WC = water closet, azaz vízszekrény).

Zsigmond király oklevele is őrzi Polconszaró György nevét

Ami a hazai toalett-történelmet illeti, vándorló nomád őseink életmódjuknál fogva nem tudtak állandó árnyékszékeket létrehozni maguknak, ezért csak leütötték a kívánt időben és helyen a szúrófegyvereiket, és abba kapaszkodva hozták létre az instant budi-életérzést. Utána legfeljebb annyival javult az életminőség, hogy a magyarok a saját otthonaik végében tették ugyanezt, csak fixen kialakított helyszínen, és a dárdákat karókra cserélve.

Magyarországon az illemhely-kultúra első fontos mérföldköve egy magyar nemesnek, Polconszaró Györgynek köszönhető.

Mielőtt még az a vád érne, hogy milyen közönséges modorban szólok a kedves olvasókhoz, tisztáznám, hogy eme ragadványnevet tartalmazó oklevelet maga Zsigmond király adta ki 1429-ben. Az említett úr tanúként szerepel benne, mint „Georgius Polczonzaro dictus”, tehát Polconszarónak nevezett György. Úgyhogy ha az uralkodó megengedhette magának ezt a stílust, akkor magam is bátorkodom szót ejteni erről a Szatmár megyei nemes úrról, akinek egyébként a kevésbé frappáns Saralyáni a becsületes családneve.

Azért változott a köznyelvben Polconszaróra, mert csúfolódó kortársai nem tudták felmérni találmánya jelentőségét és praktikumát.

Történt ugyanis, hogy Györgynek – valószínűleg némi külföldi ihlet nyomán – eszébe jutott, hogy szolgáival megépítteti a saját pottyantós vécéjét, az országban elsőként. Felvilágosodott emberünk ezt a minimál budit tuningolta fel egy olyan technikai újítással, hogy egy ülőalkalmatosságot csináltatott a lyuk fölé, hogy kényelmesebbé tegye a szükségszerű rutint. Lényegében egy fadeszkáról volt szó, amelyet középen kör alakban kivágtak, de a célnak tökéletesen megfelelt.

Az ismerősei pedig ahelyett, hogy fellelkesültek volna az egyszerű, de nagyszerű ötlettől – amellyel megkönnyítették volna a saját dolgukat is –, inkább megmosolyogták az úri hóbortját, és kigúnyolták őt. A jobb sorsra érdemes, meg nem értett feltalálóról, Polconszaró Györgyről egy jobbágyi kötelességeket rögzítő iratban, az úgynevezett urbáriumban is megemlékeztek, ezért ismerhetjük ma is ezt a tanulságos történetet. Bizony, elsőnek lenni nem mindig hálás szerep… Emlékét szobor vagy utcanév ugyan nem őrzi, de az a sok falusi tanya hátsó kertje igen, ahol máig ugyanilyen módszerrel oldják meg a latrina-kérdést.


KÖVESS MINKET:




10 tévhit, amit az emberek a szexről gondoltak a történelem során
Minek a Viagra, ha ott a verébagy?
Buzzfeed, fotók: Giphy, Wikipedia - szmo.hu
2019. március 05.


hirdetés

A régiek sok mindent - bármiféle tudományosan bebizonyított felfedezésénél - évezredekkel korábban láttak - és persze van, amit nagyon nem. A Buzzfeed összeszedte ezeket a szex-szel kapcsolatos "tényeket".

1. Az erekciót a szelek okozzák.

Egy római doktor, Galen úgy tartotta, hogy a merevedést a péniszt felfújó szellentés okozza. Ennek következtében azt gondolták, minden felfújós étel afrodiziákum.

2. A nők lecsapolják a férfiak életerejét, ha menstruáció alatt szexelnek velük.

Végül is logikus, ilyenkor egy csomó vért veszítenek. Valahonnan vissza kell szerezniük...

3. Ha egy férfi tojást vágott a feleségéhez, ezzel kívánt neki könnyű gyermekszülést.

Ezt zsidók gyakorolták Marokkóban. Biztos azt gondolták, hogy a szó elszáll, a tojás megmarad.

4. Még akkor is pokolra kerülhetsz, ha házasan szexelsz.

A tizenkettedik században egy vélekedés szerint külön kínzóhely volt fenntartva a házaspárok számára, akik egyházi ünnepnapokon és vasárnap szeretkeztek.

5. A nemesség azt gondolta, hogy még a levegőben lévő szexualitás is beszennyezi őket

Jó sokáig tartotta magát az a hiedelem, hogy a szex mocskos dolog. Amikor például a kongói főpap útnak indult, amíg egy adott városban tartózkodott, minden házaspárnak tiltott volt a szex.

6. Ha szexeltél és utána lovagoltál, egy csomó rossz dolog történhet veled.

A szent állatot, a lovat megülő, korábban paráználkodó utas ugyanis tisztátalan. Ezért a ló lehet, hogy elkésik, eltéved, sőt, még ki is lehelheti lelkét - gondolta a tizenkettedik századi ember.

7. Meg akarod tartani az urad? Tegyél egy kis menstruációs vért az ételébe!

Jamaicában a mai napig sok férfi elkerüli a piros ételeket, mint például a paradicsomos spagettit ezen félelem miatt.

8. A maszturbáló nők melle összemehet, gyermeke pedig fogyatékos lehet.

Egy, az 1800-as évek végén írott könyv figyelmeztet annak veszélyeire, hogy jobb, ha a nők nem játszadoznak a nemzőszerveikkel.

9. Sőt, a maszturbáló nőknél megnő az öngyilkosság veszélye is.

Ez ugyanabban a könyvben olvasható. Az író nyilvánvalóan nem volt nagy rajongója az önkielégítésnek.

10. Ha verébagyat eszel, jobb lesz a szexuális életed.

Aphrodité, a szerelem és a szex görög istennője állítólag szintén nagy híve volt az afrodiziákumnak.


KÖVESS MINKET:





Kiderült, hogy egy fiatal férfi volt a böszörményi boszorkány
Arccal lefelé, összekötözött testtel temették el az Árpád-korban élt férfit.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 11.


hirdetés

Egy fiatal, 25 év körüli férfi lehetett a különleges módon eltemetett hajdúböszörményi boszorkány. A csontok vizsgálata sem sérülést, sem betegséget nem mutatott ki.

A sírt Hajdúböszörményben, a Perczel Mór utcában találták meg, benne egy hasra fektetett, összekötözött testtel. A temetés módja alapján a régészek feltételezik, hogy ártónak, vagy boszorkánynak gondolták a kortársai. A különös temetési szokás oka az volt, hogy az élők így akarták biztosítani, hogy az eltemetett személy nem térhessen vissza és ne követhessen el újabb gonoszságokat.

A maradványok vizsgálata befejeződött, és Bálint Marianna régész, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeum munkatárs a 24.hu-nak elmondta, a

"böszörményi boszorkány" férfi volt, az Árpád-korban (XI. – XIII. század) élt és igen ifjan, 25 éves kora körül halt meg. Csontjain nem látszanak sem betegségre utaló elváltozások, sem külső behatás nyomai. Etnikumhoz nem sikerült kötni, de antropológiai jellegzetességei megegyeznek a környéken akkoriban élőkével."

Halálának oka még rejtély, mert lehetett olyan betegség, vagy gyilkosság, amelynek nem marad nyoma. A temetés módja miatt pedig lehetett valóban "boszorkány", annak ellenére, hogy férfi volt.

Őseink minden átlagtól eltérő megjelenésnek különös jelentőséget tulajdonítottak, de az is gyanús volt, ha valaki gyógynövényekhez értett. Elképzelhető, hogy a böszörményi boszorkányt is valamelyik ok miatt közösítették ki, és gondoskodtak arról, hogy ne térhessen vissza.

A Hajdúsági Múzeum beszámolója ITT olvasható.

Címlapfotó forrása: Hajdúsági Múzeum honlapja


KÖVESS MINKET:





A DNS árulja el Hasfelmetsző Jacket? A nyomok egy lengyel borbélyhoz vezetnek
Már sokszor álltak közel kriminológusok és más kutatók Hasfelmetsző Jack azonosításához. A whitechapeli gyilkosságok után 131 évvel a rejtély megoldódni látszik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. március 18.


hirdetés

A nyomravezető egy új DNS-teszt volt, amelyet az egyik áldozat, Catherine Eddowes kendőjén és a gyilkosnak a tetthelyen hagyott ruhafoszlányán hagyott vérminta alapján készítettek el. Eszerint az 1888 augusztusa és novembere közötti rémtettek elkövetője egy 23 éves lengyel borbély, bizonyos Aaron Kosminski lehetett – írta a Daily Mail.

Az eredményről a liverpooli John Moores egyetem kutatói számoltak be a Journal of Forensic Sciences című szaklapban. Mint leírták, ez volt az első szisztematikus, molekuláris szinte elemzése a Hasfelmetsző-gyilkosságok egyetlen fennmaradt fizikai bizonyítékának.

Kosminski, testvéreivel a Greenfield Streeten lakott, alig 200 méterre attól a helytől, ahol a Hasfelmetsző harmadik áldozatát, Elisabeth Stride-ot megölte.

Catherine Eddowesszal 1888. szeptember 30-án végeztek brutálisan. A gyilkos kivágta méhét, veséjét, és arcát is megcsonkította. Ő volt aznap éjjel a második – egy órával korábban vágta át a rém Elisabeth Stride torkát.

A lány kendőjét egy Russell Edwards nevű üzletember vásárolta meg 2007-ben egy árverésen, majd néhány évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot a téma kutatóival. Kosminski, mint gyanúsított, már 2014-ben felmerült Jari Louhelainen finn kutató tanulmányában, aki maga is megvizsgálta a kendőt. Szakmai körökben azonban akkor nem fogadták el ezt a feltételezést.

Kosminskit három évvel a whitechapeli gyilkosságok után elmegyógyintézetbe zárták, állítólag azért, mert többször is késsel fenyegette testvéreit. A leavesdeni bolondokházában halt meg 1919-ben.


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x