hirdetés
nightmare-948x760.png

Mit tehetünk a karantén-rémálmok ellen? – itt a pszichológus válasza

A karantén óta élénkebbek az álmaid? Netán rémisztőbbek is? Ne aggódj, nem őrültél meg, egy álomszakértő szerint ez teljesen normális jelenség.


hirdetés

Ian Wallace pszichológus 40 éve foglalkozik az álmokkal és azok jelentéseivel. Karrierje során nagyjából 300 ezer álmot elemzett, ám elmondása szerint még soha nem volt a mostanihoz hasonló időszak: olyan néhány hónap, amikor ennyire sok élénk és gyakran rémisztő álommal keresték volna meg a páciensei. Észrevételeit a Daily Mail online hasábjain osztotta meg.

A pszichológust januárban Kínából sokan keresték fel azzal, hogy álmaik megváltoztak: nehezen alszanak el, ha pedig sikerül, akkor nagyon zaklatott, sokszor egyenesen rémisztő álmaik vannak.

Az időzítés nem véletlen: januárban Kínában élték át ugyanazt, amit az utóbbi hónapokban mi is, azzal a különbséggel, hogy mivel ott robbant ki először a vírus, fogalmuk sem volt, milyen lesz a járvány lefolyása.

Miért álmodunk többet a karantén alatt?

Mivel a legtöbb ember otthon kénytelen dolgozni, vagy ami még rosszabb, nem kell vagy nem tud dolgozni, emiatt az ébredési szokások is megváltoznak. Sokkal többen kelnek későn, mert máshogy tudják így beosztani az idejüket, vagy nem kell az utazás miatt hamarabb ébredniük. Ez azt eredményezi, hogy általában maguktól ébrednek az emberek, az álmok pedig jellemzően az ébredés előtt, az alvás utolsó fázisában jönnek - ennek következményeként sokkal jobban emlékszünk rájuk. Álmodni ugyanis mindenki álmodik, csak sokan nem emlékeznek rá. A karanténhelyzet miatt azonban, a megváltozott alvási szokásoknak köszönhetően sokkal többen emlékeznek az álmaikra.

hirdetés

A jelenlegi helyzet emellett még azokban is bizonytalanságot és frusztrációt szül, akik egyébként nem hajlamosak arra, a szorongás pedig álmainkban pattanhat ki.

Az izoláció sem segít mindezen: a megváltozott életkörülmények kizökkentenek a rutinból, amely kihat a lelkiállapotunkra.

Miért van gyakrabban rémálmunk?

Napközben többnyire arra programozzuk az agyunkat, hogy egyszerre egy dologra koncentráljunk, ám ennek ellenére mégis sokkal több információt fogadunk be. Az érzelmi inputok közül sokat tudat alatt élünk át úgy, hogy nem is feltétlenül érzékeljük őket napközben.

Az álmainkban viszont jellemzően pont ezeket, a fel nem dolgozott, tudatalattiba kerülő érzéseket dolgozzuk fel.

Minél erősebb az érzelem, annál élénkebb az álom, a nagyon erős negatív érzések pedig rémálmokhoz vezethetnek. Ezekkel az álmokkal a tudatalattink próbálja felkelteni a saját figyelmünket arra, hogy ezek a félelmek felszínre kerülhessenek.

A leggyakoribb rémálomtípusok

Wallace szerint a szorongások több álomtípusban elevenedhetnek meg, ezek közül tapasztalatai alapján a karanténidőszak alatt a leggyakoribb az üldözéses álom, ezek közül is az, ahol egy arc nélküli alak kergeti az álmodót. A jelen helyzetben Wallace több páciense beszélt arról, hogy orvosok vagy ápolók üldözik. Általánosságban az üldözés frusztrációt vagy félelmet jelent, ám ebben az esetben nyilvánvalóan a koronavírus-fertőzéstől és az ezzel kapcsolatos félelmek elől menekülnek.

• Záródó falak - Szintén gyakran visszatérő álomtípus a karanténban az a klausztrofób rémálom, amikor egyre szűkül az álmodó élettere, vagy menekülni akar, és az erre szolgáló ablak vagy folyosó hirtelen összezsugorodik. Ez elsősorban azoknál jelenik meg, akik úgy érzik, hogy elveszítik életterüket a járvány miatt, beszűkül körülöttük minden, illetve azok is, akik a járványhelyzet következtében veszítik el munkájukat. Wallace megfigyelései szerint a férfiak általában kőfalú helyiségekben álmodják ezt, míg a nőknél nagyon gyakran jelenik meg a földalatti folyó képe.

• Nem tudsz telefonálni - Jellemző még az a típusú álom, amikor telefonon szeretnénk elérni valakit - legtöbbször vészhelyzetben -, ám vagy nem tudjuk a telefonszámot, vagy nem veszik fel. Ez a kommunikáció hiányára vagy kudarcára utal. Wallace egyik páciense akkor álmodott ilyet, mikor édesapja a sokadik kérés ellenére is boltba indult, ettől a fia úgy érezte, hogy a falnak beszél.

• Romlott étel vesz körül - Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a pánikvásárlók körében "hódíthat" leginkább az a rémálom, amely nagy mennyiségű romlott ételt tartalmaz, ám Wallace szerint az álmokban megjelenő étel ennél megfoghatatlanabb dolgot szimbolizál: a beteljesülést. A rothadó élelmiszerek viszont pont azt mutathatják, mennyire távol érezzük magunkat mindettől. Olyan sokan álmodták ezt az elmúlt hónapok alatt, hogy Wallace listáján a 78. helyről a negyedikre repült.

• Üres iroda - Gyakran kombinálódik azzal, hogy az illető nem tud bejutni, mert nem működik a kód vagy a kulcs. Még ha be is jut, a szobák üresek és sivárak, a munkatársak nincsenek ott, kihalt az egész. Ez eddig jellemzően azoknál fordult elő, akik éppen visszavonultak a munkájukból vagy nyugdíjba mentek, most viszont sokkal szélesebb kört érint. Mindez azt jelentheti, hogy üresnek, értéktelennek és céltalannak érezzük az életünket a munkánk nélkül.

• Élet-halál küzdelem – Ebből is az a típus, ahol az álmodó sehogy sem képes legyőzni ellenfelét. Elsősorban olyan férfiaknál bukkan elő ez a rémálom-típus, akik vezető pozícióban vannak, és ebben a bizonytalan helyzetben féltik azt. Jelen helyzetben arra utal, mennyire féltjük saját és szeretteink életét egy olyan erőtől, amelyet egyelőre nem tudunk legyőzni.

Mit lehet tenni?

• Az elsődleges, hogy azonosítsuk a félelem vagy a szorongás magját. Mitől félünk igazán, amely aztán álmainkban sem hagy nyugodni? Érdemes erről beszélni valakivel – ha első körben nem is szakemberrel, akkor egy közeli ismerőssel. Meséljük el neki álmunkat, hisz ettől máris oldódhat a bennünk levő feszültség.

• Sokszor fordul elő a rémálmok esetén, hogy már tudatosítjuk, hogy álmodunk, ám nem tudunk rögtön felébredni. Mindez azért történik, mert a tudatalatti ilyenkor menekülni próbál az álom elől. Bár nehéz ilyenkor tudatosan cselekedni, ám Wallace azt tanácsolja, hogy maradjunk az álomban, és próbáljunk befolyással lenni arra, ami ott történik. Ezzel magunkhoz ragadjuk az irányítást, amely magabiztosságot ad még a rémálomban is.

• Amikor fogékonyabbak vagyunk a rémálmokra, sokkal fontosabbak az alvás körülményei. Teljes sötétségben, hűvösebb szobában és teljes csendben érdemes aludni, elalvás előtt pedig legalább egy órával már ne nézzünk semmilyen képernyőt, ez ugyanis felpörgetheti az agyunkat. Egy jó könyv viszont megnyugtatja.



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
804x437-cut-50x50_200612105832_FCaxV6_a69i9879.jpg

Jó hír a színházszeretőknek: két helyszínen, különleges évaddal készül idén a Szegedi Szabadtéri

Bár a Szegedi Szabadtéri Játékok a járványhelyzet miatt az eredetileg meghirdetett Dóm téri előadásait jövőre halasztotta, a közönség két különleges, ingyenes produkciót láthat a székesegyház előtt. Sőt, az újszegedi játszóhelyükön is élvezheted a színházi előadásokat nyáron a csillagok alatt.
Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2020. július 09.


hirdetés

A Szegedi Szabadtéri Játékok története lassan 90 évre nyúlik vissza. A fesztivál ikonikus helyszínének számító Dóm téri játékok mellett pedig minden évben érdemes ellátogatni másik játszóhelyükre, a páratlan atmoszférájú Újszegedi Szabadtéri Színpadra is.

Idén a járványhelyzet miatt a korábban meghirdetett Dóm téri előadásokat a következő évadra halasztották, ám a Játékok nem szeretné, hogy felejthetetlen Szabadtéri-élmény nélkül maradjanak a színházrajongók. Ajándékként, két ingyenes műsorral készülnek a Dóm előtt. Az Akárki című színjáték fergeteges szereposztással érkezik Szegedre. Főszerepekben két Kossuth-díjas művészt; Zsótér Sándort és Hegedűs D. Gézát, valamint népszerű szegedi színészeket láthatnak a nézők. Hosszú évek hagyománya az Ajándékkoncert, ahol a közönség ingyenesen élvezheti a komolyzene örömeit a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadásában. Idén Beethoven előtt tisztelegnek a világhírű zeneszerző születésének 250. évfordulója alkalmából.

Emellett az újszegedi játszóhely is fergeteges kínálattal várja a színházrajongókat. A csaknem 1300 fős nézőtérrel rendelkező „kisszínpad” tavaly teljesen megújult, műsorai között ugyanúgy megtalálható volt a komédia, az opera vagy éppen a balett.

Ez idén sem lesz másként. Az idei évad Handel méltán népszerű operajátékával, az Agrippinával indul az újszegedi színpadon július 17-én és 18-án. A barokk opera visszarepít a laza erkölcsű Rómába, ahol a véreskezű Néró és anyja cselszövéseit követhetjük nyomon a hatalmon lévő uralkodó ellen, nem kevés humorral megfűszerezve.

A legénybúcsúk rengeteg meglepetéssel kecsegtetnek és bizony a legnagyobb tervezés ellenére is szembesülhetünk váratlan fordulatokkal. Erről szól Szente Vajk fergeteges komédiája is, a Legénybúcsú, ami egy fiatal háziorvos, Simon utolsó szabad estéjéről szól. Barátja, a szintén orvos Alex mindent alaposan megtervezett cimborája bulijához: kivettek egy szállodai lakosztályt is, azonban semmi sem úgy sül el, ahogy az ki lett találva, sőt már az sem biztos, hogy másnap lesz-e esküvő… A nevetőizmokat július 24-re és 25-re érdemes készíteni.

hirdetés

Moliére vígjátékai immár állandó részesei a repertoárnak, a nagy sikerre való tekintettel pedig idén is műsorra került az Úrhatnám polgár. Az újgazdag Jourdaine „megpróbáltatásait” feldolgozó komédia dúskál a Parti Nagy Lajosnak köszönhető nyelvi leleményekben, zeneszerzője pedig a magyar könnyűzene egyik legsokoldalúbb művésze, Szirtes Edina „Mókus”. Az Úrhatnám polgárt augusztus 7-én és 8-án játsszák.

A műsor összeállításánál a gyerekekre is figyeltek a szervezők, ezért a rajongásig imádott Hófehérke és a hét törpe című családi mesebalettel kedveskednek idén is nekik, augusztus 21-én és 22-én. A darab a különleges helyszínnek és a bájos történetnek hála nemcsak a kicsiket, de a nagyokat is garantáltan igazi csodavilágba repíti.

Az előadásokról további részleteket hivatalos oldalukon találtok!

hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
etelhamisitas_ck.jpg

A legdurvább ételhamisításoktól leesik az állunk

A téglaporos paprika valójában csak a belépő szint. Az almacsutka-kávébab és a gipszezett tej már igazi „művészet”.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Budapest IX., Gyáli út 3/a, Élelmezéstudományi Intézet, élelmiszervizsgáló laboratórium. 1949. Fortepan/Kovács Márton Ernő - szmo.hu
2020. július 05.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Bár a termékek – és itt az ételekre is gondolunk – hamisítása valószínűleg egyidős az emberiséggel, az áruhiányos időszakok – és az ezzel járó extraprofit lehetősége – mindig nagyobb számban viszi bűnbe az önjelölt alkimistákat. Az ételhamisítások száma és az elkövetők kreativitása így jóval nagyobbá vált a háborúk időszakában és a kommunizmus áruhiányos korszakában is. A téma kapcsán valószínűleg mindenkinek a nyolcvanas évek téglaporos paprikahamisítása ugrik be elsőnek, de ahogy látni fogjuk, ez jócskán a szerényebb házivegyészet kategóriájába esett. A téma elemzéséhez a hamisítások ellen harcot hirdető, élelmiszeripari laboratóriumok jegyzőkönyveiben kutakodtunk.

A hamisítások örök klasszikusa: a tehéntej

Persze itt nem arra kell gondolni, hogy valami mást árulnak tej helyett.

A büntetőjog úgy értelmezi az ételhamisítást, hogy a termékből elveszünk egy fontos (és drága) összetevőt - a tej esetében ez többnyire a fölözést jelenti – és/vagy olyan dologra cseréljük, vagy olyan dolgot keverünk hozzá, mely eredetileg nincs vagy csak kisebb százalékban van meg a termékben, mint a tej vizezése esetében.

Budapest VIII., Kálvária utca 23., a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat Erzsé­betvárosi telepének Üzeme, tejpalackozó. Fortepan/FSZEK Budapest Gyűjtemény, Sándor György

hirdetés

Érdekes módon a magyar hatóságok a II. világháború utánig csak 2,8 %-ban maximálták a tej zsírtartalmát, míg a magyar tehenek a kontinens egyik leggazdagabb tejét adják. Így valójában a 3,6-3,8 %-os tej vízzel hígítása sokáig nem is minősült bűncselekménynek. Annál inkább annak tekintették, amikor a hamisítók keze nagyon megszaladt, aminek nyomán a vizezett és fölözött (az értékes részt eltávolították és drágább termékek gyártására használták) tejet

már krétaporral kellett sűríteniük, hogy emlékeztessen az eredeti italra.

Persze az ilyen machinációt gyorsan lebuktatta a tej kékes elszíneződése, ám a fertőzött kútvízzel való felöntést csak a kórházi kezelések megnövekedett száma tudta jelezni. Persze volt olyan, aki annyira „lelkiismeretes” kereskedőnek bizonyult, hogy a nyakára aludt, zsírmentes tejet már nem volt szíve ezen a néven eladni. Inkább felütötte egy kis liszttel és drágábban, tejfölként árulta...

Mennyivel biztonságosabb volt egy jó disznóvágás után kolbászt venni... Hát valójában nem.

Igazából a kolbászok, szalámik szintén az házialkímia sztárjai. Itt a trükkök sora

a már megpenészesedett áru lekefélésével és beolajozásával indult, de az újonnan készült finomság is tartalmazhatott meglepetéseket!

Magyarország, 1970. Fortepan/Bauer Sándor

A folyamat úgy nézett ki, hogy a készítéshez tiltott – legtöbbször hasfájást okozó – vagy olcsóbb állati részeket használtak, ezt követte a keményítővel feltöltés (így több vizet vett fel a termék és nagyobb lett a súlya), majd a kátrányfestékben kifőzés, melytől a kolbász a guszta, pirosba hajló színét nyerte. Persze az ízesítéshez ilyen esetekben szintén hamisított fűszerek használata volt a stílusos.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
14318158284_0bc61f5f39_b.jpg

Nem félelmet, inkább megnyugvást éreznek azok, akik megtudják, hogy gyógyíthatatlanok

„A világ terhe lekerült a hátamról” – mondta például egy agydaganatban és csontrákban szenvedő férfi.
Fotó: Flickr - Digitaltemi - szmo.hu
2020. július 08.


hirdetés

A bizonytalanságnál a biztos rosszat is jobban elviselik az emberek. Ezt erősítette meg a Quora on-line körkérdése, amelyben azt mérték fel: mit éreznek azok, akikkel közlik, hogy napjaik meg vannak számlálva. És voltak köztük, akik nem tartották abnormálisnak, hogy örömet éreztek.

Sokan elárulták, hogy az első sokk után a rossz hír arra ösztönözte őket, hátralevő napjaikat a lehető legjobban kihasználják, amolyan "bakancslista"-módon.  Másokon pedig egyfajta felszabadultság-érzés lett úrrá, mert innentől kezdve a mindennapi aggodalmak nem számítottak nekik.

„A világ terhe lekerült a hátamról” – mondta egy agydaganatban és csontrákban szenvedő férfi, aki elhatározta, hogy nem fog belesüllyedni az önsajnálatba, inkább megbékél azzal a gondolattal, hogy nem olyan elpusztíthatatlan, mint azt korábban hitte magáról.

A válaszadók között akadtak olyanok, akik azért örültek a diagnózisnak, mert megerősítette egészségi állapotukkal kapcsolatos félelmeiket és végre megszabadultak minden bizonytalanságtól.

hirdetés

Egy amerikai pszichoterapeuta nő így fogta fel a maga halálos betegségét: „Azért jöttél a Földre, hogy megtudd, ki vagy, hogy tedd, amit tenned kell, és amikor végeztél, örömmel távozhass." Egy másik nő, aki korábban hírszerző tiszt volt, majd utazó blogger lett, így beszélt végső stádiumáról: „Egy dolog biztosan igaz az élettel kapcsolatban, hogy mindannyian meghalunk. Csak nem tudjuk, hogy mikor, hol, hogyan. Amíg élünk, élvezzük ki minden örömét.”

Egy nyugdíjas tanárnő viszont nem osztotta ezeket a nézeteket: Parkinson-kóros, ami lassan ölő betegség, elfogadja, mert nincs más választása. Éppen ezért sajnálja azokat, akik „örömöt” éreznek, amikor megbizonyosodnak betegségük gyógyíthatatlanságában.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
barbara_cover-1000x663.jpg

Öt gyerek? Hogy lehet ezt kibírni?

Nem kibírni kell – árulja el Barbara, az ötgyermekes édesanya. „Gyerekkel az élet” sorozatunk második részében egy nagycsalád életébe pillanthatunk be.
Szponzorált tartalom - szmo.hu
2020. július 07.


hirdetés

„Ez egy tök jó kaland” – adja meg Barbara a rövid választ arra, hogy milyen is öt gyermek édesanyjának lenni. Hozzáteszi, hogy azért persze nem mindig egyszerű, mert az öt gyerek léte sok nehézséget is tud okozni, de amikor esténként leülnek a férjével átbeszélni a nap történéseit, akkor elég sok mókás és kedves pillanatot tudnak felidézni.

Csodák mindig vannak

Barbara egyke volt, férje nagycsaládból érkezett, négyen voltak testvérek. Eredetileg három gyermeket terveztek, és úgy tudták, hogy Barbarának természetes úton nem lehet gyermeke, orvosi segítségre volt szükségük ahhoz, hogy teherbe essen. Aztán amikor Barbara még épp szoptatta az akkor 9 hónapos harmadik gyermeket, egyszer csak kiderült, hogy újra várandós. Orvosa csak annyit tudott erre mondani, hogy csodák mindig vannak. Úgy tűnik, a csodák képesek megismétlődni: az ötödik gyermek ugyanis ugyanígy érkezett a családba, eredetileg nem számítottak rá.

„A legfiatalabb gyermekünk 7 éves, a legidősebb 17. 14, 12 és 10 évesek a többiek. Nekem a nagycsalád elég sokkoló élmény volt, hogy ezek mind az én gyerekeim és mindig itt vannak.”

hirdetés

„Ennek ellenére, ha a kapacitásaink – főleg anyagilag, vagy a lakásunkat tekintve – többre is terjedtek volna, ha nem múltam volna már el 40 éves, és ha nem lennék szívbeteg, én még szültem volna gyereket”

– mondja Barbara.

Hogy anyagi akadálya ne legyen a család bővülésének

„A gyermek érkezése a családba tervezést és sokszor újratervezést igényel, nemcsak a napi logisztika, a szükséges eszközök beszerzése, vagy a lakás be- és átrendezése, hanem a pénzügyek terén is. A családok mára számos állami támogatás és kedvező konstrukciójú, visszatérítendő állami támogatású kölcsön közül választhatnak céljaiktól függően. A legmegfelelőbb pénzügyi megoldás kiválasztásában azonban érdemes szakértő segítséget kérni. Az állami támogatások szakértője, az OTP Bank munkatársai 370 fiókban állnak az érdeklődő házaspárok rendelkezésére” – mondta el dr. Rajmonné Veres Ibolya, az OTP Bank hitelezési folyamatokért felelős vezetője.

Több gyerek, több tapasztalat

Gelencsér Józsefné védőnő – aki maga is nagycsaládos, 11 gyermek édesanyja – azt mondja, hogy ahol már van legalább egy gyerek a családban, ott már megvan az a tudás, hogy hogyan kell bánni egy újszülöttel, miért sír, mire van szüksége. „Gyakori tapasztalás, hogy a szülők a második gyermeküknél már közel nem aggódnak és problémáznak annyit, mint az elsőnél. Ha nagycsaládba érkezik gyermek, akkor akár a testvérek is be tudnak segíteni a szülőknek a különböző feladatokban.”

Ha sok gyerek van a családban, adódik a kérdés, nem lesznek-e féltékenyek egymásra a testvérek. A szakember szerint ez gyakran előfordulhat, de a szülőkön is múlik, hogy bekövetkezik-e: „Különbözőképpen reagálhatnak a kisgyerekek ilyenkor, van, aki újból kisbaba akar lenni, van olyan, aki nem tud jól aludni, vagy érzelmi dühkitörései lesznek. Ha nagyobb már a gyerek, mikor testvére érkezik, akkor kevésbé valószínű a testvérféltékenység. A szülők nagyon sokat javíthatnak a helyzeten, ha külön szánnak időt az idősebb gyermekre is.”

„Gyakran kérdezik, ha kiderül, hogy öt gyerekünk van, hogy hogyan lehet ezt kibírni. De ezt nem kibírni kell”

– összegzi Barbara, mit jelent számára a nagycsaládos élet. – „Persze vannak nehéz pillanatok, nyilván sokkal nehezebb az anyagaikat beosztani, megoldani az iskoláztatást, átvészelni egy bárányhimlős időszakot, de összességében jó dolog öt gyereket nevelni.”

„Sok mindent kap belőle az ember, mi magunk is változunk közben, és olyan dolgok jönnek az életünkbe, amik másként nem jöttek volna. Például lehet, hogy soha életemben nem kezdtem volna blogot írni, ha nincs öt gyerekünk.”

NÉZD MEG A BARBARÁVAL KÉSZÜLT KISFILMET!

Milyen előnyei lehetnek a nagycsaládos életnek?

„Nagycsaládban felnőni sok előnnyel jár. Lehetőséget ad arra, hogy megtanuljunk közösségben élni, keretek között létezni, szabályokhoz alkalmazkodni, de egyben nagyfokú rugalmasságot is tanulni, és pillanatról pillanatra alkalmazkodást tudunk kialakítani – mindezt ráadásul a kortárs közegben tudjuk megtapasztalni” – mondja Jakobovits Kitti pszichológus. A szakember azért azt is kiemeli, hogy ugyan vitathatatlan a testvérek előnye személyiségünk formálódásában, de attól, hogy valaki egyke, még nem lesz feltétlenül kevesebb. Nagyon sok tényezőn múlik a személyiség kialakulása: milyen a szülők attitűdje, milyen érzelmi háló veszi körül, mit tanul a gyerek kortársaitól.

A pszichológus azt tanácsolja, hogy ha kistestvér érkezik, akkor kezdettől fogva érdemes bevonni ebbe a nagyobb gyereket, gyerekeket. „Az ő korának megfelelően beszélni vele erről, várakozássá tenni a kistestvér érkezését, kérdéseket feltenni neki és meghallgatni az ő kérdéseit. Nyilván érezni fogja, hogy változások vannak, ezért nem érdemes eltitkolni a dolgot.

„Ha megfelelően kommunikáljuk, akkor sokkal valószínűbb a kistestvér pozitív fogadtatása, meg lehet előzni a testvérféltékenységet.”

Öt gyermek mellett is van lehetőség az önmegvalósításra

Barbara eredetileg egyiptológusnak tanult, de egész más területre került, újságíróként dolgozott az MTI-nél. A több műszakos munkát nehezen tudta összeegyeztetni a többgyermekes családi léttel, ezért nem tért vissza szakmájába, de egy idő után hiányzott neki az írás.

Férje javaslatára kezdett blogot írni nagycsaládos életükről, aminek időközben saját felületet is kialakítottak. Barbara itt osztja meg gondolatait a nagycsaládos létről, ad praktikus tippeket sütéshez, főzéshez, barkácsoláshoz, de hangsúlyozza, hogy nincs birtokában a tuti recept, hogy hogyan is kell öt gyermeket nevelni:

„Soha nem szeretnék olyat mondani, hogy 5 tuti tanács, hogyan nevelj magabiztos gyereket a kallódó kamaszodból. Miért? Mert fogalmam sincs. Nem biztos, hogy beválik másnál, ami nekem bevált.”

„Hiszen ezt a saját gyerekeimnél is megtapasztaltam, hogy lehet, hogy az egyiknek az jött be legjobban, ha hason altattam, a másik már akkor üvöltött, ha hasra próbáltam fordítani. Ugyanaz a család, ugyanaz a vér, és mégis öt teljesen különböző gyerek.”

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!